Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-08 / 107. szám

•Márna®, 1955. május 8. 3 DÉLHOGYDRORSZAG ^Folytatás a 2. oldalról.} Iparban, sem az építőiparban nem csakfcent az előírt mér­tékben, sőt a tervidőszak utolsó évében emelkedett Az iparosítás érdekében végrehajtott beruházásoknál nem mindig és nem kellőkép­-pen érvényesültek a gazdasá­gosság szempontjai. A beru­házások egy része a terve­zettnél többe került, nem ké­szült el az előírt határidőre. A nagy és új beruházások mellett az ipar több területén nem fordítottak kellő gondot a meglévő 'gépek és felszere­lés felújítására, rendszeres karbantartására. A ötéves tervidőszakban — elsősorban a régebbi üzemek­ben — nem fejlődött kellő­képpen az ipar műszaki szín­vonala. A gépesítés, az auto­matizálás és a legkorszerűbb gyártási eljárások alkalma­zásának mértéke nem volt kielégítő. m, Mezőgazdaság A mezőgazdaság termelő­erőinek fejlesztésére jelentős összegeket fordítottak: 5 év alatt 9,2 milliárd forint, az összes beruházások 13,8 szá­zaléka jutott mezőgazdasági beruházásokra. A tervidőszak alatt 13 200 traktort, 2200 aratócséplőgépet (kombájnt), 2900 cséplőgépet, 12 000 trak­torekét, 4900 traktorosvetőgé­pet, 3600 kévekötő-aratógépet és több tízezer más kisebb mezőgazdasági gépet kapott a mezőgazdaság. 5 év alatt több mint 150 000 kat. holdat tettek öntözhetővé, mintegy 360 000 holdat erdősítettek és fásítottak. A mezőgazdasági termelés növekedése — a jelentős be­ruházás ellenére — nem elé­gítette ki a népgazdaságnak a mezőgazdasággal szemben támasztott növekvő igényeit. A termelőerők fejlesztése megteremtette a mezőgazda­ság szocialista átalakításának anyagi alapját. 1954-ben az ország szántóterületének egy­harmada tartozott a szocia­lista szektorhoz. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a terv­időszak alatt jelentősen fej­lődtek. A mezőgazdaság fej­lesztésére fordított erőfeszí­tések azonban még nem tük­röződnek megfelelően a me­zőgazdasági termelés növe­kedésében. Az új szocialista nagyüzemek egy része kez­deti nehézségekkel küzdött, a túlsúlyban lévő kisáruter­rrnelő gazdaságok nem alkal­mazhatják megfelelően a gé­pesítés és fejlett agrotechni­ka eredményeit, s a mezőgaz­dasági termelés még túlságo­san nagy mértékben függött az időjárástóL A mezőgazdaság növé­nyi és állati termé­kekből együttesen 1954­ben 12 százalékkal nagyobb mennyiséget termelt, mint 1949-ben; megközelítőleg annyit, minit a jó időjárás következtében rekordtermé­sű 1938. évben. A mezőgazda­ság árutermelése 1954-ben 16 százalékkal volt nagyobb, mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszakban fe> 1931—40. évek átlagához képest —i megváltozott a nö­vénytermelés szerkezete: megnövekedett a munkaigé­nyes, nagyobbrészt ipari kul­túrák aránya: csökkent a külterjesebb növénytermelési ágazatok — elsősorban a ga­bonaneműek vetésterülete. Az ötéves terv időszaká­ban a kenyérgabona átlagtermése mintegy 7 szá­zalékkal volt magasabb az 1931—40-es évek átlagánál, az átlagtermés növekedése azonban nem pótolta a ve­tésterület csökkenését (1938­ban a vetésterület 40.9 száza­lékán termeltek kenyérgabo­nát, az elmúlt 5 év átlagában ez az arány 35 százalék körül mozgott.) Az egy főre jutó kenyérgabona fogyasztás 1954-ben magasabb volt, mint 1938-ban. A legfontosabb takar­mánynövények közül a kukorica és az árpa termés­mennyisége 5 év átlagában