Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-12 / 137. szám

OELMRGYHRORSZIü Vasárnap, 1955. június 13. Emberek a földgömb körül O )tven ember. Többnyire már mind kinőttek az emberpalánták számára viúretezetf iskolapadokból, amelyekben most komótosan, vagy öregesen elhelyezkednek. Körülöttük van egy tucatnyi gyerek is; szúk egy kicsit a tiszta tanterem a Petőfi telepi 1. általános iskolákban. Gyűlés van ugyanis — békebeszélgetés. S lám alig múlik el 7 óra, mind többen lesznek. Már hatvanan is vannak talán! Az újonnan jöttek alig telepednek le, körülnéznek a teremben, mert bár minden szabályosan a helyén van itt — az asztal, a szekrény, a padok, s a cserepes virágok a kis fali polcocskákon, — a terem mégis más, mint a megszokott. A táblán, a térképtartón, s oldalt is körben a falakon lepedőnyi térképek függnek. Afrika, a két Amerika. Európa és Ázsia együtt. Ausztrália, és középen a padok előtti kis asztalon egy új. csillogó földgömb áll. Akárha egy földrajzórán lennénk! Toldi István, az iskola Kossuth-díjas igazgatója röviden felvázolja az utóbbi hetek politikai eseményeit. Április közepén: Bandung. Értekezletre ültek össze az ázsiai és afrikai népek képviselői. — Nagy szó ez, igen nagy szó. Ilyen tanácskozás először történt a világtörténelemben — mondja Toldi. t most már kiderül, minek itt a sok ^ térkép. Kiss József, az iskola békefelelőse és földrajztanára már ott áll a térkép előtt és a mutatópálca körülfutja Ázsiát, majd a másik térképen Afrikát. Azután a földgömbön mutatja meg, hogy a szárazföldből micsoda hatalmas területet foglal el a két világrész. Óriási távolságok képén fut végig a pálca néhány másodperc alatt — s közben mintha mágnes vonzaná, mindig visszatér egy pontra: —- Ez itt Magyarország. — A másik jelentős politikai esemény, amely már minket is közvetlenül érdekel — folytatja Toldi r-, oz osztrák államszerződés megkötése. A kővetkező pillanatban repülés újra innen Szegedről, a Petőfi, telepi iskolából át a Dunántúlon s itt van Ausztria. Bécs. Toldi felvázolja a második világháború után kialakult osztrák helyzetet s a végelérni alig akaró húza-vonát a szerződés körül. A következő állomás: Párizs. A párizsi szerződés ratifikációjáról van szó. S azután a béketábor válasza: Varsó. A varsói egyezményt aláíró állomok területét mutatják meg a térképen. Az első: a Szovjetunió. Kiss tanár végighúzza pálcáját a roppant birodalom térképén, a Balti-tengertől a Csendes-óceánig, r— Tízezer kilométer hosszú. — Szzzz! <— az eddig csendes hallgatóság felmorajlik. — Es milyen széles? — Éppen fele válaszol Kiss. «• ötezer kilométer. — Mutasd csak, milyen államok vettek még részt! — mondja Toldi, és Kiss tanár körülkeríti az óriási területet. A térkép pedig már szinte el is tünik. Mintha országokon repülnénk át, népek életét, nemzetek gazdaságát tanulmányoznánk közvetlen közelről. Az eddig sem távolsághoz, sem arányokhoz nem kötött fogalmak most tartalmat, arányt, formát kapnak, s erejüket szétsugározzák minden hallgatóba. Amikor Kiss tanár keresztülfekteti Európán a mutatópálcát, hogy: ami ettől nyugatra van, az a támadó tömb, ami ettől keletre, az a béke blokkja — szinte kitör a taps. Pedig ez nem is olyan gyűlés, ahol tapsolni szokás, de csak feszíti az ember mellét, hogy nem vagyunk mi valami erőtlen gyülekezet. S alig fejezi be Toldi, megindulnak a kérdések. fi'őieg Ausztria, meg Jugoszlávia iránt érdeklődnek. Toldi magyaráz, s persze sokat magyaráz a térkép is. Ausztria helye Európában, Jugoszlávia helyzete a béketábor országai között, a Szovjetunióval tárgyalisokat kezdő Svédország jelentősége, s a világ erőviszonyainak földrajzi tényezői. — mind világosabbak, konkrétabbak a térkép és a földgömb segítségével. Nagyszerű, eredményes módszer az ilyen