Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-25 / 121. szám

Szerda, 1955. május 25. OELMIGYIRORSZtG Új élet Baktó szikes földjein X baktó? határ jórésze még most |s szinte végeláthatatlan feltöretlen szikes legelő. Tavaszonta beteges, savanyú fü sarjad rajta, csak birkáknak, libáknak való. A szegedi parasztemberek tudatában e határról nem ok nélkül alakult ki ez az elnevezés: az átkozott Baktó. A Dózsa, a Felszabadulás és az [Alkotmány Termelőszövetkezetek dolgozói a télen és most a tavaszon nekifogtak, hogy őrökre leszámoljanak ezzel a megrögzött régi köztudattal. A szocialista társadalmat építő ember törhetetlen akaratával bebizonyítják: nem igaz az, amit még ma is mondogatnék sokan, hogy a baktói föld az csak azért van, hogy a szegedi határ e darabján se legyen lyukas a világ. A sződás szikesekből néhány éven belül gazdagon termő rizsföldek lesznek. A nagy átalakító munka míg a télen megkezdődött. A határ egy darabját, összesen 103 hold földet magas rizsgátakkal, öntözőcsatornákkal építettek körül. Az eddig zavartalanul folydogáló Tiszából nagyteljesítményű laivattyú motorok emelik ét a viaet a csatornákba, életet adnak a földeknek, melyek ezelőtt a júliusi, augusztusi száraz hónapok idején élettelenül terültek itt el'. A dorozsmai gépállomás traktorai már kora tavasszal feltörték, mélyen megszántották a talajt. A tápanyagokban rendkívül szegény talaj trágyát is kapott bőven. A lelkiismeretes, sokoldalú talajelőkészítő munka j után a magas gátak közé elvetették az első baktói rizstermés magját. Szivet, lelket gyönyörködtető, megható, s a szegedi táj életében történelmi jelentőségű pillanat volt, amikor Venczel József, Zakar Mihály. Péter György, Retkes József termelőszövetkezeti tagok először nyitották meg a zsilipeket. A felduzzasztott főcsatornából rohanva tört ki a víz a földekre, ahol lecsendesedett, s hamar be|tta a talaj szomjas gyomra. E nagy úttörő munkában nem toltak egyedül a termelőszövetkezet tagjai. Az új születésénél együtt bábáskodtak velük a vízügyi igazgatóság, a mezőgazdasági kutatóintézet dolgozói és tudósai is. Előzetes számítások szerint ebben az évben ennek az első kísérleti rizstelepnek holdanként 18—20 mázsa átlagtermést kell adnia. Még néhány év és ez idő alatt a baktói talajviszonyokat annyira lehet javítani; hogy akár 35—40 mázsás átlagtermést is kaphatunk itt rizsből. Az idei első esztendő után a jelenlegi rizstelepet újabbakkal bővítik. Második ötéves tervünkben már a baktói föld vidékünk egyik legnagyobb kincse, ékessége lesz. Képünk azt e nagyszerű jelenetet mutatja be, amikor a Tisza vize nem saját szeszélyéből, hanem az ember alkotó munkája nyomán először árasztja el a baktói föld egy darabját, hogy a sekély öntöző víz alatt kikelhessen a mag. 'A' jó munka után mindhárom termelőszövetkezet tagsága szép jövedelemre számít nemcsak a rizstermésből, hanem a haltenyésztésből is. Mert mint Venczel elvtárs, az Alkotmány TSZ tagja elmondja, a második árasztás után a ferhértói halgazdaságból megérkeznek majd az első halszállítmányok, s őszig, míg a rizs beérik, a nevelésre hozott halak szépen megnőnek majd. A jövö évben nemcsak rizsből, de halból is sokkal több jut már a szegedi dolgozók asztalára. ^^mmmrn •EM:.95 mázsa vasat gyűjtöttek