Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-23 / 146. szám

Csütörtök. 1958. Június SS". A Szovjetuniót és Indiát kösel hozza egymáshoz a békére irányuló szüntelen törekvés Nagygyűlés a moszkvai Dinamó-stadionban Kedden a moszkvai Dinamóstadionban gyűlést rendeztek a szovjet—indiai barátság jegyében. A gyűlésen Dzsavaharla! Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke beszédében a többi között a következőket mondta: Két héttel ezelőtt érkeztünk a Szovjetunióba. E két hét alatt mintegy 13 ezer kilométert utaztunk, sok híres várost meglátogattunk és sok nagyszerű dolgot láttunk. De mindebből a legnagyszerűbb volt az a fogadtatás, amelyben mindenütt részesítettek bennünket és azok az őszinte érzések, amelyek irányunkban mindenütt megnyilvánultak. 'Azért jöttünk ide, hogy az Indiai nép nevében tolmácsoljuk üdvözletét és jókívánságait a nagy Szovjetunió népének. Az országunk és népünk iránti meleg érzésekkel és jókívánságokkal telve térünk vissza hazánkba. Valamennyiünknek tanulni kell másoktól és nem szigetelődhetünk el, de ez a megismerés nem lehet gyümölcsöző, ha kényszerből fakad. Hiszünk a demokráciába, az egyenlőségben, a különös kiváltságok felszámolásában és azt a feladatot tűztük magunk elé, hogy országunkban békés úton szocialista jellegű társadalmat teremtünk. Bármilyen formát öltsön is ez a szocialista jellegű társadalom vagy demokrácia, hozzáférhetővé kell tennie az ismereteket, mindenki számára egyenlő lehetőségeket kell biztosítani. A tudomány és a technika felszabadította az emberiséget a vállára nehezedő terhek jelentős része alól, új kilátásokat nyitott meg előttünk és óriási erőt adott. Ezt az erőt hasznosítani lehet a köz javára, ha cselekedeteinket a bölcsesség fogja vezérelni, viszont, ha a világ elveszti eszét, vagy ostobaságot követ el. megsemmisítheti saját magát, éppen akkor, amikor nagy felfedezések is diadalok küszöbén állunk. A béke a mi elképzelésünkben nem egyszerűen tartózkodás a háborútól, hanem aktív és pozitív állásfoglalás a nemzetközi viszonyok kérdésében, olyan állásfoglalás, anHv mindenekelőtt a fennálló feszültség csökkentéséhez vezet. A béke emellett kísérlet arra, hogy problémáinkat tárgyalások útján oldjuk meg. majd pedig különböző utakon fokozzuk az együttműködést az országok között. Nincs semmi ok, ami miatt a különböző politikai, társadalmi és gazdasági rendszerű országok ne működhetnének együtt ilymódon. azzal a feltétellel, hogy nem fognak beavatkozni egymás ügyeibe és nem fogják rákényszeríteni akaratukat vagy nem próbálják meg rákényszeríteni uralmukat a másikra. Bármerre is jártam a Szovjetunióban, mindenütt szenvedélyes béketörekvést tapasztaltam. Hiszen, hogy az emberek óriási többsége minden országban óhajtja a békét, a másoktól való félelmük azonban egyszerűen elsötétíti tudatukat és arra kényszeríti őket, hogy másként cselekedjenek. ipen ezt a félelmet és gyűlölködést kell gyökeresen kiirtanunk és meg kell kísérelnünk a béke légkörének megteremtését. Béke nem keletkezhetik háborúból, háborús fenyegetésből vagy állandó háborús veszélyből. Mély benyomást keltettek bennem a Szovjetunió nagy sikerei. Láttam azokat az átalakulásokat, amelyek e hatalmas országban végbementek, népének serény munkaszeretete és annak a nagy törekvésnek eredményeként, amely ezt a népet előbbre viszi az életkörülményeinek további megjavításához vezető úton. A legmélyebb benyomást keltette bennem az állam és a nép messzemenő gondoskodása a gy ermekekről és e nagy ország ifjú nemzedékéről. Ezután N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke emelkedett szólásra és többek között a következőket