Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-18 / 142. szám

Szombat, 1955. Június 18. Szélmalomharc Dorozsmán hetvenvalahány ezer forint körül 3 DÉLMHGYISRORSZIG A híres, régi kiskundo­rozsmai szélmalom végleg nyugalomba vonult. Hatalmas vitorláit nem dagasztja többé a szél. Kicsit furcsán hat, hogy ennek ellenére is forog még a községben egy látha­tatlan szélmalom, csakhogy nem gabonát, hanem „idege­ket őrölnek azon..." Ez el­len a láthatatlan monstrum ellen vívja egyelőre hiába­való harcát a Kiskundtorozs­mai Gépállomás. A helyzet ugyanis az, hogy a gépállomásnak — egyes hi­vatalos kimutatások szerint — 77 ezer 169 forint 58 fillér pénzhiánya van; más hiva­talos paksaméták viszont ar­ról beszélnek, hogy a gépál­lomás a felsőbb szervek által is jóváhagyott pénzkeretéből 72 ezer 600 forintot nem ka­pott meg az első félévben. Szó ami szó: ez a hetven­valahány ezer forint elbújt valahová Gyenes András igazgatóhelyettesnek és a gépállomás többi vezetőjének tudta nélkül. Pedig erre a pénzre nagyon számítottak annál is inkább, mert most a nyári munkák előtt sok fon­tos anyagot, alkatrészt kel­lene beszerezniök. — Ezelőtt két hittel döb­bentünk rá — mondja Gye­nes elvtárs —, hogy majdnem teljesen kifogyott a rendel­kezésünkre bocsátott pénz­összeg. Hát ez meg hogyan lehet? — törtük a fejünket, hiszen a mi könyvelésünk pontosan kimutatja, hogy több mint 77 ezer forintunk van a bankban, csak ki kell hoznunk.., Hiába fordultak a Megyei Gépállomások Igazgatóságá­nak könyvelőségéhez, Sényei Ferenc elvtárs „megnyug­tatta" őket: a gépállomás pénze tényleg elfogyott... Tehát volt — nincs! De ha nincs — hova lett? — igy kezdődött el a szélmalomharc a pénz körül Dorozsmán, a régi híres szélmalom tövé­ben .,, A bank kimutatta, hogy a gépállomásnak jelenleg mind­össze 144 forint 4 fillér áll rendelkezésére az első félév végéig. Ebből kellene vásá­rolniok két vontatóra gumi­abroncsot még az aratás előtt, mert most nagyobb gumiab­roncsok vannak rászerelve a vontatóra, ami pedig nem a legsikerültebb megoldás, mert a lötyögő kerék szét­rázza a gép elejét. De hát 144 forintból nagy művészet lenne négy abroncsot vásá­rolni ... A tűzrendészed szabályok előírják, hogy június 25-ig minden cséplőgéphez 10 mé­ter hosszúságú drótkötelet kell beszerezni — enélkül a gépek ki sem indulhatnak csépelni. A Dorozsmai Gép­állomás könnyen be tudná szerezni ezeket a drótkötele­ket a 31 cséplőszekrényéhez — csak éppen pénze nincs rá. Június 25-e pedig roha­mosan közeledik s ha ekko­rára nem lesznek meg a drót­kötelek, akkor a gépállomás vezetőit felelősségre vonják. De a 144 forint — erre is ke­vés. Egy mód lenne a be­szerzésre: ha a vontató-biz­tonsági köteleket kölcsönből vennék meg. Ezesetben vi­szont a gépállomást .sorban­állítanák" a bankban, s na­ponta egy ezrelék pönálét kellene fizetnie a pénz meg­szerzéséig. Ezt a büntetést persze a rendelkezések értel­mében a gépállomás vezető­ségének kellene letörleszte­nie,,, Negyvennégy etetőruhát szintén be kellett volna már szerezni — ámbátor azt senki sem kívánhatja, hogy a 144 forintból még erre is tel­jék.,, Két erőgép hengere bent van a Megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál, már régen megjavították, csak a gépállomás nem tudja kivál­tani pénzhiány miatt.., Az aratás-cséplésre feltét­lenül kellene legalább 6 ezer forint értékű tartalék golyós­csapágy is. Száznegyvennégy forintból azonban ..» Most a növényápolás dan­dárjában az egyik U 3-as ka­páló traktor kidőlt a munká­ból, mert a kiemelő fogas­kereke összetört. A szükséges alkatrészt már elkészítette a Szegedi Vasöntöde és a XI-es számú Autójavító Vállalat. Hiába van a gépállomásnak papíron 77 ezer forintja — valóságban a 144 