Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-26 / 174. szám

Kedd. 1955. július 26. 3 QELMIGYRRORSZlG Sztahónovisl-ák szép feladal-a Kerek harminc esztendeje, hogy az Űjszegedi KenderLenszövő munkása, szövőnője Becker Györgyné többszörös sztahánovista és a szakma kiváló dolgozója, ö is bizony üggyel-bajjal sajátította el a szövést és az gyakorta igen keserves volt. Ma már nem -féltve őrzött titok" egy-egy jó munkamódszer, hanem az a célkitűzés, hogy általános gyakorlattá váljon. Maga Becker Györgyné is szívesen tanítja az új munkásokat, a gyengébben termőtöket, és • ad számukra hasznos tanácsokat. S a szabad évek alatt Szeged üzemeiben is a sztahánovisták százai formálódtak, akik a technikát, a korszerű gyártási eljárást alkalmazva előre vitték a termelést, az előrehaladás ügyét. A Sztahánov-mozgalom Szegeden eredményes múltra tekinthet vissza. Most a mozgalom szerepe megnőtt, s abban is áll, hogy segítenie kell az MDP Központi Vezetősége márciusi határozatában megjelölt ipari feladatok végrehajtását; a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését. így '— a több és gazdaságosabb munkával — jutunk előre az életszínvonal növelésének útján. Az igazi sztahánovista nemcsak saját munkájával törődik, hanem munkamódszerét át is adja. S amikor ezt teszi, nemcsak abban segít, hogy a gyengébben termelő munkatársa teljesítménye emelkedjék, hanem nevel is. növeli munkatársa öntudatát. Az Űjszegedi Kender-Lenszövő szövődéjében a kommunista sztahánovisták kezdeményezésére, az üzemrész sztahánovistái — párttagok és pártonkívüliek — patronálják a szakmában kellő jártassággal nem bíró. száz százalékon alul teljesítő munkatársukat. Ez abban nyilvánul meg, hogy a sztahánovisták munkaidejük letelte után odaállnak munkatársuk gépe mellé, s tanítják őket a helyes, eredményihez vezető munkára. Az újszegedi gyárban Csengeri Pál né szövőnő, aki párttag — Gogán Sándomét patronálja, akinek a munkamódszer-átadás nyomán 15 százalékkal nőtt a teljesítménye, ugyanakkor munkájának minősége is száz százalékos. Szvekán Ferencné pártonkívüli sztahánovista Györfi Katalint segíti rendszeresen. Györfi Ka-' talin korábban általában nem érte el a száz százalékot. A legutóbbi értékeléskor azonban éppen az elvtársi segítségnyújtás következtében teljesítménye 127 százalékra emelkedett. Az elvtársi segítségnyújtás helyes módszerét alkalmazzák az űjszegedi gyár előkészítő és kikészítő üzemrészeiben is. Az űjszegedi gyár szfahánovistáinak patronáló munkája sajnos nem általános Szeged üzemeiben. Sőt olyan jelenség mutatkozik az üzemek egész sorában, hogy a Sztahánov-mozgalom bizonyos értelemben "leszűkült". Mutatkozik ez abban, hogy a sztahánovisták nemigen adják át tapasztalataikat, csak papíron létezik nem egy helyen a sztahánovista kör, a gyakorlatban nem. Ez abból is ered, a többi között, hogy az üzemek párt- és szakszervezetei, a gazdasági vezetők, a műszakiak kevésbé, vagy itt-ott egyáltalán nem törődtek a Szthánov-mozgalom fejlesztésével. A Szegedi Textilművek ben is kevés gondot fordítottak a Sztahánov-mozgalomra, annak segítésére. Hozzáfogtak ennek a hibának a megszüntetéséhez, hogy a sztahánovisták elvtársi segítséget is adjanak a munkában elmaradóknak. Kitüntető és szép feladat a sztahánovisták számára a munkában elmaradók segítése. S ha egyre csökken az üzemekben a száz szájaiékon alul teljesítők száma — a sztahánovisták segítségével —, akkor ez több terméket jelent. Mindannyiunk érdeke ez! A munkamódszerét átadó sztahánovistának pedig jóleső érzés és