beszélgetés. Üj kísérlet, amilyen nem volt még Szegeden, és talán másutt sem, s amely a békeagitációnak új, rejtett forrásait tárja fel. Lassan végefelé is jár a beszélgetés, amikor Jenei Sándor bácsi, az ősz apóka is feláll: — Mivel itt a béke hívei jöttek össze, akik harcolni is hajlandók azért, ami idehozta őket, azt szeretném, ha Toldi elvtárs elmondaná, mit csináljunk mi most? Hogy harcoljunk? Toldi, a kedves fiatal igazgató, ezt a tanácsot adja Jenei bácsinak: — Mondják el mindenkinek, amit itt hallottak, meséljék el, amit itt láttak, hadd tudják meg minél többen, mekkora a mi erőnk. Az öreg leül, s lassan bólogat. Törődött arcán kicsit kisimulnak a ráncok, s öreg kék szemében egy csöpp mosoly is megcsillan. Es erre, ki tudja milyen mélyről, gyermekkorom lassan mohosodé lágy birodalmából egy alak lép elő: Atlasz, a görög mitológia alakja. Atlaszt mindig úgy láttam, omló hajjal és dús szakállal, homloka csontboltján az idő, és a gondok mély redőivél, amint robosztus vállán tartja a délkörökkel szeldelt földgolyót. Körülötte csillagok árja, s naprendszerek süvöltenek az űr szédítő forgatagában, csak őáll rendületlen, soha nem könnyűid terhével, tenger szemének tükre mögött soha el nem mondható gondolatokkal. De most Atlasz nem igy lép élő. Gond nincs az arcán, s bölcs, mély mosolya egy vers ütemét idézi: s;. Tartotta 8 S srotgat Nélküle zuhantak volna, akik úgy lefogták. S 8. mfg a súlyos földhöz ért füle, kihallgatta a történelem titkát. Hogy rajta áll, ml lesz a nagy golyó sorsa, amit a vállára vetettek; hisz nincs más, aki tartsa, — tudja jól: becsapták, amíg a tórvényröl fecsegtek. Ölébe kapja most a földet Atlasz, mit vállán kínnal tudott tartani, s rslllagrögökön őrzik majd hatalmas drága birtokként roppant karjai. AMintha az öreg Jenei állna a mitolópia erőművésze helyén. Nem egyedül Ott állnak mind a hatvanan, akik itt ültek. — s hányan még! Százan, ezren, milliószám. övék a föld, az 6 vállukon nyugodott évezredeken át — rajtuk áll, s joguk van ölbekapni, és az évezredes bölcsességgel megszabni, mi történjék drága birtokukon, , !*" "Fejér Dénes Grotewohl miniszterelnök nyilatkozata a bonni kormányhoz intézett szovjet jegyzékről Berlin (MTI). Ottó Groteuohl miniszterelnök sajtónyilatkozatban ismertette a Német Demokratikus Köztársaság kormányának álláspontját a Német Szövetségi Köztársaság kormányához intézett szovjet jegyzékkel kapcsolatban. „A Német Demokratikus Köztársaság kormánya — mondotta a miniszterelnök — amelyet a Szovjetunió nagykövete tájékoztatott a Bonnak küldött jegyzékről, teljes mérték-, ben támogatja a szovjet kor- j mány lépését. Kormányunk t megelégedéssel' vette tudomásul. hogy Nyügat-Németország valamennyi politikai pártja és egész közvéleménye a Szovjetunió és Nyugat-Németország kapcsolatainak rendezésére lett szovjet javaslat elfogadása mellett szállott síkra. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya abból indul ki, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak megteremtése nemcsak a nemzetközi feszültségnek az európai béke biztosítása szempontjából oly nagyfontosságú további csökkentését mozdítja elő, hanem a né met egymásközti megegyezését is, amely nélkül lehetetlen az egységes, szabad, demokratikus Németország megteremtése*. A Duna-bizottság ülése A Duna-bizottság — munkacsoportjainak kétnapos tárgyalásai után — szombaton teljes ülést tartott. Az ülés meghallgatta azoknak a munkacsoportoknak a jelentését, amelyek a Duna-bizottság titkársága és apparátusa 1955. évi munkatervének eddigi végrehajtásáról szóló beszámolóval, továbbá a növény és állategészségügyi felügyelet kérdésében a bizottság tagállamaitól összegyűjtött anyagokkal kapcsolatos beszámolóval foglalkoztak, A teljes ülés a jelentések megvitatása