Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-17 / 90. szám

MAG PROLETÁRJAI AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGAINAK LAPJA XI. évfolyam, 90. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1955. április 17. Mai számunkból: ünnepségek Szegeden Lenin születésének 85. évfordulója alkalmából (5. oldal) Ülést tartott a DISZ megyei választmánya (2. oldal) Május 26-ra tűzték ki az angol parlamenti választásokat (2. oldal) r. Kommunista példamutatás^ A Központi Vezetőség márciusi határozata igen nagy feladatokat ró a párttagságra. A szocialista építés fő irányvonalának keresztülvitele ingadozás, opportunista eltorzítások nélkül, ezen belül: a gazdasági haladásunkat hátráltató jobboldali hibák kiküszöbölése és népgazdaságunk üj fellendülésének előkészítése — íme a harci cél, amelyért a márciusi határozat riadót fújt. Az idei év folyamán a szocialista ipar termelésének 5.7 százalékkal, a mezőgazdaság termelésének pedig 7.3 százalékkal kell emelkednie a tavalyihoz képest. A termelékenység mintegy 4 százalékos emelkedése, 2.3 százalékos anyagmegtakarítás, a nemzeti jövedelem 8.4 százalékos növekedése: ezek azok a feladatok, amelyekre párt-, állami és gazdasági szerveinknek minden erőt mozgósítaniok kell. Nyilvánvaló, hogy ezeket a feladatokat csak úgy lehet teljesíteni, ha a párt útmutatása eljut az ország minden dolgozó emberéhez, ha a párt szava a tömegek harci akarataként ölt testet — egyszóval ha a kommunisták magukkal ragadják a legszélesebb dolgozó tömegeket. Ennek sok útja-módja van. A párt felhívását szétviszi az agitáció, előmozdítja a szerve-03, sikerekhez segíti a feladatok okos, helyi viszonyokra alkalmazott megmagyarázása. A legfőbb eszköz, a legfőbb emelő azonban a tettekkel való magyarázat: a Kommunista példamutatás. A kommunistáknak városon és falun, üzemekben, termelőszövetkezetekben, hivatalokban vagy kint a földeken személy szerint kell a feladatok végrehajtásának élére állniok. Személyes példaadással kell megmutatniok, milyen munka viszi győzelemre pártunk, felemelkedésünk harci programját. Nem új ez a követelmény. Haladásunk egyik legfőbb tényezője volt és marad, hogy ahol valami újat kell kezdeményezni, nehézségeket kell legyőzni, kitartóan helytállni — ott mindig a kommunisták azok, akik elsőnek megjelennek, kezükbe veszik a feladat megoldását, vállalják a munka nehezét. Elég a mindennapi életben körülnézni, hogy ezer és egy példáját találjuk meg ennek. Városszerte jól ismerik Zöldi Imréné kommunista tanácstagot, aki családanya létére minden szabad percét választóinak szenteli és sokszáz embernek intézte már el ügyes-bajos dolgát. Kommunista felelősségérzetével tűnik ki Kócsó Rózsa, a Textilművek gyűrűsfonódájának csoportvezetője, aki úgy szervezi meg csoportjának munkáját, hogy saját feladataik jó elvégzése mellett még egy másik csoportnak is tudnak segíteni a leszedésben, ami a gépállások csökkentését, vagyis a népgazdaság hasznát eredményezi. A tettek embere Dudás Mihály, az Alkotmány TSZ tagja, akire a szövetkezet a vészesen hulló malacok gondozását bízta. Dudás elvtárs, aki párttag és ugyanakkor a sertéstenyésztés régi szakembere, olyan rendkívüli lelkiismeretességgel, kitartással és türelemmel látott hexzzá megbízatásának elvégzéséhez, hogy rövid idő alatt sikerült is végetvetnie a malachullásnak, megmenekült és már szépen fejlődik a tsz sertésállománya. Ehhez hasonló példákat nem nehéz találni, bármerre fordulunk is. S ez jól is van így. Előljárni a munkában, példát mutatni a termelésben, az önképzésben, a magánéletben: a párttagok elsőrendű kötelessége. Azt is mondhatnánk, hogy a párttagok e tevékenységén keresztül a párt egyik legnemesebb hivatása valósul meg, nevezetesen az, hogy mint kovász a kenyeret, úgy éleszti, serkenti