öröm is az, ha az általa patronált munkatársa növeli teljesítményét. Gondos munkával érjük el, hogy a sztahánovisták minden üzemben — hasonlóan az űjszegedi gyár sztahánovistáihoz — elvtársi segítséget adjanak az elmaradóknak. A pártszervezetek, illetve a pártbizalmiak adják pártmegbiza fásként a sztahanovistáknak a gyengébben termelő munkás segítését. A helyes módszerek átadásánál, mint minden feladatnál, a kommunistáknak kell az élen járni. Az elvtársi segítségnyújtással növekszik a termelés, javul a minőség, kevesebb lesz a selejt, az önköltség. A munkamódszerátadás is szükséges ahhoz, hogy az üzemek becsülettel teljesítsék a harmadik negyedévi, az ez évi terv minden mutatóját, a vállalást. Elengedhetetlen, hogy minden üzemben kielégítően, jelentőségének megfelelően foglalkozzanak a Sztahánovmozgalommal, a sztahánovisták nevelésével, a munkamódszer-átadás kiszélesítésével. Legyen a sztahánovisták, kiváló dolgozók társadalmi munkája az is. hogy segítik tapasztalataik átadásával az elmaradókat. A vezetők segítsék a sztahánovista körök munkáját, illetve azt, hogy a gyakorlatban működjenek. A műszakiakra is feladat hárul a Sztahánov-mozgalom előrevitelénél. A sztahánovisták, kiváló dolgozók kezdeményezzenek bátran, újítsanak, s mutassanak példát mindezekkel együtt a korszerű technológia alkalmazására. A sztahánovista körök a műszakiakkal együtt jól hozzájárulhatnak egyegy • fontos termelési kérdés megoldásához. Minden lehetőség adva, hogy még szélesebben kibontakoztassuk a sztahánovista-mozgalmat, az elvtársi segítségnyújtást. Éljenek ezzel a lehetőséggel minden üzemben, hiszen ez a nép javát szolgálja. Fogadás a koreai Rákosi Mátyás Kórház dolgozóinak tiszteletére A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a koreai Rákosi Mátyás Kórház egészségügyi dolgozói VI. csoportjának megérkezése és a VII. csoport második részének indulása alkalmából hétfőn délután "fogadást adott. A fogadáson résztvett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Román- József, egészségügyi miniszter, Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára, Simonovits Lajos és Drexler Miklós egészségügyi miniszterhelyettesek, Rózsa Irén a külügyminisztérium I. politikai főosztályának helyettes vezetője. Jelen volt a fogadáson Mun Cse Azu, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének tanácsosa. Dobi István, az Elnöki Ta- j ná^s elnöke a fogadáson be-1 szédet mondott. (MTI). Képek a kultűrotthonok fesztiváljáról Mikor csütörtök este megkezdődött a kultűrotthonok fesztiválja, mindenki • várakozással tekintett a szegedi Nemzeti Színház színpadára. A közönség és a kultúraktívák egyaránt érezték, hogy valami többről van itt szó, mint egyszerű műkedvelő előadásokról. Hogy m-it vártunk a fesztiváltól, azt elsősorban nem is a színpadon látható eredmények árulják el. A sok bemutató a színvonal és a műsorválasztás szempontjából is kielégítő, jó eredményeket hozott, s nem egy igen figyelemreméltó műsorszámot jegyezhettünk fel. Ennek ellenére a fesztivál döntő jelentősége a kultűrotthonok és együtteseik összefogása volt, mely a közős munka, s — a város kulturális életében — egy új fejlődési szakasz kezdetét jelenti. OhindfÓAi OA eU'ó- naft sok bátor kezdeményezést hozott színre, s azt mutatta, hogy nőtt az együttesek művészi igénye. Ez az igényesség a saját munka iránt ugyan nem mindig vezetett kellő eredményre — így a Postás Kultúrotthon színjátszóinál, — mégis bíztató, sőt: bizalmat keltő. A Juhász Gyula Kultúrház zenekara nyitotta meg a műsort, Markó