Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-28 / 124. szám

Szombat. 1955. május 28. -3 OÉLMUGYflRORSZBG Pártszervezeteink segítsék a begyűjtés sikerét A járási begyűjtési hivatal levele a pártszervezetekhez Gyálarét község a megye egyik legkisebb faluja. A Komszomol Termelőszövet­kezet tagjain kívül összesen 82 parasztcsalád lakik még itt. Hazánk felszabadulásá­nak tizedlik évfordulójára kezdeményezett begyűjtési versenyben megyeszerte az elsők lettek a gyálaiak. A falu egyéni gazdái közül a kenyér- és takarmánygabona kivételével nagyon sokan már egész évre mindenből teljesítet­ték beadási kötelezettsé­geiket. A begyűjtési verseny máso­dik szakaszának értékelése után jó munkájukért a köz­ség legjobb begyűjtési dolgo­zói és maga az egész falu is értékes jutalomban részesült. A begyűjtési versenyben kitettek magukért a dorozs­mai dolgozó parasztok is, akik május elsejéig egész évi begyűjtési kötelezettségeik­nek 37 százalékát teljesítet­ték, noha a verseny követel­ménye 28 százalék elérése volt." Ezért a példamutató munkáért a I falu 5000 forint pénzjuta­lomban részesült. A jutalmat községfejlesztési alaipra fordítják. Dorozsmától nem messzire Van Bordány, a beadási kö­telezettség teljesítésében azonban hátramaradtak Do~ rozsmátóL A falu sertésbe­adási kötelezettségét mind­össze 19.5, tejbeadási köter lezettségét 19.1, tojásbeadási kötelezettségét 27.1, baromfi­beadási tervét pedig 17.3 szá­zalékra teljesítette eddig. A lemaradás oka az,„hogy Bordányban a begyűjtés munkáját még mindig ad­minisztrációs feladatnak tartják, nem pedig olyan közügynek, melynek eredményességéért a község minden kommunis­tája, tanácstagja, dolgozó parasztja felelős. Az eddigi módszereken sürgősen változtatni kell. Té­nyek bizonyítják, hogy a be­gyűjtés munkája ott megy jól, ahol szóleskörű, jó a fel­világosító munka. A járási begyűjtért hivata­lának vezetősége nemrégen körlevéllel fordult vala­mennyi község pártvezetősé­géhez, Felkérte a falusi párt­szervezetek vezetőségeit, a párt-végre hajtóbizottságakat, hogy , vezessenek be szigorú párt­ellenőrzést a begyűjtés munkájába. Tartsanak közös értekezle­teket a begyűjtési szervek dolgozóinak, Gondoskodja­nak arról, hogy a községi be­gyűjtési hivatalok dolgozói a következő pártoktatási évben lehetőleg közös szeminári­umokra járhassanak. A kö­zös tanulással, megfelelő pártellenőrzéssel, jobb felvi­lágosító munkával biztosíta­ni lehet, hogy a begyűjtésben jelenleg hátul kullogó közsé­gek is mielőbb a legjobbak közé kerüljenek. A községi pártszervezetek vezetői és kommunistái szív­leljék meg a járási begyűj­tési hivatal felhívását, biz­tosítsák gyakorlati megvaló­sulását. Hiszen a begyűjtés munkája nem kizárólag a tanácsok, illetve a begyűjté­si hivatalok ügye, hanem egész népünké. N. Sz. Hruscsov elvtárs nagyjelentőségű nyilatkozata Belgrádban N. Sz. Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió kormány­küldöttségének vezetője, a TASZSZ iroda jelentése szerint a következő nyilat­kozatot adta a belgrádi re­pülőtéren a küldöttség megérkezésekor: Kedves Tito elvtársi Kedves elvtársak, a kormány tagjai és a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének vezetőil Kedves elvtársak és polgártársak! ' A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége, a Szov­jetunió kormánya és a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a szovjet nép nevében szívből üdvözlöm önöket, valamint Belgrádnak, Készülnek a Hérei utcai iskolában a gyermeknapra A Mérei utcai általános le­ányiskolában is készülnek va­sárnapra, a Nemzetközi Gyer­meknap megünneplésére. Elha­tározták az iskola nevelői és úttörői, hogy az állami gondo­zásban lévő 60 szegedi árva gyermeket ez alkalommal meg­vendégelik. Az I. kerületi MN­DSZ az iskola szülői munka­közössége és maguk a gyerme­Milyen pályaválasztási lehetőségek állnak az érettségizettek előtt