Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-26 / 122. szám

Csiitörtók, 1959. május 28. DELMDGYfiRORSZflG „Tapasztaltam a fellazult normát" Látogatás a Szegedi Kéziszerszámgyárban f A Szegedi Kéziszerszámgyár öntudatos, becsületes dolgozói is érzik, hogy a bevés munkafronton rendet kell teremteni. A gyáriban ezért a rendteremtésért a kommunistákkal az élen folyik a harc, Az elavult, fellazult normák további fejlődésünk és I előrehaladásunk akadályozói. A fellazult normákkallkapcsolatos jelenségek már régebb idő óta ismertek a Kéziszerszámgyárban. Bizony nem egyszer előfordult, hogy egyes dolgozók olyan véleménnyel voltak: *Ezt a munkát én nem végzem, mert az «rossz». Adjanak -jobb* munkát!* Tudott dolog a gyárban, hogy a «rossz" munka azt jelenti, hogy vele nemi lehet túlságosan magast mondjuk például 200 százatiékon felüli teljesítményt elérni. A -jó* munka alatt pedig azt értik, hogy igen magas teljesítményt lehet vele elérni; egyik-másik esetben viszonylag könnyen. Például a szerelőműhelyben is "többen igen húzódoztak egj»-egy munkától. Így volt ez a csiszolóban is, ahol példáiéi a venyigeollóval kapcsdlaíos munkát többen nem akarták végezni. Nyilvánvaló, hogy a -rossz- munkát is el kell végezni! A fellazult normával egyesek igazságtalanul és számottevően többet tudtak keresni, mint azok, akik rendesen, tisztességesen megállapított normával végezték a munkájukat. Ezért lehetett olyan hangokat is hallani, miért kereshet többet a másik, én is olyan könnyű munkát akarok. A Kéziszerszámgyárban 1952-ben állapították meg az egyes munkafolyamatokra a normát. Azóta nagyot tökéletesedtek a munkamüveletek és módszerek. Természetesen az üzemben az elmúlt években jelentős technikai és műszaki változások is 1íirténtek, tökéletesedett a gyártási eljárás. A fellazult normák elleni küzdelemről — erről a nem könnyű feladatról — sokat beszélnek a Kéziszerszámgyárban is. A legöntudatosabb munkások máris úgy vélekedneki *Ne topogjunk egyhelyben, hanem változtassunk a helyzeten !Beszélgettünk Ábrahám Jánossal, sztahanovista, kiváló dolgozóval, aki a szerelőműhelyben tevékenykedik. A többi között a következőket mondotta el: — LakatcrAént dolgozom a szerelőmű helyben. A saját munkámban is tapasztaltam, Fényképpályázat ' Amint már a Délmagyarország hírül adta, az MSZT városi szervezete felszabadulásunk 10. évfordulója alkalmából fényképpályázatot hirdet. A részleteket a plakátok közlik, de már előre elmondhatjuk, hogy a pályázat első díja egy tükörleflexes fényképezőgép lesz. A második ezüstfoglalatú ólomkristály dohánykészlet, a harmadik pedig egy aktatáska. Azonkívül a legértékesebb fényképezéssel foglalkozó szakkönyveket adnak a legsikerültebb fényképek készítőinek. A díjak a hét folyamán már megtekinthetők a Fényképész Szövetkezet Lenin utcai kirakatában., hogy bizony van olyan munka, ahol elavult, fellazult a norma. Persze mindenki ezt a "jobb- munkát akarta végezni. A svédfogónál, az egyik ollófajta összeszerelésénél például alapjában véve nem is olyan nehezen 300 százalékos teljesítmények voltak. Persze, aki rendes, becsületes normával dolgozott, az kifogásolta, hogy miért nem kaphat olyan munkát ő is, mint az, aki fellazult normával végezte a munkát. Szóval ezeken a bajokon változtatni kell! Ha jól megoldjuk a kérdést, nem lenne válogatás a munkácan és zavartalanabbul is haladna. En az elmúlt év októbere óta 150 százalék alatt sohasem teljesítettem. Ezután is igyekszem jól dolgozni, helyesebb és új munkamódszereket alkalmazni. A lényeget tekintve hasonlóan vélekednek a gyárban az öntudatos munkások. Felismerték, tudják, hógy a fellazult normákkal magas százalékokat érnek el, az ország azonban ezzel nem gyarapodik és így végeredményben