Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-29 / 177. szám

Péntek, 1955. július 29. D ELMH GYARORSZBO Intéző úr válaszoljon: történtek-e ilyenek a Wolf-uraságok birtokán ? 25 mázsa helyett 48 mázsa gabona A Szegedi Lemezgyáron túl, az öthalmi dombok aljában terül el a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet egyik legszebb gazdaságának ezerholdas birtoka. Ezt a szép kísérleti gazdaságot ötéves tervünk adta a városnak. Azzal a feladattal létesítették, hogy a szegedi és a környékbeli termelőszövetkezetek e gazdaság munkáján keresztül láthassák, tanulmányozhassák. miként kell egy mezőgazdasági nagyüzem munkáját megszervezni, szakadatlanul növelni a terméseredményeket, csökkenteni az önköltséget. Az öthalmi kísérleti gazdaság azonban fennállása óta nem minden tekintetben felelt meg a követelményeknek. Sem az állattenyésztésben, sem a terméseredmények növelésében nem tudott olyan eredményeket elérni, melyek a környékbeli szövetkezetek részére hosszú időre követendő példaként szolgáltak volna. Vajon miért? E kérdésre a választ megadja az a jegyzőkönyv, melyet az elmúlt'napokban a Szegedi Járási Tanács mezőgazdasági osztályának kiküldött munkatársai készítettek az öthalmi Állami Gazdaság aratási munkájáról. A gazdaság egyik 40 holdas búzatáblájának aratásához — egyrésze ennek a földön feküdt — túlérett, állapotban fogtak hozzá. Emiatt a tábla nagyobb részét kézikaszával kellett' learatni. Azonban a kézikaszák mellett helytelenül aratógépeket is beállítottak a munkába. Az erősen túlérett, pergőszemű gabonát a gépek az aratással együtt Jórészt kl Is csépelték. Kombájnnal kellett volna aratni, de úgylátszik erre nem gondoltak a gazdaság vezetői, Az egyik egy katasztrális hold nagyságú darabon négyzetméterenkint mintegy 2800 szem búza pergett ki —hozzá kell tennünk, hogy a méréseket nem ott végezték, ahol marékkal lehetett volna szedni az elszóródott búzaszemeket. — Ez a veszteség szerényen számítva is öt mázsa búzát jelent. Pusztai István, a gazdaság főagronómusa a nagyméretű szemveszteség ellenére tovább folytatta a gépekkel való aratást, összesen még további hat holdat arattak így le. Ezen a területen már nem volt ekkora a szemveszteség, mert Itt többnyire álló gabona volt. Azonban a megengedett veszteségen felül itt is holdankint mintegy 125 kiló gabona hullott el. A dolgozók látták s mondták is, hogy ebben a túlérett búzában csak kárt tesznek a kéve- kötő aratógéppel. Hamarabb, legalább viaszérésben kellett volna aratni. Pusztai István főagronómus azonban ügyet sem vetett véleményükre. Az aratást meg kellett kezdeniük s folytatták is, mert így szólt a parancs. Közben kilátogatott hozzájuk Albert Ferenc elvtárs, a gazdaság párttitkára, aki elszörnyülködve látta, mit csinálnak itt az emberek a gépekkel. Felháborodásában csak ennyit tudott hirtelenjében kérdezni: — Mondják, ha sajátjuk lenne ez a búza, akkor is így aratnék? A gépkezelők hasonló felháborodással válaszoltak: — Akkor nem így csinálnánk. De parancs az parancs. Albert elvtárs még annyit kérdezett: — A főagronómus mikor volt itt utoljára? — Fél órával ezelőtt — volt a válasz. —. Mondtuk is neki, hogy bűn ezt így csinálni, ő azonban azt mondta: folytassuk csak az aratást. A párttitkár azonnal elrendelte az aratógépek leállítását, visszament a gazdaságba és kihívta a főagronómust. Pusztai a párttitkár lóban helytelen géppel aratni itt. Ezután berendelte a gépeket a gazdaság udvarára. Másnap azonban, amikor Albert Ferenc párttitkár nem volt a közelben. Pusztai főagronómus ismét kiküldte a gépeket aratni. Az eddigiekből úgy tűnik, mintha ezekről az eseményekről semmit sem tudott volna Ágoston István, a