r Jóború Magda, az 'oktatás­Ügyi miniszter első helyettese nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának az érett­ségizettek jövőjéről. Két-három évvel ezelőtt — friondotta — mindazok a dolgo­zó szülők, akik tudatára ébred­tek gyermekeik tanítása fontos­ságának, elsősorban gimnázi­umba igyekeztek felvétetni őket. Ebben a tanévben viszont aránylag kevés általános isko­lát végző tanuló jelentkezik gimnáziumba, a többség — jó­val több, mint amennyi felve­hető — a különböző szakközép­iskolákba — tanítóképzőbe, ipari technikumba — kéri fel­vételét. Ha kérdezősködünk in­dítóokaik felől, rendszerint Ugyanazt a választ kapjuk: „A szakközépiskola elvégzése után szakképzettséget kap a tanuló, a gimnázium után nem. Ha a gimnáziumi érettségi után nem veszik fel az egyetemre, első­sorban olyan szakmákba me­het, ahová nem szükséges érettségi". Ez az érvelés hibás és káros. Valóban, a gimnáziumot végző tanulóknak évről évre csak egy része kerülhet az egyetemekre és főiskolákra, s ez a rész a gimnáziumi tanulók számának növekedésével arányosan csök­ken. Ez népi demokráciánk fej­lődéséből folyó természetes je­lenség, Népi demokráciánk a nyolc osztályos általános iskola elvégzése után egyre több fiatal számára teszi lehetővé a középiskola el­végzését ls. Hiszen a távolabbi perspektíva — amint ezt a kommunizmust építő Szovjetunió példája mutatja — a kötelező közép­iskola. Világos, hogy az egye­temi és főiskolai hallgatók száma nem emelkedhet en­nek megfelelően, mert míg a középiskolát végző tanulók számának növekedése a szo­cializmus építésének minden területén szükséges általános műveltséget emeli, addig az egyetemek konkrét munkahe­lyekre népgazdaságunk fejlő­dési üteme által meghatáro­zott számú szakembert ké­peznek. A tanév végén néhányezer olyan gimnáziumi érettségi­vel rendelkező tanuló lesz, aki nem kerülhet egyetemre, főiskolára. Milyen pályavá­lasztási lehetőségek állnak ezek előtt a fiatalok előtt? Nyugodtan mondhatjuk, hogy nagyon sokféle. Az MTH és különböző szakminisztériumok műsza­ki iskolákat, illetve műsza­> ki osztályokat szerveznek érettségizettek számára, el­sősorban olyan szakmák­ban, ahol különösen klvá­i natos a gimnáziumban szerzett alapos általános műveltség, például gép­lakatos, esztergályos, mű­szerész, nyomdász stb. Az Egészségügyi Minisztéri­um egy-kétéves tanfolyamo­kon érettségizett lányokat védőnőnek, ápolónőnek, cse­csemő- és gyermek gondozó­nőnek képez ki. Az orvosr segédképző iskolák js érett­ségizett tanulókat vesznek fel. A Begyűjtési Miniszté­rium szívesen alkalmaz érett­ségizetteket adminisztratív munkában, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium pos­taforgalmi és híradástechni­kai munkakörben. Sorolhat­nám tovább az egyes mi­nisztériumok, s a helyi taná­csok igényeit, Igaz, hogy az általános is­kola elvégzése után is szak­munkás lehet valaki. De fej­lődő szocialista iparunk és mezőgazdaságunk egyre több műveltebb szakmunkást is igényel. Ezt igazolja, hogy régi szakmunkásaink közül is egyre többen folytatnak tech­nikumi és gimnáziumi tanul­mányokat esti és levelező ta­gozatakon. Pártunk III. kongresszusa és a KV. márciusi határozata feltárta, hogy népünk anyagi és kulturális életszínvonala emelésének útja ipari és me­zőgazdasági termelésünk foly­tonos növelése, a termelé­kenység emelése, az önkölt­ség csökkentése. E nagy fel­adatok megoldása sok ténye­zőtől függ, s ezek sorában nem kis mértékben éppen a dolgozók politikai öntudatá­tól, szaktudásától, általános műveltségétől. Egész népünk érdeke kí­vánja meg tehát, hogy mi­nél több művelt fiatal szakmunkást adjunk ipa­runknak és mezőgazdasá­giinknak. Helytelen az a vélemény ls, hogy az általános iskola és a gimnázium után MTH iskolát végzett munkás egy­forma szakmunkás. Már in­duláskor sem egyformák, inert az érettségizettek ko­rábbi tanulmányaikat figye­lembevéve, speciális