Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-10 / 135. szám

WAG PROLETÁRJAI ...» AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MAI SZAMUNKBÓL! A fellazult norma nyomában az Üjszegedi Kender-Lenszövőben (5, oldal} A mórahalml gépállomáson örömmel fogadták a Központi Vezetőség határozatát (5. oldal) "Adenauer nem utasíthatja vissza a Szovjetunió: meghívását* . (4. oldal) A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól A Központi Vezetőség határozatának rövidített azövege: I. Pártunk politikájának eredményeként az utóbbi évek folyamán népgazdaságunkban mélyreható változások mentek végbe. Hazánk fejlett szocialista iparral rendelkező ipari-agrár országgá vált. A párt irányításával, munkásosztályunk segítségével, népi demokratikus államunk támogatásával létrejött és egyre erősödik a mezőgazdaság szocialista szektora, amely a szántóterületnek majdnem egyharmadát foglalja el. Gyökeret vert és fejlődik a termelőszövetkezeti mozgalom. Ma már mintegy 200 000 termelőszövetkezeti család, meggyőződve a szövetkezeti nagyüzemű gazdálkodás előnyeiről, magabiztosan követi e dolgozó parasztság felemelkedésének ezt az egyetlen, járható útját. Megszűnt a mezőgazdaságban a munkanélküliség és igen szűk térre korlátozódott a szegényparasztok kizsákmányolásának lehetősége. Megváltozott az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság élete, növekedett jólétük, műveltségük. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének megkezdésével egyidejűleg pártunk és kormányunk nagy erőfeszítéseket tett a mezőgazdasági termelés fellendítésére. E tekintetoen különösen jelentős a Központi Vezetőség és a Minisztertanács 1953 decemberi határozata, amelynek nyomán egészséges fejlődés indult meg a mezőgazdaság számos területén. Megnövekedett a termelési kedv: a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok a múlt évben minden földet művelés alá vettek; háromnegyedmillió katasztrális holddal nagyobb területet trágyáztak meg istállótrágyával, mint 1953-ban. Az előző hat év átlagához képest 22 százalékkal nőtt legfontosabb takarmánynövényünknek, a kukoricának összhozama; részben ennek köszönhető, hogy az ország sertésállománya nagyobb, mint bármikor volt. A legfontosabb zöldségfélékből 1954-ben 14 százalékkal többet termeltünk az előző évinél; örvendetesen nőtt a vöröshagyma, a fűszerpaprika és a paradicsom termelése is. A termelés növeléséhez nagymértékben hozzájárult, hogy munkásosztályunk, szocialista iparunk termelési, műszaki és politikai téren fokozott segítséget nyújtott a mezőgazdaságnak. Egyebek között 1954-ben 3740 traktorral, 1379 fogatos- és traktorekével, 950 cséplőgéppel, 774 000 mázsa műtrágyával adott többet az ipar, mint 1953-ban. Még nagyobbak lehettek volna eredményeink, ha pártunkban és az államszervezetben lábrakapott jobboldali nézetek nem hátráltatták volna a mezőgazdaság egészséges fejlődését. A jobboldali nézetek hatására a tanácsok, s a begyűjtési apparátus egy részében, továbbá számos gazdaságban eluralkodott a fegyelmezetlenség, nem óvják megfelelően az állami és szövetkezeti tulajdont, gyakran lebecsülik a gépeket és azok szerepét a hozamok növelésében. E káros jelenségek ellen pártszervezeteink jelentős része nem folytatott következetes harcot. Az opportunista nézetek elterjedése lazította az állam' polgári fegyelmet is: Nagy az elmaradás például a kukori' ca-, burgonya- és sertésbegyűjtésben. Jórészt ezért nem kielégítő a húsellátás. A mezőgazdasági irányítószervek: a Földművelésügyi Minisztérium, az Állami Gazdaságok Minisztériuma, a megyei és járási tanácsok nem hajtották végre az 1953 decemberi határozat számos intézkedését. Ez is oka annak, hogy a termelési színvonal nem emelkedett kielégítően és nagy az elmaradás olyan fontos termelési ágakban, mint a kenyérgabonatermelés és a szarvasmarhatenyésztés. Pártunk Központi Vezetősége a márciusi és áprilisi határozatokkal döntő csapást mért a jobboldali, népellenes nézetekre, amelyek fékezték a mezőgazdasági termelés fejlesztését, akadályozták a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítását és növekedését. Ezek a határozatok új lendületet adtak a mezőgazdaságunk általános fejlesztéséért folyó harcnak. A szocialista társadalom felépítése, dolgozó népünk jólétének emelése érdekében a mezőgazdaság terén pártunk előtt kettős, egymástól elválaszthatatlan feladat áll: a) A párt III. kongresszusa határozatának megfelelően számszerűen is tovább kell fejleszteni a termelőszövetkezeti mozgalmat — az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak termelőszövetkezetekbe való önkéntes tömörülése útján — olyan ütemben, hogy a második ötéves terv végére a mezőgazdaságban is túlsúlyban legyen a szocialista szektor. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését elsősorban a meglevő termelőszövetkezetek megszilárdítása, példamutató gazdálkodása mozdítja elő. A régi termelőszövetkezetek további erősítése mellett új termelőszövetkezeteket is kell szervezni. Ehhez a párt és az állaim az elkövetkező években fokozott anyagi, technikai és szervezési segítséget nyújt. b) Növelni és olcsóbbá, gazdaságosabbá kell tenni a mezőgazdasági termelést, hogy dolgozó népünk élelmiszerszükségletét mindjobban kielégíthessük és iparunkat mindinkább elláthassuk mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal. E feladat megvalósításában az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek kell élenjárniok, egész termelésük, s el sősorban árutermelésük gyorsabb növelésével és gazdálkodásuk gyökeres megjavításával, amit lehetővé tesz a fokozottabb gépesítés, valamint a tudomány eredményeinek alkalmazása. Meg kell valósítani a Központi Vezetőség és a Minisztertanács 1953 decemberi határozatát, munkánk középpontjába állítva a kenyérgabonatermelést, szarvasmarhatenyésztést, valamint az egész állattenyésztés takarményalapjának biztosítását, elsősorban a kukoricatermelés fokozásával. Az ország lakosságának élelmiszerekkel s a könnyűés az élelmiszeriparnak nyersanyagokkal való bőségesebb ellátása, valamint magának a dolgozó parasztságnak s a munkás-paraszt szövetség erősítésének érdekében pártunknak és kormányunknak továbbra is támogatnia kell az egyénileg gazdálkodó parasztságot termelésének s különösen árutermelésének növelésében. Biztosítani kell az egyénileg gazdálkodó parasztok számára a továbbiakban is, hogy termelésük, s különösen árutermelésük növelésében anyagilag érdekelve legyenek. A két fő feladatot: a mezőgazdaság szocialista átszervezését s a mezőgazdasági termelés fellendítését együttesen kell megoldanunk. Ennek feltételei ma már megvannak. Népi demokráciánk fejlődése, az első ötéves terv eredményei, szocialista iparunk növekedése, valamint a mezőgazdaság szocialista szektorának erősödése megteremtették azt az alapot, amelyre támaszkodva nagyobb léptekkel mehetünk előre a mezőgazdaság szocialista átszervezése és egyidejűleg a termelési színvonal növelése útján. Ehhez azonban múlhatatlanul szükség van népi demokratikus államunk következetes gazdasági szervező és irányító munkájára. Pártunk és kormányunk irányításával, társadalmunk vezetőerejének, a munkásosztálynak segítségével, dolgozó népünk e nagyszerű célkitűzéseket megvalósítja, mert a lenini elvek alapján a szegényparasztságra támaszkodva, szövetségben a középparasztsággal, harcolva a kulákság ellen, tovább erősítjük és szilárdítjuk a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, feladataink sikeres megoldásának biztos zálogát. II. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének irányelvei Népi demokráciánk fejlődésének jelenlegi szakaszán pártunk, népi demokratikus államunk és dolgozó népünk előtt álló legfőbb feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ami megteremti annak a lehetőségét, hogy gyorsan növekedjenek a mezőgazdaság termelőerői és a munka termelékenysége: a szocialista város után kialakuljon a szocialista falu, létrejöjjön országunk egységes, szocialista társadalma. A Központi Vezetőség már* ciusi és áprilisi határozatai megteremtették a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyik legfontosabb politikai előfeltételét: pártunk és kormányunk egységesen és félreérthetetlenül áll a mezőgazdaság szocialista átszervezésnek iigye mellett, senki számára nem lehet kétséges, hogy pártunk és népi demokratikus kormányunk az egész dolgozó parasztság számára a felemelkedés