Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-31 / 179. szám

BÉIM96YBR0RSZIG Csou En-laj beszéde a nemzetközi helyzetről Vasárnap, 1955. július 31. Peking (Űj-Kína). Csou En­laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke és külügymi­nisztere szombaton délután az első országos népi gyűlés második ülésszakán beszédet mondott a jelenlegi nemzet­közi helyzetről és a Kínai Népköztársaság külpolitikájá­ról. A genfi értekezlet eredmé­nyei — mondotta — pozití­van járulnak majd hozzá a világfeszültség további eny­hüléséhez, a népek közötti elengedhetetlen bizalom visz­*zaállításához és arra fogják ösztönözni a világ békesze­rető népeit és országait, hogy további erőfeszítéseket tegye­nek a szilárd és tartós béke érdekében. Természetesen nem számít­hatunk arra, hogy minden t üggőben lévő nemzetközi kérdés egyetlen értekezleten megoldódjék. A négy hatalom kormányfőinek értekezlete azonban előkészítette az utat a sürgető nemzetközi kérdé­sek további megvizsgálása ós rendezése felé. Az értekezleten a Szovjet­unió őszinte és világos ma­gatartást tanúsított és reá­lis javaslatokat terjesztett elő a különböző kérdések­kel kapcsolatban. A nyugati hatalmak ugyan­csak kimutatták együttműkö­dési hajlandóságukat és ez megfelel a népek vágyának. A világ népei azonban nem­csak ennek az együttműkö­dési hajlandóságnak a fenn­tartását kívánják, hanem azt is. hogy határozott lépéseket tegyenek a most megnyílt úlon és igazi hozzájárulással mozdítsák elő a nemzetközi béke és biztonság fenntartá­sát és megerősítését. Beszélt Csou En-laj ezután a Kínai Népköztársaság és Japán viszonyáról, majd az ENSZ kérdésére tért át. Az ENSZ-re súlyos felelős­ség hárul a nemzetközi fe­szültség enyhítésében és a né­pek között szükséges bizalom megteremtésében. Az ENSZ azonban nem tudott megfe­lelni annak a feladatnak, amelyet a világ békéjének és biztonságának fenntartása ér­dekében be kellett volna töl­tenie. még nem adták vissza a Kínai Népköztársaság jo­gos helyét az ENSZ-ben és az ENSZ még mindig nem egye­temes. Egyre több ország belátja, hogy elérkezeti az idő az ENSZ mai helyzetének megjavítására. Az 1954. évi genfi értekez­leten résztvett országokra há­rul a felelősség a genfi egyez­mények pontos végrehajtásá­nak biztosításáért. Vélemé­nyünk szerint az érdekelt or­szágoknak tanAcskozniok kel­lene egymással a genfi egyez­mények felborításával fenye­gető mai körülményekről. Korea problémáinak tag­lálása után Csou En-laj a kö­vetkezőket mondta: — Sok $zsai ország java­solta távolkeleti értekezlet megtartását, hogv az érdekelt országok tárgyalhassanak a távolkeleti feszültség enyhíté­séről. Ezt a javaslatot ml is tá­mogatjuk, sőt, mi több, azt kívánjuk, hogy az ázsiai országok széleskörű képviselethez jussanak ezen az értekezleten. A kfnal kormány a nem­zetközi feszültség enyhítésé­nek és a nemzetközi viszá­lyok tárgyalások útján való rendezésének alapelvével összhangban egész sor lépést fett az Egyesült Államok és Kína között fennálló feszült­ség enyhítésére. A kínai kor­mánynak ezeket az erőfeszt­léseit melegen üdvözli és tá­mogatja a világ közvélemé­nye. Igen sok ország kife­jezte készségét, hogy fel­ajánlja jószolgálatait Kína és az Egyesült Államok között. A kínai kormány örömmel fogadja ezeknek az országok­nak az erőfeszítéseit és kö­szönetét fejezi ki nekik. Augusztus 1-én Genfben Kfna és az Egyesült Államok nagyköveti síkon tanácsko­zást kezd. E tanácskozások célja elősegíteni a két fél polgáfi személyeinek haza­telepítését és megkönnyíteni a további tanácskozásokat, bizonvos más, a két fél kö­zött függőben lévő kérdések | megoldása érdekében. Az elmúlt évben konzuli síkon folytak kínai—ameri­kai tanácskozások Genfben és e megbeszélések során az egymás országaiban élő pol­gári személyekre vonatkozó adatokat cseréltek ki. Ami bennünket illet, mi késede­lem nélkül konkrét adatokat bocsátottunk az Egyesült