Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-29 / 177. szám

PROLETÁRJÁT AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 177. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: A KÍNAI—AMERIKAI TÁRGYALÁSOK A NEMZETKÖZI KÖZVÉLEMÉNY KÖZÉPPONTJÁBAN (2. oldal) ŐRJÁRAT A TEXTILMÜVEKBEN (3. oldal) KÉPEK A KULTŰROTTHONOK FESZTIVÁLJÁRÓL (4, oldal) Péntek, 1955. július 29. f Alkotmány és kultúra »A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozók­nak a művelődéshez való jogát* — hirdeti alkotmá­nyunk 48. paragrafusa. Természetesen minden alkot­mány — mint az állami élet alapvető okmánya — biz­tosít bizonyos jogokat az állampolgárok számára. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a jogokban különböző­képpen részesüljenek az áLlampolgárok vagyoni hely­zetük, társadalmi állásuk szerint. Alkotmányunk idé­zett paragrafusa azonban kimondja, hogy a kultúrá­hoz való jogot a dolgozóknak biztosítja. Ilyen módon megfogalmazva a kultúra legszélesebb körű demokra­tizmusát, mindjárt megállapítja -azt is: hogyan válik e jog valósággá. «A Magyar Népköztársaság ezt a jogot a népművelés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, közép- és felsőfokú oktatással, a felnőtt dolgozók továbbképzé­sével és az oktatásban részesülők anyagi támogatása útján valósítja meg». A dolgozók gyermekei tanulnak városunk általá­nos- és középiskoláiban, főiskolánkon és egyetemein­ken. A felsőbb iskolákban ösztöndíjakkal, tandíj- és egyéb kedvezményekkel, különböző segélyekkel anya­gilag támogatja államunk a tanulóifjúságot. Alkotmá­nyunk mindjárt 2. paragrafusában megállapítja, hogy: -A Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama*. Természetesen iskoláinkban is a felszabadult munkásság és parasztság gyermekei kap­ják az első helyeket és a legnagyobb támogatást. Az állam megad ehhez minden lehetőséget, a gyakorlat­ban pedig pedagógusainknak kell valóra váltani e törvényt. A nevelőknek sohasem szabad szem elől té­veszteni, hogy e jog megvalósítása alkotmányunkban lefektetett kötelességük. A szegedi középiskolákban és az egyetemeken — különösen a felvételeknél — néha még ma is megfeledkeznek erről. Holott épp e téren találhatnak módot pedagógusaink a néphez való hű­ség kifejezésére. Másrészt a népből származó értelmi­ség kiválasztása, felkészítése annál inkább mulaszt­hatatlan, mert tőle függ hazánk jövője. Ezzel kapcso­latban emlékeznünk kell az alkotmány egy másik pa­ragrafusára: *A Magyar Népköztársaság hathatósan támogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló tudományos munkát, valamint a nép életét, harcait, a valóságot ábrázoló, a nép győzelmét hirdető művészetet s min­den rendelkezésére álló eszközzel elősegíti a néphez hű értelmiség kifejlődését". Első tanulságként — az előbbiek folytatásaként — ki kell mondanunk: pedagógusainkat terheli a fele­lősség, hogy tanulóifjúságunkból milyen értelmiséget nevelnek, hogyan segítik a munkások és parasztok gyermekeit. Másodszor »a nép ügyét szolgáló tudományos mun­kákéról kell beszélnünk. A szegedi egyetemeken több nagyjelentőségű tudományos kutatás folyik, amelyek elméleti és gyakorlati eredményei a magyar tudomány és népgazdaságunk szemszögéből igen hasznosak. De emellett olyan helyi jellegű munkákkal is foglalkoz­nak kutatóink, amelyek Szeged iparának, mezőgazda­ságának jelentenek közvetlen segítséget, mint például a Szalámigyárnak most újjáalakított távhőmérője, vagy a ponyvaimpregnálás új módjának