Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-22 / 119. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁGAJNAK LAPJA XI. évfolyam, 119. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1955. május 22. MAI SZAMUNKBÓL: A szakszervezetek elengedhetetlen feladata a termelés elősegítése (3. oldal) Az új termelési módszerek győzelme Zsombón (3. oldal) Becsületes, jól képzett, kisiparosokat Szegednek (5. oldal Kongresszusra készülnek az ifjúmunkások Hazánk fővárosában, Budapesten, június 15-én tanácskozásra ülnek össze a magyar ifjúság képviselői — kezdődik a Dolgozó Ifjúság Szövetségének II. kong­resszusa. A szegedi üzemek ifjúmunkásai is készü­lődnek életük, munkájuk e fontos állomására. A magyar fiatalok — köztük Szeged munkásifjú­séga — nem egyszer mutatta meg» a szabad tíz esz­tendő alatt, hogy szereti hazáját és a pártot, hogy a párt útmutatásával tettekkel segíti elő nagyszerű cé­lunk: a szocializmus megvalósításét. A gyárakban ón­tudatban egyre erősödő munkásfiatalok dolgoznak, akik előtt nyiva állnak a továbbtanulás kapui is. A ma ifjúmunkásai közül nem kevesen járnak felsőbb is­kolába, egyetemre, számosan pedig szakmai tovább­képző tanfolyamon vesznek részt. Az idősebb szak­munkások — például a Szegedi Kenderfonógyárban is — nem egyszer beszélnek a fiataloknak a múltról, a saját ifjúkorukról, amelyből hiányzott az öröm, s csu­pán csak az embertelen munka jutott filléres bérért. A mult és a jelen egyaránt arra kötelez minden ifjú­munkást, hogy becsülje, forrón szeresse azt a hazát, amely minden lehetőséget megad képességei kibon­takoztatásához. Nem árt, ha visszaemlékezünk a felszabadulás előtti időkre, amikor idősebbek és fiatalok munka nél­kül voltak és napszámra hiába kilincseltek, hogy el tudjanak helyezkedni. Tíz esztendővel ezelőtt a tőké­sek gyáraiban nem egy gyermek dolgozott; a gyer­mekmunka is kifizető volt a gyárosnak, a bankárnak. Ma már mindez is csak rossz emlék. Százával és ez­rével sorolhatnánk azokat a példákat, amelyek mind azt bizonyítanák, hogyan kapott tartalmat, célt az if­júság, a munkásfiatalok élete. Fiatal emberek fontos posztokon állnak a gyárakban. Mérnökök, technikusok, művezetők. Számos helyen a szakma kiváló dolgozói­nak többsége a fiatalokból kerül ki. A Dorozsmai Pamutszövőben például a DISZ szövőparti segédműve­zetője Dudás István, aki még húsz esztendős sincs. Az üzemekből jónéhány fiatal jár gimnáziumba, hogy egyre jobban behatoljanak a tudás birodalmába. Mert való igaz, hogy a tudás fontos a kulturált munkához. A szegedi üzemek ls-sorra csatlakoztak a húsz budapesti ipari vállalat felhívásához, az évi terv túl­teljesítéséért, az MDP Központi Vezetősége márciusi határozatának megvalósításáért. Az ifjúmunkások ál­talában megteszik a magukét azért, hogy segítsék a gyár kollektívája vállalásának teljesítését, túlteljesí­tését. A DISZ II. kongresszusára készülve külön ün­nepi műszakokat is kezdenek s ez is bizonyítéka lesz annak: nem hiába számítanak a fiatalok munkaked­vére, lelkesedésére, teremtő készségére. Elmondható, hogy városunk üzemeinek fiatalsága jól készülődik életének, munkájának fontos állomására, a DISZ II. kongresszusára. Sági Teréz, a Ruhagyár ifjúmunkása — aki különben tanácstag is — legutóbb 150 százalé­kot teljesített. Szöllősi Erzsébet pedig — szintén ru­hagyári ifjúmunkásnö — felvilágosító szavával negy­ven fiatalt segitett ahhoz, hogy meglelje az utat a DISZ-szervezet be. Az Ecsetgyárban Csányi Sándor if­júmunkás is az élenjárók között halad és legutóbbi termelési eredménye 233.7 százalék volt. Sok ilyen pél­dát lehetne sorolni. Segítsék az ifjúmunkások készülődését minden üzemben a vezetők. Helyes és kell ls, hogy a DISZ­szervezeteknek. a fiataloknak a