Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-07 / 132. szám

Kedd, 1955. június 7. Pedfigágusaink maguk mellett érzik pártunk segítő irányítását A pedagógusnap ünnepségei Szegeden 3 OELMQGYÖRORSZBG A pedagógusnap ünnep­ségei már szombaton meg­kezdődtek. Több iskolában köszöntötték a szülők és a diákok a pedagógusokat. Va­sárnap délelőtt 9 órakor pe­dig a zsúfolásig telt Szabad­ság-moziban megkezdődött a nagy ünnepség. Kiss László elvtárs, a Városi Tanács ok­tatási osztályának vezetője nyitotta meg az ünnepséget, majd Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Szeged város dolgozói ne­vében, a Városi Pártbizott­ság és a Városi Tanács re­vében szeretettel köszöntöm Szeged nevelőit a mai peda­gógusnapon — mondotta —. A nap jelentőségét fokozza, hogy felszabadulásunk tize­dik évében ünnepeljük. Az elmúlt tiz év eredményeként megállapíthatjuk, hogy isko­láink oktató-nevelő munkája évről évre jobbá vált, erősö­dött a tanulók hazafias érzé­se, emelkedett műveltségi színvonaluk: Nevelőink nagy többségét olt látjuk az országépítés, a szocializmus építésének más területein is: a felnőtt dolgozók oktatása, a tanfolyamok, ismeretterjesztő előadások, szervezése az ő közreműködésük nélkül szinte elképzelhetetlen, de számot­tevő tevékenységet fejtenek ki tudományos intézeteink mellett is. Pedagógusaink saját életü­kön tapasztalják, hogy a népi demokráciában lehetnek va­lóban igazi nevelők, az ifjú­ság formálói, akik a fiatalo­kat a magasabb, szocialista erkölcsiségre, a munkásélet­re, a tudomány megbecsülé­sére és a haladó múlt isme­retére nevelik és megtanít­ják arra, hogy a marxizmus —leninizmus segítségével vi­lágosan tudjon látni és tuda­tosan gondolkodni. Ma a pe­dagógus valóban népe taní­tójalett, megtalálhatta igazi hivatását. Szeged dolgozói azt várják pedagógusainktól, hogy még bátrabban haladjanak. előre, még bátrabban alkalmazzak az élenjáró szovjet pedagó­gia tapasztalatait, a haladast biztosító építő bírálatot és az őszinte önbírálatot. El kell érnünk városunk­ban. hogy tanulóifjúságunk ne csak az általános isko­lát végezze el, hanem a kö­zépiskolát is. Azt akarjuk, hogy az eljö­vendő esztendőkben a ter­melőmunkában az ipar, a ke­reskedelem és a mezőgazda­ság területén is középiskolát végzett, érettségizett ifjú­munkások álljanak a munka­asztalok, a gyalúk, az eszter­gapadok és a traktorok mel­lett. A mai pedagógusnap al­kalmával. amikor ezeknek a nagyszerű feladatoknak a megvalósítására gondolunk, fel kell vetnünk olyan kér­déseket is, amelyek tisztázá­sa feltétlenül szükséges ah­hoz, hogy célunkat mielőbb elérhessük. Nevelőink között — ha kis számban is — előfordul­nak még tudománytalan, helytelen, jobboldali néze­tek. eltérések pártunk po­litikájától. Ezekre a hiányosságokra pár­tunk Központi Vezetőségé­nek márciusi határozata vi­lágosan rámutat és meg­szüntetésükre megjelöli a he­lyes utat. Közoktatásunk te­rületén gyakori volt a kö­zelmúltban az eredmények semmibe vevése. a nehézsé­gek, hibák eltúlozása. Két­ségtelenül vannak hibák az általános iskolai oktatás te­rületén. a tárgyi feltételek­ben. A panaszkodók azonban elfelejtik azt a különbséget, ami a mai általános iskola és a