Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-15 / 139. szám

VILÁG PROLETÁRJAI' AGYAVORSZAG AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGANAK LAPJA XI. évfolyam. 139. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1955. június 15. MAI SZAMUNKBÓL: A Szovjetunió műszaki és tudományos segítsége hazánk és a Bolgár Népköztársaság számára (2. oldal) Szegedi árdrágítókat lepleztek le a vásárhelyi piacon (3. oldalj Aranykoszorús jelvénnyel tüntették ki a legjobb MSZT-aktivákat (3. oldal) Tápé a valóságban és a menetrendben (4. oldal) Ma kezdődik a DISZ II. kongresszusa ^Köszöntjük a fiatalok^ tanácskozását Nagyjelentőségű állomás a mai nm fiatalságunk szervezett gárdájának életében: másodiiAországos kon­gresszusát tartja a DISZ. Számot vet tíz szabad esz­tendő, de különösen az első kongresszusa óta elvégzett munkáról — jóról és rosszról egyaránt. Napjainkban már nemcsak a kommunisták látják, hanem a pár­tonkívüli munkás, paraszt és értelmiségi szülők is: a DISZ nélkülözhetetlen fiaik nevelésében. De az ifjak nagy többsége is megértette, miért kell példaképéhez, a dicső lenini Komszomolhoz hasonlóan szakadatlanul erősíteni saját harcos szervezetét és mekkora jelen­tősége van a ma összeülő kongresszusnak. A szegedi és a szegedi járási fiatalok zöme és mindenekelőtt azok, akik ipari üzemekben dolgoznak, erejük és tudá­suk legjavával versenyeznek a több, a jobb és az olcsóbb termelésért, hogy még jobban élhessünk; tet­tekkel is alátámasszák a kongresszus sikerét. A Sze­gedi Kéziszerszám gyárban Evatovics Ilona szerszám­lakatos 140, Fekete József pedig a csiszolóműhelyben 170 százalékos teljesítménnyel dolgozik a kongresszusi műszak kezdete óta. Dosztál István DISZ-titkár azt írta a szerkesztőségnek: -A kongresszus befejezésével sem hagyjuk abba a versenyt, hanem tovább fokozzuk." ök és a hozzájuk hasonlók már magukba szívták azt a nagy igazságot, hogy az életükben végbement ha­talmas változás csak a párt, a munkásosztály harcai­nak eredményeképpen jöhetett létre, ök és társaik azok, akik éles szemmel vették észre: más perspektíva áll előttük e szabad hazában, mint amilyen szüleik előtt állott hajdan, ök cselédnek vagy jobb esetben inasnak mehettek az elemi iskolából, de rengetegen voltak olyanok is, akik munka nélkül lézengtek a pia­cok köpködőin. A mi fiataljaink viszont, akik a pórt védőszárnyai alatt, a szabadság derűs légkörében ne­velkedtek, már olyan póiyát választhatnak maguknak, amilyenhez kedvet, tehetséget éreznek magukban. Még­sem mondhatjuk azonban, hogy ifjúságunk nevelését illetően teljesen rendben van a szénánk. Az a jobb­oldali politika, ami a közelmúltban itt Szegeden is di­vatos kezdett lenni, még nagyobb lovat adott népünk ellenségei alá. A dolgozók jóízlésétől, szokásaitól, fel­fogásától idegen viselkedésnek, öltözködésnek és több­ször ellenállásnak is ők hintették el a magvát a fia­talság között. A párt, -amely messzelátó, bátor veze­tője népünk harcainak: amely mindig — hogy kép­letes kifejezést használjunk — ifjúságunk ütőerén tartja kezét. — harcol ez ellen, és ma, a DIÍ5Z II. kongresszusának napján ezért tesszük szóvá ezeket a csúnya, rossz és bántó jelenségeket. Látjuk már, szinte nagyitólencsén át látjuk a fogyatékosságok okait. Látjuk, hogy