Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-03 / 79. szám

PILAG~ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! üti MMYARORSZÁ AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 79. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1955. április 3. A SZABADSÁG ÉS A HALA ÜNNEPEN Irta: NÉMETH KAROLY, az MDP Csongrádmegyei Bizottságának első titkára felszabadulásunk, a sza­badság és a hála ünne­pén idézzük fel egy pillanat­ra a tíz év előtti multat: Év­századokon át osztrák csá­szárok, nagy urak, bankárok, gyárosok és martalócaik, csendőrök, szolgabírák, jegy­zők ültek a nép nyakán. Az éhség, a szolgasors, a szé­gyen és megalázottság képei merülnek fel emlékezetünk­ben. A nemzetvesztő fasiszta banda rémuralma, vérbefoj­tott szabadságküzdelmek után a reakció sötét erőinek tobzódása, ez volt a mult. Nem felejtheti el megyénk dolgozó népe soha a Simkó főispánok, a Kokron-gyáro­sok, Lázár főtanácsosok és földbirtokosok gyűlölt ural­mát. Emlékezzünk rá, hogy jobban szeressük a boldog jelent, hogy a dolgozó em­bert megalázó multat szí­vünkből gyűlöljük, hogy erőnket nem kímélve épít­sük a boldog szocialista jö­vőt. A II. világháború évei alatt a nemzetáruló uralkodó osztályok tovább taszították a nyomor és a pusztulás felé a nemzetet. Az ország a né­met militarizmus katona­csizmáitól megtiporva, nyi­las rémuralom alatt nyögött. A fasiszta rablóháborúban négyszázezer magyar dolgo­zó idegen érdekekért való feláldozása, a nép, az ország gazdagságának kifosztása, 35 milliárdnyi aranypengőre te­hető károsodása, nemzeti függetlenségünk elvesztése, ez volt a mult. Történelmünk legválsá­gosabb korszakából nem sa­ját erőnk, hanem a szabad­ságszerető népek legnagyobb barátja és gyámolítója, a nagy Szovjetunió szabadított ki minket. Tíz éve szabadult fel hazánk. A dicsőséges Szovjet Hadsereg ma tíz éve érte el hazánk nyugati hatá­rait és a hitleristák, utolsó csatlósaikkal, a magyar fa­sisztákkal együtt, kitakarod­tak az országból. Az évszá­zadok multából is eleven em­lékű függetlenségi- és sza­bsdságtörekvéseiben, hősi harcaiban magárahagyatott és mindig elbukott magyar nép történetében sorsfordu­lat következett be. 1945. áp­rilis 4-vel szabaddá vált a magyar nép és kitárult előt­te a nemzeti felemelkedés, az emberi haladás, a társa­dalmi átalakulás kapuja; új kor köszöntött reánk. 17 gy évtized multán ismét hálatelt 6zíwei gondo­lunk a Szovjetunióra, a di­csőséges Szovjet Hadseregre. Kegyelettel emlékezünk a szovjet hősökre, a nagy szov­jet nép fiaira és leányaira, akik legdrágább kincsüket; életüket áldozták a ml sza­badságunkért a fasiszta zsar­nokság ellen folyó harcokban El nem múló hála érzése töl­ti el szívünket a szovjet nép hősi harcainak vezetője és lelkesítője, nagy példaké­pünk: a Szovjetunió Kom­munista Pártja iránt. A ma­gyar nép, megyénk lakossá­ga, sohasem fogja elfeledni, hogy sokat szenvedett drága hazánkat a Szovjet Hadsereg hős katonái szabadították fel, hogy az országot a hábo­rú poklából ők vezették a béke útjára. Benjámin Lász­ló, a költő így énekelte meg szabadságunk adományozó­ját* a felszabadító Vörös Hadsereget és társat: Sztálin elv­„A Vörös Hadsereg nyomán az élet derűje int: a vig szabadságot tanulják fiaink, lányaink, — munka dicséri, zengi ének a népek seregét s a népek vezérét, nagy Sztálint." A felszabadulás ünnepén felújítjuk fogadalmunkat: Soha, 6oha egy tapodtat