Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-17 / 90. szám

Vasárnap. 1955. április 17. DELMflGYHRORSZBG ünnepségek Szegeden Lenin születésének 85. évfordulója alkalmából Lenin születésének 85. év­fordulóját országszerte meg­ünneplik ezekben a napok­ban. Az emlékünnepélyeken az ország népe a lenini esz­méhez való következetes ra­gaszkodását fejezi ki. Sze­geden is ünnepségek lesznek az elkövetkező héten ebből az alkalomból. Az MDP Városi Bizottsága, a Városi Tanács cs az MSZT városi elnöksége rendezésé­ben emlékünnepély lesz a Nemzeti Színházban 23-án este 7 órai kezdettel. Ünnepi beszédet Mód Aladár, a Tár­sadalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Tár­sulat országos főtitkára mond. Majd ünnepi műsor következik. A DISZ városi bizottsága tizenöt üzemben rendez mű­soros emlékünnepélyt ifjúsá­gi napok keretében, ahova az üzemek minden fiatalját meghívják. Ezek az ünnepé­lyek zömükben kedden lesz­nek. Központi ünnepélyt is rendez a DISZ a fiataloknak a Juhász Gyula kultúrotthon­ban 20-án, szerdán este 7 órai kezdettel, ahova az üze­mi, középiskolás és egyete­mista fiatalokat hívják meg. Kuszin Miklós, a DISZ Csongrádmegyei Bizottságá­nak titkára mond ünnepi be­szédet, majd gazdag, szín-vo­nalas kultúrműsor követke­zik. A TTIT klubestet rendez «Lenin és a művészet* cím­mel. A klubest előadója Csil­lag Miklós, a Szegedi Álla­mi Nemzeti Színház igazga­tója. A klubest 21-én, csü­törtökön este fél 8 órakor i kezdődik. Atomenergia kiállítás nyílik Szegeden A Társadalom és Termé­szettudományi Ismeretter­jesztő Társulata Budapesten rendezett 'Atomenergia Ki­állítását lehozza Szegedre. 23­án, szombaton nyitja meg a társulat ünnepélyesen a ki­állítást a délutáni órákban. .Vasárnap pedig már nyitva áll a nagyközönség előtt a Horváth Mihály utcai Építő­ipari Technikumban. A kiál­lítással egyidőben igen érde­kes atomenergiai előadásokat is tartanak a nagyközönség részére egyetemi tanárok a kiállítás anyagának illusztrá­lásával. Nagykanizsán tartották meg a takarékbetétkönyvek 15, sorsolását Szombaton délután került sor Nagykanizsán a tiszti klub nagytermében a 15. ta­karékbetétkönyv nyeremény­sorsolásra. Az átlagbetét 200 százai é­lékát nyerte 733, az átlagbe­tét 100 százalékát nyerte 170 és 481, az átlagbetét 50 szá­zalékát nyerte: 96, 187, 284, 300, 435, 506. 555, 559, 567, 700 és 985. Mindazok a betét­könyvek nyertek, amelyek három utolsó számjegye meg­egyezik a kisorsolt számok­kal. Mí akadályozza a munkát a Szőrme-Bőrruhakészítő Váltalatnál Az elmúlt év végén még­csak kísérletképpen készítet­tek bélelt gyermek lódenka­bátokat a Szegedi Szőrme­és Bőrruhakészítő üzemben. Ebben az évben már töme­gesebb gyártásra tértek át, a második negyedévben 1700 darab különböző nagy­ságú bélelt lódenkabátot készítenek. Pannolux és irha gyermeik­kabát is kell a kereskede­lemnek. Igaz, hogy nem tél, hanem a nyár következik, de a szőrme- és bőrruhaiparban előre gondoskodnak az őszi, téli szükségletekről. Más új cikkeket is mun­kába vettek már az üzem­ben. Felnőtt női és férfi ló­denkabátokat bélelnek, ezen­kívül gyermekek részére bal­lonkabátokat. Ezek a mun­kák a bélelőrészleg jó fel­készültségét követelik meg. Ebben nincs is hiba. Csizma­dia Sándor, aki a részleg ve­zetője, gondoskodik arról, •hogy ne történjen fennaka­dás a munkában. Május 1 tiszteletére a rész­legre háruló munka jobb elvégzéséért versenyre hív­ta az üzem többi műveze­l tőit. A munkák minőségének el­lenőrzéséről pedig úgy kíván gondoskodni, hogy a ne­gyedév végéig egyetlen rossz­minőségű munkadarab se le­gyen. A bélelőrészleg egy mű­szakban dolgozik. A megr szaporodott munka elvégzé­séhez több gép üzembehe­lyezésére volt szükség. Ezt is megoldották és a február­ban kapott három «textima* gyártmányú szűcs-gépet már felszerelték. Munka akad bőven. 