Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-21 / 144. szám
fylLAG WÖL ETA RJAÍ • Képek Szeged életéből AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam. 144. szám Ara: 50 fillér | Kedd, 1955. június 21. A termelés növelésének legfőbb módja és a dolgozó parasztság felemelésének egyetlen járható útja a szövetkezeti gazdálkodás D Termelőszövetkezeti Tanács ülése 1 Az Építők Rózsa Ferenc budapesti kutúrházában szombaton tartotta meg rendes negyedévi tanácsülését a Termelőszövetkezeti Tanács. Az ülésen megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, Matolcsi János, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára és Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter. Az ülést Fodróczi Lajos, a mihályi Táncsics Termelőszövetkezet Kossuth-díjas elnöke, a tanács elnökhelyettese nyitotta meg, utána Dobi István tartott beszámolót. Dobi István elvtárs beszéde A III. pártkongresszus határozatának megvalósítása nagy lépésekkel viszi előre a szocializmus győzelmének ügyét — kezdte beszédét —, biztosítja a szocializmus alapjainak lerakását hazánkban. Ebben a szellemben született a Központi Vezetőség júniusi határozata, amelynek valóraváltásában fontos szerep jut a mezőgazdaság dolgozóinak, elsősorban a szövetkezeti embereknek — vezetőknek, szövetkezeti tagoknak egyaránt. Az elmúlt hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy a Központi Vezetőség határozatai nagy hatással vannak a termelőszövetkezeti tagságra. A határozatokból szövetkezeti tagjaink félreérthetetlenül " láthatják, hogy a párt és államunk teljes erejével mögöttünk áll és mindenben segíti őket. Ha szövetkezeti mozgalmunk többéves eredményeit vesszük, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy termelőszövetkezeteink igen jelentős része — különösen azok, amelyek az utóbbi években megszilárdították gazdaságukat — úgyszólván teljesen túljutottak a kezdettel járó nehézségeken. Az ilyen termelőszövetkezetekben kézzelfoghatóan mutatkozik meg a nagyüzemi szocialista gazdálkodás magasabbrendűsége, fölénye a kisparaszti parcellás gazdasággal szemben. Eredményeik jóval túlhaladják a jól gazdálkodó egyéni parasztok eredményeit — mondotta Dobi István. A termelőszövetkezeti mozgalomban végbemenő egészséges fejlődés a Központi Vezetőség határozatai nyomán nemcsak abban mutatkozik meg, hogy nő a munkalendület. javul a munkafegyelem, hanem ennek olyan kifejezői is vannak, amelyek a taglétszám növekedésében jelentkeznek. A termelőszövetkezetekbe az utóbbi hónapokban egyre növekvő számban lépnek be új tagok. Ebben az évben június l-ig termelőszövetkezeteinkbe 16.318 család, 22.815 taggal lépett be. u A szövetkezeti mozgalom erősödését mutatja az új termelőszövetkezetek alakulása is. Az országban jelenleg mintegy 278 előkészítő bizottság működik. Ezekben az előkészítő bizottságokban számos helyen aktívan közreműködnek a középparasztok, a termelési bizottságok elnökei, a községi tanácselnökök, a falu egyéb köztiszteletben álló dolgozó parasztjai, s készülnek, hogy az új gazdasági év kezdetekor szövetkezetet alakítsanak. Termelőszövetkezeteink előtt jelenleg három igen fontos termelési feladat áll: a növényápolás, a szálastakarmányok betakarítása és felkészülés az aratásra. Az eddigi — nem egészen kedvező időjárás növényeinket fejlődésükben visszatartotta. Azon kell lenni, hogy a szövetkezeti parasztság a javuló időjárással egyidejűleg a még hátralévő rövényápolási munkákat, még az eddiginél is nagyobb gondossággal végezze el. A soronlévő növényápolási munkák közül — a Kertészeti növényeken kívül — kukorica, répa, napraforgó ad a legtöbb munkát a szövetkezeteknek. A termelőszövetkezetek döntő többsége példamutatóan végezte el a munkák jelentős hányadát. Gépállomásaink ebben az évben sokkal több növényápolásra alkalmas géppel rendelkeznek, mint a múlt évben. A szövetkezetek egy részénél azonban még ma is lehet tapasztalni a gépi munkától való idegenkedést. Bár sok javulást mutat a gépállomások munkája minőségi tekintetben is, mégis a legtöbb tennivaló ezen a téren van. A gépek fokozott igénybevétele mellett a növényápolás munkája megkívánja, hogy a családtagok, az aszszonyok és a fiatalok is lehetőleg minél többen