Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-18 / 115. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKJ PíIMM.YAHB RSZÁfi AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 115. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1955. május 18. MAI SZAMUNKBÓL: Bulganyin elvtárs beszéde a szovjet ipari funkcionáriusok országos értekezletén (2. oldal) örömmel üdvözölték a varsói szerződést a Szegedi Textilművek dolgozói (3. oldal) összehívták az országgyűlést (3. oldal) \ / Termelékenység és önköltség Szabad életünk tíz esztendeje alatt hősi és áldozatos munkával nagyot haladtunk nagyszerű célunk, a szo­cializmus felé. Első ötéves tervünk eredményei is olyanok, hogy arra joggal lehetünk büszkék. A szar bad esztendők alatt a dolgozó népet a felemelkedés­hez a Szovjetunió segítsége, a Magyar Dolgozók Párt­jának vezetése segítette. A párt vezetése nélkül nem haladhatott volna a fejlődés útján a dolgozó nép. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az első ötéves terv eredményeiről cáfolhatatlan tényekkel, számokkal igazolja, hogyan fejlődött a népgazdaság, a lakosság anyagi és kulturális ellátottsága is. A munkatermelé­kenység növelésében első ötéves tervünk ideje alatt jelentős eredményeket értünk el. A munkatermelékenység növelése, az önköltség csökkentése nélkül nem lehetséges a dolgozók fokozott anyagi és kulturális igényeinek kielégítése. A káros, jobboldali, antimarxista nézetek tagadják a szocialista iparosítás, ezen belül a nehézipar elsődlegességét és állandó fejlesztésének szükségességét, lebecsülik a ter­melés és a termelékenység állandó növekedésének és az önköltség csökkentésnek jelentőségét. Az MDP Köz* ponti Vezetőségének márciusi határozata élesen el­itélte, ideológiailag szétzúzta ezeket a hamis nézeteket, és meghatározta a teendőket. Szeged ipari üzemeiben is feladat, hogy a márciusi határozatnak megfelelően a termelést ez évben az elmúlt évihez képest 5.7 szá­zalékkal növeljük. *Az egy főre eső termelést az ipar­ban az elmúlt évhez képest 3.9 százalékkal kell emelni, az önköltséget általában 3 százalékkal kell csökkenteni; általában 2.3 százalékos anyagmegtakarítást kell el­érni* — mutat rá a márciusi határozat. A korábbi egy-két évben nem alakult megfelelően Szeged üzemeiben sem a termelékenység és az önkölt­ség, egyhelyben topogás volt. Fékezte az előrehaladást a jobboldali, antimarxista nézet ilyen, vagy olyan for­mában való megnyilvánulása. A felszabadulási ver­senyben, 1955 első negyedében lépést tettünk előre a termelékenység növelésének, az önköltség csökkentésé­nek útján Szegeden is. A tervezett termelékenységet városunk üzemei együttvéve jól teljesítették. Szeged ipara az első negyedévben termelési tervének 102.4 százalékban tett eleget. Az eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek és biztosítanunk kell a mun­katermelékenység gyorsütemű, állandó növelését. A dolgozók akarják anyagi és kulturális igényeik foko­zott kielégítését és ebben nincs semmi kivetni-való. Világosan látni kell azonban hogy a dolgozók szükség­leteinek egyre magasabb színvonalú kielégítése csak a miunka termelékenységének növelésével, az ön­költség csökkentésével lehetséges. A termelékenység egészen röviden meghatározva azt jelenti, hogy a termelő munkát végző dolgozók ugyanannyi idő alatt több terméket termelnek. A ter­melékenység növeléséhez a többi között szükséges a helyesebb, jobb technika, újabb gyártási eljárások al­kalmazása, a gépek jó karbantartása és kapacitásuk­nak kihasználása, a szilárd munkafegyelem, a minő­ség javítása, s a minél kevesebb selejt is. Az önköltség pedig nem más, mint az az összeg, amelyet anyagban, munkabérben és egyéb költségekben gyártmányainikra -ráfordítunk*, felhasználunk. A gyártmányokban a főköltség az anyagköltség. A minél kevesebb selejt és hulladék, a minőségi munka, nyilvánvalóan csökkenti az önköltséget és növeli a termelékenységet. Szeged üzemeiben is adva a lehetőség, hogy újabb és újabb sikereket érjünk el a több és gazdaságosabb munkáért. A húsz budapesti ipari üzem felhívásához csatlakozva, az évi tervük teljesítéséért sorra tesznek vállalásokat a szegedi üzemek dolgozói. A Szegedi Kenderfonógyárban például azt is vállalták, hogy a termelékenységet az előző évekhez viszonyítva 1 szá­zalékkal növelik, a tervezetten felül pedig 0.7 száza­lékkal csökkentik az önköltséget. Terven felül 3,750.000 forint értékkel több árut termelnek. A vállalások meg­valósításáért, az éves terv túlteljesítéséért minden üzemben fontos gondot fordítani a helyesebb gyártási eljárások alkalmazására, a műszaki fejlesztésre. Eb­ben nagy a szerepük a mérnököknek, technikusoknak, művezetőknek. Ezzel együtt a munka termelékenységé­nek növeléséhez az is szükséges, hogy elősegítsük az újító-mozgalmat. Üjításokkal fejleszteni lehet a tech­nológiát és következésképp emelni lehet a termelé­kenységet és csökkenteni az önköltséget. A maradiság, tunyaság legyőzése fontos feltótele a termelékenység emelésének, az önköltség csökkentésének. Az üzemek pártszervezeteinek és szakszervezetei­nek, a gazdasági vezetőknek rendszeresen és követker zetesen segíteniök kell az újító-mozgalmat, a jó ja­vaslatok gyors alkalmazását, a dolgozók szocialista munkaversenyét. A márciusi határozat alapján a mun­katermelékenység emeléséért megindult harc csak ak­kor válik igazán eredményessé, ha teljes mértékben kibontakozik és érvényesül a dolgozók teremtő, al­kotó kezdeményezése. Ne szűnjünk meg keresni a ter­melékenység növelésének, az önköltség csökkentésének útjait! Nem szabad, hogy a versennyel kapcsolatos munka általános szólamok hangoztatására szorítkozzék: "Emeld a termelést!* "Növeld a termelékenységet!* stb. A fel­világosító munkának az üzemekben meg kell mutatni, mit tehet egy-egy dolgozó a maga részéről a gazdaságo­sabb munkáért, s mi lesz annak a haszna. Nem kétsé­ges, hogy a vezetők és a munkások együttes tevékeny­sége eredményes lesz. 1 .1 Az évi terv túlteliesítéséért Az évi terv túlteljesítésé­ért, az MDP Központi Veze­tősége márciusi határozatá­nak végrehajtásáért egymás­után csatlakoznak a szegedi üzemek a húsz budapesti ipari vállalat felhívásához. Újabb szegedi üzemek vállal­ták évi tervük túlteljesítését. A Ruhagyárban 6.1 százalékkal növelik a termelékenységet A Szegedi Ruhagyár dolgo­zói vállalták, hogy az elmúlt évhez viszonyítva 1955-ben 6 1 százalékkal növelik a ter­melékenységet. Felajánlásuk­ban külön meghatározták, hogy mit érnek el augusztus 20 és november 7 tisztele­tére, A termelékenységet a Szov­jetunió élenjáró módszerei­nek alkalmazásával, a gyártástechnika korszerű­sítésével biztosítják. El akarják érni, hogy június­ban egy munkatermet újtípu­sú, korszerű futószalaggal szereljenek fel. A harmadik negyedévben újabb terem* ben létesítenek korszerű fu­tószalagot. Ezen túl több munkafolyamatot gépesíte­nek. Megígérték, hogy az év végéig összesen 480 ezer fo­rinttal csökkentik az önkölt­séget. Az elsőosztályú áruk arányát a tavalyi év átlagá­hoz viszonyítva 0.1 százalék­kal növelik. A Vasöntöde december 21-re befejezi évi tervét A Szegedi Vasöntöde dol­gozói csatalkozva a húsz budapesti ipari vállalat fel­hívásához, vállalták, hogy évi tervüket december 21-re befejezik. Megígérték hogy a havi és a dekádterveket terv­szerinti ütemezéssel valósít­ják meg. Nagy gondot fordí­tanak az önköltség csökken­tésére s ezzel kapcsolatban a műszaki intézkedésekre is. Dolgozó parasztok a márciusi határozat