Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-07 / 106. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJEml AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁG AN AK LAPJA H DISZ Központi Vezetőségének felhívása A DISZ Központi Vezetősége felhívást bocsátott ki a vasgyűjtési hónap sikerének biztosítása érdekében és versenyt hirdet a vasgyűjtésben résztvevő DISZ- és úttörőszervezetek között. A legjobban kitűnt fiatalokat a DISZ Központi Vezetősége bejegyzi a "Dicsőség-könyv«-be, vagy dicsérő oklevéllel, fcmgyüjtési emléklappal jutalmazza. XI. évfolyam, 106. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1955. május 7. flz édesanyákat köszöntjük Milyen nagy szó is az: édesanya. Milyen boldogan ejti ki a gyermek és milyen gyönyörűséggel hallgatja az, akinek szól. Mennyi öröm és gond az osztályrésze az' anyáknak, akiket ma az egész ország ünnepel — fiatalokat és időseket, azokat, akik még a bölcsőt ringatják, s azokat is, akik körül már az unokák futkároznak. Nagy hősök az édesanyák — az élet hősei! Dolgozni, nevelni, fáradozni gyermekeikkel, vigyázni rájuk s az egész családra, óvni, tanítani a kicsinyeket. Mennyi erő, mennyi akarat van a soha nem fáradó édesanyákban. Köszönet a magyar anyáknak azért, hogy gyermekeik nevelése mellett ott állnak a munkapadnál, a földeken, hogy az ő munkájuknak is része van abban, hogy új élet sarjadt drága hazánkban. A magyar édesanyák sokat adtak az országnak, mert a népi demokrácia felemelte őket, biztosítja gyermekeik jövőjét. Üj napközi otthonok, bölcsődék, új és rendbehozott iskolák várják a gyermekeket Szegeden is. Jelentős anyagi támogatás és messzemenő kímélet a terhes és szoptatós anyák osztályrésze hazánkban. Nincs olyan újszülött, akit ne várna az előre elkészített kelengye, amelyet a boldog anyák ingyen kapnak. S hány sokgyermekes anyát jutalmaztak meg és tüntettek ki városunkban is az elmúlt évek alatt! Sok szegedi édesanya érzését fejezi ki dr. Jójárt Lászlóné, a Mérey utcai általános iskola igazgatójának levele: "Mint édesanya, nemcsak a magam nevében beszélek, hanem magam mellett érzem az anyák hatalmas táborát, akiknek a szemük az örömtől csillog, amikor féltő szeretettel őrködnek gyermekük felett és dolgoznak boldogabb jövőjükért. Öröm és büszkeség tölt el, hogy a budapesti "Anyák konferenciáján" mint küldött képviselem Szeged hanszerető édesanyáit, akik egyöntetűen tiltakoznak az atomfegyver s a német újrafelfegyverzés ellen. Nem akarunk háborút, vállaljuk a több munkát, ha kell, a kemény áldozatokat is, hogy gyermekeink jövőjét megvédjük az újabb háború borzalmaitól". A béke megvédése — ez a legforróbb kívánsága minden anyának. A ma Budapesten ülésező "Anyák konferenciáján" is erről beszélnek. S a küldöttek a magyar édesanyák nevében tanúbizonyságot tesznek arról, hogy azoknak, akik az életet adják, van erejük meg is védeni azt. Ezt vallják a magyar anyákkal a világ összes édesanyái, akik az Anyák Világkongresszusára készülnek. A mi harcunk — a szabad országok asszonyainak harca könnyebb a gyarmatok, a kapitalista országok asszonyainak harcánál. S a mi erőnk a nagy láncnak egy szeme: a mi itthoni tetteink erősítik az egész béketábort. Azok a munkásasszonyok, akik az üzemekben egyre jobban dolgoznak, csatlakoznak a -nők a tervért" mozgalomhoz, azok a parasztasszonyok, akik többet termelnek földjeiken és beadási kötelezettségeiknek időben eleget tesznek, akik az értelmiségi munka területén mutatnak példát, azok az édesanyák, akik a haza forró szeretetére nevelik gyermekeiket — tettekkel bizonyítják, mennyire szeretik családjukat. Megértették: azzal segíthetik legjobban a békeharcot, ha támogatják pártunk és államunk erőfeszítéseit, ha a legtöbbet adják, ami tőlük telik. Az anyák napja alkalmával jó egészséget, sok családi boldogságot, boldog munkás életet kívánunk édesanyáknak, köszöntjük őket. az Élüzemavatő ünnepségei iarioitak a Közlekedési Vállalat dolgozói 'Á Szegedi Közlekedési Vállalat dolgozói tegnap este ünnepelték élüzemavafásukat a Hungária nagytermében. A Szállítási és Közlekedési Dolgozók Szakszervezete központjának elnöksége nevében Szabó József elvtárs mondott ünnepi beszédet, majd Metz István elvtárs a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium részéről nyújtotta át a vállalat dolgozóinak az oklevelet. A' Városi Tanács nevében Tombáez Imre vb. elnök helyettea elvtárs köszöntötte az élüzem dolgozóit- Közben táviratok is érkezlek. A Vízés Csatornaművek, a Vasés Fémipari Finommechanikai Vállalat, valamint a Kerteszet dolgozói küldték el jókívánságaikat a Közlekedési Vállalat dolgozóinak. Az ünnepségen adta át Pálmai Lajos elvlárs, a vállalat igazgatója Csányi Sándor villamos-koesivezetőnek, Váradi Sándor lakatosnak és Magda Péter villamos-kocsivezetőnek a -Kiváló Dolgozó" jelvényt és oklevelet, valamint Bánkúti Albin tekercselőnek, Kurai Fereno villamos-kocsivezetőnek és Bócsik Sándor lakatosnak a sztahánovista oklevelet. 