Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-11 / 109. szám

Szerda, 1955. május 11. 0 ELMfl GY ARORSZBG A szegedi fiatalok küldötte a DISZ II. kongresszusára Papp Tibor a városi és a megyei DISZ választmány tag­ja. A DISZ II. kongresszusán a szegedi fiatalok egyik kép­viselője lesz. Évek óta vezeti már a Szegedi Jutaárugyár DISZ-fiataljait. Az ő jó mun­kájának érdeme, hogy üzemük DISZ-szervezete mindig a leg­jobbak közé tartozott, s hosz­szú Ideig birtokukban volt a Megyei DISZ-bizottság * ván­dorzászlaja. Ez azonban nem teszi öntelt­té sem őt, sem DlSZ-szerveze­tük többi vezetőit. Ujabb ered­mények eléréséért indulnak harcba. A május 8-i nagy if­júsági béketalálkozó tiszteleté­re ifjúsági műszakot szervez­tek. A kongresszus tiszteletére el akarják érni, hogy üzemük minden fiatal dolgozója DISZ­tag legyen. A jutagyári ifik a termelésben is megállják a he­lyüket. A DISZ-szervezet kez­deményezésére alakult ifi „pén­teki-brigád sok szép győze­lemre tekint már vissza. Az üzem fiataljai büszkék le­hetnek DISZ-titkárukra. Bár­milyen megbízatást kapott ed­dig Papp elvtárs az üzemben, mindig megállta a helyét. Most mint újítási előadó dolgozik. Vezetésével üzemük újítási mozgalma eredményes, az ipar­ágon belül jelenleg a második helyen áll. Papp elvtárs most vesz részt először a DISZ kongresz­szusán. A szegedi és Csong­rád megyei fiatalokat méltóan képviseli e fontos tanácskozá­son. Tolmácsolja majd a fia­talok kívánságát: a DISZ Köz ponti Vezetősége és az ifjúság lapja, a „Szabad Ifjúság" a jö­vőben többet foglalkozzon a vidéki fiatalok problémáival, elért eredményeikkel és segít­sék jobban a vidékről elinduló kezdeményezéseket. Eredményesen dolgozik a II. kerületi Hazafias Népfront bizottsága A legutóbbi ülésen a Ha­zafias Népfront II. kerületi bizottságának tagjai közül kevesen jelentek meg. Éppen akkor toppantunk be, ami­kor Kránicz Gyuláné arról beszélt, hogy a jószágtartók kivételével mindenki nagyon örült annak, hogy a hatóság — ahogy ő kifejezte magát — végre határozottan meg­tiltotta az utcákon való le­geltetést. -Persze nem lesz könnyű dolgunk meggyőzni az embereket — mondta —. Eddig kicsapták jószágaikat az utcára és azok legelték a fát, a virágot, piszkot csi­náltak. Dünnyögnék majd, hogy ezt most már nem le­het megtenni*. Többen szólottak még sok egyébről. Közben kiderült, azért vannak ilyen kevesen, mert nem mentek ki a meg­hívók időben és ami ennél is lényegesebb, a tavaszi mun­ka kellős közepén járnak. Azért minden ülésen lega­lább húszan megjelentek; munkatervet készítettek az elmúlt negyedévre is. Weigert Ede elnök. Terne­si Fereríc s mások elmon­dották, hogy 14 utcát nevez­tek el Petőfitelepen a tél fo­lyamán, a munkásmozgalom hős harcosairól. Igen lelkes volt az a kisgyűlés is, ame­lyen elhatározták a III. utca lakói, hogy Bokány Dezső­ről, aki a szegedi munkás­mozgalomban dolgozott évek hosszú során, nevezzék el utcájukat. Legtöbb helyen a lakók már össze is adták a pénzt, hogy házuk elejére új névtábla kerüljön. Március 15-én és április 4rén szerte a kerületben ünnepi emlék­esteket rendeztek, Résztvet­tek a faültetési mozgalom­ban is. Nem világrengető dolgokat csinált a II. kerületi Haza­fias Népfront-bizottság — de él, lélekzik, dolgozik és nem eredményetelenül.. Munkájukban hibás nézetek nem mutatkoznak e igen he­lyesein a bizottság leglelke­sebb tagjai: Kránicz Gyu­láné, Németh Károly, Dobó Pálmé, Temesi Ferenc, Szabó Jánosné, Tihanyi Miklósné, Borbély Jenőné, Radics San­Fémbútor kiállítás nyílik Szegeden Szegeden, Horváth Mihály utca 3. szám alatt, a Móra Ferenc Múzeum Képtárának földszinti