Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-08 / 133. szám
Szerda. 1955. június 8. Szilárdítsuk a munkafegyelmet Szeged üzemeiben 3 0 ELMB GYARORSZftG ' X szegedi üzemek, vállalatok dolgozói — mint ismeretes — szocialista kötelezettségvállalást tettek évi tervük túlteljesítésére, a Központi Vezetőség márciusi határozatában megjelölt ipari feladatok végrehajtásáért. A márciusi határozat alapján: *Az elkövetkezendő hónapok legfőbb feladata szakadatlanul, dekádról dekádra, hónapról hónapra teljesíteni a terv minden előírását*. Csak ezen az úton valósítható meg, hogy az idén az ipar termelése 5.7 százalékkal, az egy főre eső termelés 3.9 százalékkal emelkedjék, az önköltség pedig 3 százalékkal csökkenjen az elmúlt esztendőhöz képest. A szocialista kötelezettségvállalások, a márciusi határozatban megjelölt feladatok végrehajtásának, előrehaladásunknak egyik nagyfontosságú tényezője és feltétele a fegyelmez,ett munka, a szocialista munkafegyelem megszilárdítása. A munkafegyelem nemcsak azt jelenti, hogy vannak-e elkésók, igazolatlan mulasztók egy-egy üzemben. A munkafegyelmet, fegyelmezett munkát főképp az jelenti, hogy milyen munka folyik a gyárban, kihasználják-e a munkaidő naponkénti 480 percét. Kétségtelen, hogy ez év első negyedében Szegeden értünk el eredményeket a fegyelem megszilárdításában. Mindez éreztette jó hatását üzemeinkben és az egyik tényezője volt a több és gazdaságosabb munkának. Az eredmények azonban kezdetiek és semmiképp nem lehetünk elégedetitek velük. Szükséges a munkafegyelem további megszilárdítása, mert az egyenlő a termelés, a termelékenység növelésével, az anyagtakarékossággal. Az 1955-ös év első negyedében és napjainkban Szegeden nem egy helyen komoly károkat okozott a fegyelem lazasága. Az első negyedévben a Vasöntödében számottevő pénz ment veszendőbe, mert egy páran hanyag munkájukkal selejtet gyártottak. Több üzemben még mindig zavart okoz a munkásvándorlás. Nem is kevesen egy évben háromszor-négyszer is munkahelyet változtatnak és ezzel végeredményben magukat is megkárosítják. Tudvalevő, hogy az új munkakörbe *bele kell szokni«, meg kell tanulni a munkát, s ehhez bizonyos időre van szükség. A vándorló emberek nem is sajátíthatják el jól a szakmát egy-egy adott területen, s ez kevesebb keresethez is vezet, éppúgy, mint a munkaidő ki nem használása, a lógás. A Textilművekben is jelentős munkásvándorlás volt az első negyedévben. Az üzemből 192-en távoztak el és önkényesen pedig tizenketten léptek ki. Kilencvenhatan késtek és ez pontosan 40 óra 27 percet tett ki az első negyedévben. Zavart okoz a munkásvándorlás a Szegedi Kenderfonógyárban is. Fontos a fegyelmezett munkáért, a szocialista fegyelem megszilárdításáért olyan légkör kialakítása, hogy a meggyőződés, a munkásbecsület, a nép érdekeinek tiszteletben tartása óvja meg az egyes munkásokat a fegyelmezetlcnkedéstőL A becsületes, öntudatos dolgozók joggal várják el a rendet, a fegyelmet üzemükben. A fegyelem megszilárdításáért azonban rendszeres felvilágosító, nevelő munkát kell végezni. Ezt minden üzemben segítik az öntudatos dolgozók — a munkások többsége —, akik elítélik a hanyagokat, lógosokat, a rendbontást. A továbbhaladásért határozottan és következetesen számoljuk fel a liberalizmust is. A fegyelem megszilárdításáért folyó -harcban azonban nem arról van szó, hogy elsősorban adminisztratív rendszabályokat, intézkedéseket tegyünk, bár bizonyos esetekben lehet és