társadalmunkat. De nem elég ezt a tényt általánosságban elkönyvelni. Annál is kevésbé, mert habár az élet minden területén találkozunk a kommunisták derekas helytállásával, kár volna eltitkolni, hogy ez a helytállás az utóbbi időben sokaknál ellanyhult. Elkényelmeskedést, a feladatok neheze elől való visszahúzódást látunk egyes párttagoknál, ami bizonyára nem független a jobboldali nézetek által ápolt békés illúzióktól. Sok párttag magatartása igenis, komoly kívánnivalókat hagy maga után. Még olyan párttagokkal is találkozni, akik úgy képzelik: elég ha a tagdíjat befizetik, s ezzel már a párt iránti összes kötelezettségeiknek eleget tettek ... Mi sem lehetne nagyobb tévedés ennél. A szocializmus ügye nem sokra megy az olyan párttagokkal, akik csak a piros könyvecskét hordják a zsebükben, s azzal a maguk részéről be is fejezték a «kommunistaságot*. Egyetlen párttag sem függetlenítheti magát azoktól a kötelességektől, amelyekkel a párt a népnek tartozik. A pártnak, a szocializmus ügyének áldozatos, tettrekész harcosokra van szüksége. Olyan emberekre, mint Molnár Lászióné, a Textilmüvek műhelybizottsági titkára, aki a felszabadulási munkaverseny végeztével elsőnek szervezte meg az új felajánlásokat; vagy Mészáros Szilveszter, a Felszabadulás TSZ növénytermesztési brigádvezetője, akinek vezetése alatt olyan szép eredményt értek el a munkacsapatok, hogy a jövő hét első napjaiban már sarabolják a répát és a napraforgót — akkor, amikor sok helyen még el sem vetették. A márciusi határozat után időszerűbb, mint valaha, hogy felszámoljuk azt a lanyhaságot, amely egyes párttagokba és pártszervezetekbe beköltözött. A márciusi határozat harcba hívja az ország minden öntudatos emberét. Ezúttal is a párttagok legyenek az elsők, akik e felhívásra tettekkel válaszolnak — a kötelességteljesítés és a fegyelmezett munka példamutató tetteivel. H Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv eisi negyedévének teljesítésére! A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alakulását 1955 első negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar A szocialista ipar 1955 első negyedévi teljes termelési tervét 104.6 százalékra teljesítette. A terv túlteljesítéséhez jelentős mértékben hozzájárult a hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából kibontakozott széleskörű, lelkes munkaverseny. Az egyes minisztériumok termelési tervüket a következőképpen teljesítették: 1955. elsS negyedévi termelési terv teljesítése százalékban Kohó és gépipari minisztérium 105.4 szénbányászati minisztérium 105.2 ezen belül a széntermelés 100.9 vegyipari és energiaügyi minisztérium 105.1 könnyűipari minisztérium 101.2 élelmiszeripari minisztérium 104.2 építésügyi minisztérium iparvállalatai 113.1 Országos Erdészeti Főigazgatóság iparvállalatai 111.6 közlekedés- és postaügyi L minisztérium iparvállalatai 106.1 A helyi ipari vállalatok 105 százalékra, a kisipari szövetkezetek 106.2 százalékra teljesítették 1955 első negyedévi termelési tervüket. A tervteljesítés értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az első negyedévi terv az ipari termelésnek viszonylag nem nagy növekedését írta elő. 1955 első negyedében a szocialista ipar termelése 11.4 százalékkal haladta meg a mult év azonos időszakának — az akkor rendkívüli időjárás és az áramkorlátozások miatt igen alacsony színvonalát és (az idényszerű élelmiszeripar nélkül számítva) 1.3 százalékkal múlta felül a mult év legmagasabb szintjét —: a negyedik negyedév termelését. Az ipar 1955 első negyedévben többet termelt, mint amennyit a terv előírt szénből, bauxitból, hengerelt acélból, fogatosekéből, kézi- és fogatos sorvetőgépből, foszforműtrágyából, étolajból, szappanból, pamutszövetből, gyajúszövetből, selyemszövetből. bőrcipőből, férfiöltönyből, motorkerékpárból