Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-26 / 149. szám

V/MG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 149. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: % Rendelet a terménybeadási kötelezettség teljesítéséről és a mezőgazdasági termények forgalmának és felhasználásának szabályozásáról (2. oldal) Ma fejeződik be az ENSZ San Franeisco-i ünnepi közgyűlése [2. oldal) Vasárnap, 1955. június 26. A nép javáért Az MDP Központi Vezetőségének emlékezetes és örömmel fogadott márciusi határozata leleplezte és ideológiailag megsemmisítette azokat a káros anti­marxista nézeteket, melyek elferdítették a párt helyes politikáját. A határozat világosan megjelölte a teendő­ket: érvényesíteni kell a szocialista iparosítás politi­káját, biztosítva a nehézipar fejlesztésének elsődleges­ségét. -A szocialista ipar, benne mindenekelőtt a nehéz­ipar fejlesztése erősíti elsősorban a szocializmus anya­gi alapjait*, — mutat rá a határozat. A továbbiakban rávilágít arra, hogy a nép életszínvonalának követke­zetes emelése megköveteli: szakadatlanul növekedjék mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés .,, A mi győzedelmes pártunknak mindig főcélja volt, főcélja ma is és főcélja lesz a jövőben ls a népjólét emelése. Ezt szolgálta és ennek megvalósítására mu­tatott irányt a III. pártkongresszus, a márciusi hatá­rozat. S most, nemrég — június 8-án — az a határozat, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további fel­adatait szabta meg. A tennivaló — e határozat alapján — a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése, meg­szilárdítása, és az egész mezőgazdasági termelés nagy­arányú növelése. Ez kettős, de egységes, egymástól el­választhatatlan feladat. A párt és a kormány tovább segíti az egyénileg dolgozó parasztokat is termelésük fejlesztésében. De a mezőgazdasági termelés nagyará­nyú növelésének, a dolgozó parasztság felemelkedésé­nek egyetlen helyes és járható útja a nagyüzemi, szö­vetkezeti gazdálkodás, A mezőgazdaság szocialista átszervezéséről és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további felada­tairól szóló határozat az egész nép, a munkásosztály, a dolgozó parasztság érdekében való, — elősegíti a nép­jólét további növekedését. Nyilvánvaló, ahhoz hogy több legyen az élelem, hogy több mezőgazdaságból ere­dő nyersanyagot kapjon az ipar, a mezőgazdasági ter­melés növelése szükséges; mindaz, amit a június 8-i határozat megszab. A június 8-i mezőgazdasággal foglalkozó határozat­tal kapcsolatosan találóan és igen helyesen állapította meg Szabó László, a Szegedi Vas- és Fémipari Válla­lat munkása, szerszámlakatosa: -A határozat elősegíti a mezőgazdasági termelés fejlesztését. De nemcsak erről van sző, hanem arról, hogy a mezőgazdasági ter­melés növelésén keresztül növekedjék minekünk, munkásoknak is az életszínvonala. Szóval a határozat a munkások, a nép javáért való * Arról is beszélt Szabó László, hogy ő a maga posztján, a maga mun­kájával elősegíti a mezőgazdasági termelés növelését. Különben most azon dolgozik, hogy minél előbb jő, üzemképes állapotba helyezze azt a gépet, amely szükséges a cékla-szedők sorozat gyártásához. S a hős munkásosztály, idősebb, tapasztaltabb testvérként megteszi a magáét a június 8-i mezőgazdasági hatá­rozat végrehajtásáért. Mert közös erő kell a nép jó­létének emeléséhez. Szeged munkásosztálya •— épp úgy, mint az egész ország munkásosztálya — a munka termelékenységé­nek növelésén, az önköltség csökkentésén fáradozik, s ér el szép eredményeket. Tiszaparti városunk üzemei közül egész sor közvetlenül a, dolgozó parasztok