forint az alkatrész kiváltásóra nem elegendő. A növényápoló gép ennek következtében másfél hete áll... . Két hete kutatja-keresi Gyenes András igazgatóhe­lyettes és a gépállomás fő­könyvelője a pénzt, vívja a harcot a Megyei Gépállomá­sok Igazgatóságának könyve­lőségével, de ott Senyei Fe­renc elvtárs mindig azt vá­laszolja: lesz pénz, ha a mi­nisztérium pótkeretet kiutal! No és hol van a hetvenva­lahány ezer forint? Hát Se­nyei elvtársék kiutalták a Szentesi Gépállomásnak anélkül, hogy előtte megkér­dezték volna a dorozsmaikat, mit szólnak hozzá ... Így maradt hoppon a Kis­kundorozsmai Gépállomás! Ezért nem tudott még ezideig teljes egészében felkészülni a nagy nyári munkákra és ez­ért vívja szélmalomharcát a 77 ezer forintért is! Vajon meddig viaskodniok? kell még (— Vass —) Pedagógus továbbképző tanfolyam indul Szegeden Az Oktatásügyi Miniszté­rium és a helyi tanácsszer­vek segítségével, július hó elején, kéthetes pedagógus továbbképző tanfolyam indul Szegeden, az összevont tanu­lócsoportú iskolák vezetői és nevelői részére. A tanfolya­mon Csongrád, Békés és Bács megyéből 70 körzeti igazgató, és 65 alsótagozatos nevelő vesz részt. A tanfolyam célja: az ál­talános iskola összevont al­sótagozatában működő neve­lőknek és igazgatóknak oly irányú és tartalmú segítése, amely a tudatos pedagógiai és módszertani tevékenység irányában fejleszti az isko­lák oktató-nevelő munkáját. Az egyes tantárgyak kereté­ben pedig gyakorlati tapasz­talatokat ad a tanfolyam egyrészt az átmeneti év fel­adataival, másrészt az új tanterv bevezetésével kap­csolatosan. Az állam a tanfolyam fon­tosságára való tekintettel mintegy 40 ezer forintot for­dít annak a megszervezésére. A tanfolyam eladói Kossuth­díjasok, egyetemi tanárok és gyakorló pedagógusok lesz­nek. Bakacsi Júlia képviseli a szegedi üzemek fiatalságát a varsói VIT-en Pénteken délután fél 3 óra­kor küldöttválasztó értekezletre jöttek össze a Szegedi Textil­művek DISZ-szervezetének fia­taljai. A kultúrteremben rövid kultúrműsor után Acsádi Mi­hályné elvtársnő, a DISZ-szer­vezet titkára nyitotta meg az értekezletet, majd utána And­rási Lajos elvtárs, a Városi DISZ-bizottság nevében mon­dott üdvözlő beszédet, Andrási elvtárs rámutatott azokra az eredményekre, ame­lyekkel a Szegedi Textilművek DISZ-tagjai kiérdemelték, hogy a varsói VIT-en az ő küldöttük képviselheti a szegedi üzemek fiatalságát. Az üzem ifjúsága vállalta a DISZ II. kongresszu­sára, hogy három export-brigá­dot alakít, s ezt becsülettel tel­jesítette. Az export-brigádok a kongresszusi műszak alatt ter­melésüket 113 százalékra tel­jesítették. Az üzemben több mint 500 fiatal tett konkrét fel­ajánlást termelése emelésére, a minőség megjavítására. A kongresszus előkészítése érde­kében 120 új taggal növelte erejét a DISZ-szervezet. Ered­ményes egyéni agitációval 71 új előfizetőt szereztek a Sza­Aratás előtti szemle a Puszfamérgesi Gépállomáson A gépállomás udvarán a felhős ég alatt ott sorakoztak a ponyvával letakart cséplő­gépek, előttük pedig az erő­gépek álltak; az udvar hosz­szát átszelő épület másik ol­dalán a nagy barna kombájn mellett várakozott a kéve­kötő aratógép. Ennek a nagy néma várakozásnak meglett az eredménye is: tíz óra kö­rül megérkeztek a hivatalos kiküldöttek, a Mórahalmi Gépállomás vezetői, meg a környékbeli termelőszövetke­zeti elnökök, — egyszóval a nyári szemle résztvevői. A gépállomás kultúrtermé­ben a szemle vezetője, a me­gyei tanács gépállomások igazgatósága képviseletében megjelent Eck Ferenc elv­társ, ismertette a szemle cél­ját, felhívta a bizottság tag­jainak figyelmét, hogy alapo­san végezzék el feladatukat. Ezután a bizottság két rész­res oszlott: egyik fele autók­kal a csorvai Kiss Imre • és a