Ál­lamok rendelkezésére a Kí­nában tartózkodó amerikai polgári személvekről. Az a véleményünk, hogy amennyiben mindkét fél őszintén kívánja a tár­gyalást és a megbékélést, akkor a nagyköveti síkon megtartandó soronkövet­kező tanrskozásokon min­denekelőtt lehetővé kell válnia az ésszerű rendezés­nek a polgári személyek saját hazájukba való visz­szatérésének kérdésében. A Kínában tartózkodó ame­rikai polgári személyek szá­ma csekély és ügyük köny­nven rendezhető. Az Egye­sült Államokban igen sok tengerentúli kínai él, akik közül csak a diákoknak a száma többezer fő. Javaré­szük hozzátartozói élnek a kínai szárazföldön. A kínai diákok helyzete kü­lönösen összeegyeztethetetlen az emberiség alapelveivel, mert megakadályozzák őket hazaté­résükben: hozzátartozóiknak pedig semmi módjuk sincs ar­ra, hogv anyagilag támogassák őket. Véleményünk szerint, mi­vel jelenleg semmiféle diplo­máciai viszony sincs Kína és az Egyesült Államok között, mindegyikük egy harmadik or­szágot bízhatna meg azzal a feladattal, hogy törődjék a két fél egymás országában élő pol­gári személyeinek ügyével és mindenekelőtt e polgári sze­piélyek hazatérésének ügyével. Miként azt a két fél által el­fogadott sajtóközlemény leszö­gezte, a soronkövetkező nagy­kőveti síkon megtartandó kf­nal—amerikai tanácskozások­nak meg kellene könnyíteniök a további tanácskozásokat és bizonyos más, a két fél között függőben lévő kérdések meg­oldását is, hogy ilyenformán hozzájáruljanak a Kína és az Egyesült Államok közötti fe­szültség csökkenéséhez. Dul­les ur, Eisenhower elnök sza­vait idézve, 1955. július 26-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy az Egyesült Államok a Genfben nagyköveti síkon ren­dezendő tanácskozásokon azt az alapelvet követi, hogy együttműködik minden néppel. Ha ezek a szavak azt je­lentik, hogy az Egyesült Államok kész együttmű­ködni Kínával, akkor a nagyköveti síkon megtar­tandó kínai—amerikai ta­nácskozásoknak lehetővé kell tenniök, hogy előké­szítsék a Kína és az Egye­sült Államok közötti to­vábbi tárgyalásokat a taj­vani feszültség csökkenté­sének és kiküszöbölésének érdekében. A kínai népet a fentiekhez hasonlóan foglalkoztatja a blo­kád és az embargó rendkívüli igazságtalan politikája is, amely akadályozza az országok közötti kereskedelmet. Lehető­vé kell tenni az ilyesfajta aka­dályok eltávolítását. A kínai nép szivesen venné, ha az Egyesült Államok kivon­ná fegyveres erőit Tajvanról és a tajvani-tengerszorosból, mentesítené Kína légiterét a további behatolásoktól és Kí­nát a tüntető hadgyakorlatok veszélyétől. így igazolná Dulles úrnak az 1955. július 26-i sajtó­értekezleten tett nyilatko­zatát is, amely szerint az Egyesült Államok úgy véli, bármi is legyen az az ellentét, amely ma az or­szágokat elválasztja, ne erőszak alkalmazásával oldják meg azokat ott, ahol ez nemzetközi hábo­rút idézhet elő. A kínai nép azt követeli, hogy az érdekelt országok vessenek véget a Kína elleni felforgató tevékenységnek, to­vábbá szabotörök küldésének Kínába a kínai törvények meg­sértését jelentő tevékenység végrehajtására. A kínai nép reméli, hogy Ázsia és a Csendes-óceán térségének országai, beleért­ve az Egyesült Államokat is, kollektív békeegyezményt ír­nak alá, hogy ezzel váltsák fel a világnak ebben a ré­szében jelenleg egymással szembenálló katonai tömbö­ket. hogy így megvalósul­hasson az a kollektív béke, amelyet elsőízben az indiai kormány javasolt. Elismerjük: a fenti óhajok teljesítésé­hez mindenekelőtt az szükséges, hogy Kína és az Egyesült Államok őszin­teséget tanúsítson a tár­gyalásokon, továbbá, hogy a két fél kap­csolatokat létesítsen a köl­csönös megértés és bizalom növelésére. Csupán mindkét fél erőfeszítéseivel és a jó­akarat kölcsönös tanúsításá­val lehet enyhíteni és végül kiküszöbölni a Tajvan térsé­gében fennálló feszültséget. Kína a maga részéről az­zal az álláspontjával össz­hangban, hogy