szük­ségleteinek kielégítését szolgálja. Például a Jutaáru­gyár gabonás zsákokat, a Kéziszerszámgyér metsző­ollókat, ágfűrészt és más kéziszerszámokat, a Ruha­gyér úgynevezett zeig-nadrágokat, öltönyöket is ké­szített, készít. Városunk üzemeinek dolgozói kijárnak a falvakba, termelőszövetkezetekbe. A patronáló-brigádok szíve­sen látott vendégek a falvakban. Például a XI. sz. Autójavító Vállalat dolgozói igen jól segítik a zsombói Béke Termelőszövetkezetet. A gazdasági segítség mel­lett azonban feltétlenül fontos az eddigieknél sokkal több és jobb politikai segítség adás. A patronáló-bri­gádok tagjai — a munkásosztály falusi követei — mé­lyítsék úgy is a munkásosztály és a dolgozó parasz­tok szövetségét, barátságát, hogy közösen beszéljék meg a politikai és gazdasági kérdéseket, a megoldásra váró helyi problémákat. A dolgozó parasztok ilyen se­gítséget is várnak a munkásoktól. S most, a nyári nagy munkáknál különösen szép és nagyjelentőségű a pat­ronáló brigádok munkája. Segítségükkel is ismerje meg jól a falu népe a párt Központi Vezetőségének a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről és a mező­gazdasági termelés fellendítésének további feladatairól szóló határozatát. Az üzemek pártszervezetei, kommunistái, népne­velői felvilágosító munkája nyomán álljon világosan az is minden gyári dolgozó előtt: a június 8-i határo­zat a munkásosztály, az egész nép javát, további fel­lendülését szolgálja. Az esedékes tervet túlteljesítve — az időt megelőzve Terven felül 25 családi hás épiíéséhex elegendő tégla Tudósítás a jó eredményi elérő dorozsmai téglagyárból A dorozsmai téglagyárat a község házsorain túl jó kilo­méternyire gabonatáblák öle­lik körül. Nyugodtan elmond­ható, hogy ez a „pusztai gyár" a jó munka otthona, s erőteljesen fejlődik. Koráb­ban kézzel verték a téglát, most a gépből fut ki az anyagszalag. A második ne­gyedévi tervét az üzem — a vezetők és munkások odaadó és nem egyszer hősies mun­kája nyomán — már június 3rén, délelőtt 10 órakor be­fejezte. A rekord nyitja: a rend, fegyelem, becsületes munka, a gyártás zavarainak megszüntetése és folyamatos­ságénak biztosítása. A gyárba belépve mindjárt szembetűnik a rend és a nagy tisztaság. Téglagyárban bizony ez nem kis dolog. Benn az irodában az üzem­vezetője, Morvái elvtárs, meg az üzem párttitkéra, Szilágyi elvtárs örömmel újságolja: „A gyár a második negyedév végéig terven felül több mint 600 ezer téglával gyárt töb­bet." Üjabb kimutatás kerül elő, amely cáfolhatatlanul jelzi, hogy június 23-ig ter­ven felül 500 ezer tégla ké­szült. Nem kis dolog ez és az 500 ezer téglából 25 két­szobás. fürdőszobás, előszobás családi házat lehet építeni. De indulunk, hogy meg­nézzük a téglakészítést. A gyár kőt műszakban dolgozik. Most a délutáni műszak tagjai végzik felada­taikat. Vass János brigádja adja az agyagot a bányából. Sok múlik a két bányász­brigád munkáján, hiszen, ha ők hanyagolnának — persze ilyen nincs — akkor nem ké­szülhetne folyamatosan a tég­la. Telnek azonban a vascsil­lék, amelyeket aztán felvonó segítségével a présház eme­leti részére juttatnak. Ott a Lajkó-brigád adja az agya­got a törőhengerbe. Becsü­lettel igyekeznek ők ls. Azt mondja Lajkó Lajos: „Tud­juk, hogy kell a tégla, s igyekszünk is. Ez aztán per­sze nekünk is haszon, hiszen ha jobban dolgozunk, több a kereset is." A vágógépnél — most dél­után — Horváth Pál brigádja tevékenykedik. Szüntelenül jön az agyagszalag a présből és a vágóasztalon megfelelő méretre szabják. Ocskó Ferenc — a vágóbri­gád tagja — is 6zereti a munkát a téglagyárban. Kü­lönben fiatal ember és az