sem engedünk abból a testvéri barátságból, amely bennün­ket a nagy Szovjetunióhoz fűz. Aki forrón szereti hazá­ját, akinek számára a nem­zet sorsa drága, minden mó­don erősíti a magyar—szov­jet barátságot, amely minden magyar hazafi számára szent és örök. A felszabadulás után két út állt nyitva népünk előtt; kinőhetett újra a ro­mokból az úri világ, de kinő­hetett a nép országa is. Di­csőség hős munkásosztá­lyunknak, dolgozó népünk­nek, hogy pártunkkal az élen a nép országát építette fel, hogy visszavonhatatlanul a szocializmus építésének út­jára vezette a dolgozó népet. Ezer éven át az uraké volt az ország gazdagsága, az urak gazdagsága mellett pe­dig nincstelen milliók nyo­morogtak. A párt, a kommu­nisták azt mondták: a föld méhének kincsei, a gyárak, bankok, a közlekedés, min­den, ami a jólét megterem­tését, a termelést szolgálja, minden, amit a nép alkotott, legyen a népé. „Tiéd az or­szág, magadnak építed" adta ki a jelszót a párt, és öntu­datra ébredt népünk saját hazájában megnyitotta az új országépítés korszakát. A Kokron-féle kötszövöttáru gyárban, a szegedi kenderfel­dolgozó üzemekben. a Makói Gépgyárban és a többi gyá­rakban, már nem a lenézett, a munkanélküliségtől meg­gyötört munkás rabszolgák dolgoznak, hanem szabad emberek. A hatalom birto­kosai; hős munkásosztályunk fiai és leányai. Felszabadult népünk sajátjában, magának termeli az élet javait. Hazánk tíz esztendővel ez­előtt Európa elmaradott or­szágainak sorába tartozott, ki voltunk szolgáltatva a kül­földi imperialista hatalmak­nak, melyek gyarmati sor­ban tartották az országot. Országunk azóta fejlett ipari országgá vált. A felszabadu­lás előttinél háromszor na­gyobb az ipari termelés. A nehéz munkafolyamatok gépesítése, a modern techni­ka a felszabadult nép alko­tásai. Űj üzemeket hozott létre és állított a népjólét emelésének szolgálatába a felszabadult magyar nép. Sztálinváros, Inota, Komló — megyénkben a Textilmű­vek, a Mérleggyár, a gépja­vító és a többi új üzemek — büszke alkotásaink. De nem­csak új üzemek épültek; bennük új nép, új emberek formálódtak az elmúlt tíz esztendő alatt. Kiváló mun­kások, férfiak és nők veze­tik a nép tulajdonává lett üzemeiket, olyanok, mint Kri­zsán Ferenc a Szegedi Juta, Patai Sándorné a Szentesi Baromfifeldolgozó. Nagy­györgy Mária a Szegedi Ken­der igazgatója. G zocialista iparunk ha­^ talmas eredményeinek kiapadhatatlan forrása az az új viszony, amely munkás­osztályunkat saját munkájá­hoz fűzi. A munka becsület és dicsőség dolgává vált. Mióta a magyar munkás sa­játjában dolgozik, ez az új viszony egyre erősödik me­gyénk munkásainak körében is. A szocialista munkaver­seny évről évre szélesedik, egyre több azoknak a száma, akik a verseny során kiváló dolgozókká, sztahanovisták­ká válnak. Sokan ismerik Dér Sándor nevét, aki me­gyénkben kapta meg a „Szo­cialista Munka Hőse" kitün­tetést. Ismerjük Molnár Andrást, a Magyar Kender kiváló műszaki dolgozóját, Nagy Sándort, a Textilmű­vek főmérnökét, Kálmán Etelt, a Textilművek sztaha­novistáját és száz meg ezer társukat. Ök a mi büszkesé­geink, a szocializmus élhar­cosai. ők az állandó előreha­ladás ösztönzői, a fegyelme­zett munka megtestesítői. Tíz esztendő hősi harcai, kivívott győzelmeink arra köteleznek bennünket, hogy továbberősítsük minden erőnkkel fejlesszük szocia­lista iparunkat. Szocialista iparunk, benne a nehézipar elsődleges fejlesztése, to­vábbra