egyetlen járható útjának a szövetkezest tekinti, A mezőgazdaság szocialista átszervezésének előmozdítása érdekében tett intézkedések mellett, pártunk és kormányunk továbbra is minden lehetőséget (kisgépet, műtrágyát, nemesített vetőmagot, tenyészállatot stb.) megad az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságnak ahhoz, hogy növelhesse termelését, fokozhassa a hozamokat mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben, hiszen az egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszti gazdaságok ma és még hosszabb időn keresztül jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés minden területén. "1 A mezőgazdaság szociaJ-* lista átszervezése csak a párt, s a népi demokratikus állam céltudatos politikai, szervező és gazdasági munkájának eredményeként mehet végbe. A mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló céltudatos munka nélkül a szocializmus ügye nem győzhet a mezőgazdaságban. A Központi Vezetőség minden párt- és állami szerv kötelességévé teszi, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel segítsék a szövetkezet ügyét, mozdítsák elő a meglévő termelőszövetkezetek működését és a dolgozó parasztoknak a termelőszövetkezetekbe való belépését. Fz nemcsak azért elengedhetetlen, mert a szövetkezés újat, a megszokott, régi, kisparaszti gazdálkodástól eltérőt jelent, hanem azért is, mert a mezőgazdaság szocialista átszervezése éles és egyre éleződő osztályharcban megy végbe. A falusi pártszervezetek, a kommunisták határozott és mindennapos agitációs munkával verjék vissza a kulákság és egyéb ellenséges elemeknek szövetkezetellenes rágalmait, küszöböljék ki a dolgozó parasztokra gyakorolt befolyásukat, , , i , i i. 2 . *** Á mezőgazdaság szocialista átszervezése során biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetek szervezése szigorúan az önkéntesség alapján történjék, mert a kényszer és erőszak útján létrehozott termelőszövetkezetek nem erősítik, hanem gyengíti^ a szövetkezeti mozgalmat, lazítják a munkásparaszt szövetséget, népi demokratikus államhatalmunk alapját. O Hazánkban a termelői szövetkezés fő formája a mezőgazdasági termelőszövetkezet. Ezért a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során a fő figyelmet a legfejlettebb és a gyakorlatban legjobban bevált szövetkezeti típus fejlesztésére kell fordítani, mert a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben korlátlan lehetősége van a korszerű nagygépek alkalmazásának, a munka termelékenysége növelésének és ez a szövetkezeti forma kapcsolja össze legjobban a tagok egyéni érdekeit a közösség érdekeivel. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a földjáradék, valamin a bevitt állatok és eszközök értéke egyrészének alapszabály szerinti kifizetésére, mert ezáltal könnyebben érthetővé és elfogadhatóvá válik a szövetkezés az egyénileg gazdálkodó parasztok, főleg a középpwasztok számára, A Központi Vezető* ség javasolj a termelőszövetkezeteknek, hogy a használatukban levő állami földek arányától függően jövedelmük 10, de legfeljebb 20 százalékát — terményben és pénzben — a bevitt saját földek arányéban osszák szét földjáradék címén. A A termelőszövetkezeti mozgalom további sikeres fejlesztése érdekében az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a szövetkezés egyszerűbb formáinak népszerűsítésére és fejlesztésére, felhasználva ezeket a dolgozó parasztok egy részének magasabb termelőszövetkezeti formákba való átvezetésére. A földművelésügyi miniszter tegyen javaslatot az I. típusú termelőszövetkezeti csoport alapszabályának olyan módosítására, amely tágabb lehetőséget biztosít a közös gazdálkodásra és előmozdítja annak kifejlődését. Az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok és azok tagjai csak akkor tarthatnak igényt a rendeletekben biztosított kedvezményekre, ha legalább a szántást közösen, a gépállomás igénybevételével végzik és terménybeadási kötelezettségüket közösen teljesítik. C? Ahol a termelőszövetkezetekbe nagyobbarányú a belépés, illetve ahol új termelőszövetkezetek alakulnak, a szocialista nagyüzemű gazdálkodás előfeltételeinek megteremtése érdekében a termelőszövetkezetekbe bevitt földeket össze kell