vasárnap a szegedi fiatalok A vasárnapi vasgyűjtési napon mintegy 900 szegedi fiatal munkálkodott azon, hogy a lakóterületekről minél több hulladékvasat gyűjtsön össze és juttassa el a MÉH telepeire. Az ifjúsági gyűjtésben kiemelkedő eredményt ért el a Tömörkénygimnázium négy tagú brigádja Szomjas Teréz vezetésével: 700 kilogramm vasat gyűjtöttek. A fiúk.közül a Madács utcai iskola két lelkes úttörője, Fodor Szilveszter és István 900 kilogramm Persze a többi általános iskolák tanulói — akik versenyeznek is egymással — sem végeztek eredménytelen munkát: Szabó Tibor az I. sz. gyakorló iskola úttörője 147 kilogrammot, Jó Mihály Lajos, a Juhász Gyula utcai iskola tanulója 170 kilogrammot, Szalai Ilona, a Mérei utcai iskolából 130 kilogramm vasat gyűjtött. A vasárnapi ifjúsági vasgyűjtési nap eredményesen végződött városunkban, öszvasnak a begyűjtésével büsz- ] szesen 95 mázsa vasat gyűjkélkedtek úttörő társaiknak, töttek a szegedi fiatalok. I l i l l A kedves vendég Hétfő óta Szegeden tartózkodik Sztaniszlav Mojkowszki elvtárs, lengyel újságíró, az Express LodzW főszerkesztője. Ismerkedik a mi tiszaparti városunkkal, az itt élő és dolgozó emberekkel, az üzemek-' kel. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy máris megszerette, megkedvelte a várost, lakóit. Hétfőn délután Sztaniszlav Mojkowszki elvtárs —> két másik lengyel újságíróval együtt, akik azóta már elutaztak Szegedről — a Textilművekbe látogatott cl. Beszélt Sarnyai elvtársnővel, a gyár igazgatónőjével, Péter Szilveszter elvtárssal, az üzemi pártbizottság titkárával, Nagy Sándor elvtárssal, az üzem főmérnökével és másokkal. Megnézte a parkettás, neonvilágítású óriási munkatermet, s a többi üzemrészt. Figyelte a halkan duruzsoló szovjet gépeket, a sok pörgő orsót, a futó fonalat. Megnézte a férfi, női öltözőt, fürdőt, aztán az orvosi rendelőt. Ahogy 6 maga mondta, igen szép a Textilmüvek és nagyon leéllemes érzések maradtak benne az ott töltött időről Lodz is a könynyűipar, a textilipar városa, akárcsak a mi Szegedünk. Staniszlav Mojkowszki meg is jegyezte, hogy náluk, ott Lodzban most magasodnak a falai egy olyan szép, korszerű üzemnek, mint a Textilművek. • A lengyel újságíró városunkba való érkezésekor már tréfáskomolyan megjegyezte, hogy a szegedi szaláminak és paprikának a hire messze földön megtalálható. Kedden aztán kint járt a Szalámigyárban. (Ma, szerdán a Paprikafeldolgozóba is ellátogat, hogy megnézze, miként készül a híres-neves fűszernövény őrleménye.) Dozzi József szalámi-mester volt az útikalauz, — a Szalámigyárban. A lengyel újságíró érdeklődéssel figyelte a szalámikészítés csínját-bínját. Sorra-reridre végignézte o munkát a csontozóban, ahol villanó Izésekkel fejtették a húst, elidőzött a húskeverő gépnél, a füstölőben, t=* másutt. Közben meg is állapította: — Ilyen, vagy ehhez hasonló üzemben még nem voltam.., Szétnézett a csomagolóban, ahonnan Bagdadba, Svédországba, is más külföldi országokba útnak indítják a pirosfehér-zöld szalaggal átkötött szalámit ilyen felírással: „Hungárián salami". Igen, nemcsak belföldön, hanem meszszi, távoli vidékeken is kedvelt csemege a szegedi mesterek, emberek készítménye: — a szalámi. Bent az irodában aztán Pintér elvtárstól, a gyár igazgatójától sok mindent