helyiségében a Bú­torértékesítő Vállalat szom­baton fémbútor kiállítást rendez, amelyen bemutatja a vásárlóközönségnek, hogy a kárpitozott fémbútorokat ho­gyan lehet összhangba hoz­ni a lakásban kombinált szekrénnyel, könyveszkrénv­nyel, vagy egyéb már fabú­torokkal. A kárpitozott fémbútorok többféle mintájú és színű, el­sőrendű kárpitozással, epeda rugózattal készültek, ame­lyek közül korlátlan mennyi­ségben válogathat a vevőkö­zönség. Kaphatók egyes da­rabokban is, a kétféle fém­bútorból, a színezett és kró­mozott kivitelűekből, melye­ket a Budapesti Fémbútor­gyár dolgozói készítettek, dor nincsenek megelégedve munkájukkal — jobtjan akarnak dolgozni. Keresik, kutatják, hogy mi az, ami­vel a kerületi Hazafias Nép­front-bizottság elő tudja se­gíteni a tanács munkáját, a párt célkitűzéseit. Ezen ta­nakodtak azon a bizottsági ülésen is, amelyen elkészí­tették a második negyedévi munkatervüket. Mit akarnak tenni a jövő­ben? Elsősorban segítenek a ta­nács községpolrfikai tervé­nek megvalósításában. A bé­ketelepi iskola kibővítésé­hez, az új tanterem létesíté­séhez társadalmi munkát szerveznek. Már beszéltek is az emberekkel s úgy gondol­ták, a megtakarított pénzből ki tudják kövezni az iskola előtti utat a szövetkezeti boltig A Klapka tér parko­sításában is résztvesznek. A Kossuth Lajos sugárúton, a Csaba utcában, a Szilléri su­gárúton és másutt kerékpár salakutat csinálnak társa­dalmi munkában. Megláto­gatják a tsz-eket s az egyé­ni gazdákat. Versenyt szer­veznek a növényápolás so­rán. Még sok-sok egyéb, ap­ró dolog szerepel a tervben, amelyek végrehajtásának fe­lelőseivé a legmegfelelőbb embert jelölték. Azt mondják a bizottság legaktívabb tagjai — a kom­munisták —. hogy majd be­szélnek azokkal, akik eddig nemigein igyekeztek dolgozni. Ezt is helyesen teszik! Együttes erővel könnyebben oldják meg a II. kerületi Hazafias Népfrontra váró feladatokat. Lengyel vendégeli Szegeden A hazánkban tartózkodó lengyel kulturális küldött­ségnek két tagja, Zofja Glotz kertészeti mérnöknő és Zwo­linski botanikus hétfőn dél­után ellátogatott Szegedre és megtekintették a Kertészeti Vállalat üvegházait, figyel­mesen tanulmányozták az ott dolgozók munkáját. Kü­lönösen megragadta figyel­müket a szegediek újszerű muskátli-szaporítása és az itteni fehér hortenziák; — Lengyelországban inkább a kék hortenziák a népsze­rűek. Nagy elismeréssel nyi­latkoztak a szegedi kerté­szek eredményeiről, kísérle­teiről. A vendégek az esti órákban tértek vissza Buda­pestre, Ülést tartott a Városi Tanács végrehajtó bizottsága A Városi Tanács végre­hajtó bizottsága tegnap dél­előtt ülést tartott, amelyen több napirendi pont szere­pelt. A végrehajtó bizottság megtárgyalta Szeged város 1955 első negyedévi tervének teljesítését, majd határoza­tot hozott, hogy a vb. elé terjesztett Szeged város 1955. évi költségvetését módosító javaslatokat a jövő hétéin városi tanácsülésen vitassák meg. A továbbiakban a vb. ülés a középiskolai oktatás helyzetével, tanulmányi ered­ményeivel és a beiskolázás­sal foglalkozott majd határo­zatokat hozott. — Járjon-e óvodába a gyermek? Erről a kérdésről tart előadást a TTIT és a Pedagógusok Szakszervezete által rendezett szülök aka­démiáján a Tanítónőképző Intézetben ma, szerdán este 6-kor Nagy János tanulmá­nyi vezető. Belépődíj 2 fo­rint. — A repülés fizikájáról tart továbbképző előadást az általános- és középiskolai tanárok részére Czimer László főiskolai adjunktus ma, szerdán este 7-kor a Beloiannisz téri Kísérleti Fi­zikai Intézetben. — A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület rendezésében ma. szerdán délután 