résztvegvenek a közös munkában. A példák azt mutatják, hogy a családtagok bevonása azokon a helyeken a legsikeresebb, ahol az elnök, a vezetők családtagjai is résztvesznek a közös munkában. Sajnos, akadnak még olyan szövetkezetek is, amelyek a gépi munka fokozottabb igénybevétele és a tagok közös munkába való bevonása helyett kapásnövényeik egy részét részesművelésre adják ki és ezzel akarnak magukon segíteni. Mondani sem kell, hogy ez durva megsértése a szövetkezeti demokráciának. összeférhetetlen a szövetkezeti élettel, összeegyeztethetetlen a tagok érdekeivel. Hasonlóan káros jelenség a szövetkezeti életben —szerencsére ma már csökkenőben van —, hogy az alapszabályban előírtnál nagyobb háztáji gazdaságot tartanak egyes szövetkezeti tagok. A másik fontos soronlévő feladat szövetkezeteinkben a növényápolás mellett a szálastakarmányok időben és veszteség nélkül való betakarítása, tárolása, A gondos szövetkezeti tagok a lehetőséghez képest már most igyekeznek biztosítani a silótakarmányt, minden kínálkozó alkalmat, lehetőséget felhasználnak silózási tervük teljesítésére. Az aratásra való felkészülésről A növényápolás és a takarmánybetakarítás mellett jelentkező fontos feladat az aratásra való felkészülés. Közismert, hogy az aratás — amelynek sikeres elvégzésétől nem kismértékben függ dolgozó népünk kenyérellátása — a mezőgazdasági termelés egyik legnagyobb munkacsúcsa, amely körültekintő és alapos szervezőmunkát, gondos előkészületeket igényel. Ebben az időben minden figyelmet, minden rendelkezésre álló erőt, munkaerőt és anyagi eszközt egyaránt itt kell összpontosítani. A termelőszövetkezetek majdnem kivétel nélkül úgy készülnek az aratásra, hogy a gépállomás segítségét jelentős mértékben igénybeveszik. Az aratás és a betakarítás munkáinak veszteségmentes elvegzése mindenekelőtt a szövetkezet és a gépállomás együttes munkáján múlik. Hazáinkban a kombájnaratás még csak néhány éves — mondotta a továbbiakban Dobi István, majd így folytatta: az aratás és a cséplés munkáját ismerő parasztembereket igen érdekli a komplikált gép és ezért a legnagyobb figyelemmel kísérik munkáját. Kombájnvezetöinknek tehát azon kell lenni, hogy valóban nagyszerű gépünkkel jó és szép aratási, cséplési munkát végezzenek. Az aratási munkákkal egy-1 időben el kell végezni a tar-j lóhántást is. Fokozott figyelmet követel az, hogy biztosítani tudjuk a tarlóhán'.ás gyors elvégzését a kombájnnal aratott területeken. Meg kell honosítanunk azt a szellemet, hogy az aratási és betakarítási munkákat nem lehet befejezettnek tekinteni, amíg a tarlóhántást el nem végeztük. A Központi Vezetőség júniusi határozata újból aláhúzta a gabonatermelés növelésének fontosságát hazánkban. Ennek a feladatnak a megoldásában nagy szerep jut a termelőszövetkezetek szorgalmas paraszt ságára. -Biztosak vagyunk abban, hogy szövetkezeteink példát mutatnak a gyors és vesz teségnélküli gabonabetakarításban. A szocializmus építésének érdekei azt is megkövetelik, hogy termelőszövetkezeteink maradéktalanul eleget tegyenek beadási, adó, gépállomási di és egyéb állami kőtelezettsé güknek. Vidáman töltik napjaikat a Szegedi Kenderfonógyár napközis óvodájában a gyermekek. Jó időben kint a szabadban a Kálvária téren játszanak vezetőjükkel. „ , ^ Ilyen burgonyája senkinek sincs a mihályteleki határban. Alsóvárosi, mihályteleki gazdák és szövetkezeti tagok a burgonyatermelés élenjáró módszereiről beszélgetnek az Üj Elet TSZ burgcmyatábláján. V termelőszövetkezetek megszilárdítása gozó parasztságunknak ahhoz, hogy saját meggyőződése alap ján önkéntesen rálépjen igazi boldogulásának útjára. A fő figyelmet a legjobban bevált III. típusra kell fordítani, de nem szabad elhanyagolni a szövetkezés egyszerűbb formái' sem. Az alacsonyabb típusú ter melőszövetkezetek fejlődését fi gyelemmel kel! kísérni és tőre kedni kell arra, hogy az alap szabályban előírt módon közö tevékenységet folytassanak é útjuk a fejlettebb típusok felé vezessen. Az alacsonyabb foki szövetkezési formák közös te vékenysége kifejlesztésének nö velése érdekében olyan új alap szabálytervezet készül, ameh ezen a téren tágabb leheiősé geket biztosít. A Központi Vezetőség júniusi határozata részletesen megszabta azokat a