kérdezett a lengyel újságíró. Feltette azt a kérdést is, hogy miért olyan jó a magyar, a szegedi szalámi? Mit feleljen erre az ember? Azért olyan jó, mert megadják a „savát-borsát", szóval a készítési, előállítási módon múlik. Meg azon, hogy az emberek — akik késsitik •*nemcsak szakértelmet, hanem „lelfcef* is visznek munkájukba. A lengyel újságíró töltőtolla gyorsan siklott jegyzetfüzete lapján. Irta a gyár múltját, jelenét, a szalámigyártás történetét. Egyszercsak aztán felnézett, megint kedves, közvetlen mosolylyál arcán és szólt: — Egyesek Lengyelországban úgy vélekednek —• fordítja a szavait a tolmács —, hogy a magyar szalámi azért jó, mert szamárhúsból csinálják. Persze ez nem igaz, meggyőződtem róla a saját szememmel is. Hazamenne aztán majd ismertetem az emberekkel a Szegedi Szalámigyárban folyó munkát. Majd búcsúzik a gyáriaktól barátunk, a kedves vendég, a testvéri lengyel nép küldötte: Stanislav Mojkowszki. Egyre távolodik ffi Szalámigyártól, de bizonyos, hogy az ott látottak és tapasztaltak is megmaradnak emlékezetében. (morvay) AZ ÚJ HÁZTULAJDONOS .JSzöged hírős város. Tápéval határos..." — imígyen hangzik az egyik tréfás népdal szövege. Még hozzá olyan közel vannak egymáshoz, hogy ha Csermák József olimpiai bajnokunk kicsit nekidurálná magát, ót tudná röpíteni a kalapácsot Tápéról Szegedre. Ráadásul a tápéi házak mind közelebb kerülnek a nagy tiszaparti városhoz. Tévedés ne essék, nem földcsuszamlásról von szó, hanem arról, hogy a falucska lakói egyre több új házat építenek maguknak: mégpedig a község Szeged felöli részén. Néhány év alatt az Ujosztáson egész házsorok épültek íel oz állam támogatásával. Egyszerű dolgozó parasztok és munkások békés családi otthonai ezek a fehérre meszelt falu. piroscserepes hajlékok. Ezidáig ötvenhat új családiház hirdeti Tápén népünk életszínvonalának emelkedését. egyik űj ház boldog tulajdonosa Vincze József három holdas dolgozó paraszt és családja. Tágas, két szoba konyhás lakásban laknak Vinczéék három gyermekükkel. Vincze Józsefné, kis, alacsony, mosolygós arcú asszonyka boldogan magyarázza: — Igazán jó érzés az, hogy a maga otthonában lakhatik az ember. Míg nem volt saját otthonunk, addig tizenhat éven át a férjem szüleinél húzódtunk meg. De a két családnak kicsi volt az a ház. Csak nagynehezen fértünk meg benne. Gondolhatja tehát bárki. hogy milyen kimondhatatlan volt az örömünk, mikor az államtól mi is házhelyet kaptunk itt az újosztás'i részen. Kis szünetet tart, megnézi a tűzet a konyhában, mert éppen nagymosáshoz készülődik, azután tovább magyarázza: — Hát még akkor milyen boldog vcAt Oá egész család, mikor beköltözhettünk az új hajlékba... A csinos tiszta udvar, a gondozott veteményes kert, a szépen fejlődő szölöcsemeték, a talajban jól megkapaszkodott gyümölcsfák, az új sertésól, a füves udvaron legelésző kislibák hosszú évek álmának a megvalósulásai — mind azt tükrözi, milyen nagy örömet jelent Vinczééknek az új ház. A lakásban bent van már a villanyvezeték is, a villanyégő, a kapcsoló ott vannak a falon, csak éppen az áram nem jutott még el Vinczéék házába. Pedig már nagyon várják, kérvényt is írtak az illetékes szerveknek, de ez nem használt semmit. Három-négy villanykaró kellene az utcába, s akkor minden házban