állhatatosan a feszültség enyhítésére tö­rekszik, azon lesz, hogy a küszöbönálló nagyköveti szinten folytatandó kínai— amerikai tárgyalásokkal egyengesse a Kína és az Egyesült Államok között folytatandó további tárgya­lások útját. A kfnai kormány és a kf­nai nép, mint ahogyan azt a múltban is tette, továbbra is fáradhatatlanul az általá­nos és tartós békére törek­szik. De, ha valaki erőfeszí­téseinket a gyengeség jelé­nek tekintené, vagy azt kép­zelné, hogy a nyomásnak, vagy fenyegetéseknek hatása lesz ránk, nemcsak a világ népeinek ellenkezésével ta­lálja szembe magát, hanem hamarosan azt is tapasztalja majd, hogy számításai telje­sen hibásak. Szovjet államférfiak üdvözlő táviratai osztrák államférfiakhoz Moszkva (TASZSZ). K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének el­nöke a következő táviratot küldte Theodor Korner osztrák köztársasági elnöknek: „Kérem Ont, Elnök Or, fo­gadja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a magam őszinte üdvözletét és legjobb kívánságait az osztrák népnek a független és demo­kratikus Ausztria helyreállítá­sáról szóló államszerződés életbelépése alkalmából. Boldogságot és felvirágzást kívánunk a függetlenség és a békés fejlődés útjára lépett Osztrák Köztársaság népé­nek". N. A. Bulganyin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke a következő táviratot küldte Juiius Raab osztrák szövetségi kancellárnak: „A független és demokrati­kus Ausztria helyreállításáról szóló államszerződés életbelé­pése alkalmából önnek. Kan­cellár Or. a szovjet kormány : és a magam nevében a legszt­I velyesebb üdvözletemet kül­döm és boldogságot kívánok az Osztrák Köztársaság népé­nek. Engedje meg annak a meg­meggyözödésemnek kifejezését, hogy az országaink közötti ba­ráti kapcsolatok erősödnek és fejlődnek a Szovjetunió és Ausztria népcinek javára, az európai tartós béke érdeké­ben". V. M. Molotov, a Szovjet­unió külügyminisztere az aláb­bi táviratot intézte Leopold Figl osztrák külügyminiszter­hez: független és demokrati­kus Ausztria helyreállításáról szóló államszerződés életbelé­pése alkalmából kérem Minisz­ter Or, fogadja üdvözletemet és legjobb kívánságaimat az osztrák népnek. Engedje meg annak a szi­lárd meggyőződésemnek kifeje­zését, hogy az állandó sem­legességnek Ausztria által vá­Icsztott útja biztosítja az oszt­rák népnek a békés fejlődést és a béke megszilárdulását, va­lamint az európai népek biz­tonságát szolgálja". Ml történt q külpolitikában ? Holnap kezdődnek meg Genfben a kínai-amerikai tanácskozások A' z egész világon nagy érdeklődéssel tekintenek a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok nagykövetei között holnap Genfben megkezdődő tanácskozások elé. Mint ismeretes, a Kínai Népköztársasá­got Vang Ping-nan, a Kínai Népköztársa­ság varsói nagykövete, az Egyesült Államo­kat pedig U. A. Johnson, az USA prágai nagykövete képviseli. A két nagykövetnek meghatalmazása van arra, hogy — mint az Associated Press arról értesült — a Kíná­ban élő amerikaiak és az Amerikában élő kínaiak kérdésén kívül még „bizonyos más gyakorlati ügyeket" is felvessen. — „Ez le­hetőséget nyújt arra — állapítja meg a kér­déses hírügynökség —. hogy mindenféle részletkérdésekbe való belemerulés nélkül megvitassák egy távolkeleti értekezlet meg­rendezésének esélyeit." Washingtonból keltezett TASZSZ-je­lentés szerint Eisenhower, az Egye­sült Államok elnöke július 29-én villásreg­gelin találkozott a köztársasági párti kong­resszusi tagok egy csoportjával. Eisenhower elnök a velük folytatott beszélgetés során többek között kijelentette, hogy nem osztja azt a több .sajtójelentésben kifejtett véle­ményt. amely szerint fennáll annak veszé­lye, hogy az amerikai közvélemény esetleg túl nagy reményeket fűz a genfi értekezlet konkrét eredményeihez. Eisenhower ismé­telten hangoztatta, hogy a genfi értekezlet csupán kezdet volt a kölcsönös bizalom megteremtésének és a