Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-12 / 110. szám

Csütörtök, 1955. május 12. DELMflGYHRORSZflG A Szegedi Cipőgyár dolgozói december 20-ra teljesítik évi tervüket A Délmagyarország május 5-i, csütörtöki számában: „Pa­pír és valóság" címmel cik­ket közölt. A cikk a többi kö­zött rámutatott arra is; a Ci­pőgyár vezetői úgy küldték el az évi vállalást a Városi Párt-végrehaj főbizottságnak és szerkesztőségünknek, hogy azt a dolgozók többsége nem ismerte. „Nagy hibát követ­tek el a vezetők akkor — ál­lapította meg a cikk — ami­kor a dolgozók többségének tudta nélkül küldték el a vál­lalást, illetve tették meg. A vezetők közösen a dolgozók­kal beszéljék meg a vállalást <— a dolgozókkal folytatott megbeszélés alapján szüles­sen az meg." Kedden — május 10-én — termelési értekezletet tartot­tak a Szegedi Cipőgyár dol­gozói. A vezetők — úgy aho­gyan azt kell — a dolgozók­kal ismertették, közösen meg­beszélték a gyár felajánlását az 1955-ös terv túlteljesítésé­ért. Megszületett a gyár éves vállalása, s a dolgozók csatlakoztak a húsz buda­pesti vállalat dolgozóinak felhívásához. A Cipőgyár dolgozói vál­lalták, hogy évi termelési ter­vüket december 20-ra 98 szá­zalékos tervszerűséggel be­fejezik. ígérik, hogy terven felül ez évben 1 621 616 fo­rinttal több értéket adnak népgazdaságunknak. Az ex­port-tervet határidőre, kifo­gástalan minőségben kíván­ják teljesíteni. Vállalták, hogy a tervezetten felül egy százalékkal több első osztá­lyú minőségű cipőt gyárta­nak. Ezért a műszaki hibás cipők részarányát csökken­tik. Az önköltséget a terve­zetten felül egy százalékkal csökkentik, s ezzel az első félévben 270 ezer forint meg­takarítást érnek el. Az ön­költség tervezetten aluli csök­kentéséért takarékoskodnak az anyaggal. A felsőbőrnél például a műszaki normával szemben egy százalék anyag­megtakarítást érnek el a min­ták jobb felfektetésével és az úgynevezett társas szabással. A megtakarított anyagok­ból 2 ezer pár cipőt gyárta­nak terven felfii. Az éves vállalás megvaló­sításáért meghatározzák min­den negyedévre és hónapra a teendőket. Elhatározták a gyár dolgozói, hogy augusz­tus 20 és november 7 tiszte­letére ünnepi műszakokat tartanak. A felajánlás külön szaka­sza foglalkozik a technoló­giai fejlesztéssel, a munka könnyebbé tételével. Új el­járások alkalmazásával job­bá teszik a munkát. A tűződei csúszó-pályát jú­nius 15-ig kibővítik. Az alja­készítő üzemrész csúsztató pályáját július 15-ig megva­lósítják. A második negyed­évben megteremtik a zártci­pők és szandálok folyamatos „egymás mellett való" készí­tését. A központi üzemben a csákozó, telephelyükön pedig az aljázó üzemrész padozatát kijavítják. A vállalás helyesen foglal­kozik a választék-bővítéssel. A harmadik negyedévben megkezdik a lányka-szandá­lok gyártását. A második ne­gyedévben újfajta, gumital­pú cipők gyártását kísérlete­zik ki. Tovább tökéletesítik a cipők készítését előre gyár­tott alkatrészekből. Á csicsóka olcsó és jó takarmány sertéseinknek Többféle aranyigazságot szólás-mondást hallottam már parasztemberektől, ami­kor azok a sertéstenyésztés­ről beszélgettek. Közülük azt jegyeztem meg legjob­ban, amikor az egyik isme­rősöm azt mondta: a sertés­tenyésztés "takarékpénztár". A sertés igénytelen állat. A háztartásból kikerülő moslé­kon és gyümölcshulladékon is jól megél, sőt meg is hí­zik. Azonban a háztartásból kikerülő hulladékkal esetleg csak egy-két darab sertést nevelhetünk fel. Termelő­szövetkezeteinkben, ahol ma már százszámra tenyésztik a különböző hús- és zsírsertés fajtákat, az előbbi