Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-24 / 120. szám

DELMAGYARORSZRG A felszabadulás óta hatalmas eredményeket értünk el kulturális téren is Darvas József előadása a Központi Vezetőség márciusi határozatáról Kedd, 1955. május 24. Darvas József népművelési miniszter hétfőn az építők Rózsa Ferenc Kultúrotthonában előadást tartott -A Köz ponti Vezetőség 1955. már ciusi határozata és kulturá lis forradalmunk helyzete, különös tekintettel az állami irányítás megszilárdítására címmel. Az előadáson résztvettek. a fővárosi és megyei pártbizottságok, továbbá a tanácsok kulturális osztályainak vezetői, dolgozói, valamint kulturális életünk számos kiválósága. Bevezetőben a Központi Vezetőség márciusi határozatának jelentőségéről szólva rámutatott arra; megerősítette ez a határozat az 1953 júniusi határozatok és a III. pártkongresszus határozatainak ma is változatlanul helyes irányvonalat —, de ugyanakkor a légélesebben szembeszállt azokkal a jobboldali, kispolgári nézetekkel, amelyek eltorzították, meghamisították e helyes határozatokat, s amelyek az elmúlt időkben mind súlyosabb formában akadályozták, sőt veszélyeztették szocialista építésünket. — A Központi Vezetőség márciusi határozata — folytatta — s ennek alkotó alkalmazása a kulturális élet, a népmüvelés számára rendkívül fontos dolog. A határozat által feltárt jobboldali jelenségek — túl a politikai és gazdasági élet döntő területein — a kulturális életben Is jelentkeztek. Sőt kezdetben a leghevesebb, a legszélsőségesebb formában éppen itt jelentkeztek. Világos, hogy olyan területen, minta kultúra, aránylag gyorsan megmutatkozott zavaró és romboló hatása. A gazdasági, politikai síkon megvert volt uralkodó osztályok az ideológiai területet használják fel mindig utolsó harci területként. Ez a marxizmus igazsága — s ne lepődjünk meg, ha ezt újra és újra igazolja a gyakorlat. — Ennek legelső formája a kulturális életben is a felszabadulás óta elért eredmények súlyos lebecsülése, a mult eltúlzott kritikája volt — mondotta, majd így folytatta: — világosan meg kellett volna mondani, hogy a felszabadulás óta eltelt 10 esztendőt — a kulturális életben ugyanúgy, mint politikai és gazdasági fejlődésünkben — nem a hibák, hanem a hatalmas és elmúlhatatlan érdemű eredmények jellemzik. Kulturális életünk a felszabadulás és különösen a "fordulat éve* óta hatalmas iramban fejlődött. Ezután számokat, adatokat sorolt fel a miniszter amelyek mind azt bizonyítják, hogy kulturális forradal-1 munk valóban egykor elképzelhetetlen. csak álmokban élő eredményeket ért el. A továbbiakban ismertette, hogy mi történt országunkban kulturális téren a felszabadulás és különösen a fordulat éve óta. Részletesen beszélt az irodalom és a művészet kérdéseiről. — A Magyar Dolgozók Pártja hervadhatatlan érdeme — mondotta —, hogy a harcot, a marxizmus—leninizmus elveinek az érvényesítéséért, az irodalomban és művészetben. általában a kulturális életben is, következetesen, megalkuvás nélkül irányította és szervezte. Ezután hangsúlyozta annak a ténynek a rendkívüli fontosságát, hogy az elmúlt évek soréin kialakult országunkban a kulturális forradalom irányításának és szervezésének állami rendszere s ennek hatalmas hálózata — a városoktól és üzemektől kezdve szinte a legeldugodtatob falvakig. — Mindezzel összefüggésben nem lehet nem szólni arról a rendkívül jelentős szerepről, amelyet a szovjet kultúra töltött be kulturális forradalmunkban — folytatta —. A szocialista szovjet irodalom, művészet-közkincsfsé^fak, Nem véletlen az, hogy a szovjet kultúra alkotásait oly hamar szivébe zárta népünk: tízezrek, százezrek szerették meg bennük a szocialista humanizmus mély eszmeiségét, a mélységes demokratizmust, néppel való összeforrottságot, s nem utolsósorban azt az életet szerették meg bennük, amely felé ők maguk Is törekedtek. 