Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-31 / 126. szám

VILÁG mmÁMÍ EGYESÜLJETEK? BÍIHftGYARORSIÁe AZ MDP GSONGRADMEGYE1 BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 126. szám Ara: 30 fillér Kedd. 1935. május 31. MAI SZAMUNKBÓL: A szovjet—jugoszláv tárgyalások a tökéletes kölcsönös megértés szellemében folynak (3. oldal) A Pedagógiai Főiskola énekkarának nagysikerű hangversenye (3. oldal) Szegedi Haladás—Kecskeméti Honvéd 4:1 (1:0) , (4. oldal) i: Perionfonál fut a gépen Riport a Szegedi Hálógyárból ' HAZANK EGYETLEN hálógyára a szegedi. Most az üzem egyik hatalmas hálókötü gépén új anyag: perion jut. Szauer 'Margit fürgén viszi az anyagot a géphez, Tóth Józsefné pedig figyeli, vigyázza a munkát. Különben 33 esztendeje foglalkozik már a hálóköiéssei, s bárhova is állítják, megállja a helyét. így ő köti először gépével mindössze néhány nap óta —' perion-anyagból a halászhálót. A perion más fajta, „más viselkedésű" anyag, mint a pamut, vagy a kender. Másként kell tehát vele bánni. Tóth Józsefné meg is állapítja: — Először furcsa volt a hálókötés perionból. Meg a gépet is át kellett állítani. De most már egyre jobban megy a munka és nem lesz semmi hiba. Jó dolog ez a perion. A gép átállítását, az új anyag gyártási eljárásának kidolgozását nagy gonddal és eredményesen végezte Arkauer Tibor műszaki vezető, Schmidt Emil gyártásvezető és Károlyi István művezető. A többi között megoldásra váró kérdés volt, hogy miképpen valósítható meg tökéletesen a csomó szilárd kötése. Sikerült ez is. A köiögépen egy különleges folyadékon keresztül megy a sok perion-cérna, s ez is biztosítja, hogy a duplacsomó szilárdan álljon. A PERLONBOL: KÉSZÜLT halászhálóknak igen sok az előnyük. Lényegesen könnyebbek, mint a kenderből, pamutból készültek. Szakítószilárdságuk, tartósságuk pedig jóval nagyobb. A varsáknak például az élettartamuk egy-két esztendő, ha kenderből készülnek. 'A perion-varsák 6—8 esztendeig ,Állják a vizet". A kenderből készült hálók 12—20—25 százalék vizet vesznek fel, szívnak magukba. A perion ezzel szemben legfeljebb négy százalék vizet „nyel el". Ez azt jelenti, hogy a vízbe téve is sokkal kisebb súlyú a perionháló, mint a más anyagból készült. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a perion felhasználásával a hálógyártás új korszaka kezdődik. S Tóth Józsefné és Szauer Margit a gépével jól köti az első perionhálót, amely mintegy 2000 négyzetméter lesz. Nemsokára elkészül ez a hatalmas háló, hogy aztán jól segítse a balatoni halászok munkáját. A vékony perionfonalat a hálószemben cérnázzák. Ez anynyit tesz, hogy a fonálból megfelelő és szükséges vastagságú cérnát, vagy ha úgy tetszik zsinórt sodornak. A cérnázó-gépnél Tóth Endréné áll. A kérdésre a fiatalasszony nevetve így válaszol: — Megy most már minden 'jól — és kedvtelve nézi ő is, amint a cérnázógép szüntelenül több ágba sodorja össze a perion-fonalat. A HALOGYAR VEZETŐI helyesen és jól elhatározták a perioncérna készítését is. Már szállítottak is az egyik cipőgyárnak 60 kiló talpvarró cérnát. Kitűnően lehet használni a perioncérnát a bőrök összevarrásához; lószerszámot, bőrlabdát, nyerget és mást igen jól összetart. Persze a perionfonál ilyen célokra való felhasználása még gyerekcipőben jár, de bizonyára nem nagy idő kell ahhoz, hogy ezen a területen is felfejlődjék. Jó és hasznos a perioncérna és amikor kint jártunk a hálóüzemben, azon a napon indítottak útnak repülőgépen Budapestre perionfonalat; olyan sürgős volt. Nem messze már az az jdö sem, amikor a Balatonon, vagv a Dunán perionból készült kötéllel kötik ki a hajókat. Mert a perion-cérnából kötél is lesz. Arkauer Tibor, műszaki vezető kimutaiásokat néz irodájában. örömmel újságolja, hogy az idén bővítik a választékot és különösen a harmadik negyedévben „rákapcsolnak" a perion feldolgozására. Perionból készítenek