1 De akárhogy is szeretné­nek iparkodni, jól készül­i ni május elsejére, egy hi­ba akadályozza őket a 1 munkában. Nem tőlük származik, hanem a Zalaegerszegi Ruhagyártól. Onnan szállítják a bélelni való kabátokat. Nagyon gya­kori jelenség, hogy egyes kabátok a feltüntetett mé­retnek nem felelnek meg. Juhász Antal, a mintamű­hely dolgozója szerint leg­utóbb 292 kabátból csupán 70 darabot vett át az üzem meósa, mert ennyi felelt meg a pontos méretnek. Sok­szor 3—4-féle nagyság is előfordul, egy méreten be­lül. Ez a felnőtt és gyer­mekkabátoknál egyaránt elő­fordul. A szegedi üzem mintamű­helyében Juhász Antal vizs­gálja a lódenkabátokat. Ész­revette a most érkezett férfi lódeneknél, hogy amelyek 50-es nagyságúnak vannak feltüntetve, szemmértekre nagyobbnak látszanak. Pró­bát tett, s már az első két kabátnál nagy eltérést ész­lelt. A kabát bőségénél 20 centiméter különbség mutat­kozott, az aljánál pedig 6 centiméter. Kiszámolta, hogy a megadott méretűnél nar gyobb kabát 25 deciméter béléstöbbletet kíván, s ez egy egész birkabőr. Az ilyen hi­bák miatt több és nehezebb a munka, s zavarok támad­nak. A szegedi üzem dolgozói megkérték a zalaegerszegie­ket, hogy jöjjenek el hozzá­juk és személyesen győződ­jenek meg a hibákról. A Zalaegerszegi Ruhagyár kép­viselője meg is jelent a sze­gedi üzemben. Ígérte, hogy a hibát a zalaegerszegiek megszüntetik, s a kabátok, amelyeket küldenek, egy nagyságon belül, egyfor­mák lesznek, így majd a Szőrme- és 'Bőr­ruha bélelőrészlegének dol­gozói megszüntethetik ápri­lis első tíz napjában történt elmaradásukat. Mert a tíz napra esedékes tervet csak 95.4 százalékig tudták telje­síteni. Ennek legfőbb oka az egy méreten belüli nagyság­eltérés volt, amelyet gyorsan meg keli szüntetniük a zala­egerszegieknek ! A „Délmagyarország" fogadó-napot tart Kübekházán Április I9-én, kedden a Délmagyarország szerkesztő­sége egész napos fogadóna­pot tart Kübekházán. Kér­jük olvasóinkat, levelezőin­ket, keressék fel panaszaik­kal, kérésükkel kiküldött munkatársainkat. Megnyílt a postai Hirlapbolt Régi óhaja a szegedi dol­gozóknak, hogy egy Hírlap­bolt létesüljön a városban, ahol mindenféle bel- és kül­földi napilapokat, folyóirato­kat, divatlapokat lehet kapni. Ezt az óhajt teljesítette most a Szegedi Postaigazgatóság, amikor a Lenin utcában megnyitotta postai Hírlap­boltot. Az üzletben ezek a sajtótermékek nagy válasz­tékban állandóan kaphatók. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kiváló munkája el­ismeréséül Borbás Lajosnak, Nagyistók Józsefnek az or­szággyűlés alelnökének a „Munka érdemrend" kitün­tetést; Lucza Ferencnek, Lu­cza Mártának, Gulyás Fe­rencnek, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökének, Rudas Lászlónak, a Magyar— Szovjet Társaság Csongrád megyei titkárának. Deák Ferencnek, a Csongrádmegyei Tanács kereskedelmi osztály­vezetőjének a „Szocialista munkáért érdemérem" kitün­tetést; Nacsa Józsefnek, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa munkatársának, Vigh Istvánnénak, az Űjszegedi Kendergyár üb. tagjának, Pintér Jánosnénak, a Szege­di Jutagyár üb. elnökének, Jenei Józsefnek, a Szegedi Gázgyár szakszervezeti aktí­vájának, Tóth Tivadarnak, az