Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-26 / 97. szám

Kedd. 1955. április 26. 3 OELMQGY&RORSZBO A szegedi termelőszövetkezetek élenjáró dolgozóinak értekezlete Szombaton délelőtt a sze­gedi termelőszövetkezetek legjobb dolgozói, tsz. vezetői, a környező gépállomások szakemberei s a Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet tudo­mányos dolgozói közös ta­nácskozásra ültek össze a Városi Tanács dísztermében. Az értekezlet célja az volt, begy pártunk Központi Ve­zetőségének márciusi hatá­rozata szellemében megvi­tassák a város termelőszövet­kezeti mozgalmánalt helyze­tét. A tanácskozáson Nagy István elvtárs, a Városi Ta­nács Mezőgazdasági Osztá­lyának vezetője mondott be­szédet. Bevezetőül azokról az időkről szólt, amikor Rá­kosi elvtárs 1948 augusztus 28- i kecskeméti beszéde után először még bizonytalan­kodva, tapogatózva Sze­geden is megindult s kez­dett kibontakozni a ter­melőszövetkezeti mozga­lom. Először a Dózsa TSZ. azután kollektív vezetés erősítéséhez. további Nagy István elvtárs beszé­de utolsó részében a gépál­lomásokról kihelyezett agro­nómusok és a patronáló üze­mek dolgozóinak segítő mun­káját értékelte. Rámutatott, hogy a kihelyezett agronó­mus, s mezőgazdász elvtár­sak már eddig is hasznos se­gítséget nyújtottál! a szövet­kezeteknek. de még mindig nem találták meg helyüket a szövetkezeti termelés irányí­tásában, a termelés megszer­vezésében. Lemaradás mutatkozik a takarmánytermelés, az ál­lattenyésztés fejlesztésében, a helyes füves, herés ve­tésforgó kialakításában. Legdöntőbb feladatuk a ki­helyezett szakembereknek, : hogy e téren rendet teremt­senek. Rájuk nem keveseb­bet bízott a párt, mint azt, hogy a szövetkezetek igazga­tóságait, tagjait megtanítsák a korszerű agrotechnikai el­járások széleskörű, gyakor­lati alkalmazásúra. A patro­az Alkotmány, a Táncsics és r.áló üzemek eddig különö­i Haladás termelőszövetke­zeti cscportok alakullak meg, Ma ezek á termelőszövet­kezetek s a többiek is már együttvéve sok millió forint értékű közös állatóllomány­nyal, gépekkel s más gaz­dasági berendezésekkel, gaz­dagon termő földekkel ren­delkeznek. El lehet monda­ni, hogy városunk jól dolgo­zó szövetkezeti tagjai ma már lényegesen jobban él­nek, mint a még egyénileg gazdálkodó. szintéin jó­módban élő középparasztok, Nagy István elvtárs ez­után rátért az 1953 júniusá­tól napjainkig eltelt időszak eredményeinek és hibáinak részletes elemzése. — Pártunk Központi Ve­zetősége márciusi határoza­tában feltárta és tisztázta azokat a helytelen nézete­ket, amelyek a júniusi párt­határozat elferdítéeében és meghamisításában jelentkez­tek. A közös vagyon to­vábbi gyarapítása helyett nem egy helyen a szövetke­zetbe bevitt állatok és föl­dek egyéni ' gazdaságokba való visszajuttatására ke­rült a sor. Csökkent a szö­vetkezeti mozgalom szerepe és tekintélye mezőgazdasági termelésűnk emelésében. De bebizonyosodott városunkban is, hogy a pártunk helyes po­litikáját elferdítő jobb-oldali nézetek sem a tsz tagoknak, sem az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak nem voltak és nem