Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-19 / 91. szám
1 VHÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! BÍIHMYAUflRSZÁ AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 91. szám Ara: 50 fillér Kedd. 1955. április 19. % Mai számunkból: Á jobboldali pártellenes politika felszámolásához (3, oldal) Megkezdődött az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezlete (4. oldal) A magyar nép nagy bizakodással lép felszabadulásunk második évtizedébe Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Xz országgyűlés, amelyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának második bekezdése alapján rendes ülésszakra összehívóit, hétfőn délelőt^ 11 órakor megkezdte tanácskozásait. Résztvettek az ülésen a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Gerö Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István Piros László, Malolcsi János, Vég Béla, s a Minisztertanács tagjai. Á diplomáciai páholyokban helyet foglalt több Budapesten akkreditált nagykövet, követ és ügyvivő. Az ülésf Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke emelkedett szólásra. Dobi Istrán elvfárs javaslata ** Tisztelt Országgyűlés! X Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a következő határozati javaslatot terjeszti az országgyűlés elé elfogadás végett: Az országgyűlés Nagy Imre elvtársat, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökét megbízatéea alól felmenti, mivel nem látta el megfelelően a Minisztertanács elnökének tisztét Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Hegycdüs András elvtársat válassza meg. Az országgyűlés Mekis József elvtársat a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettesévé válassza meg. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztett határozati javaslatot fogadja el. (Nagy taps.) Az országgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa javaslatát Nagy Imrének, a Minisztertanács elnöki tisztje alól való felmentéséről, majd egyhangúlag Hegedűs András elvtársat választotta a Minisztertanács elnökévé, Mekis József elvtársat ugyancsak egyhangúlag megválasztotta a Minisztertanács elnökének helyettesévé. Ezután Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára ismertette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának munkáját az országgyűlés két ülésszaka közötti időben. A többi között elmondotta, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a két ülésszak között I elnöke kíván szólni. Hegedűs András elvtárs beszéde 17 ülést tartott, 18 törvényerejű rendeletet alkotott és több fontos határozatot hozott. Különösen jelentős az 1955. évi kilences számú törvényerejű rendelet, amely a Magyarország és Németország közötti hadiállapotot megszünteti. Az országgyűlés a jelentésben foglaltakat tudomásul vette, majd Olt Károly pénzügyminiszter kért szót: Tisztelt Országgyűlés! Beterjesztem az 1955. évi állami költségvetést, valamint a költségvetésről szóló törvényjavaslatot és az 1951. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Kérem az országgyűlés tagjai közötti szétosztásának elrendelését, előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából az országgyűlés gazgasági és pénzügyi bizottsága elé utalását. A beterjesztett költségvetést és költségvetési törvényjavaslatot, mint az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést az országgyűlés előzetes tárgyalás és jelentéstétel végeit kiadta a gazdasági és pénzügyi bizottságnak. Ezután Molnár Erik igazságiigyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság Alkotmánya 24. szakasza új szövegének megállapításáról szóló törvényjavaslatot. A beterjesztett törvényjavaslatot az országgyűlés kinyomtatja és tagjai között szétosztatja. Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadta a jogi bizottságnak. Az elnök .ezután szünetet rendelt el. Szünet után az elnök bejelentette, hogy Hegedűs András, a Minisztertanács olyan iparral, amelynek termelése többszöröse a felszabadulás előttinek és mert mezőgazdaságunkban mindinkább gyökeret ver a termelés szocialista rendje és ez lehetőséget ad a termelőerők gyors fejlesztésére. Pártunk célkitűzéseinek megvalósítását azonban megnehezítik azok a jobboldali opportunista hibák, amelyekre a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége márciusi határozata hívta fel a figyelmet, e amelyek a népgazdaság szinte minden területén jelentkeztek. Az iparban az utóbbi időben a nehézipar fejlesztésének elhanyagolása, a munkafegyelem meglazulása, a termelés nem kielégítő megszervezése és egyéb okok következtében nem nőtt megfelelően a termelés, megtorpant a munka termelékenységének növekedése és sok iparágban növekedett az önköltség. E hibák kiküszöbölése kormányunk legfontosabb, halaszthatatlan feladata. A nehézipar fejlesztése — további gyors fejlődésünk alapja r — Tisztelt _ Országgyűlés! Képviselő Elvtársak! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt köszönetet mondja azért a megtisztelő bizalomért, amelyet irántam a Minisztertanács elnökévé való megválasztásommal tanúsítottak. Teljes erőmmel arra törekszem, hogy népünk javára eredményes munkát végezzek abban a nehéz és felelősségteljes munkakörben, amelyre a Tisztelt Országgyűlés bizalma állított. (Taps.) A Magyar Népköztársaság kormánya egész tevékenységének alapja pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja politikája, amelynek célja a szocializmus alapjainak lerakása, majd felépítése hazánkban, a népgazdaság fejlesztése, a népjólét emelése a tudomány és kultúra felvirágoztatása és honvédelmünk megerősítése. Olyan célok ezek, amelyek lelkesedéssel töltenek el minden becsüleTovábbi gyors felemelkedésünk, egész fejlődésünk érdekéiben a kormánynak mindenekelőtt a nehézipar fejlesztésére kell határozott intézkedéseket tennie. Ez az alapja mind a könnyű- és élelmiszeripari termelés növelésének, mind a mezőgazdasági termelés fellendítésének. Szocialista iparosítás, állandóan fejlődő nehézipar nélkül nem emelkedhet népjólét, nem épülhet a szocializmus. A nehézipar fejlesztésének kulcskérdése az alapanyagipar termelésének fokozása Van szenünk, olajunk, bauxitunk, minden lehetőségünk mégvan az építőanyagipar fejlesztésére is. Hazánk e tekintetben igen nagy lehetőségekkel rendelkezik, amelyekét jelenleg még nem használunk ki megfelelően. Nagyobb gondot kell fordítanunk a minőségi szenek termelésére, szeneink gazdaságosabb felhasználására, elsősorban feldolgozására. E cél érdekében, építjük a sztálinvárosi kokszolót, amelynek első müvét már a jövő évben üzembe helyezzük. Dúsítással és tömörítéssel jobban akarjuk hasznosítani vasérceinket. Tovább építjük a rudabányai ércdúsítót olyan ütemben, hogy legkésőbb 1958-ban üzembe helyezhessük. Hazai bauxitkincsünk lehetőséget nyújt az alumíniumipar lényeges fejlesztésére. 'Az Ipari termelég növeléséhez, a lakosság növekvö igényeinek kielégítéséhez jelentősen növelnünk kell villamosenergiatermelésünket is. Kormányunk megkívánja gyorsítani a tiszapalkonyai erőmű építését úgy, hogy ez az építkezés a második ötéves tervben már befejeződjék. Emellett nagyobb gondot fordítunk a vízienergia kihasználására isAlapanyagiparunk fejlesztése és a baráti államokkal elsősorban a Szovjetunióval való fokozott együttműködés ad lehetőséget arra, hogy gyorsabban növeljük é9 korszerűsítsük a nehézipar motorját, gépiparunkat. Világosan kell látnunk, hogy a műszaki színvonal emelésének kulcskérdése gépiparunk fejlesztése és gyártmányaink korszerűsítése. A magyar ipar az elmúlt években megmutatta, hogy tud jó, a mai technikai színvonalnak megfelelő gépeket gyártani. Gondoljunk csak az újfajta szerszámgépekre, a magánjáró kombájnokra és egyes híradástechnikai gyártmányainkra, az autóbuszra, dömperre, tehergépkocsira, motorkerékpárra, amelyek világszerte jó hírnévnek örvendenek. Nem kétséges, ha a legjobb munkalehetőségeket biztosítjuk azoknak a munkásoknak, műszaki értelmiségieknek, üzemi vezetőknek, akik élenjárnak az új gépek gyártására való áttérésben, akkor meggyorsul népgazdaságunk fejlesztése és új, korszerű gépek egész sorozatával öregbítjük a magyar ipar hírnevét. Nehéziparunk továbbfejlesztésére tehát sok lehetőség van és kormányunk azon lesz, hogy ezeket a lehetőségeket népünk javára jól ki is használjuk. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955. április 14-én ülést tartott. A Központi Vezetőség egyhangúlag a következő határozatot hozta: A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége megállapítja, hogy Nagy Imre elvtárs, úgy is, mint a Poli- opportunista tikai Bizottság tagja, úgy is, megvalósítása kiterjednek a politikai, • gazdasági, a kulturális élet legkülönbözőbb területeire. Nagy elvtárs működése sth lyos kárt okozott pártunknak, népi demokráciánknak, egész szocialista építésünknek. Nagy elvtárs jobboldal, politikájának érdekébea mint a Minisztertanács elnö- pártszerűtlen, pártellenes, ke, olyan politikai nézeteket sőt frakciós módszerekhez képviselt, amelyek éles el- folyamodott, amelyek összelentétben állanak pártunk egyeztethetetlenek a marösszpolitikájával, a munkás- xista—leninista párt fegyeloszlály, a dolgozó paraszt- mével és egységével, ság, a népi demokrácia ér- A Központi Vezetőié* dekeivel. Nagy elvtárs arra mindezért Nagy Imre elvtörekedett, hogy fékezze a társat kizárja a Politikai Biszocialista épités motorját, a szocialista iparosítást, benne különösen a nehézipar fejlesztését, falun pedig a termelőszövetkezeti mozgalmat, a falu szocialista átépítésézottságból, a Központi Vezetőségből, és visszahívja minden funkcióból, amelyet a párt bizalmából viselt. Tekintettel arra, hoty Nagy elvtárs helytelen nének e döntő módját. Igye- zeteit Farkas Mihály elvtárs kezett háttérbe szorítani, el- hosszú ideig támogatta, a homályosítani a párt vezető- Központi Vezetőség őt a Poszerepét, a megkísérelte litikai Bizottságból és a Kö»szembeállítani az állami szer- ponti Vezetőség Titkárságáveket, és részben a Hazafias ból visszahívja, és más párt* Népfrontot is a párttal. Nagy Imre elvtárs mindezzel akadályozta a népjólét emelésének szilárd megalapozását. Nagy Imre elvtárs ezen antimarxista, antileninista, pártellenes nézetei összefüggő rendszert képeznek, és munkával bízza meg. A Központi Vezetőség Kovács István és Mekis József elvtársakat a Politikai Bizottság tagjává. Piros László elvtársat a Politikai Bizottság póttagjává egyhangúlag megválasztotta. tes magyar hazafit, munkást, dolgozó parasztot, néphez hű értelmiségit. Résztvenni ezeknek a feladatoknak végrehajtásában annyit jelent, mint szolgálni népünk fel- A nehézi fejlesztésében emelkedesenek, a szocialista léft eredményekre támaszMagyarország megteremtésé- kodva továbbfejlesztjük nck, a béke védelmének nagy könnyű_ ^ élelmiszeripanemzeti ügyét. runkat. Kormányunk arra A Magyar Dolgozók Párt- törekszik, hogy a könnyű- és ja politikájának végrehajtá- élelmiszeripar minél nasa érdekében kormányunk- gyobb mennyiségben, minél nak figyelmét az előttünk jobb választékban és mrnőálló időszakban a gazdasági ségben termeljen és elégítse kérdések megoldására kell k> a lakosság igenyelt, összpontosítania, mert min- Egész iparunk fejlesztésédenekelőtt tovább kell szilár- ben a termelés növelése, a dítanunk és fejlesztenünk a minőség szakadatlan javítánépgazdaságot, a népjólét sa mellett a termelékenység felemelésőre, a kultúra és emelkedése és az önköltség tudomány fejlesztésére ésném csökkentése az a legfontoutolsósorban honvédelmünk sabb mutató, amellyel álmegerősitésére. lamvezetésünk gazdasági irá» j nyitó munkájának eredméNépgazdasagunk meg tud ryességét mérni akarjuk, felelni a vele szemben támasztott követelményeknek, Csak akkor tudjuk biztosimert fejlett szocialista ipar- tani a népjólét következetes ral és ezen belül komoly j emelését, ha állandóan nönehéziparral rendelkezünk.' vekszik az egy főre jutó lerAz önköltség csökkentése, a termelékenység növelése egész iparunk fejlesztésének alapja melési érték, ha állandóan csökken a termelési költség, ha