végrehajtásáért Eredményes begyűjtési verseny a szegedi járásban A márciusi párthatározat [szegedi járás dolgozó pa­nyomán a szegedi járás dol- rasztjai 3899 mázsa hízott­gozó parasztjai előtt is vilá- I sertést juttattak el a városi gossá vált: csak aküor munkásság asztalára. várhatjuk életünk további jobbra fordulását, ha vala­mennyien becsülettel telje­sítjük állampolgári kötele­zettségeinket s időben meg­adjuk államunknak, ami az államé. Olyan üres Ígérge­tésekből, melyek a márciusi párthatározat előtt egyes vezetők részéről elhangzot­tak, nem lehet életszínvo­nalunkat emelni. Ha jó'é­tünk további emelésében csupán meglévő állami kész­leteinkre támaszkodnánk, ez rövid időn belül az emelke­dés helyett életszínvonalunk csökkenését idézte volna elő. Minden egyszerű ember könnyen megérti ezt. Hogy a Központi Vezető­ség márciusi határozata a dolgozó paraszti tömegek kö­zött is milyen nagy megér­tésre talált, bizonyítják azok az adatok is, melyek arról tanúskodnak, hogy az utóbbi két hónap alatt megjavult megyénkben és a szegedi já­rásban az adófiztés és a be­gyűjtés munkája. A szőregi dolgozó parasztok felszabadulásunk tizedik év­fordulójára nagyszerű be­gyűjtési versenyt kezdemé­nyeztek. Felhívásukhoz csat­lakozott a szegedi já­rás valamennyi községe. A verseny egyetlen feltétele az volt, hogy április 30-ig ez évi összes begyűjtési kö­telezettségüket 28 százalékig teljesítik. A felhívás nem maradt papíron. A verseny­kezdeményezők, a szőregiek, amikor elindították a moz­galmat, úgy vélték, - elsők lesznek. Igyekeztek is, mert a vállalt 28 százalék he­lyett 32 százalékra teljesítet­ték évi kötelezettségeiket. A versenyben azonban jobbak is akadtak. Az elsők a gyá­larétiek lettek, 48 százalékos eredményükkel. A dorozsmai dolgozó parasztok 37.2 száza­lékkal a második helyen vé­geztek. A tápéiak 34, az al­győiek 33.2, a röszkeiek 33, a zsombóiak pedig 30.70 százalékban teljesítették be­adásukat. A verseny nagy eredmé­nyeit szemléltetően mutat­ja az a tény, hogy míg ta­valy augusztus végéig a sze­gedi járásban összesen 3000 mázsa hízottsertés gyűlt be, addig ez éy április 30-ig a Eddigi begyűjtési ered­ményeinken i— bármilyen szépek is azok — nem biza­kodhatunk el. Az év végéig hátralévő kötelezettség tel­jesítése mellett egyedül csak hízottsertésből még tavaly­ról 888 mázsa adóssága van a járásnak. Ezt mielőbb tel­jesíteni kell. Nagy még az adósság a tejbegyűjtésben is. •Ebből nemrégen még a dóci dolgozó parasztok volttik le­maradva legjobban. A már­ciusi párthatározat azonban itt is felnyitotta az embe­rek szemét. Az utóbbi idő­ben Dócon megkétszerező­dött a napi és a heti begyűj­tött tej mennyisége. Egyre többen vannak már a falu­ban és környékén olyan gazdák, mint Ferenczi Im­re, aki egész évi tejbegyűj­tési kötelezettségét közel 80, és idős Farkas Jánosné, aki 60 százalékra teljesítet­te már tejbeadási tervét. Régebben AlgyŐ község nevezetes volt arról, hogy a begyűjtés munikája itt gyen­gén megy. Nagy változás van most itt is. Egyre sza­porodnak a faluban az olyan gazdák, mint Dombi Ferenc, aki tavalyról maradt ke­nyérgabona feleslegéből már az ez évre szóló gabonabe­adási kötelezettségét is ren­dezte. Nyugodt lelkiismeret­tel, emelt fővel járhat a községben, nem tartozik már államunknak. A begyűjtés nagy munká­jának további sikeres vég­rehajtásában nemcsak a be­gyűjtési szervekre, hanem a termelőkre is nagy feladat vár. Ha sikerül mindenütt jól megszervezni a munkát, megfelelően összehangolni a dolgozó parasztok és álla­munk közös érdekét, akkor előreláthatólag sehol sem lesz különösebb nehézség. Nagyon fontos, hogy azok a termelők, akiknek sertés- és más húsbeadási kötelzettsé­gük nem haladja meg az egy mázsát, már most