Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-13 / 111. szám

Péntek. 1955. május IS. OELMüGYARORSZtG (Folytatás a 2. oldalról) Magyar Népköztársaság ér­dekeinek, mert védelmezi hazánk szabadságát, orszá­gunk függetlenségét, erősiti az európai békét s egyben a világ békéjét is. • Ez az élet minden területé­re kiterjedő együttműködés és kölcsönös segélynyújtás a szerződés alapján még szoro­sabbá és még szilárdabbá vá­lik és jelentős mértékben meggyorsítja népünk és a szerződésben résztvevő vala­mennyi ország népének fej­lődését Lehetővé teszi, hogy a ma­gyar nép az eddiginél na­gyobb erővel, nagyobb súly­lyal vegyen részt abban a hatalmas, Európát és a vi­lágot átfogó küzdelemben, amelyet a béketábor orszá­gai Európa és az egész vi­lág népeinek biztonságáért, az agresszív német milita­rizmus hadseregének feltá­masztása ellen folytatnak. A szövetséges országok ösz­szefogása olyan erőt képvi­sel, amely nemcsak arra ké­pes, hogy visszaverjen bár­milyen agressziót hanem ar­ra is, hogy megsemmisítse az agresszort. Az elmúlt évek nemzetkö­zi eseményeinek legfonto­sabb jellemzője a béke és a szocializmus tábora erőinek szüntelen növekedése és az erőviszonyok e tábor javára történő eltolódása. Az erővi­szonyoknak ezt az alakulását még jobban elősegíti a meg­kötendő barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződés. Ebben az összefüggésben különös jelentőséggel bír, hogy értekezletünkön megfi­gyelőként résztvesz a hat­százmilliós Kínai Népköztár­saság kormányának képvise­lője is. Az újjászületett, a szocia­lista iparosítás útján hala­dó népi Kína, amelyet szo­ros barátság köt össze az értekezleten résztvevő or­szágok mindegyikével, olyan hatalmas erőtényező, amely az ázsiai kérdése­ken messze túlmenően, egy­re növekvő mértékben ér­vényesíti kedvező befolyá­sát az egész világpolitika alakulására. A Kínai Népköztársaság ez­által hozzájárul az európai népek, köztük a magyar nép biztonságának megőrzéséhez is. A Magyar Népköztársaság kormányának küldöttsége a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsától kapott fel­hatalmazása alapján, aláírja a szerződést, mert ez megfe­lel népünk nemzeti érdekei­nek, az európai béke megőr­zése és az összes többi béke­szerető népek érdekeinek. Szilárd meggyőződésünk, hogy a jelenlegi helyzetben a magyar nép számára ez az egyetlen helyes út. Á Magyar Népköztársaság örömmel vesz részt a szerző­dés megalkotásában, mert en­nek legfőbb célja egy új eu­rópai és világháború kirob­bantásánák megakadályozá­sa és ez a szerződés népünk biztonságát növeli. Biztosíthatom valamennyi szerződő felet: a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya azon lesz, hogy erejét nem kímélve, minden téren maradéktalanul telje­sítse a barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződésben foglalt kötelezettségeit. Május 12-én megtartották az európai államoknak az európai béke ég biztonság biztosítása érdekében össze* hívott varsói értekezlete har­madik ülését. Az ülésen Hegedűs Aqd­rás. a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának elnöke, a magyar küldött­ség vezetője elnökölt. Az ülésen nyilatkozatot tett Mehmet Shehu, az Albán Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, az albán küldöttség vezetője, Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, a román küldöttség vezetője, Vlko Cservenkov, a Bolgár Nép­köztársaság Minisztertaná­csának elnöke, a bolgár kül­döttség vezetője. Az értekezleten nyilatko­zatot tett továbbá Peng Tö­huaj. a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnökhe­lyettese, a nemzetvédelmi miniszter, a Kínai Népköz­társaság megfigyelője. Május 12-én tartott az ér­tekezlet egy zárt ülést is, amelyen A. I. Antonov had­seregtábornok tartott beszá­molót a közös fegyveres erők létrehozásával kapcsolatos