is lehettek javára. Nagy István elvtárs ezután elmondotta, hogy most. a márciusi határozat után a szegedi termelőszö­vetkezetekre az eddigiek­nél jóval nagyobb feladat vár a mezőgazdasági ter­melés jelenlegi színvona­lának emelésében. Ahhoz, hogy a termésered­mények növelésében példát mutassanak az egyéniek előtt, minden gazdasági és politikai feltétel biztosítva van. Városunkban jelenleg hat III. típusú és egy I. típu­sú termelőszövetkezet, illetve termelőszövetkezeti csoport van. Összföldterületük 3654 katasztrális hold, ebből szán­tó 2904. hold, öntözéses ker­teszet 65 hold, gyümölcsös 80 hold s van még összesen 103 katasztrális hold rizstermő terület is. A rizstermelés be­állítása forradalmi változást jelent Baktó szikes, eddig majdnem terméketlennek hitt földjein. A szövetkezetek­ben dolgozó családok és ta­gok száma állandóan felfelé ível. Szövetkezeteinkben a núlt hónapban összesen 653 tag dolgozott. Ez a szám ter­mészetesen azóta már növe­kedett. Itt még figyelembe kell venni azokat a családta­gokat is, akik mint tagok nem szerepelnek ugyan u szövet­kezetben, de nagy kampány, munkák idején, aratáskor, kapáláskor s a termés beta­karításakor részt vesznek a közös munkában. A tsz-ek gazdasági vezetése általában megfelelő. Hiba még az, hogy a tagok jelentős rész jó iaaasliviá­val, aktív bírálatával nem sen gazdasági téren felmér­hetetlenül nagy segítséget nyújtottak szövetkezeteink­nek. A jövőben patronáló üzemeink dolgozóinak a po­litikai segítő munkát kell to­vább javítani. Eredményeink nem lehetnek tartósai: és' szilárdak akkor, ha a gazda­sági segítség mellett elmarad a politikai felvilágosító munka. Nagy István elvtárs ezután a gépállomások munkájával és az egyéni gazdákkal való jó kapcsolatok további erősí­téséről szólott. Elmondotta, hogy a tsz-ek termésered­ményeinek növekedéséért el­sősorban felelősek gépállo­másaink vezetői és dolgo­zói is. Több tsz-nél tapasz­talhattuk eddig, hogy a mun­kaverseny csak formális volt. Nem elegendő az, hogy bein­dítottuk a szövetkezetek kö­zötti párosversenyt, hanem fontos az is, hogy a tsz-eken belül is jól mégszervezzék, kiépítsék a versenymozgal­mat. Legyen verseny a bri­gádok, munkacsapatok kö­zött is. A beszámoló végül a szö­vetkezeti fiatalok kérdésével foglalkozott. Ezután sokkal többet kell törődni — mon­dotta Nagy elvtárs — a fia­tal szövetkezeti tagokkal. Mindenütt meg kell alakí­tani, ahol lehetőség van er­re, a szövetkezeti DlSZ-szer­vezeteket, ifjúsági munka­csapatokat. Ezzel lehetőség nyílik a fiataloknak arra, hogy a munkáhan megmu­tassák nagy erejüket és tu­dásukat. A beszámoló után értékes vita bontakozott ki. Árendás György, a Felszabadulás TSZ elnöke rámutatott arra, hogy a szövetkezetek fejlődését még most is gyakran gá­tolja a különböző hivata­lokban s intézményekben meglévő bürokrácia. Megtörténik olyan eset, hogy a TÜZÉP vállalatokhoz meg­érkezik a szövetkezeti beru­házásokhoz szükséges épü­letanyag, de a szövetkezetek nem vehetik át, mert a ki­utalás késik. Mire az is meg­érkezne, akkorára viszont épületanyag nincs, mert köz­ben a TÜZÉP