MSZT szegedi orosz nyelv fe­lelősének, Láng Károlynak, a szegedi I. kerületi tanács állandóbizottsági elnökének és Lucza Máriának a „Munka érdemérem" kitüntetést ado­mányozta. Megyei műszaki pártkonferenciát tartottak Hódmezővásárhelyen Az MDP Csongrád megyei Végrehajtóbizottsága műsza­ki pártkonferenciára hívta össze a megye gépállomásai­nak párt- és gazdasági veze­tőit, valamint legjobb trak­torosait pénteken Hódmező­vásárhelyre. A tanácskozáson résztvett Németh Károly elv­társ, a Csongrádmegyei Párt­bizottság első titkára és Lövő Ferenc elvtárs, másod titkár is. A műszaki pártkonferen­cián Holik János elvtárs, a gépállomások megyei igaz­gatóságának vezetője mon­dott beszámolót. Holik elv­társ beszéde elején a téli gép­javításokról beszélt, majd az újítómozgalomról és a taka­rékosságról, a szocialista tu­lajdon védelméről szólott. A munkafegyelemről beszélve elmondotta a beszámoló, hogy a munkafegyelem is javult és alig van panasz a trak. toristák munkájának mi­nőségére. Ezután a pártszervezetek munkájáról beszélt, majd el­mondotta, hogy fellendült a verseny a gépállomásokon. A beszámoló ezután a többi kö­zött a feladatokról beszélt, s kiemelte, hogy szélesíteni kell a versenyt május 1 tisz­teletére. Az értekezleten több hoz­zászólás után felszólalt Né-' meth Károly elvtárs, a Csőn. grád megyei Pártbizottság első titkára. Beszédében töb­bek között foglalkozott azok­kal a pártunk által szétzú­zott jobboldali nézetekkel, amelyek a nehézipar fejlesz­tését akarták visszaszTrítani. — A mezőgazdaság fel­lendítésének, szocialista át­szervezésének elsődleges alapja a nehézipar cs ben­ne a szemszámgépipar fej­lesztése. Csak ezen az alapon lehet modern technikával ellátni a szocialista mezőgazdaságot. Viszont csak ezáltal válhat gazdasági és politikai bázissá a gépállomás is — hangsú­lyoz ca. A továbbiakban arról be­szélt, hogy óvni és védeni kell a gépállomásokon is a népvagyont. A vezetőknek semmi lazaságot ós f egyel­metlenséget nem szabad megtűrndök, majd kijelen­tette: — Csak a munka termelé­kenysége alapján, az ön­költség csökkentésével nö­vekedhet gépállomásunk dol­gozóinak is az életszínvona­la; a tartós jólét alapja gép­állomásainkon is a fegyel­mezett, megfeszített munka lehet. A gépállomások dolgozói­nak feladatai között első he­lyen említette meg a tava­szi munkák gyorsan és jó minőségben való elvégzését, — A minőség: a gépállo­más márkája — jegyezte meg Németh elv­társ —, de egyben a legjobb agitációs módszer is a nagy­üzemi gazdálkodás mellett. Németh elvtárs ezután ar­ról beszélt, hogy a gépállo­másoknak eleven kapcsolatot kell kialakítaniok a terme­lőszövetkezetekkel. Az idén el kell érni, hogy a tsz-ek 15—20 százalékkal magasabb termést érjenek el a növény­termelésben, mint az egyéni parasztok; az állattenyésztés­ben pedig számszerűen el­érjék az egyéni parasztgaz­daságok 100 holdjára eső ál­latmennyiséget, az állati ter­mék hozamban pedig a szö­vetkezetek túlhaladják az egyéni termelőket. De a ter­melőszvetkezetek fokozott se­gítése mellett — amire Né* meth elvtárs felhívta a fi­gyelmet — segíteniök kell a gépállomásoknak az egyéni termelőket is és elsősorban a szegényparasztokat gépekkel. — Minden lehetőség meg van ahhoz, hogy az idén a Csongrád megyei gépállomá­sok az országos versenyben élre kerüljenek. A párt az eddigieknél job­ban segíti a gépállomáso­kat, de a gépállomások minden dolgozójának fegyelmezett, öntudatos munkával odaadó­an dolgoznia kell a népjólét emeléséért — fejezte