'A' szovjet kultúra, majd fokozatosan a népi demokratikus országok kultúrájának a megismerése segített népünk proletár-internacionalista szellemű nevelésében. Segített leküzdeni a nacionalizmus és a sovinizmus fertőzését, amely különösen az ellenforradalom 25 esztendeje alatt nagy rombolást végzett népünk gondolkodásában. Összefoglalva tehát ezt lehet mondani: a felszabadulás és különösen a "fordulat éve* óta hatalmas eredményeket értünk el kulturális téren is. A párt vezetésével és a szovjet kultúra segítségével a kulturális forradalom szélesen kibontakozott hazánkban. Ezután rátért a kulturális életünkben is mutatkozó hibákra. A hibák teljességét, összefüggését és gyökereit a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata tette világossá. A Központi Vezetőség júniuni határozatait — mondotta, s á belőlük adódó következtetéseket a kulturális élet munkásai Is örömmel fogadták. S minderről azért is kell most beszélnünk, hogy most meg az 1953 júniusa utáni időt tekintsük úgy, mint amikor minden rossz volt; nehogy helyes következtetéseinket is megtagadjuk, nehogy a fürdővízzel egyfitt kiontsuk a gyereket is. Ebben a vonatkozásban részletesebben szólt ezután az ,irodalomról. Mindenekelőtt azt a kérdést vetette fel, hogy érvényesek. helytállóak e még a Szabad Nép „Az új magyar irodalom egyes kérdéseiről" című cikkének és az írószövetség tavaly júliusi közgyűlésének fő megállapításai? — Szerintem: sokminden alapvető, fontos kérdés továbbra is érvényes ezekben, — de ugyanakkor * lényeges korrekciók szükségesek — folytatta. S e korrekciókra azért van szükség, mert irodalmi életünkben a burzsoá nézetek az azóta eltelt időben jelentékenyen megerősödfek, a jobboldali veszély megnőtt és mert különösen a KV. márciusi határozata óta — ezek veszélyeit is, ideológiai, politikai gyökereit is világosabban látjuk. A pártosságról és a szocialista realizmus néhány alapvető kérdéséről szólt ezután, hangsúlyozva, hogy a jobboldali né-'tő előfeltétele. zetek egyik legfőbb megnyilvánulása volt irodalmunkban az elmúlt időben a pártosság gondolatának különböző formában történő revíziója. Örkény István -Írás közben" című cikkéből vett idézetekkel érzékeltelte, milyen hamis és antimarxista elméletek kaptak lábra, amelyek lényege a pártot és a népet különválasztani. Beszélt új irodalmunk egységéről, s ebben a vonatkozásban mindenekelőtt kulturális örökségünk problémájáról szólt. E tekintetben voltak szektás gyökerű hibák, amelyekkel szemben Révai József elvtárs már 1950-ben szembeszállt. Az MDP III. kongresszusán Rákosi elvtárs figyelmeztetett a helyes út fontosságára. A továbbiakban elmondotta: 1953 júniusa után sokat beszéltünk erről a kérdésről, s eközben többen lecsúztak a marxizmus—leninizmus alapjáról s — e helytelen nézetek nem kaptak komoly kritikát. Kell és szükséges •— hangsúlyozta Darvas József — haladó hagyományainkkal komolyan, elmélyülten foglalkoznunk. De helytelenítjük, hogy a hagyományok kritikai értékelése kezd eltűnni s lassankint minden múltbéli örökségünk hatadó hagyománnyá változik, s még a haladó hagyományokon belül is kezd elmosódni a különbség — mondjuk Petőfi és Arany, vagy éppen Jókai között, , , , i A hagyományok nevelő értéke csak akkor tnd kibontakozni, ha értékelésükből kitűnik, ami igaz, hogy mindaz, ami felé ezek mutattak. törtek, s ami által értékek maradtak a ma számára is. mindaz ma valósul meg. Az összefüggések ilyen megmutatása nélkül: holt anyag marad a hagyomány. S mindehhez még hozzátehet* jük: a legfőbb "hagyomány* immár az elmúlt 10 esztendő, s bizony az itt rejlő neveíőértékeket messze nem használjuk ki. Ezzel kapcsolatban szólt az irodalmi folytonosság kérdéséről, ami valójában a két háború közötti irodalomhoz való viszonyunkat illeti. Üj irodalmunk számára a két világháború közötti irodalom is hagyomány. De egyáltalán nem mellékes