az egyéni gaz­dák között értékesítette azt. Harmath elvtárs, az I. ke­rületi Tanács elnökhelyette­se értékes javaslatot terjesz­tett a tanácskozás elé. Kérte, hogy vegyék fel a kapcsola­tot az iskolák nevelőinek munkaközösségeivel, s azo­kat a nyolc általánost végzett fiatalokat, akik a következő évben nem vesznek részt fel­sőbb oktatásban, irányítsák a szövetkezetekhez. Fodor István elvtárs, a Haladás TSZ elnöke a kerü­leti tanács szövetkezetükkel kapcsolatos munkáját bírál­ta, s elmondotta, hogy az el­ső kerületi tanács vezetői még egyszer sem látogattak el a szövetkezetbe. Fodor elv­társ beszélt még a belépni szándékozó egyéni gazdákkal való foglalkozás módjáról is. Elmondotta, hogy nagyszámú új belépőre csak akkor szá­míthatunk, ha biztosítani járul hozzá kellőképpen aj tudjuk, hogy, a belépő töret­lenül at tudjon térni a szö­vetkezeti munkára. Semmi­ből sem szenvedjen különö­sebb hiányosságot addig, míg munkája után kellő jövede­lemhez juttatja a szövetke­zet. Ezért veleményem sze­rint — mondotta Fodor elv­társ — még sokkal több olyan új iizem­ágat keil szövetkezeteink­nek beállítani, melyek kis befektetéssel rövid idő alatt nagy jövedelmet biztosíta­nak. A tanácskozáson kiderült, vannak olyan káros vélemé­nyek, hogy földnélkülieket, agrárproletárokat nem érde­mes szövetkezeti tagnak fel­venni, mert azokat, mivel nincs egyéni tulajdonból származó földjük, jószáguk a szövetkezetben, semmi sem fűzi a közös gazdasághoz, s hamar kilépnek. Kudjer An­talné elvtársnő, a2 Alkot­mány TSZ tagja alaposan rácáfolt erre a káros né­zetre. Saját szövetkezetük példájával bizonyította be, hogy 1953 nyarán, a válságos időben éppen a volt agrár­proletárok voltak azok, akik kitartottak a tsz mellett. olyan káros nézet is, hogy egyes helyeken megengedhe­tőnek tartják a háztáji gaz­daságokban lévő jószágállo­mányok gyarapítását a közös állatállomány rováséira. Széli Samu elvtárs, a Felszabadu­lás TSZ agronómusa hozzá­szólásában azt mondotta, hogy ha nem tudjuk kellően gyarapítani a közös állatál­lományt, akkor hozzuk be a lemaradást a háztáji állatál­lomány fejlesztésével. Ve­res ka András elvtárs, a Sze­gedi Párt-végrehajtóblzottság titkára ennek a nézetnek a károsságáról beszélt. Ismétel­ten megállapította, hogy a nájtáji gazdaságok fejleszté­sében egy jottányit sem sza­bad eltérni a szövetkezeti minta-alapszabálytól. Ezért nem engedhető meg az sem — mely legjobban az Üj Élet TSZ-ben volt tapasztalható —, hogy a felesleges termé­nyeket szétosszák a tagok között. Ezt az állatállomány fejlesztésére is lehet fordí­tani, A tanácskozás Makra Mi­hály elvtársnak, a Városi Párt-végrehajtóbizottság me­zőgazdasági osztálya vezető­Felmerült az értekezleten jének zárszavával ért véget. Lelkes díszííési verseny Szeged üzemeiben május l-re Az Újszegedi Kender Len­szövő Vállalat kezdeménye­zése nyomán lelkes díszítési verseny kezdődik Szeged üzeműiben. hogy mmél szebben feldekorálják az üzemrészeket, az épületek homlokzatait május l--e és az ünnepi felvonulásukat ím. pezánsá. felejthetetlenné te­gyék. A Szegedi Ruhagyár dolgozói az