stb. 1954 első negyedévéhez képest 1955 első negyedévében jelentősen több szenet, villamosenergiát, bauxitot, kőolajat, acélt, hengereltacélt, cementet, húzott üveget, aratócséplőgépet, kerékpárt, rádióműsorvevőt, pamutszövetet, gyapjúszövetet, pamutharisnyát, férficipőt, gyermekcipőt stb termeltek. A tervezettnél kevesebbet termelt az ipar acélnyersvasból, martinacélból, kénsavból, nitrogénműtrágyából, tehergépkocsiból, gőzmozdonyból, kerekes traktorokból, néhány élelmiszerből stb. 1955 első negyedévében — a kezdeti javulás mellett — még mindig nem volt kielégítő egyes termékek minősége. A szocialista iparban 1955 első negyedévében közel 18 ezerrel több munkás dolgozott, mint az előző év azonos időszakában. A munka termelékenysége (az egy munkásra eső termelés) 8.8 százalékkal volt magasabb a szocialista iparban, mint a mult év rendkívül kedvezőtlen első negyedévében és — az idényjellegű élelmiszeripar nélkül számítva — némileg meghaladta az előző negyedévben elért termelékenységi színvonalat. Elsősorban a termelékenység növekedésének, a végrehajtott műszaki szervezési intézkedéseknek eredményeképpen az ipar számos területén a mult évinél valamelyest kedvezőbben alakult az önköltség. Az önköltségcsökkentés terén elért eredmények azonban még nem kielégítőek. Mezőgazdaság 1955 tavaszán a mezőgazdasági munkák a kedvezőtlen időjárás következtében a szokásosnál későbben indultak meg. Az őszi vetések általában jól teleltek; a tavaszi takarmánygabonaneműek vetésének üteme azonban nem kielégítő. A március elsejei állapotnak megfelelően végrehajtott áKatszámlálás eredményei szerint az ország állatállománya — a juhállomány kivételével — a mult évhez képest növekedett. A sertésállomány kereken 5.8 millió darab, 30 százalékkal nagyobb, mint a mult év márciusában volt. Az átlagosnál nagyobb mértékben növekedett a sertésállomány az egyénileg gazdálkodóknál és a beadásra nem kötelezett, földdel nem rendelkező állattartóknál. A megnövekedett sertésállományból a tavalyinál jóval magasabb a fiatal állatok aránya. A szarvasmarhák száma valamivel több, mint egy évvel ezelőtt, a tehénállomány azonban kismértékben csökkent. Az 1955 első negyedévi begyűjtési tervet a vágóállatok és állati termékek közül bar romfiból és tejből túlteljesítették, vágósertésből, vágómarhából és tojásból a tervezettnél kevesebbet gyűjtöttek be. A negyedév folyamán több mint 15 ezer új tag lépett be a termelőszövetkezetekbe. A legtöbb belépő Szolnok, Szabolcs-Szatmár, Békés és Somogy megyében volt. 26 új termelőszövetkezet alakult. A negyedév folyamán a mezőgazdaság jelentős számú gépet kapott, így többek között 1100 traktort (ebből több mint 500 universal traktort), 1200 traktorekét, 300 kultivátort és 150 fűkaszálót. / A gépállomások a tél folyamán kijavították a tava* szi munkákhoz szükséges erő- és munkagépeket. A gépjavítást gyorsabb ütemben és jobb minőségben hajtották végre, mint a mult évben, a javításra szorult cséplőgépek 79 százalékát, a kombájnok 59 százalékát, az aratógépek 73 százalékát javították ki március 31-ig. val, távolsági autóbuszon pedig több mint öt millióval utaztak többen, mint 1954 azonos időszakában. Áruforgalom 1955 száKözlekedés 1955 első negyedévében a mult év azonos időszakához képest mind a teher-, mind a személyforgalom jelentősen emelkedett. A vasút 14 8 százalékkal, a teherautófuvarozó vállalatok 6.6 százalékkal szállítottak több árut, vasúton közel három millióA kiskereskedelem első negyedévében 6.2 zalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint a mult év azonos időszakában. A kereskedelem árukészletei jelentősen megnövekedtek és a választék is bővült. A lakosság élelmiszerellátása jobb volt a tavalyinál. A kiskereskedelem mintegy 6 százalékkal több élelmiszert adott el, mint 