régi elemi iskola között KönyvheH ünnepségek Szegeden Az idei könyvhét Szegeden szombaton este az egyetem központi épületének aulájában kezdődött meg. Az ünnepi ülés elnökségében Tamási Áron Kossuth-díjas író, Telkes György, az MDP szegedi bi­zottsága kulturális osztályának vezetője, Korek József, a vá­rosi tanács népművelési osztá­lyának vezetője, Madácsi László, a szegedi írócsoport elnöke és Ertsey Péter foglalt helyet. Ertsey Péter megnyitó szavai után Madácsi László mondott beszédet. Ezután iro­dalmi műsor következett, mely­ben Tamási Áron írását olvasta fel, majd Lászlóffy Kata és Mezey Lajos, a Nemzeti Szín­ház művészei szavaltak, majd Tamási Áron dedikálta könyveit. Az ünnepi könyvárusítás va­sárnap délelőtt 10 órakor kez­dődött meg. A Széchenyi téren felállított könyvsátor mellett a Béke-zenekar játékára gyüle­kezett össze a közönség, majd Németh Ferenc megnyitó sza­vai után megkezdődött a könyv­árusítás. Innét a Klauzál térre, vonultak a zenészek, ahol az Állami Könyvterjesztő Válla­lat sátra állt. Itt Ertsey Péter mondott rövid beszédet. Délelőtt 11 órakor a Hazafias Népfront Vörösmarty utca 7. szám alatti helyiségében ..<4 szabad magyar könyv tiz éve" címmel kiállítás nyilt. A kiál­lítást Baráti Dezső egyetemi tanár? bölcsészkari dékán nyi­totta meg. A Somogyi Könyv­tár, az Egyetemi Könyvtár, az Orvosegyetem Könyvtára és a Gorkij Könyvtár gazdag anya­ga mutatta be könyvkiadásunk fejlődését felszabadulásunk óta. A felsővárosi Móra Ferenc Kultúrotthonban irodalmi est völt vasárnap abból az alka­lomból, hogy a szegedi Tisza­táji Magvető könyvkiadóválla­lat megjelentette Móra Ferenc ..Hannibál feltámasztása" cí­mű regényét* Az irodalmi esten Vajtai István főiskolai docens tartott előadást, Lödi Ferenc pedig verseiből olvasott fel. A kultúrotthon énekkara Becs­ky Balázs karnagy vezényleté­vel Móra Ferenc verseire kom­ponált dalokat énekelt. Az ünnepi könyvhét gazdag get. Irodalmi estek, előadások, könyvankétok és kiállítások lesznek a szegedi üzemekben és kultúrotthonokban, könyvárusí­tás lesz valamennyi üzemben és vállalatnál. Az ünnepi könyv­hét egyik érdekes rendezvénye az a szavalóverseny lesz, me­lyet a Juhász Gyula Kultúrott­honban rendez szerdán este 7 órakor a városi tanács népmű­velési osztálya és a kultúrott­hon vezetősége. A szavalóver­senyre szerdán délig lehet be­nevezni a kultúrotthon irodá­jában, illetőleg a városi' tanács népművelési osztályán. van. Igaz, hogy zsúfoltak kö­zépiskoláink, de ne feledkez­zünk meg arról, hogy a kö­zépiskolai tanulók száma há­romszorosa a felszabadulás előttinek, s hogy dolgozó né­pünk gyermekei vették bir­tokukba ezeket az intézmé­nyeket. Igen hiányos az iskolai ŰlSZ-szervezetek munkája — mondotta a továbbiakban Dénes Leó elvtárs —. A ne­velők kötelessége, hogy a rendelkezésükre álló eszkö­zökkel segítsék és támogas­sák az iskola ifjúságának DISZ-szervezetét. Meg Kell javítani az iskolákban az ideológiai-politikai nevelő­munkát is. Dénes elvtárs beszédét a következő szavakkal fejez­te be: Szeged dolgozói szeretettel tartják számon a pedagógu­sok működését. Ezért mind­nyájuknak azt kívánjuk, hogy a jövő iskolai évben még jobb eredmények