1955. év első negyedévében végzett kiváló munkájuk jutalmául 54 dolgozó között összesen 18.200 forintot osztott szét az ünnepély befejezéseként Pálmai Lajos igazKató- j Ünnepség az újszegedi általános iskolában Anyák Napjára készülnek az újszegedi általános iskola növendékei is. Az iskolában külön ünnepély lesz ez alkalomra. Az egyik tanuló verssel köszönti majd az édesanyákat. Az énekkar is szerepel, ; SZEGED ÉLETÉBŐL Megtakarított forintok leleniős újítás a KenderfonógYárban Az élüzem Szegedi Kenderfonógyár kártolóját tréfásan úgy hívják, hogy "méregkeverő" hely. Peráze szó sincs arról, hogy mérget kevernek; a különböző fajta kenderkócot "házasítják" össze a fonalak készítéséhez. Ha a kártolóban — ahol a tulajdonképpeni gyártás kezdődik — elhibáznák a keverést, abból bizony bajok származnának. Nagyon vigyáznak arra, hogy ez meg ne történjék. A kártolóban jelentős újítás született. "Világrahozója" Zengei János, a kártoló főművezetője, vagy ahogyan tréfásan a gyáriak mondják: "főméregkeverője". Javakorabeli ember és 31 esztendővel ezelőtt munkásként kezdte a gyár falai között. Mindenkit ismer — mindenki ismeri őt, szeretik és becsülik. Az egyik legjobb újícó, s hirtelenjében nehéz lenne megmondani, hogy a szabad tíz esztendő alatt mennyi ötlettel, ésszerűsítéssel vitte előre a cermelés ügyét. Nem túlzás azt mondani, hogy a munka forradalmára. Azok közül a "nyughatatlan" emberek közül való, akik ismerik és alkalmazzák a technikát, hogy haszon legyen belőle. A kérdés az volt a kártolóban, hogyan lehetne a nyersanyaggal — az olasz kóccal — takarékoskodni, és jól felhasználni a gyengébb minőségű kócot is — Nagyon törtem a fejem — mondja az újító —, hogy mi lenme a megoldás, mit kellene tenni. Eszembe jutott, hogy van itt egy roncskártoló, az, amelyiken még én is dolgoztam itt a tőkés Wimmerék idejében. Ha azt megfelelően átalakítanánk, "kipofoznánk", akkor finomítani, nemesíteni lehetne a kócot. Hát így kezdődött i., Számítások, kísérletek, új és új elgondolások jöttek. S aztán haladt a munka. A roncskártolót új és másfajta tépőtű borítással látták el, majd beállították a hengereket Kezdődött a próba. Vajon, hogy sikerül a dúrva, vastag és csomós kóc finomítása? Meghúzták az inditókarl és a gép működni kezdett. Adagolták a dúrva kócot, s megtörtént a "varázslat". A csomós, vastag és durva kenderkóc finommá, jól használhatóvá változott az újító akaratára. Az átalakított gépet nemesítőnek, finomítónak keresztelték. A próba után nyomban munkába is állt. Az újítás, a nemesítő gép segítségével jelentős menynyiségű olasz kócot tudnak megtakarítani és a silányabb minőségű anyagot is átalakítják. Eddig volt olyan anyag, hogy nagyon kismértékben tudták felhasználni. Ezen is segített az újítás. A nemesítőgép működése pedig 100 kiló anyagnál mintegy 200 forinttal csökkenti az önköltséget. Egy nap általában 900 kiló kócot nemesít az újító által átalakított gép, s így a megtakarítás 1800 forint. Ez évente nagy összeget tesz ki. Beszélgetünk Zengei Jánossal. Szavaiból a munka szereiele csendül meg, az, hopr tíz év óta nagyon is magáénak vallja a vén gyárat. Aki ismeri őt, aki beszél vele, nem csodálkozik azon, amit így mond: — Higyje el, elsősorban nem a pénzért újítok én, hanem azért, hogy jobban menjen a munka, előre haladjunk. Ha ez megvan, akkor haladunk mi is, itt dolgozók. Régen hogy volt, a tőkés idején? Ujított-e? — Ha eszébe is jutott az embernek valami, csak legyintett. Minek újítani? Hát azért nem újított az ember, mert akkor csak a gyáros látta volna a hasznát. Meg lehetőség sem volt erre régen. Aztán megmutatja a nemesítő gépet, amelyről szüntelenül jön a finomított kóc. A gép melleit most