5-kor klubnap lesz az MTESZ előadótermében a szövő műszakiak részére aktuális kérdésekről. Vitave­zető Balogh Dezső szövő osztályvezető. — Az *Arany Dániel* ma­tematikai verseny első for­dulójának elbírálása meg­történt. A következők kerül­tek be a döntőbe: Kalmár Ágota Tömörkény Leány­gimnázium, Máté Leven­te, Prágai János és Bodoni László Radnóti Gim­názium, Litheráty Péter és Mészáros József Vegyipari Technikum. Az 1955. évi verseny döntője május 15-én lesz. — A Belvárosi I. MNDSZ és a Mérey utcai általános leányiskola ma délután 5 órakor tartja közösen az "Anyák napját*, melyre minden szülőt szeretettel vár a vezetőség. — *A hűtőipar jelentősége az élelmiszeriparban* cím­mel Hartmann Imre, a bu­dapesti Hűtőipari Vállalat főmérnöke tart előadást ma, szerdán délután 5 órakor az MTESZ Horváth Mihály ut­cai előadótermében. Az éves terv túlteljesítéséért Eljárás indult a csekkhamisitó Tari István torráskúti kulák ellen Tari István Forráskút, Gyapjas dűlő 34. szám alatt lakó kulák 570, illetve 280 liter bort adott el. Az első esetben csekken csak 70 liter után járó adót, 280 forintot fizetett be, majd a porta ál­tal visszaadott csekk elismer­vényén az összeget 2280 fo­rintra javította. Második esetben csak 30 liter bor adóját, vagyis 120 forintot fizetett be és a visszakapott csekkelismervényt 1120 fo­rintra javította. A két alka­lommal 3000 forinttal káro­sította meg az államot. A kulák tettét a pénzügyőrság leleplezte és a csekkhamisító forráskúti kulák ellen folya­matba helyezte az eljárást. húsz budapesti ipari válla­lat dolgozói — amint azt annakidején lapunkban kö­zöltük, — felhívással for­dultak az ország üzemeinek dolgozóihoz. Közöltük a húsz budapesti üzem — köztük a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek, • a MAVAG Mozdony- és Gép­gyár. Ganz Vagon- és Gép­gyár — vállalását, tt húsz budapesti üzem dolgozóit felhívásukban ezeket is ír­ták: „Termeljünk többet, jobban és olcsóbban, ez most a föleladat minden üzem dolgozói és műszaki vezetői számárai Ez a szo­cializmus építésének, a nép jóléte emelésének legbizto­sabb záloga... Mi, a húsz budapesti ipari vállalat dol­gozói együttesen az éves terv túlteljesítésével 231 millió forint terven felüli termelési értéket adunk a népgazdaságnak". A húsz budapesti ipari vállalat felhívásához, válla­lásához, sorra, rendre csat­lakoznak az ország üzemei. Szeged gyáraiban is foly­nak az előkészületek azért, hogy jó vállalás szülessen az évi terv teljesítéséért, túlteljesítéséért. Városunk üzemeiben is az a teendő továbbra is. hogy új eredményeket érjiiik el az MDP Központi Vezető­sége márciusi határozatá­ban megjelölt ipari felada­tok végrehajtásában. A vál­lalások, a verseny elősegí­ti — segítse is elő minden üzemben — annak végre­hajtását, amelyet feladatul így jelöl meg a márciusi határozat: .,Biztosítani kell, hogy az 1955. évi terv ke­retében a szcialista ipar ter­melés 1954-hez képest 5.7, százalékkal emelkedjék... Az egy főre eső termelést az iparban az elmúlt évhez képest 3.9 százalékkal kell emelni, az önköltséget 3 szá­zalékkal kell csökkenteni". A vezetők, műszakiak, munkások együtt, közösen megbeszélve teszik meg, — így is kell megtenni min­den üzemben — a vállalást az évi terv túlteljesítésére. Helyes és szükséges meg­szabni. hogy negyedéven­ként mi a feladat az évi vállalás jó megvalósításá­ért. Az év végéig szóló vál­lalásban határozzuk meg, mit érünk el augusztus 20., illetve november 7. tiszte­letére. A dolgozók egyéni és hónapról hónapra való felajánlása fontos biztosí­téka az éves vállalás végre­hajtásának. A tennivalók gondos, helyi megjelölésé­vel nő a termelékenység, csökken az önköltség. For­dítsunk gondot a rejtett tar­talékok feltárására, a helye­sebb gyártási eljárások al­kalmazására. 