Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-26 / 97. szám

Kedd. 1955. április 26. 3 OELMQGY&RORSZBO A szegedi termelőszövetkezetek élenjáró dolgozóinak értekezlete Szombaton délelőtt a szegedi termelőszövetkezetek legjobb dolgozói, tsz. vezetői, a környező gépállomások szakemberei s a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos dolgozói közös tanácskozásra ültek össze a Városi Tanács dísztermében. Az értekezlet célja az volt, begy pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata szellemében megvitassák a város termelőszövetkezeti mozgalmánalt helyzetét. A tanácskozáson Nagy István elvtárs, a Városi Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetője mondott beszédet. Bevezetőül azokról az időkről szólt, amikor Rákosi elvtárs 1948 augusztus 28- i kecskeméti beszéde után először még bizonytalankodva, tapogatózva Szegeden is megindult s kezdett kibontakozni a termelőszövetkezeti mozgalom. Először a Dózsa TSZ. azután kollektív vezetés erősítéséhez. további Nagy István elvtárs beszéde utolsó részében a gépállomásokról kihelyezett agronómusok és a patronáló üzemek dolgozóinak segítő munkáját értékelte. Rámutatott, hogy a kihelyezett agronómus, s mezőgazdász elvtársak már eddig is hasznos segítséget nyújtottál! a szövetkezeteknek. de még mindig nem találták meg helyüket a szövetkezeti termelés irányításában, a termelés megszervezésében. Lemaradás mutatkozik a takarmánytermelés, az állattenyésztés fejlesztésében, a helyes füves, herés vetésforgó kialakításában. Legdöntőbb feladatuk a kihelyezett szakembereknek, : hogy e téren rendet teremtsenek. Rájuk nem kevesebbet bízott a párt, mint azt, hogy a szövetkezetek igazgatóságait, tagjait megtanítsák a korszerű agrotechnikai eljárások széleskörű, gyakorlati alkalmazásúra. A patroaz Alkotmány, a Táncsics és r.áló üzemek eddig különöi Haladás termelőszövetkezeti cscportok alakullak meg, Ma ezek á termelőszövetkezetek s a többiek is már együttvéve sok millió forint értékű közös állatóllománynyal, gépekkel s más gazdasági berendezésekkel, gazdagon termő földekkel rendelkeznek. El lehet mondani, hogy városunk jól dolgozó szövetkezeti tagjai ma már lényegesen jobban élnek, mint a még egyénileg gazdálkodó. szintéin jómódban élő középparasztok, Nagy István elvtárs ezután rátért az 1953 júniusától napjainkig eltelt időszak eredményeinek és hibáinak részletes elemzése. — Pártunk Központi Vezetősége márciusi határozatában feltárta és tisztázta azokat a helytelen nézeteket, amelyek a júniusi párthatározat elferdítéeében és meghamisításában jelentkeztek. A közös vagyon további gyarapítása helyett nem egy helyen a szövetkezetbe bevitt állatok és földek egyéni ' gazdaságokba való visszajuttatására került a sor. Csökkent a szövetkezeti mozgalom szerepe és tekintélye mezőgazdasági termelésűnk emelésében. De bebizonyosodott városunkban is, hogy a pártunk helyes politikáját elferdítő jobb-oldali nézetek sem a tsz tagoknak, sem az egyénileg dolgozó parasztoknak nem voltak és nem is lehettek javára. Nagy István elvtárs ezután elmondotta, hogy most. a márciusi határozat után a szegedi termelőszövetkezetekre az eddigieknél jóval nagyobb feladat vár a mezőgazdasági termelés jelenlegi színvonalának emelésében. Ahhoz, hogy a terméseredmények növelésében példát mutassanak az egyéniek előtt, minden gazdasági és politikai feltétel biztosítva van. Városunkban jelenleg hat III. típusú és egy I. típusú termelőszövetkezet, illetve termelőszövetkezeti csoport van. Összföldterületük 3654 katasztrális hold, ebből szántó 2904. hold, öntözéses kerteszet 65 hold, gyümölcsös 80 hold s van még összesen 