vonni, s ennek megfelelően ilyen községekben már ez év őszén földrendezést, illetve tagosítást kell végrehajtani. A tagosítás fő formája a jövőben — ahol a dolgozó parasztok döntő többsége a termelőszövetkezetekbe belépett — az egész községre kiterjedő földrendezés legyen. Ezért a termelőszövetkezetek szervezésénél szövetkezeti községek létrehozására kell törekedni, hogy egy községben lehetőleg ne kerüljön sor többszöri ta* gosításra. Kivételesen, amíg a termelőszövetkezeti mozgalom lassabban fejlődik, a földművelésügyi miniszter részleges tagosítást is engedélyezhet. A Központi Vezetőség kötelezi az illetékes párt- és állami szerveket, hogy mind a földrendezést, mind a részleges tagosítást a lehető legnagyobb körültekintéssel, lehetőleg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal való kölcsönös megegyezés alapján hajtsák végre olymódon, hogy az minél kevesebb egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot érintsen és az érintett dolgozó parasztok szövetkezeti táblába eső földjeikért azonos értékű földet kapjanak cserébe; földrendezésnél — a kulákság korlátozására irányuló politikának megfelelően — a kulákok földjét a községek határának legtávolabbi részén kell kiadni. A A párt- és álarrü szervek fordítsanak az eddiginél sokkal nagyobb gondot arra, hogy az új, illetve a megnövekedett termelőszövetkezetekben a szövetkezeti nagyüzemű gazdálkodás előnyelt minél gyorsabban kibontakoztassák. A termelőszövetkezeti mozgalom tej. lesztése során el kell kerülni, hogy egy-egy termelőszövetkezet területe kezdetben az 1000—1500 katasztrális hold szántóterületet meghaladja. Ugyanakkor elő kell segíteni, hogy a jelenlegi kis — 100— 300 katasztrális holdas — termelőszövetkezetek növekedjenek és így képesek legyenek valóban nagyüzemi módon gazdálkodni. III. A iermelőszS vei kezelek poli likai, szervezel! és gazdasági megerősítéséről A' termelőszövetkezetek megszilárdításában a legfőbb feladat most az, hogy a növénytermelés és az állattenyésztés hozama már ebben az évben jelentősen emelkedjék és a jövedelmezőbb gazdálkodás eredményeként a tagok jövedelme túlhaladja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokét. Ez az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom már ebben az évben számszerűleg és egészségesen tovább fejlődjék. A terméshozamok növelése érdekében jobban k) kell használni a rendelkezésre álló gépeket, bátrabban kell bevezetni a fejlett agrotechnikai eljárásokat, gyorsabban kell növelni a talaj termőerejét és fokozottabban kell érvényesíteni a termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségét. 1 Fokozottabban kell támo• galni a termelőszövetkezeteket beruházásaik megvalósításában. Részükre 1956-ban 20—30 százalékkal több építőanyagot kell adni, mint 1955ben. Az építkezési anyagok nagyrészét az első évnegyedben kell leszállítani. A termelőszövetkezetek beruházásaik megvalósítása során az állami segítségre való túlzott támaszkodás helyett az eddiginél sokkal jobban használják fej saját eszközeiket, munkaerejüket. Építkezzenek egyszerűbben és olcsóbban, helyileg biztositható anyagokkal. O A termelőszövetkezeti • mozgalom további egészséges fejlődése érdekében erősíteni kell a termelőszövetkezetek belső szervezettségét és nagyobb gondot kell fordítani az alapszabály megtartására. Véget kell vetni annak, hogy a termelőszövetkezet átjáróház legyen. Ezért vissza kell állítani az alapszabálynak azt a korábbi helyes rendelkezését, hogy a termelőszövetkezetből való kilépési szándékot csak a belépéstől számított három év eltelte után lehet a közgyűléstől kérni. A termelőszövetkezetek vezetőségei a pártszervezetekre támaszkodva, szilárdítsák meg a munkafegyelmet és a családtagok közös munkába való bevonásával szüntessék meg a munkaerőhiányt. Szigorú rendet kell teremteni a munkaegységek nyilvántartása és elszámolása terén. A termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének további fokozása végett a jól dolgozó brigádoknak, munkacsapatoknak, az állattenyésztésben pedig a tagoknak a terven felüli termés és termék után őket megillető prémiumot ki kell adni. A járási tanácsok és a termelőszövetkezetek vezetöséIFolylaiis a 2, oldalon.) i 5