Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-29 / 177. szám

PROLETÁRJÁT AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 177. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: A KÍNAI—AMERIKAI TÁRGYALÁSOK A NEMZETKÖZI KÖZVÉLEMÉNY KÖZÉPPONTJÁBAN (2. oldal) ŐRJÁRAT A TEXTILMÜVEKBEN (3. oldal) KÉPEK A KULTŰROTTHONOK FESZTIVÁLJÁRÓL (4, oldal) Péntek, 1955. július 29. f Alkotmány és kultúra »A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát* — hirdeti alkotmányunk 48. paragrafusa. Természetesen minden alkotmány — mint az állami élet alapvető okmánya — biztosít bizonyos jogokat az állampolgárok számára. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a jogokban különbözőképpen részesüljenek az áLlampolgárok vagyoni helyzetük, társadalmi állásuk szerint. Alkotmányunk idézett paragrafusa azonban kimondja, hogy a kultúrához való jogot a dolgozóknak biztosítja. Ilyen módon megfogalmazva a kultúra legszélesebb körű demokratizmusát, mindjárt megállapítja -azt is: hogyan válik e jog valósággá. «A Magyar Népköztársaság ezt a jogot a népművelés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, közép- és felsőfokú oktatással, a felnőtt dolgozók továbbképzésével és az oktatásban részesülők anyagi támogatása útján valósítja meg». A dolgozók gyermekei tanulnak városunk általános- és középiskoláiban, főiskolánkon és egyetemeinken. A felsőbb iskolákban ösztöndíjakkal, tandíj- és egyéb kedvezményekkel, különböző segélyekkel anyagilag támogatja államunk a tanulóifjúságot. Alkotmányunk mindjárt 2. paragrafusában megállapítja, hogy: -A Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama*. Természetesen iskoláinkban is a felszabadult munkásság és parasztság gyermekei kapják az első helyeket és a legnagyobb támogatást. Az állam megad ehhez minden lehetőséget, a gyakorlatban pedig pedagógusainknak kell valóra váltani e törvényt. A nevelőknek sohasem szabad szem elől téveszteni, hogy e jog megvalósítása alkotmányunkban lefektetett kötelességük. A szegedi középiskolákban és az egyetemeken — különösen a felvételeknél — néha még ma is megfeledkeznek erről. Holott épp e téren találhatnak módot pedagógusaink a néphez való hűség kifejezésére. Másrészt a népből származó értelmiség kiválasztása, felkészítése annál inkább mulaszthatatlan, mert tőle függ hazánk jövője. Ezzel kapcsolatban emlékeznünk kell az alkotmány egy másik paragrafusára: *A Magyar Népköztársaság hathatósan támogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló tudományos munkát, valamint a nép életét, harcait, a valóságot ábrázoló, a nép győzelmét hirdető művészetet s minden rendelkezésére álló eszközzel elősegíti a néphez hű értelmiség kifejlődését". Első tanulságként — az előbbiek folytatásaként — ki kell mondanunk: pedagógusainkat terheli a felelősség, hogy tanulóifjúságunkból milyen értelmiséget nevelnek, hogyan segítik a munkások és parasztok gyermekeit. Másodszor »a nép ügyét szolgáló tudományos munkákéról kell beszélnünk. A szegedi egyetemeken több nagyjelentőségű tudományos kutatás folyik, amelyek elméleti és gyakorlati eredményei a magyar tudomány és népgazdaságunk szemszögéből igen hasznosak. De emellett olyan helyi jellegű munkákkal is foglalkoznak kutatóink, amelyek Szeged iparának, mezőgazdaságának jelentenek közvetlen segítséget, mint például a Szalámigyárnak most újjáalakított távhőmérője, vagy a ponyvaimpregnálás új módjának