Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-02 / 128. szám

ÍCsfltortfflt. 1955. jSnltn 8. " 3 delm8gyrr0rszig Erősödik, terebélyesedik a versenymozgalom a szegedi termelőszövetkezetek között ? rÁ szövetkezetek közötti pá­tosversenyt még hazánk fel­szabadulása tizedik évfordu­lójának tiszteletére szervez­ték meg. A lendületes ver­seny azonban az ünnep el­smúlása után sem szűnt meg, hanem tovább erősödött. A szövetkezeti tagok százai bar­rátkoztak meg a verseny­munkával, a tavaszi vetések és növényápolások során, Az eredményeket a kerü­leti tanácsok mezőgazdasági csoportjai és a szövetkezetek versenybizottságai értékelik. Az értékelés munkáját csak­nem mindenütt nagy izgalom előzi meg: vajon lemarad­tunk-e vagy ismét elsők le­szünk. Nagyon kíváncsiak ilyenkor a versenytárs ered­ményére is. A szövetkezetek közötti Verseny harmadik kiértéke­lésére néhány nappal ezelőtt került sor. Az Alkotmány TSZ a Táncsics TSZ-el ver­senyez. A Táncsics TSZ tag­jai a múlt héten elvégezték a kukorica első gépi kapálá­sát. Az Alkotmány tagjai j ebben a munkában meg­| előzték őket, mert itt már | a kukorica kézi kapálása j és egyelése is befejező­I dött. I I 'Az Alkotmány TSZ növény-* ápolói most a cukorrépa ka­pálásában és egyelésében is megelőzték a Táncsics TSZ növénytermelőit. Nemcsak a cukorrépával, de már a tar karmányrépa munkáival is régen készek. Vannak olyan munkák is, amelyben a Tán­csics tagjai nyerték az első­séget. Például a borsó és a mák kapálásában és egyelé­sében. Itt lemaradtak az Al­kotmány tagjai. Ugyancsak lemaradást talált az értékelő bizottság az Alkotmány Ter­melőszövetkezetnél a négyze­tes kukoricavetésterv teljesí­tésénél is. Meg kell említeni, hogy a Táncsics Termelőszö­vetkezet sem teljesítette egé­szen a négyeztes kukoricave­Hés tervét. A versenybe nemcsak: a növényápolási munkák, ha­nem az állattenyésztés ered­ményei és a gazdaságok tisz­tántartása is beszámít. Az iépületek és gazdasági felsze­relések karbantartásában je­lenleg a Táncsics Termelő­szövetkezet tagjai az elsők. 'Az állattenyésztési terveket az utóbbi értékelés óta mind­két szövetkezetben száz szá­zalékig végrehajtották, Érté­kelte még a bizottság azt is, hogy a versenyben álló szö­vetkezetek tagjai miként erő­sítik kapcsolataikat a kívül­álló dolgozó parasztokkal. Ennek a legjobb fokmérője az, hogy melyik szövetkezet­be történt több új belépés. Az Alkotmány TSZ-ben eddig 22, a Táncsics TSZ­ben pedig 17 új tag van. Figyelembe vették a beadási kötelezettségek határidő előtt való teljesítését is. A hibá­kat és a jó eredményeket összegezve kiderült, hogy az Alkotmány Termelőszövetke­zet tagjai 186 pontelőnnyel győztek az elmúlt verseny­szakaszban a Táncsics Ter­melőszövetkezettel szemben. Az értékelés alkalmával a bizottság feltárta azokat a súlyos hibákat is, melyek még erősen gátolják a szö­vetkezetek fejlődését. Rá­mutattak arra, hogy az Al­kotmány Termelőszövetkezet­ben a kommunisták és Ku­runczi elvtárs, a gépállomás kihelyezett agronómusa nem harcolnak következe­tesen a fejlett agrotechni­kai módszerek alkalmazá­sáért, nem hajtják végre az élenjáró termelési mód­szereket. Többek között elnézték azt, hogy a gépállomás traktorai sa kukorica kultivátorozásá­nél húsz százalékos minőségi munkát végeztek. A négyze­tes kukoricát is úgy vetették el, hogy keresztben és hosz>­szában nem lehet azt géppel megművelni. A Táncsics Ter­melőszövetkezetben jelenleg az állattenyésztés ütemesebb fejlesztésével és a fejlett zootechnikai módszerek töké­letes alkalmazásával van a legtöbb baj. Az igazgatóság és a kom­munisták nem végeznek kellő felvilágosító munkát az állatgondozók között. Többen csak bólogatnak, amikor