oktatás­ban részesülnek. De különö­sen nem egyformák további lehetőségeik. Világos, hogy az a szakmunkás, akinek az általános mű­veltsége nagyobb, gyorsab­ban fejlődhet szakmájá­ban, könnyebben lehet újító, sztahánovista, köny­nyebben képezheti magát később esti, vagy levelező úton mérnökké. S a nagyobb általános mű­veltség megkönnyíti politikai fejlődését is. Tehát nyugod­tan mondhatjuk, hogy az érettségizett munkásoknak minden lehetőségük megvan arra, hogy tartalmas, gazdag életet élő emberekké válja­nak, akik nagy hasznára van­nak népi demokráciánknak s egyénileg is kiegyensúlyozott, jókereső és boldog emberek. Elsősorban a munkás szü­lőket és gyermekeiket kell arra kérnünk, hogy gondol­kozzanak el alaposan népünk, osztályuk önmaguk iránti fe­lelősségérzettel ezeken a kér­déseken. Munkásosztályunk eleinte nehezen vállalta gyer­mekei taníttatását. De ami­kor megértette, hogy a pro­letárdiktatúra megszilárdítá­sa és megvédése ezt is meg­kívánja tőle, boldogan küldte gyermekeit középiskolába és egyetemre. Meg vagyok róla győződve, hogy munkásosztá­lyunk most is megérti kötele­zettségét. A különböző szak­középiskolák mellett szívesen küldi gyermekeit gimnázium­ba is, hogy annak elvégzése után legjobbjai egyetemekre és főiskolákra kerüljenek, a többiek pedig népgazdasá­gunk különböző területeire, elsősorban a termelő munká­ra — fejezte be nyilatkozatát Jóboru Magda. keíí meghívták őket az iskolá­ba és vasárnap kedveskednek nekik kaláccsal, szalámival, sü­teménnyel, fagylalttal, cukorral, játékkal és még kultúrműsort is mutatnak be. A Mérei utcai Úttörők a fel­vonulásra is készülnek, hogy külsőségekben is kifejezzék bé­keóhajukat, szolidaritásukat, minden nép gyermeke iránt. A Nemzetközi Gyermeknap al­kalmából rendezik meg az is­kolában a volt növendékekkel való találkozót, ahol a nagyobb gyermekek elbeszélgetnek fia­tal életükről. Jugoszlávia dicső fővárosának dolgozóit, Jugoszlávia összes testvéri népeitl A szovjet küldöttség azért érkezett az önök országába, hogy a jugoszláv kormánykül­döttséggel együtt meghatározza népeink barátsága és együtt­működése továbbfejlesztésének és megszilárdításának útjait, megtárgyalja közös feladatain­kat az országaink felvirágozta­tásáért, a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért és az egyete­mes békének és a népek biz­tonságának megszilárdításáért vívott harcban. Országaink népeit a közös ellenség ellen vívott közös harcnak és az ősrégi testvéri barátságnak szálai fűzik össze. Ez a barátság és harci együtt­működés különösen megerősö­dött a második világháború éveiben, a fasiszta teriiletrab­lók ellen vívott harc súlyos megpróbáltatásai idején. Azok­ban a kemény években az egész szovjet nép nagy együttérzés­sel viseltetett jugoszláv testvé­reinek kommunisták vezette hő­si harca iránt és őszinte szív­vel üdvözölte Jugoszlávia népi felszabadító hadseregének Tito marsall vezetésével véghezvitt nagyszerű, hősi haditetteit. Né­peink örökre megőrzik emléke­zetűkben, hogy a jugoszláv és dos történelmi barátsága, a forradalmi mozgalom dicső­séges hagyományai, a szüksé­ges gazdasági alap és eszme­nyeink közössége a dolgozók boldogságáért és a békés fel­virágzásáért vívott harcban. A Szovjetunió kormánya Vlagyimir Iljics Leninnek, a szovjet állam alapitójának tanítását követve, az álla­mok békés egymás mellett élésének elveire, az egyenjo­gúság, a be nem avatkozás elveire, a szuverénitás és a nemzeti függetlenség tiszte­letben tartásának elveire, a meg nem támadásnak elvei­re, továbbá arra az elvre építi fel más — nagy és ki­csiny — országokhoz való viszonyát, hogy megengedhe­tetlenek egyes államok me­rényletei más államok terü­leti épsége ellen. Reméljük, hogy az orszá­gaink közötti viszony tovább­ra is ezen elvek alapján fog fejlődni népeink javára. És ez újabb, hatalmas hozzá já­rulás a nemzetközi feszült­ség enyhítéséhez, az