kidolgozása. Azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy még több ilyen munkára lenne szükség. Ebben természetesen nemcsak a kutatók ügyszeretete, hajlandósága szükséges, hanem az is, hogy az üzemek vezetői igényeljék a segítséget és fokozottabban becsüljék is meg azt. Harmadszor a művészi munka kérdésére kell kitérnünk. A szegedi írók és képzőművészek — de a színház művészei és a zenészek — számára is nemcsak mottó, hanem műveikben valóság kell, hogy legyen «a nép életét, harcait, a valóságot ábrázoló" művészet. Az íróknak és a képzőművészeknek kell a legtöbbet tenniük e téren. Ezt kívánja a közönség is, városunk dolgozó népe: a munkások és a parasztok, akiké — mint az alkotmány megállapítja — a Magyar Népköztársaság. Végezetül fel kell idéznünk még egy igen fontos jogot, az alkotmány 49. paragrafusát: "A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét*. Környékünk délszláv dolgozóinak a kultúrához: az anyanyelvi oktatáshoz és nemzeti kultúrához való joga ez. S ez kultúránk demokratizmusának egyik sajátos oldala, a szocialista szemlélet hirdetője és megvalósulása. Gyakran hangoztatott tény, hogy alkotmányunk legjellemzőbb sajátosságai közé tartozik az állampolgárok. jogainak és kötelességeinek összehangolása, valamint az, hogy az alkotmány mindazoknak a jogoknak a megvalósulását, amelyeket biztosít a dolgozók számára, lehetővé, sőt: kötelezővé teszi. Mint említettük, minden alkotmány biztosít bizonyos jogokat az állampolgároknak. A kérdés azonban az: hogyan élhetnek a dolgozók ezekkei a jogokkal? Itt dől el: az állam alkotmánya hogyan segíti elő a nemzeti kultúra fejlődését, az állampolgárok művelődését. Éppen alkotmányunk demokratizmusálból, és abból a tényből, hogy mindent a dolgozó népre alapoz, következik az, hogy kultúránk fejlődésére kedvezően hat, hogy a nép legszélesebb rétegeit segíti a nagyobb műveltség elérésében. Ezért alkotmányunk nemzeti kultúránk fejlődésének és mindenki számára hozzáférhetővé tételének nemcsak alapvető biztosítéka, hanem serkentő ereje is. Ez a serkentő erő úgy érvényesül városunkban, ahogy jószándékuk és képességük szerint a kulturális területen dolgozók megvalósítják az alkotmány által biztosított lehetőségeket. Augusztus 20-ig 42 lakást beköltözhetővé tesznek a Marx téri új épületben A Szegedi Marx téri új lakóház építői — legyőzve az egyszer-máskor mutatkozó nehézségeket — újabb nagy lakóházat emeltek, ahol 84 család kap majd korszerű és kényelmes otthont. A Marx téren magasodó új ház falai is azt jelzik, hogy hazánkban nagy a figyelem az emberek életének további javítására, újabb megfelelő családi otthonok biztosítására. Csütörtökön reggel, munkakezdés előtt megbeszélésre gyűltek össze az építők: kőművesek, asztalosok, villanyszerelők, segédmunkások és a többiek. Arról folyt a szó, meaeynrsítiák a munkát; augusztus 20-ig — nagy ünnepünkig — J—kiiUöThetővc tesznek 30 kétszobás. 7 háromszobás és 5 egyszobás lakást. Ezekben a természetesen konyhával és fürdőszobával is ellátott lakásokban 42 család talál maid otthont. A Marx téri új munkáslakóház úgynevezett nyolc szekciós és ebből négy szekciónak mielőbbi teljes rendbehozását, beköltözhetővé tételét beszélték meg. Az egész építkezés 15 nappal a határidő előtt készül el. A megbeszélésen többen kértek szót és egyszerű szavakkal mondották el véleményüket az építkezés különböző területein dolgozók. Szabó Lajos, a festő-brigád vezetője a két festőcsoport részéről ígérte meg, hogy