nemzetközi problé­mák rendezésének útján. Hozzáfűzte azon­ban. hogy a tárgyalási politika folytatása mellett végeredményben e problémák kö­zül sokat rendezhetnek. Az angol alsóházban — mint már ar­M ról beszámoltunk — nagy érdeklő­déssel fogadták Eden beszámolóját a genfi értekezletről, amely — mint a miniszterel­nök mondotta — „határozottan megváltoz­tatta a nemzetközi légkört". Beszámolója első részében az angol miniszterelnök a né­met kérdésről beszélt és megállapította, hogy „amíg Németország kettéosztott, ad­dig nem lehet igazi biztonság vagy kölcsö­nös biztonság Európában". Leszögezte, hogy „Oroszországnak és egész Európának joga van elvárni, hogy Németország egyesítése nem teremt veszélyt Oroszországra, vagy Európára nézve". Szóiolt Eden ezután az európai bizton­sági szerződésről is. majd emlékeztetett arra. hogy a nyugati hatalmak Genfben egyezményt javasoltak mindkét fél Német­országban és a szomszédos országokban lévő fegyveres erői létszámára és fegyver­zetének nagyságára vonatkozólag. — „Fel­vetettük — mondotta — a Kelet és Nyugat közötti teljesen demilitarizált övezet létesí­tésének lehetőségét is. hogy valamiféle elő­vigyázatossági válaszfalat emeljünk a had­seregek közé. Ezek a javaslatok, amelyeket külügyminiszteri megvitatásra elfogadtunk, módosíthatók és továbbfejleszthetők és rendkívül jelentőségűek a német egység és az európai biztonság kettős problémája szempontjából. Ezeket a problémákat — állapította meg az angol miniszterelnök — együtt kell megoldani. Meggyőződésünk, hogy Európa biztonsága képtelenség kettéosztott Német­ország mellett. Jelenleg ez a közöttünk fennálló komoly nézeteltérések oka." Beszá­molója végén Eden megállapította, hogy a távolkeleti helyzet veszélyesebb, mint az európai. A miniszterelnök beszámolóját követő vita végén felszólalt Macmillan külügymi­niszter is és kijelentette: „Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy nem szabad korai derűlátást tanúsítani az októberben reánk háruló feladatot illetően". Az angol kül­ügyminiszter, miután megállapította, hogy komoly nézeteltérések vannak a felek kö­zött, így fejezte be beszédét: ..Ha mindkét részről bátorságot, határozottságot és köl­csönös megértést tanúsítunk e kérdésekben, ha keményen helytállunk az esetleg ránk váró hosszú ideg- és akaraterőpróbában, ak­kor azt hiszem, új és gyümölcsöző kor­szakba lépünk az emberiség történetében". A Minisztertanács rendeletet hozott a termelőszövetkezeti csoportok állami támogatásban való részesítéséről A Minisztertanács rende­lete a termelőszövetkezeti csoportokat az állam — a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek elsőbbségének szem előtt tartásával — tá­mogatásban részesíti. Az állami támogatás, illet­ve kedvezmény csak abban az esetben illeti meg a ter­melőszövetkezeti csoportokat, ha az alapszabálynak megfe­lelően gazdálkodnak. A rendelet kimondja, hogy a termelőszövetkezeti cso­portok tagjai a közgyűlés határozata alapján, beadá­si kötelezettségüket mind terményben, mind élőállat­ban és állati termékben — a termelőszövetkezeti cso­portot megillető kedvez­mények mértékének fenn­tartása mellett — közösen teljesíthetik. Ennek megfelelően a tagokra eső beadási kötelezettséget a termelőszövetkezeti csoportra együttesen kell kivetni. A teljesítésről — a tagok egyé­ni felelőssége mellett — a termelőszövetkezeti csoport közösen gondoskodik. A termelőszövetkezeti cso­port tagjai a közgyűlés ha­tározata alao ián. adófizetési kötelezettségüket is együtte­sen teliesfthetik. Megilletik a termelőszövet­kezeti csoportokat mind­azok az adófizetési és be­adási kedvezmények, ame­lyeket az I. típusú terme­lőszövetkezeti csoportok jelenleg élveznek, teltéve. hogy legalább a szántást közösen — a gépál­lomás igénybevételével — végzik és beadási kötelezett­ségüknek közösen tesznek eleget. A jogszabályokban biztosí­tott. adózási/beadási és gép­állomási