Hercegh Mihályné áll. A főművezető újságolja, hogy Herceghné alig egy hónapja került a gyárba, de már jól belejött a munkába. A nemesítő gépen a norma szerint egy műszakban 750 kiló anyagot kell feldolgozni. Csütörtökön Hercegh Mihályné 900 kiló anyagot finomított. Tőle is kérdezzük, milyen a gép, hogyan működik? Azt válaszolja: "Jól." Dolgoznak a kártoló gépek, hogy legyein anyag a gyár többi üzemrészeinek. S Zengei János főművezető, többszörös újító teljesíti kötelességét, fontos őrhelyén. (morvay) Újabb élfizemek Az első negyedévi terv teljesítésében, a felszabadulási versenyben nagyszerű eredményt elérő újabb vállalatok érdemelték ki a megtisztelő élüzem címet. Élüzem lett a Szegedi Vegyesipari Javító Vállalat, a Szegedi Belföldi Szállítmányozási Vállalat és a Csongrádmegyei Villanyszerelési Vállalat is. Az újabb élüzemekbem is az az elhatározás, hogy további eredményeket érnek el a második negyedévben, s így megtartják az élüzem címet. Készülődés a Csongrád megyei ifjúság 11. tavaszi béketalálkozójára Csongrád megye DISZ-bizottsága, békebizottsága és a Hazafias Népfront bizottsága május 8-án, a második világháború befejezésének 10. évfordulóján rendezi meg városunkban a Csongrád megyei ifjúság II, tavaszi béketalálkozóját, Az ifjúsági béketalálkozó előtti napon, ma sokat ígérő, színvonalas rendezvények lesznek Szegeden. Ezek közül talán a legérdekesebb a pesti fiatal írók estje lesz, amelyen Devecseri Gábor, Simon István, F. Nagy László és Csoóri Sándor, a szegedi írók közül pedig Dér Endre és Németh Ferenc lép fel. Ezaz irodalmi délután fél 5-kor kezdődik a központi egyetemi épület (Dugonics tér) aulájában. Az irodalmi délután befejeztével lesz a fogadás a vidéki fiatalok részére az Ismeretterjesztő Társulat klubjában (Horváth Mihály utca 3. MSZT-székház II. emelet) este 7 órai kezdettel. A fogadáson résztvesznek a megye legjobban dolgozó fiataljai, legtevéke-, nyebb DISZ aktivistái. Szombaton este ünnepélyes keretek között fogadják a Széchenyi téren a városunkba érkező külföldi fiatalokat. Ezalkalommal a diszisták felelevenítenek egy régi hagyományt, a toronyzenét. A városháza tornyának erkélyéről. köszöntik majd a zenészek a kedves vendégeket. Este a fiatalok a város 3 nagyobb terén, köztük a délután létesített rózsakertben örömtüzeket gyújtanak, s így köszöntik a háború befejezésének 10. évfordulóját. A TTIT klubhelyiségében a megyei DISZ-bizottság dicsőség-könyvébe bejegyzik az első neveket: a megye 20 kiváló munkás-, dolgozó paraszt-, illetve diákfiatalját, Emlékezzünk Lid'céro Ma délu án ültetik el az első rózsatövekel a város békebizoitságai az Aradi vértanúk terén léiesílendö rózsaligetben A csehszlovákiai Lidicében, a mártír faluban, amelyet a német fasiszták földig romboltak, rózsakertet létesítettek, bizonyságául annak, hogy a béke erősebb a háborúnál. A lidicei rózsák jelképként intenek az egész világnak: munkálkodjatok azon, hogy ne legyen többet háború. A szegedi békebizottságok kezdeményezésére városunk békeharcosai a lidicei példa nyomán — először az országban — Szegeden is rózsaligetet akarnak létrehozni, amelynek nyíló, pompázó virágai évről évre emlékeztessenek a háború borzalmaira — és hirdessék: mi nem akarunk háborút, harcolunk ellene — boldog, rózsás életet akarunk teremteni magunknak! Az Aradi vértanúk terén ma délután 4 órakor öszszegyűlnek a város békebizottságainak képviselői, a szegedi békeharcosok, hogy elültessék az első rózsatöveket és a rózsaliget helyén emléktáblát helyezzenek el. Ez az ünnepi aktus is méltó megemlékezése lesz a második világháború befejezését jelentő Győzelem Napjának. Négyzetes kukoricavetés a Táncsics TSZ-ben Szeged határában már befsje- A termelőszövetkezetekben a talaj- sabb termés érdekében négyzetesen zéshez közeledik a kukoricavetés. munkák megkönnyítése és a maga- vetik a kukoricát. Az iskola Szülői Munkaközössége és az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat MNDSZ-szervezete is az „Anyák napjára" készül. Megjelennek majd az édesanyák és az iskolában megajándékozzák a gyermekeket. Waldman József, A Kószó-brigád tagjai a sajátmaguk készítette sorvonalzóval jelölik ki a kukoricatövek helyeit (Llebmann Béla felvételei) Munkában a Kószó-brigád. A Táncsics TSZ tagjai -puskával" vetik a kukoricát a sorvonalzóval megjelelt helyekre