Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-27 / 175. szám

/ Szerda, 1955. Július 27. Ahol sokat adnak a minőségre Tudósítás a Dorozsmai Pamutszövöből 3 OELMüGYRRORSZftG A kitüntető élüzem cím elnyeréséhez az is szükséges, hogy az üzem minőségileg is jó árut adjon — a terv mennyiségi teljesítésével. A Dorozsmai Pamutszövőben eleget tettek az élüzem cím elnyerése követelményeinek. Az üzemben most is sokat adnak a minőségre és tesz­nek további javításáért. A minőségi terv túlteljesí­téséért az irezett lánchenge­reket ellenőrzik; — az irező­ben bevezették a minőségi bérezést is. Ezzel együtt az irezóben dolgozók részére biztosítják o jobb minőségű áruk termeléshez szükséges mű­szaki feltételeket. A fonál­nedvességmérő alkalmazása is elősegíti a minőség javu­lását, s kevesebb a szálsza­kadás is. Mindezzel a szö­vőben is emelkedett a ter­melékenység és javult az áru minősége. Az üzemben a dolgozók figyelmét a terv mennyiségi teljesítésének fontosságával együtt a minőség javítására is irányították. Jutalmakat tűztek ki azoknak a dolgo­zóknak, akik a legjobb mi­nőségi munkát végezték. Nemrégiben 12 dolgozó ka­pott ajándéktárgyát, többen pedig pénzjutalmat. A szö­vőnők közül Miksi Jánosné minőségi eredménye 994 százalék; ilyen arányban ké­szít elsőosztályú árut. Utána Pesti Lajosné, Farkas Ká­rolyné és Csaba Istvánné következik. A DlSZ-brigád­ból Borbély Júlia jár az, élen; 98.6 százalékban ke-; rült le gépéről elsőosztályú ' áru. Július 1-től kezdve a befűző üzemrészben is alkalmazzák a minőségi elszámolást, jó eredménnyel. A befűzőben Ilia Ferencné érte el eddig a legjobb ered­ményt a minőségnél. Az üzem dolgozói — igen helyesen — javaslataikkal, bírálataikkal járulnak hozzá a minőség fokozásához. Pél­dául az egyik termelési ér­tekezleten kifogásolták a Szegedi Textilművekből ér­kezett anyag egy részének minőségét. A dolgozók észre­vétele után a dorozsmai gyár vezetői felvették a kapcsola­tot a Textilművekkel, ahol orvosolták is a panaszt. Újí­tásokkal, új módszerrel is segítik a termelést, a terme­lékenység növelését, a mi­nőség javítását. A pamut­szövők közötti tapasztalat­csere eredményeként új irc­lési módot vezettek be, amelynek a segítségével ne­gyedévenként 15 ezer forint­tal kevesebb az önköltség. Természetesen a Pamut­szövőben is van további te­endő az újabb eredmények­ért. Tervezik a sablon-sze­rinti gépbeállítást, ami a gé­pek jobb munkájához, kapa­citásuk jobb kihasználásuk­hoz vezet. A lehetőségek sze­rint mielőbb meg kell való­sítani a sablon alkalmazá­sát, mert azok beállítása emelné a termelékenységet, javítaná a minőséget és egy­ben alap- és segédanyag­megtakarítást is jelentene. Elindultak ezen az úton. A sablon-rajzok elkészítéséért munkabizottságot hoztak létre. Ideiglenesen tíz gép­nél fasablont állítanak be és méréseket végeznek a láncfonal szakadásra, a termelékenység növekedé­sére és az áruk minőségére vonatkozóan is. A sablonok alkalmazása előtt rövid tanfolyamot is rendeznek a műszaki dolgo­zók részére. Amennyiben ezek a sablonok használha­tónak bizonyulnak, kivitele­zésre is kerülnek. Feladatul tűzték ki az üzemben a szövő minőségi hibáinak kijavítását. Ez az egyenetlen szövésből adódik az áruban; sűrű és a ritka csík formájában. Oka ennek a lánchenger nem kielégítő fékezése, bár az idén vala­mennyi szövődében kicserél­ték a megkopott féklánco­kat. Feltétlenül fontos az áruban keletkezett csíkok megszüntetése megoldásának megtalálása, mert az to­vábbi minőségemelkedést is jelent ^ tilK= Mi újság a piacon ? Kecskemét és Gyöngyös környékéről érkezett Szegedre sárgabarack A cseresznye, a földieper, a meggy után, most már egyre több gyümölcsújdonság jele­nik meg a piacon. Példának említhetjük a sárgadinnyét, amely egyenlőre kilónként 6 forintért kapható. Igaz, ez is elkésett, mint a sárgabarack, amelynek virágai Szeged­környékén elfagytak és így Kecskemét és Gyöngyös kör­nyékéről hoztak most váro­sunkba sárgabarackot. A sze­gedi dolgozók örömmel vá­sárolták az aránylag olcsó, 3 forintos közkedvelt gyümöl­csöt, amit jóidéig nein is lát­tak a piacon. De népünk szo­cialista áruellátása diadal­maskodott az időjárás okozta károk felett és más vidékről biztosította Szeged barackel­látását. Még a külvárosi üz­letekben is lehet kapni sárga­barackot, a befőtt eltevéshez, a lekvárfőzéshez. Jelentős a piaci árak alaku­lásában az, hogy a növekvő felhozatal nyomán már igen szép őszibarackot lehet kapni 5—7 forintért, amelynek pár nappal ezelőtt még 9—12 fo­rint volt az ára. Almát már 1.60-tól vásárolhatnak a sze­gediek. A borízű alma kilója 3.60—4.40. az elsőrendű édes­alma pedig 2.40—4 forint, a körte is jóval olcsóbb lett: 3—5 forint. A termelőszövet­kezetek is egyre sűrűbben megjelennek a szegedi piaco­kon és árufelhozataluk nyo­mán például a főzelékfélék, különösen a zöldbab ára, 1.80 —2 Ft-ra esett le. 2 forintért már szép burgonyát is lehet kapni. A két nappal ezelőtti 8 fo­rintos paradicsom ma már 5 —6 forint, sőt ennél is ol­csóbb. Tegnaptól mára na­gyot csökkent a zöldpaprika ára: a tölteni való szép nagy húsos paprika kilója 10 fo­rint, a szarvpaprikáé 6.60, a hegyes paprika pedig 4.60 fil­lér. Megjelent a piacon mint újdonság, a zöldkukorica: 70 fillér csöve. A piaci kereske­delmet ellenőrző szerveknek most az a feladata, hogy az árak csökkentését akadályozó kofákat, kupeceket, az árfel­hajtókat. vagy az engedély­nélküli felvásárlókat lelep­lezzék. — A személypályaudvaron működő tolatóbrigád és Sze­ged 2. Posta, brigádja az el­múlt hat hónap alatt dolgo­zott a legjobban. Munkájuk­kal a postai szállítást nagy­ban elősegítették. Négy darab salakeltá­volító elevátor érkezik a Sze­gedi Erőműbe. Ezeket hama­rosan felszerelik, hogy még gyorsabbá tegyék a salak el­távolítását. — A Szegedi Textilmű­vek gyűrűsfonó üzemrészé­ben dolgozó karbantartó cso­port az első ízben érte el a sztahánovista szintet. — 51 szegedi úttörö utazik csütörtökön az országos út­törő-táborokba, többek kö­zött Csillebércre. A szegedi­ekkel együtt 250 Csongrád megyei úttörő is utazik. — Bélyeglciállitásra ké­szülnek az Űttörőház bélyeg­gyűjtő szakkörének tagjai. A kiállítást az Üttörőház*ban kívánják megrendezni. — Egerbe utazik táboro­zásra 25 szegedi úttörő. A fiatalok szombaton indulnak Szegedről. — Csütörtökön éjszaka 24 órától 3 óráig a Tisza-hidat mérési munkálatok nvatt le­zárják és ez idö alatt a hí­don mindennemű közlekedés szünetel. Augusztus elsejével megkezdi működéséi a napközi-oftfionos központi konyha A szegedi napközi-ottíhonos tanulók étkeztetéséről eddig a Petőfi telepen lévő városi központi konyha gondosko­dott. A központi konyha azonban súlyo9 feladatai mellett, kisebb kapacitásánál fogva, sok nehézséggel küz­dött. A Szegedi Városi Tanács mindent elkövetett, hogy 1200 általános iskolai tanuló és óvodás gyermek megfelelő el­látáshoz jusson. A tárgyalá­sok eredményeként a Szeged megyei jogú város oktatási osztályának a kezelésében központi konyha nyílik, mely augusztus 1-én megkezdi mű­ködését. A városi tanács vég­rehajtó bizottsága eddig 380 ezer forintot fordított a