egyete­mes béke megőrzéséhez és megszilárdításához. Nálunk teljes megértésre talál Jugoszláviának az a tö­rekvése, hogy fejlessze kap­csolatait mind a nyugati, mind a keleti államokkal. Ügy véljük, hogy az orszá­Kísiparosolc is résztveheinele az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Az Országos Mezőgazda­sági Kiállításon a kisiparo­sok is résztvesznek. A kiállí­tás rendezősége elsősorban azoknak a kisiparosoknak a számára biztosít helyet, akik a mezőgazdasággal szoros kapcsolatban állá iparcikke­ket állítanak elő (kocsigyár­tók, szíjgyártók, nyergesek, bognárok, kádárok, stb.). A kisiparosok június 25-ig je­lentkezhetnek a kiállításon való részvételre a KIOSZ helyi szervezeteinél. — SZAMÓCA- ÉS RÓZSA­KlALLlTASt tervez az Agrár­tudományi Egyesület a Városi Tanács mezőgazdasági osztá­lyával közösen június 12-re az újszegedi November 7 Kultúr­házban, Sürgős eselben miérl nincs állalorvos Szegeden ? Tegnap este fél kilenckor lihegve érkezett szerkesztő­ségünkbe Papp elvtárs Újsze­gedről (Rózsa Ferenc sugár­út). Elpanaszolta, hogy Sze­geden nem talál egyetlen ál­latorvost sem, pedig sertése döglődik fialás után. Nyom­ban segítségére siettünk és felhívtuk Szeged valamennyi állatorvosát Rosti állatorvos­tól Farkas állatorvosig bezá­rólag. Sem a 48—91, sem a 39—87, sem a 35—51-es te­lefonszám nem jelentkezett, vagyis nem vették fel a te­lefonkagylót. Ahol pedig fel­vették, tudomásunkra adták — néhol tapintatosan —, hogy az orvos nincs odaha­za. nem is tudják hol van. Mintegy másfélórai keresge­tés után Simo Benedek elv­társat, a Sertéshizlaló Válla­lat állatorvosát hívtuk fel. Ö azonnal a beteg állat segít­ségére sietett. Joggal vessük fel a kér­dést: Miért nincs Szegeden ügyeletes állatorvos? Miért egy üzemi állatorvosnak — neki bár nem lenne köteles­sége — kell segítséget nyúj­tani sürgős esetben? Választ és intézkedést vá­runk az illetékesektől! szovjet harcosok itt, Belgrád gaink közötti ^^g ^ a alatt együtt merték csapasaikat kanf,^latrJr „I* az ellenségre és szabadították fel ezt az ősj szláv várost a hitlerista megszállók uralma alól. A Szovjetunió népei lelke­sen üdvözölték a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság meg­alakulását. Mint ismeretes, azokban az években a legjobb viszony alakult ki a Szovjetunió és Jugoszlávia népei, államaink és pártjaink között. Később azonban e jó viszonyt meg­rontották. Őszintén sajnáljuk, ami történt, és határozottan kisö­pörjük annak az időszaknak minden lerakodását, A magunk részéről minden kétséget kizáró módon ezek­hez a lerakodásokhoz sorol­juk azt a provokációs szere­pet, amelyet a nép ma már leleplezett ellenségei, Berija, Abakumov és a többiek ját­szottak Jugoszlávia és a Szovjetunió közötti viszony­ban, Behatóan tanulmányoz* tuk azokat az anyagokat, amelyeken a Jugoszlávia ve­zetői ellen akkor emelt sú­lyos vádak és sértegetések alapultak. A tények azt mu­tatják, hogy ezeket az anya­gokat a nép ellenségei, az imperializmus megvetett ügy­nökei tákolták össze, akik gálád módon befurakodtak pártunk saraiba. Szilárd meggyőződésünk, hogy letűnt az az időszak, amikor viszonyunkat befeke­títették. A magunk részéről készek vagyunk minden szük­ségeset megtenni ahhoz, hogy kiküszöböljük mindazokat az akadályokat, amelyek gátol­ják az államaink közötti vi­szony teljes rendezését, né­peink baráti kapcsolatainak megszilárdítását. Most. hogy viszonyunk rendezése terén már értünk el bizonyos sikereket, a szov­jet küldöttség annak a meg­győződésének ad kifejezést, hogy a küszöbönálló tárgya­lások a népeink közötti po­litikai, gazdasági és kulturá­lis együttműködés fejlődését és erősödését eredményezik. Ilyen együttműködéshez min­den feltétel adva van — or­szágaink népeinek évszáza­Országos kendertermesztési tapasztalatcsere értekezletet tartottak Szegeden Szegeden, a Délalföldi Mező­gazdasági Kísérleti