el­múlt hónapi keresete 1500 forint volt. A bányászok is természetesen több mint 1500 forintot kerestek. A présházból kocsikkal vi­szik a téglát szárításra. Jól dolgoznak a kocsitolók, a nyerstéglát máglyázó, lera­kó nők is. A nyerstéglát ége­tésre a kemencébe Ocskó An­tal brigádja hordja be. ók is megteszik a magukét azért, hogy a tervet minél jobban túlteljesítsék — több legyen a tégla, ami nagyon kell az építkezésekhez. A körkemencén bizony me­leg van. Itt végzi munkáját Németh Sándor égető-bri­gádja. Ügyelnek, vigyáznak, hogy jóminőségű legyen a tégla. S aztán a gyári udva­ron a kiégetett tégla minősé­gét vizsgáljuk. Kettőt össze­koccantunk; jól cseng, erős. A kiégetett téglát, a meleget lehelő kemence gyomrából Vörös István brigádja hordja ki. Egész ember kell ehhez a munkához ls. Vörös István nagyszerűen érti mesterségét, a szakma kiváló dolgozója. Keresete havonként mindig több mint kétezer forint; be­csülettel megdolgozik érte, megérdemli. A gyári udvarban Lajkó István brigádja „kaza­lozza" a már száradt téglát. Eddig már mintegy félmilliót kazaloztak, hogy aztán a tég­lák folyamatosan égetésre ke­rüljenek. S egyre több tégla készül az emberek akaratára és jó munkával, öröm az itt mindenkinek, hogy a Csong­rád megyei Tanács bánA­és építőanyagipari egyesülés téglagyárai között folyó ver­senyben a dorozsmai üzem az első. Azért nem bizakodnak el, tudják, hogy a további eredményekért keményen dol­gozni kell. Elhatározásuk pedig az, hogy nem engedik át az elsőséget! (m. s.) Akik már a második félévben járnak A Minisztertanács határozata a iraktoros gépészképzésről A Minisztertanács határo­zata alapján az 1955156-os tanévtől kezdődően a Mun­kaerőtartalékok Hivatala traktoros gépészképző inté­zeteiben felvételt nyerhetnek a 17—19 éveseken kívül a 22 34 éves felnőtt korú férfiak is. A felvétel az állami gazda­ságok és gépállomások javas­lata alapján történik. A gép­állomások és állami gazdasá­gok dolgozói a felvétélnel előnyben részesülnek. E dol­gozók munkaviszonya a ta­nulóidő alatt sem szűnik meg. A Minisztertanács határo­zata messzemenően gondos­kodik a traktoros gépészkép­ző intézetbe felvett tanulók anyagi és szociális ellátásá­ról a tanulmányi idő alatt. A határozat intézkedik az ok­tatás színvonalának emelése érdekében a traktoros gé­pészképző intézetek műszaki felszerelésének bővítéséről, s ellátásáról a legújabb mező­gazdasági erő- és munkagé­pekkel. A határozattal kapcsolat­ban a Munkaerőtartalékol' Hivatala közli, hogy a trakta ros gépészképző intézetekbcr. az új tanév ez év őszén kez­dődik. Az oktatás és a fel­vételre jelentkezés időpont­ját és módozatait később köz­lik. A 3-AS SZALAGEGYESt­TO GEP kis jelzőlámpája sű rűn felvillan a Szegedi Tex­tilművek hatalmas munka­termében. Csak egy pilla­natra. mert a gép kezelője, Ábrahám Piroska, a „Köny­nyűipar kiváló dolgozója", -tüneményes gyorsasággal végzi el az ilyenkor mindig megismétlődő műveletet; a tekercs ' kiszedését. Gyűlik, szaporodik a nyújtósok anya­ga. Ahogy telik az idő, ügy kúszik élőbbre a gép kilomé­teróráján a mutató. A mű­szak végeztével rendszerint 23—24 kilométer szalagteker­cset teszi ki Ábrahám Piroska egésznapi munkája. Szép eredmény ez. Pedig nem mű­vel semmi különöset gépével, mégis jobb a tekercseinek minősége és magasabb a tel­jesítménye. mint társaié. HOGYAN DOLGOZIK? A felelet erre nem lehet más, mint amit tapasztalni lehet, ha megfigyeljük munkáját, ha beszélgetünk vele. — Dolgozom, de nem akár­hogyan — mondja Ábrahám Piroska. Ezt misem bizonyítja job­ban; mint ebben a félévben a 15 napos tervelőny. Június 15-én az