konyha felépítésére. A központi konyha a Ju­hász Gyula utca 7 szám alatt lesz. Modern felszerelésével, országos viszonylatban is a legjobbak közé tartozik. Munkafegyelem Szeged textilüzemeiben Őrjárat a Ruhagyárban öl pere múlva két óra. Közeledik a műszakváltás ide­je. A Ruhagyár 6-os számú munkatermében még változat­lan zajjal zakatolnak a gépek, a munkásnők az asztalok fölé hajolnak, s szemmel láthatóan igyekeznek egyetlen másod­percet sem elveszíteni. A 3-as számú munkateremben lénye­gében ugyanez a kép. Az új­ságíró, aki azzal a rejtett szán­dékkal ácsorog a gépek között, hogy a müszakváltáskqr elő­adódó esetleges fegyelemlazu­lásokat fölfedezze, most némi csalódással, vagy inkább: tel­jes megelégedéssel tapasztalja, hogy küldetése hiábavalónak bizonyult. A szemek a munka­darabokra és nem az óramuta­tóra szegeződnek. Nem kevés az olyan munkások száma, mint Szokolainé, aki négy perccel munkaidő végezte előtt, látván, hogy eddig a pilla­natig 197 elkészült öltönyt va­salt ki, kiadja magának a jel­szót, hogy a hátralévő percek­ben 200-ra viszi fel a teljesít­ményét. Pedig az utolsó percekben már mégsincs meg az a teljes nyugalom és zavartalanság. Az ajtóknál ott topoknak a követ­kező váltás tagjai. Közülük nem egy türelmetlenségében már a munkaasztaláig belopako­dik, ami ugyan nem egészen szabályos, de — egy-két perc­ről lévén szó — vétségnek sem lehet tekinteni. ügy tűnik, mintha csak a soronkövetkező vállas nyomása volna az, | amely a délelőtti műszakkal a munkát abbahagyatja. Pedig másról is van szó: a verseny­Igyekezetről, amely délelőttö­söknél, délutánosoknál egy­aránt megvan, meg aztán ar­ról, hogy mindenki keresni akar. S mivel e munkában a másodpercek is számítanak, mennél előbb ülhet valaki le munkagépe mellé és mennél zavartalanabbul használhatja ki az utolsó perceket is, annál jobb! De nemcsak a keresetről van szó, hanem arról a becsü­letbeli ügyről is, hogy ne ma­radjon el a többiek mögött, s ne tartsa fel a szalag munká­ját. S nem utolsósorban a ver­seny politikai céljairól is. R. mutató ebben a pillanatban szalad rá a szám­lap 0 pontjára. Kikapcsolják az áramot, a gépek leállnak, s megkezdődik az a tízperces időszakasz, amelyet az elrako­dás, a váltás és a géptisztítás tölt ki. Pontosan 2 óra 10 perc­kor a teremmester ismét be­kapcsolja az áramot: felgyul­ladnak a lámpák, beindulnak a gépek és kezdetét veszi a dél­utáni műszak. A most követ­kező percekben derül ki, hogy azért még sem megy a műszak­váltás minden szépséghiba nél­kül, még sem volt teljesen hiá­bavaló ezt a figyelőállást föl­venni. Itt is, ott is elkésök csusszannak be az ajtón, s igyekeznek megkésve bár, de törve nem elfoglalni helyüket a gép mellett. Az elkésők jelentik valóban a legnagyobb szépséghibát a Ruhagyár munkafegyelmi sta­tisztikáján. íme, így alakult a gyárban az elmúlt három hó­napban a késések száma,' J Elkésők főben Elkésők órában Mint látható, a legutóbbi hó­napokban nem csökkent, ha­nem inkább növekedett az el­késők száma. S habár egy­egy elkésés csak perceket tesz ki, a munkarend megzava­rása szempontjából nézve a április május június 23 28 44 4 12 16 dolgot a kár jelentősebb. Csa­toljuk mindjárt ide az igazo­latlan mulasztások statiszti­káját is, mint amely a mun­káskollektíva fegyelmének egyik igen fontos jellemzője. április május június Igazolatlan mulasztások 7 5 9 Igazolatlan munkanapok 39 11 9 .Hol az olló komámasszony Társasjáték egy lakásjavításnál A napoki an lélekszakadva érkezett szerkesztősé* günkbe egy panaszos: Nádasi Tivadar. — Éjjeli