után mindkét beszámolót egyhangúlag elfogadta. Az ülés ezután áttért a harmadik napirendi pont tárgyalására, amelynek során az egyes delegációk adnak tájé kozlatást arról, hogyan hajtják végre saját Duna-szakaszaikon a Duna-bizottság nyolcadik ülésszakán a vám- és egészségügyi ellenőrzés egységesítő ;é-e vonatkozóan elfogadott ajánlásokat. Tanügyi kiállítást rendez a Járási Oktatási Osztály Hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából folyó hó 19-én a járás valamenynyi iskolájának résztvéíelével a kiskundorozsmai általános iskolában tanügyi kiállítást rendez a Szegedi Járási Tanács oktatási osztálya. A kiállítás az alsó és felső tagozat, valamint a részben osztott iskolák és óvodák oktatónevelő munkájának megkönynyítésc céljából készített szemléltető eszközöket mutatja be. A kiállítást rendező bizottság a beküldött szemléltető eszközöket megbírálja és azok készítőit jutalomban is részesíti. A' legjobb munka készítője 5000 forint pénzjutalomban részesül. A kiállítással kapcsolatos ün népségét kultúrműsor, majd tánc követi. A pártvezetés és az ipari termelés meg javítása megköveteli: szilárdan a Központi Vezetőség márciusi határozatában megjelölt úton kell haladni Á Szegedi Városi Pártbizottság kibővített ülése MINTEGY 700 LEVELEZŐLAPOT adtak el a békebizott ságok megyénkben, melyet a helsinki Béke-Világtalálkozó alkalmából bocsátottak ki. Ezzel széleskörű levelezési moz galmat akarnak megindítani a magyar munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek a külföldi, békeharcosok között. A SZOVJET állami földrajztudományi könyvkiadó kiadta a „Jugoszlávia természetrajza" című könyvet. A könyvet Jugoszlávia földrajza és természetrajza iránt érdeklődő olvasóknak és szakembereknek szánták. A Szegedi Városi Pártbizottság kibővített ülésen tárgyalta meg, milyen eredmények és fogyatékosságok mutatkoznak Szegeden a pártvezetésben és az tpari tervteljesítésben. A Párt-végrehajtó Bizottság beszámolóját Vereska András elvtárs másodtitkár ismertette. Mindjárt a bevezetőben rámutatott arra: A Párt-végrehajtó Bizottság a Központi Vezetőség márciusi határozata után legfontosabb feladatának tartotta a határozat elterjesztését, alapos megismertetését, az üzemek, tanintézetek és a mezőgazdaság dolgozóival. Szükséges volt ez annál is inkább, mert Szegeden is erősen éreztette hálását a jobboldali politika, amely elsősorban a nehézipar szerepének lebecsülésében jelentkezett. Érezhető volt az is, hogy a jobboldali politika hívei kezdték lebecsülni a pám vezető szerepét és nem egy esetben gúnyosan nyilatkoztak a Szovjetunióról, noha minden becsületes ember tudja Szegeden is, hogy szabadságunkat, függetlenségünket a dicső Szovjet Hadsereg hozta el számunkra. Azokon a párttaggyűléseken, ahol a Központi Vezetőség határozatát Ismertettük, a párttagok 90—95 százaléka megjelent, ami arra mutat, hogy elvtársaink többsége mélységesen elítélte és elítéli a jobboldali elhajlást, az opportunizmust, és ezt nemcsak felszólalásaikká], hanem a termelő munkában elért sikereikkel is alátámasztották. Az értelmiség egy részénél és a kispolgárság körében még mindig tapasztalható bizonytalanság a Központi Vezetőség határozata után, ami arra figyelmeztet, hogy e rétegek között javítani kell a politikai felvilágosítást. Párttagjaink és az egyszerű dolgozók többsége azonban szilárdan követi pártunkat a szocializmus felépítésében. Megmutatkozik ez abban, hogy a máriusi határozat óta erösebb lett a pártvezetés, javult a pártfegyelem és általában bizakodóbb a dolgozók hangulata, lendületesebben halad a munka. Szeged üzemei is csatlakoztak a 20 budapesti üzem felhívásához, s e csatlakozás eredményeként mintegy 60 millió forint terven felüli felajánlást tettek. Javulás észlelhető a munka f