módszer semmiképpen sem lenne ki­elégítő. Ezért a termelőszövetkezeteknek most arra kell törekedniük, hogy olcsó, nagymennyisé­gű s jóminóségű takar­mányt biztosítsanak álla­taik részére. Az utóbbi években bebizo­nyosodott, hogy a serlésne­velésben sok száz- és ezer forintot lehet megtakarítani csicsókás telepítésével. A sertések etetéséhez szüksé­ges korpa és dara beszerzése különösen ősszel és tavasszal nem ritkán nagy nehézségek­be ütközik. A takarmány­hiány nem gond ott, ahol már telepítettek csicsókát. Ennek a takarmánynövény­féleségnek magas tápértéke van. Különösen insulin anyagban gazdag. S megcsalt művelni sem kell különös­képpen. Az elvetés után két­három évenként, hogy a ta­laj eltömődését megakadá­lyozzuk, felszántjuk a föld­jét s a talajban maradt csi­csókamag újra kikel. 10—15 éven keresztül is jó takar­mónyt biztosít sertéseink ré­szére. Csak arra kell ügyelni, hogy a csicsókát a sírics-szá Has­hoz közel s a gépi munkák megkönnyítése érdekéljen alaktalan sarokföldeken jelöljük ki. Egy hold földbe 6—8 mázsa gumót kell kiültetni. Ott, ahol a napraforgó és a bur­gonya is gyengén terem, a csicsóka kitűnően tenyészik. Termése könnyen eléri hol­danként a 120 mázsát is. Ez a takarmányféleség nem­csak hogy jó kondícióban tartja sertéseinket, hanem nagy hatással van a jószágra ivarzás tekintetében is. Bebi­zonyosodott, hogy azok a ko­cák, melyekkel az őszön és a tavaszon csicsókát túrat­tak, sokkal többet és sűrűb­ben fialnak. A múlt évben a szőregi Vörös Rózsa TSZ sertéseivel nagyobb területü csicsókát túratott. Az eredmény az lett, hogy az anyaállatok átlagban kilencet fialtak. A süldők pedig igen jó erőben telel­tek át. A szőregi Vörös Rózsa TSZ tagjai az eredmények láttán úgy határoztak, hogy újabb csicsókást telepítenek. Pél­dájukat követi a szőregi Mi­csurin és Petőfi TSZ is. Csicsókások telepítésére azonban nemcsak a szövet­kezetnek, hanem az egyéni gazdáknak is lehetőségük van. Azokon a közlegelőkön, ahol nyáron át sertések jár­nak, a legtöbb helyen nyu­godtan lehet csicsókát ültet­ni. Ehhez csupán az kell, hogy a legeltetési bizottsá­gok kezükbe vegyék az ügyet. Hamar bizonyossá válik előttük, hogy a csicsó­ka nagyobb hasznot ad, mint­ha továbbra is meghagyták volna a földeket legelőnek, ahol csak a nyári hónapok­ban tud legelni a jószág. A csicsóka egész évre jóminó­ségű takarmányt biztosít, ki­véve azokat a téli hónapo­kat, amikor fagyok s hava­zások vannak. Ha ezt a szaktanácsot sok helyen alkalmazzák, szövet­kezeteink és az egyéni gaz­dák nagymértékben elősegít­hetik húsellátásunk megja­vítását, sertéstenyésztésünk jövedelmezőbbségét.. Frányó Pál a deszki gépállomás mezőgazdásza Lord Russell könyve: A horogkereszt rémtetteí "A HOROGKERESZT RÉMTETTEI" című könyv 1954 augusztusában jelent meg Angliában. Ebben az időben a német újrafelfegy­verzés kérdésében már éles viták folytak az angol poli­tikai életben, és így érthető, hogy az első kiadás szinte napok alatt elfogyott. Azóta a könyvet újra meg újra nyomták, és minden kiadás az- utolsó példányig elkelt. Az angol sajtó, akár támad­ta, akár egyetértett a könyv­vel. megállapította, hogy az utóbbi években egyetlen po­litikai tárgyú könyv sem keltett akkora érdeklődést, nem váltott ki annyi vitát és vihart Angliában, mint Lord Russell könyve. A KÖNYV, amely 'a né­met újrafelfegyverzés körül zajló nemzetKözi harc kellős közepén jelent meg. a német fasiszták háborús bűntettei­vel foglalkozik. Hiteles do­kumentumok: vizsgálóbizott­sági jelentések, háborús fő­bűnösök vallomásai, meg­kínzott áldozatok