Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-16 / 140. szám

OEIMIGTDRORSZTG tm faBfSrWk. TW5. jűnfu* ttf, Megkezdődött a DISZ II. kongresszusa i (Folytafás az elsS Oldalról). igénylik is. A DISZ-vezetők álljanak eleven és minden­napos kapcsolatban a párt­vezetőségekkel. Tárják fel őszintén és nyíltan a párt megfelelő szervei előtt szer­vezetünk életének minden kérdését, támaszkodjanak az eddiginél bátrabban a párt segítő kezére. Hangsúlyozta: a DISZ meg­tisztelő joga és kötelessége, hogy legjobbjait felvételre ajánlja a párt soraiba. Az ifjúságnak is fokoznia kell harcát a jobboldali nézetek ellen Ahogyan az élőlény nem él­het naplény és víz nélkül — folytatja — úgy a DISZ sem élhet és virágozhat a párt ve­zetése nélkül. A pártvezetés biztosításáért azonban kemény harcot kell vívni az ellenséges erők, a helytelen nézetek el­len. Erre tanítanak bennünket az elmúlt idők tapasztalatai is. Pártunk márciusi, áprilisi ha­tározatai feltárták és szétzúz­ták a Nagy Imre elvtárs által képviselt és terjesztett anti­marxista méreteket. Ezek a káros, jobboldali nézetek tagad­ták a nehézipar elsődleges fej­lesztésének ' szükségességét, akadályozták a szövetkezeti mozgalom fejlődését. Mindez zavart és károkat okozott Ifjú­ságunk egy részében Is. Az üzemekben lazult a munkafe­gyelem, csökkent a termelé­kenység, megnevekedett az ön­költség. Voltak, akik lebecsül­ték építőmunkánk nagy eredmé­nyeit, nem volt kellő becsülete Sztálinvárosna-k, s a többi nagy létesítményünknek, amely meg­valósításához ifjúságunk is két­keze munkájával járult hozzá. 'A jobboldalé áramlatok hatásá­ra sok helyen fiatalok is kilép­tek a tsz-ekből. Az ellenséges nézetek zavart, perspektívátlan­ságot keltettek a tanulóifjúság soraiban. A jobboldali tevékenység te­hát a szocializmus építése el­len irányult, s ezért az ifjúság létérdekeit, jövőjét is fenye­gette. Érvényrejutása megfosz­totta volna ifjúságunkat élete tartalmától, a szocializmus győzelméért vívott harctól. Ezért Ifjúságunk helyesléssel fogadta pártunk Központi Ve­zetőségének márciusi határoza­tait, s kész arra, hogy szívvel­lélekkel küzdjön a párt politi­kájáért, a szocializmusért. (Nagy taps.) A jobboldali áramlatok min­den erővel gyengíteni igyekez­tek a pártvezetést. Ez szinte felhívás volt az ellenséges ele­mek felé is, hogy fokozzák ak­namunkájukat. A jobboldali né­zetek hatására születtek olyan javaslatok, hogy falun inkább legényegyleteket szervezzenek a DISZ helyett, hogy a DISZ-t a népfrontnak és a gazdakörnek kellene vezetnie. Akadtak pe­dagógusok, akik fel akarták ele­veníteni a cserkészet káros ha­gyományait. Egyes írók java­solták, hogy a DISZ adja fel politikai, szervezeti elveit, ami azt jelentette volna, hogy a pártvezetést szüntettük volna meg a DISZ-ben. A DISZ-re irányított tűz cél­ja végső soron az volt, hogy a párt vezető szerepét háttérbe szorítsák. Az ifjúságot a párt­tól elszigeteljék, elszakítsák. A jobboldali elhajlóik arra számí­tottak, hogy ifjúságunk tapasz­talatlan, a párt vezetése nem elég erős a DISZ-ben. Most nyugodtan elmondhatjuk: sú­lyosan tévedtek! Nyugodtan el­mondhatjuk, hogy a DISZ Köz­ponti Vezetősége, a DISZ-veze­tők és diszisták nagy serege híven követte a párt Központi Vezetőségét. (Hosszantartó, lel­kes, ütemes