Leó vezénylésével. Már az első hangok után tudni lehetett, hogy nem pusztán műkedvelők zenélnek. A Móra Ferenc Kultúrotthon énekkara Becsky Balázs és a MAV Kultúrházé Boldizsár Kálmán vezetésével ugyancsak szépen szerepelt. Sikert arattak a KPDSZ Kultúrotthon táncosai is színes román, lengyel és cseh népitáncaikkaj. A Városi Balettiskola növendékeinek háromugrós és seprős tánca kedves, üde, szépen ren dezett előadás volt. A 1&1&HC 'kuMúiAlt&m népitánccsoportja ugyancsak előadta másnap a háromugróst, a patkós páros tánccal együtt, a Városi Balettiskola növendékei pedig a színpompás, nagysikerű Cigánytánccal mutatkoztak be ismét, melyben EI 6 r a ifjúság Ax Ecsetgyárban minden fiatal tagja a DISZ-nek Fellendült az élet a DISZfiatalok között a Szegedi Ecsetgyárban. Ezt a fellendülést főként az új vezetőségválasztó taggyűlés óta tapasztalhatjuk. Az új vezetőség jobban foglalkozik a fiatalokkal. Az Ecsetgyárban minden fiatal tagja a DlSZ-szervezetnek, Azok is. akik még a közelmúltban különböző indokokkal vonakodtak belépni szervezetünkbe. Hogy ezt elérhettük, az elsősorban jó szervező munkának, a DISZtagok példamutatásának és az idősebb dolgozók nevelésének az eredménye. Nemrégen fejeztük be a DISZ „Petőfi"-szeminárium anyagét jó eredménnyel. Szervezetünk máris megszervezte a VIT-tanfolyamot. ahol Doktor Lajos elvtárs ismertette a VIT jelentőségét, célkitűzéseit. Doktor elvtárs előadásaiban bemutatta nekünk, fiataloknak a régi rendszer és a kapitalista világ népnyúzó, munkásellenes politikáját, melyből megismerhettük, milyen sorsa volt akkor az ifjúságnak. Az ecsetgyári fiatalok kivették részüket a VIT-bélyegek vásárláséban is. Egyetlen DISZ-tag sem volt, aki ne vásárolt volna bélyeget. A VIT • tiszteletére egyhetes VIT-versenyt elindítottunk és a magasan teljesítőket, valamint a jó minőségi munkát végzőket jutalmazzuk. Fellendülőben van üzemünkben az oly rég szunynyadó sport és kultúrmunka is. Fiataljaink törődnek a termelési problémákkal is, ezt bizonyítja, hogy önköltségcsökkentő és minőségi brigádokat alakítottak, hogy ezzel is elősegítsék a 20 budapesti nagyüzem versenyfelhívásához való csatlakozásunkban vállaltak teljesítését. Fiataljaink megállják a helyüket a termelésben. Az üzem sztahanovistái között ott találunk több DlSZ-fiatalt, mint például Barcsa Margitot, Csányi Sándort és Takó Sándornét. Pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi határozata óta, amely a DISZ-munka megjavítását tűzte célul, még nagyobb lendülettel dolgozunk azon, hogy ezek a határozatok meg is valósuljanak. Korom Katalin A szovjet kormányküldöttség NDK-beli látogatásának nyugatnémet visszhangja Berlin (MTI) A szovjet kormányküldöttségnek a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatása és aGrotewohl-kormánnyal folytatott eszmecseréje nagy feltűnést keltett bonni politikai körökben. A nyugatnémetországi lapok a Szovjetunió vezető államférfiainak látogatásáról szóló beszámolóikhoz hozzáfűzik, hogy az Adenauer-kormány Bulganyin és Hruscsov genfi cs berlini nyilatkozatai után aligha térhet ki a Német Demokratikus Köztársaság kormányával való viszonyának rendezése elől, A Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokrata Párt több parlamenti képviselője kijelentette: — Itt az ideje, hogy a bonni és a berlini német kormány között tárgyalások kezdődjenek. A szovjet kormányküldöttség lengyelországi látogatásai Könyvekről A rigmusköltészet Katona Imre. Simon Zoltán és Varga Imre tanulmányai sorakoznak e könyvben, mely az évek óta