pártszervezet utat mu­tasson nemes és szép feladatuk minél jobb végrehaj­tásához. A fiatalok tartalmat kapott élete is a párt vezetésének, útmutatásának köszönhető, csakúgy, mint az egész nép felemelkedése. Az öntudatos fiatalok el­ítélik és küzdenek — küzdjenek is — az olyan anti­marxista, jobboldali nézetek ellen, amelyek megkísé­relték elszakítani a DISZ-t a párttól. Hogyan készülhetnek az ifjúmunkások, a fiatal műszaki értelmiségiek a legjobban a DISZ II. kong­resszusára? Ügy, ha előreviszik a termelés ügyét, ha tevékenykednek azoknak a feladatoknak a végrehaj­tásáért, amelyeket a márciusi határozat jelölt meg. A kongresszusra való készülődés segítse a tervek rész­leteiben való teljesítését, az exporttervek megvalósí­tását. Nem egy példa bizonyította, hogy a fiatalok munkakedve, lelkesedése, lendülete — ha megfelelően felkarolták ezeket -r- olyan sikerekre vezetett, ame­lyek méltán elismerést váltottak ki. Fontos és elen­gedhetetlen, hogy a kongresszusra készülve tartalma­sabb, jobb legyen a DISZ politikai munkája. Az ele­ven politikai munka a DISZ-ben a fiatalok jobb min­dennapi munkájában is gyümölcsözik. Erősítsük új ta­gokkal a DISZ-szervezeteket, mert csak akkor lesz teljes a kongresszusi készülődés. Fordítsunk gondot a kultúrmunkára. Kell és szükséges, hogy kulturált mó­don és öntudatos fiatalokhoz méltóan szórakozzon if­júságunk. Pezsgő az élet az üzemekben. Az ifjúmunkások a DISZ II. kongresszusára készülnek és most vetik meg az alapját — vessék is meg jól — a kongresszusi mű­szaknak. A készülődés pedig mindenütt hozza az ifjú­munkások öntudatának emelését, fegyelmezettebb munkájukat, újabb helytállásukat. A lelkes készülődést pedig kísérje sok eredmény és siker. Szeged 16 minisztériumi üzeme közel 24 millió forint értékű iparcikket ad terven felül ez évben Szeged minisztériumi ipar­vállalatai — amint lapunk­ban közöltük — csatlakoztak a 20 budapesti üzem felhívá­sához, vállalást tettek évi ter­vük túlteljesítésére. Váro­sunk 16 minisztériumi üzeme — a Xl-es Autójavító, a Szőrme- és Bőrruha Vállalat felajánlása nélkül is — jelen­tős összeggel vállalta az 1955­ös terv túlteljesítését; — az MDP Központi Vezetősége márciusi határozatában meg­jelölt feladatok végrehajtásá­ért. A felszabadulási ver­senyben, az első negyedév­ben Szegeden is lépést tet­tünk előre a termelékenység emelésének és az önköltség csökkentésének útján. A biz­tató és kezdeti eredmények­kel azonban nem lehetünk elégedettek, tovább kell men­nünk előre. Szegeden is meg van a lehetősége annak, hogy újabb sikereket érjünk el a több és gazdaságosabb ter­melésért. Ezt mutatják azok a szocia­lista kötelezettségvállalá­sok is, amelyeket városunk üzemeinek dolgozói tettek, bizonyítva: tettekkel vála­szolnak a márciusi hatá­rozatra. A 16 minisztériumi üzem: Újszegedi Kender, Szegedi Kenderfonó, Ruhagyár, Tex­tilművek, Jutaárugyár, Kon­zervgyár, Paprikafeldolgozó, Vágóhíd. Szalámigyár, Hűtő­ipari Vállalat, Vasöntöde, Kéziszerszámárugyár, Fale­mezgyár, Gyufagyár. Bútor­gyár, Ládagyár együttes vál­lalása a következő az 1955-ös terv túlteljesítésére: 1. Az éves terv túlteljesíté­séért a vállalt határidőket át­dolgozva termelési tervüket együttesen december 23-ig befejezik. Ezt megelőzően a Kéziszerszámárugyár decem­ber 20-ra, a Bútorgyár de­cember 15-re, a Ládagyár de­cember 21-re, a Vasöntöde december 21-re, a Szegedi Kenderfonó, a Konzervgyár és a Vágóhíd december 20-ra teljesíti évi tervét. Terven felül az év végéig 23 millió 958 ezer forint értékű iparcikkel többet adnak az országnak együt­tesen az üzemek. Például a Vágóhíd 4.5 száza­lékkal. a Kéziszerszámgyár 3.3 százalékkal, a Paprikafel­dolgozó 3.2 százalékkal, a Lá­dagyár 2.5 százalékkal telje­síti túl évi tervét. A Kézi­szerszámárugyár terven felül a többi között 20 000 egycsa­varos ágfűrészt ad, a Gyufa­gyár 3 807 000 doboz gyufával gyárt többet. A Bútorgyár terven felül 12 hálószobabe­rendezést. 