tanúvallo­másai alapján ismerteti náci Németország terroruralmát. Először leírja, hogyan épí­tették fel Hitleréit már évekkel a világháború ki­robbantása előtt magában Németországban nem utol­sósorban a német nép ellen, tömeggyilkoló gépezetüket: a nácipártot, az SS-t, a Ge­stapót. Lord Russell ezután külön-külön fejezetben fog­lalkozik a szövetséges hadi­foglyokkal szemben elköve­tett bűntettekkel, a tengeri hadviselés törvényeinek dúrva megsértésével, a pol­gári lakossággal szembeni, a történelemben példátlanul álló német kegyetlenkedések­kel. a nemzetközi jog felrú­gásával kényszermunkára hurcolt európai munkások sorsával, a fasiszta Német­ország halálgyáraival: a kon­centrációs táborokkal. LORD RUSSELL egyike a legilletékesebbeknek a fasiszta német háborús bű­nösök leleplezésére, hiszen a második világháború után, mint a Rajnai Brit Hadsfe­reg legfőbb hadbíróságának helyettes elnöke, ő volt a nürnbergi per idején az an­gol főügyész jogi tanácsadó­ja. Amikor 1954-ben felettes hatóságainak benyújtotta könyve kéziratát, az akkor már a német újrafelfegyver­zés politikáját folytató an­gol kormány választás elé állította: vagy visszavonja könyvét, vagy lemond állásá­ról. Lord Russell lemondott állásáról és kiadta a köny­vet. A NÉMET ÚJRAFEL­FEGYVERZÉS elleni harc­idején lord Russell könyve most rendkívül fontos és hasznos. Hűvös, megállapí­tó stílusban közölt hiteles adatai és leírásai éles fegy­vert jelentenek a német mi­litarizmus feltámasztása el­len vívott küzdelmünkben. Meggyűlölteli a fasizmust és azokat az erőket, amelyek a fasiszta gépezet mögött állnak, és meggyőzi az olva­sót arról, hogy a világ béké­je érdekében a fasiszta gyil­kosoknak soha többé nem szabad fegyvert adni a ke­zükbe. Félix Pál Rövid külpolitikai hírek Párizs (MTI) Mint a lon­doni rádió jelenti, Párizsban kedden értekezletet tartottak az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország képviselői, hogy megvitassák az indokí­nai helyzetet. A három ál­lam megbízottai szerdán es­te újabb ülést tartanak, amelyen — remélik — végre megegyezést érnek el. Ked­den — a londoni rádió érte­sülése szerint — az ellenté­tek még változatlanul fenn­állottak. • Washington (TASZSZ) Ha­gerty, a Fehér Ház sajtótit­kára a következő nyilatkoza­tot olvasta fel a sajtó kép­viselői előtt a legmagasabb szintű négyhatalmi értekez­letről: "Az elnök mindig han­goztatta, hogy ilyen értekez­let lehetséges. A külügymi­niszter természetesen tökéle­tesen ismeri az elnök néze­teit és ha célszerűnek és hasznosnak látszik egy ilyen értekezlet megtartása, a külügyminiszternek teljes felhatalmazása van egy ilyen értekezlet megszervezésére az elnök nevében«. • London (MTI) Hírügynök­ségi rádiójelentések szerint Csou En-laj, a Kínai Nép­köztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere megbe­szélést folytatott Trevelyan, pekingi angol ügyvivővel. A megbeszélésen a tajvani tér­ségben uralkodó feszülségről tárgyaltak. A megbeszélés során — az angol külügyminiszter szóvi­vője szerint — Csou En-laj kijelentette: Megfelelő idő­ben és formában ismertetni fogja kormányának felfogá­sát az érintett kérdésről. * Bécs (MTI) A londoni rá­dió jelenti, hogy szerdán is­mét összeülteL az osztrák államszerződés kidolgozásá­val foglalkozó nagykövetek. • Berlin (MTI) Georg Hand­ke, az NDK külügyminiszte­rének helyettese értesítette Hammarskjöldöt, az ENSZ főtitkárát, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság kész résztvenni az atomerő békés felhasználásáról tanácskozó nemzetközi értekezleten. Az értekezlet — mint is­meretes — augusztus elején Genfben kezdi meg munká­ját. Sanghaj (TASZSZ) Japán­ból érkezett közlemények szerint Hatojama miniszter­elnök május 10-én a japán parlament alsóházának költ­ségvetési bizottságában kije­lentette, hogy ő -jószomszédi és baráti kapcsolatokat" kí­ván teremteni a Kínai Nép­köztársasággal. •-Közeledik az az idő — mondotta Hatojama —. ami­kor a japán kormány elisme­ri a Kínai Népköztársaság kormányát". A japán miniszterelnök a baloldali szocialista Tánaka interpellációjára válaszolva kijelentette: teljesíteni fogja azt az ígéretét, hogy segíti a nemrég megkötött japán­kínai kereskedelmi egyez­mény megvalósítását. Ábrahám Ambrus: A szovjet biológusok * és a magyar biológiai kutatások Marosi-homok a Tisza szegedi partján A Szegcdi Homokkitermelő Vállalat dolgozói becsü­lettel igyekeznek elvégezni feladatukat. Az építlzezé3ek­hez is fontos a homok, s ezt biztosítják a vállalat dolgozói. A marosi-homokot hajóval Szegedre hozzák. Képünkön: a szállítószalag segítségével könnyebben, gyorsan kerül a Tisza partjára a marosi-homok. (1) Nem a mult lebecsülése és nem az értékek illetéktelen lábbal taposása, ha őszintén és becsületesen megvalljuk azt, hogy hazánkban a bioló­giai tudományok csak az el­múlt néhány esztendő folya­mán kezdtek a helyzetüknek, súlyúknak és értéküknek megfelelő megbecsülésben ré­szesülni. Sokáig kellett vár­nunk erre. De ma már nyu­godtan elmondhatjuk, hogy az elméletileg és gyakorlati­lag egyaránt értékelt tudo­mányok rangsorában elfoglal­ták azt az előkelő helyet, amelyre rászolgáltak s ame­lyet az értékek és eredmé­nyek tükrében méltán meg­érdemelnek. Ma már nem kell magya­rázgatni azt, hogy mit jelen­tenek a biológiai ismeretek világszemléletünkben és mit jelentenek gyakorlati éle­tünkben. Ma már úgyszólván mindenki tudja, hogy a lét nagy problémáira választ a biológia átfogó törvényeinek és törvényszerűségeinek ts­mérete nélkül adni nem lehet és azt sem kell bizonyítgatni senkinek, hogy a hormonok­ról, a vitaminokról, a vér szerkezetéről, a mikrobioló­giai változásokról és az ideg­rendszer működéséről szóló ismereteink mennyire átala­kították a gyakorlati életnek nemcsak orvosi vonatkozású útjait, hanem a mindennapi életet a maga egészében. Azt sem kell most már vitatnunk senki előtt, hogy a mezőgaz­dasági termelés, a növény és éllatnemesítés, a növényter­melés, az állattenyésztés, a növényi és állati anyagok hasznosítása mind olyan te­rületek, amelyeknek korsze­rű és eredményes művelése kellő biológiai ismertek nél­kül el sem képzelhető, főleg szocialista államban, ahol a cél az általános jólét s az át­fogó kulturális felemelkedés. Mindezeknek a szempontok­nak és irányoknak tekintetbe vétele és érvényesülése hoz­ta magával azt a már tény­ként elkönyvelhető valósá­got, hogy hazánkban a bioló­gia megbecsült, érzékelt, ko­molyan és alaposan kutatott tudománnyá fejlődött, amely­nek elméleti és gyakorlati eredményei szépek s amellett mindkét vonatkozásban hasz­nosak. De ha ez így van, mint ahogy tárgyilagos szemlélet­tel vizsgálva a dolgot való­ban így van, akkor azt is tényként kell megállapítani, hogy ennek születésében, fej­lődésében és megizmosodá­sában feltétlenül nagy része van a szovjet biológiának és annak a személyi és irodalmi vonalon egyaránt mutatkozó barátságnak és segíteni aka­rásnak, amelyet az elmúlt esztendők folyamán a szov­jet biológusoktól szinte rend­szeresen kaptunk. A kapcso­lat, amely bennünket a szov­jet kutatókhoz fűz, nem új és a maga egészében nem a háború után kezdődött. Ma­gam a háború előtt is össze­köttetésben