Intézetben, pénteken az ország legjobb ken­dertermelő! egésznapos tapasz­talatcsere értekezletet tartottak. Az ankéton résztvett több mint száz mezőgazdasági kutató, ag­ronómus, állami gazdasági dol­gozó, tsz-tag és egyénileg dol­gozó paraszt; megtárgyalta a tavaly kezdeményezett „40 má­zsás rostkenderkóró" termés­ért, valamint a „4 mázsás kendermag termésért" mozga­lom eredményeit és a feladato­kat. Somorjai Ferencnek, az In­tézet igazgatójának bévezető szavai után Agócs Pál, a Köny­nyüipari Minisztérium . Len­Kenderipari Igazgatóságának osztályvezetője tartott beszá­molót. Elmondotta, hogy a múlt évben ugyancsak Szege­den rendezett első országos ta­pasztalatcsere értekezlet ered­ményes munkát végzett, s ál­talában sikerrel oldották meg az ott hozott határozatokat. Ezután Mohácsi Tivadar a Délalföldi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet kenderosztályá­nak; vezetője Ismertette a rost­leg­és magkender termesztés helyesebb agrotechnikáját A tapasztalatcsere értekezlet résztvevői 23 pontból álló ha­tározati javaslatot fogadtak el, amelyben vállalják, hogy a leg­korszerűbb agrotechnikai mód­szereket alkalmazzák a 40 má­zsás rostkenderkóró és a 4 mázsás kendermag átlagtermés elérésére. A 40 mázsás kender- és 4 mázsás magtermelési mozga­lom kiszélesítésére versenyre hívják az ország kendertermelő szövetkezeteit, állami gazdasá­gait és egyéni termelőit. kapcsolatok megerősödése elő fogja mozdítani a viszonyok megjavulását valamennyi or­szág között, függetlenül tár­sadalmi rendszerüktől, elő fogja mozdítani az egyetemes béke megszilárdítását. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége, a Szovjet­unió kormánya és a Szovjet­unió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága úgy dön­tött, hogy elküldi ezt a küldött­séget — tárgyalja meg önökkel testvéri módon az összes meg­érlelődött kérdéseket. Mi, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának, a nagy Lenin alkotta pártnak képviselői kí­vánatosnak tartjuk a kölcsö­nös bizalom megteremtését pártjaink között is. A legszilár­dabb kapcsolatok épülnek ki azoknak az országoknak népei között, amelyekben olyan pár­tok jelentik a vezető erőt, ame­lyek egész munkásságukat a marxizmus—leninizmus tanítá­sára alapozzák. Azok a pártolc, amelyeket marxista-leninista tanítások vezetnek, azért érnek el tökéle­tes, kölcsönös megértést egy­más között, mert egyedüli cél­juk a munkásosztály, a dolgozó parasztság érdekeiért, a dolgo­zók érdekeiért folyó harc. A szocializmus diadala érdeké­ben ontották vérüket a népek legjobb fiai és leányai és a belső, valamint külső ellensé­gek ellen harcolva lerázták a kapitalizmus jármát, kivívták szabadságukat és függetlensé­güket. Az új, szocialista úton haladva, ezeknek az országok­nak a népei megsokszorozzák erejüket a tartós, rendíthetetlen barátságban. Nem teljesítenénk népeink és az egész világ dolgozói előtti kötelességeinket, ha nem ten­nénk meg minden lehetőt a Szovjetunió Kommunista Párt­ja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közötti kölcsönös megértés megteremtésére a marxizmus—leninizmus tanítá­sai alapján. A munkások és parasztok ér­dekei, a nemzetközi munkás­mozgalom érdekei és annak » harcnak közös céljai, amely a béke megszilárdításáért, az em­beriség szebb jövőjéért folyik, megkövetelik a kommunista és munkáspártok vezetőitől a köl­csönös bizalom megteremtését e pártok között a marxizmus —leninizmus elvei alapján. Éljen a népek közötti tartós béke! Éljen a Szovjetunió és Jugoszlávia népei közötti test­véri barátság és szoros együtt­működési Éljenek Jugoszlávia népei! A POSTA AZ ÁLLAMI NYOMDA 100 éves fennállása alkalmából új 60 filléres „109 éves az Állami tégomdaf fel­írású — két szinnyemásü — emlékbélyeget és 5 forintos légiposta emlékblokkot ad Az új bélyegek árusítását ma kezdik meg a postahivatalok.

Next

/
Thumbnails
Contents