némileg meghaladta az 1931 •—40-es évek átlagát. A zab­termelés csökkent. Az állat­állomány takarmányellátása az ötéves terv éveiben nem volt kielégítő. A burgonya termésát­laga 5 év átlagában kat. hol­danként 4,4 mázsával (11,1 százalékkal) volt magasabb, mint az 1931—40-es évek át­laga. Cukorrépából az öt év átlagában több mint két­szer annyit termeltek, mint az 1931—40-es évek átlagá­ban. A textilipari növé­sek vetésterülete a terv­időszakban 30 százalékkal emelkedett. Az olajos nö­vények vetésterülete csök­kent. Zöldséget 1954-ben több mint 150 százalékkal nagyobb területen termeltek, mint 1949-ben. A rizs vetésterülete és termésmennyisége 1954-ben 1949-hez vizsonyítva mintegy háromszorosára emelkedett. Az ötéves terv időszakában 40 000 kat. hold üzemi gyü­mölcsöst és 9300 kat. hold (ebből 1954-ben 2900 kat. hold) szőlőt telepítettek. Az új telepítés azonban nem pótolta a kiöregedett és ki­pusztult szőlőtőkéket, Az ötéves terv időszaká­ban az öntözött terü­let jelentősen megnöveke­dett: 1954-ben több mint há­romszor annyi területet ön­töztek, mint 1949-ben, ezen belül az öntözéses kertészet mintegy 9,5 szeresére növe­kedett. Az öntözött terület további nagymérvű növelé­sét teszi lehetővé az ötéves tervidőszakban épített Tisza­löki Duzzasztómű és a Ke­leti Főcsatorna, A növénytermelés fejlesz­tését szolgálta a műtrá­gyafelhasználás növe­lése és a fokozódó gépesítés. 1954-ben a műtrágyafelhasz­nálás mintegy 160 százalék­kal volt nagyobb, mint 1949­ben. A szocialista nagyüze­mek egy kat. holdra jutó műtrágyafelhasználása az ötéves terv végén kilencszer­annyi volt, mint az egyéni gazdaságoké. Növekedett 5 év alatt az istállótrágyázott terület is. 1954. év végén 312 gép­állomás működött. Az egy gépállomásra jutó erő­gépek száma 1950 óta 68.4 százalékkal nőtt. A gépállo­mások által végzett összes gépi munka mennyisége az ötéves tervidőszak alatt több mint megkétszereződött és az egy traktorra jutó munka­teljesítmény 16.3 százalék­kal emelkedett. A növény­ápolást, a kapásnövények és a szálastakarmányok betaka­rítását csak kis mértékben végezték gépekkel. Az állami gazdaságokban 1954-ben már az őszi mély­szántás 98.7 százalékát, a tarlóhántás 98.9 százalékát, az aratás 68.3 százalékát a sorközi kapálás 21.1 százalé­kát, a kaszálás 28 százalékát végezték géppel, A háborús károk következ­tében csökkent állatál­lomány már 1950 elején elérte a háború előtti színvo­nalat, de a tervidőszakban nem növekedett kielégítő mértékben. Az 1950. és 1955. év tava­szán végrehajtott állatszám­lálás adatai szerint a ser­tésállomány 5 év alatt, 5.5 millióról 5.8 millió da­rabra nőtt. A szarvas­marhaállomány 5 év alatt 4.2 százalékkal csök­kent. A szarvasmarhaállo­mányon belül csőikként a te­henek aránya. A tej hozam nem volt kielégítő. A ló­állomány az ötéves terv időszakában csak kevéssé változott, a juhállo­mány a tervidőszak alatt 78 százalékkal — évről évre egyenletesen nőtt, • Az ötéves terv éveiben lé­nyegesen előrehaladt a me­zőgazdaság szocialista átala­kítása. 1954 végén 494 állami gaz­daság és 4.381 termelőszövet­kezet működött. Az állami gazdasá­gok szántóterülete 5 év alatt több mint háromszoro­sára nőtt. Bár az állami gaz­daságok termelési eredmé­nyei a legtöbb területen meg­haladták az országos átlagot, még nem használták ki elég­gé a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit. Az állami gaz­daságok szerepe a lakosság és az ipar ellátásában állan­dóan növekszik. Az állami gazdaságok árutermelése 5 év alatt négy és félszeresére emelkedett. 