társuljanak, mert — mint az idevonatko­zó rendelet is mondja — ha elmulasztják, külön-külön egész sertéssel kell teljesíte­niök kötelezettségeiket. Hús­<Sc zsírellátásunk további ja­vításához elengedhetetlenül szükséges ag is, hogy terv­szerűen gyarapítsuk sertésál­lományunkat. A szegedi járás kulákjai az állam iránti kötelezett­ségeik teljesítését továbbra is szabotálják. miközben igyekeznek számos, külön­ben becsületes dolgozó pa­rasztot félrevezetni. Például Festő H. József 30 holdas pusztaszeri kulák még most is jól él, jól ruházkodik. Há­za környéke, istállói azon­ban teljesen üresek. Azt mu­tatja, hogy semmije sincs né­ki, s ezért nem tudja ren­dezni 13.392 forint értékű beadási hátralékát. A he­lyi begyűjtési szervek és a járási tanács kiküldöttei azonban nemrég széttekin­tettek rokonai, ismerősei há­zatáján. Kiderült, hogy Fes­tő H. József egyáltalán nem olyan szegény kulák. Há­rom vejénél és Rehák An­talnénál — akivel egy idő óta különösen jóbarátságban él — nagyobb mennyiségű szalonnát, zsírt, kenyérgabo­nát, hét darab hiznivaló ser­tést és egy szarvasmarhát rejtette eL Festő H. József és cinko­saink napja a márciusi párthatározattal örökre le­nyugodott: Az állammal szembeni kötelezettségeiket nekik is — mint mindenki­nek — teljesíteniük kell. Vállalták, hogy az öntOriei selejtet az elmúlt évhez viszonyítva az idén 2.5 szá­zalékkal csökkentik. A selejt csökkentéséért még ebben a hónapban szakmai továbbképző tanfolyamot kez­denek a formázok, a magké­szítők, az öntő-brigád tagjai és a formázok mellett dolgo­zó segédmunkások részére. Még ebben a hónapban üzembe helyezik a két szel­lőző ventillátort a csiszoló és a féderező műhelyben. Az építőmunkások ... Az ÉM Csongrádmegyel Állami Építőipari Vállalat dogozói is lelkesen csatlakóz­tak a húsz budapesti ipari vállalat felhívásához. Vállal­ták, hogy évi tervüket 101 százalékra teljesítik. A termelékeny­séget a tervezetten felül 3 százalékkal növelik. Az önköltséget az előírt 2.64 százalék helyett 2.72 száza­lékkal csökkentik. Vállalták a kollektív szerződés pont­jainak maradéktalan meg­tartását. A vállalat főépítésvezető­ségei is megtették felaján­lásaikat. A Jutaárugyár ezévben terven felül 730.000 forinttal több árut ad A Szegedi Jütaárugyár dolgozói vállalták, hogy éves tervüket december 22-re be­fejezik. Az 1955-ös évben terven felül 730.000 forint értékű árut adnak. A terv mennyiségi túlteljesítését a termelékenység növelésével érik el. A felajánlásban meg­határozták, hogy mit teljesí­tenek augusztus 20-ig és no­vember 7-ig. A gyárban szigorúbb anyaggazdákod ási rendet tartanak. Az anyagfehasználást — a tervezetten felül — az év végéig két százalékkal akarják javítani. A különféle költségeket min­den negyedévben az előír­ton felül 0.3 százalékkal csökkentik. Az önköltséget a tervezetten felül 1.5 szá­zalékkal csökkentik. Vállal­ják, hogy 99 százalékban első osztályú árut gyártanak: Biztosítják, hogy a kollektív szerződésben vállalt szociális és kulturális beruházások, felújítások a határidőre megvalósuljanak. Korszerűbb gyártási eljárás a Konzervgyárban Liebmann Bé!a felvétele Az élüzem Szegedi Konzervgyárban jol felkészülnek a konzervkészítés egyre jobban közelgő nagy idényérc. Kor­szerűbb gyártási eljárással gazdaságosabbá teszik a mun­kát, — növelik a termelékenységet. A borsó mélyhűtésé­vel kapcsolatos munkát is gépesítették. Ez a jobb eljá­rás a három műszakban 30 ember munkáját helyettesíti. Képünkön: a borsó mélyhűtésével kapcsolatos és már el­készült gépi berendezés probajáratása. Briról-,jobbra: Dóczi Sándorné, az üzemi pártszervezet titkára. Kardos Ernő főmérnök és Kálmán János lakatos-brigádvezető a gépek munkáját ellenőrzi, figyeli. i

Next

/
Thumbnails
Contents