200 fényezett ke­rekasztalt ad. A Textilművek 82 tonna fonalat, a Jutaáru­gyár pedig 53 000 gabonás­zsákot gyárt terven felül a mezőgazdaságnak. A Szalá­migyár terven felül negyed­évenként 441000 forint ér­tékben egy vagon hentesárut készít a város lakossága szük­ségleteinek jobb kielégítésé­ért. Valamennyi exportáló vál­lalat felajánlotta, hogy ex­port-tervét határidő előtt teljesíti. 2. Az együttesen is vállalást tett üzemük a terv mennyiségi túlteljesítését döntően a ter­melékenység növelésével akar­ják elérni. Vállalták, hogy a tervezetten felül 2,7 százalék­kal növelik a munka termelé­kenységét. Valamennyi üzem vállalta, hogy a márciusi határozatnak megfelelően megszüntetik a lazaságot, megszilárdítják a munka- és technológiai je­gyelmet. 3. Az üzemek nagy gondot fordítanak a gyártmányok mi­nőségére, a selejt és hulladék csökkentésére. A selejt csökken­tésével például a Vasöntöde 136.000 forintot, a Falemez­gyár 40.000 forintot takarít meg. A Textilmüvekben az ösz­szes nyújtógépeket átalakítják és a fonal minőségének meg­javításáért alkalmazzák a szovjet Arisztov-féle eljárást. A Szegedi Kenderfonógyár ex­port-tervének kifogástalan mi­nőségben tesz eleget. A hazai szükségletek kielégítésére is gondot fordítanak. Az első osz­tályú áruk arányát 95 száza­lékról 98-ra javítják. A Juta­árugyárban az igényesebb mun­ka mellett is 99 százalékban termelnek első osztályú árut. Valamennyi üzem nagyfon­tosságú feladatának tekinti az önköltség csökkentését. Fel­ajánlották, hogy az rirfiúlt évi bázishoz viszonyítva ez évben 8 millió 937.000 forinttal ol­csóbbá teszik a termékek elő­állítását. A megtakarítást je­lentősen az anyagtakarékos­sággal és a selejtcsökkentés­sel érik el. A külföldi anyagot feldolgozó vállalatok nagyobb gondot fordítanak ezek meg­takarítására. A Textilmüvek például 42.5 tonna pamutot ta­karít meg, amelynek az értéke 530.000 forint. Á Szegedi Ken­derfonógyár 120 tonna Import­anyagot helyettesít hazaival anélkül, hogy ez a minőség ro­vására menne. A vállalás megvalósításáért, a terv túlteljesítéséért minden üzemben nagy figyelmet fordí­tanak a jobb gyártási eljárások alkalmazására, a műszaki fej­lesztésre, az újító- és ésszerű­sítő mozgalmak nagyobb kibon­takoztatására. Biztosítják, hogy a kollektív szerződés ilyen vo­natkozású pontjai is maradék­tanul megvalósuljanak, hiszen hazánkban legfőbb érték az em­ber. Ketten a Textilművekből, akik jól segílik az évi vállalás megvalósítását Napról napra jól kell dolgozni a Szegedi Textilművekben is az évi vállalás teljesítéséért. Je­lentéktelennek látszó hibák is könnyen befolyásolhatják az eredményt. Ezt sem engedik azonban az üzem munkásai. Berec Erzsébet például a lánc­csévélőben azonnal szól, ha egy puha keresztcsévéje keletkezik. Nem engedi elhatalmasodni gé­pén a kisebb hibákat, gondol arra, hogy egytől-egyig jól fusson minden órsó. Csak egy és fél hónapja kezeli a gépet, de máris jól dolgozik. — Sztahanovista jelölt Berec Erzsébet — jelenti ki Domonkos István művezető. — Nemsoká­ra utoléri a legjobbakat. Igaz, még egy kis baj akad nála, a minőségnél és ezt tudattam vele. Biztos vagyok benne, hogy javítja munkája minőségét. A tízes gép mellett gyorsan dolgozik Berec Erzsi. Gépjén kívül más nem tudja lekötni fi­gyelmét, amíg a gyárban dol­gozik. Nagyon megszerette az üzemet. .