Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-21 / 144. szám

fylLAG WÖL ETA RJAÍ • Képek Szeged életéből AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam. 144. szám Ara: 50 fillér | Kedd, 1955. június 21. A termelés növelésének legfőbb módja és a dolgozó parasztság felemelésének egyetlen járható útja a szövetkezeti gazdálkodás D Termelőszövetkezeti Tanács ülése 1 Az Építők Rózsa Ferenc budapesti kutúrházában szombaton tartotta meg rendes negyedévi tanácsülését a Termelőszövetkezeti Tanács. Az ülésen megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, Matolcsi János, a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének titkára és Erdei Ferenc földműve­lésügyi miniszter. Az ülést Fodróczi Lajos, a mihályi Táncsics Ter­melőszövetkezet Kossuth-díjas elnöke, a tanács elnökhe­lyettese nyitotta meg, utána Dobi István tartott beszá­molót. Dobi István elvtárs beszéde A III. pártkongresszus ha­tározatának megvalósítása nagy lépésekkel viszi előre a szocializmus győzelmének ügyét — kezdte beszédét —, biztosítja a szocializmus alapjainak lerakását ha­zánkban. Ebben a szellem­ben született a Központi Ve­zetőség júniusi határozata, amelynek valóraváltásában fontos szerep jut a mezőgaz­daság dolgozóinak, elsősor­ban a szövetkezeti emberek­nek — vezetőknek, szövetke­zeti tagoknak egyaránt. Az elmúlt hetek tapasz­talatai azt mutatják, hogy a Központi Vezetőség határo­zatai nagy hatással vannak a termelőszövetkezeti tag­ságra. A határozatokból szö­vetkezeti tagjaink félreérthe­tetlenül " láthatják, hogy a párt és államunk teljes ere­jével mögöttünk áll és min­denben segíti őket. Ha szövetkezeti mozgal­munk többéves eredményeit vesszük, akkor nyugodtan el­mondhatjuk, hogy termelő­szövetkezeteink igen jelen­tős része — különösen azok, amelyek az utóbbi években megszilárdították gazdaságu­kat — úgyszólván teljesen túljutottak a kezdettel járó nehézségeken. Az ilyen ter­melőszövetkezetekben kézzel­foghatóan mutatkozik meg a nagyüzemi szocialista gaz­dálkodás magasabbrendű­sége, fölénye a kisparaszti parcellás gazdasággal szem­ben. Eredményeik jóval túlhaladják a jól gazdálkodó egyéni parasztok eredmé­nyeit — mondotta Dobi Ist­ván. A termelőszövetkezeti moz­galomban végbemenő egész­séges fejlődés a Központi Ve­zetőség határozatai nyomán nemcsak abban mutatkozik meg, hogy nő a munkalen­dület. javul a munkafegye­lem, hanem ennek olyan ki­fejezői is vannak, amelyek a taglétszám növekedésében je­lentkeznek. A termelőszö­vetkezetekbe az utóbbi hó­napokban egyre növekvő számban lépnek be új ta­gok. Ebben az évben június l-ig termelőszövetkezeteinkbe 16.318 család, 22.815 taggal lépett be. u A szövetkezeti mozgalom erősödését mutatja az új ter­melőszövetkezetek alakulása is. Az országban jelenleg mintegy 278 előkészítő bi­zottság működik. Ezekben az előkészítő bizottságokban számos helyen aktívan köz­reműködnek a középparasz­tok, a termelési bizottságok elnökei, a községi tanácsel­nökök, a falu egyéb köz­tiszteletben álló dolgozó pa­rasztjai, s készülnek, hogy az új gazdasági év kezdete­kor szövetkezetet alakítsa­nak. Termelőszövetkezeteink előtt jelenleg három igen fontos termelési feladat áll: a növényápolás, a