örök nyugovóra térhetnének a gyenge fényű petróleumlámpák. — Ha megkapnánk a villanyáramot, azonnal vennénk rádiót is — folytatja Vinczéné mert nagyon szeretnénk, ha az új otthonunkba beköltözni, minden estére a zeneszó is. Én ugyanis nogyon szeretem a szép magyar népdalokat. Magam is tagja voltam sokáig a Tápéi Népi Együttesnek, ezért nagyon jó lenne, ha különösen téli estéken, mikor szövöm itt, a szobában a gyékényt, hallgathatnám a rádiót. Zeneszó mellett könnyebben haladna a munka és még vidámabb lenne az életünk. * Vincze Józsefnének igaza van. Az 'új házuk még barátságosabb otthonná válna, ha villany világítana a szobákban és megszólalna a rádió is. Ma még mind a kettő csak álom. mint nemrégen a családi ház volt. De az új ház már megvan, benne laknak, benne élnek Vinczéék, tehát az első, a legmerészebb álom ma már valósággá vált. Az utóbbi kettő most már könnyebben teljesül. •J * (v, gy.) Vasárnap Szegeden is megrendezik a Nemzetközi Gyermeknapot Május 29-én, a Nemzetközi Gyermeknap alkalmából az MNDSZ Szegeden is ünnepséget rendez. Már szombaton mes ed élutánokat tartanak a szegedi óvodákban. Vasárnap reggel pedig zenés ébresztő köszönti az ifjú nemzedéket. Világszerte megünneplik a béke jegyében a Nemzetközi Gyermeknapot, hisz minden szülő azt akarja, hogy békében, jólétben nevelje fel féltett kincseit. A szegedi gyermekek vasárnap reggel a Dugonics téren találkoznak, ahol rádión keresztül meghallgatják Vass Istvánná elvtársnő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, a képviselőház alelnöke, az MNDSZ orezágos elnökének üdvözlő, köszöntő szavait, majd színpompás menetben felvonulnak a város utcáin. Több üzem a bölcsőde kicsinyeit autóval hozza el a felvonulásra. A pajtáscsalád, az úttörő kollektíva tagjai pedig egyenruhában zászlókkal vonulnak. Délután fél 4-kor és fél 6kar díjmentes mesefilmeket vetítenek a gyerekeknek a békebdzottság nagytermében. A népszerű rollerverseny 3 órakor kezdődik a Széchenyi téren. A bábszínházban ugyancsak ingyenes előadást tartanak. Fél 6-ikor a Móravárosi Űttörőházban a közr kedvelt "Fel a fejjel* című magyar filmet mutatják be a gyerekeknek. A Szalámigyárban, a Ruhagyárban, a MAV-nál, s több más szegedi üzemben a gyermeknap alkalmából vendégül látják a dolgozók gyermekeit. Ma délnián kezdődnek a „Csehszlovák Kulturális Napok* ünnepségei A Pedagógusok Szakszervezete Városi Bizottsága ée a „Csehszlovák Kultúra" által rendezett „Csehszlovák Kulturális Napok" ünnepségei a mai nappal megkezdődnek. Délután 5 órai kezdettel nyitják meg „A csehszlovák nép élete és kultúrája" című kiállítást a Dugonics téri Egyetemi és Főiskolai Diákklubban. A kiállítást Kiss László, Szeged város oktatási osztályának vezetője nyitja meg; itt a Szegedre érkezett csehszlovák vendégek is megjelennek. A kiállítás május 25-től június 5-ig naponta 12—20 óráig lesz nyitva. A „Csehszlovák Kulturális Napok" ünnepélyes megnyitására este 7 órakor kerül sor a Tudományegyetem Aulájában. A megnyitóbeszédet Telkes György, az MDP Szeged Városi Bizottsága kulturális osztályának vezetője mondja. A megnyitón felszólal Eduárd Rázga, a csehszlovák nagykövetség tanácsosa. Az ünnepélyes megnyitó után a budapesti MAV szimfónikus zenekar ad hangversenyt Pécsi István