szü­lessenek! Biztosíthatjuk pe­dagógusainkat, hogy munkájukban mindig ma­guk mellett fogják érezni pártunk állandó segítő, ösztönző irányítását, útmutatását, dolgozó népünk bizalmát, szeretetét. Ez az útmutatás, bizalom és szere­tet serkentse pedagógusain­kat arra. hogy az elkövetke­zendő időben még nagyobb eredménnyel és sikerrel munkálkodjanak városunk if­júságának nevelésén. Dénes Leó elvtárs beszéde után kiosztották a jutalma­kat és a kitüntető jelvénye­ket. "Az oktatásügy kiváló dolgozói* lettek: Nikolénvi István, Berta György, Köhler Józsefné. Sallay Imréné, Cse­rei Katalin,jKoczián József és Hofgesang Péter, kiváló dolgozó pedig Bárkányi Jó­zsef. A népművelés terén végzett jó munkájukért Waldmann József és Szécsi József kaptak jutalmat. Ezen­kívül pénzjutalmat kapott az I. kerületből 39. a II. kerü­letből 17 és a III. kerületből 22 pedagógus, az illetékes szakminisztériumoktól pedig további húsz. A jutalmak ki­osztása után az ifjúság és a tömegszervezetek képviselői üdvözölték a nevelőket. Majd gazdag kultúrműsor következett. Délután fél 5-kor a peda­gógusnap további műsora­ként tornaünnepélyt rendez­tek a Haladás sporttelepen az összes szegedi középiskolák tanulóinak részvételével. Este 8 órakor pedig 650 személyes ünnepi díszvacsora volt a Hungária étteremben Szeged élenjáró pedagógusainak. Hí akadályozza a keresett leányka szandál készítését a Cipőgyárban? A Szegedi Cipőgyár dolgo­zói is készülnek a harmadik negyedév feladatainak végre­hajtására. Május 6-án sze­reztünk tudomást a kereske­delem kívánságáról, amely szerint leányka szandált kell gyártanunk. A kereskedelem kérésének örömmel tettünk eleget, mert tudjuk, hogy ez­zel elősegítjük a szükségletek tökéletesebb kielégítését. A leányka szandálok gyár­tásával kapcsolatban meg is tettük a megfelelő intézkedé­seket, Május 7-én megren­deltük a leányka szandálok készítéséhez szükséges kap­tafákat és stamckéseket. A hiba ott kezdődött, hogy a Budapesti Kaptafagyár egy­szerűen nem vállalta az álta­lunk kért határidőre a kap­tafák legyártását. Kikötöt­ték azt is, hogy a különböző nagyságú kaptafákat nem szortimentben — nem a szükségleteknek megfelelően — szállítják. Nyilvánvaló, hogy nem lehet különböző nagyságú leányka szandálo­kat készíteni, ha nincs kü­lönböző méretű kaptafa. Kü­lönben a kaptafagyárból szó­szerint ezeket írták: "Júni­usban nem készítünk kis­számú leányka kaptafát, mert ez részünkre termelési érték-kiesést jelentene*. Meg­jegyzendő, hogy a leányka szandálok gyártása nálunk is jelent termelési érték-kiesést, Vállalás az üzemekben az MSZT fennállásának 10. évfordulója tiszteletére 'Á Szegedi Kenderfonógyár, a százszázalékon alul teljesítők Szegedi Ruhagyár és az Új­szegedi Kender-Lenszövő Vál­lalat dolgozói is lelkesen csat­lakoztak a Szegedi Textilművek dolgozói által kezdeményezett mozgalomhoz, hogy méltóan ünnepeljék az MSZT fennállá­sának 10. évfordulóját. A há­rom szegedi üzemben MSZT­műszakot tartanak, s a nagy évfordulóra vállalást tettek. 