az épületnél lévő fontos festési munkákat — amelyek a négy szekcióban lévő lakások beköltözhetővé tételéhez szükségesek — augusztus 10-ig elvégzik. Nagy József villanyszerelő csoportja nevében arra adta szavát, hogy a belső villanyszerelési munkákat — vezetékszerelés, kapcsolók, konektorok stb — elhelyezését augusztus 10-ig elvégzik. Csúri Károly a festőrészleg művezetője a további helytállást hangoztatta, s kifejezésre juttatta, hogy a dolgozó családok igen várják a lakásokat, s ez fokozottabb felelősséget rí minden építőre. Többen mondották el aztán véleményüket a munkára! Orosz Lajos, az I. sz. Főép1'tésvezetőség pártalapszervczetének titkára vázolta v építők szép és felelősségi ' ies munkáját. Hangoztat'" hogy a pártala pszerve? r' m'nden segítséget mes*,"-1 ahhoz, hogy a 42 lakást beköltözhető állapotban átadják augusztus 20-ig. Aztán határoztak az építők. A ncgy szekcióban lévő 42 lakást augusztus 20-ig átadják, s beköltözhetnek abba a családok. Szavukat valóra váltva, építők — vezetők és munkások — a legszebben köszöntik majd alkotmányunk nagy ünnepét. Nem lehet elhallgatni azt sem, hogy az építők szavának valóraváltásához feltétlenül szükséges a parkettázással kapcsolatos kúrdések ' elintézése. Parkettázó anyag I kell elsősorban és ennek blz! tositásáért további megíelató | intézkedéseket kell tenni. I Reméljük, ez meg is történik. Beszélgetés az új eljárásról az A szovjet módszerek alkalmazásával készülnek az őszi forgalomra a szegedi vasutasok A MÁV Szegedi Igazgatóságának dolgozói különböző gazdaságokkal, szállító vállalatokkal együttműködve megállapították, hogy az idén legalább 10 százalékkal több gabonát, s mintegy 11 százalékkal több cukorrépát kell továbbítaniok, mint tavaly. A várható nagy őszi forgalom sikeres lebonyolításáért a MÁV Szegedi Igazgatóságának területén még szélesebb körben alkalmazzák a jól bevált szovjet módszereket. A szállítás közben megrongálódott teherkocsik gyors kijavításában a Scselbikin-mozgalom segíti a vasutasokat. E módszer alapján a kishibás kocsikat a szerelvényben, a vágányok között javítják ki. A legnagyobb teherforgalmú bikin-brigádot alakítottak. A helyes módszer alkalmazásával gyorsabban juthat az áru rendeltetési helyére. A mozdonyok karbantartására, gazdaságos kihasználására eddig 180 mozdony-brigád csatlakozott a Lunyinmozgalomhoz. A' kétezer tonnás mozgalomban is tovább akarják növelni eddigi jó eredményeiket. Már 120 mozdonyvezető brigád vállalta, hogy jelentős túlsúlyt továbbít az őszi forgalomban. Az elmúlt három hónapban 96 ezer tonna túlsúlyos vonatot továbbítottak, az őszi forgalomban ezt a számot 150 ezerre akarják növelni. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az áru gyorsabban és minél kisebb romlási veszéllyel kerülállomásokon eddig hét Scsel- jön rendeltetési helyére. A Szegedi Textilművekben nem félnek az új módszerek alkalmazásától. A nyújtó gépeket átalakították, hogy alkalmazni tudják a szovjet Arisztov-féle fonási eljárást, a minőség további javításáért. Az Arisztov-módszer segítségével már eddig is jelentősen javult a fonál minősége; egyenletesebb lett. Képönkön: Éliás Mihály mérnök Varró Györgyné nyújtó gépkezelővel az új eljárás tapasztalatairól beszélget. FJérián Mária hét nap alatt terven felül 80 méter anyagot szőtt Az üjszegedi Kender-Lenszövő ifjűmuríkásai szép és kimagasló eredményeket érnek el a Világifjúsági Találkozó tiszteletére folyó" műszakban. A