be fel­szólalását a megyei pártbi­zottság első titkára. Számos hozzászólás után Lövő Ferenc elvtárs mondott zárszót, A szegedi készlefrendezési kiállításon sok elfekvő anyagot" mutatnak be A termelő vállalatok anyag­beszerzésének megkönnyíté­séért és a lakosság árualap­jának bővítéséért, a Bács, Kiskun, Békés és Csongrád megyei, a szegedi vállalatok és kisipari szövetkezetek fe­lesleges anyagaiból, termé­keiből április 20-tól 30-ig készletrendezési kiállítás nyí­lik Szegeden az MSZT Hor­váth Mihály utcai nagyter­mében. Az elfekvő anyagok kiállításán textiláruk, vas­áruk, szerszámok, bőráruk, villamosipari cikkek, vegy­szerek, ipari hulladékok és más termékek lesznek. A kiállított anyagok és áruk értékesítése a helyszí­nen történik. A szegedi készletrendezési kiállításra péntekig 150 vál­lalat és mintegy 40 kisipari szövetkezet és állami gazda­ság jelentette be részvételét. Az eddigiek szerint közel 12 millió forint értékű cikkfé­leséget hoznak el a készlet­rendezési kiállításra. A Sze­gedi Kenderfonógyár, az Űj­szegedi Kender-Lenszövő, a Szegedi Jutaárugyár is több százezer forint értékű elfek­vő anyagot hoz a kiállításra. Az egyes vállalatok elfekvő készletei között van 50—60 ezer forint értékű gumicsiz­ma, s ez is a kiállításra ke­rül. A szegedi kisipari szö­vetkezetek bőrcsizrnákat ér­tékesítenek. A posta buda­pesti központja főképp mű­szaki és híradástechnikai gyártmányokat hoz. Munka­védelmi cikkekből is bő a választék. Holnap és holnapután a belkereskedelem részére nyílik meg a kiállítás. , A kereskedelem megvásá­rolja mindazokat a cikkeket, amellyel jobbá lehet tenni a lakosság áruval való ellátá­sát. A kiállítás iránt nagy az érdeklődés. A vállalatok ve­zetői gondoskodjanak arró!, hogy az elfekvő készletek el­kerüljenek a kiállításra. Ter­mészetesen: a vállalatok is sok foíitos anyagot megvásá­rolhatnak a kiállításon. Határozat az 1954—55. éti fűtési idény befejezéséről A Minisztertanács határo­zata értelmében az 1954/1955. évi fűtési idény április 15-én befejeződött. Kórházak, rendelőintézetek, óvodák, csecsemőotthonok, vagy ezekkel egyenlő elbírá­lás alá tartozó intézmények, iskolák, egyetemek, napközi otthonok, valamint az álla­mi balettintézet, az Állami Operaház és az Operaház Er­kel Színháza helyiségeiben, hivatalokban, üzemekben, il­letve központi fűtéses lakó­házakban 1955. április 15-e uláni — a külső hőmérséklet­től függetlenül — fűteni le­het akkor, ha a helyiségek belső hőmérséklete 18 Celsi­us fok alatt van. 1955. május 1 után — a fentiektől függetlenül — a fűtést a felsorolt szerveknél is meg kell szüntetni. A z asztalokon virág ** aranysárga szirmú nárcisz. Áttetsző, karcsú vi­rágszépségük szinte elborít­ja a csipkefüggönyös, sző­nyeges szobát. A falak halk pasztell seine is különös ünnepélyességgel ragyog ezen a kedd délutánon. Pedig a nárcisz — egyszerű virág, s az egész szobán nincs sem­mi, ami eltérne a szokvá­nyostól. A sima barna asztalok kö­rül emberek ülnek. Figyelő emberek, beleolvadva a mondatok harmonikusan hul­lámzó ritmusába. Hallgató, mozdulatlan arcok, húsz vagy harminc talán. S ezek­től a figyelő arcoktól kap­nak ünnepélyes üdeséget a virágok, s a szoba tárgyai. Akaratlanul az ötlik az em­ber eszébe az arcok láttán: mennyi szép ember! Pedig az arcok éppen olyanok, mini az a sokezer és tízezer, amelynek tengeréből erre a két órára kiváltak. S mintha csak azért emel­kedtek volna ki az arcok tengeréből, hogy — mint a tengerből a szél korbácsa alatt feltarajzó hullám — egy