kidolgozása. Azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy még több ilyen munkára lenne szükség. Ebben természetesen nemcsak a kutatók ügyszeretete, hajlandósága szükséges, ha­nem az is, hogy az üzemek vezetői igényeljék a segít­séget és fokozottabban becsüljék is meg azt. Harmadszor a művészi munka kérdésére kell ki­térnünk. A szegedi írók és képzőművészek — de a színház művészei és a zenészek — számára is nem­csak mottó, hanem műveikben valóság kell, hogy le­gyen «a nép életét, harcait, a valóságot ábrázoló" művészet. Az íróknak és a képzőművészeknek kell a legtöbbet tenniük e téren. Ezt kívánja a közönség is, városunk dolgozó népe: a munkások és a parasztok, akiké — mint az alkotmány megállapítja — a Ma­gyar Népköztársaság. Végezetül fel kell idéznünk még egy igen fon­tos jogot, az alkotmány 49. paragrafusát: "A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét*. Környé­künk délszláv dolgozóinak a kultúrához: az anya­nyelvi oktatáshoz és nemzeti kultúrához való joga ez. S ez kultúránk demokratizmusának egyik sajátos ol­dala, a szocialista szemlélet hirdetője és megvalósu­lása. Gyakran hangoztatott tény, hogy alkotmányunk legjellemzőbb sajátosságai közé tartozik az állampol­gárok. jogainak és kötelességeinek összehangolása, va­lamint az, hogy az alkotmány mindazoknak a jogok­nak a megvalósulását, amelyeket biztosít a dolgozók számára, lehetővé, sőt: kötelezővé teszi. Mint emlí­tettük, minden alkotmány biztosít bizonyos jogokat az állampolgároknak. A kérdés azonban az: hogyan él­hetnek a dolgozók ezekkei a jogokkal? Itt dől el: az állam alkotmánya hogyan segíti elő a nemzeti kul­túra fejlődését, az állampolgárok művelődését. Éppen alkotmányunk demokratizmusálból, és abból a tény­ből, hogy mindent a dolgozó népre alapoz, következik az, hogy kultúránk fejlődésére kedvezően hat, hogy a nép legszélesebb rétegeit segíti a nagyobb műveltség elérésében. Ezért alkotmányunk nemzeti kultúránk fejlődésének és mindenki számára hozzáférhetővé té­telének nemcsak alapvető biztosítéka, hanem ser­kentő ereje is. Ez a serkentő erő úgy érvényesül vá­rosunkban, ahogy jószándékuk és képességük szerint a kulturális területen dolgozók megvalósítják az al­kotmány által biztosított lehetőségeket. Augusztus 20-ig 42 lakást beköltözhetővé tesznek a Marx téri új épületben A Szegedi Marx téri új la­kóház építői — legyőzve az egyszer-máskor mutatkozó nehézségeket — újabb nagy lakóházat emeltek, ahol 84 család kap majd korszerű és kényelmes otthont. A Marx téren magasodó új ház falai is azt jelzik, hogy hazánkban nagy a fi­gyelem az emberek életé­nek további javítására, újabb megfelelő családi otthonok biztosítására. Csütörtökön reggel, mun­kakezdés előtt megbeszélésre gyűltek össze az építők: kő­művesek, asztalosok, villany­szerelők, segédmunkások és a többiek. Arról folyt a szó, meaeynrsítiák a munkát; augusztus 20-ig — nagy ün­nepünkig — J—kiiUöThetővc tesznek 30 kétszobás. 7 háromszobás és 5 egyszobás lakást. Ezekben a természetesen konyhával és fürdőszobával is ellátott lakásokban 42 csa­lád talál maid otthont. A Marx téri új munkás­lakóház úgynevezett nyolc szekciós és ebből négy szek­ciónak mielőbbi teljes rend­behozását, beköltözhetővé té­telét beszélték meg. Az egész építkezés 15 nappal a határ­idő előtt készül el. A megbeszélésen többen kértek szót és egyszerű sza­vakkal mondották el véle­ményüket az építkezés kü­lönböző területein dolgozók. Szabó Lajos, a festő-brigád vezetője a két festőcsoport részéről ígérte meg, hogy az épületnél