mondotta: A szovjet kormány nevében, a moszkvai dolgozók itt összegyűlt képviselőinek és az egész szovjet népnek nevében, valamint a magam nevében köszönetet mondok Nehru úrnak, az Indiai Köztársaság miniszterelnökének, tisztelt vendégünknek, hazánkról mondott meleg és baráti szavaiért. Nekünk, szovjet embereknek öröm hallani ezeket a szavakat Nehru úrtól, akit úgy ismerünk, mint az indiai nép nemzeti függetlenségi harcának egyik kiemelkedő vezetőjét, a béke bátor I harcosát. I Hazánk és India között régóta baráti kapcsolatok állnak fenn. A soknemzetiségű 400 milliós indiai nép, sokévszázados története során halhatatlan kulturális értékeket alkotott, munkaszeretete és tehetsége, állandó törekvése a szabadságra és a nemzeti függetlenségre, változatlan békeszeretete kiérdemelte országunk népeinek mély megbecsülését és lelkes rokonszenvét. A szovjet—indiai kapcsolatok szilárd és biztos alapon épülnek fel. A területi épség és a szuverénitás kölcsönös 1 tiszteletbentartásának, a megKcndclet a gabona- és rizscséplés rendjéről A földművelésügyi és a begyűjtési miniszter együttes rendeletben szabályozta az idei cséplés rendjét. E szerint gabonát csak cséplőgéppel vagy kombájnnal szabad csépelni. A cséplés folyamatosságának biztosítására a behordott és asztagba rakott gabonát lehetőleg közös szérűn kell elcsépelni. A cséplést — az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok kivételével — a gépállomások végzik. Próbacséplést csak állami, kísérleti, tan. és célgazdaságokban végezhetnek. Előcséplés, valamint a kézierővel, esetleg nyomtatással történő cséplés csak a községi tanács engedélyével történhetik. Részcséplést — ehhez külön engedély nem kell — csak azok a termelők végezhetnek akiknek földterülete több darabban, egymástól nagy távolságra van. Kalákacséplás csak olyan cséplőgépnél dngedélyezáiető, amely mailé a gépállomás munkacsapatot biztosítani nem tud. A cséplést a nemesített gabonával kell kezdeni, amelyből nem szabad kiadni a részt. A természetbeni járandóságokat szokványgaboná„ val kell kiegyenlíteni. A gabonacséplésnél ügyelni kell, hogy a szemveszteség és a szemtörés a három százalékot ne haladja meg. Ezért minden cséplőgépnél ás kombájnnál gabonanemenként ellenőrzéseket kell végezni. Az ellenőrzésekért a cséplőgép felelős vezetője, a gépállomás, illetve az állami gazdaság igazgatója és illetékes mezőgazdásza felelős. Elő- és részcséplésnél ugyanúgy, mint a rendes cséolésnél is. elsősorban az állam iránti kötelezettséget kell teljesíteni. Gabonát nedves állapotban csépelni nem szabad. Üszkös gabonára csak a többi, üszökmentes gabona elcséplése után kerülhet sor. A rendelet intézkedik még az elcsépelt gabona nyilvántartásáról, 3 nyilvántartók, a cséplőgép felelős vezetők, a begyűjtési dolgozók feladatairól. a cséplés ellenőrzéséről, a begyűjtésről. A továbbiakban rendelkezik a cséplés! szabálytalanságok megakadályozásáról és szabálytalanság esetén az eljárás módjáról. A rizscséplésre a gabonacséplés szabályai az irányadók, nemtámadásnak, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak, az egyenlőségnek és a kölcsönös előnynek, a békés egymás mellett élésnek az elvein alapulnak. A békének és a népek biztonságának megteremtése a Szovjetunió külpolitikájának legfőbb célja és legmagasabbrendü elve volt és marad. A szovjet kormány az utóbbi időben több új lépést tett a nemzetközi feszültség enyhítése és az államok közötti bizalmatlanság kiküszöbölése érdekében. Ezek az intézkedések: az osztrák államszerződés megkötése, a fegyverzet csökkentéséről, az atomfegyver betiltásáról és az új háború veszélyének elhárításáról szóló szovjet