feladatokat, amelyeket a jövőben a dolgozó parasztság felemelkedését szolgáló szövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében végeznünk kell. A határozat a fejlesztés központi kérdésévé teszi a meglévő termelőszövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági megszilárdítását. A párt és a kormány továbbra is nagy segítségben részesíti egyénileg dolgozó parasztságunkat is a termelés növelésében, mind az állattenyésztést, mind a növénytermelést illetően. Ugyanakkor a termelőszövetkezeteket az eddiginél is fokozottabb támogatásban ré- j szesíti. Segítséget nyújt dol-1 1,466.000 forintot költenek az idén a III. kerületben 5iázFk felújítására. Képünkön a Veresács utca 11. számú házon az utolsó simításokat végzik. Működési szabályzat módosítása Dobi István elvtárs beszéde után Béres Sándor, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára előterjesztette a Termelőszövetkezeti Tanács elnökségének a mezőgazdasági termelőszövetkereti és termelőszövetkereti csoportok működési szabályzatáról szóló módosító javaslatát. A javaslathoz a következőket fűzte: a Központi Vezetőség júniusi határozata rámutatott arra, hogy a termelőszövetkereti mozgalom egészséges fejlődése érdekében erősiteni kell a termelőszövetkezetek belső szervezettségét. Vissza kell állítani az alapszabálynak azt a korábbi helyes rendelkezését, hogy a termelőszövetkezetből való kilépés engedélyezését csak a belépéstől számított három év letelte után lehet a közgyűléstől kérni. A Központi Vezetőség ezen határozata a termelőszövetkezeti tagság legnagyobb helyeslésével találkozott. A Központi Vezetőség júniusi határozata felhívja a figyelmet arra is. hogy a termelőszövetkereteknél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a földjáradék kifizetésére. A Központi Vezetőség júniusi ülése foglalkozott az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok helyzetével is. Megállapította, hogy a termelőszövetkezeti csoportok közös gazdasága fejlesztésének egyik akadálya az idejétmúlta működési szabályzat volt. Ennek megfelelően a Termelőszövetkezeti Tanács elnöksége ugyancsak javaslatot terjeszt a tanácsülés elé. Az alacsonyabb típusú termelőszövetkereti csoportok a javaslat szerint tágabb lehetőséget kapnak a közös tevékenység kifejlesztésére. hogy segitse azokat magasabb termelési formák megvalósításában. A javasolt működési szabályzat kötelezően előírja a közös szántást, továbbá lehetőséget nyújt minden termelési tevékenység közös megszervezéséhez. Számos hozzászólás hangzott el. A tanácskozáson felszólalt Matolcsi János, az MDP Központi Vezetőségének titkára is. A Szegedi NlVÚ-Játékáru és Tömegcikk KSZ-ben sokféle játék készül a gyermekeknek. Az elkészült játékokat az üzemben raktározzák, onnan kerülnek azok elszállításra, hogy örömet szerezzenek a gyermekeknek. Jelentések az első félév! lerv teljesítéséről A SZEGEDI KONZERVGYÁR napokkal előbb teljesítette első félévi tervét s eleget tettek már második negyedévi tervüknek is. A konzervgyáriak is csatlakoztak a 20 budapestj ipari vállalat felhívásához, s szocialista kötelezettségvállalást tettek az évi terv jó végrehajtására. Vállalásuk esedékes részét elismerésre méltóan már túlteljesítették. A DOROZSMAI PAMUTSZÖVŐBEN június 18-án teljesítették a félévi tervet. A termelékenységi és önköltségi mutatószámok is jól alakultak. Az év első negyedévében 11.1 százalékkal emelkedett a termelékenység, míg a múlt év azonos időszakában 8.5 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Az önköltség 1955 első negyedévében 3;65 százalékkal csökkent. Az elmúlt év első három hónapja viszont azt mutatta, hogy 3.7 százalékos önköltség emelkedés volt. A SZEGEDI GYUFAGYÁRBAN június 20-án, vagyis a hét első munkanaDján sikerült befejezni a félévi tervet. A hat hónap alatt nagyszerűen dolgoztak az üzem munkásai. A tervet mindig túlteljesítették. Most úgy határoztak, hogy a félév végéig hátralévő napokban 217.000 forint értékű gyufával gyártanak többet. A SZEGEDI KENDERFONÖGYÁRBAN már sokan a második félévi tervükön dolgoznak. Így például Eizinger Teréz. Gyömbér Andrásné előfonósok, Gyikó Józsefné direktfónó, Barta Istvánné vizesfonó. Gera Sándomá kártoló és Vass Sándorné szárazfonós is.