Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-19 / 91. szám
Kedd. 1955. április 19. 0 ELMB gysrorszao Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról). egymás mellett élésének alapelvére épül, de a leghatározottabban elutasítja az pitalista országok agresszív köreinek különböző beavatkozását népi demokráciánk belügyeibe, és a legmélyebben elítéli az imperialista Egyesült Államok és más ka- körök háborús politikáját. Erősítjük a párt és a munkásosztály vezetőszerepét Tisztelt Országgyűlés! Hazánk tíz esztendővel ezelőtt a Szovjetunió segítségével nyerte el szabadságát és függetlenségét, a szovjet hadsereg teremtette meg a lehetőséget a tőkés és földbirtokos iga lerázására, a népi demokratikus rendszer, a népi Magyarország létrehozására. A magyar nép a párt és a munkásosztály vezetésével élt ezzel a lehetőséggel és élvezve a Szovjetunió és a népi demokráciák állandó támogatását, hazánkban erös népi hatalmat hozott létre. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa és Központi Vezetőségének határozatai világos utat mutatnak népi demokratikus rendszerünk további erősítésére. A Magyar Népköztársaság kormányának egész tevékenysége arra fog irányulni, hogy a munkásosztály hatalmát, népi hatalmunkat továbbfejlessze. E cél érdekében erősítjük a párt és a munkásosztály vezetőszerpét, tovább szilárdítjuk a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, fejlesztve a nehézipart, tovább folytatjuk a szocialista iparosítás politikáját, növeljük erőfeszítéseinket a mezőgazdasági termelés fellendítésére és «— nileg gazdálkodó dolgozó parasztságot —erőteljesen támogatjuk a dolgozó parasztság felemelkedésének egyedül járható útját jelentő szövetkezeti mozgalmat. Népgazdaságunk fejlesztésével szilárd gazdasági alapot teremtünk a népjólét emelésére és honvédelmünk további erősítésére. Biztos vagyok abban, hogy kormányunknak ezeket a célkitűzéseit 1— amelyeknek pártunk politikája az alapja — egységesen magáévá teszi az országgyűlés. (Taps.) Szilárd meggyőződésem, hogy ezeknek a feladatoknak végrehajtását támogatja a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége és az összes többi tömegszervezet. Az egész magyar dolgozó nép lelkesedéssel vesz részt ezeknek a feladatoknak a végrehajtásában, mert ezek országunk felemelkedését, hazánk felvirágoztatását célozzák. A magyar nép nagy bizakodással lép felszabadulásunk második évtizedébe. Tudja, hogy nőnek a béke és a haladás erői, amelyeknek felszabadulásunkat és szabad életünk első tíz évének minden eredményét köszönhetjük. Ma már ezek az erők összehanem hanyagolva el az egyé-sonlíthatalanul nagyobbak, mint a haladásellenes, reakciós erők. Ügy gondolom, hogy az egész országgyűlés és az egész dolgozó nép nevében jelenthetem ki: mindent elkövetünk azért, hogy erőnkhöz és lehetőségeinkhez képest tovább erősítsük a béke és a haladás táborát. (Taps.) Ezeknek a nagy feladatoknak a végrehajtásában, a hazánk további felemelkedéséért folyó lelkesítő munkában az egész nép, a párt és a kormány töretlen egysége az az erő, amely országunkban biztos záloga sikereinknek és ügyünk győzelmének! Hegedűs András nagy tapssal fogadott beszéde után Rónai Sándor bejelentette, hogy Mekis József elvtárstól levél érkezett, amelyben a Minisztertanács elnökének helyettesévé történt megválasztása következtében az országgyűlés alelnöki tisztségéről lemond. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette és az országgyűlés alelnöki tisztségére egyhangúlag Vass Istvánné képviselőt választotta meg. Rónai Sándor javaslatára végül betöltötték a megüresedett bizottsági helyeket. Rónai Sándor javaslatára az országgyűlés legközelebbi ülését április 19-én, kedden délelőtt 10 órakor tartják és annak napirendjére az 1955. évi költségvetés tárgyalását tűzték ki. A költségvetés általános és tárcánkinti vitáját az országgyűlés együttesen folytatja le és vele együtt tárgyalja a költségvetési törvényt, valamint az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést Ünnepségek Szegeden Lenin születésének 85. évfordulóján Vlagyimir Hjics Lenin születésének közelgő 85. évfordulójára készülnek az MSZT-szervezetek. Több szegedi és járási MSZT alapszervezetben "Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog" címmel filmvetítéssel egybekötött előadást rendeznek. Az előadásokon, amelyek Lenin életéről szólnak, több helyen megjelennek és felszólalnak azok a kommunisták, akik részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban. A megye több filmszínházában Lenin életével kapcsolatos filmeket mutatnak be. A szegedi mozikban péntekeix a korai előadások előtt emlékeznek meg az évfordulóról. A DISZ Városi Bizottsága központi ünnepélyt rendez a Juhász Gyula kultúrotthonban. Az ünnepély nem szerdán — mint ahogyan eredetileg terveztek —hanem pénteken este 7 órai kezdettel lesz. Itt Kuszin Miklós, a DISZ Csongrád megyei Bizottságának titkára mond beszédet, majd gazdag kultúrműsor következik. A járás több községében emlékestet rendeznek a DISZ alapszervezetek, ahol előadást tartanak Lenin ifjúságáról. A DISZ-szervezetek legjobb szavalói ebből az alkalomból Leninről szóló verseket adnak elő. Több iskolában a Lenint ábrázoló fényképekből tablókat készítenek. A Szegcdi Tudományegyetemen 25-én tartanak emlékünnepséget, itt Mérei Gyula egyetemi tanár ismerteti Lenin életét és forradalmi munkásságát. Pénteken este 8 órakor a TTIT Horváth Mihály utcai klubhelyiségében Csillag Miklós, a szegedi Nemzeti Színház igazgatója tart előadást "Lenin és a művészet" címmel. Felszabadulás! tudományos ülésszak az egyetemen A Szegedi Tudományegyetemen felszabadulásunk 10. évfordulója alkalmából ünnepi tudományos ülészszak lesz. Ennek keretében a Bölcsészettudományi-kar, a Magyar Történelmi Társulat Délalföldi Csoportja és a TTIT történeti szakosztálya közösen két előadást rendez. Gerőné Fazekas Erzsébet, egyetemi tanár, kandidátus „Felszabadulásunk és a demokratikus forradalom erőinek néhány kérdése" címmel tart előadást ma, kedden délután 5 órakor. Gaái Endre tanársegéd „Szeged felszabadulása" címmel holnap, szerdán délután 5 órakor tartja meg előadását. Az előadásokat vita követi. Mindkét ülés színhelye a Tudományegyetem Dugonics •téri központi épületének díszterme. A „Délmagyarország" ma fogadónapot tart Kübekházán A Délmagyarország szerkesztősége ma egésznapos fogadónapot tart Kübekháza községben a Tanácsházán. A fogadónap reggel 8 órakor kezdődik és délután 5 óráig tart. Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, keressék fel panaszaikkal, kérésükkel kiküldött munkatársainkat. — "Utazás Európa fővárosaiban" címmel A. Nagy Miklós főiskolai tanár film vetítéssel egybekötöxt előadást tart ma, kedden este fél 8-kor a postás kultúrotthonban. Belépődíj nincs. — "Hőkezeléssel tartósított konzervek" címmel Kardos Ernő főmérnök tart előadást a Konzervipari Szakosztály rendezésében az MTESZ elő. adótermében ma, kedden délután 4 órakor. A jobboldali párfellenes politika felszámolásához amel Mp Pártunk Központi Vezetősége április 14-1 ülésén megtárgyalta Nagy Imre elvtárs ügyét. Mérlegelve Nagy elvtárs jobboldali opportunista politikájának rendkívül káros következményeit és a március 4-i határozat után továbbra is tanúsított pártellenes magatartását — a Központi Vezetőség úgy határozott, hogy kizárja őt a Politikai Bizottságból, a Központi Vezetőségből és viszs?ahívja minden funkcióból, lelyet a párt bizalma ráiázott. íagy Imre elvtárs, minta Politikai Bizottság tagja és a Minisztertanács elnöke, a szocializmus építésének alapvető kérdéseiben szembefordult a párt politikájával, a marxizmus—leninizmus tanításaival és népünk érdekeivel. Nagy Imre elvtárs elméleti és gyakorlati tevékenysége az épülő szocializmus alappillérei: a párt és a munkásosztály vezető szerepe, a nehézipar fejlesztése, a