villanásnyi idő alatt egy­-szerre mutassa a tengernyi AZ EMBEREK IGAZSAGA nép hatalmas erejét és tűn-1 dökletes báját — amely száz- j ezer tonnákat tud könnyedén tovaszállítani vagy küldeni játszi erővel a méretlen mélységbe. Nemrég elült viharok meg­újuló tremolója gyűjtötte ide ezt az alig három tucat­nyi embert, hogy tengerük­nek, a nép közösségének ne­vében újra hangoztassák az örök tanulságot: „Azért a viz az úr!" A béke oltalmazóiként ül­nek itt a sima barna aszta­lok körül Czerényen félrehúzódva egy fiatal, Kossuth-dí­jas tanító ül, a Petőfitelepi általános iskola igazgatója, Fekete göndör fejét kicsit félrehajtja és kezét össze­kulcsolja szokása szerint. Olyan szeme van, mint egy liindú bölcsnek, s csak ha elmosolyodik, szikrázik fel benne valami szilaj, talán cigányos derű. Apró gye­rekek játékos önfeledtségét, félszeg serdülők nyíló ön­tudatát, az ifjúság olthatat lan tudásszomját, s a gondos nevelők szigoráf és szeretetét tükrözik ezek a szemek. Az ablaknál egy fiatal nő az egyik textilgyár mun­kásnője. Mellette Búza Lász­ló neves nemzetközi jogász­iárgyilagosan csillogó szem­üveggel, keskenyre zárt ko­moly ajakkal. Jobbra az aj­tónál Kószó, a kis mokány paraszt, kopaszra borotvált koponyával, vakító, fehér kigombolt nyakú ingben. Apró, villogó szemével ma­gabiztosan méri fel a távol­ságot, s a közelséget közte és a többiek között. Szem­ben a szoba másik sarkában a Textilművek főmérnöke. Aztán még egy fiatal nő: Pártbizottság megbízottja. Szemben vele egy alig huszonötéves fiatalem­ber. Tréfáskedvű, szikrázó kedélyű fiú. De most meg­illetődötten, komolyan szól, — hiszen súlyos kérdésekről van szó. — Mellette többen ülnek: még egy munkás, a Városi Levéltár vezetője, Sztálin-díjas iró, ősz mun­kásigazgató, egy városhirü ügyvéd és sokan mások. Mind meggondoltan szól­nak. Az egyik nagy gyár tisztviselőnője elmondja ja­vaslatát, amelynek megva­lósításához már hozzá is fogott — küldjenek a sze­gedi békeharcosok is néhány vörös rózsatövet Lidicéhe, az agresszor elleni harc szim­bólumának csehszlovákiai fővárosába. Más javaslatok is elhangzanak, számot ad­nak a munkáról, amely az ö forró szivük ellenőrzésével folyik városunk ódon és fris­sen rakott falai között. Hig­gadtan szólnak, de szavaik mögött ott érzik szervedélyük minden heve. Emberek, a Városi Béke­bizottság tagjai, akik napról napra számbaveszik, mit le­hetne még tenni a világ ér­tékeinek megőrzéséért. Ahá­nyan vanna, annyiféle gon­dolataik finom íve: kik egy­szerűbben, kik bonyolultab­ban fogalmazzák meg közöl­tük gondolataikat. Kinél: a számok és tények harmóniá­ja, kinek a lélek gazdago­dása, kinek a föld gazdag termése, kinek az orsók züm­mögő pergése, gyermeke mo­solya, holt betűk életre nyú­lása, a tudás ragyogása, elvek és télelek kristályos tcstetöltése sűrűsödik ebben a szóban: béke. De mind­egyikük ezt tartja legdrá­gább fogalomnak, amellyel összeolvadt lelkük legneme­sebb része. Szép fehér, gépelt papír a meghívó, amely tudtul adja ezf a megbeszélést. De a jó­zan gépelt sorok nem nyíl­nak meg, s nem tárják elő szavaik kulisszái mögé rej­tett békés és higgadt agyak és szivek millióinak tenger­nyi erejét. J^zelt az erők azonban él­nek, halnak, erősödnek és gyarapodnak. Mind több e/nber vágya cs akarata kris­tályosodik köréjük, s mint a tenger feltarajzó hullá­mai, ezek az erők is a ten­gernek, a népnek igazát szol­gálják óráról órára, napról napra, míg ez az igazság testei ölt az egész világon. (X. d.)

Next

/
Thumbnails
Contents