pusztamérgesi Rákóczi Ter­melőszövetkezetekbe ment, hogy megbizonyosodjék, a szervezés nemcsak papíron történt-e meg. A bizottság másik része pedig a gépek felkészültségét vizsgálta meg. Ennek az utóbbi csoport­nak a vezetője a Mórahalmi Gépállomás főgépésze, Vár­nai Marian elvtárs volt, aki otthonosan mozgott a gépek között, hiszen négy éven át a Mórahalmi és a Puszta­mérgesi Gépállomás verseny­ben állt egymással, sokszor ellenőrizték egymás munká­ját. A szemle a cséplőgépek megtekintésével kezdődött. Tizennégy cséplőgépből ötöt vizsgált meg a bizottság. Az 5-ös számú cséplőgép hibát­lannak bizonyult, de a másik négynél bizony akadt — in­kább csak kisebb — hiba. A két középső szalmarázó csap­ágya például mind a négy gépnél lazának bizonyult. A 15-ös és 14-es számú, gépnél a 'örekrázó csapágyak moz­gása rossz volt, félre rázott. A többi hiba is hasonló sú­lyosságú volt: például az ele­vátor szíjtárcsa meghajtójá­nak lassú mozgása, az egyik elevátoron két deszka eltö­rött, stb. A bizottság a jóhumorú, barátságos, de kemény Vár­nai Marian elvtárs vezetésé­vel ezután az erőgépeket te­kintette meg, mégpedig a nyolcból ötöt. Ezeken is mu­tatkoztak apró hiányosságok, például az l-es számú MÁ­VAG erőgép hűtőcellája folyt, a 13-as számú Ford­son-on hat köröm erősen laza volt. A még csak egy cséplést megért kombájnon a bizott­ság nem talált hibát, viszont a kévekötő aratógépen az olajbeömlő fedele hiányzott, a gardán csuklócsavarok la­zák voltak és a gépről hiá­nyoztak a ponvvák. Három órafelé a bizottság tagjai bevonultak ismét a kultúrterembe, hogy, összes* gezzék a szemle eredményét, hibáit. A megbeszélés szerint ekkorra megérkezett a szem­lebizottság másik része is, amely nem fedezett fel hi­bát az általa megvizsgált két termelőszövetkezetben: a táblákat tisztának, a növény­ápolást jónak találták. Várnai Marian elvtárs a jelentések összegezése után a következőket mondotta a gépállomás dolgozóinak, akik szintén részt vettek a szemle értékelésében: — A gépállomás felkészült a nyári munkára, sokan meg­érdemelték a dicséretet, de sok elvtárs felületesen vette gépének kikészítését. Amit a szemle megtalált, könnyű kijavítani, de amit nem ta­lált meg. azt az elvtársaknak kell megtalálniok, az az elv­társak lelkiismeretességén múlik. Mi a párt, a kormány és a nép előtt felelősek va­gyunk. hogy hogyan fogunk aratni. A szemle, amely a délutáni órákban ért véget, a jegyző­könyv elkészítésével és alá­írásával, mindenképpen hasz­nos volt: egyrészt felhívta a figyelmet olyan kisebb hi­bákra, amelyet egy élüzem­nek haladéktalanul le kell küzdenie, másrészt viszont biztosította, hogy a Puszta­mérgesi Gépállomás katoná­san sorakozó cséplő- és erő­gépei jó eredménnyel térhes­senek majd vissza a nyári munkákbóL i. (=3 e=r) bad Ifjúságra, ezzel is szélesít­ve a DISZ központi lapjának olvasótáborát. Acsádi elvtársnő javasolta ezután, hogy Bakacsi Júlia Munkaérdemércmmel kitünte­tett fonónőt válasszák meg kül­döttnek az ötödik VIT-re. Á termelésben jól megállja a he­lyét, résztvesz a rendezvénye­ken és rendszeresen képezi ma­gát. A hozzászólók mindegyike támogatta a DISZ-titkár javas­latát és helyeselték, hogy Ba­kacsi elvtársnő képviselje őket a varsói fesztiválon. Petrák elv­társnő például azért javasolta, mert szerény és jó munkás. Arra kérte, hogy legyen méltó a szegedi üzemek fiatalságá­nak bizalmára. Igyekezzék mi­nél többet tanulni, hogy aztán idehaza elmondhassa tapaszta­latait, élményeit. Elmondták az értekezlet részvevői, hogy is­merik Bakacsi elvtársnőt, tanúi voltak annak, amikor Ábrahám Piroskával valóban szocialista munkaversenyt folytatott a győ­zelemért. A DISZ-fiatalság ezután egy­hangúlag megszavazta, hogy Bakacsi Júlia elvtársnőt