mezőgazdaság szocialista átalakítása ellen irányult. E párt- és népellenes politika az elmúlt húsz hónap során erősen fékezte a szocializmus építését hazánkban. Ha e jobboldali megalkuvó politika nem ütközött volna pártunk ellenállásába és nem zúzta volna azt szét Központi Vezetőségünk, akkor komoly veszélyt jelenthetett volna népi demokratikus rendszerünkre, a szocializmus ügyére, hazánk szabadNagy elvtárs arra törekedett, hogy fékezze a szocialista építés motorját, a szocialista iparosítást, és különösen a nehézipar fejlesztését. Túlhajtva az 1953 júniusi határozatot, mély helyesen a nehézipar fejlesztési ütemének átmeneti lassítását írta elő <— Nagy Imre a nehézipar visszafejlesztését próbálta elméletileg igazolni és gyakorlatilag kierőszakolni. Mint a Minisztertanács elnöke, a múlt év folyamán leállíttatott olyan, az ország gazdasági fejlődése szempontjából döntő, hazai nyersanyagokat feldolgozó beruházásokat, mint például a sztálinvárosi kokszoló és ércelőkészítő, a rudabányai ércdúsító, a lábatlani cementmű építését. Le akarta állíttatni — bár ez nem sikerült neki Sztálinváros építését teljes egészében, beleértve a nagykohót is. Ellenezte az ajkai timföldgyár építkezésének befejezését, holott ez a gyár is köztudomásúan, ugyancsak hazai nyersanyagot dolgozott fel. Nagy Imre elvtárs mindezzel vétett az egész nép érdeke ellen, mert a nehézipar fejlesztése nélkül tartósan nem lehet emelni az életszínvonalat. Vétett a parasztság érdekei ellen is, mert nehézipar nélkül —• a nagy- és .kisgépek, műtrágya, növényvédő szerek tömege nélkül — nem lehet sem a mezőgazdasági termelés fellendítésének politikáját, sem a falu szocialista átépítését sikeresen végrehajtani. És súlyosan vétett a békés építőmunka érdekei Vidám gyermekka* Vágás, hangos zsivaj fogadja az érkező vendégeket. Uzsonnához készülődnek a kübekházi óvodások. Sorbaállnak, szőke, barna, göndörhajú és simára fésült gyerekek várnak a kézmoJláiöcfatcu a kübekházi óaadákan alatt, szünk sásra• A napközisek set, azután veszünk számára már csészékbe rajta kis biciklit — öntve párolog a finom dicsekszik boldogan, tejeskávé. A többi gye- Az óvónénik — Bús reknek uzsonna-táská- Éva és Tóth Gizella — jukból kerül elö harap- összemosolyognak. Szenivaló. retetlel hallgatják a Étkezéskor néni sza- kicsiket, csodáikodnak a bad beszélgetni. Pedig szép élményeken, együtt örülnek velük a sok — Majd még te- megkezdődik a foglaU hozzá egy keve- kozás. ben Micsik Marika festett. De a többi pajtás nagyobb főzőedényekre, hogy ne kelljen várni az edényekre. A tűzhelyen sajnos nem lehet sütni tésztát. Itt csak fánkot készíthetnek, mást nem. Ezt sürgősen orvosolni kell, hogy az óvoda kis lakóinak vála rend megtartása most éppen nehéz feladat. Minden gyerek egyszerre akarja elmesélni — és immár talán tizedszer — mit hozott a nyuszika, hol járt locsolkodni, hány forintja gyűlt össze, s ki tudja mi minden mondanivalójuk akadna még — éppen uzsonna közben. Balázs Józsika 4 fohúsvéti ajándéknak. A pajtások meguzsonnáztak. Joszt JanTóth Gizi óvónéni — fiatal, mosolygó arcú lány — beszélget a kicsinyekkel, Közben a nagy csoportban szorgos kezek piros-tojást festenek. Komoly arccal hajolnak a fehér rajzlap fölé, amin kis kezük bizonytalan moz- főznek: tarhonya levest is szépen dolgozott• EL tozatosabb lehessen az készültek a „munkák", étlapja. A szülők együla Eva óvónéni minden rajzlapra ráírja a gyermek nevét. Dél van. 