állottam az ösz­szes szovjet neurohisztológu­sokkal. Dolgozataimat elkér­ték, ők is küldtek könyveket, amiről ma is meglévő levele­im tanúskodnak. Tudomá­nyos szovjet kapcsolatai vol­tak Kolozsváry Gábornak és másoknak ia, azonban meg kell vallanunk, hogy az ilyen­féle összeköttetések elé, -,é szórványosak voltak. Az igazi segíteni akaró és baráti kapcsolatok tulajdon­képpen a felszabadulás után indultak meg és ettől kezdve fokozatosan erősödtek. Ha ezekről, az idők múlásával mindinkább izmosodó kap­csolatokról, illetőleg azokról a hatásokról akarok beszélni, amelyekkel a szovjet bioló­gia éleszgetőleg és fejlesztő­leg hatott a magyar biológiai kutatásokra, akkor ezeket három szempont szerint tud­nám a tárgyalásom fonalába beleilleszteni. Nevezetesen először beszélnem kellene azokról a biológusokról, akik nálunk megfordultak, inté­zeteinket megtekintették és akikkel megbeszéléseket foly­tattunk, másodszor azokról, akiknek munkáit egyetemi vonatkozású és más irányú előadásainkban felhasznál­tuk és felhasználjuk és har­madszor azokról a tapaszta­latokról, amelyeket szovjet kartársai nknak viszonzásul adtunk a mi tapasztalataink­ból, eredményeinkből és munkamódszereinkből. (Folytatjuk.) A vasgyűjtés sikere az egész népgazdaság érdeke A Minisztertanács — mint ismeretes — határozatot ho­zott a vasgyűjtő hónap szer­vezéséről. Ezzel kapcsolatban Herczeg Ferenc kohó és gép­ipari miniszterhelyettes az alábbiakat mondotta: — Sokszor okozott nehéz­séget — miként ezt a ko­rábbi évek tapasztalatai mu­tatták —, hogy egyes üze­mek párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői nem fordí­tottak elég gondot a vas­gyűjtés szervezésére. Ugy vélték, hogy ez "reszortfel­adat" és csak a vasgyűjtési felelős és néhány lelkes fia­tal teendője. El kell érni, hogy a vasgyűjtés egy-egy üzemben, bányában tömeg­mozgalommá fejlődjék. — A Gheorghiu-dej Hajó­gyár dolgozói versenykeztie­ményezásükben nemes küz­delemre hívták az ország valamennyi gyárát. Ennek a versenyhiek már eddig is mu­tatkoztak eredményei. A ver­seny során a dolgozók tíz- és tízezreivel kell megértetni, hogy saját hasznukat szol­gálják, ha gyűjtik a vasat. — Számítunk, — s első­sorban rájuk hárul a fel­adat — az ifjúságra. Sokhe­lyütt elvégezték már a gyár­takarítást és a takarítás so­rán igen sok értékes anyag került felszínre. — Helytelen volna azt gon­dolni, hogy a vashulladék csak az üzemekből juthat el a Martin Acélmüvekbe. So­kat várunk a lakóterületi gyűjtéstől is. Van a laicó-' területeden még elég fel rte:n kutatott vashulladék. Van a városokban is, de különösen sok van a falvakban. A dol­gozó parasztsággal meg kell értetni, hogy az általa be­rdott vashulladék új gépek­ben, szerszámokban jelent­kezik, a munkáját könnyíti meg. — Az üzem. az Iskolák, a lakóházak, a falvak között meg kell indulnia a vas­gyűjtési versenyt.ek. hogy ennek haszná't az egész nép­gazdaság lassa. Kapatják a kukoricát a szatymazi Szabadság TSZ-ben Jó hírről számol be a szaty­mazi Szabadság TSZ elnöke, Tóth Mihály elvtárs levelében. Még május l-re — a kukori­cát is beleértve — mindent el­vetettek. A 25 hold kukorica­vetésből 18 holdat négyzete­sen vetettek; befejezték öt hold cukorrépa és 8 hold naprafor­gó első kapálását, de a 24 hold szőlőben és gyümölcsösben is elvégezték a poloskaszagú da­rázs ellenj permetezést. A tsz­tagok jelenleg a szőlőt kapál­ják és eddig 10 holdat kapál­tak meg. De már megkezdték a gyümölcsösben a moly el­leni második permetezést is, valamint hozzáláttak a kukori­ca első kapálásához,

Next

/
Thumbnails
Contents