Vargáné — aki a te­henészetben dolgozik — azt mondja: ha a borjakat itar tással neveljük, és naponta háromszor fejjük a tehene­ket, több lesz a mosatlan edény. Vajas Ferencné vezetőségi tag amellett kardoskodik, hogy a szövetkezet vetéste­rületeit ne osszák fel egyé­nekre, elegendő az, ha csak a munkacsapatok kapják meg munkaterületeiket. Az ilyen gondolkodás kétségte­len a versenymozgalom, végr ső fokon pedig a szövetkezet fejlődését hátráltatja. Az említett hibák mindkét szövetkezetben sürgős kija­vításra várnak. Az első és a második ke­rületi tanács mezőgazdasági csoportjai és a két verseny­társ szövetkezetben működő versenybizottságok ugyan­csak az elmúlt napokban ér­tékelték ki az újszegedi Ha­ladás és a Dózsa Termelőszö­vetkezetek között folyó pá­rosverseny eredményeit is. Megállapították, hogy a Haladás Termelőszövetke­zet a szántóföldi növény­ápolási munkákban kissé, lemaradt a Dózsa Termelőszövetkezet mögött, összehasonlították a két termelőszövetkezet tag­ságának munkalendületét s az elsőséget igazságos döntés alapján a Dózsa Termelőszö­vetkezetnek ítélték oda. Dávid József dorozsmai traktorista élenjár a gépi kapálásnál T" 'A 'dorozsmai gépállomás dolgozói is 'igyekeznek, hogy jó segítséget adjanak a mezőgazdaság tavaszi feladatainak el­végzéséhez. Kiemelkedő, szép eredményt ért el a géoi nö­vényápolásnál, kapálásnál Dávid József. A szegedi Felszaba­dulás Termelőszövetkezetben dolgozik Lanz—Buldog trakto­rával. Naponként 20—25 holdon kapálja meg a növényeket. E hét csütörtökéig Dávid József már 211 holdon végzett gépi növényápolást. A növényápolási terve 300 hold és így néhány nap múlva ezt teljesíti is. i tar­A dorozsmai gépállomás három vontatása: Szilágyi Sándor, Márta Zoltán. Nagy József május 20-án befejezte ez évi szállítási tervét. Szükséges azonban, hogy a három vontatás mindig törődjék gépe tisztántartásával. •> ** Vasárnap délelőtt rendezik meg az Építők Muzsikáló Vidám Műsorát Az Építők Ünnepén a ked­vezőtlen időjárás miatt el­maradt vidám műsort vasár­nap, június 5-én (az előző tá­jékoztatótól eltérően) dél­előtt fél 11 órai kezdettel rendezik meg az újszeged) szabadtéri színpadon. A meg­váltott jegyek érvényesek, to­vábbi jegyek korlátolt szám­ban 4, 6 és 8 forintért még kaphatók a színház pénztárá­nál. A műsorban fellépnek: Iván Margit, Sugár Mihály, Sza­bady István, Dómján Edit, Lakky József, Komolósy Er­zsi, Kovács Gyula, Káldor Jenő, Mezey Károly, Le hóczky Zsuzsa, a szegedi Nemzeti Színház művészei. A változatosnak ígérkező vi­dám matinén részleteket hal­lunk a Csárdáskirálynőből Szép Juhásznéból, az Állami Áruházból, Szabad szélből és több kedves operettből. Az opera kedvelői a Pillangókis­asszony, Bánk bán, Truba dur. Traviata legszebb áriáit hallhatják. A balett-táncosok a Traviata spanyol táncát és a Trubadur cigánytáncát ad 1 Szegedi Textilmüvek ünnepi műszakot kezdeményez az MSZT fennállásának 10. évfordulója alkalmából A Szegedi Textilművek dolgozói az MSZT 10 éves fennállását a termelés fokozásával ünneplik. Gyárunk a Szovjetunió segítségével jött létre. Gépeinket, nyersanyagun­kat ugyancsak a Szovjetunió baráti segítsége biztosítja, ezért e versenykihívással kívánunk tanúságot tenni a Szovjetunió iránt érzett szeretetünkről és barátságunkról. MSZT-műszakot tartunk június 5-töl 12-ig. MSZT aktí­váinkon keresztül fokozottabban tudatosítani fogjuk a Bura­vesztnyik-mozgalom jelentőségét. Vállaljuk, hogy havi tervünket, amely 3.8 százalékkal feszitetteb, mint az előző havi, 100.5 százalékra teljesítjük. 