villanyvarrógép-meghajtó szíjat is. Más gépek mekhajtásához is akarnak szíjakat gyártani. Tervezik, hogy Külföldre is szállítanak perion-halászhálókat. Megállapítható: a perion teret hódított a hálógyárban és az emberek akaratára elindul a siker útján. Vezetők és munkások együttesen tesznek ezért. „ m. s. Vidáman ünnepeljek a szegedi épífők A vasárnapi esős idő nem kedvezett az Építők Ünnepe igen gazdagnak meghirdetett műsora számára. Az újszegedi Bástya (Petőfi) sportpályán mégis összegyűltek az érdeklődők, hogy megtekintsék az Építők—Postás labdarugó mérkőzéseket. Elsőnek az ifi csapatok mérték össze erejüket, amely az Építők 8:1 (3:0) arányú győzelmével végződött. Az ezt követő megyei bajnoki mérkőzés is az Építőknek kedvezett 2:1 (0:0) győzelemmel. A tartalék-bajnoki eredménye 1:1 (1:1) volt. A szünetekben igen szép látványt nyújtottak a szegedi Vedres István Építőipari Technikum fiataljainak buzogánygyakorlatai. tornabemutatói. A rendezvényeknek igen értékes része volt a Szegedi Tervező Iroda által berendezett építőipari kiállítás. Itt tájékoztató táblákon, modelleken mutatták be azt a hatalmas munkát, amely megyénkben és a környező területeken folyik. Láthattuk a többi között a szegedi Marxtéri lakóháztömb modelljét, valamint a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat bővítési tervét, a MÁV 30 lakásos szegedi lakóháztervét, a Szegedi Konzervgyár távlati fejlesztési tervének modelljét is. Mindezek sok más értékes anyaggal együtt híven tükrözték népi demokráciánk óriási építkezési ütemét. Szeged építömunkásai, faipari és építőanyagipari dolgozói vidám szórakozással töltötték a napot, bár az erősen megeredt eső nagymértékben megzavarta az együttlétet. Az eső miatt a "Muzsikáló vidám est* címmel meghirdetett műsort el is kellett halasztani. Ezúton közöljük, hogy ezt a műsort jövő vasárnap, június 5-én délután 6 órai kezdettel rendezik meg az újszegedi szabadtéri színpadon. A DISZ II. kongresszus alóli Ifjúsági találkozó Sándor falván Szombaton este 7 órakor nagy tömeg várakozott a sándorfalvi tanács előtt. A legtürelmetlenebbek a virágcsokrokat szorongató úttörők voltak. — Mire várnak vajon? — tűnődhetett a járó-kelő s hogy megtudja az okot, maga is a várakozókhoz csatlakozott. Nem kellett sokat kérdezősködni: berobogott az autó két kínai ösztöndijassal és egy lengyel fiatallal. Először két úttörő — Bod Sári és Darázs Árpád — ment elébük, aztán Ócsai József vb. titkér, Rovó József DISZtitkár és Szinok Gábor iskolaigazgató köszöntötte őket. S hogy bementek a tanácsházára, utánuk özönlöttek a kíváncsi úttörők kérdéseikkel, kívánságaikkal. Mert kívánság is volt: Tóth Éva például azt kérte: hadd ,,pu szilja meg" Szu-tungot, a kí nai ösztöndíjas lányt. Persze kívánsága — nagy derű közepette — hamarosan telje sült. Később Öcsai és Szinok elvtársak ismertették a külföldiekkel a falu múltját s jelenét, majd előkerült a falu dicsőségkönyve is, hogy emlékül jegyezzenek be valamit a külföldiek. A kultúrotihonba mentek át innét a vendégek az ünnepségre. Olyan nagy közönség gyűlt össze itt, hogy be sem fért mindenki. Stelzammer Rezső pártbizottsági tag nyitotta meg az ünnepélyt, majd Kucsera Róbert a DISZ járási bizottságának titkára mondott beszédet. Utána felszólalt a három külföldi fiatal: — Leon Kallaur lengyel, Szu-tung és An-kang kínai ösztöndíjas. Majd a DISZ fiatalok egyegy sándorfalvi seprűvel ajándékozták meg a külföldieket. Aztán kultúrműsort mutattak be. A műsor főleg táncszámokból állt, mégis igen változatos volt. Igen sikeresek voltak Nagy Sándor összeállításai; ; derűs, népi játék volt a csikós-tánc. A műsor után vacsorán látták vendégül a külfödieket. majd lakodalomba mentek. Bizonyára kedves élmény marad számukra a vőfély köszöntése, a násznagyok vendégszeretete, no meg az egész lakodalom. Szu-tungot meg is táncoltatták, mihelyt odaértünk. Majd ő