fiatalok, túlnyomó többsége nemcsak eléri, hanem túl is teljesiti vállalását. A VITmüszakban legjobb eredményt elérő ifjúmunkásoknak jutalmakat adnak át. A gyárban naponként értékelik a fiatalok teljesítményét és azt nyilvánosságra is hozzák. „Nagyon örülök, hogy tagja lettem a páttnak' Sági Teréz ifjúmunkás délutános a Szegedi Ruhagyárban. Csütörtökön a szokott időnél korábban indult el otthonról. Jókedvű volt, mégis kissé szorongó érzés fogta el, amint a gyárhoz közeledett. Az úton számot vetett magában arról, hogy az utóbbi hónapokban miképpen dolgozott. Atgondolta azt is, — ki tudja hányadszor — mit válaszol majd, ha kérdéseket intéznek hozzá a párttaggyülésen. Amint az utóbbi időszakot mérlegelte magában, egyre nőtt az önbizalma. Nem kell szégyenkeznie, hiszen az utolsó időben, ha csak a legutolsó tíz napot nézzük is, teljesítménye 162 százalék volt és egyetlen darabot sem kapott vissza a minőségi ellenőrtől. Igaz, most új munkát csinál az egész szalag. A pvc kabátok igényesebbek munkaszempontjából, mint az előzőleg készített gumikabáiok. „Vajon, a taggyűlés felvesz-e a tagok sorába?" — ötlött fel benne a gondolat. „Hátha nem". — de ezt rögtön el is vetette. Aztán az üzembe ért. * Á taggyűlés teremben az utolsó sorban foglalt helyet. Megkezdődött a taggyűlés. Megkérték, Ibeszéljen életéről. Bátran sorolta, hogy négy éve dolgozik a gyárban és jelenleg Bodóné szalagjában gépes. Havi átlagos eredménye 145 százalék volt. Még jóidéig beszélt magáról, családjáról. Azután később az elnök szavára figyelt: — Megállapítom, hogy a taggyűlés egyhangúan elfogadta Sági Teréz tagfelvételét. * Olyan boldogan ült a taggyűlés után a varrógép mellé Sági Teréz, hogy szóval ki sem lehet fejezni. Ilyen gondolatokkal fogott munkához: „Eletem egyik legnagyobb eseménye ez a taggyűlés volt. Párttag lettem, s húsz éves vagyok. Most még jobban meg kell mutatnom, hogyan tudok dolgozni is". Eddig sem volt panasz rá, becsületes, szorgalmas lánynak ismerték a teremben. Nyilasi elvtárs, a terem mestere csak jót tud róla mondani. Most, az új munkánál sem akarja, hogy hibás áruja legyen. Ha a VIT-müszak első napjaiban 162 százaléka volt, most is azt szeretné, hogy legalább ezt az eredményt elérje. — Még nem tudom a mennyiségi és minőségi eredményem milyen lesz, az új munkánál. De az is biztos, hogy a minőségnél 99.8 százaléknál alább nem adom. Ezt vállalom most. — Nagyon örülök — mondja később —, bogy tagja lehetek a pártnak. A legszebb munkasikert eddig Flórián Mária szövőnő érte el. Megígérte, hogy a VITműszakban napi tervén felül 2 méter anyaggal többet sző. A VIT-müszak eddigi 7 napján 80 méterrel több áru került le a szövőgépéről, s így messze túlteljesítette ígéretét. A fántorsózóban Papp Piroska, a kopszolóban pedig Kocsis Júlia teljesítménye is nagyon szép és ők is azok közé tartoznak, akik messze túlszárnyalják vállalásukat. ISádpa lló-szövőgépet készítenek Szegeden A Szegedi Fémipari és Finommechanikai Vállalat műszaki vezetői újfajta szövőgépet készítenek a Szegedi Seprűgyár részére. A seprűgyárban gyártják a nádszövet oldalú gyümölcsszállitó ládákat. Évente mintegy hatvanezer négyzetméter nádszövetet használnak fel és eddig két-két dolgozó naponta mindössze húsz négyzetmétert tudott szőni kézierővel. Az új gép segítségével nyolcvan ember munká* ját lehet megtakarítani. A nádpalló méretre vágva kerül ki a gépből, s egy műszakban nyolcszáz négyzetméter készül el, I