dolog az, hogy ebből mit emelünk ki, s mit milyen kritikával nézünk. Végül hangsúlyozta, hogy a jobboldali elhajlás tüneteinek elméleti "és gyakorlati következményeinek felderítése ma és a jövőben olyan feladat, amely elől irodalmi életünknek nem lehet kitérni, mert a további előrehaladásnak ma ez az egyik dönVarsó készül az V. Világifjúsági Találkozóra Varsóban nagyarányú készülődés folyik az V. Világifjúsági Találkozó külföldi vendégeinek jogadására. Varsó népe azt akarja, hogy a VIT jól szolgálja a világ ifjúsága barátságának elmélyülését, s hogy egyetlen hatalmas béketüntetés legyen. A Lengyel Ifjúsági Szövetség számos szervezete konferenciákat, megbeszéléseket rendezett a fiatalok számára, amelyeken a különböző országok ifjúságának életét és harcát ismertették. Sokezer varsói ifjú és leány vesz részt a Központi Stadion felépítésében. Itt zajlanak majd le a VIT megnyitó- és záróünnepélyei. A VIT előtt meggyorsulnak a Visztula partján fekvő Központi Kultúr- és Pihenő Park rendezésének munkálatai. A varsói fiatalok ebből a munkából is kiveszik a részüket. A VIT-re teljesen elkészül a varsói Tudomány és Kultúra Palotája. Ezt a nagyszerű palotát színháztermével, mozijaival, tornatermeivel, uszodájával a VIT részvevőinek rendelkezésére bocsátják, u • v. Az idei VIT programja még színesebb, érdekesebb és vonzóbb lesz, mint az eddigieké volt. Számos olyan esemény lesz Varsóban, amelyben fiatalok százai és ezrei vesznek részt. A VIT alatt megrendezésre kerül a II. /Nemzetközi Ifjúsági Baráti Sporttalálkozó. Külön nagy ünnepség lesz a békés együttélés és a nemzetközi feszültség csökkentése jegyében. Nagyméretű tömegmegnyilvánulások kisérik majd a gyarmatosítás ellen harcoló ifjúság szolidaritási ünnepét, valamint az ifjúság jogainak védelmében lezajló találkozókat. Megrendezik a „Fiatal lányok napjá"-t. Hatalmas tömeggyúlésen hirdetik ki a kulturális verseny eredményeit és külön napot szentelnek a DÍVSZ munkájának, harcának megünneplésére. A VIT során, augusztus 6án — a DÍVSZ végrehajtóbizottságának javaslatára — a fiatalok világszerte megemlékeznek a Hirosimára dobott első atombomba tizedik lordulójáról, i * Mi történt a külpolitikában ? Edén választási beszéde a négyhatalmi értekezletről nár hónap óta a világsajtó sokat fr a négyhatalmi tanácskozások mielőbbi megkezdésének szükségességéről, sőt — mint aiTól többízben beszámoltunk — diplomáciai síkon előkészítő tárgyalások folynak ebben a kérdésben, felelős államférfiak részéről nyilatkozatok hangzanak el, sőt az osztrák államszerződés aláírása alkalmával a Szovjetunió és a három nyugati hatalom külügyminiszterei megállapodtak Kormányaik elnökeinek résztvételével tartandó értekezlet céljaiban és módszereiben is. Világszerte az az általános álláspont alakult ki, hogy a nagyhatalmak kormányfőinek tanácskozása előmozdítaná és elő kell, hogy mozdítsa a létfontosságú nemzetközi kérdések megoldását. Aggasztó azonban, hogy a nyugati államok kormányainak vezetői — mindenekelőtt az Egyesült Államok elnöke és külügyminisztere — ezt az alkalmat sem a nemzetközi feszültség csökkentésére, hanem — mint az a híranyagunkban közölt Prarda-cikk kivonatából is kitűnik — propagandaszólamaiknak hangoztatására használják fel. Ez pedig — nyilvánvalóan — nem segíti elő a tanácskozások megtartásához szükséges kedvező légkör kialakítását. C zombaton, vasárnap és hétfőn az an** gol képviselőjelöltek felhasználták az utolsó alkalmat is, hogy választóik előtt elmondott beszédükben még egy kísérletet tegyenek megválasztásuk érdekében. A kormány tagjai közül Eden miniszterelnök televízión is közvetített beszédében kijelentette, hogy a négy hatalom „legmagasabb szintű" értekezletére a legközelebbi néhány hét alatt sor kerül és 5 nemcsak egy. hanem két ilyen értekezletre is hajlandó, ha szükség lesz rá. „A négy hatalom, legmagasabb szintű