javaslat, a Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatainak rendezése, a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatainak megteremtésére tett javaslat, a szovjet—japán tárgyalások és mások. A szovjet kormány beleegyezett abba, hogy résztvesz a négy hatalom kormányfőinek tanácskozásán, amelynek július 18-án Genfben kell meg-' kezdődnie. Abból indulunk ki, hogy a tanácskozás célja a nemzetközi feszültség enyhísése és az államok közötti bizalom megszilárdítása lesz. Minden erőfeszítést megteszünk, hogy ezt a célt elérjük és reméljük, hogy e tanácskozás többi résztvevői Is ugyanerre fognak törekedni, (viharos, hosszantartó taps,) A Szovjetuniót és Indiát a nemzetközi feszültség kiküszöböléséért, a békéért és a népek közötti együttműködésért vívott tevékeny harcának következetesen az ENSZ alapokmányban lefektetett elvek vezérük. Országunk nevében üdvözlöm az Egyesült Nemzetek Szervezete 10 éves . fennállásának szentelt jubileumi ülésszakot és kifejezem a Szovjetunió népeinek és a szovjet kormánynak azt a forró óhaját, hogy a világ népeinek ez a szervezete továbbra is kitartóan munkálkodjék az ENSZ-aiapokmány eszméinek megvalósításán az általános béke és biztonság érdekében. Országunk és kormányunk minden erőfeszítést megtesz, hegy elősegítse ezeknek a fenkölt céloknak a valóraváltását. (Viharos taps.) Nehru úrnak szovjetunióbeli tartózkodása során lehetősége volt személyesen meggyőződnie arról, hogy a szovjet nép őszintén a béke fenntartására és megszilárdítására törekszik. Nehru úrnak kétségtelenül lehetősége volt meggyőződni annak a rokonszenvnek és barátságnak a mélységéről és őszinteségéről is, amelyet országunk népei táplálnak India népei iránt. (Viharos taps.) Eisenhower elnök fogadóst odott az ENSZ jubilemi ülésszakán résztvevő küldöttségek vezetőinek tiszteletére San Francisco (TASZSZ) Az ENSZ jubileumi ülésszakának munkanapjain számos találkozóra került sor az ülésszak résztvevői között. Június 21-én Eisenhower elnök fogadást adott a jubileumi ülésszakon résztvevő küldöttségek vezetőinek tiszteletére. A fogadáson jelen volt V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió külügyminisztere, a szovjet küldöttség vezetője. Június 21-én délután V. M. Molotov találkozott Pinay francia külügyminiszterrel. Június 2i-én este V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere találkozott MacMillan angol külügyminiszterrel. Ennek során eszmecserét folytattak az Időszerű nemzetközi kérdésekről. Ami egy előadás mögött van Az újszegedi November 7. Kultúrotthon élete A múlt vasárnap estén zsúfolásig megtöltötték a November 7. Kultúrotthont Újszeged szórakozni vágyó dolgozói, de még a hídon túlról is sokan megjelentek. Mindez pedig azért történt, mert ekkor mutatkozott be a kultúrotthon színjátszócsoportja Csizmarek „Bújócska" című 3 felvonásos vígjátékával. A siker igen nagy volt. a közönség még az előadás végén is sokáig helyén maradt és véget nem érő vas-tapssal jutalmazta a színjátszókat —, tegyük hozzá: megérdemelten. A darab rendezése, előadása valóban jól sikerült s ez egyaránt érdeme Bányász Ilonának, a kultúrotthon vezetőjének, aki a csoport munkáját irányította és tagjainak — névszerint Tóth Ilonának és Gálna Ibolyánál:, Polgár Sándornak, Stumpf Károlynak, Sípos Imrének és Oláh Miklósnak, továbbá a szegedi Matolcsi Andrásnak és az igen kiemelkedően szereplő Héger Károlynak —, a színjátszócsoport vezetőjének — Kiss Máriának, Fodor Andrásnak, Hoppentaler Istvánnénak, Tóth Gáspárnénak —, továbbá mindazoknak, akik támogatták a kultúrotthon és a színjátszócsoport munkáját. Hiszen amióta főleg újszegediek