szükséges ilyet alkalmazni. A fömódszemek mindenütt a nevelő, felvilágosító munkának kell lenni! A Szegedi Kenderfonógyárban is alapvető feladatnak tekintik a a munkafegyelem megszilárdítását. A gyár előfonódájában a párt alapszervezet jól dolgozik a munkafegyelem megszilárdításáért. A népnevelők és pártcsoportbizalmiak gépcsoportjukban felvilágosító munkát végeznek munkatársaik között a fegyelem megjavításáért. Kibontakozott a „meleg gépátadás** és így a műszakváltáskor sem állnak le a gépek. Ennek a mozgalomnak jó hatása máris mutatkozott; növekedett a termelés és javult a gépek kihasználása. Teendő, hogy minden üzemben rendszeres munka folyjék a munkafegyelem megszilárdításáért. Előfordul, hogy a fegyelem megszilárdítását nem egy esetben a munkaszervezés körüli hiba gátolja. Szüntessük meg ezt a hibát. S fegyelmezett munkával érjünk el új eredményt az anyagtakarékosságban is. Az öntudatos, becsületes dolgozók segítségével folytasunk az üzemekben határozott és következetes harcot a fegyelmezetlenség ellen, Eddig kétszázbivenezer VasQyűUésért — ketheli udules látogatója volt a szegedi ' Nemzeti Színháznak A szegedi Nemzeti Színház előadásait évről évre jobban megkedvelik a város dolgozói. Az idén például a János vitézt 56 ezren, a Csárdáskirálynőt pedig 65 ezren nézték meg. Zsúfolt nézőtér előtt játszottak a decemberben megnyílt Kamara Színházban is. Nemcsak a város, hanem a megye dolgozói is gyönyörködhettek a művészek játékában. Az idén már több mint 150 tájelőadást tartottak. Az idei évadban 250.000 néző gyönyörködött a színház művészeinek játékában. Nagy érdelűődéssel várják a szegediek most az idei első szabadtéri előadást. Június 25-én a Szép Juhásznét adják elő az újszegedi szabadtéri színpadon. Gondoskodás a betegekről Az tem Orvostudományi Egyegazdasági hivatalának igazgatósága nagy gondot fordított a klinikák parkjainak rendbehozására. 0! szemklinika mellett egyholdnyi területet vetettek be füvei. ízlésesen átfestették a parkokban lévő padokat. A betegeknek is nagyobb gondot kell fordítani a park megőrzésére, s a padokra. mert igen gyakran előfordul az, hogy elviszik, fölborítják, s tönkreteszik azokat. Jól lenne, ha a gazdasági hivatal gondoskodna a padok lerögzitéséröl. Füredi Ferenc Levelek a színházi vitához Vasból való ajándék Olvastam a „Délmagyarországiban a színház jövő évi műsortervéről szóló híradást. Ez a terv nagyjában-egészében jónak mondható. A bemutatásra kerülő prózai darabok minden igényt kielégítenek. Üttörő jelentőségű például a Tiszazúg című Háy-farab bemutatása. — E művet ma nem játsszák Magyarországon, „csak" külföldön fut nagy sikerrel. 'Amilyen helyes a darab bemutatása, annyira j 3 i i 4 3 3 4 Csányi Ferkó csöpp legényke még, csak másodikos a Földműves utcai általános iskolában. Makacson homlokába hulló szőke haja, a naptól szeplősre pettyezett kts pisze orra, komoly, tiszta kisfiús tekintete sem mutatja többnek. Esze és szive azonban annyi, hogy akárki „nagy" is megirigyelhetné. Hogy ez így ország-világ tudomására kerül, annak bizony nem egyszerű az oka. Ferkó szerény gyerek, dehogy is beszélne magáról. Azt is a nagyapjától tudom, hogy színötös tanuló, mióta csak iskolába jár. De várjunk csak. Sorjába kell elmondani a dolgokat! Hogyan ismertem meg Ferkó jótulajdonságait? Erre bizony a vasgyűjtés adott alkalmat, és most el is mondom, hogy sok úttörő tudja meg. — Ezt én is megpróbálom, — gondolta Ferkó, amikor a múlt héten