elsők voltak, akik elfogadták az újszege­diek versenykihívását. Már tegnap reggel a Május 1 mű­szak megkezdése előtt hoz­zákezdtek a munkatermek felvirágozásához. Készül a dekoráció az üzem homlok­zatára is. Elhatároztál: a kü­lönböző munkatermek dol­gozói, hogy többen a maguk készítette ruhákban vonulnak fel május 1-én, amely jelké­pezi munkájukat a munkás­ünnepen. A zenekar, a tánccsoport is készül a fel­vonulásra, de mindent nem árulnak el az üzemben, — » versenytitkot* megőrzik: meglepetésre is készülnek... A Fémipari és Finommechanikai Vállalat munkásai most készítik azt a A DISZ Szfálinvárosi Bizottságának felhívása a Csongrád megyei fiatalokhoz Ifjúmunkások! DlSZ-íiata­lokl Most lesz öt esztendeje an­nak, hogy a Központi Veze­tőség határozata nyomán az egész ország lelkesedése és hősi lendülete megkezdte a dunapentelei síkságon az el­ső szocialista város alapjai­nak lerakását. A Szovjetunió baráti támogatása és a ma­gyar munkáskéz tereintő összefogása nagyszerű gyü­mölcsöt érlelt. A hajdani ku­koricaíöldek helyén ma már büszkén magasodik nagy bé­keművünk: Sztálinváros. Az új város megteremtésé­nek nagy munkájából a ma­gyar ifjúság is nagy részt vállalt. Ott voltak fiatalja­ink a térdigérő sártengerben az alapok lerakásánál. A DlSZ-tábor lakóinak termé­keny, lelkes munkáját dalok örökítették meg és a felépült város kohászai, építőmunká­sai, értelmiségi dolgozói to­rában a sztálinvárosi ha­gyományokhoz méltóan áll­nak helyt a fiatalok ma ls. Ifjúmunkások! DlSZ-fiata­lok! Most Sztálinvárosba hívunk Benneteket! A munka ünne­pének napjaiban Sztálinvá­rosban külön örömet jelent, hogy terveink kiteljesedését és jövőnk nagyszerű távlatai­nak e fényes bizonyítékát: Sztálinvárost ötéves szüle­tésnapján köszönthetjük. Üd­vözöljük együtt: emlékez­zünk e napokban az elmúlt öt év harcos hétköznapjaira é9 merítsünk erőt az elkö­vetkezendő évek szorgos al­kotómunkájához. Az évforduló aliialmából április 30-tól május 2-ig ün­nepi vásárt és kiállítást ren­dezünk, melynek minden napját színvonalas kulturális és sportrendezvények teszik még gazdagabbá. Gyertek el, tegyetek egy minden bizonnyal szép ki­rándulást az ifjú városba, melynek bölcsőjénél Ti is ott álltatok. A DISZ Sztálinvárosi Bizottsága Kulfurális seregszemle á Juhász Gyula Kultúrházban Április 24-én a reggeli órákban nagyon sok fiatal sürgött a Közalkalma­zottak Juhász Gyula Kul­túrotthona körül: a Tanító­nőképző 120 tagú énekkara. Amikor Mlhálka György ta­nár intésére felcsendültek az üde fiatal hangok, a hideg termet a tavasz melegsége járta át.. Fegyelmezetten, kristálytisztán énekeltek jö­vendő pedagógusaink. Egy­másután csendültek fel aj­kukon Monteverdl, Brahms, Kodály és Bartók alkotásai. A kisszámú közönség igen meleg ünneplésben részesí­tette e lelkes, kiváló ének­kart. A tanítónőképző ének­kara után az Orvostudomá­nyi Egyetem kamarakórusa lépett fel Szécsi József ve­zénylejével. Szépen énekel­tek praekJasszikus számokat, de jobban és tömörebben szólt Bárdos: Dana dana cí­mű műve. Kár azonban, hogy ekkora létszámmal Liszt; Ünnepi dalára vállalkoztak. Ezután