Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-31 / 179. szám
Vasárnap, 1955. július 31. DELMI6YRRBRSZI6 KB Válaszolunk olvasóinknak Milyen alapeszméket terjesztenek a vallási ünnepnapokon és a szertartások alkalmával ? i Több olvasónk azzal a kéréssel fordult a szerkesztőséghez. ismertessük, honnan erednek a vallásos szertartások és ünnepek? Milyen alapeszméket terjesztenek a vallási ünnepnapokon és a szertartások alkalmával? Ma a második kérdésre adunk választ olvasóinknak. C lsősorban a hitet a túls világi életben, azt a tanítást, amely szerint nem a földi életben rejlik az ember igazi boldogsága, hanem abban. hogy a „mennyei"' boldog életre türelmesen várakozik és végül elnyeri azt. Azt az eszmét, hogy isten határozza meg az egész emberi életet. A hívők tudatában kifejlesztik a passzivitást. a bizalmatlanságot saját erejük iránt, a vak alárendelést, az „isten akaratának", a „végzetnek", a „sorsnak", megbénítják az energiát, beoltják az akarathiányt. Már az ember megkeresztelésének szertartásából az tűnik ki, mintha az ember születésének első pillanatától kezdve bűnöktől lenne beszennyezve. és hogy az emberek minden boldogtalansága, nyomora és jogfosztottsága az „eredendő bűnből" következik. Kinyilatkoztatják, a gazdagság — „isten ajándéka". A „Christian Science Monitor" című amerikai lap a következőket írja: „Az igazi üzlet — isteni tevékenység megnyilvánulása". A római pápa azt tanítja, hogy a munkásnak dolgoznia kell és nem szabad „túlzott" igényeket támasztania, „nem szabad gyűlölködőnek, irigynek és önzőnek lennie", hogy „a világon mindig voltak és lesznek gazdagok és szegények". A vallási tanítások ellenségeskedést szítanak a különböző vallások követői között. Köztudomású, hogy minden vallás csakis a saját hitét tartja „igaz"-nak, az összes többit pedig „tévhit"nek. „eretnekségnek", „istenkáromlásnak" tartja. Mennyi bánatot, vért és könnyet hozott az emberekre a vallási viszály! Az egyház évszázadokon át azzal tömte az emberek fejét, hogy az éhínség, az aszály, a rossz termés — mindez „isten akarata", „büntetés a bűnökért" és mindenkor azt tanította, hogy istentől, a „szentektől" kell kegyet várni, ki kell imádkozni ezeket a kegyeket. A falusiak évszázadokon át mondták a fohászokat, ámde ez egy grammal hogy „megkeresztelik az isten j volt képes növelni a termést szolgáját", keresztet vetnek. rá, annak jelképét,, hogy az I embernek egész életén át türelmesen kell „a maga keresztjét" viselnie. Az egyházi házasság a nőnek mint „nem teljesértékű" lénynek felfogását honosítja meg. „Az asszony pedig félje az ő urát" — parancsolja az egyház a nőnek a házasságkötés alkalmával. A vallásos temetési szertartások a földi élet „múlandóságának", „hiúságának", hiábavalóságának gondolatát keltik, azt a gondolatot, hogy van lélek, túlvilági élet, pokol és mennyország. Az ember bűnös és csak a szenvedésekben tisztul meg>a lelke — tanítja a vallás. A Krisztus-legendában központi helyet foglal el Krisztus szenvedéseinek motívuma. Az egész húsvéti szertartás ezektől az eszméktől van átitatva: nagyböjt idején bőjtölés gyónással és áldozással, templomi istentiszteletek „a mi urunk szenvedéseinek" emlékére. Minderre azért van szükség, hogy Krisztus példáján hangsúlyozzák az emberi szenvedések elkerülhetetlenségét, hogy hangsúlyozzák: a bűnös emberiség számára Krisztus követése az egyetlen kiút. A római pápa 1950-ben nem hiába rendezett külön „bűnbánati napot", amelyen kikelt az elljen a „keresztényellenes törekvés ellen, amely a földi életből ki akar zárni mindenfajta szenvedést". A szenvedést, az önmegtartóztatást hirdetve a vallás mindenkor igazolta a kapitalista rendszert, amely az erőszakon és a rabláson, a dolgozók és azok létszükségleteinek teljes semmibevevésén alapul. Az egyház mindenkor „isten akaratának", „sorsnak" nyilvánította a nép nehéz életét és minden szerencsétlenségét. Azt tartja a vallás, hogy minden rossznak maga az ember, az ember „bűnössége" az oka. Az osztálytársadalomban „bűn" mindaz, ami megszegi a kizsákmányolók által előírt torvényeket és erkölcsöt. Sok vallási szertartásnak az a feladata, hogy a dolgozók energiáját az osztályharcról a saját bűneik elleni harcra terelje át. Az osztálybéke hirdetése nagy helyet foglal el a vallási ünnepekben. Húsvétkor ezt hirdetik: „öleljük meg egymást és bocsássunk meg azoknak, akik bennünket gyűlölnek". Karácsonykor pedig: „Dicsőség mennyekben az istennek és béke a földön, az embereknek, s jóakarat". Azt állítják, hogy az isten előtt nincsenek sem gazdavagy megölni akárcsak egyetlen egy mezőgazdasági kártevőt. Népünk történetében örökre letűntek ezek az idők: a teljes jogfosztottság, a rabszolga-függőség a kizsákmányolóktól, a műveletlenség, tudatlanság. Ámde a múlt nem hal el egyszerűen, hanem harcol fennmaradásáért; csökevényei. az évszázadok folyamán meggyökerezett erkölcsök és szokások nem tűntek el. Még ma is vannak, akik tartják a vallási ünnepeket. Ilyenkor egyesek mulatnak, mások vendégségbe mennek, s nem végzik el a rájuk bízott munkát. Az embereknek minden lehetőségük megvan arra, hogy kultúráltan, vidáman, a társadalom és a maguk hasznára pihenhessenek, munka után. Harcot kell folytatnunk a „kimosott, kitisztított életért" — mondja Makarenko — mindaz ellen, ami elavult, káros benne. az új élet hívei, azoknak az új, vidám, szép és diadalmas ünnepeknek a hívei vagyunk, amelyek segítségünkre vannak az életben, a munkában, a harcban, melyek a bátor, élénk és életvidám, magabiztos új ember nevelését, a nép boldogulása harcosának nevelését szolgálják, azét az emberét, aki kész minden nehézséget leküzdeni a szocializmushoz vezető úton. A vallási csökevények ellen, az egészséges életért vívott harc — a kultúrmunkások megtisztelő és nemes feladata. Nagyobb lelkiismeretességgel végezzék munkájukat a termény forgalmi vállalatok dolgozói Amióta a cséplés és a gabonabegyűjtés nagy munkája megkezdődött a városban és a szegedi járáában, sok panasz hangzik eú a Terményforgalmi Vállalat munkájára. Több helyen akadályozzák, hogy a dolgozó parasztok és a termelőszövetkezetek mára cséplőgéptől teljesíthessék gabonabeadási kötelezettségeiket. Szemléltető példa erre a balástyai gazdák esete. Balástyán szerdán estig 222 termelő csépelt el, s ebből mindössze 41 teljesítette beadási kötelezettségét. A balástyai terményiaktár előtt hosszú sorokban állnak a gabonás kocsik, a vállalat azonban csak egyiktől-máriktól veszi át a beszállított búzát és rozsot, mondván, hogy magas a víztartalom. Ez történt csütörtökön Veszeika Miklós őszeszéki dolgozó paraszttal is, aki fuvarost fogadott azért, hogy a géptől beadhassa az államnak járó gabonát. Nem ok nélkül mondották egyesek, hogy ha most nem kell, majd beadjuk akkor, ha a Terményforgalmi Vállalat kocsit küld a gabonáért. A balástyai terményraktár vezetőinek nem elfogadható az az érvelése, hogy; rendelet köti a kezünket, csak 14 százaléknál alacsonyabb víztartalmú gabonát vehetünk át. Nem messze van ide Csengele. Itt sem esett kevesebb eső, mint Balástyán s Csengelén, mégis két nap A Minisztertanács határozatban megerősítette a mezőgazdasági termelőszövetkezet mintaalapszabáiyának módosítását alatt, szerdán és csütörtökön összesen 12 vagon és 33 mázsa gabonát gyűjtöttek be, míg Balástyán csak 162 mázsát. A szegedi Táncsics Termelőszövetkezettel történt meg, hogy — igényt tartva a gyorsbeadási prémiumra — félvagon gabonát szállított be az elsők között. A terményraktában egy szót sem szóltak nekik, átvették a szövetkezeti tagoktól a búzát. Három nappal később viszont értesítették őket, hogy