vezényletével. Vidám esi az Építők Ünnepén Újszegeden Május 29-én, vasárnap az Építők Ünnepét Szegeden is változatos kulturális és sportrendezvényekkel teszik emlékezetessé. A műsor keretében különösen nagy érdeklődésre tarthat számot a „Muzsikáló vidám est", amelyet vasárnap este 8 órai kezdettel rendeznek meg az újszegedi szabadtéri színpadon. A műsorban a szegedi Nemzeti Színház olyan kiváló énekesei komikusai és balét táncosai lépnek föl, mint Iván Margit, Sugár Mihály, Szabady István, Dómján Edit, Kovács Gyula, Lakky József, Komlóssy Erzsi, Káldor Jenő, Mezey Károly és Lehóczky Zsuzsa. Közreműködik és önálló számokkal is szerepel a Juhász Gyula Kultúrház szimfónikus zenekara Markó Leó vezénylésével. Az estet Kakuszi Imre rendezi. A vidám zenés műsorban a közkedvelt operett- és opera melódiák csendülnek majd föl és vidám tréfák, jelenetek teszik változatossá. A „Muzsikáló vidám est" egyben kívánsághangverseny is lesz, amelynek egyes számait a munkában élenjáró szegedi építő-, fa- és építőanyagipari dolgozóknak, brigádoknak ajánlják. Jegyek már kaphatók 4, 6 és 8 forintos árban a szegedi Nemzeti Színház pénztáránál, valamint az építő-, fa- és építőanyagipari üzemekben, A jégkárok megtérítéséről Az elmúlt gazdasági évben megyénkben is számos gazdálkodó szenvedett jégkárt. Érmek során az Állami Biztosító Csongrád megyében több mint 18 millió forint kártérítést fizetett ki a dolgozó parasztoknak. Ebből a nagyobb kárt szenvedett ásotthalmi gazdálkodók 850 ezer, a csorvaiak másfélmii-' lió, a kistelekiek 500 ezer, a mórahalmiak 1 millió kétszázezer, az öttömösiek 500 ezer, az üllésiek 850 ezer forint kártérítést kaptak. Fontos népgazdasági érdé* kek fűződnek ahhoz, hogy jégkár esetén a termelők az idén is minél gyorsabban megkapják az őket megillető kártérítést és veszteségeiket idejében pótolni tudják. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a károsultak a jégveréstől számított 5 napon belül (az 1955. évi beadási könyv felmutatása mellett) kárukat a helyi tanácsnál feltétlenül bejelentik. A bejelentés jegyzékbe vételéről s a kárbecslés helyességéről a tanács igazolást ad. Az Állami Biztosító kárbecslője által megállapított kárszázalék képezi a beszolgáltatási kedvezmény alapját. Minden jégkárosultnak a kárbecsléstől számított 15 napon belül jogában áll a kár megállapítása ellen a helyi tanácsnál felszólalással élni, A jégkárok megtérítése a kötelező biztosítás szerinti normaérték. Ennél magasabb, a valóságos kárnak megfelelő kártérítésben a termelők csak úgy részesülnek, ha a várható teljes terméshozam értéke és a normaérték közötti különbözetre önkéntes jégbiztosítást kötnek. Különösen indokolt ez az erősen jégérzékeny és az értékesebb növényeknél, mint például a szőlő, gyümölcs stb, A SZUEZI-csatornában egy francia hajóról megszökött a francia idegenlégió 9 katonája, hogy ne kelljen részt vennie a* északafrikai hadműveletekben. A CSONGRÁDI múzeum munkaközössége most térképezi fel a városnak azon területeit, amelyek régészeti, népszokást, történelmi emlékeikkel elősegíthetik a város kulturális színvonalának emelését, a város történelmének megismerését. A SPORTMOZGALOM erősítésére, versenyek rendezésére, versenydíjak beszerzésére 489 ezer forintot fordítanak es Évben, -ii