'Az óvoda tesen bizonyára meg tudják találni a megoldást. Az épület teljes egékonyháján nagy a sür- szében bővítést kíván, gés-forgás. Rozi néni Kübekháza dolgozó paés Eta néni — a sza- raSztjai ugyanis szívekácsok — finom ebédet sen küldik gyermekci. dulaital húzza végig és zöldbab a festékbe mártott ecse- vagdalt hússal, tel. Alakul a tojás, mes illat tölti csika is komoly szak- jgaz> hogy némelyik inértelemmel hajtja öszsze szalvétáját. Még néhány perc. Benedekné és Laciné „da- minden asztalon piros dus nénik" rendet te- cukortojás látható. Ez kább uborkához hasonlít még, de sebaj! A piros gombfesték mellett remtenek az asztalokon, csoport és a nagy rint 60 fillért gyűjtött csoport tagjai részére össze a locsolkodás külön-külön termekben a szemléltető eszköz. Figyelik a formáját, s lassan felismerhető a tojás alakja. Legszebfőzeléket, Kcllebe a konyhát. Sisteregve sül a hús, nagy fazékban hül a leves. A két szakácsné arca kipirult a tűzhely mellett. Lassan halad a főz/js, mert kevés az edénySzükségük volna legalább még két darab 10 literes lábasra, kisebb ket az óvodába. Eva és Gizi óvónők becsülettel végzik munkájukat. Szívből szeretik a gyermekeket, hivatásuknak élnek. Tudják, hogy feladatuk szép, érzik, hogy oktató, nevelő munkájukat megbecsülik, s ez mindennél többet jelent számukra. ellen is, mert. mindez veszélyeztette épülő szocialista hazánk védelmi képességét, népünk kivívott szabadságát, Káros, jobboldali nézeteket vallott Nagy elvtárs a mezőgazdaság több alapvető kérdésében is. A munkásparaszt szövetségen belül semmibe vette a munkásosztály vezető szerepét és eltorzította e szövetség legfőbb célját, a népi hatalom megerősítését, a szocializmus felépítését a falun. Az 1953 júniusi határozat a termelőszövetkezetek megszilárdítását tette pártunk feladatává. Nagy Imre elvtárs azonban e helyes határozatot visszájára fordította és az 1953 júliusi kormánynyilatkozatától kezdve valósággal zászlót bontott a mezőgazdaság szocialista átszervezése ellen, a termelőszövetkezetekből való kilépés támogatására. Eltorzítva a párt politikáját, mely a termelőszövetkezetek mellett helyesen az egyénileg dolgozó parasztok megsegítését is célul tűzte ki — a gyakorlatban a szövetkezetek háttérbe szorításának és a kulákság támogatásának politikáját űzte. Nagy elvtárs már a termelőszövetkezeti mozgalom megindulásakor azt hirdette, hogy »falun már eltorlaszoltuk a kapitalizmus fejlődésének az útját". A Központi Vezetőség szétzúzta ezeket a kulákmentő és szövetkezetellenes törekvéseket, melyek oda vezettek volna, hogy a falun konzerválódik, sőt erősödik a kapitalizmus, fokozódik a városi és falusi dolgozókat egyaránt sújtó spekuláció, növekszik a városi burzsoázia maradványainak ellenállása, s mindez végső fokon veszélyeztette volna a szocializmus felépítését hazánkban, A szocialista iparosítás és mezőgazdaság-fejlesztés akadályozásával, a szocializmus építése ellen irányuló törekvésekkel szorosan összefüggött, hogy Nagy elvtárs következetesen lazítani, elhomályosítani és háttérbe szorítani igyekezett a párt és a munkásosztály vezető szerepét gazdasági, állami és ideológiai életünk minden területén. Ezi a törekvés legerősebben a Hazafias Népfront kérdésében jelentkezett. A Hazafias Népfront megalakulása és eddigi tevékenysége kedvező visszhangot váltott ki dolgozó népünkben, a parasztság, a kispolgári és értelmiségi rétegek körében, s széles tömegeket ösztönzött a szocializmus építésében való aktívabb részvételre. Mindez igazolja pártunk III. kongresszusán a népfront-politikára vonatkozóan hozott határozat helyességét. Nagy Imre elvtárs azonban, szembefordulva a kongresszus határozatával, a Hazafias Népfrontot nem széleskörű társadalmi mozgalommá, hanem politikai szervezetté akarta alakítani, abban az egyéni tagság bevezetését javasolta, s azt, hogy a párt ne is legyen tagja a népfrontnak. Olyan célokat akart a Hazafias Népfront elé tűzni, amely azt előbb a helyi tanácsok, a DISZ cs a .szakszervezetek, majd a párt fölé helyezte volna. Ma már világos, hogyha csak Nagy elvtárstól és közvetlen támogatóitól függött volna, s ha a Központi Vezetőség idejekorán fel nem figyel és közbe nem lép, a Hazafias Népfront egyébként helyes elgondolásából párt- és DISZ-ellenes, szakszervezetés tanácsellenes, a szocializmus építésével szembeforduló szervezet válhatott volna. Nagy Imre elvtárs hibás, jobboldali