103 katasztrális hold rizstermő terület is. A rizstermelés beállítása forradalmi változást jelent Baktó szikes, eddig majdnem terméketlennek hitt földjein. A szövetkezetekben dolgozó családok és tagok száma állandóan felfelé ível. Szövetkezeteinkben a núlt hónapban összesen 653 tag dolgozott. Ez a szám természetesen azóta már növekedett. Itt még figyelembe kell venni azokat a családtagokat is, akik mint tagok nem szerepelnek ugyan u szövetkezetben, de nagy kampány, munkák idején, aratáskor, kapáláskor s a termés betakarításakor részt vesznek a közös munkában. A tsz-ek gazdasági vezetése általában megfelelő. Hiba még az, hogy a tagok jelentős rész jó iaaasliviával, aktív bírálatával nem sen gazdasági téren felmérhetetlenül nagy segítséget nyújtottak szövetkezeteinknek. A jövőben patronáló üzemeink dolgozóinak a politikai segítő munkát kell tovább javítani. Eredményeink nem lehetnek tartósai: és' szilárdak akkor, ha a gazdasági segítség mellett elmarad a politikai felvilágosító munka. Nagy István elvtárs ezután a gépállomások munkájával és az egyéni gazdákkal való jó kapcsolatok további erősítéséről szólott. Elmondotta, hogy a tsz-ek terméseredményeinek növekedéséért elsősorban felelősek gépállomásaink vezetői és dolgozói is. Több tsz-nél tapasztalhattuk eddig, hogy a munkaverseny csak formális volt. Nem elegendő az, hogy beindítottuk a szövetkezetek közötti párosversenyt, hanem fontos az is, hogy a tsz-eken belül is jól mégszervezzék, kiépítsék a versenymozgalmat. Legyen verseny a brigádok, munkacsapatok között is. A beszámoló végül a szövetkezeti fiatalok kérdésével foglalkozott. Ezután sokkal többet kell törődni — mondotta Nagy elvtárs — a fiatal szövetkezeti tagokkal. Mindenütt meg kell alakítani, ahol lehetőség van erre, a szövetkezeti DlSZ-szervezeteket, ifjúsági munkacsapatokat. Ezzel lehetőség nyílik a fiataloknak arra, hogy a munkáhan megmutassák nagy erejüket és tudásukat. A beszámoló után értékes vita bontakozott ki. Árendás György, a Felszabadulás TSZ elnöke rámutatott arra, hogy a szövetkezetek fejlődését még most is gyakran gátolja a különböző hivatalokban s intézményekben meglévő bürokrácia. Megtörténik olyan eset, hogy a TÜZÉP vállalatokhoz megérkezik a szövetkezeti beruházásokhoz szükséges épületanyag, de a szövetkezetek nem vehetik át, mert a kiutalás késik. Mire az is megérkezne, akkorára viszont épületanyag nincs, mert közben a TÜZÉP az egyéni gazdák között értékesítette azt. Harmath elvtárs, az I. kerületi Tanács elnökhelyettese értékes javaslatot terjesztett a tanácskozás elé. Kérte, hogy vegyék fel a kapcsolatot az iskolák nevelőinek munkaközösségeivel, s azokat a nyolc általánost végzett fiatalokat, akik a következő évben nem vesznek részt felsőbb oktatásban, irányítsák a szövetkezetekhez. Fodor István elvtárs, a Haladás TSZ elnöke a kerületi tanács szövetkezetükkel kapcsolatos munkáját bírálta, s elmondotta, hogy az első kerületi tanács vezetői még egyszer sem látogattak el a szövetkezetbe. Fodor elvtárs beszélt még a belépni szándékozó egyéni gazdákkal való foglalkozás módjáról is. Elmondotta, hogy nagyszámú új belépőre csak akkor számíthatunk, ha biztosítani járul hozzá kellőképpen aj tudjuk, hogy, a belépő töretlenül at tudjon térni a szövetkezeti munkára. Semmiből sem szenvedjen különösebb hiányosságot addig, míg munkája után kellő jövedelemhez juttatja a szövetkezet. Ezért veleményem szerint — mondotta Fodor elvtárs — még sokkal több olyan új iizemágat keil szövetkezeteinknek beállítani, melyek kis befektetéssel rövid idő alatt nagy jövedelmet biztosítanak. A tanácskozáson kiderült, vannak olyan káros