megtudta, hogy tíz kilogramm vas ellenében vasárnap délelőtt minden úttörő moziba mehet. Szorgalmasan hoz* zálátott a gyűjtéshez, és sikerült is három „jegyrevalót" összeszednie. Így történt azután, hogy vasárnap, mint egy kis lovag, elvitte nagyapját és unokahúgát a Fáklya-moziba. Ott találkoztam velük. Az „Én és a nagyapám" című filmet vetítették, és mondhatom, Ferkó nagyapója éppoly büszke volt kisunokájára, mint a filmbeli nagyapa. De büszke lehetett bárki a mi úttörőinkre, aki vasárnap délelőtt elment a moziba! Ennyi életrevaló, ügyes gyereket ritkán Láttunk együtt. Majdnem 600 pajtás volt ott, akik most nem anyuka zsebének terhére, hanem a maguk erejéből, maguk szorgalmából szórakoztak. Nem is csak annyi vasat szedtek öszsze, amennyi a belépőjegyhez kellett; összesen majdnem egy vagonnal. Csákvári Piroska, a Gutenberg utcai leányiskola Vl./a osztályosa három nap alatt másfél mázsát gyűjtött. Mennyi pénzt kaptál érte? — kérdeztem. — Nem a pénz számít, ne tessék azt hinni, —• válaszolta — hanem az iskola... A mi iskolánk hívta ki vasqvűjtési versenyre a többi iskolát. Piroska erősen bízik benne, hogy meg is nyerik a versenyt, de a többiek is igyekeznek. A Móra Ferenc iskolából is vagy ötvenen ott voltak, és bizony veszélyes versenytársaknak látszanak. A VI/ó-s Érdi Gabi 185 kg. vasat szállított a MÉHnek az elmúlt héten. 72 pontja van eddig. Egyébként * n pontok"-ról rengeteg szó esett vasárnap. 100 pont, — ez az álma minden fémgyűjtő úttörőnek, mert ennyi vagy ennél több pont birtokában már értékes jutalmat kaphatnak, például egy kerékpárt. Jutalmat most vasárnap is kaptak. Minden vasgyüjtő kispajtásnak, aki megjelent, egy-egy zacskó cukorkát juttatott a MEH. Ropogtak is a fogak, azazhogy inkább a cukor ropogott a fogak alatt még előadás közben is. Jól érezték magukat a pajtások, a film is nagyon tetszett. Sírtak, nevettek, a futballmérkőzésnél jobban és liangosabban drukkoltak Tóth Bercinek, a film kis főszereplőjének, mint a filmben játszó gyerekek. Kifelé menet mégegyszer találkoztam Csányi Ferkóékkal, Kézenfogva mentek nanvapóval, akinek az arca tán még pirosabb volt, mint Ferkóé. Még a nagy bajusza is mosolyogni látszott. A sok gyerek nem tudta, hogy a nézőtéren is velük volt egy narfjapa a kisunokájájával, aki az unokájától kapott ajándék örömével éppoly boldog volt, mint Tóth bácsi a filmen. Ezt nem tudták a gyerekek, de hogy kedvükre való volt a mozielőadássá változott vasgyűjtés, azt bizonyítja, hogy sokan megkérdezte,-: = Jövő vasárnap is lesz ilyen? Mi gyűjtünk vasat! Meg lehetne próbálni! Csontos Magda sajnálatos, hogy inai magyar szerző (esetleg helybeli író) drámájának eredeti bemutatójára az új évadban sem kerül sor. A Nemzeti Színház operaműsora igen magasszínvonalú. A Hunyadi László és az Aida bemutatása — ismerve a szólóénekeseket — nem ütközik semmiféle akadályba. Csupán a Hoffmann meséinél érdemes egy pillanatra megállni. Vajon, ezt a nagyigényű, sokszereplős és nehéz szerepekből álló művet képes-e a színház társulata érdemleges előadásban színrehozni? Nem sokkal inkább a már egyszer tervbevett Othelló, esetleg a Lammermori Lucia vagy az ugyancsak egyszer már terbevett Sevillai borbély alkalmas szegedi előadásra? Helyes lenne olyan operát is színrehozni, amely nem szerepel az Állami Operaház játékrendjén (például Puccini: Turandot, Manón Lescaut. Rossini: Teli Vilmos, Bizett: Gyöngyhalászok. Bellini: Norma stb.). Ilyenirányú