Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-25 / 121. szám

Szerda, 1955. május 25. OELMIGYIRORSZtG Új élet Baktó szikes földjein X baktó? határ jórésze még most |s szinte végeláthatatlan feltöretlen szikes legelő. Ta­vaszonta beteges, savanyú fü sarjad rajta, csak birkáknak, li­báknak való. A szegedi paraszt­emberek tudatában e határról nem ok nélkül alakult ki ez az elnevezés: az átkozott Baktó. A Dózsa, a Felszabadulás és az [Alkotmány Termelőszövet­kezetek dolgozói a télen és most a tavaszon nekifogtak, hogy őrökre leszámoljanak ez­zel a megrögzött régi köztudat­tal. A szocialista társadalmat építő ember törhetetlen akara­tával bebizonyítják: nem igaz az, amit még ma is mondogat­nék sokan, hogy a baktói föld az csak azért van, hogy a sze­gedi határ e darabján se le­gyen lyukas a világ. A sződás szikesekből néhány éven belül gazdagon termő rizsföldek lesz­nek. A nagy átalakító munka míg a télen megkezdődött. A határ egy darabját, összesen 103 hold földet magas rizsgátakkal, ön­tözőcsatornákkal építettek kö­rül. Az eddig zavartalanul foly­dogáló Tiszából nagyteljesít­ményű laivattyú motorok emelik ét a viaet a csatornákba, életet adnak a földeknek, melyek ezelőtt a jú­liusi, augusztusi száraz hóna­pok idején élettelenül terültek itt el'. A dorozsmai gépállomás trak­torai már kora tavasszal feltör­ték, mélyen megszántották a talajt. A tápanyagokban rend­kívül szegény talaj trágyát is kapott bőven. A lelkiismeretes, sokoldalú talajelőkészítő munka j után a magas gátak közé elve­tették az első baktói rizstermés magját. Szivet, lelket gyönyörködtető, megható, s a szegedi táj életé­ben történelmi jelentőségű pil­lanat volt, amikor Venczel Jó­zsef, Zakar Mihály. Péter György, Retkes József termelő­szövetkezeti tagok először nyi­tották meg a zsilipeket. A felduzzasztott főcsatornából ro­hanva tört ki a víz a földekre, ahol lecsendesedett, s hamar be­|tta a talaj szomjas gyomra. E nagy úttörő munkában nem toltak egyedül a termelőszövetkezet tagjai. Az új születésénél együtt bábás­kodtak velük a vízügyi igazga­tóság, a mezőgazdasági kuta­tóintézet dolgozói és tudósai is. Előzetes számítások szerint eb­ben az évben ennek az első kí­sérleti rizstelepnek holdanként 18—20 mázsa átlagtermést kell adnia. Még néhány év és ez idő alatt a baktói talajviszonyokat annyira lehet javítani; hogy akár 35—40 mázsás átlagter­mést is kaphatunk itt rizsből. Az idei első esztendő után a jelenlegi rizstelepet újabbakkal bővítik. Második ötéves ter­vünkben már a baktói föld vi­dékünk egyik legnagyobb kin­cse, ékessége lesz. Képünk azt e nagyszerű je­lenetet mutatja be, amikor a Tisza vize nem saját szeszé­lyéből, hanem az ember alkotó munkája nyomán először áraszt­ja el a baktói föld egy darabját, hogy a sekély öntöző víz alatt kikelhessen a mag. 'A' jó munka után mindhárom termelőszövetkezet tagsága szép jövedelemre számít nemcsak a rizstermésből, hanem a halte­nyésztésből is. Mert mint Ven­czel elvtárs, az Alkotmány TSZ tagja elmondja, a második árasztás után a ferhértói hal­gazdaságból megérkeznek majd az első halszállítmányok, s őszig, míg a rizs beérik, a ne­velésre hozott halak szépen megnőnek majd. A jövö évben nemcsak rizsből, de halból is sokkal több jut már a szegedi dolgozók asztalára. ^^mmmrn •EM:.