gazdaság vezetője. Az igazság azonban az, hogy tudott; sőt [ maga is bűnös ebben az ügyben. Mielőtt az aratógépek munkába álltak volna, Ágoston személyesen tárgyalta meg az ügyet a főagronómussal, helyeselte, hogy géppel is aratnak. A rablómunka után a párttitkár világosan látta, hogy itt már nem egyszerűen tudatlanságról, hanem bűnös szabotázsról van szó. Jelentette az ügyet a felsőbb hatóságoknak. Felvetődik egy másik kérdés: vajon Pusztai István, amikor mint Patzauer István, az üllési Wolf-major intézője volt, így csinálta-e? Biztosan, hogy nem, mert akkor nem szolgálhatta volna oly sok évig a Wolf-uraságokat. Pusztai (Patzauer) István az ismert szegedi bor-, likőr-, szesznagykereskedő, ecetgyár, többszörös szegedi és budapesti háztulajdonos fia maga is uradalmi intézősködése mellett bornagykereskedő volt. Apjával és egész famíliájával együtt azok közé tartozott, akik kényük-kedvük szerint zsákmányolták ki régen a dolgozókat. Hogyan várhatunk egy Ilyen embertől most becsületes, jó munkát, azt, hogy hűséggel szolgálja a dolgozókat, a munkások államát. Ha jól megnézzük a gazdaság munkáját, akkor gyakran találkozunk olyan kisebb-nagyobb hibákkal, melyek a kopasz valóságukban nem egyebek, mint Pusztai intéző úrnak szabotázs-akciói. Elegendő megemlíteni csupán az ez évi őszi árpa-termelést. A gazdaság őszi árpa átlagtermése most alig haladja túl az egyéni gazdák átlagát, a szövetkezetekétől pedig messze elmaradt. Nagy önköltséggel agyon-fejtrágyáziák a vetést, a kalászok még mielőtt kinevelték volna a szemet, lesültek. Bizonyos, hogy a Wolfuraságok birtokán ilyenek sem történtek meg. Elég felháborító képet kapnánk akkor is, ha a gazdaság iavalyi tejtermelési átlagát vizsgálgatnánk. Volt idő, amikor a gazdaság teheneinek fejési átlaga még a három litert sem érte el egészen. Ez azonban sem Pusztai Istvánt, sem Ágoston Istvánt nem háborította különösképpen. Felelős beosztásukat állásnak, egyszerűen csak pénzkereseti lehetőségnek tekintik. A tények azt mutatják, ártani is igyekeznek népgazdaságunknak. Nem is akármilyen pénzkereseti lehetőség ez Ágostonéknak, hanem olyan, melyből dáridókra és lakomákra is jut bőven. Elég volt ezekből. Az öthalmi kísérleti gazdaságnak mindenképpen teljesítenie kell a kormány és a párt által eléje állított feladatot. Ez természetesen csak úgy lehetséges, hogyha eltávolítják onnan a kártevőket, helyükre becsületes, néphez hű vezetőket állítanak. Az elmúlt napokban a szegedi szérűskertekben is megkezdődött a cséplés munkája. Az állami terményraktárakban és a szegedi dolgozó parasztok kamrájában is szépen gyűlik a gabona. Az eddigi begyűjtési eredmények azt mutatják: a szegedi dolgozó' parasztok is megértették pártunk szavát; a cséplőgéptől teljesítik gabonabeacjási kötelezettségüket, s felesleges búzájukból sokkal többet adnak el az államnak, mint amennyire eredetileg értékesítési szerződést kötöttek. Kedden estig Szegeden 14 olyan egyéni gazda csépelt el, akinek a begyűjtési hivatal szerint feleslege mutatkozott. A 14 gazdával összesen 25 mázsa felesleges gabonára kötöttek előzőleg értékesítési szerződést. Ezzel szemben 48 mázsa búzát, 23 mázsával többet szállítottak be, s adtak el az államnak, mint amennyit korábban ígértek a dolgozó parasztok. E derék példamutató gazdák között van Leinvéber István, Moszkvai körút 26fa szám alatt lakó gazda is, akinek 8 mázsa búzára szólt az értékesítési szerződése, s ehelyett 14 mázsát adott el az államnak. Ugyancsak itt kell megemlíteni Lakatos János Etelka-soron lakó dolgozó paraszt nevét is, akinek a begyűjtési hivatal számítása szerint nem is lett volna feleslege, mégis 527 kiló kenyérgabonát vitt be begyűjtési