1954-ben már a begyűjtött mennyiség jelen­tős hányadát: a kenyérgabo­na 19 százalékát, a rizs 49, a tej 22.5 százalékát és a gyapjú 27,7 százalékát adták az állami gazdaságok. Az állami gazdaságok állat­állománya 5 év alatt ötszörö­sére nőtt. 1954-ben a begyűj­tött vágómarha 23.3 százalé­kát, a vágósertés 53.6 száza­lékát adták az állami gaz­daságok és az állami hizlal­dák. Az állami gazdaságok­ban az egy tehénre eső vej­hozam 2.744 literre emelke­dett. Az állami gazdaságok állattenyésztésének gyorsabb fejlesztését az utóbbi évek­ben fékezte a takarmányter­melés alacsony színvonala. Az elmúlt 5 esztendő alatt mély gyökeret vert a ter­melőszövetkezeti mozgalom. Az 1953. és 1954. évi átmeneti visszaesés elle­nére az elmúlt év végén csaknem 9-szer annyi család hatszor annyi földterületen gazdálkodott közösen, mint a tervidőszak elején. A termelőszövetkezetek je­lentékeny része megszilár­dult. Lényegesen javult a munkafegyelem, javult az el­végzett munkák minősége is. Ezek eredményeként 1934­ben a termelőszövetkezetek csáknem 40 százaléka már az országos átlagnál magasabb terméseredményeket ért el. Az 1954. évi kedvezőtlen időjárás ellenére töb mint 400 termelőszövetkezetben a búza termésátlaga katasztrá­lis holdanként meghaladta a 9 métermázsát. A közös állatállomány 5 év alatt több mint nyolcszo­rosára emelkedett. 1954-ben a megelőző évekhez képest job­ban gondozták az állatokat. A tejhozam nem volt kielé­gítő. Az elmúlt 5 év alatt jelen­tősen gyarapodott a termelő­szövetkezetek közös vagyona. Az egy kat. hold szántóterü­letre jutó közös vagyon mintegy 80 százalékkal, a szövetkezeti alap 137 száza­lékkal növekedett. A terme­lőszövetkezetek 5 év alatt igen jelentős beruházásokat hajtottak végre, amelyekhez az állam közel egy milliárd forint segítséget nyújtott. Emelkedett a tagoknak mind a közös gazdálkodásból, mind a háztáji gazdaságokból szár­mazó jövedelme. Az erdőgazdaságok 5 év alatt közel háromszor akkora területen telepítettek erdőt, mint amekkorán ki­termelés folyt. Az ország er­dőterülete 5 év alatt 12 szá­zalékkal emelkedett, de mindez mégsem pótolta meg­felelően a Horthy-korszak éveiben kiirtott erdőket. Az ötéves tervidőszak alatt mintegy 20.000 kat. hold me­zővédő erdősávot létesítet­tek. Megkezdődött az erdő­gazdasági munkák gépesí­tése. tea, kávé, a cukorka — és csokoládéáruk és a cigaretta fogyasztása is. A városi la­kosság sertéshúsellátása azonban nem volt kielégítő. A közétkeztetés forgalma igen gyors ütemben nőtt: 1954-ben mintegy kétszerese volt az 1949. évinek. 1954 ben már kb. 800.000-en vet­tek részt üzemi étkeztetés­ben. Jelentős mértékben nőtt ? forgalom a ruházati cikkek­ből, elsősorban cipőkből, gyermekruházati cikkekből kötöttárukból, selyemszövet­ből stb. és a különböző tar­tós fogyasztási cikkekből is. Az ötéves tervidőszak alatt a lakosság 586.000 rádiót, 578.000 kerékpárt, 42 000 motorkerékpárt, 476.000 tűz helyet és sok más egyéb tar­tós fogyasztási cikket vásá­rolt. Az utóbbi két évben megnövekedett a mezőgaz­dasági munkaeszközök és az építőanyagok kiskereskedel­mi forgalma is. ív, m"?r Közlekedés — hírközlés A" közlekedés teljesítmé­nyei az ötéves terv időszar kában jelentős mértékben növekedtek: 