mind takarékosabban bánunk az anyaggal. A termelékenység emelésére szükség van azért is, mert népgazdaságunk, anyagi és kulturális életszínvonalunk további fejlesztése és honvédelmünk megerősítése érdekében feltétlenül növelnünk kell a szocialista felhalmozást, amelynek jelenlegi mértékével nem lehetünk megelégedve. A munka termelékenysége növelésének és az ön* költség csökkentésének iparunkban nagy, kihasználatlan tartalékai vannak, amelyeknek feltárása elsősorban az állami vezetés és a gazdasági irányítás megjavításán múlik. Jobban kell megszerveznünk a termelést, keményebben kell fellépnünk a munkafegyelem lazítóival szemben, hogy jobban kihasználjuk a rendelkezésre álló munkaidőt. Ezen az úton iparunk jelenlegi gépesítési foka mellett is jelentősen emelni lehet a munka termelékenységét. A szorgalmas és öntudatos munkások, azaz munkásosztályunk túlnyomó többsége jogosan követeli meg az állami vezetéstől, hogy keményebb intézkedéseket foganatosítson a munkafegyelem lazítóival szemben és jobban szervezze meg az ipari termelést. A gazdasági irányítás megjavításával nemcsak teljesíteni tudjuk, hanem jelentősen túl is teljesítjük a termelékenység emelésének és az önköltség csökkentésének 1955. évi tervét. <— Munkásosztályunk a párt irányításával egyre nagyobb és sikeresebb erőfeszítéseket tesz az 1955. évi terv maradéktalan, minden vonatkozásban való teljesítéséért. Ezt bizonyítják a felszabadulásunk 10 éves évfordulója tiszteletére indított munkaverseny-mozgalomban elért eredmények is. Munkásosztályunk és gazdasági műszaki értelmiségünk hősies munkájának köszönhető, hogy első negyedéves termelési tervünket egész iparunk 104.6 százalékra teljesítette. (Taps.) Javult a termelékenység és csökkent az önköltség is. A Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves jelentése iparunk* ban a javulás jeleit mutatja. E kezdeti eredményeket kemény munkával, szívóssággal tovább kell fejlesztenünk, hogy az év végére minden vonatkozásban túlteljesítve az 1955. évi tervet, tény le* ges fordulatot érjünk el. Nem kétséges, hogy a gazdasági irányítás megjavításával pártunk vezetése alatt nagyszerű munkásosztályunk becsülettel végrehajtja a kitűzött feladatokat és ezzel hozzájárul ahhoz, hogy szilárd gazdasági alapot teremtsünk pártunk politikai célkitűzéseinek végrehajtásához. A munkásosztály a felszabadulás óta eltelt 10 év alatt minden téren bebizonyította, hogy hivatott vezetőereje egész államunknak és társadalmunknak. A munkásosztály tudatos, osztályharcos, áldozatkész és fegyelmezett helytállása az alapja minden, a felszabadulás óta elért sikerünknek. Ezért kormányunk politikáját, feladataink végrehajtását elsősorban dicső munkásosztályunkra, államunk és társadalmunk vezető osztályára építjük. (Taps.) Kormányzatunk segítsége a mezőgazdaság további fejlesztésére — Tisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunk egészséges fejlődéséhez, az előttünk álló feladatok megoldásához az ipar fejlesztése mellett feltétlenül szükség van a mezőgazdasági termelés fellendítésére is. Az az aránytalanság, amely a gyorsan fejlődő szocialista ipar és a szinte egyhelyben topogó mezőgazdasági termelés között még mindig fennáll, hátráltatja egész szocialista építésünket. Ez a helyzet megnehezíti az ország lakossága növekvő igényeinek kielégítését élelmiszerekkel, hátráltatja a könnyű- és az élelmiszeripar fejlődését. Kormányunk a mezőgazdasági termelés fellendítése, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének további erősítése érdekében továbbra is változatlanul segíti a szántóterületünk mintegy kétharmadán gazdálkodó egyénileg dolgozó parasztokat. gazdaságaik, növénytermelésük és állattenyésztésük fejlesztésében, abban a szellemben, ahogy azt pártunk Központi Vezetőségének 1953 júniusi határozata, a III. pártkongresszus és a Központi Vezetőség márciusi határozata megszabta. • — Kormányunk megad az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság számára min(Folytatás a 2. oldalon.)