taps és felkiáltások: Éljen e párt.) kola és az élet közelebbho­zására, ha az általános is­kolák két legfelsőbb osztá' lyában mezőgazdasági is­mereteket is tanítanának. Továbbfejlesztve az üze­mek és iskolák kapcsolatát, tanulóifjúságunkat meg kell ismertetni a sokrétű, ma­gas képzettséget kívánó munkalehetőségekkel. Ugy kell dolgoznunk, hogy a kö­zépiskolát végzettek világo­san lássák, mint ad az isko­lában nyert műveltség szar­nyakat a találékonyságnak, az újító törekvéseknek, a technika megnyerésének. A DISZ munkájának kü­lönös jelentősége van az egyetemeken, ahol új szocia­lista értelmiségünk nevelő­dik. Egyetemi ifjúságunk osztályösszetétele alapvető­en megváltozott, s túlnyomó többsége magáénak tudja népi demokratikus rendsze­rünket, világosan látja ta­nulásunk eljövendő hivatá­sának értelmét. A DISZ tevékenysége nyo­mán megnövekedett egyete­mi ifjúságunk felelősségér­zete az ország, a nép ügye iránt. Egyetemi DlSZ-szerveze­teinknek azonban számos gyengesége van és munká­juk nem kielégítő. Sőt az elmúlt két év során néhány területen visszaesés követ­kezett be. Komoly fele­lősség terheli ezért a DISZ KV-t és bizottságainkat. Mi volt ennek a vissza­esésnek az oka? Különböző jobboldali nézetek rányom­ták bélyegüket egyetemistá­ink egy részének megnyilvá­nulásaira is. Újra hangot kaptak a már régen szétzú­zott narodnyik-nézetek, na­cionalista és pacifista meg­nyilvánulások, pártunk, né­pi demokráciánk eredmé­nyeit becsmérlő megjegy­zések. A politikai bizony­talanság és eszmei ingado­zás légköre, ideológiai mun­kánk gyengeségei elősegítet­ték az egyetemeken lévő el­lenséges elemek aktivizáló­dását és nyíltabb tevékeny­ségét.­használni az ifjúság nevelé­sének összes formáit és esz­közeit. Figyelmünknek ki kell ter­jednie a szocialista ember nevelésének valamennyi ol­dalára. Ügy kell a DISZ-nek dolgoznia, olyan egészséges, szocialista erkölcstől áthatott légkört kell teremtenie min­den szervezetében, hogy a pártonkívüli, sőt a népi de­mokráciával szemben még tartózkodó szülők is nyugod­tan engedjék fiaikat, lányai-1 kat a DISZ-be, mert meggy5­ződtek róla, hogy gyerme­keik ott csak jót tanulnak és derék, rendes példás életű felnőttekké nevelődnek szö­vetségünkben. Sokan kérdezik, mit is je­lent diszistának lenni. Rövi­den felelhetünk rá: példát/ mutatni és helytállni. Legyen a diszista fogalma azonos a szocialista építésben helytálló példásan élő, a szocialista er­kölcs szellemében cselekvő ifjú emberrel, Meg kell javítani egyetemeink oktatómunkáját A DISZ alapvető feladata: nevelés ' 'A beszámoló harmadik ré­szében az ifjúság szocialista nevelésével kapcsolatos kérdé­sekre tért át Szakali József. Bevezetőben rámutatott arra, hogy a DISZ alapvető feladata a dolgozó- és tanulóifjúságBzo­cialista nevelése. E szocialista ncvelőmunka egyik legfonto­sabb része a munkára nevelés. Csak az öntudatos, fegyelme­zett munka, a szocialista mun­kaversenyben való tömeges részvétel alakithatja át a fiata­lokat új erkölcsű, szocialista emberré. Ezután az üzemi szerveze­tek munkájában megmutatkozó hiányosságokról szólt. Elmon­dotta, hogy a DISZ nevelőmun­kája az ifjúmunkások között nem fejlődik kielégítően. üzemi DISZ-szervezeteink legfontosabb feladatává m'n­denültt