'A húsz budapesti Szem felhívásához nem kétséges, hogy csatlakoznak a szege­di üzemek dolgozói is. Ezt mutatja a felelősségteljes készülődés is a gyárakban. Szülessenek is minden üzemben vállalások az 1955­ös terv teljesítésére, túltel­jesítésére. Töretlenül ver­senyezzünk tovább a gazda­ságosabb, jobb munkáért, újabb sikerekért. Keljünk versenyre az ország üze­mevei. A verseny eredmé­nyeinek hasznát az egész nép, a haza látja. A helyiipari vállalatok kuliúrversenYéről A Helyiipari és Városgaz­dasági Dolgozók Szakszerve­zetének Csongrád megyei Te­rületi Bizottsága május 7-én délután tartotta a szakszer­vezeti székházban a helyi­ipari vállalatok' kúTEúr- és tánccsoportjainak kultúrver­senyét. Ez alkalommal a szakszervezeti székház nagy­terme megtelt érdeklődő dol­gozókkal. Egymásután peregtek a színdarabok, népi táncok, szavalátok, énekszámok. Mindegyik műsorszám után felcsattant a közönség tet­szésnyilvánítása. Az estébe nyúló seregszemlén a szín* játszócsoportok közül első a Szegedi Vegyesipari Javító Vállalat, második a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat, har­madik a Makói Községgazr dálkodási Vállalat színjátszói^­voltak. A tárccsoportök vetélkedé­sében 1. a Szegedi Ingatlan­kezelő Vállalat, 2. a Szegedi Seprőgyár, 3. a Hódmezővá­sárhelyi Kertészet táncosai lettek. A Földművelésügyi Minisztérium felhívása A virágzó növényeknek a virágbimbók festésétől a vi­rágszirmok lehullásáig arzén­tartalmú gyomormérgekkcl, bőr- és idegmérgekkel törté­nő permetezése a méhek nagytömegű pusztulását idé­zi elö. A Földművelésügyi Mi­nisztérium felhívja a terme­lők figyelmét, hogy a virág­bimbó festésétől a szirom le­hullásáig arzéntartalmú, bőr­vagy idegméreg tartalmú nö­vényvédő szerekkel ne per­metezzenek, illetve ne po­rozzanak, A méhekre ártal­mas növényvédő szerek cso­magoló burkolatán közölt erre vonatkozó figyelmezte­tést feltétlenül tartsák meg. Ha a virágzás alatti per­metezés vagy porozás szük­séges, a községi (városi, ke­rületi) tanács a védekezési munka megkezdése előtt kö­teles figyelmeztetni a véde­kezés helyétől öt kilométeres körzeten belül lévő méhesek tulajdonosait és kezelőit, hogy méheiket az öt kilomé­teres körzeten kívül helyez­zék el A község kulturális életé­nek csomópontjait nem egész könnyű megtalálni hét­köznap. De egyszeri látogatási is fényt vet bizonyos dolgokra, melyek utalnak a mindennapok állandó munkájának folytonos­ságára. Kistelek — nagyközség. El­nyúlt hosszú házsorokkal, a végigvezető országút főutcá­jával, jelentős forgalommal, nagy szövetkezeti áruházzal és sok apró földszintes házba hú­zódott üzlettel. Több mint tíz­ezer ember él itt, huszonkilenc kilométerre Szegedtől. S va­jon, hogyan élnek, hogyan töl­tik napjaikat túl a hétközna­pok megszokott munkáján? Mivel szórakoznak? A községnek — ami jelenleg nem elterjedt jelenség még —­van gimnáziuma. Ebben a tan­évben két osztálya működött. Kistelek és a környező faluk­fiataljai tanulnak itt — hozzá­adva persze a tanuláshoz a kilométerekről való bejárás ne­hézségeit. Két általános jskola működik a községben még, s az ezerkettőszázas tanulólét­számba beletartozik a tizen­négykilométeres körzetben lé­vő 5 tanyai iskola ifjúsága is. Találunk még a községben túrmunka nincs, meg kultúr­Ami helyes és ami nem helyes Kisteleken SLzLfs^SÍŐ „ , . ,, , .nálják csupán. Pedig másra is A nep, tánccsoport mükodesc , h't kellene b s pz a szinten hozzájárul a kulturhaz napközi otthont, óvodát. Ez