kérdésekről. Délután az értekezleten alakított bizottságok tartot­tak ülést. Az értekezlet következő ülését május 13-án tartják. A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének nyilatkozata a Szovjetunió által az atomkutatás terén felajánlott segítségről A magyar tudósok nagy örömmel fogadiák a Szovjet­unió nyilatkozatát, mely szerint Magyarország is ré­szesül a Szovjetunió által már több országnak felaján­lott tudományos, műszaki és egyéb segítségben az atom­energia előállítása, s békés célokra való felhasználása terén. Ahhoz, hogy a támogatás jelentőségét helyesen ítéljük meg, világosan kell látnunk tudományunk, különösen ter­mészettudományunk hely­zetét. A felszabadulás előtt a kísérleti tudomány — és eaen belül elsősorban a fi­zika — rendkívül elhanya­golt terület volt. A felszaba­dulás után pártunk és kor­mányunk f— annak tudatá­ban, hogy az országot és a szocializmust a tudomány segítsége nélkül felépíteni nem lehet — megkezdte a tudományos kutatás széles­körű fejlesztését, amint erre gazdasági helyzetünk meg­erősödése folytán lehetőség nyílt, Ez a fejlődés most olyan fokot ért el, hogy sikeres folytatása külső segítség nél­kül lehetetlenné válnék, ugyanis az atommáglyák konstrukciójának igen bo­nyolult volta, az ehhez szük­séges moderátor és különö­sen a nagymennyiségű ha­sadó anyag az atomenergiá­val való foglalkozást kis or­szágban külső segítség nél­kül lehetetlenné teszi. Ezért most különösen időszerű, hogy abban a periódusban, ami­kor saját erőnkből nem tudtuk volna továbbvinni a szocializmus építésében olyan fontos tudományos programot, a Szovjetunió nagylelkű felajánlásával megadja számunkra a to­vábbi fejlődés feltételeit. A modern tudomány egyik leglényegesebb célkitűzése az anyag építőelemeinek, az atom finom szerkezetének, az atomreakcióknak a tanulmá­nyozása. Ilyen tanulmányo­kat természetes rádióaktív anyagok felhasználásával, valamint különböző gyorsító­berendezésekkel is lehet folytatni. De a kísérleti le­hetőségek nálunk jelenleg erősen korlátozottak és egész új távlatok nyílnak meg előt­tünk, ha a vizsgálatok fo­lyamán atommáglya segítsé­gével előállított neutrón su­garakat használhatunk fel. A mesterséges rádióaktív anyagokat ma már a tudo­mány és a technika legkü­lönbözőbb ágaiban alkalmaz­zák: orvosi és biológiai kí­sérletekben, mezőgazdasági és agrobiológiai problémák megoldásánál, a nehézipar­ban rancsolásmentes anyag­vizsgálatnál, a legkülönfélébb kémiai folyamatok felderíté­sénél, stb, A Szovjetunió már eddig is jelentős segítséget adott ahhoz, hogy az izotóp mód­szereket a hazai kutatás­ban bevezethessük és a különböző tudományágak, valamint az ipar problé­máinak megoldására al­kalmazhassuk. Az atommagkutatások leg­fontosabb eredménye maga az atommáglya és az atom­máglyával működő erőmű. Az atomenergia segítségével termelt energia Magyaror­szág szempontjából igen fon­tosnak látszik. Még olyan or­szágokban is, ahol jóminősé­gü és ojcsó szén, vagy vízi­erőművek állanak rendelke­zésre, azt mutatják a számí­tások, hogy évtizedes per­spektívában az atomenergia legalább olyan olcsó lesz, mint a legolcsóbb szén, vagy vízi-energia. Nálunk viszont, ahol a szén igen drága és vízierőművek nem oldhatják meg teljes mértékben ener­giaellátásunk kérdését, az atomenergia alkalmazása még sokkal fontosabb, mint más országokban. Az atomerőmű­vek lehetővé tennék a kibá­nyászott szén kémiai irányú feldolgozását és ezzel a ma­gyar szénkincsnek a mainál sokkal gazdaságosabb fel­használását, Atomerőművek segítségével jóval nagyobb mennyiségű és olcsóbb ener­giát tudnánk termelni, mint jelenleg. Olcsó energia nagy mennyiségben, termelésün­ket lényegesen magasabb színvonalra emelné. A legké­zenfekvőbb példa erre Ma­gyarország alumínium prob­lémája. Hazánkban igen nagy beuxitlelőhelyek