saját magukat károsítják meg. A munka egyik élenjárója 'Az Üjszegedi KenderLenszövő Vállalat kopszolójábam Rótíh Józsefné az egyik legjobb dolgozó. A május 1 Llebmann Béla fclvétcla előtti ünnepi műszakban 129 százalék volt az eredménye. Ezt jelenleg is tartja, és minőségileg sem adódik hiba munkájában. — HÍREKÉ Kamillát szárítanak a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat műszárítóinak segítségével. Természetesen a kamillát a szárítás után elszállítják a paprikafeldolgozóbó!. — Az Országos Erdészeti Egyesület rendezésében az előbbi hirdetésektől eltérően holnap, pénteken délután 4 órakor az MTESZ helyiségében (Horváth Mihály utca 3.) tart előadást Koltay György erdőmérnök, Kossuth-díjas tudományos kutató "Nyárak népgazdasági jelentősége és nyárnemesítés» címmel. — Az Irinyi János Vegyipari Technikum első osztályába a felvételi vizsgák szegediek részére ma, csütörtökön, vidékieknek pedig holnap, pénteken reggel 8 Órakor kezdődnek az iskolában, Szeged, Marx tér 7. szám alatt. — A magas vérnyomásról tart előadást Czoniczer Gábor egyetemi tanár a II. számú Belgyógyászati Klinika igazgatója ma, csütörtökön este fél 8 órakor a Juhász Gyula Kultúrházban, az Ismeretterjesztő Társulat rendezésében. A társulat minden érdeklődőt szívesen lát. Belépődíj 2 forint. — A Szülök Akadémiáján ma, csütörtökön este két előadás lesz. *A család felelőssége a nevelésben" címmel Kiss László, a Városi Tanács oktatási osztályának vezetője tart előadást középiskolás fiatalok szüleinek este 6 órai kezdettel a Radnóti Miklós Fiúgimnáziumban, az általános iskolás gyermekek szüleinek pedig Radnóti Tamás tart előadást -Szülők és nevelők együttes küzdelme a gyermek jó tanulásáért" címmel este 7 órakor a Csongrádi sugárúti általános iskolában. Jegyek mindkét helyen 2 forintos árban kaphatók. < Ötéves tervünk alkotásai Az építőipar termelése 1954-ben 1949. évhez képest több mint két és félszeresére növekedett. A cementtermelés mintegy kétszeresére emelkedett, az égetett tégla termelése közel megháromszorozódott. Felépült a Mályi Téglagyár, továbbá a Hejőcsabal Cement- és Mészmű, az Uzsai Kőbánya, három új épületelemgyár. Megindult a bővített Dorogi Mészmű próbaüzemeltetése. Az építőanyagipar műszaki színvonala is növekedett: 1954-ben a nyerstéglamennyiség több mint felét villamosított berendezéssel állították elő, a téglaszárításnak pedig mintegy 20 százalékát korszerű műszárítóban végezték. Az 1954-ben termelt téglamennyiségnek már több mint 70 százalékát a lényegesen magasabb termelékenységű gyorségetéssel állították elő. Az ötéves terv időszakában szocialista nagyiparrá alakult az építőipar. Az egész építőipar termelése 1954ben 169 százalékkal, ezen belül az állami építőiparé 237 százalékkal volt több, mint 1949-ben. (Részlet „A Közi ponti Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságának alakulásáról 1950—1954-ben, az első ötéves terv időszakában".) Az Új Élet TSZ igazgatósága jobban őrködjék a szövetkezeti demokrácia betartásával Nincs az a jó eredmény, amit el ne lehetne érni, a közös munkával. Ennek ellenére néhány szövetkezetben még vannak emberek, akik nem így látják ezt. Legtöbbször dolgozni csak akkor jelentkeznek, amikor olyan munkát kell végezni, melyben napeuta másfél, esetleg két munkaegységet is lehet teljesíteni. Az ilyen embere) 'A súgásról édes• Mint a mentőöv a mindnyájunknak van- fuldoklónak, úgy szállt nak ilyen vagy olyan felé súgva a befejező élményeit. A legtöbb két szó: „cras tibi". A embernek talán diák- súgás azonban nem törkora jut eszébe, amikor a tanári fölszólításra, padból emelkedíében ferdére húzott szájjal rebegte oda ként súgott a szomszéd, mert a rossz súgásból ezer bonyodalom származhatott. Emlékszem