kötelezettségén felül a terményraktárba. Ezek az eredmények azt mutatják: ahol népnevelőink alapos munkát végeznek, jól megmagyarázzák, miért volt szükség kormányunk részéről a felesleges gabona állami felvásárlásáról szóló rendelet meghozatalára, ott nincs lemaradás. A dolgozó parasztok megértik, hogy valóban ez a rendelkezés is — mint kormányunk valamenynyi más intézkedése — saját érdeküket szolgálja. Asszonyok a bíróság előtt Összehívták es Szovjetunió Legfelső Tanácsát N. A. Bulganyin beszámol a genfi értekezlet eredményeiről Moszkva (TASZSZ). A, ta, hogy 1955. augusztus 4-re Szovjetunió Minisztertanácsa'összehívja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakát, hogy az ülésszak meghallgassa N. 'A'. Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolóját a genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet eredményeiről. a Legfelső Tanács Elnöksége elé terjesztette a genfi négyhatalmi kormányfői értekezleten résztvett szovjet kormányküldöttség jelentését. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége elhatározA

szegedi járásbíróság büntetötanácsa előtt a napokban két asszony állt. Alig harminc évesek. Másfél évvel ezelőtt még Bordány község vezetői voltak: Móra Ferencné másfél éven át a községi tanács vb.-elnöke, Molnár Zoltánná a tanács pénzügyi előadója volt. Most az ügyész a legsúlyosabb bűncselekményekkel vádolja őket: ismételten és bűnszövetkezetben el zal a fondorlattal, hogy az előző számla valamilyen ok miatt a könyvelés részére nem felelt meg. Sajnos a kisiparosok felültek áz átlátszó mesének, újból aláírták a nyugtákat és ezzel módot'adtak arra, hogy a vádlottak ismételten felvegyék a 300—400 forintokat, amik a dolgozók adófílléreiből gyűltek össze a tanács ellátására. Az első csalás sikere után vérszemet kaptak, — felváltva követett társadalmi tulajdon szerezték be a hamis nyugtáellpni csalás és okirathamisí-\ kat és utalványozták egymásig. .,>._.-.«. _ nak a pénzt. Ebből tellett azután vacsorákra, szép ruhákra, tás ellenük a vád. !A bírósági tárgyalás alatt megannyi kérdés cikázott át az ember gondolatán: hogyan jutott ide ez a két proletársorból származó aszszony? hogyan élhettek vissza ilyen súlyosan a kapott bizalommal'? hogyan tévedhetnek — szerencsére elég ritkán — egyesek a bűn út jóra? hogyan lehetne megakadályozni a jövőben az ilyen szomorú eseteket? és kik felelössek azért, hogy nem sikerült idejében megakadályozni e bűncselekmény-halmozást? Talán választ ad erre a sok kérdésre Móra Ferencné és Molnár Zoltánné esete... C írva ismerte el a két asz^ szony, hogy mennyi jótéteményben részesültek a dolgozók állama által. Szegény kubikusleány létükre tanulhattak. Alighogy kikerültek az iskolából felelős állásba helyezkedhettek el. A kétnapos tárgyalás során ugyan nem Ismerték el bűnösségüket, de kénytelenek voltak belátni, hogy kezük alatt pénz tünt el a községi tanács pénztárából. Móra Ferencnénak a falu iparosai szemébe mondották, hogy ugyanarról a munkáról 3—4 számlát is aláíratott velük dzsőt pesti útra is repülőgépen. Közben gyűltek a hamis nyugták: félév alatt csak ablaktörés címén hét nyugtára 1230 forintot fizettek ki, amiből hat hamis. De hamisították a fes tők számláját, az apaállatok takarmányszámláját, sőt még a napközi otthonosok ellátására kiadott pénzt Is hamis számlázással fizették ki maguknak. És mindezt tehették majdnem egy éven keresztül anélkül, hogy az ellenőrzés rájött volna. ök maguk is hiányolták, hogy évente csak egyszer vizsgálták felül pénzkezelésüket, s akkoris csak futólag. ost már a faluban mindenki azt mondja, hogy ő előre látta, hogy Móráné és Molnárné tündöklésének börtön lesz a vége. Sajnos