Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-14 / 138. szám

DE LMOGTflRORSZÁG Mi történt q külpolitikában ? Július W'dn kezdődik a négy nagyhatalom miniszterelnökeinek tanácskozása Genfben 2 Kedd, 1955. június II. Kétségtelen, hogy ezekben a napokban világszerte az a kérdés foglalkoztatja leg­inkább a nemzetközi események iránt ér­deklődő tömegeket, hogy az elkövetkező pár hét alatt miként fog alakulni a szov­jet—nyugatnémet viszony, pontosabban: mik lesznek a következő állomásai a ket országok közötti diplomácia, gazdasági és más kapcsolatok megtermelésére irányuló törekvéseknek. A Szovjetunió kormányá­nak jegyzéke tagadhatatlanul a meglepe­tés, sőt a megdöbbenés erejével hatolt a nyugatnémet kormányra, de a nyugati ha­talmak kormányköreire is. Ismeretes, hogy a nyugati hatalmak a párizsi egyeanényekre építették egész né­met politikájukat, vagyis állandósítani akarták Németország kettéosztottságát, ép­pen ezért a számukra váratlanul érkezett szovjet javaslatok után pár napig bonni és nyugati politikai körökben a legnagyobb­fokú tanácstalanság volt tapasztalható, míg­nem a borpii kormány elhatározta, hogy csgk az angol, az amerikai és a francia kor­mánnyal folytatandó tanácskozások után válaszol érdemben a szovjet jegyzékre. En­nek megfelelően június 11-i, a Szovjetunió kormányához intézett levelében a szövei­aegi kormány csupán igazolta a jegyzék vételét, de nem tért ki annak tartalmára. Adenauer nyugatnémet kancellár vasárnap este utazott el repülőgépen az Egyesült Ál­lamokba. Mint elutazása előtt kijelentette, pár héttel ezelőtt tervbevett amerikai út­jának eredeti főcélja az volt, hogy átvegye a Harvard-egyetem díszdoktori oklevelét, az időközben felvetődött fontos külpolitikai események azpnban arra késztetik, hogy kő?vétlen eszmecserét folytasson a nyu­gati hatalmak képviselőivel. Június 14-én New Yorkban Eisenhowerrel és Dulles-szal. június 17-én ugyancsak New Yorkban a három nyugati külügyminiszterrel és visz­szatérőben junius 18-án Eden angol minisz­terelnökkel fog tanácskozni a bonni kor­mányhoz intézett szovjet jegyzékről és a július második felében kezdődő négyha­talmi értekezletről. Strauss, a bonni kormány tárcanélküli minisztere, a Keresztény Szociális Unió al­elnöke, egy nürnbergi értekezleten hangsú­lyozta: meg van győződve róla, hogy Aden­auer eleget tesz n szovjet kormány meghí­vásának és a közeljövőben Moszkvába uta­zik. Véleménye szerint Adenauer ebben a kérdésben nem fordulhat szembe az egész nemet közvélemény követelésével. Mint olvasóink bizonyára emlékeznek. Strauss volt az. aki a szovjet jegyzéket követő bonni minisztertanács után tolmácsolta a nyugatnémet kormány pozitív álláspontját a szovjet jegyzékkel kapcsolatban. A világsajtó továbbra is cikkekben és kommentárokban foglalkozik a Német Szö­vetségi Köztársasághoz intézett szovjet jegyzék nagy nemzetközi visszhangjával. E cikkek legtöbbjéből megállapítható: a bonni kormány — ha rajta múlna — kere­ken elzárkózna a tárgyalások elől. mivel Németország egyesítése az egész Adenauer­rendszer felszámolását eredményezné, a német közvélemény nyomására azonban kénytelen elfogadni a tárgyalások gondola­tát, mert a szovjet javaslatokat egyszerűen nem lehet visszautasítani. — „A Nyugat­Németországban kialakult hangulatra jel­lemző az a tény — állapltja meg Handler, a New York Times című amerikai lap bonni tudósítója a Német Szövetségi Köz­társasághoz intézett szovjet jegyzék vissz­hangjáról írt kommentárjában —, hogy a szovjet meghívást úgy értékelték, mint a legfontosabb eseményt a háború utáni Né­metország történetében. A meghívás olyan erővel