'A lánccsévélő export-brigád, amely a kötszövő ipar fo­nalát szállítja, a mennyiségi terv teljesítésén kívül olyan mi­nőséget gyárt, hogy orsózás miatt reklamációt ne kapjunk. A Szovjetuniótól átvett fonási rendszert üzemünkben népszerűsítjük és a 12-es nyújt'igépet Arisztov-rendszer sze­rint június 9-ig átszereljük. Bízunk benne, hogy ezen felhívásunk visszhangra ta­lál a többi szegedi üzemekben is és csatlakozni fognak a ju­bileumi műszak versenyéhez. Sarnyai Vencelné igazgató Hévízi Jánosné üb.-elnök Péter Szilveszter párttitkár Paróczl Pálné MSZT-titkár Talajtani kongresszust rendez a Magyar Tudományos Akadémia A Magyar Tudományos a xruuauur „„- Akadémia június 6-8-án az ják elő. Ezenkívül vidám je- j&adémia felolvasó üléster­lenetek, tréfák egészítik ki a' műsort. Közreműködik a Ju­hász Gyula Kultúrház szim­fónikus zenekara Marké Leó vezénylésével. Zongorán kí­sér: Bíró Attila. Rendező: Kakuszi Imre. mében talajtani kongresszust rendez. A kongresszus első napján a magyarországi ta­lajtérképezések feladatait és módszereit, második napján a talaj vízgazdálkodásával és adszorpcios viszonyaival kap­csolatos kutatások feladatait, harmadik napján pedig a szikes talajok megjavításá­nak és hasznosíthatóságának kérdéseit tárgyalja meg. Résztvesz a kongresszuson a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok több ki­váló talajtani szakembere is. Egyéni gazdák az Alkotmány Termelőszövetkezetben Az idei kedvezőtlen ta­vasz, a hideg hónapok egy­aránt rossz hatással voltak az egyéniek és a termelőszö­vetkezetek földjeire is. De azért a termelőszövetkezetek tábláin — mindenki láthatja — mégis sokkal szebbek a vetések. Nagyobb termést ígérnek, természetesen bősé­gesebb jövedelmet is. A leg­jobb szegedi egyéni gazdák, közöttük igen sok középpa­raszt már most személyesen győződhetnek meg arról, hogy a szövetkezetben jobb az élet, jövedelmezőbb a munka. Az utóbbi hetekben majd­nem minden szegedi termer 1 őszövetkezetbe igen sokan látogattak el egyéni gazdák, hogy közelebbről tanulmá­nyozhassák a tsz-ek belső életét. Pár nappal ezelőtt hasonló látogatást tartottak az Alkotmány Termelőszö­vetkezetben a felsővárosi és a baktói egyéni gazdák is. Közöttük olyan tekintélyes középparasztok, mint Per­neki Ferenc, Rácz András, Széli József, Sója Imre, Lele Antal és a többiek. Először végigjárták a szövetkezet ve­téseit. Megnézték a kalászo­sokat, a kukoricát, cukorré­pát, a konyhakertészetet és a gyümölcsöst. Megelégedés­sel beszéltek a szövetkezet egyre gyarapodó állatállo­mányáról is. Egyedül csak az anyakocák gyenge kondíci­óját kifogásolták. Ugyanis a kocák alól a malacokat nem­régen választották le, mind­egyiknek 8—10, sőt ennél több fia volt s a szoptatás után még nem volt elég idö az anyaállatok feljavításához. A látogatás után az egyé­niek és a szövetkezeti tagok hosszas baráti beszélgetést folytattak. A legtöbb dolgozó paraszt elmondotta, hogy e Az amerikai dollár esőtől dagadt­ra hízott német fasiszta ször­nyeteg 17 évvel ezelőtt 1938 nyarán indult el dicstelen hódító útjára. A hitleri csapatok 1938 szeptember 1-én őrületes erővel rohanták meg a bé­kés lengyel nép országát. Ezzel el­kezdődött a második világháború. A fasiszta repülő ezredek, párcélos had­osztályok nyomán szinte egyetlen nagy temetővé vált Lengyelország. Az első „nagy német győzelem után" a legdrágább lengyel nemzeti kincseket szállító vonatok mellett az embervonatok ezrei hurcolták szaka­datlanul külföldre, Németországba és a csatlós államok minden részébe a legjobb lengyel hazafiakat, akiknek csak egyetlen bűnük volt, az, hogy lengyelnek születtek. Tizenhét évvel ezelőtt rabolták el drága szülőföldjé­től, szeretteiktől, kedves barátaitól Várnai Marian elvtársat is. Lengyel földről, mint politikai üldözött, inter­nált került hazánkba. Végigjárta a legtöbb fasiszta haláltábor útvesztőit, ahol emberek milliói tűntek el nyom­talanul, míg végre ebbe az istenháta­mögötti falucskába, Mórahalomra vetette a kegyetlen háború szele. Éveket töltött itt is internálótábor­ban. Ez idő alatt megszerette a fa­lusi szegényeket, valósággal hozzá­juknőtt s a felszabadulás után is köz­tük maradt. Közben családot is ala­pított. IVéhány nappal ezelőtt megláto­gattuk őt Sztaniszláv Moj­kovszki elvtárssal, aki nemrégen kö­zel egy hétig élt városunkban. Az erősen idősödő ember mély meghatódással fogadta honfitársát. 