1954-ben vas­úton 30.3 millió tonnával, tehergépkocsin 40 millió ton­nával, hajón 1 millió tonná­val több árut szállítottak, mint 1949-ben. A vasutak árutonnakilométer teljesít­ménye 79.3 százalékkal, a te­hergépkocsiké 235.5 száza­lékkal, a hajóké 104.5 száza­lékkal nőtt a tervidőszak alatt, A vasutak utasforgalma 1949-től 1954-re 83.6 száza­lékkal, a repülésé 212.1 szá­zalékkal nőtt. A távolsági autóbuszok 1954-ben hétszer annyi utast szállítottak, mint 1949-ben. A tervidőszak alatt a köz­lekedés fejlesztésére: utak, hidak építésére, a járműpark növelésére és a postahálózat bővítésére 8.7 milliárd forin­tot fordítottak. Ebből az ösz­szegből az ötéves tervidő­szakban újjáépítették a leg­fontosabb dunai és tiszai hi­dakat, köztük a Boráros téri Petőfi hidat, a bajai és a du­naföldváril hidakat, a polgárdi Tisza-hidat, felépítették a Sztálin-hidat és a Csehszlo­vák Köztársasággal együtt­működve a komáromi Duna­hidat, Az ötéves tervidőszak végén befejezés előtt állt az újjáépített • újpesti (északi) összekötő vasúti híd. Üj vas­útállomások épültek, illetőleg jelentősen bővültek például Sztálinvárosban, Kazincbar­cikán, Székesfehérvárott, Komlón, Miskolcon, Buda­pest-Ferencvárosban, Zá­honyban stb. Az úthálózat 5 év alatt 1100 kilométerrel bő­vült: elkészült többek között a Szekszárd—Pécs, a Bala­torikeresztúr—Nagykanizsa és Miskolc—Sátoraljaújhely kö­zötti műút. Számos új közle­kedési eszközt helyeztek üzembe, A posta 5 év alatt a távbeszélőközpontok befoga­dóképességét 78.2 százalék­kal — ezen belül a főköz­pontokát 43 százalékkal, az alközpontokét 173 százalék­kal — növelte. A helyközi légvezetékes hálózat hossza 47 százalékkal, a helyi háló­zaté Budapesten 40 száza­lékkal, vidéken 44 százalék­kal növekedett, A rádióadók teljesítőképes­a tervidőszak alatt >— elsősorban a diosdi és a ba­latonszabadi adók üzembehe­lyezése révén 119 százalék­kal (394 kw-tal) nőtt. 1954­ben megindultak a kísérleti televíziós adások, V, A lakosság anyagi helyzetének alakulása, szociális és kulturális eredmények A lakosság anyagi helyzete Az ötéves tervidőszakban javult a lakosság anyagi el­látottsága. Jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma: 1949-ben 100 keresőre 128, 1954-ben 119 eltartott jutott. Növekedett a munkások és alkalmazottak átlagos kere­sete. Az árutermelés és ezen belül a piaci felhozatal nö­vekedése jelentősen növelte a parasztság jövedelmét is. Az ötéves tervidőszakban az egyéni jövedelmeken túl­menően igen jelentős volt azoknak a közvetett juttatá­soknak az értéke, amelyek­ben a dolgozók az állami költségvetésből és vállalati eszközökből a munkabéren és fizetésen felül részesültek, A társadalombiztosítási jutta­tások, ingyenes orvosi segít­ség, a különböző segélyek és jutalmak, újítási díjak, mun­karuha és védőétel-juttatá­sok, az étkeztetési hozzájá­rulás, ingyenes, vagy ked­vezményes beutalások szana­tóriumokba és üdülőkbe, az ösztöndíjak és egyéb kedvez­mények állandóan növekvő mértéke jelentősen fokozta a lakosság anyagi jólétét. A lakosság megnövekedett vásárlóerejét fejezi ki az áruforgalom növekedése: a kiskereskedelem — változat­lan árakon számítva — 1954­ben 31 százalékkal több árut adott el, mint 1949-ben. 1954-ben a megnövekedett forgalomnak mintegy 98 szá­zalékát a szocialista (állami és szövetkezeti) kiskereske­delem bonyolította le, 1949­ben a szocialista kiskereske­delem