Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-26 / 122. szám

- w DÉLMBGYBRORSZRG 4 Csütörtök. 1955. május 99. A szikesek meghódítása A [YJ ilyen szép a ml löli i dünk! Gondos kezek simogatják, igazgatják, langyos szél fésüli a füveket. Egyik darabján acélos búza terem, máshol gyümölcstől roskadoznak ősszel a fák. Jön a termékeny nyár, dohány és dinnye érik... Arrébb a dús termőföldek között egy-egy darabon fehéren szikrázik a nap, csak a sziki mészpázsit apró virágai lihegnek kókadtan. Szép ez ts, de csak a szemnek. A magyar paraszt ellenben elkeseredetten vágta már sokszor ebbe a szikrázó szikesbe a kapát! Sok magyar tudós fejében fordult meg ez a pandolat: amit a természet elrabolt, vissza kell hódítani az embernek! Ilerke Sándor nyugahna** zott egyetemi tanár is azok közé tartozik, akik minden talpalatnyi földet sajnálnak a sziktől. A magyar alföld csodaszép arcáról el akarják tüntetni ezeket az éktelen szeplóket. Azért küzd harminc éve, hogy a lúgosmeszes szikeseken ne a szik virágozzék, hanem gazdag rétek, kaszálók és rizstelepek. Harminc évi fáradhatalan kutatása meghozta a várt eredményeket. Ma már a Duna völgyében és a Tiszántúlon sikerrel hódítják viszsza az embernek a terméketlen szikeseket. Kormányunk Herke professzor fáradhatatlan kutatómunkáját ebben az évben Kossuth-díjjal jutalmazta. S most, ahogy egy pillanatra visszatekint a kutatás küzdelmes éveire, jóleső érzéssel gondol erre a nagyszerű elismerésre. De nem pihen meg, hiszen a nagy munka még nincs befejezve teljesen, még számtalan apró kérdést kell kidolgozni! A dunavölgyi kísérleti telerpek igazgatói várják az utasításokat; mit, mikor és hogyan végezzenek. Éppen ezt a -receptet- állította össze Herke professzor, amikor fölkerestem a Mezőgazdasági Kísérleti intézetben. Orvosságot írt a beteg földnek. —i Ezerkilencszázhuszonnégy óta foglalkozom a meszes-szódás szikesek talajjavításának gondolatával. Az volt a törekvésem, hogy olyan javítási eljárást dolgozzak ki. ami nem nagyon költséges és lehetővé teszi ezeknek a silány földeknek a megfelelő hasznosítását. Sajnos. a magyar alföldön, különösen a Duna völgyében, igen nagy területeket rabolt el tőlünk a szik. Itt megállt egy pillanat*• ra. íróasztalából térképet húzott elő és kiterítette előttem. A térképen feketén satírozott foltok jelezték a silány szikeseket. Végig a Duna mellett; Bugyitól Soltszentimréig sűrűn nyúlnak el egymás mellett a fekete foltok. Csak ezen a részen 80.000 holdat tesznek ki az ilyen területek. — Sikerült megállapítanom — folytatja Herke professzor hogy gipsszel vagy más hasonló hatású anyaggal a szikesek egy része jó eredménnyel hasznosítható rétnek, legelőnek. De mivel olcsó gipsszel nem rendelkezünk, itt nem állhattam meg. Tovább kutatam, hogy melyik hazai hulladékanyag vagy melléktermék lenne felhasználható. így jutottam el a Petőfi-bányai lignitporhoz, ami tüzelésre nem alkalmas és a bányának is csak tehertétel. A lignitporral javított szikeseken 7.3 mázsa átlagtermést értünk el gabonából. meszes