­95 mázsa vasat gyűjtöttek vasárnap a szegedi fiatalok A vasárnapi vasgyűjtési napon mintegy 900 szegedi fiatal munkálkodott azon, hogy a lakóterületekről mi­nél több hulladékvasat gyűjt­sön össze és juttassa el a MÉH telepeire. Az ifjúsági gyűjtésben kiemelkedő ered­ményt ért el a Tömörkény­gimnázium négy tagú bri­gádja Szomjas Teréz vezeté­sével: 700 kilogramm vasat gyűjtöttek. A fiúk.közül a Madács utcai iskola két lel­kes úttörője, Fodor Szilvesz­ter és István 900 kilogramm Persze a többi általános is­kolák tanulói — akik verse­nyeznek is egymással — sem végeztek eredménytelen munkát: Szabó Tibor az I. sz. gyakorló iskola úttörője 147 kilogrammot, Jó Mihály Lajos, a Juhász Gyula utcai iskola tanulója 170 kilogram­mot, Szalai Ilona, a Mérei utcai iskolából 130 kilo­gramm vasat gyűjtött. A vasárnapi ifjúsági vas­gyűjtési nap eredményesen végződött városunkban, ösz­vasnak a begyűjtésével büsz- ] szesen 95 mázsa vasat gyűj­kélkedtek úttörő társaiknak, töttek a szegedi fiatalok. I l i l l A kedves vendég Hétfő óta Sze­geden tartózkodik Sztaniszlav Moj­kowszki elvtárs, lengyel újságíró, az Express Lodz­W főszerkesztője. Ismerkedik a mi tiszaparti váro­sunkkal, az itt élő és dolgozó embe­rekkel, az üzemek-' kel. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy máris meg­szerette, megked­velte a várost, la­kóit. Hétfőn délután Sztaniszlav Moj­kowszki elvtárs —> két másik lengyel újságíróval együtt, akik azóta már el­utaztak Szegedről — a Textilművek­be látogatott cl. Beszélt Sarnyai elvtársnővel, a gyár igazgatónőjé­vel, Péter Szil­veszter elvtárssal, az üzemi pártbi­zottság titkárával, Nagy Sándor elv­társsal, az üzem főmérnökével és másokkal. Meg­nézte a parkettás, neonvilágítású óri­ási munkatermet, s a többi üzem­részt. Figyelte a halkan duruzsoló szovjet gépeket, a sok pörgő orsót, a futó fonalat. Meg­nézte a férfi, női öltözőt, fürdőt, az­tán az orvosi ren­delőt. Ahogy 6 maga mondta, igen szép a Textilmü­vek és nagyon leél­lemes érzések ma­radtak benne az ott töltött időről Lodz is a köny­nyűipar, a textil­ipar városa, akár­csak a mi Szege­dünk. Staniszlav Mojkowszki meg is jegyezte, hogy náluk, ott Lodz­ban most maga­sodnak a falai egy olyan szép, kor­szerű üzemnek, mint a Textilmű­vek. • A lengyel újság­író városunkba va­ló érkezésekor már tréfáskomolyan megjegyezte, hogy a szegedi szalámi­nak és paprikának a hire messze föl­dön megtalálható. Kedden aztán kint járt a Szalámi­gyárban. (Ma, szerdán a Papri­kafeldolgozóba is ellátogat, hogy megnézze, miként készül a híres-ne­ves fűszernövény őrleménye.) Dozzi József sza­lámi-mester volt az útikalauz, — a Szalámigyárban. A lengyel újságíró ér­deklődéssel figyel­te a szalámikészí­tés csínját-bínját. Sorra-reridre vé­gignézte o munkát a csontozóban, ahol villanó Izé­sekkel fejtették a húst, elidőzött a húskeverő gépnél, a füstölőben, t=* másutt. Közben meg is állapította: — Ilyen, vagy ehhez hasonló üzemben még nem voltam.., Szétnézett a cso­magolóban, ahon­nan Bagdadba, Svédországba, is más külföldi or­szágokba útnak indítják a piros­fehér-zöld szalag­gal átkötött szalá­mit ilyen felírás­sal: „Hungárián salami". Igen, nemcsak belföl­dön, hanem mesz­szi, távoli vidéke­ken is kedvelt cse­mege a szegedi mesterek, emberek készítménye: — a szalámi. Bent az irodá­ban aztán Pintér elvtárstól, a gyár igazgatójától sok