is előrehaladásunk alapja. Csak ezen az úton kaphat a mezőgazdaság egy­re több és korszerűbb gépet, csak ezen az úton tudjuk fej­leszteni a közszükségletre gyártó iparágakat, csak a nehézipar fejlesztésével tud több motorkerékpárt, kerék­párt, ruhát, cipőt és más fo­gyasztási cikket adni a nép­gazdaság a lakosság ellátá­sára. Ez azonban nem elég. Szaoadságunk második évti­zedének küszöbén tegyen minden dolgozó fogadalmat, 'hogy minden tudásával szüntelenül emeli a munka termelékenységét, csökkenti a termékek önköltségét, ja­vítja a gyártmányok minősé­gét. Nem kétséges, hogy me­gyénk dolgozói felszabadulá­sunk 10. évfordulóján a tő­kés mult ellen, a szocializ­mus mellett, az elmaradott­ság ellen, a felemelkedés, az öntudatos fegyelmezett mun­ka mellett foglalnak állást. Mi sem bizonyítja ezt job­ban, mint a felszabadulási munkaverseny példátlan ere­je. Ez a munkaverseny nép­szavazással ér fel a párt po­litikája mellett. A város és a falu dolgozói nem szavak­ban, hanem két kezük nagy­szerű munkájával fejezik ki hűségüket a hazához, a népi demokráciához. A megyében még soha ennyi dolgozó nem ajánlotta fel, hogy április 4-e tiszteletére megjavítja mun­káját. Soha még nem csa­pott olyan magasra a szocia­lista munkaverseny lángja, mint most, a szabad tíz esz­tendő emlékezetére. Hazafias népmozgalom ez, hatalmas tüntetés a szocializmus, a béke ügye mellett. A mi szép hazánkban ezer éven át a parasz­toké volt a robot, a munka, a nélkülözés, az uraké a jó­lét, a föld termése. A párt azt mondta: legyen azé a föld, aki megműveli. A mun­kások testvéri támogatásá­val, a dolgozó parasztok új honfoglalásra indultak. Me­gyénkben, Pusztaszeren, ütötték földbe először az úri nagybirtok sorsát megpecsé­telő földosztó karókat. Ura­dalmi cselédek, kubikosok, szegényparasztok gazdává váltak a Pallaviciniek negy­venezer holdján, a Károlyi­ak nagymágocsi, batidai, fel­győi és többi nagybirtokain. Csongrád megye dúsan ter­mő földje, a szőlők és mezők termése, a munka gyümöl­cse, azoké lett, akik veríté­keztek érte. Az elmúlt tíz­esztendő alatt megteremtet­tük a lehetőségét, hogy a dolgozó parasztság, saját el­határozásából, önként, a szö­vetkezés, a társasgazdálkodás útjára lépjen. Ez a dolgozó parasztság számára az egye­dül járható útja a mezőgaz­daság fellendítésének, a tar­tós jólét megteremtésének. Megyénkben eddig közel 14 ezer dolgozó paraszt válasz­totta ezt az utat. A megye ma még egyénileg dolgozó parasztsága előtt már olyan jó példák állhatnak a szö­vetkezés előnyeiről, mint a makói Úttörő TSZ. Itt az el­múlt évben, a Munka Ér­demrenddel kitüntetett Má­gori Sándor elnök vezetésé­vel közel ötven forintot osz­tottak egy munkaegységre. Valljuk, hogy a szövetkezés a parasztság felemelkedésé­nek egyetlen helyes útja. A párt és a kormány azonban továbbra is támogatja mind­azzal az egyénileg dolgozó parasztságot, aminek segít­ségével termelését fokozhat­ja, jövedelmét növelheti. Ezt tettük eddig és ezt t'esz­szük azután is. Megyénk 19 gépállomásá­nak sokszáz traktora és szak­embere a szövetkezetek mel­lett segíti az egyénileg dol­gozó parasztságot is aoban, hogy kultúráltan tudjanak gazdálkodni. Ezek után jog­gal állapíthatjuk meg fel­szabadulásunk tizedik évfor­dulóján, hogy a nyomorban tengődő magyar falu a fel­emelkedés útjára lépett, dol­gozó parasztságunk többsége mentesült a megélhetés gyötrő gondjaitól, jól él, szé­pen