'A Kenderfonógyár dolgozói megígérték, hogy június havi termelési tervüket értékben 1 százalékkal túlteljesítik és a második negyedévi export-ter­vüket június 15-ig befejezik. Az olasz származású rostokból júniusban legalább tíz tonna megtakarítást érnek el. Vál­lalták, hogy tovább szélesítik a munkamódszerátadás szovjet, Kovaljov-mozgalmát és így a ' százszázalékon alul termelő dolgozók számát 2 százalékkal csökkentik. A Ruhagyár 'dolgozói június 6-tól 12-ig MSZT-műszakot tar­tanak. Vállalták, hogy havi tervüket 100.5 százalékr^ telje­sítik, 99.4 százalékos minőség mellett. Őrjáratot indítanak a Magyar újságírók utaztak Lengyelországba A magyar—lengyel kulturális tapasztalatcsere során tegnap délben Budapesten, a ferihegyi repülőtéren három magyar új­ságíró szállt a Varsóba induló gépbe: Kovács Júlia, a Nők Lapja szerkesztője, Darvasi István, az MTI külpolitikai turnusvezetője és Nagy Pál, a Délmagyarország szerkesztőbi­zottságának vezetője. A magyar újságírók háromhetes tanul­mányútra utaztak Lengyelor­szágba. százszázalékon alul megsegítésére. Az Újszegedi Kender-Len­szövő dolgozói szintén MSZT­műszakot tartanak június 6— 12-ig. Vállalták, hogy a máso­dik negyedévi export-tervüket június 24 helyett június 15-re kifogástalan minőségben telje­sítik. öt sztahánovista, MSZT­tag védnökséget vállalt öt százszázalékon alul teljesítő dolgozó felett, s hozzásegítik őket magasabb termelési ered­ményeléréséhez. de mégis csináljuk a szan­dálokat, mert azok igen szük­ségesek. Vajon gondoltak-e a Buda­pesti Kaptafagyár — vagy másnéven Bőripari Ptakellék­termelő Vállalat — vezetői arra, hogy a Szegedi Cipő­gyár dolgozói a szükséges kaptafák hiánya miatt nem tudják teljesíteni a rájuk bí­zott feladatokat?! Gyárunk­nak nagy szüksége van a megi-endelt 31-től 38-as szá­mú kaptafákra június 15-ig. hogy a dolgozók gyermekei­nek cipőket készíthessünk. A Budapesti Cipőtervező és Mintakészítő Vállalattól pe­dig azt várjuk, hogy a stanc­késeket a kért határidőre ké­szítsék el. hogy gyártani tudjuk a leányka cipőket. S/.öllösi Sándor, a Szegedi Cipőgyár igazgatója • Helytelen a Budapesti Kaptafagyár vezetőinek né­zete, hogy a termelési érték­"kiesésre*- hivatkozva nem, akarnak kisszámú leányka kaptafát gyártani júniusban. Ezzel a magatartásukkal a szükségletek kielégítését akadályozzák. Legyen az ille­tékesek dolga, hogy biztosít­sák: a kaptafagyár olyan kaptafákat gyártson, ame­lyekre szükség van! A Szegedi Konzervgyár az első az élelmiszeripar gyárainak versenyében Az élelmiszeripar dolgozói májusban nagyszerű termelési eredményeket értek el: havi ter­vüket 108,9 százalékra telje­sítették. Az iparágak közül a konzerv­ipar dolgozói értek el igen szép eredményt, havi tervüket 121.3 százalékra teljesítették. A gyárak versenyében a Sze­gedi Konzervgyár lett az első 155,1 százalékos teljesítményé­vel. Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium iparágai közül a kőolajbányászat 103,2 száza­lékra teljesítette májusi elő­irányzatát. A nehéz vegyipari igazgató­ság 105,2 százalékra teljesítette globálisan májusi tervét. HIUEK-­— Egy gal gyarapodtak az termelőszövetkezetei. Május utolsó hetében 460 család lé­pett a termelőszövetkeze­tekbe. A családok 798 hold földdel és 532 új taggal gya­rapították a közös gazdasá­gokat. — Az újszegedi November 7 Kultúrotthonban június 8-ra tervezett kertészeti szakkör, az