szálas­takarmányok betakarítása és felkészülés az aratásra. Az eddigi — nem egészen kedvező időjárás növénye­inket fejlődésükben vissza­tartotta. Azon kell lenni, hogy a szövetkezeti paraszt­ság a javuló időjárással egy­idejűleg a még hátralévő rö­vényápolási munkákat, még az eddiginél is nagyobb gon­dossággal végezze el. A soronlévő növényápo­lási munkák közül — a Ker­tészeti növényeken kívül — kukorica, répa, napraforgó ad a legtöbb munkát a szö­vetkezeteknek. A termelő­szövetkezetek döntő többsé­ge példamutatóan végezte el a munkák jelentős hányadát. Gépállomásaink ebben az év­ben sokkal több növényápo­lásra alkalmas géppel ren­delkeznek, mint a múlt év­ben. A szövetkezetek egy ré­szénél azonban még ma is lehet tapasztalni a gépi munkától való idegenke­dést. Bár sok javulást mutat a gépállomások munkája mi­nőségi tekintetben is, mégis a legtöbb tennivaló ezen a téren van. A gépek fokozott igény­bevétele mellett a növény­ápolás munkája megkívánja, hogy a családtagok, az asz­szonyok és a fiatalok is le­hetőleg minél többen részt­vegvenek a közös munká­ban. A példák azt mutat­ják, hogy a családtagok be­vonása azokon a helyeken a legsikeresebb, ahol az elnök, a vezetők családtagjai is résztvesznek a közös mun­kában. Sajnos, akadnak még olyan szövetkezetek is, amelyek a gépi munka fokozottabb igénybevétele és a tagok kö­zös munkába való bevonása helyett kapásnövényeik egy részét részesművelésre ad­ják ki és ezzel akarnak ma­gukon segíteni. Mondani sem kell, hogy ez durva megsér­tése a szövetkezeti demok­ráciának. összeférhetetlen a szövetkezeti élettel, össze­egyeztethetetlen a tagok ér­dekeivel. Hasonlóan káros jelenség a szövetkezeti életben —sze­rencsére ma már csökkenő­ben van —, hogy az alap­szabályban előírtnál nagyobb háztáji gazdaságot tartanak egyes szövetkezeti tagok. A másik fontos soronlévő feladat szövetkezeteinkben a növényápolás mellett a szá­lastakarmányok időben és veszteség nélkül való beta­karítása, tárolása, A gondos szövetkezeti ta­gok a lehetőséghez képest már most igyekeznek bizto­sítani a silótakarmányt, minden kínálkozó alkalmat, lehetőséget felhasználnak si­lózási tervük teljesítésére. Az aratásra való felkészülésről A növényápolás és a ta­karmánybetakarítás mellett jelentkező fontos feladat az aratásra való felkészülés. Közismert, hogy az aratás — amelynek sikeres elvégzésé­től nem kismértékben függ dolgozó népünk kenyérellá­tása — a mezőgazdasági ter­melés egyik legnagyobb munkacsúcsa, amely körül­tekintő és alapos szervező­munkát, gondos előkészüle­teket igényel. Ebben az idő­ben minden figyelmet, min­den rendelkezésre álló erőt, munkaerőt és anyagi esz­közt egyaránt itt kell össz­pontosítani. A termelőszö­vetkezetek majdnem kivétel nélkül úgy készülnek az aratásra, hogy a gépállomás segítségét jelentős mérték­ben igénybeveszik. Az ara­tás és a betakarítás munkái­nak veszteségmentes elveg­zése mindenekelőtt a szövet­kezet és a gépállomás együt­tes munkáján múlik. Hazáinkban a kombájn­aratás még csak néhány éves — mondotta a továb­biakban Dobi István, majd így folytatta: az aratás és a cséplés munkáját ismerő pa­rasztembereket igen érdekli a komplikált gép és ezért a legnagyobb figyelemmel kí­sérik munkáját. Kombájnve­zetöinknek tehát azon kell lenni, hogy valóban nagysze­rű gépünkkel jó és szép ara­tási, cséplési munkát végez­zenek. Az aratási munkákkal egy-1 időben el kell végezni a tar-j lóhántást is. Fokozott figyel­met követel az, hogy bizto­sítani tudjuk a tarlóhán'.