ruházkodik, a magyar paraszt olyat adhat gyerme­kének, ami neki nem jutha­tott osztályrészül, iskoláztat­ja fiait, leányait. Nem „bü­dös paraszt" többé a föld kérgeskezű, szorgos népa, hanem szövetségesével és ve­zetőjével, a munkásosztály­lyal együtt, a hatalom birto­kosa. A falun is tettekkel erősítik szabad hazájukat. A munkának egyre több olyan falusi hőse dolgozik a megye szántóföldjein, mint Kazi István pusztamérgesi, Hor­váth Béláné árpádhalmi traktorosok és sok més tár­suk. Egyre több az olyan egyénileg dolgozó parasztok száma, mint a szegvári Szarvas László, aki a haza javára és a maga hasznára példásan műveli földjét, tel­jesíti az állammal szembeni kötelezettségét és évről év­re többet termel és több ál­latot tart. 17 gy évezreden át tudat­lanságban, sötétségben tartották a népet az urak. A párt azt mondta: a mű­veltség a kultúra legyen a tömegeké. Legyen a szocia­lista jövő minden jóléte és boldogsága azoké, akik meg­szenvedtek érte, akik építik ezt a jövőt. A magyar nép, megyénk lakossága is birto­kába jutott a kulturális gaz­dagságnak, mely minden munkás és paraszt számára szabadon hozzáférhetővé vált. Üj értelmet kapott a néphez hű értelmiség, a tu­dományok művelőinek mun­kája is. A társadalom meg­Éljen április 4. — hazánk felszabadulásának 10. évfordulója A felszabadulási verseny lendületével előre új eredményekért A ruhagyáriak újabb vállalása és felhívása az üzemekhez Szombaton este a Ruha­gyár dolgozói ünnepségre gyűltek össze. Az ünnepsé­gen Bujdosi Pálné azt java­solta, hogy folytassák a ver­senyt és új sikerekkel ké­szüljenek május l-re. Meg­született az újabb vállalás: A vállalás: 1. Második negyedévi „fe­szített" tervünket 100J száza­lékra teljesítjük. Május I. tiszteletére áprilisi tervünk­nek 100.8 százalékra teszünk eleget. Ezt úgy érjük el: a) A termelékenységet a januári és februári tényszá­mokhoz viszonyítva 2 száza­lékkal emeljük• Ezért 'jobban végezzük az „átállásokat", s a szalagoknak biztosítjuk a folyamatosabb munkát. b) Megszilárdítjuk a mun­kafegyelmet a népnevelő­munka megjavításával. Az igazolatlan mulasztást a po­litikai munka segítségével az első negyedévhez viszonyítva 10 százalékkal csökkentjük. 2. Vállaljuk, hogy 99.2 szá­zalékban első osztályú árut gyártunk. Ezért a belső mi­nőségi ellenőrzést it meg­szigorítjuk. 3. A szocialista tulajdoni legjobb védelméért új szerv* zési intézkedést vezetünk b+ A tételegyüttartás kiszélesítés sével gyártmányaink üzemen belüli rendezett mozgatását is jól biztosítjuk, l. Tervezett önköltségün­ket a második negyedévben 0.2 százalékkal csökkentjük. Ezért anyagnormáinkat fe­lülvizsgáljuk, új felfektetési és végbeosztási rendszert al­kalmazunk, f megszilárdítjuk a kellék-elszámolást. Az anyag megtakarít ásók­ért a dolgozók részére cél­jutalmat tüzünk ki. ígérjük, hogy 160.000 forint értékű anyagot takarítunk meg. Gyárunk dolgozói várjak a szegedi üzemek csatlakozását, ehhez a versenyhez. Kívá­nunk a II, negyedévben min­den dolgozó társunknak jó munkát, jó egészséget és sok új sikert. becsülése övezi az új mun­kás és paraszt származású értelmiséget, amely a régi értelmiséggel együtt népünk haladásának fáradhatatlan, harcos, művelt rétege. Büsz­kék vagyunk a munkásgye­rekből Sztálin- és Kossuth­díjas íróvá lett Nagy Sán­dorra, a szegedi egyeteme­ken Kukán Ferencre, Kiss Árpádra, Fodor Gáborra, velük együtt mind a tizenkét