pártunk III. kongresz­szusának és a KV márciusi és júniusi határozatának célkitű­zéseit kell állítanunk, a gaz­daságos termelést, a termelé­kenység emelését, az önköüség csökkentését, a minőség javítá­sai, a szigorú takarékosságot. Ugy dolgozzunk, hogy a iiata­lok — elsősorban ifjúsági szö­vetségünk tagjai — mutassa­nak példát a 20 budapesti üzem által kezdeményezett éves versenyben. Ennek érdeké­ben fejlesztenünk kell az iize­m' DISZ-szervezetek öntevé­kt nységét és kezdeményező ere­jét. DISZ-szervezeteink kutas­sák fel azokat a lehetőségeket, amelyek kihasználása elősegí­tené a gazdaságos termelést. A szocializmus építésének, a nép­jólét fokozásának kulcsa: a termelékenység állandó növe­lést. Törődjünk többet — folytatta — az ifjúmunkások polit:kr.i nevelésével. Üzemi szerveze­teink törekedjenek arra, hogy az ifjúmunkások vándorlását — ami a fegyelmezetlenség egyik megnyilvánulása — megszün­tessék. A párthatározatok arra kö­telezik a DISZ-t — hangsúlyoz­ta —, hogy erőinek jelentős ré­szét a falura összpontosítsa. Szövetségünknek részt kell vál­lalnia abból a nagy társadalmi átalakulásból, ami falvai ni: ban végbemegy, s a párt olda ón példamutató helytállássa! kell küzdenie az újért. Szervezete­ink munkálkodjanak fáradha­tatlanul azért, hogy a dolgozó parasztifjúságot megnyerjek a szövetkezés ügyének, hogy a dolgozó parasztfiatalok a ter­méshozam emelésére, az állam­polgári kötelezettségek példás teljesítésére törekedjenek. A DISZ falun végzett munkája tehát a következő évek egyik központi feladata. Ezért *ár­gyeljuk meg az ezzel kapcso­latos tennivalókat kongresszu­sunkon külön napirendi pont­ként is. Évről évre nő azoknak a fia­tal szakembereknek a száma, akik a középiskola vagy az egyetem elvégzése után, faíun találnak munkahelyre és ott­honra. DISZ-szervezeteinK "on­ják be soraikba és a vezetésbe a fiatal szakembereket, azok pedig bátran támaszkodjanak az ifjúságra az új módszerek alkalmazásában, az új eljárások bevezetésében. Néhány egyetemen közép­iskolás módszerek megszün­tetésének, a minőség emelé­sének kizárólagos jelentősé­gét hangoztatva, megenged­hetetlenül háttérbeszorították a munkás- és paraszthallga­tók támogatását Ez a jobb­oldali elhajlásból követke­zett, amely a rosszulértelme­mezett „ifjúsági egység" lep­le alatt igyekezett elaltatni az osztályharcot. A mi szer­vezeteink nem segítették megfelelően a munkás- és dolgozó paraszthallgatókat. A hibák súlyosbodásához hozzájárult, hogy a nem egy területen komoly érdemeket szerző marxista tanszékeink, gyakran dogmatikusan az élettől elszakítva, szinte lég­üres térben végzik oktató-ne­velő munkájukat. DlSZ-bi­zottságaink, DISZ-vezetőink és aktivistáink egyrésze pe­dig hosszú időn keresztül tűrhetetlen módon, opportu­nista békülékeny magatar­tóst tanúsított e jelenségek­kel szemben. Feltétlen he­lyes volt az erőltetett, for­mális órák megszüntetése. Ezzel egyidőben azonban nem gondoskodtunk a politikai ne­velés, új, helyesebb formái­ról. Szövetségünk ezzel le­mondott a hallgatók rendsze­res politikai tájékoztatásáról és irányításáról, s teret enge­dett a különböző kispolgári irányzatoknak. A párt márciusi határo­zata óta erőteljesebben fo­lyik a jobboldali nézetek el­leni ideológiai harc egyete­meinken. Egyetemi