azonban még csak a felszín, s az is, hogy Kisteleknek van egy háromszáz személyt befo­gadó kultúrotthona, három kul­túrterme és két mozija. Mind­ez — ismétlem — lehetőség. Kihasználásától függ a köz­ség kulturális életének alkotó, eredményes elevensége vagy pangása. IT ezdjük a kultúrotthonon. — Kicsi — ez az igaz­gató, Czeglédl Lajos elvtárs első szava. A nagyteremben körülbelül háromszáz ember íér el; a rendezvények viszont ennél sokkal több embert moz­gatnának meg. Ugyanakkor a szakköri helyiségek sem meg­felelőek. Objektív nehézségek, — nem egykönnyű rajtuk segí­teni. De Kisteleken azért dol­goznak a kultúrmunkások, s a munkának van is eredménye. Az elmúlt vasárnap délután például így alakult a kultúr­otthon munkaprogramja: 2-től szövetkezeti gyűlés, 4-től az 'Anyák Napja műsoros ünnep­sége, este táncot rendeztek a nagyteremben. Ezen a napon mintegy ezerötszáz ember for­dult meg a kultúrházban. Az elmúlt hónap utolsó vasárnap­ján az ifjúsági seregszemle bemutatóit tartották meg itt, melyen résztvett a két kistele­ki általános iskola, a gimná­zium, az öthalmi Kísérleti Gaz­daság, a kisteleki DISZ-szer­vezet, a Sándorfalvi Gépállo­más kultúresoportja. A kultúrotthon szakkörei közül a színjátszók dolgoznak a legeredményesebben. A cso­portnak mintegy húsz állandó tagja van. Nemrégiben mutat­ták be Kisfaludy „Kérők" cí­mű vígjátékát. A színjátszó­együttes brigádokat alakított néhány taggal, kik aztán egy­felvonásosokat, villámtréfákat tanultak be, s ezzel szerepelfek alkalmi ünnepségeken, gyűlé­seken. Most „A kőszívű ember fiai" című Jókai-darab bemu­tatójára készülnek. Az első előadásra valószínűleg május utolsó vasárnapján kerül sor. Az ének-zene szakkör hangver­senyt rendez a közeljövőben „Éneklő Ifjúság" címmel. A szakkör jó munkáját nagyban elősegíti Molnár István tanár lelkiismeretes, odaadó munkája, munkájának sikeréhez. Az el­múlt hónapok során a mező­gazdasági és a gazdaasszony szakkör is szép eredményeket ért el foglalkozásain. Ennyit a kultúrházról. A köz­ség kultúréletének a kultúrház valóban a középpontja, a ren­dezvények összefogója, de nem mindene. IV ézzük, milyen más lehe­tőségek vannak még? A községi népkönyvtár (vezetője Gilicze István) igen látogatott. 4725 kötet könyvvel rendelke­zik. Az első negyedévben 558 állandó olvasó közel tízezer kötet könyvet kölcsönzött. A könyvtár katalógizációs és egyéb adminisztratív munká­ját nagyban elősegítené egy írógép. írógépet azonban mind­ezideig nem kaptak. Pedig va­lóban szükségük lenne rá. Még ennél is nehezebb kér­dés a község három kultúrter­mének ügye. Tulajdonosaik helyi gépállomás, a KTSZ és a kisteleki DISZ-szervezet. Kultúrfelelős is akadna mind­három helyen, csak éppen kul­ez a sötét folt még Kistelek kultúr­életében. Van kultúrélet a köz­ségben, — ezt senki nem ta­gadhatja. De figyelembe véve a lehetőségeket, jelentősebb, szervezettebb és eredményesebb kultúrélet is lehetne. A kiste­leki dolgozók számtalan eset­ben megmutatták már meny­nyire igényesek a kulturális rendezvényekkel szemben. Most azt kellene megmutatni, hogy a maguk erejéből is képesek 8Z eddiginél művészibb előadáso­kat, jobban összeállított műso­ros esteket rendezni. •p1 bben a munkában nagy feladat vár nemcsak a község vezetőire, de a DISZ­szervezet tagjaira, a KTSZ és a Gépállomás dolgozóira Is. Bízunk abban, hogy a három kultúrterem nem marad örök­ké sakk- és billiárdszoba, ha­nem a magyar kultúra, a tö­megek kultúrájának alkotó há­a zává erősödik, s új színt, len­dületet jelent majd Kistelek dolgozóinak életében, mun­kájában és szórakozásában. M .

Next

/
Thumbnails
Contents