műszakból jövök. Otthon csupa víz a la­kás. A nagy eső teljesen beáztatta a mennyezetet, mert a Tatarozó Vállalat egy hete javítás céljából megbon­totta az amúgy is hézagos tetőt. A munka azonban meg­szakadt. Tönkremegy a lakás. Pedig már két éve rossz a tető, azóta folyton járunk a KIK-hez... A panaszos szavaiból és lelkiállapotából arra követ­keztettünk: tényleg súlyos helyzetben Lehet. Azonnal kimentünk a helyszínre, a Partizán u. 15. sz. alá. Való* ban szomorú kép fogadott. Az előszoba mennyezetén —« mely mintegy két hete beomlott a hosszú megpróbálta­tás utan — befolyt vizet lapáttal s vödörrel távolí­tották el. Az egyik belső szoba plafonján is hatalmas folt díszelgett, mely a fal hosszában a padlóig folyta* tódott. Itt lavórok és mosófazekak várták félig telten az esőt. Feltettük a kérdést: ki felelős az állami tu­lajdon ilyen hanyag kezeléséért? Kutatásunk további állomásain erre kerestünk feleletet. Első állomás az Ingatkezelő Vállalat körzeti kxrerv deltsége volt, a Petőfi sugárút és a Partizán utca sarkán. Mit válaszoltak? — A ház nem hozzánk tartozik. Januárban átvette a Tatarozó Vállalat, mivel munkásszállást létesített ott. — De miért nem javíttatták azelőtt? — Azt nem tudjuk, mert akkor még Paré Ferencné dolgozott itt, akit elbocsátottak. Mi nem is tudtuk eddig, hogy rossz a ház. Második állomásunk a Tatarozó Vállalat 1. Építés­vezetősége, ahol Farkas Mihály a következőképpen nyi­latkozott: — Hétfőn felkerestek az első kerületi tanácstól. A házgondnok írásos panaszával, mely szerint az egész te­tőszerkezet rossz. Közösen megvizsgáltuk a helyszínen; valóban így volt. Tegnap referáltam erről Hódmezővá­sárhelyen a vállalatnál. E héten elkészítjük a költség­vetést, s a jövő hét elején beterjesztjük jóváhagyásra, és akkor hozzáfogunk. Ugyanis a tetőszerkezet felújítása nem fér bele a Icarbantartási költségekbe. Hát ez meglehetősen hosszú és lassú út, gondoltuk, s felmerült a kérdés: a múlt héten, mikor megkezdték a tető javítását, nem nézték meg, hogy nincs-e nagyobb baj? — En azt nem tudom. Aki a munkát elrendelte, most szabadságon van. En csak hétfőn szereztem tudo­mást az egészről. Harmadik és egyben végállomás a tető megjavítása. A lakókat nem nyugtathatjuk meg azzal, hogy mindez csak véletlen volt, és nem felelős érte senki. Lehetsé­ges, hogy a kérdezett személyek nem hibásak, de vajon azok, akikre ők hivatkoztak, magukra vállalnák-e a fe­lelősséget? Egyáltalán: lehetne végre egy felelőst találni7 Keressék, akikre tartozik! Mi mindenekelőtt az kíván­juk a lakókkal együtt, hogy az ilyen „komámasz­szony, hol az olló?" játék helyett a tetőszerkezet sürgős megjavításán fáradozzanak az illetékesek. A VlT-mííszak sikerei a DÁV-nál E számok a gyár egészére vo­natkoznak. Természetesen nem minden munkahelyen egyforma a helyzet. így pél­dául őrjáratunk során a 6-os teremben példásan, zavarta­lan munkamenetet láttunk, ezzel szemben a 3-as terem­ben már valamivel lazább volt a fegyelem: munkaidő alatt aránylag sok beszélge­tésnek, a munkafolyamathoz nem tartozó mozgásnak vol­tunk tanúi. Itt láttunk na­gyobb számban elkésőket is. Mivel függnek össze ezek a különbsegek? Nyiván­valóan elsősorban az üzem­rész vezetésével, a munka folyamatos megszervezésével, a munkadarabokkal való ellá­tottsággal. Ha folyamatos a munkadarabokkal való ellá­tás, ez mindig pontosan tük­röződik a teljesítményben és ez erősíti a munkások köré­ben a fegyelmet, az igyekeze­tet. Ha viszont ezek a feltéte­lek nincsenek meg, akkor nem lehet csodálkozni azon. Szombaton