van­nak, a bauxitból az alumí­nium előállítása azonban drága mert ehhez nagymeny­nyiségű elektromos energia szükséges. Atomenergia se­gítségével pedig bauxitunk­ból olcsó alumíniumot tud­nánk előállítani. Láthatjuk az atomenergia alkalmazásának széles per­spektíváját, amelyet a Szovjetunió által felaján­lott segítség Magyarorszá­gon is a reális lehetőségek sorába állit. Bízunk abban, hogy ennek a lehetőségnek a kihasználása nálunk is az atomkorszak kezdetét fogja jelenteni. Ez a jövő; de beszéljünk arról, hogy mit jelent a Szovjetunió által felajánlott segítség a jelen pillanatban. A háború óta különösen az imperialista államokban az atomkutatások terén folyó nagyfokú titkolódzás az ilyen kutatómunka elfojtásával fe­nyegetett. E folyamat most véget ér azzal, hogy a Szov­jetunió bátran fellépett, fel­tárva gazdag tapasztalatait az atomkutatás terén és így lehetetlenné tette a titkolód­zást. amely a tudományos fejlődést gátolta. De ez a nagyszerű lépés nemcsak ar­ra szolgál, hogy most foko­zott mértékben szabadon megindulhatnak a kutatások, hanem közelebb hozza egy­máshoz a népekét, elősegíti a nemzetközi megértést és így nagy lépést jelent a világ­béke biztosításában. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége nagy örömmel üdvözli és köszöni a Szovjetunió részéről ta­pasztalt állandó segítségnyúj­tásnak ezen újabb megnyil­vánulását és a maga részé­ről mindent meg fog tenni, hogy a felállítandó atommág­lya és erőmű a magyar tudo­mány és hazánk gazdasági fejlődése céljából minél gyü­mölcsözőbb legyen. Budapest, 1955. május II. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Pártélef A termelés pártellenőrzése Hétfőn tartja meg a KIOSZ megyei negyedévi tanácskozását A KIOSZ Csongrád megyei választmánya hétfőn, Hód­mezővásárhelyen tartja ren­des negyedévi tanácskozását. A vezetőség beszámolójában foglalkozik a kisiparosok szervezési, nevelési problé­máival, továbbá az állampol­gári kötelezettség teljesítésé­vel. Ezalkalommal adják át azoknak a kisiparosoknak a KIOSZ országos vezetősége kitüntetését — díszoklevelet, jelvényt — akik 50 év óta végzett önálló munkájukkal ezt kiérdemeltek. Pártunk III. kongresszusa igen behatóan foglalkozott a termelés pártellenöTzésével. Feltárta a pártszervezetek, a kommunisták előtt, hogy milyen fontos ténykedés ez, hiszen a szocializmus építé­sének, a dolgozók életszín­vonala emelésének gazdasági alapját az ipari és mezőgaz­dasági termelés képezi. A népgazdasági tervek tel­jesítése tehát nem csupán, ál­lami feladat, hanem állam­polgári kötelesség is, A tervek minden részleté­ben való teljesítésének mo­torjai, de egyben éber őrei is a pártszervezetek, a kommu­nisták, akiknek nem szabad engedékenyeknek lenni az állami fegyelem, a tervfegye­lem lazításával szemben. Rosszul értelmezi pártunk politikáját az a pártszerve­zet, amely megelégszik az üzem mennyiségi tervteljesí­tésével és nem gondol arra, hogy az önköltség csökkentése, a termelékenység emelése, a minőség javítása, az üte­messég betartása, az ex­port-tervek teljesítése, \ a béralappal való helyes gazdálkodás egyformán fontos részei a népgazda­sági terveknek és ezeknek elhanyagolása helyrehozhatatlan károkat okozhat. Pártszervezeteink munká­jában a termelés ellenőrzése terén a kongresszus óta van némi javulás. Ez azonban, ko­rántsem kielégítő. Az igaz­ság az, hogy az ellenőrzési munka kampányszerű ná­lunk is az alapszervezetek­nél, sőt az üzemi pártbizott­ság részéről is. Egyes párt­bizottsági tagok például leg­többször hozzá se szólnak az üzem termelésének problé­máihoz, csak a saját munJta­területük, üzemrészük terme­lését ismerik, A termelés pártellenórzé­sének megjavítása érdeké­ben az elmúlt évben nekifog­tak nálunk ls az alapszerve­zet vezetői és a pártbizottság tagjai az ellenőrzéshez szük­séges gazdasági