hatott és olygn lelkes visszhangot keltett, amelyet nem tapasztalhattunk má­jus 5-én, amikor Németország ismét vissza­kapta szuverénilását. (Azt a „szuverénitást" érti ezalatt, amelyet Nyugat-Németország­nak a párizsi egyezmények alapján bizto­sítottak.) Handler, érintve Adenauer moszkvai meghívását, kifejezi Adenauer Nyugat iránti „lojalitásába" vetett meggyő­ződését. azonban rámutat: .,komoly hiba lenne azt gondolni, hogy a probléma csu­pán egy embert érint és hogy ez az egy ember egyedül határozhat 56 millió ember nevében". A belgrádi Politika című lap a nyugat­német kormányhoz intézett szovjet jegy­zékkel kapcsolatban többek között a követ­kezőket állapítja meg: ..Az európai problé­mák olyan szorosan kapcsolódnak egymás­hoz, hogy e problémák egyikéhez való hozzájárulás elkerülhetetlenül maga után vonja az összes hátralévő problémák megol­dásának szükségességét. Moszkva és Bonn kapcsolatának helyreállítása a gyakorlati folytatását jelentené Európa közepén a rendezésnek. Éppen ezért ezt üdvözölni kell. .. Konrád Adenauer moszkvai láto­oatasa olyan lépést jelenthet, amely után logikussá válhat a demokratikus alapokon történő széleskörű megegyezés." Párté let A párt és a gazdasági vezetők kapcsolata a Textilművekben A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányfőinek értekezletéhez A márciusi határozat ma­radéktalan végrehajtása to­kozott követelmények elé ál­lítja az üzemi páltfunkcioná­riusokat és gazdasági vezető­ket. A termelékenység eme­léséért, az önköltség csökken­téséért folyó kemény munka csak akkor járhat eredrnénv­nyel, ha szorosabbá válik a gazdasági vezetők és párt­vezetők közötti kapcsolat, ha kölcsönösen segítik egymást. A Textilművek pártbizott­sága kibővített pártbizottsági ülésen vizsgálta meg az üzeni gazdasági vezetői és a párt­alapszervezetek vezetőinek kapcsolatát. Az értekezleten kitűnt, hogy a párt- és gaz­dasági vezetők kapcsolata nem kielégítő s ez akadá­lyozza a munkát. Nem nyújt­ják egymásnak azt a segh­séget. amit joggal elvárhat­nának mindkét fél részéről. A termelésben mutatkozó nehézségek leküzdéséhez, a fegyelem megszilárdításához például igen sok segítséget tudnának adni a pártalap­szervezetek, ha mozgósítanák a párttagokat, a népnevrjő­ket. A segítség azonban sok­szor elmarad, mert a mű­szaki vezetők nem szólnak a problémákról a pártszerveze­tek vezetőinek. A . hiányossá­gok legtöbbször csak taggyű­léseken hangzanak el. Ennek oka nemcsak az, hogy hall­gatnak a műszaki vezetők, hanem az is. hogy a pártszer­vezet vezetői sem végzik menetközben a termelés pártellenőrzését. Csak akkor keresik fel a műszaki vezető­ket. amikor a taggyűlés be­számolóját akarják készíteni de előfordult már, hogy még akkor sem. Jogosan kifogásolja például Erdész művezető elvtársnő hogy Garai elvtárs a III alapszervezet titkára csak akkor keresi fel őt, ha tag­jelöltfelvételre kér javasla­tot. Az helyes, hogy egy-egy Moszkva (TASZSZ). Mint már közöltük, a szovjet kor­mány május 26-án jegyzéket intézett a francia kormányhoz a négyhatalmi kormányfői ér­tekezlet kérdésében. A szovjet kormány hasonló jegyzéket in­tézett az Egyesült Államok és Nggy-pritannia kormányaihoz is. Június 6-án megérkezett Franciaország, az Egyesült Ál­lamok és Nagy-Britannia kor­mányának válaszjegyzéke. Az alábbiakban közöljük a francia kormány jegyzékének szövegét: „Franciaország nagykövetsé­ge tiszteletét nyilvánítja a Szovjetunió külügyminiszté­riumának és az alábbiakat közli: Franciaország, az Egyesűit Királyság és az Egyesült Ál­lamok kormányai utalnak arra a jegyzékükre, amelyet 1935. május' 10-én intéztek a szovjet kormányhoz