értekezlete — jelentette ki a továbbiakban — kitűnő kiindulási pont lehet az előttünk álló munkaprogram szem* pontjából és több hónapig is eltarthat". „A közös asztal mellett" esetleg megvitatásra kerülő kérdések között Eden ja hidrogén* bomba kérdését, valamint Németország le* szerelésének és jövőjének kérdését" említette és kifejezte azt a reményét, sikerül e kérdéseket rendezni. MacMillan angol külügyminiszter ugyancsak szombaton mondott választási beszédében jelentette ki, hogy a négyhatalmi tárgyalások az idén nyáron lesznek és esetleg még egy találkozót vonhatnak maguk után a kormányfők között a nemzetközi feszültség enyhítése végett. A Pravda „Tárgyalások, vagy szóbeszédek a tárgyalásokról" című. május 22-i vezércikkében többek között megállapítja, hogy Eden angol miniszterelnök is azon nyugati államférfiak közé tartozik, akik a négyhatalmi kormányfői megbeszélések, eszméjét bel- és pártpolitikai célokra hasz* nálják fel. Az ellenzéki „Munkáspárt" vpzérei nyiltan vádolják Edent azzal, hogy csak azért szónokol a négyhatalmi értekez* létről, mert a május 26-i parlamenti választásokon választókat akar átcsalogatni a konzervatívok oldalára. Az amerikai 6ajtó nyíltan hangsúlyozza, hogy az Egyesült Ál* lamok kormánya, amely hosszú ideig elle* nezte a négy kormányfő értekezletének összehívását, azért változtatott álláspontján, hogy segítse Angliában a konzervatívokat a parlamenti helyek többségének megszerző* sében és a hatalom megtartásában. A népek igaxi tárgyalásokra törekszenek, nem pedig a tárgyalásokról való fecsegésre A Pravda május 22-i számának „Tárgyalások, vagy szóbeszédek a tárgyalásokról" című vezércikke részletesen foglalkozik a négyhatalmi tárgyalásokkal kapcsolatos legutóbbi fejleményekkel. A nyugati kormányok — így az Egyesült Államok kormánya is — közvéleményük nyomására — kijelentették, hogy hajlandók résztvenni ilyen megbeszéléseken — állapítja meg többek között a Pravda cikke, de mint később kiderült, elhatározásukat nem a béke megerősítésének szándéka, hanem propagandacéiok sugalmazták. Az Egyesült Államok kormányának vezetői azt próbálták elhitetni az amerikai közvéleménnyel, hogy az osztrák államszerződés aláírása az „erő politikájának" győzelme. E koholmány előterjesztésére — állapítja meg a Pravda — az „erőpolitika" sugalmazóinak azért volt szükségük, hogy újból előráncigálják a botrányokba és kudarcokba fulladt, Dulles-féle elutasítási politikát, továbbá előterjesszék azt az ostoba javaslatot, hogy a négy kormányfő tanácskozása tárgyalja meg a népi demokratikus országok régi rendje viszszaállitásának kérdését, valamint a kommunista, haladó mozgalmaknak a kapitalista országokban való eltiltása kérdését. Még az angol burzsoá sajtó is teljes joggal nevezi ezt a javaslatot dőre st'iletlenségnek". Azok az esztelen szóbeszédek folytatja a Pravda említett cikke —, hogy támasszanak a Szovjetunióval szemben valamiféle követeléseket, méghozzá olyanokat, amelyeknek semmi közük sincs a nagyhatalmi kormányfők értekezletének feladataihoz, kétségessé teszik, vajon az Egyesült Államok körei őszintén hozzájárulnak-e ilyen értekezlet megtartásához. Azok. akik ilyen ostoba igényekkel lépnek fel, minden valószínűség szerint nem tudják, vagy nem akarják felismerni azokat az alapvető változásokat, amelyek az erőviszonyokat illetően az utóbbi években a nemzetközi porondon végbementek. Nem tudják, vagy nem akarják megérteni, hogy a nagyhatalmak kormányfőinek konkrét tanácskozásán, amelyhez a nyugati hatalmaknak feltétlenül nem kevesebb, hanem több érdekük fűződik, mint a Szovjetuniónak, szó sem lehet az említett kérdések felvetéséről. A Pravda cikke további részében Bebizonyítja: mennyire nevetségesek az Egyesült Államok kormányának ilyen és ehhez hasonló törekvései. — 'Az a tény — Folytatja a Pravda cikke —, hogy ilyen kérdéseket ajánlaJnakJel