egy igen kedves esetre, amin a A SÚGÓ igénylő mesterség o súgóé. — Legelőször is — vezeteti be Markó Valéria a súgás mesterség titkaiba — meg társulatoknál 70—80 darabot is előadott a színház egy évben, hogy több legyen a bepontos figyelemmel kisérjem az előadást és a kellő pillanatokban szólaljak meg. Így tott. Így aztán a színészek nem is tudták megtanulni a szerepüket, legfeljebb azt tudták, ami az egy-két próba után a fejükben maradt. Ezért kérdezték aztán tréfásan a súgó- dicsérő tói, hogy „megtanultad hazánk tént a kellő technikával, mert barátunk felderült kell ismerni azokat az képpel ezt vágta ki: embereket, akikkel — Frász tibi! együtt dolgozom, akik A harsány kacajról a segítségemet várják, utolsó mentségként és megbotránkozott ta- Nem akármilyen megszomszédjának: Súgj, nári tekintetről most ismerésről van szó, hakomám! Aztán nem is nem akarok beszélni, nem tudnom kell a szovolt mindegy, hogy mi- merthisz nem arról van kásáit, a hangulatait, szó. Arról tanúskodik szóval lélektanilag kell ez a kis példa is, hogy kiismernem. Egyben nem lehet akárhogyan bele kell élnem magam súgni és — mondhat a szerepébe, a helyzeki mit akar — a súgás- teibe. Csak így tudom nak is megvan a maga- átvenni a színész temmai napig is derülünk, művészete. póját, hogy kellő időha összetalálkozunk S ha megvan a maga ben „feladhassam" a Szegfű Laci barátom- művészete, akkor meg szükséges szót vagy mai, hajdani padszom- kell lennie a maga mű- mondatot, szádommal. Latin órán vészeinek is. S mindezt milyen történt. Galamblelkű Ilyen művésze a sú- végtelen művészi alátanárunk. Ernyei Jenő gásnak Markó Valéria, zattal végzi Markó Va- szültünk jel egy daa maga kedélyes nyu- Harmincnégy éve lériával együtt minden rabra. Gyakran az éjvétel. A művészeti szín- azután úgy megy az vonal milsem számi- egész, mint valami jól olajozott gép. Csak irányítani kell. Jól „olajozza" a színházi előadások gépezetét Markó Valéria. Erről tanúskodik a népművelési miniszter oklevele, amit felszabaduláa szerepemet?" sának tizedik évforduElgondolkodik ahogy lóján kapott. Elismemeséli: — Hányszor próbáltunk éjjel egy-egy előadás után. Szinte hihetetlen ma. amikor két hónap próba is áll rendelkezésre (és sokszor ez is kevés), hogy három nap alatt kérése ez áldozatos, szerény, láthatatlan és hallhatatlan munkájának. Végül én is súgnék valamit. Este. ha színházba megyünk, juttassunk a megelégedett tapsokból a súgónak is. aki a művészet engedelmes szolgálókét. hamar figyelmeztetik, s ha a szép szó nem használ, szigorúbb eszközökhöz nyúlnak. Az »Üj Élet« Termelőszövetkezetben azonban még nincs ez meg. A szorgalmas, becsületesen dolgozó tagok legtöbbször csak egymásközt tárgyalják meg valamelyik lógós ügyét, de jogos felháborodásuk már nem jut el a nagy nyilvánosság elé. Kikről is van itt szó? Először is Ábrahám Balázsról, akinek fél év alatt mindössze csak 18.63 munkaegysége gyűlt össze. Az egészet 13 nap alatt teljesítette. Csamangó István a másik társa, aki az elmúlt félév alatt novembertől, májusig összesen 38 napon vett részt a közös munkában, s ez idő alatt 59.9 munkaegységet teljesített. Csamangó, és még idesorolhatjuk Csányi Jánost is, leginkább csak akkor mennek dolgozni a szövetkezetbe, ha olyan munkáról van szó, amelyik jócskán szaporítja a munkaegységet. Pedig rengeteg olyan munkát is el kell végezni a közösgazdaságban, amelyikben nem több a napi eredmény 70—80 század műn* kaegységnél. Ahhoz, hogy a terveket teljesíteni tudják, a kevésbbé kifizetődő munkákat is meg kell csinálni, Kik végzik el ezeket? Az olyan szorgalmas tagok, mint pél* dául Fodor Szilveszter is, aki új belépő a szövetkezet-i be, január 25-én kezdte a munkát, s 17 éves fia segítségével