lévő fontos festési munkákat — amelyek a négy szekcióban lévő lakások be­költözhetővé tételéhez szük­ségesek — augusztus 10-ig elvégzik. Nagy József vil­lanyszerelő csoportja nevé­ben arra adta szavát, hogy a belső villanyszerelési mun­kákat — vezetékszerelés, kapcsolók, konektorok stb — elhelyezését augusztus 10-ig elvégzik. Csúri Károly a festőrészleg művezetője a további helytállást hangoz­tatta, s kifejezésre juttatta, hogy a dolgozó családok igen várják a lakásokat, s ez fokozottabb felelősséget rí minden építőre. Többen mondották el aztán véleményüket a munkára! Orosz Lajos, az I. sz. Főép1'­tésvezetőség pártalapszervc­zetének titkára vázolta v építők szép és felelősségi ' ies munkáját. Hangoztat'" hogy a pártala pszerve? r' m'nden segítséget mes*,"-1 ahhoz, hogy a 42 lakást be­költözhető állapotban átad­ják augusztus 20-ig. Aztán határoztak az épí­tők. A ncgy szekcióban lévő 42 lakást augusztus 20-ig át­adják, s beköltözhetnek abba a családok. Szavukat valóra váltva, építők — vezetők és munká­sok — a legszebben köszön­tik majd alkotmányunk nagy ünnepét. Nem lehet elhallgatni azt sem, hogy az építők szavá­nak valóraváltásához feltét­lenül szükséges a parkettá­zással kapcsolatos kúrdések ' elintézése. Parkettázó anyag I kell elsősorban és ennek blz­! tositásáért további megíelató | intézkedéseket kell tenni. I Reméljük, ez meg is történik. Beszélgetés az új eljárásról az A szovjet módszerek alkalmazásával készülnek az őszi forgalomra a szegedi vasutasok A MÁV Szegedi Igazgató­ságának dolgozói különböző gazdaságokkal, szállító válla­latokkal együttműködve meg­állapították, hogy az idén legalább 10 százalékkal több gabonát, s mintegy 11 száza­lékkal több cukorrépát kell továbbítaniok, mint tavaly. A várható nagy őszi forgalom sikeres lebonyolításáért a MÁV Szegedi Igazgatóságá­nak területén még szélesebb körben alkalmazzák a jól be­vált szovjet módszereket. A szállítás közben megron­gálódott teherkocsik gyors ki­javításában a Scselbikin-moz­galom segíti a vasutasokat. E módszer alapján a kishibás kocsikat a szerelvényben, a vágányok között javítják ki. A legnagyobb teherforgalmú bikin-brigádot alakítottak. A helyes módszer alkalmazásá­val gyorsabban juthat az áru rendeltetési helyére. A mozdonyok karbantartá­sára, gazdaságos kihasználá­sára eddig 180 mozdony-bri­gád csatlakozott a Lunyin­mozgalomhoz. A' kétezer ton­nás mozgalomban is tovább akarják növelni eddigi jó eredményeiket. Már 120 moz­donyvezető brigád vállalta, hogy jelentős túlsúlyt továb­bít az őszi forgalomban. Az elmúlt három hónapban 96 ezer tonna túlsúlyos vonatot továbbítottak, az őszi forga­lomban ezt a számot 150 ezer­re akarják növelni. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az áru gyorsabban és minél ki­sebb romlási veszéllyel kerül­állomásokon eddig hét Scsel- jön rendeltetési helyére. A Szegedi Textilművekben nem félnek az új módsze­rek alkalmazásától. A nyújtó gépeket átalakították, hogy alkalmazni tudják a szovjet Arisztov-féle fonási eljárást, a minőség további javításáért. Az Arisztov-módszer se­gítségével már eddig is jelentősen javult a fonál minő­sége; egyenletesebb lett. Képönkön: Éliás Mihály mér­nök Varró Györgyné nyújtó gépkezelővel az új eljárás ta­pasztalatairól beszélget. FJérián Mária hét nap alatt terven felül 80 méter anyagot szőtt Az üjszegedi Kender-Len­szövő ifjűmuríkásai szép és kimagasló eredményeket érnek el a Világifjúsági Találkozó tiszteletére folyó" műszakban. A fiatalok, túlnyomó többsége