Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-17 / 114. szám

VTmg PROLETÁRJAI egyesüljetek! piTmagyarorszáb AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 114, szám Ára: 50 fillér Kedd, 1955. május 17, MAI SZAMUNKBÓL: Az osztrák államszerződés megkötésének nemzetközi visszhangja (2. oldal) Ujabb szegedi üzemek vállalták évi tervük túlteljesítését (3. oldal) Haladás—Gödöllői Dózsa 5:2 (4, oldal) A békepolitika sikereinek ú' mérföldkövei (P. I.) 1955 május 14-e és 15-e nagyjelentőségű dátum az emberiség történelmében: május 14-e azért, mert Varsóban ezen a napon kötötték meg a Szovjetunió és az európai demokratikus országok barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését, május 15-e pedig azért, mert a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminiszterei, valamint az osztrák kormány képviselői ezalkalommal írták alá az osztrák államszerződést, amelynek értelmében Ausztria ismét szabad és független állam. A varsói értekezleten a Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok kormányküldöttségei május 11, és 14. között arról tanácskoztak, hogy e nyolc békeszerető európai állam miként tudná megteremteni saját védelmének lehetőségeit és feltételeit. A tanácskozások teljes eredménnyel végződtek és az értekezleten résztvevő küldöttségek vezetői május 14-én aláírták a tanácskozáson hozott határozatokat tartalmazó okiratokat, A varsói szerződések fontossága mindenekelőtt abban van, hogy az aláíró államok egyenként és összeségükben többé nincsenek kiszolgáltatva a párizsi egyezmények által ismét életrehívott német militarizmusnak, amelytől korábban nemcsak a kérdéses nyolc európai ország, de az egész emberiség is oly soKat szenvedett. A varsói szerződés tehát megteremtette a Nyugateurópai Unió felállítása következtében ismét szabaddá tett német veszély elleni védelem lehetőségét és biztosítósát, ami természetesen nemcsak a varsói szerződést aláíró államok, de az egész haladó emberiség döntően fontos érdeke is, Hosszú hónapokon át a világ közvéleménye nagy figyelemmel kísérte a Szovjetunió és a nyugati hatalmak között folyó diplomáciai csata fejleményeit. Megütközéssel kellett tapasztalnia, hogy a nyugati hatalmak kormányai sorozatosan utasították vissza a szovjet kormány jegyzékeit. Ezekben a jegyzékekben a Szovjetunió kormánya rámutatott arra, hogy a párizsi egyezmények aláírása semmivel sem járul hozzá a nemzetközi feszültség csökkentéséhez, sőt mégjobban elmérgesíti a helyzetet és csupán a német militarizmus feltámasztásához vezet, ami nem lehet kívánatos egyetlen nemzet számára sem. A nyugati hatalmak politikájuk igazolásaként közvéleményükkel azt igyekeztek elhitetni, hogy a párizsi egyezmények elfogadására és ezen belül Nyugat-Németország felfegyverzésére szükség van azért, mert a nyugati hatalmak csak az erőn alapuló politika folytatásával védhetik meg és erősíthetik meg helyzetüket. Erre hivatkozva utasították vissza a Szovjetunió részéről tett minden tanácskozási javaslatot és a legképtelenebb kifogásokra való hivatkozással tagadták meg a kollektív európai biztonsági szerződés megteremtésében való közreműködésüket is. Nyugat-Németország felfegyverzése, a párizsi egyezmények életbeléptetése és az egyre agresszívabb politikát folytató Északatlanti Szövetség fenyegetései után a béketábor európai országainak nem maradt más választásuk, mint szövetségük megteremtése és fegyveres erőik közös főparancsnokságának felállítása. Ezek az egyezmények — ellentétben a Nyugateurópai Unióval és az Északatlanti Szövetséggel — csupán védelmi jellegűek és lehetővé teszik más, a béke további fenntartásáért küzdő államok csatlakozását is. A varsói egyezmény aláírását követő napon Bécs, Ausztria fővárosa állt a világ érdeklődésének középpontjában: az Ausztriát megszállva tartó négy nagyhatalom külügyminiszterei, nagykövetei és az osztrák kormány képviselői által a Belvedere-palotában aláírt államszerződés visszaadta Ausztria önállóságát. Csaknem tízévi eredménytelen vita, tanácskozás és diplomáciai csatározás után kapta vissza Ausztria ismét önálló állami létét. Köteteket lehetne írni arról, hogy a nyugati hatalmak az elmúlt évtized alatt milyen makacsul ragaszkodtak Ausztria