némely pártszer­vezet ma sem tekinti a DISZ-t a párt ifjúsági tömeg­szervezetének. Előfordulhat még az egyébként harcos kommunisták részéről is, hogy leintették az új iránt mindig fogékony fiatalokat, ahelyett, hogy segítettek volna nekik egy-egy újítás megvalósításóban, merész terveik teljesítésében. Azt mondták néha, amikor az ifjak sportolni vagy tanulni mentek, hogy elhúzódnak a munkától. A párt azonban levonta a hibák tanul­ságait és kijelentette: csak fizikailag edzett, sokolda­lúan képzett ifjak válhatnak a szocializmus teljes­értékű és élenhaladó építőivé. Ezért a pártszervezetnek, gazdasági és állami vezetőinknek egyaránt kötelessé­gévé tette az ifjúsági szervezetek állandó és rendszeres támogatását. El kell érnünk, hogy legalább két év múlva a szegedi fiatalok nagy többsége is tagja legyen a DISZ-nek, vagyis tovább kell folytatni azt a haté­kony szervezőmunkát, ami elsősorban az üzemekben, például a Szegedi Ruhagyárban kezdődött meg a If. kongresszus tiszteletére. Itt az utóbbi 5 hét alatt 160 taggal erősödött a DISZ-szervezet. Ifjúságunk hazafias nevelése minden kommunista megtisztelő feladata. Értessük meg a fiatalsággal: ha »a néppel tűzön-vizen át" akar haladni, akkor a párttal kell menetelnie rendületlenül. Ismerjék meg fiatal­jaink népünk történelmét, tanulják meg, hogy a törté­nelemben mindig a dolgozó tömegek hajtották előre a mai magaslatig az idők kerekét. Ha megértik, hogy apáik, nagyapáik harca azért bukott el ismételten, mert nem volt pártja, forradalmi vezetője egy-egy megmozdulásnak, akkor ez alapot, biztonságot és len­dületet ad nekik ahhoz, hogy építsenek, alkossanak, hogy szeressék mindenekfölött a pártot. A cél: az 1955-ös népgazdasági terv határidő előtti teljesítése. Ez a feltétele annak, hogy az idén is meg­vessük jólétünk alapját és a második ötéves tervünket az ipar, és benne elsősorban a nehézipar kimagasló eredményeivel kezdhessük meg. Ügy kell dolgoznia a szocializmus építése rohamcsapatának, a DISZ-nek; úgy kell dolgoznia minden szegedi fiatalnak a jövőben, hogy azok, akik ma ott képviselik őket a kongresszus padsoraiban, elmondhassák: a párt mindenkor szá­míthat az ifjúságra. Köszöntjük ma a DISZ fiatalok legjobbjainak or­szágos tanácskozását és tolmácsoljuk a szegedi leá­nyok és fiúk harcos üdvözletét. Kívánjuk: érága ha­zánk gyönyörű alkotásai, hatalmas munkasikerei §ont­sák ki az ifjúság tettvágyát, harckészségét, bátor kez­deményezését. T()ávúm ifjú m n nkús-hriq úd széfi ereíLmhiije a Szálúmiqijút!)an Aki példát mutat Varga Lászlónéva!, a Sze­gedi Szalámigyár DlSZ-titká­rával hétfőn — június 13-án — délelőtt az üzemi portán talál­koztam össze. Én befelé in­dultam, ő kifelé készült, — ugyanis már Budapestre uta­zott, — mint kongretsauai küldött és ezért akkor csomagolni ment haza. így aztán hétfőn tőle csak az adatokat kaptam ai;g a DISZ kongresszusi versenyre tett felajánlások teljesítéséről, ö ment csomagolni, én pedig Nagy Lajos elvtárssal, a cson­tozó-brigád egyik tagjával meg­indultam a gyárban. Először hozzájuk, — a cson­tozókhoz mentünk. A csontozé­brigád három tagból áll: Vad­lövő, Tari és Nagy Lajos elv­társakból. Miközben a húst fej­tették a csontokról elmondot­ták, mit vállaltak a DISZ II. kongresszusának tiszteletére. Felajánlásukba