az értekezláifi, — állapítja mag a Pravda kénytelenül felkelti azt a 'gondolatot, hogy az Egyesűit Államok kormányának nem tárgyalásokra, hanem a tárgyalásokról való szóbeszédre van szüksége. hogy ilymódon, a tárgyalások meghiúsítása után a Szovjetuniót hibáztassák is „bebizonyítsák", hogy a Szovjetunióval képtelenség együttműködni. Hasonló célból követelik, hogy az értekezlet ne Bécsben — ahol pedig megtartásának minden lehetősége biztosítva van — kerüljön sor. hanem a svájci Lausane-ben, ahol pedig hiáInyoznak egy nagyobbszabásd értekezlet megtartásának feltételei. továbbá, hogy az értekezlet ne tartson tovább kéthárom napnál, jóllehet mindenki előtt világos, hogy ennyi idő alatt nagyjelentőségű nemzetközi problémák megvitatás sáról nem lehet szó. Az erőpolitika híveinele « próbálkozásai — írja cikke bes fejező részében a Pravda 1 senkit sem tévesztenek meg. A népek igazi tárgyalásokra törekszenek, nem pedig a tár* gyalásokról való fecsegésre. Miitffi feltétel megvan a szeviet—jugoszláv kapcsolatok teljes rendezésére A Borba cikke a szovjet—jugoszláv tárgyalásokról Belgrád (TASZSZ) a Borba című jugoszláv lap "Jugoszláv—szovjet tárgyalások" címmel vezércikket közölt. A cikk azt írja, hogy a napokban Belgrádban kezdődő jugoszláv—szovjet tárgyalások magukra vonják az egész világ közvéleményének figyelmét. Ez természetes is, hiszen elsőrendű fontosságú nemzetközi eseményekről, olyan eseményekről van szó, amely — mint a lap hangsúlyozza — kétségtelenül hatást gyakorol majd a nemzetközi feszültség további enyhülésére. *Az a tény, hogy legilletékesebb szovjet kormányküldöttség érkezik Belgrádba, hogy tárgyalásokat folytasson állami vezetőinkkel — írja a Borba — mindenekelőtt a jugoszláv—szovjet államközi kapcsolatok rendezésének és megjavításának folyamatában mutatkozó sikereket bizonyítja. Ennek a folyamatnak pozitív irányú fejlődése kezdettől fogva érdekében állt minden békeszerető országnak, ami kifejezésre jutott az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenységében is, A küszöbönálló belgrádi találkozás, amelyen kétségtelenül megvitatják a jugoszláv—szovjet államközi kapcsolatok meg nem oldott problémáit, lehetőséget teremt a vitás kérdések sorozatának elvi megoldására és ezzel gyakorlati rendezésére, következésképpen biztosítja, hogy egészséges alapokra helyezzék a jugoszláv—szovjet államközi kapcsolatokat. A lap ennek kapcsán meg* jegyzi, hogy a jugoszláv leöz* vélemény üdvözölte N. Sz. Hruscsovnak nemrég elhangzott nyilatkozatát, amely szerint minden feltétel megvan a szovjet—jugoszláv kapcsolatok teljes rendezésének biztosítására és rámutat arra, hogy a Szovjetunió az államok közötti kapcsolatoknak az egyenjogúság alapján történő fejlesztésére törekszik. Rövid külpolitikai hírek Berlin (MTI). Adenauer, aki egy hét óta a Bühlerhöhe egyik szanatóriumában gyógykezelteti magát nem élvezheti a vidék nyugalmát és szépségeit, mert csaknem szüntelenül politikai megbeszéléseket folytat a szanatórium különtermében — írják a nyugatnémet lapok. A hamburgi Welt am Sonntag rámutat arra, hogy a nemzetközi helyzet, amely kellő jóakarat esetén lehetővé teszi „ német kérdésnek az osztrák példa szerinti megoldását és az európai feszültség csökkentését, „komoly gondokat okoz a kancelUurmk*^ - t Washington (MTI). George szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke szombaton nyilatkozatot adott a sajtónak. George nyilatkozatában célzott a nemrég elhangzott szovjet leszerelési javaslatokra és síkraszállt amellett, hogy az Egyesült Államoknak „nem szabad lemondania európai légitámaszpontjairól", továbbá pedig, hogy „nem szabad csökkentenie katonai létszámát". . szenátor az osztrák államszerződés „Ausztriára rál'óny szeritett állapot"- nak nevezte, s aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy esetleg Németország is követi majd I 4