azzal a javaslattal, hogy a "négy hatalom kormány­fői a legközelebbi időben ta­lálkozzanak. Emlékeztetnek arra, hogy a négy külügymi­niszter a Bécsben május 14-én és 15-én megtartott nemhivata­los megbeszélései során meg­egyezett abban, hogy kívánatos egy ilyen találkozó és megelé­gedéssel állapítja meg, hogy a Szovjetunió külügyminisz­tériumának május 26-i jegy­zéke alátámasztja ezt a véle­ményt. Ami a kormányfői találkozó • színhelyét illeti, emlékeztetni lehet arra, hogv Bécsben a három hatalom külügyminiszte­rei I-ausannet javasolták, míg a szovjet külügyminiszter Bé­cset indítványozta. Egyébként ezt az utóbbi javaslatot a szov­jet kormány május 26-i jegyzé­kében megerősítette. Figyelembevéve a találko­zó színhelyére vonatkozó né­zeteltérést, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormányai rpost azt javasolják, hogy a négy kormányfő Genfben találkozzék, abban városban, amely nagyszerű tárgyi adott­ságokkal rendelkezik egy ilyen jelentőségű értekezlet­hez. A három kormány ilyen­formán javasolja, hogy a négy kormányfő Genfben ta­lákozzék, július 18-tól 21-éig bezárólag. A három kormány igen örülne, ha mielőbb választ kapna, hogy ilymódon lehe­tősége legyen megegyeznie a svájci kormánnyal, amely már közölte a három kor­mánnyal. hogy a genfi érte­kezlet javasolt időpontja megfelel a számára. Moszkva, 1955. június 6.« Június 13-án a szovjet kor­mány az alábbi szövegű jegy­zéket intézte a francia kor­mányhoz: •A Szovjetunió külügymi­nisztériuma tiszteletét nyil­vánítja Franciaország nagy­követségének és a nagykö­vetség június 6-án kelt jegy­zékével kapcsolatban az aláb­biakat közli: A szovjet kormány május 26-i jegyzékében, amelyben Franciaország kormányának május 10-i jegyzékére vála­szolt, kifejezésre juttatta, hogy helyesnek tartja Fran­ciaország. a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormány­fői értekezletének összehívá­sát, S2em elő t tartva, hogy a szóbanforgó értekezlet cél­ja a nemzetközi feszültség dolgozóról, mielőtt tagjelólt­nek ajánlanák a taggyűlés ] elé, kikérik az alapszervezet I vezetői, a műszaki vezetők j véleményét is, de az már j helytelen, hogy csak ilyen esetekben keresik fel a mű­szaki vezetőket. Más problé­mákat ls közösen kellene megbeszélniök és bizonyára sokkai eredményesebb mun­kát tudnának végezni. Szeke­res Jánosné a IV. alapszer­vezet titkára igen helyesen együtt dolgozik a gazdasági vezetőkkel. Állandóan meg­beszélik tapasztalataikat, ész­revételeiket és figyelmezteti őket, ha valami hiányosságot tapasztal a termelésben. így hívta fel a figyelmét péiduál Karai György művezetőnek, hogy egyes ifjú dolgozók nem megfelelő magatartást tanvi­sítanak az üzemben és fo­kozottabban ellenőrizze mun­kájukat. A beszámolóból kitűnt, hogy sok gazdasági vezető nem végez pártmunkát, nem jár politikai oktatásra és nem vesz részt a párt kü­lönböző rendezvényein sem. Ez a hiba egyaránt megmu­tatkozik a párttag és a pár­tonkívüli gazdasági vezetők­nél. A fogyatékosságokért el­sősorban maguk a gazdasági vezetők felelősek, de az is megtörtént, hogy az alapszer­vezeti vezetők merev maga­tartása. elaárkózottsága távo­lított el egy-egy embert a pártmunkátói. Visszahúzó­dás, passzivitás tapasztalható a mesterek, segédmesterek részéről is. Pedig van előt­tük jó példa: az olyan mű­szaki vezetők, mint Zombori Zoltán elvtárs, Nagy Sándor elvtárs, akik. mint propa­gandisták, kivették részüket az elmúlt évben is a politikai munkából, ök ezenkívül még pártvezetőségi tagok. sőt egyéb társadalmi munkát is végeznek. A segédniüvezetők pedig még a népnevelő érte­kezletekre sem járnak el­item