ismeretek el­sajátításához. Sajnos azoi>­ban ez abba is maradt. Ez évben már nem tartottunk hasonló tanfolyamokat. Pe­dig erre igen nagy szükség volna, hiszen éppen az el­múlt. hónapokban bizonyoso­dott be, hogy Nagy Imre elvtárs jobboldali politikájá­nak a gazdasági vezetők kö­zül is igen sok támogatója volt. Kellő politikai és gaz­daságpolitikai ismeretek hiá­nyában, de néha tudatosan is lebecsülték ezek a gazdasági vezetők a párt irányító és ellenőrző szerepét. Hiányosság az is, hogy a párt termelést ellenőrző tevékenysége még mindig csalk az igazgató, vagy mű­szaki vezető havi beszámol­tatásában merül ki, anélkül, hogy a pártszerű kritika kidomborodhatna azokon a területeken is, ahol a tervteljesítés ellenére lazaságok mutatkoznak. Még mindig sok az objektív okok ra való hivatkozás, melyek egy része tagadhatatlanul indokolt. A pártszervezetek azonban nem egy helyen fenntartás nélkül elfogadják ezeket, sőt felettes szervek felé tolmácsolják a gazdasá­gi vezetők érveit. Nem győ­ződnének meg arról, hogy a felhozott nehézségek ellené­re lehetett volna-e jobb ered­ményt felmutatni. Ez nem egyszer azért történik meg, mert a felettes szerveknél is egyesek az üzemi pártszer­vezetek politikáját csupán a tervek teljesítésén keresztül mérik le. A gyakorlati ta­pasztalatok pedig azt mutat­ják. vannak olyan objektív okok, amelyek fennforgása esetén a legjobb politikai felvilágosító munka mellett sem lehet az előírt tervek egyes részleteit teljesíteni. Nálunk is volt ilyen. A ter­vezettnél gyengébb minősé­gű nyersanyagot kaptunk és a felsőbb szerveink ezt_nem vették figyelembe. Ilyen esetekben fokozottabban van szükség a mélyreható vizs­gálatokra. a helyes kritikára és önbírálatra, amelynek alapján a hibákat ""fel lehet tárni és valójában konkrét segítséget lehet adni a gaz­dasági vezetőknek. Az olyan bírálatok, hogy "hozzuk be a lemaradást*, "termeljünk gazdaságosan", általános jel­szavakká válnak csupán, de segítséget nem adnak. Az elmúlt évek megmu­tatták: a pártszervezet akkor tud segítséget adni a gazdasá­gi vezetőknek, ha a veze­tés valóban kollektív, ha a pártszervezet mozgósítani tudja az üzem kommunis­táit a tervteljesítés műszaki és szervezeti feltételeinek ellen­őrzésére, ha minden dolgozó tudja, mit kell tenni a terv­feladatok teljesítéséért. Nyújtson segítséget a párt­szervezet a gazdasági veze­tőknek a népszerűtlennek látszó feladatok végrehajtá­sában is, mert sok esetben ezen múlik az üzem gazdasá­gos termelése. A pártnak te­hát a legkisebb üzemrésztől az egész vállalatot átfogó olyan lüktető, mozgósító erő­vé kell válnia, amely az üzem minden dolgozóját ma­gával tudja ragadni a terv­feladatok megvalósítására. Vigyázni kell azonban arra, hogy a pártszervezet ebben a lendületes munkában ne ve­gye át a gazdasági munka irányítását, mint ez a múlt­ban nálunk is megtörtént a négyes alapszervezetnél. Ha ezt teszi, csökken a gazdasá­gi vezetők felelőssége s hát­térbe kerül az ellenőrzési és politikai irányító munka. Az a legfontosabb feladata a kommunistáknak, hogy a termelésben példamutatóan vegyék ki részüket. A párt­szervezetek ellenőrzése fel­tétlenül irányuljon erre a területre is. Kísérje figye­lemmel a kommunista dolgo­zók munkáját; elvégzik-e s rájuk bízott feladatokat, elkövetnek-e mindent üzemrészük és az üzem tervfeladatainak tel­jesítéséért. A pártszervezetek minden kommunistától magasszínvo­nalú, tudásuk legjavát adó munkát követeljenek meg, mert úgy a pártonkívüli dol­gozók is magukévá teszik azt a munkalendületet, amellyel termelési feladataink végre­hajtását biztosítani tudjuk. Nagy Sándor, a Szegedi Textilművek főmérnöke Érvényesíteni kell a termelőszövetkezetek mintaalapszabályának rendelkezéseit a háztáji gazdaságokra Számos termelőszövetke­zetben a tagság egy része megsértve az