előadó hivatalos elfoglaltsága miatt elmarad. A szakkört 22-én este fél 8 órakor tartják meg. Százötven úttörő üdül hét alatt 532 tag-, ország ] a nyáron a szegedi járá3bói * Eger, Csillebérc s Miklós­puszta üdülő ' táboraiban. Üdültetésben az év folyamari legjobb úttörő munkát végző pajtások vesznek részt. Az idén a szegedi járás minden községéből, minden tanyai iskolájából eljutnak majd a legjobb úttörők az üdülő­táborokba. — Harmincnégyezer facse­metét ültettek el Szeged tá­jár területén az úttörők a tavaszi fásítás idején. ÜUés községben az utóbbi egy év alatt annyira ellany­hult a pártmunka, hogy a községi pártszervezetnek hí­re-hamva se volt. A pártta­gok minden indokolás nélkül, egyszerűen nem mentek el a taggyűlésekre, a pártbizal­miak a kerítéseken adogat­ták be a tagsági bélyeget, vagy a piacon lesték meg a párttagokat s ott nyomták bele kinek-kinek a markába. Arról meg beszélni sem le­hetett, hogy a párttagok fel­világosító munkára vállal­kozzanak a község területén. Nem is vállalkozhattak, hi­szen a pártszervezet élén olyan ember állott, aki egyál­talán nem tartotta feladatá­nak a pártszervezet életé­nek mozgalmassá tételét* ál­landó j ti vitását. Jakus Ferenc volt a köz­ÚJ FELADATOK ELŐTT vezetőségi tag legalább egy órát várakozott e hanyag emberre. Érthető tehát, hogy a tagság ezt látván, elked­vetlenedett, nem talált ma­gának munkát, sem otthont az alapszervezeten belül. A taggyűléseket az üllési párt­szervezet vezetősége nagyon ritkán tartotta meg, s ha össze is hívták a tagságot, jó volt, ha 15—20 százalékuk megjelent. Szívesen vállalta a falusi pártmunkát Ezelőtt öt héttel ilyen kö­rülmények között vette át Fekete Mária elvtársnő az üllési községi pártszervezet ségi titkár, de nemhogy párt- (titkári teendőit. Miután aia­titkámak, de még egyszerű párttagnak is méltatlannak bizonyult. A rábízott párt­szervezetet lelkiismeretlenül hagyta szétbomolni, holott, minden erejével, minden tu­dásával arra kellett volna törekednie, hogy a párttagok az alapszervezeten belül párttag volt. akinek megtalálják a tanulás és . a pártmunka lehetőségét, a párt politikájáért folytatott harc felemelő érzését. Jakus Ferenc mindenütt volt. csak éppen a párttagok között nem. Nem egyszer előfor­dult az, hogy a kocsmából, a biliárdasztal mellől ráncigál­ták el a vezetőségi ülésre. ( Persze rendszerint akkor men­műsfli a ezzel még nem ért vé-' tek már érte. amikor a többi Ullésre küldte, az Igási úti i aki ezt átérzi, aki ezt meg­Állami Gazdaságban volt sze- 1 érti, annak nincs oka posan belemélyedt a párt­szervezet nyilvántartásába, csodálkozva állapította meg, hogy elődje nemcsak a ta­gokat, az elvtársak nevelését, hanem magát a nyilvántar­tást is lelkiismeretlenül elha­nyagolta. Jónéhány olyan zsebé­ben volt ugyan a tagsági könyv, de a községi párt­szervezet nyilvántartásában nem szerepelt. Az új párt­titkárnak ezek a tapasztala­tok semmiesetre sem növel­ték az önbizalmát, tájékozó­dási lehetőségét. De Fekete elvtársnő nem olyan ember, aki egj'könnyen megijed a nehezebb feladatoktól. A kö­zelmúltban. mielőtt a párt nevelésével? Bizony nincs! S mélyzeti felelős, s ott több­száz emberrel kellett foglal­koznia. S