mindent kérdezett a lengyel újságíró. Feltette azt a kér­dést is, hogy mi­ért olyan jó a ma­gyar, a szegedi szalámi? Mit fe­leljen erre az em­ber? Azért olyan jó, mert megadják a „savát-borsát", szóval a készítési, előállítási módon múlik. Meg azon, hogy az emberek — akik késsitik •*­nemcsak szakértel­met, hanem „lel­fcef* is visznek munkájukba. A lengyel újság­író töltőtolla gyor­san siklott jegy­zetfüzete lapján. Irta a gyár múlt­ját, jelenét, a sza­lámigyártás törté­netét. Egyszercsak aztán felnézett, megint kedves, közvetlen mosoly­lyál arcán és szólt: — Egyesek Len­gyelországban úgy vélekednek —• for­dítja a szavait a tolmács —, hogy a magyar szalámi azért jó, mert sza­márhúsból csinál­ják. Persze ez nem igaz, meggyőződ­tem róla a saját szememmel is. Ha­zamenne aztán majd ismertetem az emberekkel a Szegedi Szalámi­gyárban folyó munkát. Majd búcsúzik a gyáriaktól bará­tunk, a kedves vendég, a testvéri lengyel nép kül­dötte: Stanislav Mojkowszki. Egy­re távolodik ffi Szalámigyártól, de bizonyos, hogy az ott látottak és ta­pasztaltak is meg­maradnak emléke­zetében. (morvay) AZ ÚJ HÁZTULAJDONOS .JSzöged hírős város. Tápéval határos..." — imígyen hangzik az egyik tréfás népdal szövege. Még hozzá olyan közel vannak egymáshoz, hogy ha Csermák József olim­piai bajnokunk kicsit nekidurálná magát, ót tudná röpíteni a kalapácsot Tápéról Szegedre. Ráadásul a tápéi házak mind közelebb kerülnek a nagy tiszaparti városhoz. Téve­dés ne essék, nem földcsuszamlásról von szó, hanem arról, hogy a falucska lakói egyre több új házat építenek maguknak: mégpedig a község Szeged felöli részén. Néhány év alatt az Ujosztáson egész házsorok épültek íel oz állam támogatásával. Egyszerű dolgozó parasztok és munkások békés családi ottho­nai ezek a fehérre meszelt falu. piroscsere­pes hajlékok. Ezidáig ötvenhat új családiház hirdeti Tápén népünk életszínvonalának emelkedését. egyik űj ház boldog tulajdonosa Vincze József három holdas dolgozó pa­raszt és családja. Tágas, két szoba konyhás lakásban laknak Vinczéék három gyerme­kükkel. Vincze Józsefné, kis, alacsony, mo­solygós arcú asszonyka boldogan magya­rázza: — Igazán jó érzés az, hogy a maga ott­honában lakhatik az ember. Míg nem volt saját otthonunk, addig tizenhat éven át a férjem szüleinél húzódtunk meg. De a két családnak kicsi volt az a ház. Csak nagy­nehezen fértünk meg benne. Gondolhatja tehát bárki. hogy milyen kimondhatatlan volt az örömünk, mikor az államtól mi is házhelyet kaptunk itt az újosztás'i részen. Kis szünetet tart, megnézi a tűzet a konyhában, mert éppen nagymosáshoz készü­lődik, azután tovább magyarázza: — Hát még akkor milyen boldog vcAt Oá egész család, mikor beköltözhettünk az új hajlékba... A csinos tiszta udvar, a gondozott vete­ményes kert, a szépen fejlődő szölöcsemeték, a talajban jól megkapaszkodott gyümölcsfák, az új sertésól, a füves udvaron legelésző kis­libák hosszú évek álmának a megvalósulásai — mind azt tükrözi, milyen nagy örömet je­lent Vinczééknek az új ház. A lakásban bent van már a villanyve­zeték is, a villanyégő, a kapcsoló ott vannak a falon, csak éppen az áram nem jutott még el Vinczéék házába. Pedig már nagyon vár­ják, kérvényt is írtak az illetékes szerveknek, de ez nem használt semmit. Három-négy vil­lanykaró kellene az utcába, s akkor minden házban örök