a beszállított mennyiség 30 százalékát levonták víztartalomra. Az igazság: 30 százalékos víztartalmú gabonát a kombájn nem tud learatni és elcsépelni. A Táncsics TSZ pedig kombájnnal aratta és csépeltette ezt a búzát s véleményük szerint. a vízlarialoni nem érte el a 15 százalékot. Amikor kérték a Terményforgalmi Vállalattól, hogy szemük előtt mérjék meg a víztartalmat, a Tolbuchin sugárúti terményraktárban ezt kereken megtagadták, mondván: ők senki szépségéért sem hazudnak. Csütörtökön a szegedi Terményfcrgalmi Vállalat alaposan eljáratta az áprilist az újszegedi Haladás Termelőszövetkezet tagjaival is. A szövetkezet egyik kocsija 20 mázsa búzát hozott, hogy terven felül eladják az államnak. A raktárban nem fogadták el a gabonát, visszaküldték azzal, hogy szárítsák meg s aztán hozzák vissza. A kocsi viszszament Újszegedre, visszavitte a búzát is. Későbbegyet gondoltak a kocsisok, újra befogtak, s ezúttal nem a Peregi-féle malomba, hanem a Bocskai utcai terményraktárba vitték a búzát, ahol minden kritizálgatás nélkül jónak találták és átvették, örültek a szövetkezeti tagok, hogy no itt talán átadhatjuk a fölöslegeinket, azt is, ami odahaza a raktárban van. Ugyanebből a gabonából még 30 mázsát hoztak. A két búza teljesen azonos minőségű volt, ennek ellenére a második fuvart már itt sem fogadták el. Kiküldték a Tolbuchin sugárúti raktárba, hogy ott a szövetkezet a saját költségén száríttassa meg. Az újszegedi Haladás TSZ több mint száz mázsa gabonát beadott már terven felül. azonban a Terményforgalmi Vállalat vezetősége még mindig nem vett annyi fáradságot, hogy kiküldjön valakit a szövetkezetbe, s megkössék az értékesítési szerződést a feleslegre. Sürgősen javítson munkáján a Terményforgalmi Vállalat. Indítsanak vizsgálatot s voniák felelősségre a hanyagokat! A községpolitikai terv végrehajtásáról tárgyait a III. kerületi Tanács A Minisztertanács és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a Termelőszövetkezeti Tanács és a földművelésügyi miniszter előterjesztésére jóváhagyta és megerősítette a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek minisztertanácsi határozattal megerősített mintaalapszabályának alábbi módosításait: „A termelőszövetkezetből való esetleges kilépés szándékát csak a belépéstől számított három év eltelte után lehet bejelenteni; a kérelem felől a közgyűlés határoz. A kilépő tagnak — a bevitt földjével azonos értékű főidet csak a gazdasági év végén, a termelőszövetkezet tagosítatlan földjeiből vagy állami tartalékföldből lehet kiadni. A tagositott táblákat megbontani nem lehet. A kilépő taggal mindennemű elszámolás a gazdasági év végén, pénzben tör ténik. A kilépő tag, a termelőszövetkezetnek folyósított hosz szúlejáratú beruházási hitelek, valamint a jószág-, gép- és fel szerelés vásárlására folyósított középlejáratú hitelek kivételével, köteles viselni a termelőszövetkezet összes közös természetbeni és pénzbeli tartozásaiból ráeső részt. Meg kell térítenie a termelőszövetkezettel szemben fennálló esetleges tartozásait. A kilépő tagtól a termelőszövetkezet által juttatott háztáji földet meg kell vonni. A termelőszövetkezet elnöke, könyvelője és ellenőrző bizottságának vezetője nem állhatnak egymással közeli rokonságban. A termelőszövetkezet köteles gazdálkodásáról a jogszabályokban meghatározott nyilvántartásokat, illetve könyvelést vezetni. A szociális-kulturális alap kielégítése után ki kell adni a földjáradékot azoknak a tagoknak, akik a termelőszövetkezetbe földdel léptek be; földjáradék címén a termelőszövetkezet használatában lévő állami földek nagyságától függően, a termelőszövetkezet évi tisztajövedelméből a bevitt saját földekre aránylagosan eső jövedelem 10, de legfeljebb 20 százalékát — természetben és pénzben — a bevitt saját földek