foglalták azt is, hogy három százalékkal emelik a teljesítményüket. Ez a három százalék — amelyet teljesítettek — szép eredmény, hiszen az elmúlt dekádban Vadlövő 173, Tari és Nagy La­jos 166 százalékos eredményt értek el, ügyelve a minőségre. Ahogy ők mondták, eredményü­ket a kongresszus után is meg akarják tartani, sőt növelni is szeretnék. A csontozó-brigádtól nem messze aa export-brigád dolgozik, fontos munkát végez­ve. A négy tagból álló brigád a DISZ II. kongresszusa lisz­teletére 4 százalékos túltelje­sítést ajánlott fel, azaz azt, hogy esedékes tervét 160 szá­zalékra teljesíti. Ezt az ered­ményt valamivel már túl is ha­ladták. Nagy Lajos elvtárssal a kö­tözőhöz indultunk. Útközben el­mondta, hogy a kötözőknél gondot jelentett a felajánlás teljesítésében az, hogy körül­belül négy napig nem ?aját munkájukat végezték, hanem a csomagolásban, rámolásban se­gítettek. Azért mégis például Kiss Antalné, az egyik kötöző 136.1 százalékot ért el és ez­zel az eredményével tíz száza­lékkal túlteljesítette felajánlá­sát. Ifj. Biacsi Sándor pedig 2 százalékkal tudott többet telje­síteni, 127,5 százalékot ért el. Következő utunk a csoma­goló-rámoló brigádhoz .vezetett Menetközben arról beszélt Nagy Lajos elvtárs, hogy a fiataloka Szalámigyárban mind nagyon jól megállják a helyü­ket; jó termelési eredményeket érnek el, nemcsak most, a kongresszusi versenyben, ha­nem állandóan, dekádról de­kádra. A csomagoló-rámoló brigád nyolc tagból áll, vezetője Szűcs Józsefné, feketéhajú, fe­keteszemű vidám fiatalasszony. A gyárban talán ez a legjobb brigád, de kétségen kívül ez a legösszetartóbb is. Hogy ez így van, abban része van De­tári Istvánnak, aki nemcsak csoportvezetőjük, hanem kul­túrvezetőjük is egyúttal. A bri-1 gádban ugyanis mindenki részi-j vesz a kultúrmunkában, vagy láncos, vagy színjátszó. Az összekovácsolódott bri­gád szép vállalást tett és azt maradéktalanul teljesítette. Erről egyrészt már akkor meg­győződhettünk, mielőtt; belép­tünk hozzájuk, mivel egyik fel­ajánlásuk az volt, hogy a mun­kahelyüket mindig tiszlán tart­ják. Az ablakok fényesen csil­logtak, látszott, hogy frissen mosottak, pedig azelőtt — ahogy Nagy Lajos elvtárs mon­dotta — legfeljebb akkor tisz­togatták, ha már alig tudott a napfény betörni a munkate­rembe. A brigád vállalta azt is, hogy átlagteljesítménye 125 száza­lék lesz, kifogástalan minőség­gel. Ezt a vállalásukat is tel­jesítették, — így köszöntik a DISZ kongresszust. Varga Lászlóné a Szalámi­gyár DISZ-titkára pedig büsz­kén elmondhatja Budapesten a kongresszuson, hogy a gyár DISZ-fiataljai megállják helyü­ket a termelésben. (A. S.) Ábrahám János ifjúmunkás, a Szegedi Kéziszerszámgyár sze­relőműhelyében lakatos cso­portvezető. Példát mutat a munkában. A DISZ II. kong­resszusa tiszteletére megígérte, hogy állandóan 160 százalékot ér el kifogástalan minőséggel. A DISZ kongresszusi műszak­ban teljesítménye mindig 200 százalék fölött állt, s munká­jában nem volt minőségi kifo­gás sem. Megígérték — téljesítéfték A Vasöntöde fiataljai is helytállnak — Tudomásunk szerint a Szegedi Vasöntöde fiataljai is tettek felajánlást a DISZ II. kongresszusára. Hogyan teljesítették ezt? — kérdez­zük az üzemben. A válasz a következőképp hangzik: — Valóban tettek felaján­lást