egy elei ?n is, noha az eredményeit mellett még mindig vannak súlyos fogyatékosságok. A munkás-paraszt szövetség is erősödött Szegeden és a szegedi járásban, — mutatja ezt az is, hogy harminc üzem patronálja a környékbeli tsz-eket és gépállomásokat — mégis nagyon sok a tennivaló etekintetben. Vannak még mindig, akik nem értik, miért kell a munkás-paraszt szövetségen belül feltétlenül biztosítani a munkásosztály vezető szerepét. Megállapította a beszámoló, hogy napjainkban sem folyik még kemény és bátor harc az osztályellenség ellen. Ez részben abból fakad, hogy némely üzemben a pártszervezet vezetői elméletileg képzetlenek, nem látják, hogy a szocializmus építése mindjobban az élesedő osztályharc közepette megy végbe és lehetetlen az ellenséges elemek. állandó leleplezése nél kül biztosan előrehaladnunk. Felháborítóak az olyan esetek, ami az Ecsetgyárban, a Ruházati Boltban történt: ezeken a helyeken aláírásokat gyűjtöttek egy volt gyáros illetve egy horthysta őrnagy védelmében. Mindebben az a súlyos és mélységesen elitélendő, hogy a pártszervezetek szemelattára történtek, sőt még sokkal sú-( lyosabb, hogy a pártszervezet vezetői is segédkezet nyúj-j lottalc az ellenséges elemek által szervezett és elindított aláírasgy ű jtéshez. A tag- és tagjelöltfelvételi munkát értékelve Vereska elvtárs a következőket tárta a pártbizottság elé: Szegeden 25 üzemi alapszervezetben egy esztendő óta nem vettek fel tagjelöltet, ami arra mutat, nogy ott a kommunisták nem törődnek a pártonkívüli dolgozók nevelésével, közömbös számukra a párt szakadatlan erősítése. Nem kielégítő a tag- és a tagjelölt, felvételnél a szociális összetétel sem. Gyenge eredmény az, hogy az első negyedévben felvett 9-1 tagjelölt között csak 50 volt a munkásszármazású. A továbbiakban arra kell törekedni, hogy javítsuk a munkások és általában a kétkezi dolgozók számarányát a tagjelöltek soraiban. Elítélte a beszámoló, hogy a pártcsoportck általában minden üzemben gyengén dolgoznak, nincsenek rendszeres üléseik, habár ebben a városi pártbizottság is hibát követett el, mert két éve nem tárgyalta meg alaposan a pártcsoportok tevékenységét. Az alapszervezet vezetői nem ellenőrzik sok esetben, hogy tanulnak-e a pártcsoportvezetők, ismerik-e a párt határozatait, a mindennapi politikai feladatokat, az üzem tervteljesítésének mutatóit. Ennélfogva a pártcsoportvezetők nem ellenőrzik, hogy a sztahanovisták átadják-e munkamódszereiket, példát mutatnak-e nap mint nap a többi dolgozó előtt, minőségre dolgoznak-e, vagy selejtet gyártanak. Ebből az a tanulság, hogy a pártcsoportok munkáját jobban ki kell használni. Minden alapja megvan ennek, mert a kommunisták lelkesen fogadták és teljesen egyetértettek és ma is egyetértenek a Központi Vezetőség márciusi határozatával. Péter János elvtárs, a Ruhagyár párttitkára felszólalásában szintén a pártcsoportok gyenge munkáját tárta a pártbizottsági ülés elé és önkritikusan beismerte: a párthatározatok a Ruhagyárban sem jutottak el a dolgozókig, csak legfeljebb a pártcsoportvezetőkig. De ezek az elvtársak már nem ismertették a határozatokat a hozzájuk beosztott kommunistákkal. Végül azt hangoztatta Péter János elvtárs, hogy a pártszervezet munkája csak akkor javulhat meg, ha a jövőbein jobban támaszkodnak a pártcsoportokra. (Megjegyezzük: Péter elvtárs felszólalásában az volt a hiba, hogv egy szót sem szólt arról, hogyan, milyen módon akarják megjavítani a pártcsoportok munkáját.) Leggyengébb az agitáció és a propagandamunka Szegeden állapította meg a beszámoló. Nem folyik kíméletlen harc az üzemekben meghúzódó ellenség ellen, akik különböző módszerekkel törekszenek a normalazításra is. Népnevelőink sok esetben nem veszik fel ellenük a harcot, elhallgatják az ellenséges demagógiát, sőt