Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-17 / 114. szám

VTmg PROLETÁRJAI egyesüljetek! piTmagyarorszáb AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 114, szám Ára: 50 fillér Kedd, 1955. május 17, MAI SZAMUNKBÓL: Az osztrák államszerződés megkötésének nemzetközi visszhangja (2. oldal) Ujabb szegedi üzemek vállalták évi tervük túlteljesítését (3. oldal) Haladás—Gödöllői Dózsa 5:2 (4, oldal) A békepolitika sikereinek ú' mérföldkövei (P. I.) 1955 május 14-e és 15-e nagyjelentőségű dá­tum az emberiség történelmében: május 14-e azért, mert Varsóban ezen a napon kötötték meg a Szovjet­unió és az európai demokratikus országok barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dését, május 15-e pedig azért, mert a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügymi­niszterei, valamint az osztrák kormány képviselői ez­alkalommal írták alá az osztrák államszerződést, amelynek értelmében Ausztria ismét szabad és füg­getlen állam. A varsói értekezleten a Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok kormányküldöttségei má­jus 11, és 14. között arról tanácskoztak, hogy e nyolc békeszerető európai állam miként tudná megterem­teni saját védelmének lehetőségeit és feltételeit. A tanácskozások teljes eredménnyel végződtek és az ér­tekezleten résztvevő küldöttségek vezetői május 14-én aláírták a tanácskozáson hozott határozatokat tartal­mazó okiratokat, A varsói szerződések fontossága mindenekelőtt ab­ban van, hogy az aláíró államok egyenként és össze­ségükben többé nincsenek kiszolgáltatva a párizsi egyezmények által ismét életrehívott német milita­rizmusnak, amelytől korábban nemcsak a kérdéses nyolc európai ország, de az egész emberiség is oly so­Kat szenvedett. A varsói szerződés tehát megteremtette a Nyugateurópai Unió felállítása következtében ismét szabaddá tett német veszély elleni védelem lehetősé­gét és biztosítósát, ami természetesen nemcsak a var­sói szerződést aláíró államok, de az egész haladó em­beriség döntően fontos érdeke is, Hosszú hónapokon át a világ közvéleménye nagy figyelemmel kísérte a Szovjetunió és a nyugati ha­talmak között folyó diplomáciai csata fejleményeit. Megütközéssel kellett tapasztalnia, hogy a nyugati ha­talmak kormányai sorozatosan utasították vissza a szovjet kormány jegyzékeit. Ezekben a jegyzékekben a Szovjetunió kormánya rámutatott arra, hogy a pá­rizsi egyezmények aláírása semmivel sem járul hozzá a nemzetközi feszültség csökkentéséhez, sőt mégjob­ban elmérgesíti a helyzetet és csupán a német milita­rizmus feltámasztásához vezet, ami nem lehet kívá­natos egyetlen nemzet számára sem. A nyugati hatal­mak politikájuk igazolásaként közvéleményükkel azt igyekeztek elhitetni, hogy a párizsi egyezmények elfo­gadására és ezen belül Nyugat-Németország felfegy­verzésére szükség van azért, mert a nyugati hatalmak csak az erőn alapuló politika folytatásával védhetik meg és erősíthetik meg helyzetüket. Erre hivatkozva utasították vissza a Szovjetunió részéről tett minden tanácskozási javaslatot és a legképtelenebb kifogá­sokra való hivatkozással tagadták meg a kollektív európai biztonsági szerződés megteremtésében való közreműködésüket is. Nyugat-Németország felfegyver­zése, a párizsi egyezmények életbeléptetése és az egyre agresszívabb politikát folytató Északatlanti Szövetség fenyegetései után a béketábor európai országainak nem maradt más választásuk, mint szövetségük meg­teremtése