17 év után először hallott újra len­gyel szót. Szeretett volna vele hosz­szan, boldogan elbeszélgetni, de már az első mondatok után tapasztalnia kellett, hogy e. hosszú évek után mi­lyen sokat elfelejtett édesanyanyel­véből. Azokból a drága szavakból, melyekre még anyja tanította. Ne­hézkesen indult a beszélgetés. Ami­0 0 0 fi \Jldd d Kft ótefy liHtyfd üwMtii a UaxÁHak" kor nem jöttek ajkára feledésbement lengyel szavak magyarral helyettesít­gette őket. Később mire teljesen megmutogatta kicsiny „birodalmát" (ő ugyanis évek óta a Mórahalmi Gépállomás főgépésze), a gépállomás százféle gépeit, egészen felmelegedett szivében a régóta szunnyadó. de örökké élő lengyel vér. Mikor kilép­tünk a gépállomás kapuján — ne­kem a tolmács fordította —, már ere­deti lengyel kiejtéssel mondta, s köz­ben visszamutatott: 1— Ez itt az én nagy életművem. Á párt és magyar testvéreim segítségé­vel a semmiből építettük. ül yönyörűen berendezett szép ker­tes kis falusi házban — Mari­anék lakásán — folytatódott a be­szélgetés. A remek díszítésű antik asztalkát öten ültük körül. Ott volt Rigó elvtárs, a gépállomás igazga­tója is. Az öreg lengyel — kit mint több millió honfitársát a háború tépte le hazája kebléről — így kezdte: — Ösi lengyel igazság tartja: ahol egy lengyel él, ott van Lengyelor­szág. Én már úgy mondom, ahol én élek, ott van Lengyelország és Ma­gyarország. Ha holnap Amerikába vinne életem útja, akkor ott lenne, szivemben tovább élne két szép ha­zám. Ezután pár mondatban még a há­ború borzalmairól, sebesüléseiről be­szélt, de ezeket már csak úgy mellé­kes dologként említette meg. Onnan folytatja részletesebben magyaráza­tát, amikor a mórahalmi internáló­táborba került, Éveken keresztül napi 20 fillérért túrta a környékbeli úribirtokosok, gazdagok földjét. — Sokat dolgoztam együtt idevaló mórahalmi szegény emberekkel is. Megbarátkoztam velük. Ügy megsze­rettem őket, mint saját népemet, hi­szen épp olyan szegénységben, nyo­morúságban éltek, mint mi üldözöt­tek, azzal a különbséggel, hogy ők nem laktak táborokban. Megszeret­tem a földet is. melyet akkor még az uraknak műveltünk. Nagyon sokat gondoltam rá: hej ha egyszer ez a gazdagontermő homok a népé le­hetne ... és most a népé, egyszerű barátaimé. Mondd el róluk odahaza Lengyelországban, olyan emberek ezek, akikkel akár hegyet is lehet mozgatni. Velük még a lehetetlent is meg lehet csinálni. 1? ovid szünetet tartott, míg hon­fitársa rendezte jegyzeteit s aztán tovább folytatta. Ha majd visszatérsz, mondd el a hazának: él még az öreg lengyel. Szereti még » várost, ahol született, az iskolát, ahol tanult, a gyárat, ahol dolgozott, sze­reti még a lengyel földet. Beszélj so­kat a földieknek az én új nemzetem­ről. a magyar emberekről, akik fiuk­nak fogadták a száműzött, hazát­lanná lett öreg lengyelt. Mondd el nekik, hogy a régi földön új Ma­gyarországot láttál, ahol a romokból a gyárakkal, a házakkai együtt nőtt ki az emberek öntudata. Beszélj ar­ról is, hogy nem akarok addig meg­halni, míg egyszer nem látom újra Lengyelországot. Szeretném, ha kicsi fiamat egyszer végigvezethetném Lengyelországon. Megmutathatnám