agitálnak, nem mozgósí­tanak, sőt magatartásukkal, passzivitásukkal megnehezí­tik az alapszervezet többi népnevelőjének munkáját is. A gazdasági vezetők pasz­szivitásából következik, hogy mikor segítségre volna szük­ségük, akkor sem mennek a pártszervezetekhez. maguk igyekeznek megoldani a problémákat. A javítómű­helyben például mái- hosszú idő óta szeretnének létrehoz­ni egy szakmunkás tovább­képző tanfolyamot. Megvan­nak hozzá a feltételek, elő­adó is volna az üzemben, aki pártmegbizatásként szívesen vállalná a munkát. A szerve­zés azonban kudarcba fülled: és senkinek sem jutott esa*« be, hogy a pártalapszervezet segítségét kérjék a dolgozók meggyőzéséhez. Az értekezlet azonban nem­csak megállapította a hiá­nyosságokat. hanem megtette az első lépéseket a hibák fel­számolásához. A jelenlévők elhatározták: a politikai munka megjavítása végett a következő oktatási évben a műszaki vezetőket kivétel nélkül beosztják képzettsé­güknek megfelelő politikai oktatásra. Az alapszerveze­teknek fontos feladatként je­lölték meg. hogy minden mű­szaki vezetőnek adjanak kép­zettségéhez megfelelő párt­munkát. Megvizsgálják ezen­kívül a segédmesterek prob­lémáit is. hogy kiderítsék, mi az oka passzivitásuknak és őket is igyekeznek megnyerni pártmunka vállalására. A ha­tározatok, a javaslatok azon­ban még nem javítják meg a pártmunkát, a vezetők kap­csolatát. A következő hóna­pok fontos feladata, hogy kölcsönösen segítsék e kap­csolatok megjavítását, hogv ezen keresztül eredményesen munkálkodhassanak a jobb eredmények eléréséért. enyhítése és az államok kö­zötti kölcsönös bizalom meg­szilárdítása. A szovjet kormány bele­egyezik abba, hogy a négy halalom kormányfőinek érte­kezlete július 18-án nyíljék meg Genfben. A szovjet kor­mány ezzel kapcsolatban szükségesnek tartja megemlí­teni, hogy a francia kormány június 6-i jegyzékében az a törekvés nyilvánult meg, hogy az értekezlet három­négy napig tartson és ugyan­akkor megkerüli a szovjet kormány május 26-i jegyzé­kében felvetett fontos kér­dést: az említett értekezlet feladatainak kérdését. A mai helyzetben az érte­kezleten résztvevő mind a négv hatalom kormányainak elsősorban abban az irány­ban kell erőfeszítéseket ten­niük. hogy biztpsítsák az ér­tekezlet alapvető feladatának teljesítését: a nemzetközi fe­szültség enyhülését A szovjet kormány meg­elégedéssel veszi tudomásul azt a közlést, hogv a svájci kormány hozzájárult az em­lített értekezlet Genfben való megtartásához. A szovjet kormány hasonló jegyzéket intézett Nagy­Britannia és az Egyesült Ál­lamok kormányaihoz is. Moszkva. 1955. június 13­Á DISZ kongresszusa előtt Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Minisztertanácsa által megerősített, valamint a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Szövetségi Tanácsa és Nemzetiségi Tanacsa külügyi bizottságai által jóváhagyott, a független és demokratikus Ausztria helyreállításáról szóló 1955. május 15-én Bécs­ben aláirt államszerződést a Szovjetunió Legfelső Taná­csának elnöksége ratifikált­nak nyilvánította. * Hétfőn teljes üléssel befe­jeződött a Duna-bizottság XII. ülésszaka. Az ülés elfo­gadta a Duna-bizottság 1954. évi költségvetése, valamint az 1955. évi költségvetése ed­digi végrehajtásáról szóló je­lentést, amelyet Ida Avra­mescu, a Duna-bizottság fő­könyvelője ismertetett. Az ülés ezután úgy határozott, hogy a Duna-bizottság XIII. ülésszakát 1955. december 7­re hívja össze Budapestre. Ezután Sik Endre, a Duna­bizottság elnöke bezárta a Duna-bizottság XII. üléssza­, kát, ... „Kik lesznek a legjobbak"... A Szegedi Cipőgyár­ban elsején kezdődött az ifjúsági műszak a DISZ II. kongresszusa tiszteletére. Azóta a fiatalok egymás terme­lési eredményeit túl­szárnyalva karcolnak az elsőségért. .4 c üzem vezetősége külön jutal­mát tűzött ki a ver­seny legjobbjainak. 