és fegyveres erőik közös főparancsnokságá­nak felállítása. Ezek az egyezmények — ellentétben a Nyugateurópai Unióval és az Északatlanti Szövet­séggel — csupán védelmi jellegűek és lehetővé teszik más, a béke további fenntartásáért küzdő államok csatlakozását is. A varsói egyezmény aláírását követő napon Bécs, Ausztria fővárosa állt a világ érdeklődésének közép­pontjában: az Ausztriát megszállva tartó négy nagy­hatalom külügyminiszterei, nagykövetei és az osztrák kormány képviselői által a Belvedere-palotában aláírt államszerződés visszaadta Ausztria önállóságát. Csak­nem tízévi eredménytelen vita, tanácskozás és diplomá­ciai csatározás után kapta vissza Ausztria ismét ön­álló állami létét. Köteteket lehetne írni arról, hogy a nyugati hatalmak az elmúlt évtized alatt milyen ma­kacsul ragaszkodtak Ausztria militarizálásához, ah* hoz, hogy Ausztria az Északatlanti Szövetség keletre tolt bástyája, *alpesi erődítménye* legyen. Ezért uta­sítottak el minden szovjet javaslatot, még a berlini értekezlet alkalmával is. Csak ez év februárjától kezdve, amikor a Szovjetunió kormányának újbóli erő­feszítései nyomán nem lehetett visszautasításról szó — voltak hajlandók fontolóra venni Ausztria semlegesí­tését és elfogadni az erre vonatkozó szovjet javaslato­kat. Ettől kezdve már — mint az az elmúlt hetek ese­ményeiből ismeretes — úgyszólván egyik napról a má­sikra született meg a megállapodás az osztrák kérdés­ben és vált lehetővé az államszerződés aláírása. Ausztria szuverénitásának helyreállítása a szovjet külpolitika egyik legnagyobb háború utáni sikere és nagymértékben segíti elő a nemzetközi feszültség to­vábbi csökkentését és a német kérdés megoldását biz­tosító feltételek megteremtését. Az, hogy a varsói szerződés megkötése és az oszt­rák államszerződés aláírása egymást követő napokon tör­tént, mintegy szimbóluma annak, hogy a békeszerető­országok csak erőik következetes fejlesztése, az agresszo­rok ilyként történő sakkbantartása következtében szá­míthatnak olyan megállapodások megkötésére, ame­lyek továbbcsökkentik a nemzetközi feszültséget és te­remtik meg a tartós béke egyre több feltételét. Aláírták az osztrák államszerződést Május 14-én — az aláírást megelőző napon — Bécsben összeült a négy hatalom kül­ügyminisztereinek értekezle­te, hogy az osztrák állam­szerződés jóváhagyásáról és aláírásáról tárgyaljon. Az ér tekezleten Ausztria képvise­lője is részt vett. A Szovjetuniót az értekez­leten V. M. Molotov kül­ügyminiszter, az Egyesült Államokat Dulles külügy­miniszter, Angliát H. Mac­millan külügyminiszter, Franciaországot A. Pinay külügyminiszter, Ausztriát L. Figl külügyminiszter képviselte. L. Figl közölte: az osztrák kormány kéri, hogy töröljék a szerződés szövegéből a be­vezetés harmadik bekezdését, amely Ausztriának az elmúlt háborúban való részvételére vonatkozik. Az elnöklő V. M. Molotov kijelentette, hogy a szovjet küldöttségnek nincs ellenvetése az oszt­rák küldöttség e javaslata ellen, amennyiben a többi küldöttségnek sincs. Dulles, Pinay és Macmil­lan kijelentették, hogy e javaslat ellen nekik sincs ellenvetésük. Minthogy a szerződés szö­vegét illetően több megjegy­zés nem volt, az elnöklő V. M. Molotov felolvasta annak a memorandumnak első öt pontját, amelyet a Szovjet­unió kormányküldöttsége és Ausztria kormányküldöttsége Moszkvában aláírt, és amely­nek tartalmát az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Franciaor* szág