ás gyors elvégzését a kombájn­nal aratott területeken. Meg kell honosítanunk azt a szellemet, hogy az aratási és betakarítási munkákat nem lehet befejezettnek tekinteni, amíg a tarlóhántást el nem végeztük. A Központi Vezetőség júniusi határozata újból aláhúzta a ga­bonatermelés növelésének fon­tosságát hazánkban. Ennek a feladatnak a megoldásában nagy szerep jut a termelőszö­vetkezetek szorgalmas paraszt ságára. -Biztosak vagyunk ab­ban, hogy szövetkezeteink pél­dát mutatnak a gyors és vesz teségnélküli gabonabetakarítás­ban. A szocializmus építésének érdekei azt is megkövetelik, hogy termelőszövetkezeteink maradéktalanul eleget tegyenek beadási, adó, gépállomási di és egyéb állami kőtelezettsé güknek. Vidáman töltik napjaikat a Szegedi Kenderfonógyár napközis óvodájában a gyermekek. Jó időben kint a szabadban a Kálvária téren játszanak vezetőjükkel. „ , ^ Ilyen burgonyája senkinek sincs a mihályteleki határ­ban. Alsóvárosi, mihályteleki gazdák és szövetkezeti tagok a burgonyatermelés élenjáró módszereiről beszélgetnek az Üj Elet TSZ burgcmyatáblá­ján. V termelőszövetkezetek megszilárdítása gozó parasztságunknak ahhoz, hogy saját meggyőződése alap ján önkéntesen rálépjen igazi boldogulásának útjára. A fő figyelmet a legjobban bevált III. típusra kell fordítani, de nem szabad elhanyagolni a szövetkezés egyszerűbb formái' sem. Az alacsonyabb típusú ter melőszövetkezetek fejlődését fi gyelemmel kel! kísérni és tőre kedni kell arra, hogy az alap szabályban előírt módon közö tevékenységet folytassanak é útjuk a fejlettebb típusok felé vezessen. Az alacsonyabb foki szövetkezési formák közös te vékenysége kifejlesztésének nö velése érdekében olyan új alap szabálytervezet készül, ameh ezen a téren tágabb leheiősé geket biztosít. A Központi Vezetőség júni­usi határozata részletesen meg­szabta azokat a feladatokat, amelyeket a jövőben a dolgozó parasztság felemelkedését szol­gáló szövetkezeti mozgalom fej­lesztése érdekében végeznünk kell. A határozat a fejlesztés központi kérdésévé teszi a meglévő termelőszövetkezetek politikai, szervezeti és gazda­sági megszilárdítását. A párt és a kormány tovább­ra is nagy segítségben része­síti egyénileg dolgozó paraszt­ságunkat is a termelés növelé­sében, mind az állattenyésztést, mind a növénytermelést ille­tően. Ugyanakkor a termelő­szövetkezeteket az eddiginél is fokozottabb támogatásban ré- j szesíti. Segítséget nyújt dol-1 1,466.000 forintot költenek az idén a III. kerületben 5iá­zFk felújítására. Képünkön a Veresács utca 11. számú há­zon az utolsó simításokat végzik. Működési szabályzat módosítása Dobi István elvtárs beszéde után Béres Sándor, a Terme­lőszövetkezeti Tanács titkára előterjesztette a Termelőszö­vetkezeti Tanács elnökségé­nek a mezőgazdasági terme­lőszövetkereti és termelőszö­vetkereti csoportok működési szabályzatáról szóló módosító javaslatát. A javaslathoz a következő­ket