tevékenységgel országos figyelmet lehetne kelteni. Az operettműsor az a rész, ahol már hiba van. A Gül Baba színpadravitele nemcsak azért nem helyes, mert filmen is fogják játszani, hanem azért sem, mert az idei évadban is volt Huszka-darab a műsorban, s ráadásul a Gül Babát országszerte műsoron tartják. Ha minden áron Huszkánál akarunk maradni — hiszen városunk szülötte — akkor inkább más operettjeit hozzunk, olyanokat, amelyeket még nem tűztek műsorokra mostanában sehol. A Kamaraszínház műsora megelégedést váltott ki belőlem. Ebben a színházban korántsem hiba, hogy a vidámabb darabok kerülnek túlsúlyba. Ve'gezetül egy fontos probléma: feltétlen emelni kell a kórus és a zenekar létszámát. Különösen fontos ez a zenekar szempontjából, mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi filharmonikus zenekar szerepét éppen a színházi együttesnek kell betöltenie a jövőben. (Zárójelben megjegyzem, hogy idén ünnepeljük Bartók Béla halálának 10. évfordulóját. Tudomásom szerint még eddig semmi intézkedés nem történt annak érdekében, hogy Szeged is kivegye részét az országos ünnepségekből. S ha lesz valami, akkor előreláthatólag a színház zenekarára szükség lehet!). Kovács Vilmos Szeged, Szűcs u. 5. sz. A MÉH szegedi központja a vasgyűjtő hónap keretében május 18. és 22. között külön ötnapos versenyt indított a szegedi iskolák között. Az első és második helyet elérő iskola legjobb vasgyűjtőjének jutalmul kéthetes ingyenes üdülést tűztek ki, amelynek színhelye az egri úttörő-nyaralótábor. A versenyt a Gutenbergutcai Általános Leányiskola nyerte meg, amelynek tanulói ebben az időszakban 7704 kilogramm vasat gyűjtöttek. Az iskolán belül a legjobb Márki Margit hetedik osztályos tanuló volt, aki egymaga 1015 kilogrammot gyűjtött öt nap alatt. Márkf Margit egyszersmind Szeged legjobb vasgyűjtője, A második helyezést a Madách-utcai Általános Fiúiskola szerezte meg 3966 kilogrammos eredménnyel. Ebből Fodor Szilveszter második osztályos tanuló — az iskola legjobb vasgyűjtője — 960 kilogrammot szedett össze. Ily módon a kéthetes ingyenes egri üdülést Márki Margit és Fodor Szilveszter nyerte el. A két gyerek nagy szorgalmával és leleményességgel vívta ki magának a jutalmat. Itt közöljük a két boldog nyertes fényképét. Megemlítjük még, hogy az említett öt nap alatt Szeged összes Iskolái több mint 36 ezer kilogramm vasat gyűjtöttek össze. Elektromos nagybőgőt készítettek a Szegedi Hangszerkészítő Vállalatnál Szegeden mintegy két esztendővel ezelőtt kezdte meg munkáját az ország első hangszerkészítő üzeme. A vállalat hazánk csaknem teljes brácsa, bőgő, cselló és hegedű szükségletét kielégíti. Külföldre is elkerülnek a Szegeden gyártott hangszerek. A vállalatnál a nagyüzemi gyártáshoz számos újfajta gépet terveztek, s állítottak munkába. Például a hegedű alsó- és fedőlapjának kialakítására speciális domborító marógépet szerkesztettek. Az idén több mint ötezer különféle vonóshangszert készítenek és ez közel kétszerese az elmúlt évinek. Gondot fordítanak a választék bővítésére is. Sebők István, aki már csaknem két évtizede a hangszerkészítő szakmában dolgozik, most állította össze az elektromos nagybőgő első példányát. A húr rezgését átvevő lábrészre elektromágneses szerkezetet épített, amelyből erősítő berendezésbe vezetik az átalakított hangot, — természetesen mindez a nagybőgőn van. Az első kísérlet alapján nemcsak a hangerőt, hanem a hangszínskálát is lehet növelni. Ábel a