kormányának tudomá­sára hozták. Ez az öt pont így hangzik: 1 Az osztrák szövetségi 99 -'-•kormány — Ausztriá­nak már 1954-ben, a berlini értekezleten tett azon nyilat­kozata szellemében, hogy nem csatlakozik katonai szö­vetségekhez és területén nem tűr meg katonai támaszpon­tokat — most deklarációt tesz olyan formában, amely azt a nemzetközi kötelezettséget rója Ausztriára, hogy állan­dóan olyanfajta semleges­séghez fogja tartani magát, mint amelyhez Svájc tartja magát. O Az osztrák szövetségi kormány a szövetségi alkotmány előírásainak meg­felelően Ausztriának ezt a deklarációját a parlament elé terjeszti, hogy az közvetlenül az osztrák államszerződés ratifikálása után határozatot hozzon a deklaráció elfogadá­sáról. Q A szövetségi kormány megtesz minden ahhoz szükséges lépést, hogy ez az osztrák parlament által meg­erősített deklaráció nemzet­közi elismerést nyerjen. A Az osztrák szövetségi kormány üdvözölni fogja a négy nagyhatalom ál­tal Ausztriának állami terü­lete integritását és érinthetet­lenségét illetően nyújtott ga­ranciákat. C Az osztrák szövetségi *-*• kormány szót emel majd Franciaország, Nagy­Britannia és az Egyesült Ál­lamok kormánya előtt a négy nagyhatalom ilyen garancia­nyilatkozatáért*. V. M. Molotov kiemelte, hogy az Egyesült Államok. Fran­ciaország és Anglia külügy­minisztere egyetértését fe­jezte ki Ausztriának azzal a szándékával kapcsolat­ban, hogy svájci mintára állandóan semleges legyen. Molotov ezután felolvasta a négy nagyhatalom ezzel kapcsolatos nyilatkozatát, majd megállapodtak az ál­lamszerződés május 15-i alá­írásának aktusában. Május 15-én délelőtt 11.30 órakor a bécsi Belvedere­palota márványtermében a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Ausztria képviselői aláírták az oszt­rák államszerződést, amely előirányozza Ausztriának, mint független és demok­ratikus államnak visszaál­lítását. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége részé­ről a szerződést aláírták: V. M. Molotov külügyminiszter és I. I. Iljicsov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalma­zott ausztriai nagykövete; Nagy-Britannia és Észak-Ír­ország részéről: H. Macmil­lan külügyminiszter és G. Wallinger, Anglia rendkívüli és meghatalmazott ausztriai nagykövete; az Egyesült Ál­lamok részéről: J. Dulles külügyminiszter és L. Thomp­son, az Amerikai Egyesült Államok rendkívüli és meg­hatalmazott ausztriai nagy­követe; a Francia Köztársa­ság részéről: A. Pinay kül­ügyminiszter és R. Laloutte, Franciaország ideiglenes ausztriai ügyvivője; az Oszt­rák Köztársaság részéről: L. Figl külügyminiszter. A szerződés aláírásánál je­len volt a négy nagyhatalom és Ausztria küldöttségének, az osztrák államszerződés aláírására összehívott érte­kezleten részvevő valamennyi tagja. Az államszerződés aláírá­sánál . megjelentek továbbá J. Raab, az Osztrák Köz­társaság kancellárja és" az osztrák kormány más tag­jai. A szerződés aláírásakor V. M. Molotov, H. Macmillan, J. Dulles, A. Pinay és L. Figl mondott beszédet. Az aláírás befejezésekor V. M. Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere, H. Macmillan, Anglia külügyminisztere, J. Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere, A. Pinay, Franciaország külügyminisz­tere, J. Raab Ausztria kan­cellárja, A. Schárf, Ausztria alkancellárja és L. Figl oszt­rák külügyminiszter a Belve­dere-palota erkélyéről üdvö­zölte Bécs lakóit, aikik ösz­szegyűltek a palota parkjá­ban és a palotát környező ut­cákon. A szerződés aláírásakor Molotov elvtárs a következő beszédet mondotta: Szövetségi kancellár űr! Uraim! Az osztrák államszerződés aláírása fontos nemzetközi ese­mény. Ez a nap örömünnep az osztrák nép számára. Egyúttal nagy megelégedéssel fogja fo­gadni ezt az eseményt minden nép, amely a tartós béke és a nemzetközi együttműködés meg­teremtésére törekszik, a szerződés, amelyet ma aláírunk, helyreállítja a de­mokratikus Ausztria szuve­renitását és függetlenségét. Űj lapot nyit az osztrák nép történetében és az eu­rópai államok kapcsolatai­ban. Ausztria kijelenti, hogy az állandó semlegességhez tartja magát. Európa központjában Svájcon kívül mostantól fogva ott lesz a semleges Ausztria. A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya kije­lentette, kész tiszteletben flar­tani Ausztria semlegességét. Engedjék meg kifejeznem azt a meggyőződésemet, hogy más államok is követnek bennünket ezen az úton. A Szovjetunió nagy jelentő­séget tulajdonít Ausztria ama nyilatkozatának, hogy nem csatlakozik semmilyen katonai szövetséghez és nem engedé- Az osztrák szerződés meg­lyez területén külföldi katonai kötése hozzá fog járulni a támaszpontokat. nemzetközi viszonyok eny­A szovjet nép lelkesen he- hüléséhez és ez a különös lyesli Ausztriának ezt az jelentősége, álláspontját, a becsületes Közismert dolog, hogy az semlegesség álláspontját, Egyesült Államok, Anglia, amely az európai béke meg- Franciaország és a Szovjet­szilárdítása szempontjából unió jelenleg tárgyal a Kor­nagy jelentőségű. mányfők külszöbönálló ta­Különösen fontos, hogy ez az nácskozásáról. Mind a négy álláspont mindenben megfelel kormány kijelentette már, az osztrák nép őszinte törekvé- hogy kedvezően fogadja ezt a seinek. Ausztriának ezt az ál" tanácskozást, íáspontját Európa és nemcsak Az ilyen tanácskozásnak az Európa más népei megelége- a célja, hogy szorgalmazza déssel fogják támogatni. Ma azokat a lépéseket és konk­meg kell emlékezni arról, hogy rét intézkedéseket, ame­még 1943-ban, a hitlerista hódi- lyek megfelelnek a népek tók elleni véres harcok tető- nemzetközi feszültség eny­pontján a Szovjetunió, Anglia hítésére irányuló törekvé­és az Amerikai Egyesült Alla- seinek. mok kijelentette, hogy a sza- Ez teljesen megfelel a szov­bad es független Ausztria hely- jet kormány békeszerető no­reállítasát kívanja. Ezt a három ütikájának hatalom ismert moszkvai nyi- A szoyjet kormá váIto. latkozataban mondottak W. zatlanul az általa^s Mke amelyhez Franc.aorszag is csat- ^ a nemzetközi biztonság lak°z°U- .... érdekeit védelmezi. 1945-ben a szovjet hadsereg _ ,,, . , , az ellenséggel vívott súlyos Szemléletesen tanúskodik er­harcokban felszabadította Bé- 0SzF]?Í^ld ^^í?1 «SÍ eset, Ausztria dicső fővárosát. !ej*f' E lépések kozul fő­Hadsereminlf ezt a Hitler-elle- kepp a Szovjetunió legújabb Hadseregünk ezt a Hitler elle- javaslatait kell megemlíteni. nes koalicioban részvevő szo- JEzek a fegyv' t általános vetségeseivel együtt érte el. csökkentésének. az atom- és Ezzel létrejött a moszkva nyi- hidrogénfegyver eltiltásának lattant megvalosulasanak le- & a nemzetközi eUenőrzés netosege. . megteremtésének konkrét Az idén ápnhsban Moszkvá- tervét tartalmazzák, amely ban J. Raab szovetsegi kancel- terv megfelel az általános lar vezetese alatt álló osztrák béke megszilárdításának kormányküldöttséggel folytatott Az osztrák