a külföldiek nevében köszöntötte az ifjú Párt — Petróczki Józsefet és Bera Rozáliát — sok boldogságot kívánva nekik. A lakodalomból, ahol nagyon marasztalták a vendégeket, viszszatértünk a kultúrottihonba, a bálba. Itt sok kedves jelenet játszó|dott le. Szu-tungot természetesen sorra' táncoltatták a I fiúk, Leon KaHaurtól lengyel ' fiatalok címét tudakolták, | mert sokan szeretnének levelezni külföldiekkel. An-kangot pedig a lányok fogták közre s egy szív alakú noteszt vettek elő. hogy írjon valamit abba emlékül. Kíváncsi szemmel, boldogan figyelték a gyors toll-vonásokból kibontakozó kínai írásjeleket* Sajnos azonban az idő már 1 óra felé járt s indulni kellett. Ez sem volt könnyű, hiszen annyira körülvették a vendég-marasztaló fiatalok az autót, hogy alig látszott közülük ki az. A búcsúztató és marasztaló hangok közül kivált egy-egy mondat: Csak legalább egy hétig maradtak volna ... vagy még csak egy órát is. De nem lehetett, menni kellett. A kézfogások, búcsúszavak dzsungelébői lassan kiindult az autó. egy mondat kísérte még hosszan: — Viszontlátásra, várunk benneteket.' - n f Két DISZ-tiikár at izegedi gjg erm ekna pún Még szombat délután kezdődött Szeged óvodáiban a legkedvesebbek ünnepe. Hogy rakták a legkisebbek a csöpplábukat tánc közben, mily édesen hangzottak a gyüszünyi szájakból a versek, a rövid jelenetek, s az énekek a vékony hangok kórusából szívderítőén hatottak. A mesét kerekre nyílt szemekkel, nagy figyelemmel hallgatták: fel-feltört a csillogó kacaj, vggy az elismerés gyermekmoraja a „hős" csodálatos tetteire. Nagy gonddal készültek a Nemzetközi Gyermeknap alkalmából a mesedélutánokra városunk kicsinyeinek otthonaiban a gyermekek, s az óvó nénik. A Petőfitelepi l-es számú óvoda udvarán szinte alig fértek el az édesanyák és az édesaoák. Mennyi öröm halmozódott itt is fel a legdrágábbak ünnepére: ökrös Erzsébet tanácstag nagy halom játékot szerzett a kicsinyeknek, akik végtelenül örültek az ajándékoknak. A miisor után pedig bőségesen volt szalámis zsemlye, csokoládé, — még sör is a szülőknek. VASÁRNAP REGGEL dobbal, cintányérral jöttek az óvodások a Dugonics térre. 'Az Újszegedi KenderLenszövó Vállalat, a Szegedi Kenderfonógyár, a Ruhagyár feldíszített gépkocsijain érkeztek az üzemekben dolgozó édesanyák apróságai: piros csákó volt több fiú fején, a Szegedi Kenderfonógyár legifjabb leányain pedig apró pirosbabos kendő. Léggömbök díszelegtek, maguk készítette hófehér papir-békegalambokat tartogattak a gyerekek kezükben. A Ruhagyár gyermekseregében ott volt Kovács Júlia doktornő is a kicsinyek orvosa. A környező utcákból sípszóra, dobszóra lépkedtek a tér felé a kék- vcrösnyakkendös pajtások. úttörők. Mindegyikük kezében virág volt. A Madách iskola úttörői saját zenekaruk kíséretében érkeztek. A Dózsa György iskolából színes vőfélybotokkal, mások májusfákkal, apró vörös és piros, fehér, zöld zászlókkal, tiszta ruhában mintha skatulyából húzták volna ki őket, jöttek városunk boldog gyermekei az ünnepi felvonulásra. MEGINDULT A MENET a Lenin utcán, a Széchenyi téren át, a Sztálin sétány felé. Elől a legkisebbek,"aztán mint egy hatalmas orgona sípjai, úgy magasodtak a gyermekfejek: szállt az ének, s amikor a Pártbizottság fehér épülete elé értek, felhangzott a gyermekek ajkáról „Éljen a párt", mások pedig „Békét akarunk" kiáltották. A Pártbizottság erkélyéről rózsák, s különböző apró virágok hullottak a gyermekek lábai elé: városunk vezetői köszöntötték az édesanyák legdrágább kincseit. Üdvözlő kiáltások, nótaszó hangzott a zsibongó boldog pyermeksereg, s az őket kísérő, mosolygó arcú szülők színes, hömpölygő hadából. A Takaréktár utcában aztán az édesanyák, akik eljöttek az ünnepi felvonulásra kézenfogták kincseiket, a többi guerek pedig betöltötte Szeged utcáit. Legtöbben a Horváth Mihály utcába siettek, ahol rollerverseny volt. Ez a nagyon népsze'ü