vannak közöttük, sok támogatást is kapnak az idevaló lakóktól, meg az üzemektől. A díszleteket például az Űjszegedí Kender -Lenszövő Vállalattól kapták. A támogatós De mások is segítik a kultúrotthont. Hogy milyen sokoldalú a támogatás ezt akkor tudjuk meg, mikor a színjátszóbemutató sikerének okait kutatva felkeressük egy hétköznapon a kultúrházat. Bányász elvtársnő elmondja, hogy a ,kuítúrotthont támogatja az Újszegedi Tanítóképző is, amely itt van a szomszédban. Most is ott tartják például a szabó-varró szakkört. Az iskola növendékei pedig a kultúrotthon melletti romépület eltakarításában dolgoztak derekasan a józseftelepi iskolásokkal együtt. Ez is nagy segítséget jelent, hiszen ahhoz, hogy a kultúrotthon a szükségleteknek megfelelően működhessen, építeni kell egyet s mást. Az építést sokan segítik — egyelőre a romeltakarítással, majd a planírozással, de igen nagy segítséget, pénzmegtakarítást jelent például az is, hogy az egyébként meglehetősen költséges tervezési munkálatokat, a tervrajzok elkészítését az Építőipari Vállalat három mérnöke társadalmi munkában elvállalta. Az építkezés Az építkezésre 80 ezer forintot irányzott elő az I. kerületi tanács. Mi minden készül ebből? — Mindenekelőtt egy gondnoki lakás. A gondnok ugyanis — Bálint Vincéné — férjével és családjával együtt az előtér papírral elválasztott részében húzódik meg most. Fontos, hogy ők rendes lakást kapjanak. Ezzel helyiség szabadul fel a kultúrotthon céljaira is. Azután -a színpad mellett a vakajtót kibontva egy öltöző s egyben irodahelyiséget szeretnénk az épülethez, ugyanis most nincs semmilyen öltözőhelyiségünk. Es a színpadot akarjuk kiszélesíteni mintegy két méterrel hely és lehetőség van rá — mert így az oldalt ülő közönség nem láthat rendesen. Meg kell jegyeznem, hogy a kultúrotthonhoz tartozó telket, melyre építeni akarunk — amint nemrég kiderült — a tanács elég ügyetlenül kiadta házhelyként. Ezúton is köszönetet szeretnénk azonban mondani Hődör Istvánnénak, a Haladás TSZ könyvelőjének, aki volt szíves a kultúrotthon javára lemondani a telekről, amennyiben a tanács másutt kárpótolja. Remélem tehát, most már hamarosan építhetünk. Ezek a terveink egyelőre. De igen fontos, hogy valóra váltsuk e terveket, mert így tulajdonképpen csak ebben az egy kultúrteremben dolgozhatunk, itt kell mindent elvégeznünk. Pedig sok munka folyik a kultúrházban. A szakkörök A kultúrotthon előtermében a mezőgazdasági szakkör foglalkozása folyik Ez a szakkör kéthetenként két órát van együtt Piros István szaktanár vezetésével. Tagjai zöldség- és gyümölcstermesztésről tanulnak, többnyire újszegediek, de akad közöttük petőfitelepi, sőt a rókusi feketeföldekről bejáré parasztember is. Ügylátszik, kevés ilyen szakkör van a városban, s egy-egy területről még aránylag kevesen érdeklődnek. De nemcsak mezőgazdasági szakkör van itt. Van ezenkívül szabó-varró, valamint színjátszó szakkör. A színjátszókról nem szükséges beszélnünk: beszél helyettük vasárnapi előadásuk sikere. Most már értihető, miért tudtak ilyen jó munkát végezni. Mert együtt dolgoznak a közönséggel. A kultúrotthon munkáját egy széleskörű, lelkes kollektíva támogatja. S ez olyan példa, melyet valamennyi kultúrotthonnak — s nemcsak a területi kultúrotthonoknak — meg kell valósítani. Kollektív munka Közben átmegyünk a szomszédos tanítóképzőbe, hogy megismerkedjünk a szabó-varró szakkörrel. Ez a szakkör mintegy 70 jelentkezővel indult s két csoportban heti kétórás foglalkozást jelent. Orosz Sándor ruhagyári szabó vezeti. Érdekes az is, hogy az újszegedieken kívül a belvárosból, Petőfi telepről. Tápéról, sőt Szőregről és Makóról is járnak