szerződés ^ targyaiasok mmt tudjuk, az frása nemzetközi je­osztrák kérdés végleges rende- ientőségü esemény, zesére vezettek. Ezek a targya- A_ f,. . •... , . lások az igazi kölcsönös megér- Az a,al™ feszítésének tés és együttműködés szellemé- » *W«é«e "jabb bi­bén zajlottak le. Biztosították „ .... . erett nemzetközi problémák az osztrák a lamszerzodessei rendezésének me£vannak a osszefuggo valamennyi ,gen leheWségeL fontos probléma sikeres meg- _ . oldását. Ezenkívül komoly gaz- ,Europa es 32 eSész vilaS dasági kérdéseket is rendeztek, f^! a meglévő nemzetközi A szerződés értelmében Auszt- kérdések megoldását nem aa ria mentesül a jóvátéteifizefés atomháború e okeszitese­alól. Nagy jelentősége volt "fk Uíjáf' T™ llyT, azonban itt a volt német tulaj- kaíonai ^landok utján don kérdésének. Meg kell álla- fz osztrák szereodes pítani, hogy most a négy hata- F^'t? mutat^ lom és Ausztria teljes Igyetér- * ke?3és.ek megoldásának ,, , , , , ,, . SJ/ L vannak olyan utjai, amelyek lésével ez a kérdés is rendező- más irány£an haladnak, me^ . . . . felelnek a közvetlenül érde­U any al7at°" kelt "épek valódi törekvései­rekedett hogy ne csak az nek és egyúttal államuk osztrák kertes megoldasa társadalmi rendszerétől füg­ne halasztódjék, de a né- getienül minden más nép met kertes megoldasa sem érdekeinek. A jelenlegi körülmények kozott . . . . . azonban ez megvalósíthatatlan- ™ostn tudíuk" Auszt" nak bizonyul. Míg 1955 az na F,m f°i ,reszt íven"' osztrák kérdés végleges rende- j S/m™lyen katona, tomb­z, i u » 4 t^m es nem engedi meg, zésének eve, nem lehet azt h terűletén keÜIföldi £ mondán, hogy a német kérdés maszpontok legyenek. megoldasaban az idén eloreha- . , .. ladtunk volna. Itt a helyzetet ko- A t szerz^es ertelmében molyan bonyolító új akadályok Ausztria mas aUamokkal va­támadtak. Létrejött az agresz- 16 k^kedelmében nem tes;E szív német militarizmus feltá- megkülönböztetést. Feltette­madásának veszélye, ami az elinn i ,smeral Aennek a európai békeszerető államokat l^m^ii £ í^tóíintéTTtT ^^ KráKog^öS tosítására ktyszS f°gima' " 3 A Szovjetunió ezután is ar- , Mindez kedvező feltétele­ra fog törekedni, hogy meg- ket. tf,remf at}h°z;, *z találja a német kérdés hé- °sz,rak "f? békeben ében kés és demokratikus ren- demokratikusén fe^-Wk és dezésének útját — nemzeti gazdasága fellendűl­olyan utakat találjon, ame- Ausz'-ia más cr­lyek megfelelnek a német ^gokkal való barab *ap­nép jogos törekvéseinek, : csolatamak tovább, feüődése amelyek Németország egysé- ^emnont.abol is nagy jelen­gének a német mil'tarizmus ge van­feltámadása nélküli helyre­állítására irányulnak A né­met kérdésnek csak ez a megoldása fog mindenben egybevágni Németország — mint egységes állam — sza­badsága és függetlensége helyreállításának érdekeivel és egyúttal megfelelni az európai béke valóságos meg­szilárdításának. El kell is­merni, hogy ma a nemzet­közi helyzet feszültségét eny­hítő minden lépés megfelel a népek legmélyebbről jövő tö­rekvéseinek, Mindez megerősítheti a Szovíetuníó és Ausztria ba­ráti kapeso'r.tait a két ál­lam népének javára az ál­talános béke megszilárdítá­sának javára. Az osztrák népnek azt kí­vánom, hogy Európa és fiz egész világ békéjének meg­szilárdítása céljából arasson sikereket gazdaságának, nem­zeti kultúrájának további fel­lendítésében és más népek­kel való politikai és gazda­sági egvüHműkörlésének fej­lesztésében.

Next

/
Thumbnails
Contents