nemcsak eléri, hanem túl is teljesiti vállalását. A VIT­müszakban legjobb eredményt elérő ifjúmunkásoknak jutal­makat adnak át. A gyárban naponként értéke­lik a fiatalok teljesítményét és azt nyilvánosságra is hozzák. „Nagyon örülök, hogy tagja lettem a páttnak' Sági Teréz ifjúmun­kás délutános a Sze­gedi Ruhagyárban. Csütörtökön a szokott időnél korábban indult el otthonról. Jókedvű volt, mégis kissé szo­rongó érzés fogta el, amint a gyárhoz köze­ledett. Az úton számot vetett magában arról, hogy az utóbbi hóna­pokban miképpen dol­gozott. Atgondolta azt is, — ki tudja hányad­szor — mit válaszol majd, ha kérdéseket intéznek hozzá a párt­taggyülésen. Amint az utóbbi időszakot mér­legelte magában, egy­re nőtt az önbizalma. Nem kell szégyenkez­nie, hiszen az utolsó időben, ha csak a leg­utolsó tíz napot nézzük is, teljesítménye 162 százalék volt és egyet­len darabot sem ka­pott vissza a minőségi ellenőrtől. Igaz, most új munkát csinál az egész szalag. A pvc kabátok igényesebbek munkaszempontjából, mint az előzőleg készí­tett gumikabáiok. „Va­jon, a taggyűlés fel­vesz-e a tagok sorá­ba?" — ötlött fel ben­ne a gondolat. „Hátha nem". — de ezt rög­tön el is vetette. Az­tán az üzembe ért. * Á taggyűlés terem­ben az utolsó sorban foglalt helyet. Meg­kezdődött a taggyűlés. Megkérték, Ibeszéljen életéről. Bátran so­rolta, hogy négy éve dolgozik a gyárban és jelenleg Bodóné sza­lagjában gépes. Havi átlagos eredménye 145 százalék volt. Még jó­idéig beszélt magáról, családjáról. Azután később az elnök sza­vára figyelt: — Megállapítom, hogy a taggyűlés egy­hangúan elfogadta Sági Teréz tagfelvéte­lét. * Olyan boldogan ült a taggyűlés után a varrógép mellé Sági Teréz, hogy szóval ki sem lehet fejezni. Ilyen gondolatokkal fogott munkához: „Eletem egyik legna­gyobb eseménye ez a taggyűlés volt. Párttag lettem, s húsz éves vagyok. Most még job­ban meg kell mutat­nom, hogyan tudok dolgozni is". Eddig sem volt pa­nasz rá, becsületes, szorgalmas lánynak ismerték a teremben. Nyilasi elvtárs, a te­rem mestere csak jót tud róla mondani. Most, az új munká­nál sem akarja, hogy hibás áruja legyen. Ha a VIT-müszak első nap­jaiban 162 százaléka volt, most is azt sze­retné, hogy legalább ezt az eredményt el­érje. — Még nem tudom a mennyiségi és minő­ségi eredményem mi­lyen lesz, az új mun­kánál. De az is biztos, hogy a minőségnél 99.8 százaléknál alább nem adom. Ezt válla­lom most. — Nagyon örülök — mondja később —, bogy tagja lehetek a pártnak. A legszebb munkasikert eddig Flórián Mária szövőnő érte el. Megígérte, hogy a VIT­műszakban napi tervén felül 2 méter anyaggal többet sző. A VIT-müszak eddigi 7 napján 80 méterrel több áru került le a szövőgépéről, s így messze túlteljesítette ígéretét. A fánt­orsózóban Papp Piroska, a kopszolóban pedig Kocsis Jú­lia teljesítménye is nagyon szép és ők is azok közé tartoznak, akik messze túlszárnyalják vállalásukat. ISádpa lló-szövőgépet készítenek Szegeden A Szegedi Fémipari és Fi­nommechanikai Vállalat mű­szaki vezetői újfajta szövő­gépet készítenek a Szegedi Seprűgyár részére. A seprű­gyárban gyártják a nádszö­vet oldalú gyümölcsszállitó ládákat. Évente mintegy hat­vanezer négyzetméter nád­szövetet használnak fel és eddig két-két dolgozó na­ponta mindössze húsz négy­zetmétert tudott szőni kézi­erővel. Az új gép segítségé­vel nyolcvan ember munká* ját lehet megtakarítani. A nádpalló méretre vágva ke­rül ki a gépből, s egy mű­szakban nyolcszáz négyzet­méter készül el, I

Next

/
Thumbnails
Contents