az Űjszegedi Kender­Lenszövő Vállalat énekkara lépett a színre. Számai közül különösen Bárdos: 7 kurta kórus ctmű műve tetszett pontos kidolgozottságával és remek, lendületes előadásá­val. Verdi: Cigánykórusa 19 nagy sikert aratott. Meg tiell állapítani, hogy ez az ének­kar az utóbbi időben szépen fejlődik, megérződik az elő­adásokon Kertész Lajos kar­nagy gondos munkája. A Szegedi Kendergyár énekkara különösen a közkedvelt "Né­ger dal«-lal aratott nagy si­kert. Elmondhatjuk, hogy az énekkari seregszemle műsor­politika és előadás szem­pontjából sikerült. Meg kell említenünk, hogy nyolc beje­lentett énekkarból csak négy jelent meg. Ez szervezési hiba. Ez a hiba annál súlyo­sabb, hogy a távollétével tüntető négy kórusból há­rom ifjúsági. Külön kell megemlékez­nünk a zenei tar okról. A Ta­nítónőképző zenekara szere­pelt délután elsőnek. Haydn egyik zongoraszámát dolgoz­ta fel zenekarra Körfi End re. Azt javasoljuk, hogy in­kább meglévő zenekari szá­mokat tanuljon meg az egyébként lelkes és jóképes­ségű zenekar. Az Orvostudo­mányi Egyetem népi zeneka­ra pontos, kidolgozott játé­kával tűnt ki. Kár, hogy népdalcsokor nem szeropelt a műsorukon. A legnagyobb si­kert kétségtelenül az Orvos­tudományi Egyetem citeraze­nekara ért el. Jó érzékkel muzsikáltak, ügyesen állí­tották össze műsorukat. A Szegedi Ruhagyár és az Űj­szegedi Kendergyár szalon­zenekara fejezte be a mű­sort. Mindkét zenekar jóké­pességü tagokból áll, s ve­zetőik jó szakmai irányítása alatt szép sikerrel szerepelt. Néhány szót kell szólnunk arról, hogy milyen lehetett volna ez a seregszemle. A középiskolások a Tanítónő­képző kivételével teljesen hiányoztak, de hiányoztak az általános iskolák is, pedig tudomásunk szerint többen szívesen résztvettek volna a Mindenütt befejeződött a szőlő nyitása és metszése A szeszélyes tavaszi időjá­rás nem kedvezett a szőlő­munkáknak. A szőlőbirtokos termelőszövetkezetek és egyénileg ' gazdálkodók ki­használva a melegebb napo­kat, befejezték már a szőlők nyitását és metszését, A szakemberek megállapítása szerint a szőlők jól teleltek. Jelentős eredmény, hogy az eddigi felmérésije szerint az ország szőlőterületének húsz százalékát megtrágyáztál:. Az utóbbi napokban számos helyen megkezdték a szőlő­telepítést, ... seregszemlén. Jobb és időben történő szervezéssel az önte­vékeny üzemi csoportok ls nagyobb számban jelentek volna meg. Mennyivel színe­sebb és gazdagabb lett volna így a műsor! — Waidmaiin — nagy mérleget, meg a 3 mé­teres kanalat, amelyet a má­jusi felvonuláson ugyancsak munkájuk jelképeként akar­nak vinni. Táblákkal, transz­parensekkel vonulnak Új­szegedre a dolgozók, élén a munkaverseny legjobbjaival, A vállálatnak most épül az új üzemrésze, amely akadá­lyozza azt, hogy az épület homlokzatát is feldíszítsék az ünnepre. Már költözköd­nek az új irodákba, amelye­ket az ünnepekhez méltóan feldíszítenek. • Az Autójavító Vállalat vörös, piros, fehér, zöld és kék zásílókat vásárolt, hogy a dolgozók azokkal vonul­hassanak át a hídon Újsze­gedre. Egy hordozható ka­put készítenek az üzemben, amelynek az