DlSZ-szervezete­nem szem elől, hogy a munkás­és paraszt hallgatókra tá­maszkodva feladatuk szívós harcot vívni minden anti­marxista megnyilvánulás el­len az egyetemeken. Az esz­mei zavar, a helytelen néze­tek ellen már csírájukban is fel kell lépni, hiszen a „mé­reg kóstolva is megárt". Eh hez azonban elengedhetetlen, hogy a diszisták legyenek példamutatók egyetemeinken és minden téren a helytál­lásban. Egyetemi ifjúságunk nyu­godtan tekinthet a jövője elé. Népi demokráciánk biz­tos munkalehetőségeket nyújt az egyetemekről kikerülő ér­telmiségnek, tanulmányi ide­je alatt pedig pártunk és ál­lamunk sokoldalú segítsége övezi. Egyesek — elsősorban zavartkeltő ellenséges szán­dékkal — ezt mondják: „Ná­lunk értelmiségi túltermelés van és ezért egyetemi hallga­tóinknak nincs perspektí­vájuk." De beszélhetünk-e ér­telmiségi túltermelésről, ami­kor üzemeink háromszor annyi munkására jut egy-egy mérnök, mint a Szovjetunió­ban, s mikor nincs elegendő mezőgazdasági, pénzügyi és jogi szakemberünk, s amikor a második ötéves tervünk so­rán a mérnökök, orvosok, közgazdászok, pedagógusok és más értelmiségi szakembe­rek további ezreinek munká­ba állítására lesz szükség. Egyetemi ifjúságunkat olyanná kell nevelni, hogy kész legyen a nép ügyének áldozatos szolgálatára. „Oda megyek dolgozni, ahová né pem szólít" — ez legyen fő­Az utóbbi esztendőkben jelentősen emelkedett a UlSZ-lagjainak száma Szövetségünk hivatása, I ifjúságunk honvédő szellem* hogy ifjúságunkat védsl- ben való nevelése és katonai mezze azokkal szemben, akik rágalmazzák s demoralizá­lóira törekedve „romlottságá­ról* fecsegnek. Az egészsé­ges fejlődés tiszta áramá* nem fedhetik el azok a helyenként felszínre bukka­nó szennyes habok, a keve­sek hibái és romlottsága, amelyeket mi magunk íté­lek oliiínltiiak fejleszteniök kell az ifjúsásr marxista—leninista világnézetét Beszámolója negyedik ré­szében az előadó a tanulóif­júság problémáival foglalko­zott. Bevezetőben elmon­dotta, hogy pártunk és kor­mányunk nagy lehetőségeket biztosit a közoktatásnak. Szívén viseli állandó fejlő­dését, s ennek nyomán az el­múlt években másfélmü!'­6ra növekedett az iskoláink­ban tanuló fiatalok száma. Iskoláink sokat tettek a szocialista nevelésért, de ne­yelőerejúk, a tanulókra gya­korolt erkölcsi és jellemfor­máló hatásuk mégsem ki­elégítő, nem fejlesztik meg­felelően a tanulók mar­xista—leninista világnéze­tét. Ez iskoláink munkájá­nak legnagyobb gyengesége. Nem sikerült még átgondolt, intézkedésekkel megszüntet­ni a tanulók gyakori túlter­helését, s az eleven élettől való elszakadás maradványai is még sok helyen fellelhe­tők — mondotta. — Milyen helyes lenne például az is­ink soha nem téveszthetik iskolásaink jelszava. Az ifjúság nevelé*e az egész társadalom ugye Beszámolója ötödik részé­ben a szocialista nevelés egyéb kédéseiről beszélt Sza­kali József. Rámutatott arra, hogy ifjúságunkat mindin­kább azok a fiatalok jellem­zik, akik a párt és a nép ügyéért lángolnak. Nép: demokratikus ren­dünk ellenségei, a kulákság, a klerikális reakció, a szét­vert uralkodó osztályok ma­radványai, a kapitalista kör­nyezet mindent elkövetnek, hogy befolyásolják az ifjú­ságot s fenntartsák a fiata­lokban — különösen a kis­polgári és értelmiségi