vajúdó, de csak egeret szülő rigmusköltészet eredetét, stílus- és ritmusproblémáit, zenei kérdéseit igyekszik megválaszolni. A szerzők helyesen indulnak ki a rigmus történeti előzményeiből, bemutatják a magyar „rigmus" szó jelentését és tartalmát, majd \-sorraveszik a magyar népköltészet formáit és műfajait, melyek a mai rigmus fejlődését elősegíthetik. Ugyanakkor ismertetik a nagyorosz, majd a szovjet csasztuska fejlődését, melynek felszabadulás után lényeges szerepe volt a ml rigmusaink alakulásában. Végezetül megrajzolják a kapcsolatos népzenei elemzéseket és mai rigmusirodalmunk bírálatát adják, amely egyszersmind tanácsadás is. A mai magyar rigmus a fordulat éve után keletkezett a szovjet csasztuskák nyomán, amelyeket a rigmusírók sokáig szinte egyetlen lehetőségnek hittek a rigmusírás terén, anélkül, hogy tisztában lettek volna a szovjet csasztuska mibenlétével és funkciójával, valamint anélkül hogy ismerték volna a magyar népköltészet rigmushagyományait. A kötet túlnyomó része — Katona Imre értékes, gondolatébresztő munkája — foglalkozik a rigmus és a csasztuska viszonyával, majd bősé-' ges elemzéssel és példatárral tisztázza a rigmus szerepét a magyar népköltészetben. Simon Zoltán d „Rigmus dallama" című tanulmányában a népzenei hagyomány rigmussal kapcsolatos jelentőségéről Ir és bizonyltja, hogy a szöveg gondos kimunkálása és a helyes dallamkiválasztás menynyiben emeli a rigmus megkedvelését, befogadását. Varga Imre, mai rigmusainkról írva. kifejti hogy a rigmus alkalmas arra hogy valóban szocialista jellegű népi költészet legyen. Ehhez azonban — sok egyéb mellett, melyet a könyvben részletesen megtalálunk — az is szükséges, hogy a kulturális szervek művészi munkának tekintsék a rigmusolást, serkentsék a nép költési kedvét, tudják és tudatosítsák, hogy e művészet a népből jött, tehát öntevékeny és egyedi alkotó felelősségérzettel, művészi gonddal és igénnyel alkossanak. Nagy Dezső Varsó (TASZSZ) A Lengyelországban tartózkodó szovjet kormányküldöttség július 24-én M. A. Szuszlovnak, az SZKP Központi Bizottsága titkárának vezetésével Krakkóból Zakopane üdülőhelyre érkezett. Útközben a küldöttség meglátogatta azokat a helyeket, amelyek Vlagyimir Iljics Lenin emlékét őrzik. Poroninoban a szovjet kormányküldöttség megkoszorúzta a Lenin emlékművet. igen szépen szerepelt Csongor Klári, s nagy tetszéssel fogadta a közönség a Babatündér bemutatójukat is. Csaknem minden betétszámot meg kellett ismételniük. A Juhász Gyula Kultúrotthon Bartók Béla énekkara lépett a közönség elé e napon a kórusok közül. A lelkes, fegyelmezett kórus Kertész Lajos vezetésével különösen Sárközi Aratódalával tűnt ki. Az est egyik legszebb számát a Juhász Gyula Kultúrotthon tehetséges balladamondója, Bárány Pálné szolgáltatta. A Sári bíró és az Adna isten olyan törvényt... című népballadák remek előadásával magával ragadta a közönséget. Befejező számként Moliére: Kénytelen házasság című egyfelvonásosát adták elő a Juhász Gyula Kultúrotthon Színjátszói, Miklósi György rendezésében. A szereplők közül különösen a tudósok alakítói tűntek ki, azonban az előadás még kissé vontatottnak, lassú ritmusúnak tettszett. A „"dufócdka,"Csizmarek Mátyás háromfelvonásos vígjátéka került színre szombaton a November 7. Kultúrotthon előadásában. A darabot kedves, közvetlenhangú "konferanszié vezette be. Révész Erzsi, a Haladás TSZ tagja, aki ugyan nem szerepelt, de együtt örült a csoporttal, hogy a színházban fellépnek. A darab ismét — a még nagyobb közönség előtt — sikert aratott, a