kül­dik el Varsóba, a világ ifjúsá­gának békeharcos seregszemlé­jére. Nem lehetne mindig így ? Nyolchónapos kislányom nagyon beteg lett ll-én, a késő esti órákban. Felhívtam az SZTK ügyeletet, ahol az asszisztensnővel beszéltem. Ö azt tanácsolta, -mivel mindkét ügyeletes orvos kint volt, ne várjunk semmit, azonnal vi­gyük a kicsit a gyermekkli­nikára. Ügy is tettünk, és kislányom kezelés után job­ban lett. Ám alig értünk haza, szólt a telefon. Az asszisztens nővér, kivel előbb beszéltünk, érdeklődött kis­lányom hogyléte iránt, hogy küldje-e az ügyeletes orvost, aki ekkor ért vissza. A nevét nem tudom az elvtárs-nőnek, de nagyon jól esett figyel­messége, amiért ezúton mon­dok köszönetet. Füredi Ferenc — Munkavédelmi műsza­kot tartanak a Szegedi Ken­derfonógyárban június 15 étől július l-ig. A műszak végeztével július elsején 11 órai kezdettel ankétot tarta­nak, melyen résztvesznek az összes kenderipari üzemek munkavédelmi felügyelői és biztonsági megbízottjai. — öttümös községben szi­kelték a terményraktárhoz vezető 200 méter hosszú utat, 4200 forint értékű társadalmi munkával. Sándorfalván 2000 m hosszú útszikelést hajtot­tak végre 25 ezer forintos társadalmi munkával, Feladatok az üzemekben A szegedi üzemekben is jó munka szükséges ahhoz, hogy valóra váljanak az évi vállalások. Ügy kell dolgozni városunk üzemei­ben is, hogy az MDP Köz­ponti Vezetősége márciusi határozatában megjelölt ipari feladatokat végrehajt­suk. Az idén a termelést az elmúlt évhez képest 5.7 százalékkal, az egy főre eső termelést 3.9 százalékkal kell növelni, az önköltséget pedig 3 százalékkal csök­kenteni. Mindezt — a ter­melékenység emelését, az önköltség csökkentését — a dolgozó nép életszínvonalá­nak következetes emelése teszi szükségessé. Mert. csakis a több és gazdaságo­sabb munkával teremthet­jük meg a feltételeit an­nak. hogy szüntelenül to­vább növekedjék az élet­színvonal. Az éves vállalásokban ál­talában helyesen jelölték meg egy-egy üzemen belül a teendőket a márciusi ha­tározatban foglaltak végre­hajtásáért. Az 1955-ös évre szóló szocialista kötelezett­ség vállalás teljesítésének a munkájában örömteli si­kerekről számolhatunk be. A Vasöntöde befejezte fél­évi tervét. Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói június 14-én, ked­den eleget tettek második negyedévi export kötele­zettségüknek. A Szegedi Textilművek kollektívája azt Ígérte meg, hogy évi tervüket megtakarított nyersanyagból egy száza­lékkal túlteljesítik. A terv májusra esedékes részének 101.6 százalókban tettek eleget. A túlteljesítésnek — az 1.6 százaléknak — 0.7 százaléka megtakarított anyagból valósult meg. Biz­tató, de csak kezdeti ered­mény ez a Textilművekben. A Szegedi Seprőgyár már napokkal előbb eleget tett export kötelezettségének, s lehetne tovább sorolni azo­kat az adatokat, amelyek az eredményeket mutatják. Vannak azonban még hi­bák és ezeket nemcsak látni szükséges, hanem meg is kell szüntetnünk. Az üze­mek párt- és szakszerveze­teinek, a gazdasági vezetés­nek szüntelenül azon kell lenni, hogy a terv minden előírása napról napra, de­kádról dekádra, hónapról hónapra teljesítve legyen. Ez a feltétele az évi válla­lás teljesítésének. A Sze­gedi Cipőgyár májusi ter­vét különböző okok miatt 89.7 százalékban teljesítette, többezer pár cipővel ma­radtak adósai a népgazda­ságnak. A gyárban helyes intézkedések történtek az­ért, hogy az elmaradást megszüntessék és a júniusi tervnek is eleget tegyenek. A pártszervezet tevékenysé­get fejt ki a cipőgyárban a munkafegyelem megszilár­dításáért. Baj, hogy jónéhány üzem­ben nem kísérik figyelem­mel sem a gyár egész kol­lektívája, sem külön-külön az egyének vállalásait] nem értékelik azt. Most a leg­közvetlenebb teendő, hogy a főfigyelem arra irányul­jon: teljesítve legyen a fél­évi terv minden előírása. Ezért fontos javítani a ter­melés pártellenőrzésén. He­lyes és kell is, hogy a pár1.