— Már az első héten ottho­nosan éreztem magam, — be­széli a lány. — A tanulóidőm letelte után egy hét múlva már a normát is sikerült teljesíteni. Még többet akarok termelni. Ebben az utóbbi mondatban sokmindent kifejez ez az ifjú­munkás. Először azt, hogy dol­gozni akar becsülettel. Segíti az üzemet, ahol megkapja a mun­kájáért járó megbecsülést. Az­tán az elsők közé akar tartozni a munkában. Senki nem tudná számontartani hányszor jár le­föl a gépe mellett, szálakat kö­tözve. Amikor a gépe végénél lévő versenytáblához ér, az eredményét nézi. Nem rossz ez. A mennyiségi eredménye ál­talában 120 százalékon alul még nem volt. — Az átlagtel­jesítményemet megtartom to­vábbra is, így segítem a gyár vállalásának teljesítését, — ál­lapítja meg. így van ezzel Apjok Mihály­né is, a szakma kiváló dolgo­zója, előfonós. Azt mondja, bár magas a követelmény, de egy esztendeig sikerült a sztahano­vista szintet tartani. Ezután sem adja alább eredményét. Ragyogó tiszták a gépei mindig. — Nehéz lenne arra felelni, — mondja Apjokné —, hogyan érem el mindig a jó ered­ményt. Mások úgy mondanák, hogy dolgoznak. Ez nem ele­gendő magyarázat arra, hogy valaki napi munkáját miként látja el. Többet nem mond Ap­jok Mihályné. A műhelybizottság titkára: Molnár Lászlóné, aki egyben előmunkásnő is az előfonón, többet beszél róla: — Kihasználja a perceket ez az asszony, — mindig talál magának dolgot. Két kitünte­tése van már. A szakma- és a könnyűipar kiváló dolgozója is, Szekeres elvtársnő, a pártalapszervezel titkára így nyilatkozik Apjokné mun­kájáról: — Nemcsak a saját eredmé­nyeiért törekszik. A csoportért is dolgozik. Többször láttam már más gépnél leszedni, ami­kor sok volt a szedés. Az előfonódéban egyedül Ap­jok Mihályné a szakma kiváló dolgozója. Az egész üzemben összesen hárman dicsekedhet­nek ilyen kitüntetéssel. Rajta kívül még Tóth Gézáné és Berta Anna. 'Apjok Mihályné, Berec Er­zsébet is jó útón haladnak. Eredményeikkel az év végéig telt vállalásukat túlszárnyalják. Adott szavuknak eleget tesznek. (D.-né.) Az agronómus példája Képünkön: Domonkos István művezető Berec Erzsé­bettel beszélget. | Deszken, a Kossuth Termelő- r szövetkezet kukoricatábláján ta-' lálkoztam vele, amint lehajolva azt vizsgálta, egyenesek-e a so­rok. Bagi Sándornak hívják a fia­talembert, s a deszki gépállo­más agronómusa. Régóta isme­rik a községben. Négy éve mint traktoros kezdte a munkát a gépállomáson. Gépe mindig ápolt, tiszta volt, sosem állt a barázdában. Az értelmes, fiatal traktoros munkája mellett ta­nult is. Pár év alatt elvégezte a Hódmezővásárhelyi Mező­gazdasági Technikum levelező tagozatát. így lett agronómus, de a géphez azért továbbra is hü maradt, talán még jobban sze­rette, s fáradhatatlanul terjesz­tette a fejlett agrotechnikát, propagálta a gépi munkát. Nem volt könnyű a dolga, állandó harcot kellett folytatnia a ma­radisággal. Nehezítette munká­ját, hogy tavaly a Kossuth Ter­melőszövetkezetben nem sike­rült a gépi négyzetes vetés, gör­bék maradtak a sorok, megkés­tek a vetéssel. Hiába magya­rázta most Bagi Sándor, hogy a drótvezérléses géppel nem lesz baj, alig egy néhányan áll­tak mellé. Elég volt ez is, csak éppen annyi emberre volt szük­sége, ahány a gépet kezeli, irányítja, ö maga szervezte meg a munkacsapatot, s meg­kezdték a vetést. Két napig minden simán ment. de ekkor összetört a Zetor jöcsapáiiya, nem lehetett vele tovább dol­gozni. Napokig javították, de addig sem szünetelt a vetés, mert Bagi Sándor a szegedi traktorosképző iparitanuló is­kolától kért kölcsön egy Zetort. Amíg a traktorosok javították a másikat, 5 maga ült fel erre a gépre, hogy mindenáron meg­győzze a termelőszövetkezet tagságát a fejlett agrotechnika előnyéről. így vetették el idejé­ben négyzetesen hatvankét hol­don a kukoricát a szövetkezet­ben. A sorok nyílegyenesek. 'A fiatal agronómus terve siket ült. Meggyőzte a kételkedőket. 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents