Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-27 / 123. szám

WlAG'WÖCETARJA! BUM ABYABO RSZAE * AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁN AK LAPJA XI. évfolyam, 123. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1955. május 27. MAI SZAMUNKBÓL: A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ratifikálta a varsói szerződést (2. oldal) Az ifjúsági seregszemle megyei versenyének legjobb csoportjai (3. oldal) Ismeretlen Bartók-levél került elő a Városi Levéltárból (4. oldal) A szegedi könnyűipari üzemek nagy feladatai Szeged — ismert dolog ez — könnyűipari város. Textil-, cipő- faipari, élelmiszeripari üzemei orszá­gos vonatkozásban is jelentősek. A világpiacon is megtalálhatók a Szegeden készült iparcikkek, hirdetve a munkásosztály, a műszaki értelmiség teremtő és alkotó erejét, ,t , ! i > i '> Az anyagi szükségletek fokozottabb kielégítéséért, a lakosság egyre növekvő szükségletéinek biztosítá­sáért fontos szerep vár városunk könnyűipari üze­meire. A szabad tíz esztendő alatt a magyar nép a párt útmutatásával hatalmas eredményeket ért el. Megnövekedtek a dolgozók igényei: egyre több cipőre, textilholmira és más iparcikkre van szükség. Az MDP Központi Vezetőségének márciusi hatá­rozata elítélte, ideológiailag szétzúzta a káros, jobb­oldali, antimarxista nézeteket, amelyek mindenekelőtt a szocialista iparosítás helyes politikájának elferdíté­sében jelentkeztek. Az antimarxista, opportunista né­zetek tagadják a szocialista iparosítást, ezen belül a nehézipar elsődlegességét és állandó fejlesztésének szükségességét, lebecsülik a termelékenység szüntelen növekedésének s az önköltség csökkentésének jelentő­ségét. Amikor állandóan fejlesztjük a nehézipart és biztosítjuk elsődlegességét, ezzel elősegítjük a köz­szükségleti cikkek egyre gazdaságosabb, jobb és több termelését is. Nem kell különösebben magyarázni, hogy a nehézipar adja a gépeket a könnyűipari üze­meknek is, hogy szövet, hálószobabútor, fehérnemű, cipő és sok más áru készüljön. A márciusi határozat félreérthetetlenül sugározza azt is, hogy a párt fő célja volt, az ma és az lesz a jövőben is, hogy emel­kedjék a nép jóléte. Ez pártunk politikájának fő cél­kitűzése! A márciusi határozat megállapítja azt is, hogy -"biztosítani kell a közszükségleti cikkek termelé­sének jelentékeny növekedését*, i, , i u Érthető és világos, hogy az életszínvonal növelé­sét a könnyűipari üzemek dolgozóinak is elő kell se­gíteni. Milyen módon? Ügy, hogy kihasználják a ter­melékenység növelésének és az önköltség csökkenté­sének lehetőségeit. A feladat nem könnyű, de meg­valósítható. Ezt bizonyítják azok a felajánlások is, amelyeket a szegedi üzemek tettek az éves terv ha­táridő előtti teljesítéséért, — csatlakozva a húsz bu­dapesti ipari vállalat felhívásához. Városunk minisz­tériumi üzemei közül 16 azt a szocialista kötelezett­ségvállalást tette együttesen, hogy december 23-ig be­fejezi az 1955-ös tervet. Az elmúlt évhez viszonyítva az idén 8 millió 937 ezer forinttal olcsóbbá teszik a termékek előállítását. A munka termelékenységét pe­dig a 16 üzem együttesen és a tervezetten felül 2.7 százalékkal növeli. Az év végéig tervein felül közel 24 millió forint értékű iparcikket adnak. Ez is mutatója annak, hogy Szeged munkásosztálya, a műszaki értel­miség nem kíméli erejét azért, hogy jó és nagyszerű munkával, tettekkel adjon feleletet a márciusi határo­zatra. Városunk üzemeiben biztató, de még csak kez­deti eredmények vannak a több, a gazdaságosabb munka megteremtésében. Tovább, előre kell mennünk — előre is megyünk, hiszen nem kevesebbről, mint saját életünkről, további felemelkedésünkről van szó. Az is szükséges a munka termelékenysége emelé­séhez, a termékek önköltsége csökkentéséhez, hogy haladóbb, korszerűbb gyártási eljárást alkalmazzunk, kihasználjuk a technika minden lehetőségét. Az 1955-ös év tervének jó teljesítésére tett szocialista kötelezettségvállalásokban helyesen szerepel ez a kér­dés is. A Ruhagyárban például az idén 6.1 százalék­kal növelik a termelékenységet a gyártástechnika kor­szerűsítésével. Júniusban egy munkatermet újtípusű. korszerű futószalaggal szerelnek fel, aztán több mun­kafolyamatot gépesítenek. A mi hasznunkat, a mi ja­vunkat szolgálja, ha takarékoskodunk a nyersanyag­gal. Erre is figyelmet fordítanak a vállalásokban. A Textilművekiben — hogy csak egy példát említsünk — az idén 42.5 tonna pamutot takarítanak meg. Szükséges és elengedhetetlen, hogy az üzemekben ne szűnjék meg a munka a márciusi határozat útmu­tatásával létrejött szocialista kötelezettségvállalások teljesítéséért. Ha az üzemekben teljesítik — teljesí­teniük is kell — mindazt, amit ígértek, akkor elmond­hatjuk, derekasan, becsülettel tettek az életszínvonal további növeléséért. Szilárdítsuk az üzemi rendet és fegyelmet, ne engedjünk teret a normalazításnak, bér­csalásnak. Ügyeljünk arra, hogy a feladatok megvaló­sítását mindenütt jól segítse az újító-mozgalom. Min­den újítás jobbá, gazdaságosabbá teszi a munkát és egy-egy munkafolyamatot tesz korszerűbbé, következ­tetésképp növeli a termelékenységet, csökkenti az ön­költséget. Az üzemek vezetői segítsenek abban. hogV minél jobban kibontakozzék a dolgozók teremtő kez­deményezése. hogy nyiltan felfedjék a munkát gátló egyes fogyatékosságokat. Lássa meg kivétel nélkül minden dolgozó, hogy a becsületes munka a hazának válik hasznára és ju­talma közvetlenül is érződik a fizetésnél. Üjabb sike­rekért, életünk még könnyebbé, gondtalanabbá téte­léért teljesítsük napról napra, dekádról dekádra, hó­napról hónapra a terv minden előírását. Dolgozzunk mindennap a szocialista vállalás pontjainak végre­hajtásáért. Megérkezett Belgrádba a szovjet kormányküldöttség Május 26-án a Szovjetunió kormányküldöttsége elutazott Moszkvából Jugoszláviába. A kormányküldöttség vezetője N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének tagja és az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra. A küldöttség tagjai: N. A. Bulganyin, a' Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, A. 1. Mikojan, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhelyet­tese, D. T. Sepilov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa nemze­tiségi tanácsa külügyi bizott­ságának elnöke, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagja és a Pravda főszerkesztője, A. 54'. Gromiko, a Szovjetunió külügy­miniszterének első helyettese és P. N. Kumikin, a Szovjet­unió külkereskedelmi minisz­terének helyettese, valamint a kíséretükben lévő személyek. A kormányküldöttség búcsúz­tatására a repülőtéren megje­lentek: K. J. Vorosilov, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, V. M. Molotov, M. G. Pervu­hin, P. N. Poszpjelov, M. A. Szuszlov, az SZKP Központi Bizottságának tagjai, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nökhelyettesei, miniszterek, a Szovjetunió külügyminisztériu­mának felelős munkatársai, a moszkvai városi tanács és a moszkvai városi pártbizottság vezetői. A küldöttség búcsúz­tatására megjelentek továbbá B. Oszolnik, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság moszk­vai ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség munkatársai. A Szovjetunió kormánykül­döttsége május 26-án közép­európai idő szerint 17 órakor (magyar idő szerint 18 órakor) megérkezett Belgrádba. A szovjet kormányküldöttség fogadására a zimonyi repülőté­ren megjelentek: Broz-Tito, Jugoszlávia elnöke, a jugo­szláv kormány tagjai és a jugoszláv nemzetgyűlési kép­viselők, V. A. Valkov, a Szov­jetunió jugoszláviai nagykövete és a szovjet nagykövetség egész személyzete. N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió küldöttségének vezetője a repülőtéren rádiónyilatko­zatot tett. A szovjet kormányküldött­ség jugoszláv és szovjet zász­lókkal díszített utcákon ke­resztül haladt a dedinyei pa­lota felé, ahol szállása van. A repülőtértől a dedinyei palo­táig vezető útvonalat meg­töltő belgrádi lakosok lelke­sen üdvözölték a szovjet MÚ­döttséget. K. J. Vorosilov távirata Tito elnökhöz: K. J. Vorosilov a követke- i Jugoszlávia elnökénekí ) ző táviratot küldte Titonak, l Kérem, fogadja szívélyes üdvözleteimet születésnapja alkalmából. Jó egészséget és eredménydús tevékenységet kívánok Önnek Jugoszlávia népeinek javára, a béke ja­vára. i Tito távirata K. J. Vorosilovhoz Tito jugoszláv elnök a kö-[ unió Legfelső Tanácsa Ki­vetkező táviratot küldte K. nöksége elnökének: J, Vorosilovnak, a Szovjet-]. Szívből jövő köszönetet mondok önnek a születésna­pom alkalmából küldött üdvözletért és felhasználom ezt az alkklmat arra, hogy önnek jóegészségel és a Szovjet­unió népeinek felvirágzást kívánjak. Jegyzékváltás a négyhatalmi kormányfői értekezlet ügyében Moszkva (TASZSZ). V. M. Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere május 26-án fogadta W, Haytert, Nagy­Britannia nagykövetét, W. Walmsleyt, az Egyesült Ál­lamok ideiglenes ügyvivőjét, valamint J. Le Royt, Francia­ország ideiglenes ügyvivőjét és átnyújtotta nekik a szov­jet kormány jegyzékét a négyhatalmi kormányfői ér­tekezlet kérdésével kapcso­latban. Ez a jegyzék válasz az Egyesült Államok, Nagy­Britannia és Franciaország kormányának 1955. május 10-i jegyzékére, A szovjet kormány 1955. május 26-i jegyzéke „Á Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének kül­ügyminisztériuma nagyrabe­csüléséről biztosítja Francia­ország nagykövetségét és a nagykövetség május 10-i kel­tezésű, Franciaország, az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió kormányfői ta­nácskozásának összehívására vonatkozó jegyzékével kap­csolatban közli a következő­ket: A szovjet kormány, mint ismeretes, kedvezően bírálja el az em­lített hatalmak kormány­fői értekezletének összehí- | vását, tekintetbevéve, hogy egy ilyen értekezletnek elő kell mozdítani a nem­zetközi feszültség enyhítő sét és a kölcsönös bizalom megerősödését az államok között. A szovjet kormány azon a vé­leményen van, hogy a vezető államférfiak találkozása hoz­zájárulhat a megoldatlan nemzetközi problémák ren­dezéséhez, elengedhetetlenül szükséges feltételek megte­remtéséhez. ha valamennyi érdekelt fél valóban törek­szik erre. Helyénvaló ezzel kapcso­latban emlékeztetni arra, hogy az érdekelt államoknak ilyen problémák rendezésé­nek előmozdítására tanúsított készsége tette lehetővé a ko­reai vérontás beszüntetését, valamint az indokínai had­műveletek beszüntetését, az indokínai népeknek a függet­len nemzeti fejlődéshez való törvényes jogai elismerésé­vel. llymódon sikerült felszá­molni két veszélyes háborús tűzfészket a távol-keleien és Délkelet-Ázsiában. Az utóbbi időben sikerült megoldani az egyik legjob­ban megérett európai kér­dést, az osztrák államszerző­dés kérdését. mégpedig Ausztria állandó semlegessé­gének elismerésével, ami ko­moly-hozzájárulás-volt a bé­ke megszilárdításához és a nemzetközi feszültség enyhí­téséhez. A szovjet kormány a béke biztosítására irányuló követ­kezetes politikája keretében, az államok közötti kölcsönös bizalom megerősítésére és a „hidegháború" megszünteté­sére törekedve május 10-én külön kifejtette álláspontját a fegyverzet csökkentésének, az atomfegyver eltiltásának és az új háborús veszély ki­küszöbölésének kérdésében. Ha ezekben a kérdésekben megfelelő megegyezés jön­ne létre, mindenekelőtt a nagyhatalmak között, ez lehetővé tenné, hogy véget­vessenek a fegyverkezési hajszának, egyebek között az atom- és hidrogénfegyver területén, a népek mentesülhetnének a katonai kiadások egyre nö­vekvő terheitől és megvaló­sulnának a népek békés, nyu­godt életének feltételei. A szovjet kormány ennek megfelelően kijelenti, hogy egyetért a francia kor­mánynak, valamint az Egyesült Államok és Nagy­Britannia kormányának az­zal a javaslatával, hogy a legközelebbi jövőben talál­kozzanak a négy hatalom kormányfői a külügymi­niszterek részvételével. A szovjet kormány azon­ban kénytelen felhívni a fi­gyelmet az Egyesült Államok vezetőinek néhány nyilatko­zatára, amelyeket azután tet­tek. hogy a szovjet kormány megkapta Franciaország kor­mányának említett jegyzékét. E nyilatkozatok arra valla­nak, hogy az Egyesült Államok kormánya, amikor a négyhatal­mi kormányfői tanácskozás összehívása mellett foglal ál­lást, az „erő pozíciójából" kö­zeledik e tanácskozáshoz, ami azt a törekvést fejezi ki, hogy Szovjetunióval való tanácsko­zások során nem egyszer be bizonyosodott az ilyesféle kí sérletek meddő volta. Az Egyesült Államok emii­tett államférfiai olyan kijelen te'sekig mentek, hogy be kell avatkozni más államok bel­ügyeibe, egyszersmind különfé­le támadásokat és kirohanáso­kat intéztek a szabadságukat és függetlenségüket védelmező népi demokratikus országokéi len. Pedig hát egészen nyilvánvaló, hogy a más államok belügyeibe való ilyen beavatkozási kí­sérletek nem férnek össze az Egyesült Nemzetek Szervezetének elveivel, hogy el kell utasítani az ilyen kísérleteket, mint amelyek bi zopj-os körök támadó törekvé seit fejezik ki, s amelyek a fegyverkezési hajsza további fokozását, a „hidegháború" foly­tatását, a nemzetközi feszültség fokozottabb kiélezését célozzák. Az ilyesféle kijelentéseket nem lehet másként érté­kelni, mint a négyhatalmi tanácskozás gondolatának lejáratására irányuló tö­rekvésként. Az Egyesült 'Államok kor­mánya tehát egyfelől javasolja a négy hatalom kormányfői ta­lálkozásának megszervezését a megoldatlan nemzetközi prob­lémák megvizsgálására, más­felől már most olyan tervek­kel áll elő, amelyek nyilván kudarcra kárhoztatják a négy­hatalmi értekezletet. Ez csak azzal magyaráz­ható, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya, nyilatko­zatai ellenére, a valóság­ban szemmellátható&n nem törekszik a megérlelődött nemzetközi problémák ren­dezésére. Ilyen körülmények" között á négyhatalmi értekezlet nemcsak, hogy nem járhatna olyan po­zitív eredményekkel, amelyekre természetesen számítanak a népek, hanem ellenkezőleg, az említett értekezlet már most előkészített meghiúsítása a ha­talmak közötti nézeteltérések fokozottabb elmélyülésére és a nemzetközi helyzet rosszabbo­dására vezetne. A szovjet kormány feltétele­zi, hogy a francia kormány szintén aligha ért egyet azzal, hogy az Egyesült Államok ve­megengedhetetlen nyomást akar zető személyiségeinek említett gyakorolni a tanicskozásra. Te-1 nyilatkozatai elősegítik a kellő szí ezt annak ellenére, hogy. alheljüfti megteremtését olyan négyhatalmi értekezlet megtar­tásához, amely céljául kell. hogy kitűzze a megoldatlan nemzetközi problémák rendezé­sét. A szovjet kormány, amint ezt nem egy ízben és koráb­ban már kijelentette, a négy­hatalmi kormányfői értekez­let feladatának tekinti a nem­zetközi feszültség enyhítését, az államok közötti bizalom megszilárdítását. Ez a cél csak abban az esetben érhető eL ha mind­egyik érdekelt állam erre törekszik. A kormányfői ér­tekezlet csak ebben az eset­ben járhat pozitív eredmé­nyekkel. Ami pedig azokat a kér­déseket illeti, amelyeket az értekezleten meg kell vitat­ni, a kifejtettek figyelembe­vételével a kormányfők ma­guk állapíthatnák meg a kérdéseknek ezt a körét és azok rendezésének módját és adhatnának kellő utasításo­kat a külügyminisztereknek. A szovjet kormány a kor­mányfői értekezlet számára legalkalmasabb helynek Bécs városát tartja. Ezzel eleget tennének J. Raab osztrák szövetségi kancellár meghí­vásának is. A szovjet kormány abból indul ki, hogy a kormányfői értekezlet idejének kérdése pótlólagos megegyezésre szo­rul. A szovjet kormány megfe­lelő jegyzékeit megküldik az. Egyesült Államok és Nagy­Britannia kormányának is. Moszkva, 1955. május 25-. Megjegyzés: az alábbiakat, amelyeket a Franciaország kormányához intézett jegy­zék, úgyszintén a Nagy-Bri­tannia kormányához intézett jegyzék tartalmaz, nem tar­talmazza az Egyesült Alla,­mok kormányához intézett jegyzék: *A szovjet kormány felté­telezi, hogy a francia kor­mány szintén aligha ért egyet azzal, hogy az Egyesült Ál­lamok vezető személyiségei­nek említett nyilatkozatai elősegítik a kellő helyzet megteremtését olyan négyha­talmi értekezlet megtartásá­hoz. amely céljául kell, hogy kitűzze a megoldatlan nem­zetközi problémák rendezé­sét*. J. Le Roy és W. Walmslev ki jelentették, hogy haladékta­lanul átadjak kormányuknak a..Szovjetiormányjegyzékét,

Next

/
Thumbnails
Contents