ide szabás-varrást tanulni. Az iskola egyik emeleti tantermében folyik most a tanítás. A padokban egyaránt találunk őszhajú néniket, szőke s barna leányokat, asszonyokat. Valóban különösen nagy érdeklődést váltott ki ez a szakkör; Ezekhez az eredményekhez természetesen — a már említett kollektív segítő munka mellett, a kultúrotthon munkatársainak igyekezetén kívül — hozzájárul a vezetőség, többek között Rezsek Margit tanácstag és különösen Kovács Gyula jó munkája i«. Végeredményben, amint így kibontakozik munkásságán keresztül a kultúrotthon élete szemünk előtt, ezek a kezdeti eredmények mind azt bizonyítják, hogy a kollektív munka az újszegedi kultúrotthonban is jó eredményekhez vezetj Ott van a Szappanos utcai kis szobájában a tükörasztalon. Nyíltan a szemébe néz annak, aki rátekint. A hajkoszorú, ami arcát körülveszi, már őszbe szökkent, fekete ruháján a szíve fölött két kis jelvény fehérlik. Egyszerű műtermi kép, Visnyeiné arckifejezésének egy pillanatát örökítette meg... Van más kép is a szobában. A rekamié fölött a falról bekeretezve egy nagy fényképről férfi néz le. Álla alatt magas, régi katonagalléron három fehér csillag díszlik: Visnyeiné férje. Szakaszvezető volt és alig agy éves házasságuk után (abból is csak pár hónapot voltak összesen együtt) eltűnt a háborúban. Évekig várta vissza — most már beletörődött az özvegységbe. 12 esztendő nagy idő. A szeretett férj fiatalságát, boldog óráikat csak a fénykép őrzi s az emlék, mely Visnyeiné szivében rejtőzik. Hányszor elkomorult ennek a vékony, kicsi asszonykának az arca, amikor a háborúról esett szó. Ha a rádióját — amit az Űjszegedí KenderLenszövő Vállalattól, ahol a befűzőben dolgozik, kapott kiváló munkájáért — bekapcsolta, s hallotta, hogy újra fel akarják fegyverezni Nyugat-Nemetországot, az amerikaiak az atommal fenyegetőznek, ránézett férjére, maga előtt látta a háború szörnyű pusztításait: szíve keserűséggel telt. „Mástól is elszakítaná a háború férjét, gyermekét, apját, bomba pusztítaná az édesanyákat, gyermekeket..." Gondolatait, érzéseit legtöbbször magába gyűrte: a munkában lelte örömét. Három esztendő alatt három kitüntető oklevelet kapott, ott fekszik sorban szekrényében, egy szi„..anovista és egy kiváló dolgozó jelvény pedig piros selyemmel bélelt dobozokbanMegválasztották a Csongrád megyei HOzafias Népfront-bizottságba, Az újszegedi gyár szövő üzemrészének TT-felelöse. A tanácsnál szociális ügyeket intéz s volt már Siófokon, Galyatetőn, Kőszegen nyaralni. Mennyi akarat, tett, erő, lelkesedés, szívósság, igyekezet, lakozik az egyszerű kép élő arca mögött. S nemrégiben, amikor a nagy újszegedi gyárban is sorban aláírták nevüket az üzem dolgozói egy díszes bikealbumba, annak első oldalára Visnyeiné fényképét ragasztották: annak a képnek a másolatát, amely otthon non kis lakásában a tükör* asztalon. A fiatal özvegy pedig mellé ír tó pár sorban, egyszerű szavakkal, hogy miért nem akar háborút, miért tiltakozik ellene s mit tesz a béke megvédéséért. Az albumot elküldték Helsinkibe, tp béke-világtalálkozóra. Most lehet, hogy ezekben a na* pókban egy kínai vagy éppen amerikai békeharcos lapozgatja és meglátja a szegedi Visnyeiné fényképét: egy magyar asszonyét a sokmillió közül, aki nagyon szereti hazáját, békét, jobb életet akar, munkálkodik érte, szorgalmasan, igaz becsülettel. A fénykép nem sokat árul el — ez írás annál többet —, de igat ember, igaz szemekből sokmindent kiolvas, Mert most úgy. mint Visnyeiné tekintete — az egész világ békét akaró embermillióinak szeme Helsinkire tekint; a legfontosabbat lehet kiolvasni ezekből « vigyázó szempárakból, — „békét akarunk!" M. T. I