rengetegben Tamási Irón könyvéről Az Onnepl Könyvhét megnyitó ünnepélyérc városunkba érkezett Tamási Aron. Kossuthdíjas író. Az Irö „Abel a rengetegben" című regénye új kiadásban jelent meg a Könyvhétre. rA'z ifjúsági könyvkiadó egyik legkedvesebb ajándéka az ünnepi könyvhétre Tamási Aron könyvének új kiadása. Gyermeknek, felnőttnek egyaránt élvezetes, szívet derítő olvasmány. A székely fiú mosolygóskönnyes arca, kedves mókázása, egészséges gyermeki fantáziája és igaz embersége örökre bevésődik legszebb irodalmi élményeink közé. „Nehéz és vigasztalan időknek a fia Abel. kinek játékoskomoly vélekedéseit és cselekedeteit úgy is kell nézni, annak a kornak a fátyolán keresztül" — írja a szerző az új kiadás előszavában. Abel nem nagy hős, lelkialkata nem bonyolult — egyszerűen csak embernyi ember, de igazán mély emberi tulajdonságokkal. Nem emberfeletti, csak gyermek, de az ő kis világában benne van az egész székelység keserű sorsa. Abel „a székelység ábrája" — megtestesíti a nehéz sorban élő székelyt, a havasi fapásztort, akit zsandár, bankár és rabló szorongat, de ebből a szorongatott helyzetből ki akar törni és nyiladozó gyermeki érielemmel keresi az igazságot. Bizakodó kedvvel el is indul megküzdeni érette. Ábelnek ezt az öntudatra ébrede'sét rajzolja meg az író rendkívül finom eszközökkel. Mint gyermek ismerkedik a világgal, s mindaddig elégedett helyzetével, amíg a hatalmasok meg nem zavarják boldog gyermekségét. A fákkal, erdei állatokkal barátkozik, — de, mint egy felnőtt őrzi az erdőt a Hargitán, s mikor a háborúból visszamaradt fegyverekre és a két magányos, elhagyóit sírra rátalál, szintén felnőtt módján gondolkodik, ö még nem úgy érzi a hatalmasok embertelenségét, mint a felnőtt, komoly székelyek, —t ő a saját kis világának szétbomlását látja és fájlalja, de mikor ezen elgondolkodik, túl lát saját sérelmein. Különösen Surgyelán csendőr gázol bele Abel idilli világába és mindent tönkretesz körülötte, ami Abel gyermekszívének kedves. „Surgyelán, aki engemet olyan gyakorisággal nyomorgatott; aki megölte a macskámat és kivágta a kutyám szemét... aki megette az egyetlen kecskémet és elvitte a puskát az örmény pénzével együtt". Ezek a gyermeki sérelmek az egész világ összeomlását. jelentik Abel számára. De a lelki megrázkódtatásból — mit a durvaság, önkény és erőszak okozott — mégis új erővel, új bizakodással tekint a jövőbe. A szabadság kis zászlaját viszi fel a legmagasabb fára, zengő szívvel, annak örömére, hogy megszabadult a csendőr Surgyelániól. De ez a felszabadult, boldog lelkiállapot nem tart sokáig Abel éleiében. A jó édesanya halála, apja és saját maga emberi méltóságának meggyalázása most már tettre is kényszerítik. Ezt a tettvágyat érleli az igazgatóék aljassága is, akik szemérmetlen megalázó módon használják ki őt. A mókáskedvű, tréfás-komoly ifjú ilyen körülmények között serdül emberré, hogy elinduljon az emberek közé és megkeresse azt, ami a rosszat hozza az Ábelekre. Ez a meggyőződés ad hitelt Abel anyja sírjánál tett fogadalmának: „... a szegények és elnyomottak zászlaját fogom örökké hordozni, bármerre vezéreljen is az utam". Azóta Abel bejárta a világot, az olvasók szívéhez nőtt, s most az ünnepi könyvhéten ennek a kedves írásnak az első, önmagában is lezárt kötete, az „Abel a rengetegben": új, ízléses kiadásban újra a felnőtt és gyermek-olvasók rendelkezésére áll. Egészen bizonyos, hogy sok új olvasót hódít meg népszerű szerzőjén*1. C-n). f