nemcsak ezt szeretném még. Tudom, hogy vannak odahaza olyan nagy­szerű mezőgazdasági gépek is, ame­lyeket mi még nem is ismerünk. Látni szeretném azokat, rajzokat ké­szíteni róluk, hogy majd amikor visszatérek Mórahalomra, itt is hasz­nukat vehessük. Még könnyebbé te­gyük az emberek munkáját. Mondd el népünknek azt is, hogy kissé öreg vagyok már. Súlyos teherként nehe­zednek vállaimra a háború évei, de agyam még fiatal. Naponta ezernyi gondolatom, ötletem van, melyeket ha megvalósítunk, még élvezetesebb, könnyebb lesz a munka. Űj gépeim, módszereim, melyeket terveztem s bevezettem a munkába, egyszer ta­lán még az én lengyel hazámba is el­jutnak. Ez lesz majd a legnagyobb ajándéka az öreg, elfelejtett hazafi­nak, amit véreinek adhat. Gyorsan elnyargaltak a kedves percek, órák, amit itt töltöttünk, bú­csúznunk kell. A lengyel és a ma­gyar nép örök barátságára ürítjük poharainkat. Az öreg lengyel e sza­vakkal engedte el honfitársa kezét: vidd el egy öreg lengyel üzenetét, mondd meg, hogy odahaza minden­kit, a lengyel nép minden fiát ezer­szer üdvözlöm, csókolom. JJosszan integet gépkocsink után. Mi még csak az első kanyarnál tartunk, de ő szárnyaló képzeletében már nagyon messze járhat. Talán ott sétál már az újjáépített Varsó utcáin. Nem tudhatjuk ezt pontosan. Az is lehet, hogy előadást tart már képze­letben valamelyik lengyel faluban az új magyar ipar gyártmányairól, vagy éppen tervrajzok fölé hajol, másola­tokat készít. Ezek csak ábrándok még, de hisszük, hogy valósággá lesznek, egy legyőzhetetlen ember akarja így. Az öreg lengyel egyszer még személyesen is elviheti legszebb ajándékát — 'eszét, becsületét — a , . . . ., , , hazának. Ez a legnagyobb, legszebb, neki az en másik hazamat, melyről amit egy ember adhat... már olyan sokat beszéltem neki. De Csépi József látogatás alkalmával teljesen meggyőződött arról, hogy a szövetkezeti gazdálkodás vi­szonyai mellett a termelés­ben sokkal szebb és nagyobb eredményeket lehet elérni. A határban összehasonlították a szövetkezet vetéseit a szom­szédos egyéni gazdákéval s igen szembeötlő különbséget láttak az Alkotmány Terme­lőszövetkezet javára, A termelőszövetkezeti ta­gok egyéni gazdatársaiknak elmondották, hogyan válto­zott meg, miként fordult jobbra életük, mióta tsz-ben dolgoznak. Gazdag János elvtárs elmondotta, hogy a múlt évben feleségével együtt összesen 800 munka­egységet teljesített. Munkája nyomán nagy jövedelemre tett szert. Ebből az őszön vá­sárolt magának egy szép csa­ládi házat, mellyel 1000 négy­szögöl kert is van. Emellett bőségesen biztosítva van az újig való megélhetése is. Szövetkezeti tagoknak és egyénieknek egyaránt igen hasznos volt ez a baráti lá­togatás, mely a jó kapcsola­tok további elmélyülését hoz­za majd magával. HÍREK 'se — Utazás vadvizországba címmel kirándulást tervez­nek a szegedi kultúrotthonok és az Ismeretterjesztő Társu­lat a Fehértóra július elején. A kirándulást Beretzk Péter és Németh Sándor vezeti. — A -Mágnás Miska* cí­mű háromfelvonásos operet­tet adja elő júniusban a Mó­ra Ferenc Kultúrotthon szín­játszócsoportja. A darabot Katona András és Pálíi György tanította be. — A MAHART (Magyar Hajózási RT.) ügynöksége közli, hogy június 5-től a szeged—csongrádi személvha­jójárat kibővül a vasárnapi forgalommal. A hajó Csong­rádról indul 4.40-kor, Sze­gedre érkezik 8.45-kor, Sze­gedről indul 19 órakor, Csongrádra érkezik 0.15-kor. — A dél-amerikai lapok so­kat foglalkoznak az oktatás válságával. Chilében például 12.000 tanítóra volna szükség, Bolíviában 100 gyermek közül csak 18 jár iskolába, Braziliá­ban a falusi gyermekek 80 szá­zalékának nincs lehetősége 0 tanuIasra.

Next

/
Thumbnails
Contents