nyugovóra térhetnének a gyenge fényű petróleumlámpák. — Ha megkapnánk a villanyáramot, azonnal vennénk rádiót is — folytatja Vinczéné mert nagyon sze­retnénk, ha az új otthonunkba beköltözni, minden estére a zeneszó is. Én ugyanis no­gyon szeretem a szép magyar népdalokat. Magam is tagja voltam sokáig a Tápéi Népi Együttesnek, ezért nagyon jó lenne, ha külö­nösen téli estéken, mikor szövöm itt, a szo­bában a gyékényt, hallgathatnám a rádiót. Zeneszó mellett könnyebben haladna a munka és még vidámabb lenne az életünk. * Vincze Józsefnének igaza van. Az 'új há­zuk még barátságosabb otthonná válna, ha villany világítana a szobákban és megszólalna a rádió is. Ma még mind a kettő csak álom. mint nemrégen a családi ház volt. De az új ház már megvan, benne laknak, benne élnek Vinczéék, tehát az első, a legmerészebb álom ma már valósággá vált. Az utóbbi kettő most már könnyebben teljesül. •J * (v, gy.) Vasárnap Szegeden is megrendezik a Nemzetközi Gyermeknapot Május 29-én, a Nemzetközi Gyermeknap alkalmából az MNDSZ Szegeden is ünnep­séget rendez. Már szombaton mes ed élutánokat tartanak a szegedi óvodákban. Vasárnap reggel pedig zenés ébresztő köszönti az ifjú nemzedéket. Világszerte megünneplik a béke jegyében a Nemzetközi Gyermeknapot, hisz minden szülő azt akarja, hogy béké­ben, jólétben nevelje fel fél­tett kincseit. A szegedi gyer­mekek vasárnap reggel a Dugonics téren találkoznak, ahol rádión keresztül meg­hallgatják Vass Istvánná elv­társnő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek tagja, a képviselőház al­elnöke, az MNDSZ orezágos elnökének üdvözlő, köszöntő szavait, majd színpompás menetben felvonulnak a vá­ros utcáin. Több üzem a böl­csőde kicsinyeit autóval hoz­za el a felvonulásra. A paj­táscsalád, az úttörő kollektí­va tagjai pedig egyenruhá­ban zászlókkal vonulnak. Délután fél 4-kor és fél 6­kar díjmentes mesefilmeket vetítenek a gyerekeknek a békebdzottság nagytermében. A népszerű rollerverseny 3 órakor kezdődik a Széchenyi téren. A bábszínházban ugyancsak ingyenes előadást tartanak. Fél 6-ikor a Móra­városi Űttörőházban a közr kedvelt "Fel a fejjel* című magyar filmet mutatják be a gyerekeknek. A Szalámigyár­ban, a Ruhagyárban, a MAV-nál, s több más szegedi üzemben a gyermeknap al­kalmából vendégül látják a dolgozók gyermekeit. Ma délnián kezdődnek a „Csehszlovák Kulturális Napok* ünnepségei A Pedagógusok Szakszer­vezete Városi Bizottsága ée a „Csehszlovák Kultúra" által rendezett „Csehszlovák Kul­turális Napok" ünnepségei a mai nappal megkezdődnek. Délután 5 órai kezdettel nyitják meg „A csehszlovák nép élete és kultúrája" című kiállítást a Dugonics téri Egyetemi és Főiskolai Diák­klubban. A kiállítást Kiss László, Szeged város oktatási osztá­lyának vezetője nyitja meg; itt a Szegedre érkezett cseh­szlovák vendégek is megje­lennek. A kiállítás május 25-től jú­nius 5-ig naponta 12—20 óráig lesz nyitva. A „Csehszlovák Kulturális Napok" ünnepélyes megnyi­tására este 7 órakor kerül sor a Tudományegyetem Aulájá­ban. A megnyitóbeszédet Telkes György, az MDP Sze­ged Városi Bizottsága kultu­rális osztályának vezetője mondja. A megnyitón felszó­lal Eduárd Rázga, a cseh­szlovák nagykövetség taná­csosa. Az ünnepélyes megnyitó után a budapesti MAV szim­fónikus zenekar ad hangver­senyt Pécsi István vezényle­tével. Vidám