nézetei, mint az eddigiekből is kitűnik, nem mai keletűek. Opportunista magatartásának mély, meszsze visszanyúló gyökerei vannak. Hibás, opportunista magatartása miatt a Központi Vezetőség 1949 szeptemberében már egyszer visszahívta a Politikai Bizottságból. A II. pártkongresszus után a Központi Vezetőség Nagy elvtársat újra a Politikai Bizottságba választotta, 1953 júniusában a Minisztertanács elnökének javasolta. A tények azonban azt bizonyítják, hogy Nagy elvtárs nem okult régi hibáiból, sőt az elmúlt húsz hónap alatt hibái még súlyosabbá váltak, összefüggő rendszerré alakultak, s komoly károkat okoztak a pártnak és az országnak. A Központi Vezetőség márciusi határozata elítélte ezeket a hibákat. Megállapította, hogy pártunkban és államunkban a jobboldali nézetek azért válhattak veszélyessé, mert Nagy Imre elvtárs miniszterelnöki tisztségében, beszédeiben, cikkeiben és gyakorlati tevékenységében támogatta a jobboldali nézeteket, sőt elsősorban ő volt ezek hirdetője. Mindezeket mérlegelve, a Központi Vezetőség szervezeti rendszabályokat foganatosított Nagy fmre elvtárssal szemben. Ugyancsak szervezeti intézkedést tett Farkas Mihály elvtárssal szemben is, aki hosszú időn át fő támogatója volt Nagy Imre elvtárs jobboldali politikájának. E határozattal a Központi Vezetőség olyan akadályt hárított el szocialista építésünk útjából, amely közel két év óta gátolta fejlődésünket. Nagy Imre elvtárs esetéből komoly tanulságokat kell levonnia pártunknak. Elsősorban azt, hogy fokozzuk éberségünket. Érvényt kell szerezni pártunk szervezeti szabályzatának, amely kimondja: "A párttag kötelessége, hogy őrködjék a párt ideológiai és szervezeti egysége felett, amely a párt erejének és nagyságának legfőbb feltétele, védje a pártot minden ellenséggé szemben". Ne felejtsük, hogy az ellenség ideológiai befolyása —• mint a jelen esetben is történt — egészen a párt legfelsőbb vezetéséig éreztette hatását. Elvi szilárdsággal, ingadozás nélkül el kell utasítanunk minden pártszerűtlen megnyilvánulást, kommunistához méltatlan, fegyelmezetlen magatartást. Szakadatlan és megalkuvás nélküli ideológiai harcot kell vívnunk a párt politikájától eltérő minden elhajlással, jelen esetben mindenekelőtt a jobboldali veszély ellen. Türelmesen meg kell győzni azokat az elvtársakat, akik jóhiszeműen megtévedtek ugyan, de felismerik, hogy jobboldali nézetek uszályába kerültek és odaadó munkájukkal kijavítják az elkövetett hibákat. Nem tűrhetünk azonban semmilyen ingadozást és passzivitást a párt politikájáért vívott harcban, a III; kongresszus és a Központi Vezetőség márciusi határozatainak végrehajtásában. Nagy elvtárs esete azt bizonyítja, hogy a mi harcokban megedzett dicső pártunk elvi, következetes politikát, marxi—lenini politikát folytat, s személyekre való tekintet nélkül érvényt szerez e politikának. Ezért legyőzhetetlen a mi pártunk, s a párt vezette munkásosztályunk, népünk. A Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatai —< pártunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk hatalmas győzelme. E határozatok ideológiailag és szervezetileg súlyos csapást mértek a párton belüli jobboldali elhajlásra, elsősorban azokra a törekvésekre, melyek a párt és a munkásosztály szerepét akarták csökkenteni. Bármily nagy jelentőségűek is e határozatok — tudnunk kell, hogy e téren még sok a tennivaló. A Központi Vezetőség márciusi határozatára támaszkodva hatalmas elméleti, ideológiai és politikai tömegmunkának kell kibontakoznia. Pártunk szilárd eszmei, politikai és szervezeti egysége, a vezetés és a tagság összeforrottsága és lelkesedése, a párt helyes, világos és határozott politikája megad minden lehetőséget ahhoz, hogy példamutató. fáradságot nem ismerő kommunista munkával mozgósítsuk a munkásosztályt és egész népünket a szocializmus építésének űj feladataira, új győzelmeire (A Szabad Nép 1955 íp. rilis 18-i számából.)