szereplök megfeleltek a várakozásnak. A*. uióUó. ndfióH ismét nagy sikerrel szerepelt a Városi Balettiskola a „Sétálni megy Panka " című balettmesejátékkal. A bájos kis „gombát". Halász Esztert betétszerepe után visszatapsolta a közönség, amely majdnem zsúfolásig töltötte meg a nézőteret. A Móra Ferenc Kultúrotthon színjátszói a Viharos alkonyat III. felvonásával léptek színre. Ez volt az egyetlen szovjet darab a fesztiválon. Kár hogy ilyen részlet-megoldást kellett választaniok. A MÁV Kultúrotthon pedig a Certaldoi vásárt adta elő. A MAV zenekar méltán lekötötte a hallgatók figyelmét, s az a vélemény alakult ki, hogy fokozottabb támogatással érdemes lenne fejleszteni ezt a tehetséges zenekart. A fesztivál a közönség, és a kultúraiktívák várakozáson felüli nagy tömegeit mozgatta meg. Reméljük: lesz folytatása, a kultúrmunka fejlődésében, gazdagodásában. A fesztivál értékeléésre egyébként lapunk későbbi számában még visszatérünk. GYERMEKEIN KERT elvégre, gyerme^ kékről van szó, — játszani szerető, kedves gyerekekről. Mit lehetne értük tenni? — kérdezte a II. kerületi vb. titkára. — Csak 33 ezer forint van a költségvetésben és ez a Klapka téri játszótér renoválására elégi Továbbra is mostohagyerekek maradjanak a kerület más részein lakó apróságok? — Nehéz dolog, nehéz dolog mormogták páran maguk elé — mit is tehetne az ember, ha nincs pénz? Azután tanakodni kezdtek. Az egyik ezt mondta, a másik azt, — de egyik sem volt elfogadható. — Elvtársak! — szóltak egyes vállalatvezetők — mi lenne, ha mi is segítenénk? — Tényleg — döbbentek rá a többiek — mi is segíthetünk. Sőt segíthet még a kerület lakossága is. Elvpgre, gyermekekről van sző... 'A többi hozzászólás azután már jött magától. Nem kellett várni a „hogyan"-ra. Siprikó Gyula, a Vízművek igazgatója azonnal felajánlotta, hogy az elfekvő használt anyagokból a hinták vasanyagát átad ja. A Szegedi Lemezgyár igazgatója ugyancsak ígéretet tett, hogy a faanyagot biztosítja. A Homokkitermelő Vállalat a homokot szállítja díjmentesen, A Ládagyár faanyagot hoz. Az Építőipari Vállalat 3 mázsa meszet és cementet ígért. A Szegedi Kender szintén vasat és, cementet ajánlott fel. A kéziszerszámgyár négy forgóhinta elkészítését vállalta, a Tápéi Hajó javító Vállalat meg anyagot ád és 4 forgóhintát készít. A téglagyári üzemek különösebb (bejelentés nélkül egyelőre 1500 téglát szállítottak már a II. kerületi tanács udvarára. A megbeszélésnek híre ment. A tervet nagy örömmel fogadták a szülök is a kerületben. A tanácstagok azonnal jelentkeztek a munkára. A vállalotok is betartották az ígéreteket és rövid időn belül együtt volt az építéshez szükséges anyag. Csűri és Balogh elvtársat pedig mind többen állították meg az utcán és közben odasúgták: Jlzután, ha arról a játszótér építésről lesz szó, nekem is szóljanak ám az elvtársak..." pár nap múlvaIbegördülnek a kocsik a tanács udvarára és hordani kezdik a téglát és a cementet. Megkezdik a Klapkat Csillag, a Tátra téri és Petőfitelep Ladvánszki téri játszóterek építését. A gyermekek pedig csillogó szemmel nézik, mert nem kergetik már őket az egyik utcasarokról a másikra. Pár nap múlva megjelennek az emberek is a játszótereken. Ki ásóval, ki kömüveskanállal, ki lapáttal. Mindenki úgy. ahogy tud. Megkezdik az építési. De senki nem zúgolódik és eszébe sem jut. hogy mindez csak semmiért. Ássák az árkot, építik a falakat és gondolatban már maguk előtt látják a lengöhintát és a csúszdát és hallják a gyerekek vidám zsivaját. Többet ér ez nékik minden pénznél... í- i -).