Kossuth-díjas tudósunkra, s a tudomány, a művészet, a kultúra többi élenjáró mű­velőire. A kommunisták azt mond­ták, vessünk véget az úri erőszaknak, a kizsákmányo­lásnak és a szolgaságnak. Legyen az állam a nép álla­ma, a hatalom a nép hatal­ma. Népünk követte a kom­munisták szavát, létrehozta a haza szolgálatára, a béke védelmére fegyveres erejét. Néphadseregünket és rendőr­ségünket. Április 4-én, ha­zánk fővárosában, szemtanú­ja lehet barát és ellenság, hogy olyan néphadseregünk nőtt fel az elmúlt évek so­rán. mely öntudatos fegyel­mével és jó fegyverzetével méltó fegyvertársa példaké­pének. a hős Szovjet Hadse­regnek, a szocialista tábor hadseregeinek. Csongrád me­gye dolgozó népe, apák és anyák mindannyian büszkén nézünk katona és tiszt fia­inkra, igaz ügyünk védelme­zőire, a béke hadseregére. Az elmúlt évek, de külö­nösen az utóbbi hónapok ta­pasztalatai meggyőzték ha­zánk minden igaz fiát arról, hogy fokozni kell ébersé­günket, állandóan résen kell állni a külső és belső ellen­ség minden mesterkedésének leleplezésére. Az elmúlt egy évtized során megszületett a nép állama. Immár maga in­tézi sorsát, megszabadult jogfosztottságától a nép. A maga fajtájából választotta a tanácsok tagságát és veze­tőit a tanácsok élére. Köztük olyanokat, mint Papp Sán­dor a megyei, Pálinkás Mi­hály a Szentes járási. Nagy József a székkutasi, Kere­kes János a kiskundorozsmai községi tanácselnökök, akik a munkásnép józan eszével, a dolgozók érdekében, a ha és felelőségteljes muakáju­kat. 17 gy évtized telt el csu­pán 1945. április 4-étől 1955. április 4-éig, de népünk történelmének olyan évtize­de volt ez, melynek jelentő­ségét évszázadokkal kell mérni. íme tíz esztendő mér­lege: háborús romok helyén virágzó, szabad élet, urak országából dolgozók hazája. Lehetővé vált ez azzal, hogy 1945-ben olyan sziklaszilárd erő állott dolgozó népünk élére, mint a harcok tüzében acélossá edzett Magyar Kom­munista Párt. Szívünk egész melegével köszöntjük ezen a napon a párt régi harcosait, akik itt a megyében is min­den nehézséggel, üldözéssel dacolva ébren tartották, erő­sítették népünkben a szabad­ság iránti vágya', az elnyo­mókkal szembeni gyűlöletet, az új haza, a szocialista ha­za szeretetét. Török Antal. Karácsonyi Ferenc, Tömbére Imre. Borsi János és rajtuk keresztül a munkásmozga­lom többi régi hareosa fo­gadja ezen a napon az ifjabb nemzedék megbecsülését a nemzet érdekében kifejtett áldozatos munkásságukért. A felszabadulás tizedik év­fordulójának ünnepi pillana­taiban sem szabad elfelejte­ni, hogy a párt Központi Ve­zetőségének márciusi hatá­rozatában megjelölt célok eléréséért — melyeket egész dolgozó népünk magáénak vall — nagy munkát kell még elvégeznünk. Termel­jünk többet, jobbat, olcsób­ban és jó minőségben. Tel­jesítse mindenki a maga posztján a hazával szembeni kötelezettségeit. Folyjon fe­gyelmezett munka az üze­mekben, a szántóföldeken és a hivatalokban egyaránt. jVem kétséges, hogy az előttünk álló feladato­kat megyénk dolgozó népe is meg akarja és meg is fog­ja oldani. Népünk egysége felszabadulásunk tizedik év­fordulóján szilárd és törhe­tetlen. Egységesen követik győzelmeink szervezőjét, a Magyar Dolgozók Pártját. Legyen megyénk dolgozói­nak fogadalma szabad ha­zánk új évtizedének kezde­tén: Örök barátságban a Szovjetunióval, felépítjük za javára végzik megtisztelő 1 szocialista hazánkat,

Next

/
Thumbnails
Contents