­csoportok is hatékony, ele» ven munkát végezzenek. Előbbre viszi a munkát, ha a pártcsoportok: is megbe­szélik, hogy mit végeztek a vállalások megvalósítású­ért és mi a további teendő. S az üzemekben most sorra kerülő párt-taggyűléseken is egyik fontos kérdésként kell szerepelnie a vállalások értékelésének, ezzel együtt a további teendők meghatá­rozásának. A fontos, elintézendő kér­déseket foglaljuk intézke­dési tervbe. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ahol az üzemek párt- és szakszerve­zetei, a DISZ, a szakszerve­zet és a gazdasági vezetők közösen megbeszélik a te­endőket és azt intézkedési tervbe foglalják — javul a munka. Sajnos, jónéhány üzem­ben korántsem tölti be fel­adatát a szakszervezet. Nem tekintik eléggé alap­vető feladatuknak a terme­lés elősegítését. Elhanyagol­ják a verseny nyilvánossá­gát. nem értékelik a válla­lásokat. Szükségszerű és el­engedhetetlen, hogy a szak­szervezet valamennyi üzem­ben igazi gazdájává váljék a versenynek. A félév befejezése előtt állunk, s kezdődik majd a harmadik negyedév. Vonjuk le a tapasztalatokat az ed­digiekből és dolgozzunk a technológia, gyártási eljárá­sok jobbátételén is, mert ez a termelékenység növelésé­hez s az önköltség csökken­téséhez vezet. Példa erre a Ruhagyár, ahol a 6-os te­remben a szovjet szinkron szalagrendszerrel 12 száza­lékkal növekedett a terme­lékenység. A népgazdasági terv meg­valósításánál egyaránt dön­tő mind a mennyiségi elő­írások, mind pedig a nö­vekvő termelékenység, csökkenő önköltség feltét­len biztosítása. Erre kell tdhát mozgósítani a párt, az állami és gazdasági szer­iek, a tömegszervezetek minden erejét. Nagy érdeklődés előzi meg a járási tanügyi kiállítást A vasárnapi számunkban már hírt adtunk arról, hogy jú­nius hó 19-én a járás vala­mennyi iskolájának résztvéte­lével a Kiskunmajsai Altalános Iskolában tanügyi kiállítást rendez a Szegedi Járási Tanács oktatási osztálya. A kiállítást a pedagógusok részéről nagy-érdeklődés előzi meg és sok nevelőtestület, is­kolai szakkör és pedagógus küldte már be a munkáját a kiállítás rendező bizottságá­hoz. A kiállítás anyaga változatos. Teljesen felöleli az általános is­kolák szaktárgyi anyagát, sőt, olyan eszközök is képezik a ki­állítás anyagát, amelyek az óvoda nevelőmunkájában hasz­nálatosak. Az eddig már beérkezett anyag alapján gondos munká­ról és alkotótevékenységről tesz tanulságot a domaszéki és röszkei iskolák munkaközössé­ge, a szőregi, sándorfalvi és kiskundorozsmai iskolák igaz­gatósága. A kiállításra kül­dött egyéni munkák közül Szili Emilia (Röszke) és Gálig László (Domaszék) pedagógus elvtársak munkái érdemelnek figyelmet. A beérkezett munkákat az őt tagból álló bírálóbizottság vizs­gálja felül 19-én, s még akkor dönt a jutalmak leosztásában. A használhatóság terjedelme alapján legjobbnak minősített eszköz készítője 5000 forint pénzjutalomban részesül. lelenllrezés a mezőgazdasági és erdészeti technikumi levelező okia ásra A mezőgazdasági és erdé­szeti technikumi négyéves levelező oktatás szeptember­ben kezdődő új tanévére a jelentkezés határidejét a Földművelésügyi Miniszté­rium július elsejéig meghosz­szabította. Jelentkezhetnek mindazok a dolgozók, akik­nek munkakörük ellátásához középfokú, • mezőgazdasági, vagy erdészeti képesítés szükséges. A jelentkezői!, akiknek igazoiniok kell a nyolc általános iskola vagy az ezzel egyenértékű közép­iskola elvégzését, felvételi vizsgát tesznek. Részletesebb felvilágosítást a mezőgazda­sági technikumok igazgatói :lxLJ L"

Next

/
Thumbnails
Contents