szikesek erősen lúgosak, szódásak, ezért a kultúrnövények kipusztulnak benne. Olyan anyagokkal kell tehát az ilyen talajt javítani, amelyek vegyülnek a szódával és megváltoztatják a talaj fizikai tulajdoTVságait is; omlóssá és a víz befogadására, raktároeására képesse teszik. De vannak olyan szikeseink is, különösen itt a Duna—Tisza-közén, amelyeket magas fekvésük miatt ezzel az eljárással nem lehet eredményesen megjavítani. Ezért kezdtem kutatni, hogy milyen módon lehetne ezeket olcsón hasznosítani rétnek, legelőnek. A magyarországi szikeseknek van egy takarmánynövényük, a sziki mészpázsit. De a talaj nitrogénszegénysége miatt ez is gyenge fejlődésű. Ha azonban nitrogéntartalmú anyagokkal megtrágyázzuk a talajt, bámulatos fejlődésnek indul. Az elhanyagolt szikes 2—3 mázsás szénatermését 50—60 mázsára lehet emelni, ha a trágyázást öntözéssel párosítjuk. J

ól mutatják ezt a kézr nél lévő fényképek is. A "kopár szik" helyén derékig érő kaszáló fejlődött a satnya mészpázsitból. — Kutatásom arra ls kiterjedt, hogy megállapítsam: milyen eljárással lehetne a Duna-völgyi és Szeged-környéki szikeseket rizstermesztésre felhasználni. Az a meggyőződés vezetett, hogy a szikeseken megfelelő talajjavítás után olcsóbbá lehet tenni a rizs termelését, mint a szárazföldi művelésű területeken. Ez a kutatásom még nincs lezárva, csak a jövő évben tudom átadni a gyakorlatnak. Annyi azonban már bizonyos, hogy biztatóak az eredmények és az is beigazolódott. hogy a lignitpor minden talajon erőteljesebbé és korábban érvővé teszi a rizst. Csakhogy a szikesen való rizstermesztés módszereinek kidolgozását nehezíti, hogy nincsen a közelben megfelelő kísérleti telep. A Fehértó mellett lenne alkalmas terület, hiszen az ezerholdas közlegelőből 10—12 holdat le lehetne kanyarítani. Az engedélyt máig sem kapta meg ehhez a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. Pedig a kutatómunka azt nagyon megkívánná — és az a termelőszövetkezet is, amely a kísérleti telep mellett ötven holdon hasonló eljárásokkal akar rizst termelni. A dolog azért is sürgős, mert a rizsnek nemsokára a földben kell lennie! Ilyen gondok 5s társulnak néha a kutatás nagy figyelmet és körültekintést igénylő folyamatához, de ezek nem zavarják meg Herke professzort. Tengersok munkája közepette biztatják eredményei és az a megbecsülés, amiben március tizenötödikén részesült. <— Hetvenkét éves vagyok — mondja —, de még nagyon sokat akarok dolgozni, mert a nemzet megbecsülése és a magyar föld szeretete örökre lekötelez. Herke professzor kutatásai nyomán a Duna völgyéből és a nagy magyar alföldről lassan eltűnnek a vakító fehér foltok; derékig érő kaszálók és duzzadt rizskalászok teszik még szebbé a magyar táj pompás ünneplő ruháját és még gazdagabbá a népiét, így, közös erővel visszafoglalja a tudós és a nép azokat a földeket is, melyeket a természet rabolt el tőlünk. Simon István Kiállítás nyílt a diákklubban A csehszlovák kulturális napok egyik igen érdekes rendezvénye az a kiállítás, melyet tegnap délután 5 órai