alapszabály rendelkezéseit, háztáji gazda­ság céljára a megengedett­nél nagyobb földet használ és nagyobb állatállományt tart. Ezek a termelőszövetkezeti tagok túlzott mértékű ház­táji gazdaságukkal akadá­lyozzák a közös gazdaság megerősödését és fejlődését és jogtalanul élvezik a ház­táji gazdaság után járó be­adási- és adókedvezménye­ket. A háztáji gazdaság helyes kialakítása és a termelőszö­vetkezetek közös gazdaságá­nak további megerősítése ér­dekében a földművelésügyi miniszter, a begyűjtési mi­niszter és a pénzügyminisz­ter együttes utasítást adott ki. Az utasítás szerint a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazda­sági igazgatója a megye te­rületén szervezzen széles­körű felvilágosító munkát, hogy a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságukat az alapszabályban • előírt kereteknek megfelelően legkésőbb július l-ig ren­dezzék, Azokban a termelőszövet­kezetekben, ahol ebből a cél­ból közgyűlést még nem tar­tottak. legkésőbb június l-ig tartsanak közgyűlést, ame­lyen ezt az utasítást és a ter­melőszövetkezet mintaalap­szabályzatának a háztáji gaz­daságokra vonatkozó rendel­kezéseit ismertetik. A köz­gyűlésen hozott határozatnak megfelelően az egyes tagok legkésőbb július l-ig az alap­szabálynak megfelelően köte­lesek rendezni háztáji gazda­ságukat. A háztáji terület megálla­pításánál a háztáji gazdaság­hoz tartozónak kell tekinteni a háztáji földön kívül bármi­lyen címen a család haszná­latában lévő földterületeket. A rendelkezés szerint a ház­táji terület egy katasztrális holdat meghaladó részét a termelőszövetkezet közös használatába kell átadni. Amennyiben azon már el­vetettek, akkor az ápolási és a betakarítási munkákat továbbra is az illető terme­lőszövetkezeti tag köteles elvégezni. Az elvégzett munkákat munkaegységben a tag javára elszámolják, a termést viszont a közös gazdaság részére kell át­adni. Lovat (öszvért), a megen­gedett egy tehénen felüli te­henet (teheneket) a közös gazdaság fejlesztése érdeké­ben elsősorban a termelőszö­vetkezetnek ajánljon fel meg­vételre. A termelőszövetkeze­tek által átvett állatok után a tagot az alapszabályban előírt módon térítés illeti meg. Ha a termelőszövetkezet az állatokat nem veszi át, ak­kor azokat más módon le­het értékesíteni, de az el­adási ár 20—35 százaléltát a termelőszövetkezet fel nem osztható szövetkezeti alapja javára kell befizetni. Azokat a termelőszövetke­zeti tagokat, akik a megenge­dettnél nagyobb háztáji gaz­daságukat az alapszabályban meghatározott mértékben nem csökkentették július 1­ig, az egész háztáji gazdasá­guk után az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztokra megállapított adóval és be­adási kötelezettséggel kell megterhelni nemcsak a folyó évre, hanem 1954. évre visz­szamenőleg is, amennyiben az illető termelőszövetkezeti tag háztáji gazdasága 1954­ben is meghaladta a megen­gedett mértéket Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik háztáji gazdasá­gukat július l-ig a megenge­dett keretekre csökkentettéli, mentesülnek — az alapsza­bályellenes háztáji gazdaság után — esetleg már előírt magasabb beadási kötelezett­ség és éltalános jövedelem­adó megfizetése alól, illetve az alapszabálynak megfelelő háztáji gazdaságok után az általános jövedelemadó és beadási kötelezettség előírá­sát a termelőszövetkezeti ta­gokra megállapított kedvez­mény figyelembevételével he­lyesbíteni kelL DEL-KOREA színházi és filmdolgozói tüntettek az ame­rikai filmek behozatala ellen. A tüntetők hangoztatták, hogy Li Szin Man-kormánya éven­kint 700 millió hvan értékben importál hollywoodi filmeket, UJ FÉRFI 'és női munkás­szállás építkezését kezdték meg a sándorfalvi gépállomáson. Terv szerint a munkásszállás elkészül, mikorra a mezei munkák zöme kint a földeken megkezdődik.

Next

/
Thumbnails
Contents