arányában kell kiadni; a termelőszövetkezet terhére kivetett földadóból a bevitt földekre eső földadót a földjáradékból le kell vonni". Csütörtök délután ülést tartott a III. kerületi Tanács. A tanácsülésen Komócsin Mihály elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke részletesen beszámolt a kerületi tanács községpolitikai tervének első félévi végrehajtásáról. Megemlítette többek között, hogy a községpolitikai tervben szerepelt feladatok közül elsősorban a gyalog- és kocsiutak rendbehozását szorgalmazták, mivel a kerületben ezek kijavítása volt a legsürgősebb feladat. Jóval a határidő előtt befejezték a Marx téri aszfalt járdaszigetek kijavítását, a piactéri gödrök rendbehozását. A mihályteleki sárgabányai földutat, ugyanitt a Lenin utcát domborították, tereprendezték többezer négyzetméter területen. Alsóvároson a Dobóutcai tégla gyalogjárdát, a Vértanúk terének kocsiút burkolatát, a Homok utcai kocsi felhajtót jóval a határMunkafegyelem Szeged textilüzemeiben V. Őrjárat a Szegedi Kenderfonóban Baj van a munkafegyelemmel a Szegedi Kenderfonóban. Már a számok is mutatják, hogy a helyzet nem kielégítő. Az igazolatlan mulasztók száma az első negyedévi 82 főről a második negyedévben 96 főre emelkedett, az igazolatlan munkanapok száma 106-ról 145-re. Az elkésők száma ugyan valamit csökkent, az elkésések által okozott termeléskiesés azonban még valamivel nagyobb, mint az elmúlt negyedévben. Mindehhez járul az egészségtelen méretű fluktuáció. Az elmúlt negyedévben 201 ember lépett ki a vállalattól és ezért 217 új munkaerőt kellett felvenni. Minthogy az előző negyedévben is hasonló méretű volt az elvándorlás, ez azt jelenti, hogy a Kendergyárban továbbra is évente mintegy 800 dolgozó cserélődik ki. De a legkomolyabb hiba nem is itt van. Sokkal súlyosabb jelenség, hogy egyes üzemrészekben napirenden van a munkafegyelemnek munkaidő alatti rendszeres megszegése. Bár a dolgozóknak csupán kis hányada tartozik a fegyelemsértők közé, mégis egész termelési osztályok munkaszellemét rontja le egyes dolgozók magatarban és kiváltképp az éjjeli műszakban fordulnak elő megengedhetetlen jelenségek, így például egyesek még a műszak vége előtt elhagyják munkahelyüket, a gyárban csatangolnak, vagy az öltözőbe próbálnak bejutni, hogy előbb eltávozhassanak a gyárból. Az előfonón ezt az a körülmény könnyíti meg, hogy aránylag hosszú a géptisztítási idő. Ugyancsak az előfonón történt, hogy a mellékhelyiségbe cipeltek ki csévéket, arra ültek és ott cigarettáztak néhányan. Anyaghordókkal előfordult, hogy az éjjeli műszak közben lepihentek és elaludtak. Vannak természetesen olyan üzemrészek, ahol ilyesmi nem fordulhat elő, például a vizesfonó. a szározfonó. a gömbölyítő. Itt nem találni üldögélő munkásokat, éjjel-nappal egyaránt lelkiismeretesen folyik a munka, ami nem utolsósorban annak tudható be, hogy a pártalapszervezet jól dolgozik és a művezetők hivatásuk magaslatán állnak. Annál súlyosabb az e'öfonó osztályvezetőjének. ördög elvtársnak a felelőssége, aki nem lép fel kellő eréllyel a fegyelembontókkal szemben és nem követeli meg azt a rendet, amely a zavartalan jó munka nélkülözhetetlen kelgók, sem Redig raegényiek és tása, Különösen az előfonó- léke* Vannak egyenesen felháborító esetek. Nagykálóczi Lászlóné például tettleg támadt rá a segédművezetőre. Csiszár Józsefre, akivel vitája volt az állóidő elszámolása körül. Aligha kell mondani, milyen káros következményekkel fenyegetik ezek a jelenségek a Kenderfonógyár egyébként szép és példamutató termelési eredményeit. Egyelőre még nincs baj. A félévi tervteljesítés több mint 102 százalék, 97.4 százalékos tervszerűség mellett, ami lényegesen jobb. mint az előírt. Július hó első dekádjában is száz százalék fölött volt a teljesítmény, vagyis nem került sor