kezdettel nyitott meg Kiss László, a Városi Tanács oktatási osztályának vezetője az oktatási osztály és a Pedagógus Szakszervezet helyi csoportia nevében a Dugonics téri diakklnbban. A megnyitón jelen volt Eduárd Razga, a'Csehszlovák nagykövetség tanácsosa, valamint a nagykövetség és a Csehszlovák Kultúra cimíi lap képviselői, a szegedi egyetem tanárai és mások. A megjelentek végignézték a kiállítást, mely bemutatja a csehszlovák képzőművészet alkotásait, a könyvkiadás remekeit, művészi kivitelű fényképekben a csehszlovák nép életét. Egyhangú elismerésüket váltotta ki a kiállítás valóban nagyon értékes, tanulságos és gazdag anyaga. Nagy tetszést arattak a csehszlovák játékgyártás remekei is, melyek különösen a gyermekek számára teszik érdekessé a mindenképpen figyelmet érdemlő kiállítást. Helytörténeti ankét lesz ma Szegeden Az Ismeretterjesztő Társulat és a Magyar Történelmi Társulat délalföldi csoportja kezdeményezésére és szervezéséve ma délelőtt 10 órai kezdettel helytörténeti ankét lesz az Ismeretterjesztő Társulat szegedi klubjában. Az ankét célja a helytörténeti kutatás kérdéseinek tisztázása, valamint a helyi hagyományoknak és a helytörténetnek az iskolai oktatásban való felhasználása, tekintettel ezek nagy jeleintőségére a hazafias nevelésben. Bónis György egyetemi tanár, a Történelmi Társulat délalföldi csoportjának és az Ismeretterjesztő Társulat történelmi szakosztályának elnöke nyitja meg az ankétot, majd Eperjiissy Kálmán főiskolai tanár tart előadást "A helytörténeti kutatás kérdései" címmel, Az előadáshoz Medvecziy Emre szentesi gimnáziumi tanár, Bálint Alajos, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója, Giday Kálmán, a szegedi Építőipari/ Technikum igazgatója íja Gaál Endre egyetemi tanársegéd szól hozzá. Délután folytatódik az ankét 3 órakor és Vicsay Lajos gyázorló általános iskolai tanár tart előadást *A helytörténet az iskolai oktatásban- címmel. Előadásához hozzászól Gyáni Imre, hódmezővásárhelyi gimnáziumi igazgató és Oltva! Ferenc, a szegedi Állami Levéltár vezetője/ » A szegedi Kossuth Zsuzsanna ápolónőképző iskolában 1955. szeptember 1-én újabb ápolónőképző évfolyam indul. Az iskola kétéves, bentlakásos, teljesen díjtalan. Jelentkezhetnek azok a 17— 32 év közötti fiatalok, akik hivatást éreznek az ápolónői pályára. Szükséges előképzettség: 8 általános iskola, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a felvételnél előnyben részesülnek. A pályázatokat augusztus l-ig az intézet címére; kell beküldeni. Szükséges iratok: születési, iskolai, v;agyoni, orvosi bizonyítvány, saját kézzel •írt életrajz, fénykép. — A Szegedi Bélyeggyűjtő Kör összejöveteleit ezentúl vasárnap délelőtt 10-fől 1 órájg tartja, szendén pedig délután 5 és este: 8 óra között az Ismeretterjesztő Társulat klubjában, Horváth Mihály utca 3. szám alatt, a második emeleten, Ünnepélyesen megnyitották a csehszlovák, kulturális napokat Tegnap este 7 órai kezdettel ünnepélyes keretek között nyitották meg a csehszlovák kulturális napokat az egyetem