df'kedvezményeken kívül minden állami szerv köteles a termelőszövetkezeti csoportokat — a mezőgazda­sági termelőszövetkezeteket követően — előnyben részesí­teni nemesített vetőmagvak, szőlő- és gyümölcsfaoltvá­nvok, növényvédőszerek, kis­gépek és egyéb termelési eszközök, a termeléshez szük­séges anvagok beszerzése, va­lrmint termeivényeik értéke­sítése. különösen termelési tenyésztést és hízlalási szer­ződések kötése terén. :- A termelőszövetkezeti cso­portok, ha azt a gazdasági tevékenységet, amelynek elő­mozdítására hitelt igényel­nek, közös gazdálkodás kere­tében folytatják, ugyanolyan hitelellátásban részesülnek, mint jelenleg az I. típusú termelőszövetkezeti csopor­tok. Közös állattenyésztés léte­sítése céljából tenyészálla­tok beszerzésére ugyan­olyan feltételek mellett kaphatnak hitelt, mint a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek. Közös állattenyésztést foly­tató termelőszövetkezeti csoportnak bármely közös gazdasági tevékenységét szol­gáló beruházásait (építkezés, talajjavítás, közös szőlő- és gyümölcstelepftés, a közös állattenyésztés kiterjesztése stb.) ugyanolyan állami tá­mogatásban keli részesíteni, mint a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekét. Kimondja a rendelet, hogy a termelőszövetkezeti cso­port gazdálkodásának ál­landó fejlesztése érdekében átlagosan 2000 katasztrális hold területre, de legfel­jebb három termelőszövet­kezeti csoporthoz egy gép­állomási mezőgazdászt kell beosztani. Ha a termelőszövetkezeti csoport a gazdálkodás során az alapszabály rendelkezéseit megszegi, az állami támoga­tást és kedvezményeket — külön-külön, vagy együtte­sen — meg kell vonni. — Az egyes kedvezmények megvo­nására a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága, az összes kedvezmények megvonására a földművelésügyi miniszter jogosult. Rövid külpolitikai hírek Róma (MTI) Olaszország­ban élénk vita indult meg az Atlanti Tanácsnak arról a döntéséről, hogy amerikai csapatokat helyeznek el az ország területén. Több olasz városban — különösen Li­vornoban — a lakosság tün­tet a döntés ellen. Toscana­ban, Pugliában és Emiliában a gyárak dolgozói, a politikai pártok és a tömegszerveze­tek tagjai tiltakozó határo­zatokat hoztak a nemzetközi enyhülést akadályozó atlanti döntés ellen. • Szocsi (TASZSZ) A Szov­jetunióban tartózkodó ju­goszláv újságírócsoport a Pravda szerkesztőségi kollé­giumának meghívására két nanot töltött a Pravda kiadó­vállalatának és nyomdájának szocsi szanatóriumában. A jugoszláv vendégek lá­togatásokat, kirándulásokat tettek a nevezetes üdülőhe­lyen. Pénteken reggel a küldött­ség repülőgépen Tbiliszibe utazott. Peking (TASZSZ) Lapje­lentések szerint a harbini közbiztonsági szervek a la­kosság közreműködésével ki­terjedt csangkajsekista kém­szervezeiet lepleztek le. A kémektől letartóztatásuk alkalmával lőfegyvert és szúrófegyvert, hadianyagot, távirati rejtjeltáblázatot, tit­kos értesülések továbbításá­hoz szükséges különféle esz­közöket koboztak el. A csoport tagjai behatoltak a népi kormányszervekbe, ipari vállalatokba, a népfel­szabadító hadsereg egységei­be. Politikai, katonai, gazda­sági jellegű kémértesüléseket gyűjtöttek, államtitkokat tar­talmazó okmányokat lopkod­tak és mindezeket Tajvan szigetére juttatták, • Peking (TASZSZ) A tokiói rádió jelentése szerint a ja­pán parlament alsóháza csü­törtökön 238 szavazattal 129 ellenében egy törvényjavas­latot fogadott el. A javaslat értelmében bizottságot külde­nek ki az alkotmány tanul­mányozására és az alkot­mány több cikkelyének, köz­tük a háborút és az úirafel­fegyverzést elítélő cikkely­nek módosítására. A törvény­javaslat ellen szavaznak a baloldali pártok, mellette a kormányon lévő Demokrata Párt és a Liberális Párt, * OLASZORSZAO északi ré­szeiben a pusztító viharok ár­vizeket okoztak. Sok helyen el­pusztult a termés ás sok lakó­ház rombadőlt.

Next

/
Thumbnails
Contents