militarizálásához, ah* hoz, hogy Ausztria az Északatlanti Szövetség keletre tolt bástyája, *alpesi erődítménye* legyen. Ezért utasítottak el minden szovjet javaslatot, még a berlini értekezlet alkalmával is. Csak ez év februárjától kezdve, amikor a Szovjetunió kormányának újbóli erőfeszítései nyomán nem lehetett visszautasításról szó — voltak hajlandók fontolóra venni Ausztria semlegesítését és elfogadni az erre vonatkozó szovjet javaslatokat. Ettől kezdve már — mint az az elmúlt hetek eseményeiből ismeretes — úgyszólván egyik napról a másikra született meg a megállapodás az osztrák kérdésben és vált lehetővé az államszerződés aláírása. Ausztria szuverénitásának helyreállítása a szovjet külpolitika egyik legnagyobb háború utáni sikere és nagymértékben segíti elő a nemzetközi feszültség további csökkentését és a német kérdés megoldását biztosító feltételek megteremtését. Az, hogy a varsói szerződés megkötése és az osztrák államszerződés aláírása egymást követő napokon történt, mintegy szimbóluma annak, hogy a békeszeretőországok csak erőik következetes fejlesztése, az agresszorok ilyként történő sakkbantartása következtében számíthatnak olyan megállapodások megkötésére, amelyek továbbcsökkentik a nemzetközi feszültséget és teremtik meg a tartós béke egyre több feltételét. Aláírták az osztrák államszerződést Május 14-én — az aláírást megelőző napon — Bécsben összeült a négy hatalom külügyminisztereinek értekezlete, hogy az osztrák államszerződés jóváhagyásáról és aláírásáról tárgyaljon. Az ér tekezleten Ausztria képviselője is részt vett. A Szovjetuniót az értekezleten V. M. Molotov külügyminiszter, az Egyesült Államokat Dulles külügyminiszter, Angliát H. Macmillan külügyminiszter, Franciaországot A. Pinay külügyminiszter, Ausztriát L. Figl külügyminiszter képviselte. L. Figl közölte: az osztrák kormány kéri, hogy töröljék a szerződés szövegéből a bevezetés harmadik bekezdését, amely Ausztriának az elmúlt háborúban való részvételére vonatkozik. Az elnöklő V. M. Molotov kijelentette, hogy a szovjet küldöttségnek nincs ellenvetése az osztrák küldöttség e javaslata ellen, amennyiben a többi küldöttségnek sincs. Dulles, Pinay és Macmillan kijelentették, hogy e javaslat ellen nekik sincs ellenvetésük. Minthogy a szerződés szövegét illetően több megjegyzés nem volt, az elnöklő V. M. Molotov felolvasta annak a memorandumnak első öt pontját, amelyet a Szovjetunió kormányküldöttsége és Ausztria kormányküldöttsége Moszkvában aláírt, és amelynek tartalmát az Egyesült Államok, Anglia és Franciaor* szág kormányának tudomására hozták. Ez az öt pont így hangzik: 1 Az osztrák szövetségi 99 -'-•kormány — Ausztriának már 1954-ben, a berlini értekezleten tett azon nyilatkozata szellemében, hogy nem csatlakozik katonai szövetségekhez és területén nem tűr meg katonai támaszpontokat — most deklarációt tesz olyan formában, amely azt a nemzetközi kötelezettséget rója Ausztriára, hogy állandóan olyanfajta semlegességhez fogja tartani magát, mint amelyhez Svájc tartja magát. O Az osztrák szövetségi kormány a szövetségi alkotmány előírásainak megfelelően Ausztriának ezt a deklarációját a parlament elé terjeszti, hogy az közvetlenül az osztrák államszerződés ratifikálása után határozatot hozzon a deklaráció elfogadásáról. Q A szövetségi kormány megtesz minden ahhoz szükséges lépést, hogy ez az osztrák parlament által megerősített deklaráció nemzetközi elismerést nyerjen. A Az osztrák szövetségi kormány üdvözölni fogja a négy nagyhatalom által Ausztriának állami területe integritását és érinthetetlenségét illetően nyújtott garanciákat. C Az osztrák szövetségi *-*• kormány szót emel majd Franciaország, NagyBritannia és az Egyesült Államok kormánya előtt a négy nagyhatalom ilyen garancianyilatkozatáért*. V. M. Molotov kiemelte, hogy az Egyesült Államok. Franciaország és Anglia külügyminisztere egyetértését fejezte ki Ausztriának azzal a szándékával kapcsolatban, hogy svájci mintára állandóan semleges legyen. Molotov ezután felolvasta a négy nagyhatalom ezzel kapcsolatos nyilatkozatát, majd megállapodtak az államszerződés május 15-i aláírásának aktusában. Május 15-én délelőtt 11.30 órakor a bécsi Belvederepalota márványtermében a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Ausztria képviselői aláírták az osztrák államszerződést, amely előirányozza Ausztriának, mint független és demokratikus államnak visszaállítását. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről a szerződést aláírták: V. M. Molotov külügyminiszter és I. I. Iljicsov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott ausztriai nagykövete; Nagy-Britannia és Észak-Írország részéről: H. Macmillan külügyminiszter és G. Wallinger, Anglia rendkívüli és meghatalmazott ausztriai nagykövete; az Egyesült Államok részéről: J. Dulles külügyminiszter és L. Thompson, az Amerikai Egyesült Államok rendkívüli és meghatalmazott ausztriai nagykövete; a Francia Köztársaság részéről: A. Pinay külügyminiszter és R. Laloutte, Franciaország ideiglenes ausztriai ügyvivője; az Osztrák Köztársaság részéről: L. Figl külügyminiszter. A szerződés aláírásánál jelen volt a négy nagyhatalom és Ausztria küldöttségének, az osztrák államszerződés aláírására összehívott értekezleten részvevő valamennyi tagja. Az államszerződés aláírásánál . megjelentek továbbá J. Raab, az Osztrák Köztársaság kancellárja és" az osztrák kormány más tagjai. A szerződés aláírásakor V. M. Molotov, H. Macmillan, J. Dulles, A. Pinay és L. Figl mondott beszédet. Az aláírás befejezésekor V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere, H. Macmillan, Anglia külügyminisztere, J. Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere, A. Pinay, Franciaország külügyminisztere, J. Raab Ausztria kancellárja, A. Schárf, Ausztria alkancellárja és L. Figl osztrák külügyminiszter a Belvedere-palota erkélyéről üdvözölte Bécs lakóit, aikik öszszegyűltek a palota parkjában és a palotát környező utcákon. A szerződés aláírásakor Molotov elvtárs a következő beszédet mondotta: Szövetségi kancellár űr! Uraim! Az osztrák államszerződés aláírása fontos nemzetközi esemény. Ez a nap örömünnep az osztrák nép számára. Egyúttal nagy megelégedéssel fogja fogadni ezt az eseményt minden nép, amely a tartós béke és a nemzetközi együttműködés megteremtésére törekszik, a szerződés, amelyet ma aláírunk, helyreállítja a demokratikus Ausztria szuverenitását és függetlenségét. Űj lapot nyit az osztrák nép történetében és az európai államok kapcsolataiban. Ausztria kijelenti, hogy az állandó semlegességhez tartja magát. Európa központjában Svájcon kívül mostantól fogva ott lesz a semleges Ausztria. A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya kijelentette, kész tiszteletben flartani Ausztria semlegességét. Engedjék meg kifejeznem azt a meggyőződésemet, hogy más államok is követnek bennünket ezen az úton. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít Ausztria ama nyilatkozatának, hogy nem csatlakozik semmilyen katonai szövetséghez és nem engedé- Az osztrák szerződés meglyez területén külföldi katonai kötése hozzá fog járulni a támaszpontokat. nemzetközi viszonyok enyA szovjet nép lelkesen he- hüléséhez és ez a különös lyesli Ausztriának ezt az jelentősége, álláspontját, a becsületes Közismert dolog, hogy az semlegesség álláspontját, Egyesült Államok, Anglia, amely az európai béke meg- Franciaország és a Szovjetszilárdítása szempontjából unió jelenleg tárgyal a Kornagy jelentőségű. mányfők külszöbönálló taKülönösen fontos, hogy ez az nácskozásáról. Mind a négy álláspont mindenben megfelel kormány kijelentette már, az osztrák nép őszinte törekvé- hogy kedvezően fogadja ezt a seinek. Ausztriának ezt az ál" tanácskozást, íáspontját Európa és nemcsak Az ilyen tanácskozásnak az Európa más népei megelége- a célja, hogy szorgalmazza déssel fogják támogatni. Ma azokat a lépéseket és konkmeg kell emlékezni arról, hogy rét intézkedéseket, amemég 1943-ban, a hitlerista hódi- lyek megfelelnek a népek tók elleni véres harcok tető- nemzetközi feszültség enypontján a Szovjetunió, Anglia hítésére irányuló törekvéés az Amerikai Egyesült Alla- seinek. mok kijelentette, hogy a sza- Ez teljesen megfelel a szovbad es független Ausztria hely- jet kormány békeszerető noreállítasát kívanja. Ezt a három ütikájának hatalom ismert moszkvai nyi- A szoyjet kormá váIto. latkozataban mondottak W. zatlanul az általa^s Mke amelyhez Franc.aorszag is csat- ^ a nemzetközi biztonság lak°z°U- .... érdekeit védelmezi. 