azonban, hogy a község kommunistái közül egy sem akadt, aki erre felhívta volna a párt vagy a járási tanács figyelmét. A járási tanács munkatársai közül is hetenként fordultak meg Bordányban, arra azonban már nem terjedt ki a figyelmük, hogy átnézzék a kifizetéseket. Már pedig még hozzá nem értő személy is azonnal rájött volna, hogy lehetetlen annyi ablaktörés, ami félév alatt több mint ezer forintot felemésszen. Alig egy pár tétel naponta egy Munkafegyelem Szeged textilüzemeiben IIL Őrjárat a Texlilmüvekben R. látogatónak, aki végig sétál a Textilmüvek hatalmas fonoda: munkatermén, egy meghökkentő jejenség ötlik a szemébe. Itt is, ott is álló gépeket látni. Egyesek teljesen használaton kívül állnak. Másokon mintha csak most hagyták volna abba a munkát. Mi van ezekkel a gépekkel? Talán valamilyen technikai hiba folytán nem működtetik őket? Nem, másról van szó. Nem műszaki zavarok akadályozzá a Textilművek modern gépparkjának teljes kihasználását, hanem az a tény, hogy nem áll rendelkezésre elegendő számban munkaerő. Egyszóval: létszámhiányról van szó. Meg kell mondani, hogy ebből a különös és kellemetlen helyzetből a legkülönbözőbb problémák adódnak. Mielőtt azonban ezekre rátérnénk, még egy feltűnő és zavaró jelenségről kell megemlékeznünk. Nevezetesen: a munkaerővándorlásról. Arról az úgynevezett fluktuációról, amely a Textilművekben talán minden más szegedi üzemet felülmúló méreteket ölt. A rendelkezésünkre álló adatok szerint az év eleje óla 290 kilépő és több mint 300 belépő volt a gyárban. Ez egy évre etttt /bevallotta, hogy ez va-. átszámítva több mint 50 százalékos fluktuációt, a munkás{fárda felénél nagyobb hányadának kicserélődését jelenti. S természetesen nemcsak az idei esztendőről van szó. A munkaerővándorlás a Textilmüvekben nem új jelenség, hanem olyan állandó vonás, amelyet születése óta magával hordoz ez a fiatal üzem. Vajon mekkora lehet ilyen körülmények között a gyár állandó munkásgárdája? Erre is megkaptuk a felvilágosítást. Nemrég folytattak le ebben az irányban vizsgálatot és megállapították, hogy a műszaki és az adminisztratív személyzeten kívül mintegy 200 főre rug az üzem állandó gárdája. Aligha szükséges bővebben magyarázni, mily kevéssé kielégítő ez az állapot. Mi az oka ennek a nagyméretű munkásvándorlásnak? Az ok elsősorban a gyár dolgozóinak összetételében keresendő. A munkásállomány zömét fiatal lányok teszik ki; az átlag életkor 24 év. Itt nemcsak arról van szó, hogy ezek a 20^25 éves lányok és menyecskék a régi világban nem dolgoztak, nem tudnak pfrhuzamot vonni a felszabadulás előíti, mégpedig — talán mondani munkafeltételekkel, s ezért I sem kel! — éppen nem kedvenem becsülik eléggé a ielen-lző irányban. Ugyanazoknak a legi munkaviszonyokat. A fiatalság következményei sokkal közvetlenebbül jelentkeznek. A munkásnők jelentős része, mint lány kerül be az üzembe, de hamarosan férjhezmegy. A íérj esetleg egymaga is el tudja tartani a családot, vagy nem is Szegeden lakik — egyszóval megváltozik a munkásnő családi helyzete, lakhelye, s kéri a gyárból való elbocsátását. Az összetétel más szempontból is szerepet játszik. A munkáslányok 35—40 százaléka a környékbeli, falvakból jár be dolgozni, főleg Dorozsmáról, Szőregről, Tápéról, Gyáláról, Mihálytelekről stb. Szüleiknek földjük van, amely a nyári hónapokban több munkáskezet igényel. Ez a kétlakiság is egyik tényezője a gyakori kimaradásoknak. Vannak fiatal lányok, akik már eleve azzal a korlátozott céllal lépnek be az üzembe, hogy összegyűjtsék a stafirungra valót. Amikor ez megtörténik, leszámolnak. A végeredn^ny: a létszám állandó hullámzása. Sajnos ez a helyzet nagymértékben kihat a gyáron belüli