esi az Építők Ünnepén Újszegeden Május 29-én, vasárnap az Építők Ünnepét Szegeden is változatos kulturális és sport­rendezvényekkel teszik emlé­kezetessé. A műsor kereté­ben különösen nagy érdeklő­désre tarthat számot a „Mu­zsikáló vidám est", amelyet vasárnap este 8 órai kezdet­tel rendeznek meg az újsze­gedi szabadtéri színpadon. A műsorban a szegedi Nemzeti Színház olyan kiváló éneke­sei komikusai és balét tánco­sai lépnek föl, mint Iván Margit, Sugár Mihály, Sza­bady István, Dómján Edit, Kovács Gyula, Lakky József, Komlóssy Erzsi, Káldor Je­nő, Mezey Károly és Le­hóczky Zsuzsa. Közreműkö­dik és önálló számokkal is szerepel a Juhász Gyula Kul­túrház szimfónikus zenekara Markó Leó vezénylésével. Az estet Kakuszi Imre rendezi. A vidám zenés műsorban a közkedvelt operett- és opera melódiák csendülnek majd föl és vidám tréfák, jelenetek teszik változatossá. A „Mu­zsikáló vidám est" egyben kívánsághangverseny is lesz, amelynek egyes számait a munkában élenjáró szegedi építő-, fa- és építőanyagipari dolgozóknak, brigádoknak ajánlják. Jegyek már kaphatók 4, 6 és 8 forintos árban a szegedi Nemzeti Színház pénztáránál, valamint az építő-, fa- és építőanyagipari üzemekben, A jégkárok megtérítéséről Az elmúlt gazdasági évben megyénkben is számos gaz­dálkodó szenvedett jégkárt. Érmek során az Állami Biz­tosító Csongrád megyében több mint 18 millió forint kártérítést fizetett ki a dol­gozó parasztoknak. Ebből a nagyobb kárt szenvedett ásotthalmi gazdálkodók 850 ezer, a csorvaiak másfélmii-' lió, a kistelekiek 500 ezer, a mórahalmiak 1 millió két­százezer, az öttömösiek 500 ezer, az üllésiek 850 ezer fo­rint kártérítést kaptak. Fontos népgazdasági érdé* kek fűződnek ahhoz, hogy jégkár esetén a termelők az idén is minél gyorsabban megkapják az őket megillető kártérítést és veszteségeiket idejében pótolni tudják. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a károsultak a jégverés­től számított 5 napon belül (az 1955. évi beadási könyv felmutatása mellett) kárukat a helyi tanácsnál feltétlenül bejelentik. A bejelentés jegy­zékbe vételéről s a kárbecs­lés helyességéről a tanács igazolást ad. Az Állami Biz­tosító kárbecslője által meg­állapított kárszázalék képezi a beszolgáltatási kedvezmény alapját. Minden jégkárosult­nak a kárbecsléstől számított 15 napon belül jogában áll a kár megállapítása ellen a he­lyi tanácsnál felszólalással élni, A jégkárok megtérítése a kötelező biztosítás szerinti normaérték. Ennél maga­sabb, a valóságos kárnak megfelelő kártérítésben a termelők csak úgy részesül­nek, ha a várható teljes ter­méshozam értéke és a nor­maérték közötti különbözetre önkéntes jégbiztosítást köt­nek. Különösen indokolt ez az erősen jégérzékeny és az értékesebb növényeknél, mint például a szőlő, gyümölcs stb, A SZUEZI-csatornában egy francia hajóról megszökött a francia idegenlégió 9 katonája, hogy ne kelljen részt vennie a* északafrikai hadműveletekben. A CSONGRÁDI múzeum munkaközössége most térké­pezi fel a városnak azon terü­leteit, amelyek régészeti, nép­szokást, történelmi emlékeikkel elősegíthetik a város kulturális színvonalának emelését, a vá­ros történelmének megismeré­sét. A SPORTMOZGALOM erő­sítésére, versenyek rendezésé­re, versenydíjak beszerzésére 489 ezer forintot fordítanak es Évben, -ii

Next

/
Thumbnails
Contents