ifjú­ságban — a múlt nézeteit és erkölcsét. Vannak egyes re­akciós papok, akik az ifjúság között a dolgozó nép, szere­tett hazánk ellen izgatnak. Gyakran az ifjúság "barát­jának* álarcát veszik maguk­ra és tevékenységük álcázá­sára. az ifiúság megtéveszté­sére — kultúr- és sportmun­kával is foglalkoznak. Az ellenséges elemek el akarják tántorítani az ifjúsá­got a párt, a nép ügyétől s mindent megkísérelnek, hogy a fiatalok egyes csoportjait a politikai és erkölcsi züllés útjára taszítsák. A jobboldali elhajlás is elősegítette, hogy a fiatalok soraiban növeked­jék az idegen eszmei befo­lyás, szövetségünknek, min­den DISZ-vezetőnek és diszis­tának forradalmi éberséget kell tanúsítania az ilyen ak­namunkával szemben, vé­delmezve ifjúságunkat, szün­telen harcot folytatva az el­lenség ellen. Ifjúságunk életét még át meg átszövik a régi társada­lom erkölcseinek maradvá­nyai. Soraiban vannak fe­gyelmezetlen, közömbös, ez áldozatkészség hijján lévő, magánéletükben rossz példát mutató fiatalok. Ifjúságunk egyes csoportjaiban fellelhető a közöny, a szocialista építés hősi erőfeszítései iránt. Har­cunk e hibák ellen minded­dig nem volt eredményes és munkánk fogyatékosságai gyakran hozzájárulnak növe­kedésükhöz. Számos ifjút és leányt ma­gárahagytunk életének nagy kérdéseivel, figyelmünk nem terjedt ki eléggé azokra a fiatalokra, akik nincsenek sorainkban. Szövetségünk nevelőmun­kájának irányt mutat és ha­talmas gyakorlati segítséget ad a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetőségének legutóbbi határozata az ifjú­ság között végzett munkáról. A párthatározat leszögezi, hogy az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye. Az állami és társadalmi szervek széleskörű bevonásóval bát­lünk el a legélesebben, s kérlelhetetlenül küzdünk el­lenük. A DISZ fontos rendelteté­se, hogy szakadatlanul ter­jessze, propagálja, a fiatalok szivébe oltsa a marxizmus— leninizmus eszméit. Büszkék vagyunk íróir.k, művészeink számos kiemel­kedő, a szocialista realizmus jelében született alkotására, fejlődő szocialista művésze­tünkre. Az utóbbi időben azonban ifi óságunk is jogos aggodalommal tekintett az irodalomban tapasztalható egyes egészségtelen jelensé­gekre: az eszmei bizonyta­lanságra, a pesszimizmusra, a hibák szinte — patetikus — kultuszára. Ügy véljük, hogy e je­lenségekért, amelyek ifjúsá­gunk nevelésében is károkat okoztak, komoly felelősség terheli az Írószövetség veze­tő szerveit. — A DISZ munkájának fontos területe a testnevelés, a fiatalok sportja. Mint is­meretes — hála a pártnak és kormányunk gondoskodásá­nak — hazánkban virágzik a sportélet. A sportoló ifjú­ság nemzetközi eredményei, hazai versenyeken elért si­kerei — különösen a labdaru­góké világszerte ismertek. Hazánkban állandóan nő a rendszeresen sportoló fiata­lok száma, s ez ma már el­éri a 350.000-1. Mindezt elő­segítik új sportlétesítménye­ink is. Nagy sportsikereink­nek elengedhetetlen fettétele volt és marad népi demokra­tikus államunk irányítása, anyagi és erkölcsi támogatá­sa. Szerepe van eredménye­ink elérésében sportmozgal­munk vezetőszervének, az OTSB-nek is. A DISZ ötéves eredményei között méltán említhetjük, hogy sikerrel vette ki részét a magyar ifjúság nevelőisko­lájának, békénk, független­ségünk