még az is előfordul, hogy együtt sopánkodnak a régi rendszert visszasíróklcal. Ennek oka, hogy rossz a népnevelők minőségi összetétele. A párt- és a gazdasági vezetőik lebrcsülik a népnevelők munkáját, általában az elméletileg felkészületlen elvtársakat küldik agitálni a fcsrvteljesítés, az önköltségcsökkentés, a takarékosság megvalósításáért. Ennek az állapotnak a legrövidebb időn belül véget kell vetni úgy. hogy a légi bb, legnarcosabb népnevei üfc mellett vezető párt funkcionáriusokat, jó gazdasági vezetőket, technikusokat stb. kelj népi nevelömunkával megbízni; Olyanokat, aikik semmilyen körülmények között nem tű* rik az ellenség hazudozásait, rágalmait és könyörtelenül leleplezik az ilyen elemeket, A többi között ezzel az in* tézkedéesel is hozzá kell járulni ahhoz, hogy az üzemeikben száímontartsák az osztályidegeneket és megtalálják a módját az el távoli* tásuknak. Bite Vince elv* társ, a MAV Igazgatóság osz* tályvezető helyettese ezzel kapcsolatban elmondotta hozzászólásában: az ellenség eltávolítása azért megy olyan nehezen némely helyen, merc egyes pártvezetőségi tagok és népnevelők kedveitlenül, len* dület nélkül végzik munká* jukat, nem tanulnak és nem látják, miért kell a kártevőket leleplezni és az igazgató által eltávolíttatni a becsületes dolgozók közül. Amikor arról van sző, hogy egy-egy ilyen kártevőt ki kell sep* rőzni az üzemből, akkor néha még a párttitkár sem tud érveket felhozni ellene és az ellenség, aki minden hájjal meg van kenve, fellebbez, sokszor hetekig nem dolgozik, amíg az ügyét tárgyal" iák és mégis megkapja utólag a teljes munkabérét. Ezért, — javasolta Bite elvtárs —> azokat a párt- és gazdasági vezetőket, akik nem állják meg a helyüket, megfelelőkkel ki kell cserélni. Végül elhatározta a Szegedi Pártbizottság ülése, hogy meg kell szüntetni a pártés a gazdasági vezetők kö-» zött lévő pártszerűtlen viszonyt, ami némely üzemben megnyilvánul. Sokkal hatékonyabbá kell tenni a termelés pártellenőrzését. A párttitkár elvtársak ne csak általánosságban számoltassák be az igazgatókat, hanem maguk is ismerjék meg a termelés összes mutatóit, hogy mindennap hatékonyan! tudják ellenőrizni, hogyan teljesíti tervét az üzem, Mindent el kell követni, hogy a sztahanovisták segítsék a többi dolgozókat, — az Újszegedi Kender sztaha* novistáihoz hasonlóan —, mert nem megengedhető az a jelenség, hogy a darabbérben dolgozók tíz százalélta még mindig nem teljesíti a normát. A szegedi üzemek vállalták, hogy december 23-ig teljesítik éves tervüket. De hogy ez a vállalás valóban megvalósuljon, ahhoz minden üzemi pártbizottsági alapszervezet járuljon hozzá azzal, hogy konkrétan lefektetik munkaterveikben: milyen módon segítik, ellenőrzik a termelést, Ladányi Benedek elvtárs, a végrehajtóbizottság első titkára felszólalásában felhívta a figyelmet arra. hogy a termelés pártellenőrzésének nem szabad csupán az igazgatók. beszámolójára korlátozódnia. hanem a szocializmus építésének szakaszában a pártmunka minden formájának és fajtájának végső fokon a termelési tervek teljesítését, a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését, az anyag takarékosságot, a minőség javítását kell eredményeznie. Megállapította a végrehajtóbizottság beszámolója, és a hozzászólók is hangsúlyozták. hogy gyenge az iskolai pártszervezetek ellenőrzése és emiatt rcmlott a szociális összetétel a magasabb iskolákra való felvételnél. Ezzel kapcsolatban Ladányi elvtárs javasolta a pártbizottságnak. hogy vizsgálja felül a különböző iskolák munkáját annak érdekében, hogy a munkás- és parasztfiatalok százalék aránya évről évre, de különösen a tavalyihoz képest növekedjék a felvételeknél. Ezt a javaslatot több hozzászólás után a kibővített pártbizottssgi ülés egyhangúan elfogadta,