központi épületének aulájában. Megnyitó beszédet Karácsonyi Béláné, az MDP Szeged Városi Bizottságának munkatársa mondott, majd Eduárd Rázga, a Csehszlovák Köztársaság budapesti nagykövetségének tanácsosa emelkedett ozólásra és üdvözölte a szegedi közönséget Stefán Major nagykövet és a nagykövetség dolgozói nevében. Ezután a két nép történetével, kapcsolataival és jelenével foglalkozott, Eduárd Rázga nagykövetségi tanácsos beszéde után a zenekar eljátszotta a csehszlovák, a magyar és a szovjet himnuszt, majd úttörők köszöntötték a csehszlováK vendégeket virágcsokrokkal. Ezután a MÁV budapesti szimfonikus zenekarának műsora következett, melyben Smetana Eladott menyasszony nyitánya, Moldva című müve és Dvorák Üj világ szimfóniája szerepelt. A zenekart Pécsi István vezényelte. A Nemzeii Színház hírei — A színház felhívja a bérlők figyelmét, hogy Shakespeare: -Vízkereszt" című vígjátékát május 26-áin, csütörtök este 7 órakor játsszák utoljára. Az összes be nem váltott bérlet érvényes. •— Szombaton este 7 órakor Katajev: -Bolond vasárnap* című háromfelvonásos vígjátéka kerül színre a színházban. — Vasárnap este fél 8 órakor mutatja be a színház az országban először Eduárdé De Filippo olasz iró "Vannak még kísértetek* című vígjátékát, | — Május 29-én délután S órakor Huszka: Szép Juhászné című háromfelvonásos nagyoperettje kerül színre, , — Közkívánatra a szfnháx június 5-én délután 3 órakor Jókai: "A kőszívű ember Fiai* című négyfelvonásos színművét játssza, NYÁRI MENETREND — Érvényes 1955. május 22-től — Békéscsabai—Hódmezővásárhely— Szeged Békéscsabáról ind. 3.52 6.00 8.55 Orosházáról 3.47 4.56 7.03 8.10 Hódmezővásárhelyről „ 4.36 6.18 7.45 9.30 Hódmezővásárhely—Népkertről .. 4.43 6.25 — 9.37 Szeged—Rókusra érk. 5.22 7.13 8.12 10.18 Szegedre érk. 5.35 7.30 8.22 10.32 e Szeged— Hódmezővásárhely - Békéscsaba Szegedről led. 0.52 4.36 6.25 ' ! • t* Szeged—Rőkusról »r 1 1.03 4.51 6.40 Hódmezővásárhely --Néo'rerf 5.41 7.25 — Hódmezővásárhelytől „ 1.36 6.00 — 8.30z Orosházára érk. 2.17 7.00 9.33 Orosházáról ind. 2.19 7.98 9.57 Békéscsabára ért 3.07 8.09 10.56 12.5on 12.57 13.40 13.55n 11.00 11.14 11.55 12.08 13.08 13.17 14.17 n - szombati munkanapokon nem közlekedik. X — szombati munkanapokon közlekedik. Újszeged—Makó—Mezőhegyes i > Újszegedről Ind. — 5.38 8.15 11.20 r6 14.20 Makóra érk. —. 6.44 9.13 12.16 15.17 Makóról ind. 4.00x 7.04 9.26 12.25 13.20 15.35 Apátfalvárá érk. 4.16X 7.27 9.50 12.42 13.37 15.52 Apátfalvárói ind. 4.24Z 7.29 9.51 12.43 13.38 15.63 Mezőhegyesre érk. 5.31X 8.29 10.48 13.40 14.35 16.53 lí.!2z 14.09 14.16 16.03 15.182 14.15 14.30 15.14 15.29 16.28 16.37 17.36 17.25 13.23 TV | | 14.25 15.37 16.53 17.00 17.49 16.07 • |rwr| 16.25 16.40 17.25 V — 19.30 19.37 20.18 20.33 18.15 18.31 19.17 19.31 20.30 20.39 21.40 17.30 19.03 20.23 20 37 21.12 2! .23 51.40 21.53 22.34 22.44 23.35 I J x - munkanapokon közlekedik Mezőhegyes—Makő—Újszeged Mezőhegyesről Ind. Apátfalvárói ind. Makóra ért. Makóról ind. Újszegedre érk. Szegedről Szatymazról Kistelekről