munkafegyelemre. községi kézi pénztár forgalma, tehát szinte játékszámba rrtegy annak ellenőrzése. A járási tanács emberei mégsem leplezték le idejében e visszaéléseket, hanem engedték garázdálkodni ezt a két asszonyt, s ezzel a falu dolgozói szemében lejáratták az egész községi tanácsot. A bíróság a tények alapján a terheltek tagadása ellenére bizonyítva látta vád tárgyává tett cselekményeket és Móra Ferencné — dacára három gyermekének — másfél évi börtönre. Molnár Zoltánnál két és félévi börtönre ítélte. Az ítéletnek meg lett a kívánt hatása: Molnárné az ítélet kihirdetése után beismerte, hogy eltüntette a nyugtákat és zokogva adta elő azokat azzal, hogy Móráné vitte a bűn útjára, s ezért tüntette el a hiányzó nyugtákat, mert Móránét meg akarta menteni a börtöntöl, de azt sem akarta, hogy egy hónapos csecsemőjével börtönbe kelljen mennie. Uiába volt azonban már n most a sírás. 'A dolgozó nép állama keményen megbünteti saját fiait is akkor, ha ilyen rútul visszaélnek a kapott bizalommal. Viszont a bordányi esetből tanulhatnak kommunisták és pártonkívüliek egyaránt: a viszn szaélés legkisebb gyanúja esetén sem szabad szemet hunyni se felelős állásban lévők, se asszonyok elölt, hanem azokat jelenteni kell illetékes helyre minden igaz magyarnak. hz ellenőrzést gyakorló szervek pedig tanulják meg, hogy a tanácsok és a vállalatok, az állami gazdaságok és a tsz-ek ellenőrzése nemcsak azt jelenti, hogy elcsevegünk az ellenőrzött dolgozókkal, hanem kivizsgáljuk tüzetesen a dolgozók minden fillérjének hováfordítását és a legkisebb viszszaélésre is könyörületlenül lecsapunk. Csak ezáltal lehet megakadályozni azt, hogy még kivételesen se csalódjék dolgozó népünk azokban, akiket bizalmával megtisztelt. (-> falusi lányoknak, akiknek egyik része a nyári hónapokban egyszerűen kimarad a gyárból, a másik része esetleg aratás idejére beteget jelent, egy harmadik résza nem jelent beteget, de azért otthon is dolgozik, ennélfogva ki van mefülve, rendszeresen elkésik a gyárból, vagy nem tud teljes erőbedobással és figyelemmel dolgozni. Ehhez képest az elkésések száma még nem is olyan nagy. A gyári statisztika fél év alatt 142 elkésőt mutat ki, ami kevesebb, mint napi egy el'késést jelent. Az igazolatlan mulasztók száma a félév alatt 66 volt; a mulasztások következményeként 83 munkanapot veszített a termelés. Hogy ez KFT BÁZELI tudós. dr. milyen gyakorlati anyagi kö- Wettstein és dr. Schmiedlin vetkezményekkel jár az igazo- elsöizben állított elő teljesen latlanul hiányzó munkásra lét!kus úton úf ..öldöste. , .... ron" hormont. Orvosi koroknezve, arról mar egy korább. bcn nag!/ jalentöíéget tulaj. írásunkban szólottunk. Sajnos, ] dcn'.tanck ennek a feifedezésa Textilmüvekben olyan a nck. Árvíz Indiában Az angol rádió közli, hogy a heves monszun óriási áradásokat idézett elő a Gangesz és a Brahmaputra völgyében. A Brahmaputra romboló árja teljesen elszigetelte az EszakKelet-Indiában fekvő Asszam államot. Ultar Prades keleti részében több mint 3000, Biharállam északi részében pedig csaknem ezer falu és város került víz alá vagy el van vágva a külvilágtól. Az Asszam-álIsmbeli 60.000 lakosú Dibrugarh város több mint háromnegyed része víz alatt áll. munkaszellem, hogy ezt a 80— 100—T20 forintos bérkiesést á mulasztók nem nagyon veszik szívükre. A fekete táblára való A NYUGAT-NEMETORSZAGBAN lévő Griesheimi repülőtéren (Darmstadt közelében) hatalmas robbanás történt a hetedik amerikai hadkiírásnak pedig még kevesebb | sereT benzinraktárában. A robbanás következtében 800.000 hatása van. De erről majd legközelebbi cikkünkben. l-e. -t.\ liter üzemanyag semmisült meg. 'Az áldozatok számáról nem adtak közleményt.