reggel a DAV Szegedi Üzemvezetőségén a fiatalok már egy órával mun­kakezdés előtt megjelentek. Ünnepi röpgyűléssel kezdő­dött a VIT-műszak, hogy a fiatalok bebizonyítsák: van bennük lelkesedés, nagy tet­tek végrehajtásához. A párt alapszervezet titkára. Pusztai János elvtárs méltatta a mű­szak jelentőségét és buzdí­totta a fiatalokat. Az ifjúmunkások első ered­ményei máris híven tükrözik, hogy akarnak és tudnak is jól dolgozni. A hálózati cso­porton belül a fiatalok előző napi eredményeiket túlszár­nyalva igen kiváló átlagot ér­tek el: András Gyula csoport­vezető 150, Szegedi Károly 148, Lovászi István 149, Ma­róti János 146 százalékot. A közvilágítási csoportnál Bó­nus János csoportvezető 156 százalékos eredményével emelkedik ki. Jól dolgozott Bárkányi István, Király Já­nos, a kábelcsoportnál pelig Berta Andor is. A munka befejezése után az ifjúmunkások az üzemi kultúrházban találkoztak és megbeszélték a műszak első napjának elért eredményeit, a tapasztalatokat, hogy még jobb munkát tudjanak vé­gezni. Bodzsár István DISZ-titkár Válaszolnak az illetékesek hogy a fegyelem időnként meglazul. Lényeges a kollek­tíva szelleme is — aimi ugyan­csak jelentős részben a ter­melés helyi parancsnokain fordul meg. Feljegyeztünk egy igen figyelemre méltó esetet. Még a tavasszal tör­tént, hogy az egyik munkate­remben, Huszka Sándor fő­művezető keze alatt a mű­hely egyik dolgozója: Katona Andrásné elkésett. Aláhúz­zuk, hogy egyszeri elkésésről van szó. A műhelyben azon­ban igen szenvedélyes mun­ka folyt (egy céljutalomért folyt a verseny) és a kollek­tíva követelte Katonáné eltá­volítását. Eltávolításra nem került sor. de a lecke hasz­nált. Katonáné. aki nyilváno­san kérte munkatársaitól, hogy maradhasson, azóta is példás fegyelemmel dolgozik, késés, vagy más fegyelemsér­tés munkájában nem adó­dott. (-e, —r.) A "Délmagyarország* július 27-i számának "Koppantó« rovatában megjelent "Vasár­napi szórakozás* című cik­kel egyetértünk. A Belkereskedelmi Minisz­térium és az Élelmiszeripari Minisztérium együttes utasí­tása évekkel ezelőtt intézke­dett arról, hogy minden tej­árusító, vagy tejet forgalom­ba hozó vállalat a vasárnap­ra járó minőségi és csecsemő tejet köteles kiadni vasár­nap reggel 7—9 óráig. Ez az intézkedés a fo­gyasztók érdekét szolgálja. Vállalatunk vasárnapi tejet árusító boltjai igyekeznek is ezt közmegelégedésre végre­hajtani. Azonban egyes bolt­jaink az elmúlt időben a rendelkezést túllépve — jól­lehet a fogyasztók kívánsá­gának, kérésének engedtek — a tej kimérése melleit más egyéb cikkek árusításá­val is foglalkoztak. Vállala­tunk erre a helytelen jelen­ségre már időben felfigyeli, mert ez, a boltok részéről önként vállalt munka, a ki­I zárólag tejet vásárló fo­' gyasztók részéről jogos sé­relemre talált. Erélyes In­tézkedéssel a tejboltjainkban igyekeztünk megszüntetni az egyéb cikkek árusítását és megfelelő figyelmeztető pla­kátokat helyeztünk el vasár­napi tejet árusító boltjaink­ban a következő szöveggel: *Vasárnap kizárólag tejet árusítunk". Kétségtelen, a 60. számú árudánknál észlelt panasz jogos, a bolt vezetőjét már a cikk megjelenése előtt is fi­gyelmeztettük. A vasárnapi tejárusítás zavartalanabbá tétele érdekében az alábbi intézkedéseket tesszük: 1. Fokozottabban ellen­őrizzük boltjainkat, hogy va­sárnap kizárólag csak tejet árusítsanak. 2. Ahol szükségesnek lát­juk, ott megerősítjük lét­számmal a boltot, hogy a ki­szolgálás meggyorsuljon. Busa Vilmos igazgató, Csikós János áruforgalmi osztályvezető

Next

/
Thumbnails
Contents