gyermeksport százakat vonzott ide: büszkén erősítették fel a rollerozók mellükre a számokat, aztán egymásután startoltak, lökték magukat előre, hogy győztesként érjenek a célba. S a jutalom nem is maradt el: új roller, labda, mackó, autó, s még sok egyéb játék végtelen örömet okozott a győzteseknek. Igaz az idő nem nagyon kedvezett. De délután a Széchenyi téren a leglelkesebb rollerozók mégis ott voltak. A 10 éves fiúk közül Kunvölgyi Emil a repülőt, a lányok közül pedig Kádár Zsuzsahomokjátékot kapott győzelmükért. SOKAN MONDTAK ezen a vasárnapon, hogy: ,JEz a nap a gyermekeké". Bizony igaz, s hozzá kell még azt is tennünk, hogy ilyen örömteli nap, ilyen boldog élet csak szabad országban jut osztályrészül a gyermekeknek. 'A MAV-nál, a Ruhagyárban. o Szalámigyárban és másutt, a Hajnóczl utcai, a Petőfi Sándor sugárúti, a Rókusi napközi otthonokban, a Mérei utcai iskolában, soksok finomsággal, szendviccsel, kalácscsal, kávéval, édességgel, ajándékkal kedveskedtek a szegedi gyermekeknek. A Városi Békebizottság kultúrtermében, az Úttörőházban, a Bábszínházban százak és százak szórakoztak, ünnepeltek... M. T. Varga Lászlóné Két fiatalról írok. Együtt lehet róluk beszélni, mert összetartoznak; férj és feleség. Egy évvel ezelőtt írtunk már róluk. Megírtuk, hogyan éltek, mielőtt egymásra találtak; hogyan harcoltak egymással, egymásért, a pártért, szépülő életükért. A férj katona volt, a fiatalasszony a Szalámigyárban dolgozott. Tanult, dolgozott, élt mindazzal a jogokkal, amiket államunk biztosított számára. Ügy érezte, ez az élet kárpótolja a gyermekkori szenvedésekért, a nélikülözésért, a cselédsorsért, a sok bántalmazásért. Férje örült a munkájának, sikereinek, de mikor hazajött, nem jó szemmel nézte, hogy felesége eljár az üzemi tánccsoportba s különböző elfoglaltságai vannak munka után. Majdnem szakításra került a sor. Győzött azonban a szerelem. Kibékültek és azóta szépen élnek. Mikor először írtunk róluk, még tagjelöltek voltak. Azóta már párttagok lettek. Varga Lászlóné, mert róla van szó — a Szalámigyár DISZ-titkára. a szakma kiváló dolgozója lett és most a szegedi fiatalok kongresszusi küldötte a II. DISZ kongresszusra. Varga László is DlSZ-titkár. Egy hónapja választolták meg a Csongrádmegyei Építőipari Vállalat fiataljai. Azóta már 15 új DISZ-tagot szervezett, ö ezzel köszönti a kongresszust. — Most még jobban szeretjük egymást — mondta a fiatalasszony. — A közös munka, a közös problémák is összekötnek. Lelkesen beszélt munkáVarga László jukról. Elmondta, hogyan beszélték meg az első taggyü* lési beszámoló anyagát. Segített, tanácsot adott férjének az első lépésekhez. Az űj DISZ-titkár Varga László nagyra értékeli a tanácsokat. Nem egyszer így szól feleségének • — Most ne úgy beszéljünk, mint férj és feleség, hanem mint elvtárs az elvtárssal, mint DISZ-titkár a DlSZ-titkárral. — És ilyenkor komolyra fordul a beszéd kis otthonukban. Kérdések, tanácsok, javaslatok hangzanak el. Nem veszekszenek már. de amint a beszélgetés során kitűnik, megőrizték azt a régi újságcikket és sokat elolvasták már azóta. Nem haragszik már Varga László, hogy felesége táncol a tánccsoportban, sőt az elmúlt napokban ő is belépett vállalatuk tánccsoportjába. — Most én kérdeztem — mondta nevetve Vargáné —. Illik egy komoly férjnek a dobogón ugrálni? Persze csak tréfa volt az egész, nem komolyan mondtam — folytatta és még hozzátette: — Ezután kölcsönösen fogunk maid tapsolni egymásnak az ünnepségeken. Így van ez rendién. Együtt, egymást segítve könnyebben megv a munka. Kívánjuk mindkettőjüknek, hogy továbbra is legyenek nagyon boldogok és szeressék egymást. Kívánjuk, hogv teljesüljön Varga László fogadalma: *Ügv dolgozom, hogy a következő DISZ kongreszszu«ra én is küldött legyek-. Addig még sokat kell dolgozni harcolni, de erős akarattal ez a fogadalom is valóra váltható. Sz. G.-né k