részesedése csak 32 százalék volt. Az egész áruforgalmon be­lül az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt az iparcik­kek és kisebb mértékben az élelmiszerek forgalma. A legfontosabb élelmisze­rekből általában növekedet1; az egész lakosság egy főre számított fogyasztása, bele­értve a saját termelésből származó fogyasztást is. 1954­ben kenyérgabonából 8 szá­zalékkal, cukorból 30 száza­lékkal, húsból közel 20 szá­zalékkal, zsírból 20 százalék­kal volt több az egy főre eső fogyasztás, mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszak alatt lényegesen nőtt a konzerv, Lakásépítkezés, kommunális ellátás 5 év alatt több mint száz­ezer lakás épült. Sok új la­kás létesült az új szocialis­ta városokban: Sztálinváros­ban, Kazincbarcikán, Várpa­lotán, Komlón és más ipari központokban. Az ötéves tervidőszákban jelentősek voltak a lakosság — elsősor­ban a falusi lakosság — ma­gánépítkezései. A lakosság építkezéseit az állam hosz­szúlejáratú hitellel és az építőanyagellátás nagymérté­kű növelésével támogatta. A lakásépítkezések üteme azon­ban elmaradt a lakosság >— különösen a rohamosan nö­vekvő számú városi lakosság —. szükségletei mögött, öt év alatt 630 községet, 300 gépállomást, 400 állami gazdaságot és ugyanennyi termelőszövetkezetet kap­csoltak be a villamosháló­zatba. 9 városban, 27 köz­ségben és bányatelepen épí­tettek vízművet, vagy kezd­ték meg új vízmű építését. 5 év alatt 400.000 lakást kap­csoltak be a közműves ivó­vízellátásba Fejlesztették — különösen Budapest mun­káslakta kerületeiben *— a víz- és csatornahálózatot. Nagymértékben megnőtt a városok utasforgalma: a he­lyi közlekedési vállalatok 1954-ben összesen 1.157 mil­lió utast szállítottak, a villa­mosok 44 százalékkal, a vá­rosi autóbuszok 174 százalék­kal többet mint 1949-ben. Budapesten „5 év alatt 213 km hosszúságú 29 autóbusz vonalat, 3 új villamosvonalat és 28 km. hosszúságú új troli­busz vonalat létesítettek. Je­lentősen javultak a falusi közlekedési viszonyok: 5 év alatt 400 km. hosszúságú ál­lami bekötő út épült, közel 900 községet kapcsoltak be a távolsági autóbuszháló­zatba, Egészségügy Az ötéves terv éveiben je­lentősen javult a lakosság egészségügyi ellátottsága. 1954 végén már a lakosság mintegy 60 százaléka, 5,8 millió fő — 2 millióval több, mint a tervidőszak kezdetén — részesült társadalombizto­sításban. A társadalombizto­sításban egyre inkább része­sült a parasztság is. A tár­sadalombiztosítási juttatások összege erősen növekedett: 1954-ben az egy biztosított­ra jutó gyógyszerköltség kö­zel kétszerese volt az 1949. évinek. Emelkedett az orvosok és az egészségügyi személyzet száma: 10.000 lakosra az 1949. évben 10, 1954. év vé­gén 13 orvos jutott. Az or­vosok több mint felének van szakorvosi képesítése Az egészségügyi intézmé­nyek hálózatának fejlesztését szolgálták az 5 év alatt lé­tesített, illetve bővített kór­házak, klinikák, szanatóriu­mok és szülőotthonok: köz­tük Budapesten a Tétényi úti új Általános Kórház, a Mozgásterápiái Intézet, az Országos Idegsebészeti Tudo­mányos Intézet, az Orszá­gos Onkológiai Intézet, a Tomcsányi úti Koraszülött Kórház, a Korányi TBC Gyógyintézet, a Pesterzsébeti TBC Gyermekosztály; vidé­ken a Pincehelyi Járási Kór­ház, a Zalaegerszegi szülé­szeti-nőgyógyászati Pavillon, 19 új korszerű rendelőintézet létesült, többek között Bu­dapesten (Pestlőrincen és