és szabadságunk tán­toríthatatlan őrének, néphad­seregünk fejlesztéséből, meg­erősítéséből. Az ifjúsági szervezeteink­ben folyó politikai nevelő munkának egyik legfonto­sabb feladata a jövőben is szolgálatra való előkészítése. A DISZ-szervezelek és bi­zottságok támaszkodjanak a jövőben fokozottabban a Magyar önkéntes Honvédel­mi Szövetségre és a fegyveres erők DISZ-szervezeteinek erősségére. Beszédének befejező részé* ben a DISZ szervezeti kér­déseiró beszélt Szakali elv­társ. öt esztendő alatt, de külö­nösen az utóbbi hónapiok­ban — erősödött a DISZ és az ifjúság kapicsolata, nö­vekedett szervezeteink tekin­télye. Szövetségünknek jelen­leg 702.000 tagja van, akiket 12.072 alapszervezet egyesít. A DISZ egyre növekvő von­zóerejét bizonyítja az a tény, hogy a kongresszus előtti hó­napokban 165.000 fiatal kérte felvételét a diszisták ifjúsági seregébe. Szakali József a vezető­képzés feladatairól is szólt, majd részletesen foglalkozott a kádermunka feladataival. Beszámolójának végére ér­ve összegezte a DISZ legfon­tosabb feladatait. Szövetségünknek az eddi­ginél sokkal hatékonyabban kel foglalkozni a dolgozó és tanuló ifjúság szocialista ne­velésével. Munkásifjúságunk töreked­jék szakadatlanul arra, hogy emelje a munka termelé­kenységét. szakmai művelt­ségét. járuljon hozzá a gaz­daságosabb termeléshez, a minőség javításához, a fegye­lem megszilárdításához. Falusi szervezeteink győz­zék meg türelemmel és szí­vóssággal a dolgozó paraszt­ifiúsáeot a szövetkezeti út előnyeiről. Állami gazdasági és gépállomási DISZ-szerve­zeteink küzdienek a gazda­ságos. minőségi munkáért, a szocialista vagyon megőrzé­séért. az if.iú traktoristák versenyének fellendítéséért. Tegyük szövetségünket az ifiúság nagvobb részét ma­gában foglaló milliós nagv szervezetté Legyünk büsz­kék arra, hogv olvan párt tartalékának és hűséges se­gítőjének vallhatiuk magun­kat. mint a mi dicső hosszú évtizedek gvőzelmes harcai­ban gránitkeménnyé edző­dött nagv pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja! „Hurrá!" (Ütemes tans. „Éljen a párt" — kiáltások.) A beszámolóval a kong­resszus délelőtti tanácskozá­sai befejeződtek. Az úi paraszti élet útján Uj termelőszövetkezet alakul Tömörkényen Tömörkényen az emúlt hetekben új tsz előkészítő bi­zottság alakult. Az előkészítő bizottság tagjai közül kilen­cen már dolgoztak 1952—53-ban valamelyik tömörkényi termelőszövetkezetben, de 1953 őszén az ellenség bíztatá­sára otthagyták szövetkezetüket és újra az egyéni gaz­dálkodás útját választották. De most mégis csak belátták, hogy az egyedül helyes gazdálkodási forma: a termelőszö­vetkezet. Ezért elhatározták, hogy hamarosan új termelő­szövetkezetet alakítanak. Többek között Bánfj József, Szabó Ferenc, Szabó István, Tóth B. János és P.ozó Vilmos volt tsz tagok feleségestől együtt tagjai a termelőszövetkezeti előkészítő bizottságnak. Ezenkívül tsz előkészítő bizottság alakult még Tömör­kényen a Dózsa TSZ egykori területén is. Ugyanakkor az el­múlt héten három dolgozó parasztot fogadott be tagjai sorába a Haladás Termelőszövetkezet, az eddigi jelek sze­rint ezen a héten is legalább újabb három taggal növek­rabban és jobban fel kell szik a tömörkényi Haladás TSZ létszáma. 4

Next

/
Thumbnails
Contents