1945-ben a szovjet hadsereg _ ,,, . , , az ellenséggel vívott súlyos Szemléletesen tanúskodik erharcokban felszabadította Bé- 0SzF]?Í^ld ^^í?1 «SÍ eset, Ausztria dicső fővárosát. !ej*f' E lépések kozul főHadsereminlf ezt a Hitler-elle- kepp a Szovjetunió legújabb Hadseregünk ezt a Hitler elle- javaslatait kell megemlíteni. nes koalicioban részvevő szo- JEzek a fegyv' t általános vetségeseivel együtt érte el. csökkentésének. az atom- és Ezzel létrejött a moszkva nyi- hidrogénfegyver eltiltásának lattant megvalosulasanak le- & a nemzetközi eUenőrzés netosege. . megteremtésének konkrét Az idén ápnhsban Moszkvá- tervét tartalmazzák, amely ban J. Raab szovetsegi kancel- terv megfelel az általános lar vezetese alatt álló osztrák béke megszilárdításának kormányküldöttséggel folytatott Az osztrák szerződés ^ targyaiasok mmt tudjuk, az frása nemzetközi jeosztrák kérdés végleges rende- ientőségü esemény, zesére vezettek. Ezek a targya- A_ f,. . •... , . lások az igazi kölcsönös megér- Az a,al™ feszítésének tés és együttműködés szellemé- » *W«é«e "jabb bibén zajlottak le. Biztosították „ .... . erett nemzetközi problémák az osztrák a lamszerzodessei rendezésének me£vannak a osszefuggo valamennyi ,gen leheWségeL fontos probléma sikeres meg- _ . oldását. Ezenkívül komoly gaz- ,Europa es 32 eSész vilaS dasági kérdéseket is rendeztek, f^! a meglévő nemzetközi A szerződés értelmében Auszt- kérdések megoldását nem aa ria mentesül a jóvátéteifizefés atomháború e okeszitesealól. Nagy jelentősége volt "fk Uíjáf' T™ llyT, azonban itt a volt német tulaj- kaíonai ^landok utján don kérdésének. Meg kell álla- fz osztrák szereodes pítani, hogy most a négy hata- F^'t? mutat^ lom és Ausztria teljes Igyetér- * ke?3és.ek megoldásának ,, , , , , ,, . SJ/ L vannak olyan utjai, amelyek lésével ez a kérdés is rendező- más irány£an haladnak, me^ . . . . felelnek a közvetlenül érdeU any al7at°" kelt "épek valódi törekvéseirekedett hogy ne csak az nek és egyúttal államuk osztrák kertes megoldasa társadalmi rendszerétől fügne halasztódjék, de a né- getienül minden más nép met kertes megoldasa sem érdekeinek. A jelenlegi körülmények kozott . . . . . azonban ez megvalósíthatatlan- ™ostn tudíuk" Auszt" nak bizonyul. Míg 1955 az na F,m f°i ,reszt íven"' osztrák kérdés végleges rende- j S/m™lyen katona, tombz, i u » 4 t^m es nem engedi meg, zésének eve, nem lehet azt h terűletén keÜIföldi £ mondán, hogy a német kérdés maszpontok legyenek. megoldasaban az idén eloreha- . , .. ladtunk volna. Itt a helyzetet ko- A t szerz^es ertelmében molyan bonyolító új akadályok Ausztria mas aUamokkal vatámadtak. Létrejött az agresz- 16 k^kedelmében nem tes;E szív német militarizmus feltá- megkülönböztetést. Feltettemadásának veszélye, ami az elinn i ,smeral Aennek a európai békeszerető államokat l^m^ii £ í^tóíintéTTtT ^^ KráKog^öS tosítására ktyszS f°gima' " 3 A Szovjetunió ezután is ar- , Mindez kedvező feltételera fog törekedni, hogy meg- ket. tf,remf at}h°z;, *z találja a német kérdés hé- °sz,rak "f? békeben ében kés és demokratikus ren- demokratikusén fe^-Wk és dezésének útját — nemzeti gazdasága fellendűlolyan utakat találjon, ame- Ausz'-ia más crlyek megfelelnek a német ^gokkal való barab *apnép jogos törekvéseinek, : csolatamak tovább, feüődése amelyek Németország egysé- ^emnont.abol is nagy jelengének a német mil'tarizmus ge vanfeltámadása nélküli helyreállítására irányulnak A német kérdésnek csak ez a megoldása fog mindenben egybevágni Németország — mint egységes állam — szabadsága és függetlensége helyreállításának érdekeivel és egyúttal megfelelni az európai béke valóságos megszilárdításának. El kell ismerni, hogy ma a nemzetközi helyzet feszültségét enyhítő minden lépés megfelel a népek legmélyebbről jövő törekvéseinek, Mindez megerősítheti a Szovíetuníó és Ausztria baráti kapeso'r.tait a két állam népének javára az általános béke megszilárdításának javára. Az osztrák népnek azt kívánom, hogy Európa és fiz egész világ békéjének megszilárdítása céljából arasson sikereket gazdaságának, nemzeti kultúrájának további fellendítésében és más népekkel való politikai és gazdasági egvüHműkörlésének fejlesztésében.