április 30-ig már 100 munkanapot dolgozott. A szövetkezet igazgatóságának, az üzemi pártszervezetnek meg kell akadályozni a fegyelem romlását. Nem tűrheti, hogy néhányan figyelmen kívül hagyják a szövetkezeti demokrácia betartását. Ezután sokkal többet kell foglalkozni itt a munkafegyelem ügyével és a fegyelemlazítókkal. Okos szóval meg kell nekik magyarázni — bizonyára meg is értik majd —, hogy a szövetkezeti demokrácia betartása alól ők sem kivételesek. Egésznapi szórakozás az Építők, Ünnepén galmával a „ma nekem, dolgozik ezen a pályán, vérbeli súgó. Hiszen a szakai próbák után jaként csöndben megholnap neked" római s ebből több. mint húsz közönség soha nem lát- volt másnap egy pró- húzódva segíti át az közmondást tudakolta éve súg már a szegedi ja és akkor dolgozik ba, aztán jött a premi- előadást a zökkenőkön, tőlünk zengzetes latin- színházban. Volt kitől jól, ha soha nem is er. Nemcsoda, hogy hűségesen csüng A május 29-i Építők Ünnepe ecrpcz vasárnap a legváltozatosabb szórakozási lehetőségeket biztosítja Szeged dolgozóinak. A Bástya (Petőfi) sportpályán már reggel 9 órakor megkez. dődnek az Építők—Postás labÍ darugómérközések: ifjúsági, meJjgvei és tartalék bajnoki mérkőzések. Délután 3 órától a szabadtéri színpadon műsoros ruhabemutató lesz. belépődíj nélkül. Este 8 órától ugyancsak a szabadtéri színpadon a szegedi Nemzeti Színház kiváló komikusai, énekesei és balett-táncosai felaz nyelven. tanulnia, hisz súgó volt hallja. szegény színészek ál- fró és a színész min— No, amice Szegfű! az édesapja is. — Persze, a múltban landó kérése volt hoz- úen gondolatán, rez— csapott le mellettem Tanulni? Mit kell gyakran előfordult. — zám: „Csak az első űülésén, de soha nem r a villám. ezen tanulni? — gon- meséli mosolyogva —, szót kérem jó hango- .. su;nták és rlval* - « I R (-L! Z 1 . . . _ » UA4 /./ÍM R. 4JI1TF\S4 /T*4ÁVT ' " Az „amice fölemelkedett, gondolkodott, dák elé. A halkszavú lassan dolja tán valaki magi- hogy a közönség két san. a többit aztán — izzadt, ban. — Beül a súgó- példányban hallotta az ordítva". , de csak lyukba és felolvassa, előadást: először a sú- — Ma már, — mond- csend az ö vtlaga. ae a mondat első felét ami kell. gótól, aztán a színész- ja Markó elvtársnö — a zajos sikerekben is ismételgette elszántan: Micsoda tévedés! Mi- tői. Ez gyakori volt a alaposan felkészülnek benn él suttogó fi,Hodie mihi... hodie lyen bonyolult, sokrétű felszabadulás előtt, színészeink, s nekem gyelmes hangja. "mihi" . és hallatlan figyelmet amikor a magánszín- az a feladatom, hogy LÖKÖS ZOLTÁN léptével Muzsikáló vidám est"et rendeznek. Közreműködik a műsorban a Juhász Gyula Kultúrház szimfónikus zenekara. Jegyek 4, 6 és 8 forintos árban kaphatók a színház pénztáránál, valamint az építő-, fa- és építőanyagipari üzemekben. Az Építők Ünnepének résztvevőit ezenkívül egész napon át lacikonyhákon, büffé-sátrakban olcsó étellel és itallal látja el a Szegedi Vendéglátó Vállalat. A dolgozók gyermekeiről külön díjmentes sátor-napközi otthon gondoskodik a játszótér mellett. Jó közepes szőlőtermés várható Üllésen Üllés határában igen szépek az őszi kalászosok — írja levelében Kocsispéter János —. A rozs számos helyen már a 120 centi magasságot is eléri. Nemcsak az őszi, de a tavaszi vetések is igen gy >rs fejlődésnek indultak. Itt-ott már kapálni is kell. A szőlők meg olyan jó közepes termést ígérnek, csak a fagy ne pusztítson bennük. Nagyon tartunk a fagytól. Nincs olyan nap, hogy ne érdeklődnénk azoktól az elvtársaktól, akiknek van rádiójuk: milyen időjárás várható holnapra? Ez azért fontos, mert a reggeli fagyok elleni védekezésre már előző nap fel kell készülni, hogy a védekezés eredményes legyen, Ezideig meg nem is volt kárunk semmi,..