4 jiatalok közi Illencsik Mátyás érte el eddig a legmagasabb telje­sítményt, 206 százalé­kot. Nyári Imre és Lek­rinszky Ilona 182-181 százaléka és Lele Já­nos 196 százaléka is igen elismerésre méltó teljesítmény, hisz eddig „csak" 130 százalék volt az átlagteljesítmé­nyük. 'A verseny újabb meglepetéseket, újabb kiemelkedő eredménye­ket hoztak. Most az utolsó napokban dől el végleg, kik lesznek -? legjobbak. SZALA1 DEZSŐ DISZ-titkár levele nuoaua l j tagokkal erősítjük ülSZ-9zervezet(inket Annál az alegységnél, ahol Tóth Béla honvéd a DISZ-titkár, eleven, pezsgő szer­vezeti élet alakult ki a kongresszusra való készülődés időszakában. A DISZ-tagok el­határozták. hogy a kiképzési feladatok vég­rehajtása mellett a harckészültség fokozása nyomán az alegység DISZ-szervezetét egyre több űj taggal erősítik. Ünnepi taggyűlésen megfogadták: a kongresszusi héten 18 példamutató, a ki­kiképzés folyamán a legjobb eredményt elért elvtársat felveszik a DISZ-tagok so­rába. Eredményes agitációs munkát foly­tattak Eperjesi József és Szabó Károly elv­társak. Az utóbbi taggyűlésen 13 elvtárs kapta kézhez a megtiszteltetést jelentő DISZ-tagkönyvet. Az új DISZ-tagok között ott van Nagv István honvéd elvtárs is, aki az utóbbi idő­ben kiváló eredményt ért el a lőkiképzés­ben. Politikai és szakmai ismereteit állan­dóan gyarapítva elérte, hogy osztályzata és harckészültsége az egységen belül a leg­jobbak közé sorolható. Tóth elvtársék nem nyugodtak meg az elért eredmények láttán. A napokban még hét elvtárs felvételét tárgyalja meg a tag­gyűlés. Kovács tiszt alegységénél is nagy gon­dot fordítanak a szervezeten kívüli elvtár­sak nevelésére. A DISZ-tagok példamutató segítsége nem egy esetben komoly ered­ményt jelentett. Kiss László a kiképzési év elején a po­litikai és szakmai követelményeknek csak némileg tudott eleget tenni. A DlSZ-szer­vezethez fordult segítségért. A DISZ-tagok nem hagyták cserben. Elhatározták, hogy a kiképzés minden területén kiváló ered­mények elérésére és fegyelmezett magatar­tásra nevelik. Igyekeztek a foglalkozások minden percét kihasználni. Szüntelenül se­gítették és szakmai tanáccsal látták el a féladatok végrehajtásakor. Áz eredmény nem maradt el. Kiss elvtárs az egyes lő­feladatckat kiválóan végrehajtotta. Megbíz­ták társadalmi munkával és mipt a kultúr­szoba tanács vezetője egyre eredményesebb munkát végez. Eddig végzett jó munkájáért a napokban tartott taggyűlésen őt is felvet­ték a DISZ-tagok soraiba. — - F orrai János KMIBUI* iwmsléti ercimftflvekkBi kiszintiiík a DiSZ II. kantresszusát Üzemünkben kéthe­tes ifjúsági műszak in­dult a DISZ II. kong­resszusának tiszteleié­re. A szárazfonó DISZ­tagjai a műszak alatt a terv naponkénti meny­nyiségi és minőségi tel­jesítéséért küzdenek. Sokan érnek el olyan kiemelkedő eredménye­ket, mint Tóth II. Er­zsi és Lórincz Vera, akik 110 százalék fölött teljesítik napi efőirányr zatukat. A késések megszün­tetéséért való harcban még van feladatunk. Sziráki Jolán ifjúmun­kás például 20 percet késett az elmúlt hó­napban. Beszéltünk ve­le és azt ígérte ipar­kodni fog, hogy ez ne forduljon többet elő. Mi, többi fiatalok bí­zunk Sziráki elvtárs­nőben, ő pedig a csor­bát iparkodik munkár jávai kiköszörülni. Mi, a szárazfonó fiataljai úgy akarunk dolgozni, liogy új eredményekről tudjunk számot adni a ti. kongresszu­Q1SZ sán. Terhes Rózsi, alapszervezet DISZ-titkai a a II

Next

/
Thumbnails
Contents