egyik oldalán személykocsi a másikon pe­dig teherkocsi díszeleg: ez­alatt lépkednek majd a munkaversenyben legjobb eredményt elért kiváló dol­gozók, sztahanovisták, fiata­lok. Táblákra is felírják a munkaverseny győzteseinek neveit, eredményeit. Az üzem épületét kívülről is dekorál­ják. A Tolbuchln sugárútog transzparenst is kifeszítenek, hogy külsőségekben is tük­rözze a dekoráció a munká­sok nagy ünnepét. Meghív­ták a felvonulásra az üzem által patronált zsombói Béke TSZ képviselőit és a vállalat dolgozói hozzátartozóikkal együtt vonulnak május 1-én Újszegedre, ahol a felállított sátorban vigadunk: halpap­rikás lesz ebédre, hozzá pe­dig jóízű bor. A Vasöntöde dolgozói is lelkesen készül­nek. Május 1-én korán reg­gel az üzem zenekara a mun­kaverseny legjobbjait zenés ébresztővel köszönti. Na­gyon ötletes lesz a Vasöntö­de dolgozóinak jelképes fel­vonulása: egy gépkocsira kisméretű vasolvasztó ke­mencét, kúpolót helyeznek el és szikrázó vörös folyadék­kal öntenek is. A pótkocsin a formázok mutatják be munkájukat. A gépkocsikat feldíszítik, zászlókat, transz­parenseket, arckép-plakáto­kat visznek és olyan felira­tokat, amely munkájuk eredményét, további tettre­készségüket tükrözik. A me­net élén az üzem dolgozóinak 10 éves gyermekei haladnak, akik már szabad hazában születtek. Dankó Pista a Fölsővdrosou „A szegedi kertek alatt ..hangzik a régi nóta, üanlcó-nóta a Móra Kultúrotthonban, pedig bizony régen járt Dankó Pista dallamokat pedzve hegedűjén a sze­gedi kertek alatt. De most Suki Dezső zene­kara visszaidézi őt a dalain át, » a közönség, nagy közönség a zsúfolt kultúrotthonban mesz­stenézö, szinte átszelle­mült szemekkel figyel és hallgatja a régi dal­lamokat. Egyik-másik asszonyszemély talán nem ragadtatja el eny­nyirc magát 'a zenétől, hanem a színpadon ének­lő barátnéjdt vagy is­merősét nézi, meri, hát a nőknek még a „Szege­dében szokása a leány­nak ..." h uncutkodó so­rainál is érdekesebb a — kosztüm viselet. Pe­dig meg kell adni, Decsky Balázs jól Csz­szeválogaíta a nótákat, hogy bemutassa Dankó Pistát, s eleven, ötletes összekötoszövega is a számok között, melyet lí'éber János mond el. Karaktert ad a műsor­nak ez a konferanszié, nemcsak ahogy beállít­ja Dankót és dalait, ha­nem már eleinte, amint a kultilrcsoport éneke­seit — Dodolai Bclánét, Góg Józsefnél, Lőrlncz Bélúnét, Halmi Gyulát Haraszti Bélái, ördögh Józsefet cs Tiszavári Sándort — bemutatta. Feltétlenül jó volt dz is, hogy dal-est előtt Csongor Győző múzeoló­gus ismertette Dankó éleiét, művészetét, s ez­zel meghatározta a dal­kÖUO és művei helyét az emberek felfogásá­ban, mielőtt azok befo­gadták volna a nótákat, néhányan fán többé-ke­vésbé ízlés, érzék, gon­dolati emóciók nélkül. Csongor Győző kimond­ta, ami meghatározta e műsor irányát: a „jazz­band rikoltó összevisz­szasága" helyett magyar, a népi forrásból me­rítő melódiákat zsonga­ni a fülekbe, így fino­mítva érzékenységüket még szebb szépségek iránt. Ez tehát e dal­est érdeme, melyen Su­ki Dezső zenekara hójáról rezdülnek Dankó dallamai. <n - c) vo­fel

Next

/
Thumbnails
Contents