Kiskunfélegyházára Kiskunfélegyházáról Budapestre Budapestről Kiskunfélegyházára' Kiskunfélegyházáról Kistelekről Szatymazról Szegedre Szegedről I tnd. Kunhalomra érk. Kunhalomról ind. Mórahalomra érk. Mőrahaiomról ind. Asotthalomra érk. Kunhalomról ind. Pusztamérgesre érk. Pusztamérgesről Kunhalomra Asotthalomról Mőrahalomra Múrahalomról Kunhalomról Szegedre 4.0öx 5.06X 3.09* 3.24X 4.45 5.58X 8.33 11.00 4.05 4.21 5.43 6.54: 9.29 11.56 4.21 4.37 5.58 7.25"x 9.45 12.12 4.23 4.39 6.15 — 9.47 12.21 5.21* 5.21X 7.12 — 10.45 13.20 x — munkanapokon közlekedik * - munkaszüneti napokon közlekedik 18.28 21.46 22.59 19.21 22.40 23.46 19.23 22.42 19.40 22.59 19.41 23.00 20.38 23.57 14.55 17.42 l-i — —• 21.05 15.56 18.45 22.25 16.12 19.01 22.42 16.23 19.24 20.38 17.23 20.22 21.40 l-i Szeged—Budapest ind. 4.15 8.57 8.37 tt.07x 14.09 17.28x 19.07 22.18 ind. 4.48 — 8.56 11.39 14.40 18.10 19.25 22.51 ind. 5.26 6.31 9.14 12.14: 15.13 18.47 19.41 23.27 érk. 6.17 7.00 9.46 13.05X 16.04 19.35 20.08 0.20 ind. — 7.02 — 13.15 16.17 — 20.13 0.4ő érk. — 9.30 — 17.43 20.05 22.30 4.40 x - munkanapokon közlekedik 4.40 Budapest—Szeged Ind. 3.14 7.40 7.54 érk. — 8.14 9.52 11.07 ind. 5.03X 8.24X 9.54 11.19 ind. 6.06 9.15 10.21 12.15 ind. 6.48 9.49 — 12.48 érk. 7.24x 10.20x 10.51 13.19 z — szombaton közlekedik 16.08 16.56 17.27 18.00 p - pénteken indul 17.46 20.11 20.14 20.44 21.17 — 22.05p 22.12 — 0.44z 2.11 23.17 0.56z 2.22 23.57 1.39 3.16 0.18 2.02 3.44 0.37 2.26z 4.09 Szeged—Kunhalom—Asotthalom—Pusztamérges (Keskenynyomkőzü vasút) 4.25(1 7.50 8.10 12.36d 14.04 14.26 4.50 8.16 8.36 13.06 14.30 14.54 t 4.50 8.37 13.10 14.56 5.16d 9.04 13.37d k 15.24 9.05 — 1 15.28 — i 9.34 —- | 13.59 — .1 8.17 — — 14.33 — 18.06n - i 9.40 — — 16.00 — 19.41 n 17.24 w 18.59n 20.20b 17.50 » 19.25 20.46 18.02 19.33 20.48 18.29 20.00n 21.15 18.30n — 21.17 18.59n —. 21.46b 20.55b 22.18b Pusztamérges—Asotthalom—Kunhalom—Szeged Keskeny nyomtávú vasút ind. 5.10 — 11.45 16 28n 18.05b érk. — — 6.38 — 13.08 — 17.53n 19.30b ind. — 5.14 11.50 — 16.49 18.25 érk. — 6.44 12.19 — 17.18 18.59 _ ind. 5.31d 5.49 12.20 14.Old 17.20 19.01b 20 !7n ind. 5.59 6.17 6.39 12.48 13.09 14.32 18.08 19.41 20.53 érk. 6.24d 6.43 7.05 13.14 13.35 15.02d 18.34 20.07b 21.!9n b - szombati napon és munkaszü netes napon közlekedik d — szerdán és szombati munkanapon közlekedik n - szombati munkanapon és munkaszünetes napon nem közlekedik Szegedtől ind. Röszkéie érk. Szeged—Röszke 6.06 11.47 6.37 12.20 14 43 15.15 19.13 19.45 23.09 2333 Röszkéről Szegedre Röszke—Szeged ind. 4.42 7.03 12.35 16.32 érk. 5.15 7.35 13.08 17.25 20.35 21.07 Szeged— Vedresháza Újszegedről Szőregröl Vedresházára Vedresházáról Szőregröl Újszegedre Ind. 4.11* ind. 4.36 érk. 5.03x x — munkanapokon 6.30 I1.05S 6 49 11.21 7 06 11.39s közlekedik 14.50 15.C7 15.25 19.30 19.52 20.14 Vedresháza— Szeged ind. ind. érk. 5.0/x 5.23 5.33X 7.07 7.22 7.31 szerdán ós szombati munkanapon közJekcőik ll.40s 15.26 20.15 11.53 15.39 20.4.) 12.02S 15.48 20.50 2 — TR-.I, p 'ír göaiekédfk