Kispesten), Miskolcon, Tata­bányán, Ajkán. A beruházások, bővítések és átszervezések eredménye­ként a kórházi ágyak száma az ötéves tervidőszak folya­mán 30 százalékkal emelke­dett. Az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a cseesemö­és gyermekgyógyászati (84 százalék), valamint a szülé­szet-nőgyógyászati (33 százalék) ágyak száma­Jelentősen fejlődött a szak­orvosi és üzemorvosi ellátás: az egy igényjogosultra jutó szakorvosi rendelőórák szá­ma 1954-ben több mint más­félszerese, az üzemorvosi rendelőórák száma 2 és fél­szerese volt az 1949. évinek. 5 év alatt közel 12 millió tüdőszűrővizsgálatot végez­tek: 1954-ben háromszorany­nyit, mint 1949-ben. A TBC halálozás aránya közel har­madára esett: 1949-ben 10.000 lakosra 9,6, 1954-ben 3,4 TBC halálozás jutott. Az ötéves terv időszaká­ban, de különösen az utolsó két évben jelentősen javult az anya- és csecsemővédelcm 1949-ben a terhes anyáknak mintegy 40 százalékát, 1954­ben már csaknem valameny­nyi terhes anyát részesí­tették intézményes gondo­zásban. Az intézetben tör­tént szülések aránya az 1949. évi 30 százalékról 1954-ben 63 százalékra emelkedett. Bu­dapesten már csaknem min­den szülés intézetben, vagy orvosi segítséggel történik. Csecsemő tanácsadáson az ötéves tervidőszak végén az újszülötteknek több mint 80 százalékát mutatták be. Az állam 1953-ban 73, 1954-ben millió forint értékben jut­tatott az anyáknak ingyenes C8eesemőkelengyét. 'Aí egészségügyi viszo­nyok javulása, a terhes nők­ről történő fokozott gondos­kodás következtében a cse­csemőhalandóság 5 év alatt egyharmaddal csökkent. 100 élveszülöttre 1949-ben 9, 1954-ben 6 egy éven alóli elhalt jutott. Az összes állandó bölcső­dei férőhelyek száma 1954. év végén 21.000, az 1949. évi­nek több mint négyszerese volt. Ezen kivül még — el­sősorban a falvakban közel hétezer idénybőlcsődei férő­hely is volt. Az ötéves tervidőszak fo­lyamán közel 900.000 dolgozó részesült szervezett üdülte­tésben, 1954-ben 71 százalék­kal több, mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszak alatt in­dult meg a gyógyüdültetés ég az éjjeli szanatóriumok mű­ködése is. A jelentős mértékben fej­lesztett egészségügyi háló­zat nem mindenben elégítette ki azokat a szükségleteket-­amelyek elsősorban a társa­dalombiztosítás igen széles körré való kiterjesztése nyo­mán felléptek. A kórházi osz­tályok egy része, valamint egyes szakrendelések még zsúfollak. Nem kielégítő a vidék orvosellátottsága: vi­déken 10.000 lakosra negyed­annyi orvos jut, mint Buda­pesten. Kulturális eredmények Jelentősen fejlődött az ok­tatási rendszer, bővült az oktatási intézmények hálóza­ta: a különböző oktatási in­tézményekben és tanfolya­mokon az 5 éves terv végén több mint 1,700.000-ren ta­nultak. Az ország minden részében új területi és üzemi napközi­otthonokat és óvodákat ad­tak át rendeltetésüknek. Az óvodai intézmények száma 1954-ben ezerrel volt több, mint 1949-ben. öt év alatt többszáz új általános iskola és számos középiskola léte­sült. Nagyobb mértékben fej­lődött a felsőoktatási intéz­mények hálózata: Miskolcon a Rákosi Mátyás nehézipari műszaki egyetem, Vesz­prémben vegyipari egyetem épült. Budapesten jelentősen bővült a Műszaki Egyetem és újjáépült a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem, Gödöllőn Agrártudo­mányi Egyetem létesült. iFolytatds a i, oldalon.J

Next

/
Thumbnails
Contents