vélemények, hogy földnélkülieket, agrárproletárokat nem érdemes szövetkezeti tagnak felvenni, mert azokat, mivel nincs egyéni tulajdonból származó földjük, jószáguk a szövetkezetben, semmi sem fűzi a közös gazdasághoz, s hamar kilépnek. Kudjer Antalné elvtársnő, a2 Alkotmány TSZ tagja alaposan rácáfolt erre a káros nézetre. Saját szövetkezetük példájával bizonyította be, hogy 1953 nyarán, a válságos időben éppen a volt agrárproletárok voltak azok, akik kitartottak a tsz mellett. olyan káros nézet is, hogy egyes helyeken megengedhetőnek tartják a háztáji gazdaságokban lévő jószágállományok gyarapítását a közös állatállomány rováséira. Széli Samu elvtárs, a Felszabadulás TSZ agronómusa hozzászólásában azt mondotta, hogy ha nem tudjuk kellően gyarapítani a közös állatállományt, akkor hozzuk be a lemaradást a háztáji állatállomány fejlesztésével. Veres ka András elvtárs, a Szegedi Párt-végrehajtóblzottság titkára ennek a nézetnek a károsságáról beszélt. Ismételten megállapította, hogy a nájtáji gazdaságok fejlesztésében egy jottányit sem szabad eltérni a szövetkezeti minta-alapszabálytól. Ezért nem engedhető meg az sem — mely legjobban az Üj Élet TSZ-ben volt tapasztalható —, hogy a felesleges terményeket szétosszák a tagok között. Ezt az állatállomány fejlesztésére is lehet fordítani, A tanácskozás Makra Mihály elvtársnak, a Városi Párt-végrehajtóbizottság mezőgazdasági osztálya vezetőFelmerült az értekezleten jének zárszavával ért véget. Lelkes díszííési verseny Szeged üzemeiben május l-re Az Újszegedi Kender Lenszövő Vállalat kezdeményezése nyomán lelkes díszítési verseny kezdődik Szeged üzeműiben. hogy mmél szebben feldekorálják az üzemrészeket, az épületek homlokzatait május l--e és az ünnepi felvonulásukat ím. pezánsá. felejthetetlenné tegyék. A Szegedi Ruhagyár dolgozói az elsők voltak, akik elfogadták az újszegediek versenykihívását. Már tegnap reggel a Május 1 műszak megkezdése előtt hozzákezdtek a munkatermek felvirágozásához. Készül a dekoráció az üzem homlokzatára is. Elhatároztál: a különböző munkatermek dolgozói, hogy többen a maguk készítette ruhákban vonulnak fel május 1-én, amely jelképezi munkájukat a munkásünnepen. A zenekar, a tánccsoport is készül a felvonulásra, de mindent nem árulnak el az üzemben, — » versenytitkot* megőrzik: meglepetésre is készülnek... A Fémipari és Finommechanikai Vállalat munkásai most készítik azt a A DISZ Szfálinvárosi Bizottságának felhívása a Csongrád megyei fiatalokhoz Ifjúmunkások! DlSZ-íiatalokl Most lesz öt esztendeje annak, hogy a Központi Vezetőség határozata nyomán az egész ország lelkesedése és hősi lendülete megkezdte a dunapentelei síkságon az első szocialista város alapjainak lerakását. A Szovjetunió baráti támogatása és a magyar munkáskéz tereintő összefogása nagyszerű gyümölcsöt érlelt. A hajdani kukoricaíöldek helyén ma már büszkén magasodik nagy békeművünk: Sztálinváros. Az új város megteremtésének nagy munkájából a magyar ifjúság is nagy részt vállalt. Ott voltak fiataljaink a térdigérő sártengerben az alapok lerakásánál. A DlSZ-tábor lakóinak termékeny, lelkes munkáját dalok örökítették meg és a felépült város kohászai, építőmunkásai, értelmiségi dolgozói torában a sztálinvárosi hagyományokhoz méltóan állnak helyt a fiatalok ma ls. Ifjúmunkások! DlSZ-fiatalok! Most Sztálinvárosba hívunk Benneteket! A munka ünnepének napjaiban Sztálinvárosban külön örömet jelent, hogy terveink kiteljesedését és jövőnk nagyszerű távlatainak e fényes bizonyítékát: Sztálinvárost ötéves születésnapján köszönthetjük. Üdvözöljük együtt: emlékezzünk e napokban az elmúlt öt év harcos hétköznapjaira é9 