mivel többéves ta­pasztalata van már az embe­rekkel való bánásmódban, nemhogy megijedt volna a nagy káosztól, amit lelkiis­meretlen elődje előidézett, hanem azonnal azt kutatta, mit lehetne tenni a tűrhetet­len helyzet megjavításáért. A megyei pártbizottságtól Fekete Mária elvtársnő azt a nagyszerű feladatot kapta, hogy az üllési községi párt­szervezet szénáját hozza rendbe, javítsa meg politikai munkáját és életét. Ó szíve­sen vállalta ezt a feladatot. Megértette a Központi Veze­tőség határozatát és annak alapos tanulmányozása után rájött arra, hogy falun a pártmunka sok szépséget, nagyszerű lehetőséget re.it magában. Nincs ennél szebb munka Amikor előbbi állását ott­hagyta, s elment ebbe a minden nagyobb helytől tá­voleső községbe, tisztában volt azzal is, hogy fizetése kevesebb lesz. Mégis vállalta e nagyszerű munkát. Mert van-e szebb dolog annál, mint emberekkel foglalkozni, elvtársakkal, egy egész köz­ség lakosságának politikai arra, hogy bármilyen nehézségek­től visszariadjon. Aki meg­értette, tudja, hogy a part mindenkor segíti, nehéz nap­jaiban mellette áll tanácsai­val, segítő kezével. Az igaz, hogy kezdeti ne­hézségek még vannak. Hi­szen nem megfelelő a párt­helyiség sem arra, hogy igazi szervezeti életet te­remthessenek benne. Az is nehezíti a munkát, hogy ő a községben tulajdonképpen is­meretlen. Mindössze öt hét áll mögötte, ami valljuk meg nem sok idő ahhoz, hogy a község életének minden adottságát megismerje. Fe­kete Mária elvtársnő azon­ban bízik abban, hogy rövi­desen minden emberrel kö­zelebbről megismerkedhet a községben, legelőször' a párt­tagokkal igyekszik megte­remteni a szoros kapcsola­tot. Utána nyakába veszi a tanyavilágot, mindenhova el akar látogatni. Már vett is kerékpárt, hogy munkája jobban menjen s gyorsab­ban tudjon közlekedni a te­rületén. Hiszen "keréken" mégis csak gyorsabb, köny­r.yebb az út. Amikor tervei­ről beszél, halvány pír önti el kerek, barna arcát :; apró, barna szeme felragyog az örömtől. Elmondja azt is, hogy minden párttagot a la­kóhelyén látogat meg: — igy nemcsak a párthelyiségben találkoznak, hanem az elv­társak családi körülményeit is közelebbről megismeri, látja, s ezáltal a tagság éle­tének alaposabb ismerőjévé válik. Sok teendő vár az új párititkárra Üllés községben nagyon sok teendő vár az új párt­titkárra. A politikai munka megjavításával feltétlenül elő kell segíteni a termelőszö­vetkezet fejlesztését. Üllés a legkézzelfoghatóbb példa ar­ra. hogy ahol nem lelkiisme­retes a párttitkár, s ahol a pártszervezetben nem jó a politikai munka, azon a he­lyen a termelőszövetkezet fejlesztése sem megy, egy­helyben topog, vagv ami még rosszabb: mindinkább megromlik az egyéni pa­rasztság és a termelőszövet­kezet közötti kapcsolat, ame­lyet nehéz munkával, gondos felvilágosítással teremtettek meg. Fekete Mária elvtársnő na­gyon szép és nagyon nagy munka-a vállalkozott Üllé­sen. De amint a kezdeti eredmények bizonyítják, s ahogyan a termelőszövetke­zet tagsága és a község la­kossága beszél az új párt­titkárról, minden remény meg van arra. hogy valóban újjászerveződjék, virágzásba szökkenjék Üllés községben a pártélet. K. L.

Next

/
Thumbnails
Contents