első félév az ő szá­mára befejeződött. Kanna­cserélgetés közben túlkiabál­va az üzem gépeinek zaját, így beszél munkájáról. — Egy éve tartom már a sztahanovista szintet. Dolgo­zom, az időm nem töltöm hiába és szeretem is a gépe­met. Ez meg is látszik, mert tisztán, rendben van a gép környéke is. — Nem tudok úgy dolgoz­ni — magyarázza tovább —( ha rendetlenség uralkodik körülöttem. Előfordult már, hogy akit én leváltok, piszko­san hagyta itt a munkahe­lyét. Kerek két óra hosszába telt. míg a szokott „munka­mederben" tudtam dolgozni. — Ápolja-e a gépet? •— Vigyázok rá, nem is kell sokszor javítani. >. A tisztí­tásnál egyesek csak megtö­rölgetik a gépet 6 belül rajta marad a sok piszok. Én meg­csinálom rendesen a tisztí­tást. Ez fontos. A LÁNCCSÉVÉXJÖBEN ha­sonlóképpen cselekszik Tóth Gézáné. a szakma kiváló dol­gozója". Egytől-egyig pereg­nek az orsói mindig. Ábra­hám Piroskával egy napon lépte át ő is a második félév küszöbét a tervteljesítésben. Róla is csak azt lehet mon­dani, hogy gondját viseli gé­pének, beosztja perceit úgy. hogy abban senki nem talal hibát. Ha megdicsérik, vagy csak szóvá teszik előtte, hogy munkahelyén is gondos fia­talasszony, így válaszol: •— Én addig nem megyek el, míg alaposan meg nem tisztítottam mindent, amit kell. Így nyugodtabban dol­gozhatom egész héten át. REND A LELKE minden­nek — tartja a közmondás. A Textilművek élenjáró dolgo­zójánál ez párosul a szorga­lommal, az aprólékos szak­mai ismerettel és a gép szere­tetével. Ezért haladnak előre Tóth Gézáné a kormányki­tüntetés, Ábrahám Piroska pedig a szakma kiváló dol­gozója cím megszerzése felé. (D .-né) A serlésbeadás társulásával kapcsolalos fontos tudnivaló A begyűjtési miniszter utasítása álapján a végleges tervfelbontás során társbe­adóként kijelölt termelők legkésőbb június 30-ig tár­sulhatnak sertésbeadásra a főbeadókhoz. Azok a termelők, akiket hízottsertés beadási kötele­zettségük teljesítésére társ­beadónak jelöltek ki. a tár­sulásra vonatkozó megálla­podásukat a fenti határidő­ig feltétlenül jelentsék be a begyűjtési megbízottaknak. Akik nem társulnak június 30-ig, azok kötelezettségü­ket legalább 126 kilógramm súlyú sertés beadásával, önállóan kötelesek teljesí­teni. Ábrahám József 45 vagon gabona elcséplését vállalta A Mérahalmi Gépállomás cséplőmunkaesapata versenyre híviák a megye cséplő munkacsapatait Tegnap a Mórahalmi Gépállomáson 22 cséplömunka­csapat tartott értekezletet. Ábrahám József munkacsapat ve­zető, aki az elmúlt évben Csongrád megyében a cséplömunka­csapatok versenyét megnyerte, most versenyre hívta Csong­rád megye összes cséplömunkacsapatait. Vállalta, hogy ez év­ben 45 vagon gabonát csépel el munkacsapatával, s a meg­engedett szemveszteséget felére csökkenti. Ugyanekkor pá­rosversenyre lépett a gépállomás többi munkacsapatával is. Ábrahám József felhívását elsőnek Foss Antal munkacsa­pata fogadta el. ök is vállalták a 45 vogonos cséplési ered­mény elérését. Kedden délután ülést tart az I. kerületi tanács Tanácsülésen tárgyalják meg az I. kerületi tanács tagjai a mezőgazdasági és begyűjtési munka állását és a soronkövet­kező feladatokat, kedden dél­után 3 órakor a városi tanács­háza nagytermében. A napi­rendi pont előadója Harmath István a végrehajtó bizottság elnökhelyettese. Mison Gusz­táv, az I. kerületi tanács Vb elnöke a tanácsülésen beszá­mol a végrehajtó bizottság munkájáról, s az előző tanács­iülésen hozott határozat végre­hajtásáról, Petrfk Hona a me­zőgazdasági és a begyűjtési ál­landóbizottság elnöke a bizott­ság munkájáról tesz jelentest a tanácsülésnek.

Next

/
Thumbnails
Contents