merítsünk erőt az elkövetkezendő évek szorgos alkotómunkájához. Az évforduló aliialmából április 30-tól május 2-ig ünnepi vásárt és kiállítást rendezünk, melynek minden napját színvonalas kulturális és sportrendezvények teszik még gazdagabbá. Gyertek el, tegyetek egy minden bizonnyal szép kirándulást az ifjú városba, melynek bölcsőjénél Ti is ott álltatok. A DISZ Sztálinvárosi Bizottsága Kulfurális seregszemle á Juhász Gyula Kultúrházban Április 24-én a reggeli órákban nagyon sok fiatal sürgött a Közalkalmazottak Juhász Gyula Kultúrotthona körül: a Tanítónőképző 120 tagú énekkara. Amikor Mlhálka György tanár intésére felcsendültek az üde fiatal hangok, a hideg termet a tavasz melegsége járta át.. Fegyelmezetten, kristálytisztán énekeltek jövendő pedagógusaink. Egymásután csendültek fel ajkukon Monteverdl, Brahms, Kodály és Bartók alkotásai. A kisszámú közönség igen meleg ünneplésben részesítette e lelkes, kiváló énekkart. A tanítónőképző énekkara után az Orvostudományi Egyetem kamarakórusa lépett fel Szécsi József vezénylejével. Szépen énekeltek praekJasszikus számokat, de jobban és tömörebben szólt Bárdos: Dana dana című műve. Kár azonban, hogy ekkora létszámmal Liszt; Ünnepi dalára vállalkoztak. Ezután az Űjszegedi KenderLenszövő Vállalat énekkara lépett a színre. Számai közül különösen Bárdos: 7 kurta kórus ctmű műve tetszett pontos kidolgozottságával és remek, lendületes előadásával. Verdi: Cigánykórusa 19 nagy sikert aratott. Meg tiell állapítani, hogy ez az énekkar az utóbbi időben szépen fejlődik, megérződik az előadásokon Kertész Lajos karnagy gondos munkája. A Szegedi Kendergyár énekkara különösen a közkedvelt "Néger dal«-lal aratott nagy sikert. Elmondhatjuk, hogy az énekkari seregszemle műsorpolitika és előadás szempontjából sikerült. Meg kell említenünk, hogy nyolc bejelentett énekkarból csak négy jelent meg. Ez szervezési hiba. Ez a hiba annál súlyosabb, hogy a távollétével tüntető négy kórusból három ifjúsági. Külön kell megemlékeznünk a zenei tar okról. A Tanítónőképző zenekara szerepelt délután elsőnek. Haydn egyik zongoraszámát dolgozta fel zenekarra Körfi End re. Azt javasoljuk, hogy inkább meglévő zenekari számokat tanuljon meg az egyébként lelkes és jóképességű zenekar. Az Orvostudományi Egyetem népi zenekara pontos, kidolgozott játékával tűnt ki. Kár, hogy népdalcsokor nem szeropelt a műsorukon. A legnagyobb sikert kétségtelenül az Orvostudományi Egyetem citerazenekara ért el. Jó érzékkel muzsikáltak, ügyesen állították össze műsorukat. A Szegedi Ruhagyár és az Űjszegedi Kendergyár szalonzenekara fejezte be a műsort. Mindkét zenekar jóképességü tagokból áll, s vezetőik jó szakmai irányítása alatt szép sikerrel szerepelt. Néhány szót kell szólnunk arról, hogy milyen lehetett volna ez a seregszemle. A középiskolások a Tanítónőképző kivételével teljesen hiányoztak, de hiányoztak az általános iskolák is, pedig tudomásunk szerint többen szívesen résztvettek volna a Mindenütt befejeződött a szőlő nyitása és metszése A szeszélyes tavaszi időjárás nem kedvezett a szőlőmunkáknak. A szőlőbirtokos termelőszövetkezetek és egyénileg ' gazdálkodók kihasználva a melegebb napokat, befejezték már a szőlők nyitását és metszését, A szakemberek megállapítása szerint a szőlők jól teleltek. Jelentős eredmény, hogy az eddigi felmérésije szerint az ország szőlőterületének húsz százalékát megtrágyáztál:. Az utóbbi napokban számos helyen megkezdték a szőlőtelepítést, ... seregszemlén. Jobb és időben történő szervezéssel az öntevékeny üzemi csoportok ls nagyobb számban jelentek volna meg. Mennyivel színesebb és gazdagabb lett volna így a