a selejt csökkentésére és a teljesítmény százalékos nö­velésére. A 141 százalékos át­lagteljesítményt 145 száza­lékra kívánják növelni. Azonban még nem értékeltük ki a versenyt... A válasz egy pillanatra meghökkent bennünket s azt gondoljuk: hogyan tudják a dolgozók, hogy teljesitették-e felajánlásukat, ha ki sem ér­tékelik a munkát? A mai nappal már kezdődik a kong­resszus, éppen ideje a kiérté­kelésnek! Szerencsére azonban az egyéni teljesítmények szép eredményeket mutatnak. A számokkal teleírt papírlapok­ról találomra a következőket választhatjuk ki: Pintér László - 167 százalék, selejt nélkül. Füredi István - 160 százalék, — selejt 1.23 százalék. Kiss Péter - 200 százalék. — selejt 1.9 százalék. Ezek a teljesítmények a műhelybe hívnak bennünket a munkások, a* fiatalok közé, ahol az öntvények készülnek és az eredmények születnek. Átlépkedünk az udvar esőtó­csáin. A nagy öntőcsarnok­ban csend van. A munkások éppen ebédel­nek. Közöttük megtaláljuk Pintér Lászlót is: — Jó étvágyat... Hallot­tuk, szépen teljesíti a kong­resszusi felajánlást... — Igen, motorpajzsokat ké­szítek exportra. Valóban így van és az if­jú/munkás selejtmentesen dolgozik, amellett 167 száza­lékos teljesítményt ért el. — Mióta dolgozik itt? — kérdezzük. — Két éve ... Aztán még azt is megtud­juk, hogy négy éve tagja a DISZ-nek. S ez sem mellékes ilyen szép teljesítménynél. Mert hogyan köszönthetné ennél szebben egy ifjúmunkás a kongresszust? A Szegedi Fűtőházban.,, A mozdonyjavításoknál szép eredménnyel dolgozik Bite Fe­renc, Balogh László, Ábrahám Imre ifjúmunkás is. A kocsi­javításoknál Berki István, Sz-i bó Imre és ifj. Papp János szép sikerrel tevékenykednek. Az ő jó munkájuk is elősegí­tette, hogy a kocsijavító mű­hely májusra esedékes tervét 124.6 százalékra teljesítette. Takács Károly mozdonyve­zető és ifi-brigádja az első ne­gyedévben sztahánovista szin­ten dolgozott. Májusban 13 százalék szenet takarítottak meg, 65 százalékos megtaka­rítást értek el a javítási költ­ségeknél. Szőri István ifi-moz­donyvezető és brigádja jelen-! tős mennyiségű szenet takarí- j tott meg és kilométer tervüket1 is túlteljesítették, ' Magyar Ilona, ez a fiatal lány nemrégen — alig több mint egy hónapja — dolgozik az üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál. A kopszolóban tanulja a szakmát. A DISZ kong­resszusra készülve fegyelmezett, jó munkát ígért. Most már a kopszoló legjobb tanulója, s legutóbb 114 százalékot ért cl. Tóth 11. Andrásné is az üjszegedi Kender-Lenszövö­gyárban dolgozik: szövőnő. A DISZ tagja és feladatait min­dig jól és becsülettel igyekszik elvégezni. Megígérte a DISZ kongresszusra készülve, hogy növeli teljesítményét. A kong­resszusi műszak 9 napján mintegy 140 méter áruval több anyag került le gépéről terven felül. (Llebmann Béla felvételei) — A Szegedi Ruhagyárban a DISZ II. kongresszusára való készülődés során az el­múlt öt hét alatt 155 új tag­gal erősödött az üzem DISZ­szervezete. Azokkal a fiata­lokkal erősödött a gyár DISZ­szervezele, akik a munkában is jól megállják a helyüket. — A Szegedi Kéziszerszám­árugyár 8 tagú DlSZ-brigád­ja is jól kivette részét a vas­gyűjtésből. Nagyrészt ne-kik köszönhető, hogy 289 mázsa vashulladékot szállítottak el a gyárból,

Next

/
Thumbnails
Contents