a szokásos hóeleji lemaradásra. A fegyelmezetlenség leírt esetei azonban elsősorban a gyártások minőségét fenyegetik. Nyilvánvaló, hogy ha az előfonón egyik, vagy másik gépes dolgozó bámészkodik, vagy elhagyja munkahelyét, könnyen hibás szalagok futhatnak át a gépen az osztályról gyönge, vagy csomós előfonaiak kerülnek ki, vagy egyszerűen nem a kellő finemságúra sikerül a fonal. Már most is gyakoriak az ilyen panaszok. Pedig ha csak három méternyi futott hibásan az előfonó valamelyik gépén, ez a munkafolyamat végén többszáz méter hibás végfonalat eredményezhet, másszóval tekintélyes mennyiségű selejtet. Nem kisebb kárt okoz az anyaghordók fegyelmezetlensége sem. Nem ritka, hogy ezeknek az oda nem illó játékoknak és tréfálkozásoknak anyagkeveredés a vége. E káros jelenségek ellen elsősorban a pártszervezeteknek kell fellépniök. Van olyan üzemrész, ahol ez a munka folyik. Mint ördög elvtársnő, a szárazfonó párttitkára elmondotta, oszályukon a géppel hanyagul bánókkal előbb beszélgetnek, figyelmeztetik, súlyosabb esetben javasolják, hogy váltsák le a gép mellől (ami kevesebb keresetet jelent a dolgozóknak). De sajnos nem mindegyik pártszervezet áll feladata magaslatán. Nagyné elvtársnő az előfonó párttitkára — vagyis annak az üzemrésznek a párttitkára, ahol a legrosszabb a fegyelem — úgy látja, hogy sokat javult a helyzet, hogy munka közben nemigen fordul elő lógás és a járkálás is kevesebb. Ilyen körülmények között természetesen nemigen várható, hogy az előfonó pártszervezete tevékenyen kivegye részét a bajok elleni harcból. Hiszen egyelőre — úgy látszik — nem is igen ismeri fel a bajt. idő előtt felújították. A Hattyas-telepi dolgozók kérésének eleget téve az ottani népbolthoz vezető Zentai utcát megjavították, domborították az úttestet, salakot terítettek rá. Az autóbuszforduló úttestét kikövezték. Valamennyi munkálatnál, a községpolitikai tervben előirányzott pénzösszegeknél kevesebbet használtak fel. A megtakarított összegekből a kerület lakosságának igen jelentős társadalmi munkájával, — például Mihályteleken a Petőfi utcában, a Hattyas telepen az ÓbéDai utcában újabb közkút-kifolyót építhettek. Ugyancsak Mihályteleken a társadalmi munkával épülő orvosi rendelőbe bevezették az artézi vizet. A mar városszerte ismert mihályteleki egészségház építésén végzett társadaimi munki értéke eddig több min- 150 ezer íerirt: augusztus 20-án. Alkot má« nyunk ünnepén már ünnepélyesen at is adják Mihálytelek népének az új orvosi rendelőt. Jelentős társadalmi munkát végeztek a harmadik kerület lakói Mihálytelcken a Kisvasút utca és a Matvér között a bekötju'oáí. amet> ugyancsak terven felül készülhetett el. A repülőtér és a régi rabtemető közötti bekötő utat a honvédség és az alsóvárosi gazdák társadalmi munkában rendezték. A Rigó utca kikopott kőburkolatát a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói kijavították. A beszámoló megemlítette, hogy milyen jelentős dolgokat tud a tanács terven felül megcsináltatni, ha a kerület lakossága segíti a közös ügyet. Például a tervezett 7 darab utcai közvilágítási lámpa helyett 52-t szerelnek fel július és augusztus hónapokban a kerületben. Az öt utcai ártézi közkifolyó helyett 13 kútkifolyó készül e! a harmadik negyedévben. A végrehajtó bizottság elnöke bírálta a lakásépítkezések, a háztatarozások kivitelezési munkálatait, melyek sok kívánnivalót hagvnak maguk után. A III. kerületi Tanács a magánszemélyek részére eddig 64 családi ház építésére adott ki engedélyt. OTP lakásépítkezési kölcsönt 19 család kapott, 210 ezer forint összegben: most újabb hitelakciót biztosítanak a dolgozó családok számára. Építkezés céljára 26 házhelyet juttattak a dolgozók részére a Ságvári telepen. A beszámolóhoz számosan hozzászóltak a kerületi tanács tagjai közül, ' * "