műsor! — Waidmaiin — nagy mérleget, meg a 3 méteres kanalat, amelyet a májusi felvonuláson ugyancsak munkájuk jelképeként akarnak vinni. Táblákkal, transzparensekkel vonulnak Újszegedre a dolgozók, élén a munkaverseny legjobbjaival, A vállálatnak most épül az új üzemrésze, amely akadályozza azt, hogy az épület homlokzatát is feldíszítsék az ünnepre. Már költözködnek az új irodákba, amelyeket az ünnepekhez méltóan feldíszítenek. • Az Autójavító Vállalat vörös, piros, fehér, zöld és kék zásílókat vásárolt, hogy a dolgozók azokkal vonulhassanak át a hídon Újszegedre. Egy hordozható kaput készítenek az üzemben, amelynek az egyik oldalán személykocsi a másikon pedig teherkocsi díszeleg: ezalatt lépkednek majd a munkaversenyben legjobb eredményt elért kiváló dolgozók, sztahanovisták, fiatalok. Táblákra is felírják a munkaverseny győzteseinek neveit, eredményeit. Az üzem épületét kívülről is dekorálják. A Tolbuchln sugárútog transzparenst is kifeszítenek, hogy külsőségekben is tükrözze a dekoráció a munkások nagy ünnepét. Meghívták a felvonulásra az üzem által patronált zsombói Béke TSZ képviselőit és a vállalat dolgozói hozzátartozóikkal együtt vonulnak május 1-én Újszegedre, ahol a felállított sátorban vigadunk: halpaprikás lesz ebédre, hozzá pedig jóízű bor. A Vasöntöde dolgozói is lelkesen készülnek. Május 1-én korán reggel az üzem zenekara a munkaverseny legjobbjait zenés ébresztővel köszönti. Nagyon ötletes lesz a Vasöntöde dolgozóinak jelképes felvonulása: egy gépkocsira kisméretű vasolvasztó kemencét, kúpolót helyeznek el és szikrázó vörös folyadékkal öntenek is. A pótkocsin a formázok mutatják be munkájukat. A gépkocsikat feldíszítik, zászlókat, transzparenseket, arckép-plakátokat visznek és olyan feliratokat, amely munkájuk eredményét, további tettrekészségüket tükrözik. A menet élén az üzem dolgozóinak 10 éves gyermekei haladnak, akik már szabad hazában születtek. Dankó Pista a Fölsővdrosou „A szegedi kertek alatt ..hangzik a régi nóta, üanlcó-nóta a Móra Kultúrotthonban, pedig bizony régen járt Dankó Pista dallamokat pedzve hegedűjén a szegedi kertek alatt. De most Suki Dezső zenekara visszaidézi őt a dalain át, » a közönség, nagy közönség a zsúfolt kultúrotthonban meszstenézö, szinte átszellemült szemekkel figyel és hallgatja a régi dallamokat. Egyik-másik asszonyszemély talán nem ragadtatja el enynyirc magát 'a zenétől, hanem a színpadon éneklő barátnéjdt vagy ismerősét nézi, meri, hát a nőknek még a „Szegedében szokása a leánynak ..." h uncutkodó sorainál is érdekesebb a — kosztüm viselet. Pedig meg kell adni, Decsky Balázs jól Cszszeválogaíta a nótákat, hogy bemutassa Dankó Pistát, s eleven, ötletes összekötoszövega is a számok között, melyet lí'éber János mond el. Karaktert ad a műsornak ez a konferanszié, nemcsak ahogy beállítja Dankót és dalait, hanem már eleinte, amint a kultilrcsoport énekeseit — Dodolai Bclánét, Góg Józsefnél, Lőrlncz Bélúnét, Halmi Gyulát Haraszti Bélái, ördögh Józsefet cs Tiszavári Sándort — bemutatta. Feltétlenül jó volt dz is, hogy dal-est előtt Csongor Győző múzeológus ismertette Dankó éleiét, művészetét, s ezzel meghatározta a dalkÖUO és művei helyét az emberek felfogásában, mielőtt azok befogadták volna a nótákat, néhányan fán többé-kevésbé ízlés, érzék, gondolati emóciók nélkül. Csongor Győző kimondta, ami meghatározta e műsor irányát: a „jazzband rikoltó összeviszszasága" helyett magyar, a népi forrásból merítő melódiákat zsongani a fülekbe, így finomítva érzékenységüket még szebb szépségek iránt. Ez tehát e dalest érdeme, melyen Suki Dezső zenekara hójáról rezdülnek Dankó dallamai. <n - c) vofel