fűzte: a Központi Veze­tőség júniusi határozata rá­mutatott arra, hogy a terme­lőszövetkereti mozgalom egészséges fejlődése érdeké­ben erősiteni kell a termelő­szövetkezetek belső szerve­zettségét. Vissza kell állítani az alapszabálynak azt a ko­rábbi helyes rendelkezését, hogy a termelőszövetkezetből való kilépés engedélyezését csak a belépéstől számított három év letelte után lehet a közgyűléstől kérni. A Központi Vezetőség ezen ha­tározata a termelőszövetke­zeti tagság legnagyobb he­lyeslésével találkozott. A Központi Vezetőség jú­niusi határozata felhívja a figyelmet arra is. hogy a ter­melőszövetkereteknél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a földjáradék kifizetésére. A Központi Vezetőség jú­niusi ülése foglalkozott az alacsonyabb típusú termelő­szövetkezeti csoportok hely­zetével is. Megállapította, hogy a termelőszövetkezeti csoportok közös gazdasága fejlesztésének egyik akadálya az idejétmúlta működési sza­bályzat volt. Ennek megfe­lelően a Termelőszövetkezeti Tanács elnöksége ugyancsak javaslatot terjeszt a tanács­ülés elé. Az alacsonyabb tí­pusú termelőszövetkereti cso­portok a javaslat szerint tá­gabb lehetőséget kapnak a közös tevékenység kifejlesz­tésére. hogy segitse azokat magasabb termelési formák megvalósításában. A javasolt működési szabályzat kötele­zően előírja a közös szántást, továbbá lehetőséget nyújt minden termelési tevékeny­ség közös megszervezéséhez. Számos hozzászólás hang­zott el. A tanácskozáson felszólalt Matolcsi János, az MDP Köz­ponti Vezetőségének titkára is. A Szegedi NlVÚ-Játékáru és Tömegcikk KSZ-ben sokféle játék készül a gyermekeknek. Az elkészült játé­kokat az üzemben raktározzák, onnan kerülnek azok el­szállításra, hogy örömet szerezzenek a gyermekeknek. Jelentések az első félév! lerv teljesítéséről A SZEGEDI KONZERV­GYÁR napokkal előbb tel­jesítette első félévi tervét s eleget tettek már második negyedévi tervüknek is. A konzervgyáriak is csatlakoz­tak a 20 budapestj ipari vál­lalat felhívásához, s szocia­lista kötelezettségvállalást tettek az évi terv jó végre­hajtására. Vállalásuk esedé­kes részét elismerésre mél­tóan már túlteljesítették. A DOROZSMAI PAMUT­SZÖVŐBEN június 18-án teljesítették a félévi tervet. A termelékenységi és ön­költségi mutatószámok is jól alakultak. Az év első ne­gyedévében 11.1 százalékkal emelkedett a termelékeny­ség, míg a múlt év azonos időszakában 8.5 százalékos csökkenés volt tapasztal­ható. Az önköltség 1955 első negyedévében 3;65 százalék­kal csökkent. Az elmúlt év első három hónapja viszont azt mutatta, hogy 3.7 száza­lékos önköltség emelkedés volt. A SZEGEDI GYUFA­GYÁRBAN június 20-án, vagyis a hét első munkanaD­ján sikerült befejezni a fél­évi tervet. A hat hónap alatt nagyszerűen dolgoztak az üzem munkásai. A tervet mindig túlteljesítették. Most úgy határoztak, hogy a fél­év végéig hátralévő napok­ban 217.000 forint értékű gyufával gyártanak többet. A SZEGEDI KENDERFO­NÖGYÁRBAN már sokan a második félévi tervükön dolgoznak. Így például Eizin­ger Teréz. Gyömbér András­né előfonósok, Gyikó József­né direktfónó, Barta Istvánné vizesfonó. Gera Sándomá kártoló és Vass Sándorné szárazfonós is.

Next

/
Thumbnails
Contents