1954 első negyedévében. Ezen belül tejből 6 százalékkal, vajból 5 százalékkal, sajtból 20 százalékkal, cukorból 6 százalékkal, tojásból 64 százalékkal, édesipari cikkekből mintegy 25 százalékkal többet adott el a kiskereskedelem 1955 első negyedévében, mint egy évvel ezelőtt. A lisz-, kenyér- és zsiradékellátás a negyedév folyamán zavartalan volt, nyershúsból és főként sertéshúsból az ellátás nem volt kielégítő. Több fontos élelmiszerből, elsősorban tejtermékekből, hentesárukból, édesipari cikkekből lényegesen bővült a választék. Iparcikkekből a kiskereskedelem 6.2 százalékkal többet forgalmazott, mint a mult év első negyedében. A ruházati cikkek közül gyapjúszövetből, kötöttáruból, női konfekciócikkekből mintegy 10 százalékkal több volt a forgalom, mint a mult év azonos időszakában. Jelentősen emelkedett egyes tartós fogyasztási cikkek forgalma: edényáruból 40 százalékkal, kerékpárból 25 százalékkal, tűzhelyből több mint 40 százalékkal többet adtak el 1955 első negyedévében, mint 1954 azonos időszakában. Építőanyagokból, mezőgazdasági kisgépekből és szerárukból a negyedév folyamán közel kétszer annyit adtak el, mint a mult év azonos időszakában. Építőanyagokból — bár az eladási forgalom jelentősen növekedett — nem tudták a keresletet kielégíteni. 1955 első negyedévében tovább emelkedett a piaci felhozatal. A piaci árak a megnövekedett felhozatal ellenére nem csökkentek. Beruházások — építkezések 1955 első negyedévében — a tervnek megfelelően — beruházásokra 10.9 százalékkal kevesebbet fordítottunk, mint egy évvel ezelőtt. Az állami építőipar termelési tervét teljesítette, azonban az első negyedévi beruházási terv teljesítésénél lemaradás mutatkozik. A negyedév folyamán több — nagyobbrészben az előző évekről áthúzódó — beruházást helyeztek üzembe. Megkezdte működését a soroksári vasöntöde, üzembehelyezték a Lenin Kohászati Üzemek középhenger-sorát, a Sztálin Vasmű mész- és dolomitégető üzemét, az I. sz. Épületelemgyár építőlemez üzemét, stb. Megkezdődött a Borsodi Hőerőmű 20 MW-os I. számú gépegységének és VI. számú kazánjának, valamint a „November 7" erőmű VII. számú kazánjának próbaüzemeltetése. Ezenkívül a negyedév folyamán számos meglévő üzemet bővítettek, illetve korszerűsítettek. így pl. jelentős őszszeget fordítottak a Kőbányai Sör- és Malátagyár, valamint a pécsi Pannónia Sörgyár bővítésére. Az első negyedévben több ipari, főleg élelmiszeripari üzemet korszerű munkavédelmi és üzemegészségügyi berendezésekkel láttak el. A népgazdaság állóalapjainak az 1955 első negyedévi jelentős bővülése mellett azonban több beruházás munkálatai nem folynak tervszerűen, illetőleg nem fejeződtek be a tervekben előírt határidőkre. Szociális, kulturális eredmények A negyedév folyamán tovább javult a dolgozók szociális és kulturális ellátottsága. Bővült az egészségügyi hálózat: növekedett a kórházi ágyak száma, a járóbetegek ellátására több rendelőintézeti. szakorvosi és üzemorvosi munkaórát fordítottak. Több új szülőotthon létesült. A bölcsődei hálózat a negyedév folyamán mintegy 600 férőhellyel bővült. 1955 első negyedévében több mint kétezerhétszáz állami erőből épült lakást adtak át beköltözésre, ezenkívül állami támogatással és magánerőből több mint 2300 lakás épült. A villamos- és városi autóbusz-forgalom tovább emelkedett. A budapesti járműállományt 26 trolibusszal és 89 autóbusszal bővítették. Jelentősek az eredmények kulturális téren is: a negyedév folyamán többmillió példányban jelentek meg új könyvek, illetőleg művek, új kultúrházak és kultúrotthonok létesültek (pl. Ajkán és Barcson), megnövekedett a színházlátogatók száma, a negyedév folyamán mintegy 30 százalékkal többen látogatták a mozikat, mint a mult év azonos időszakában. 1955. március 15-én a tudományok, találmányok, újítások, a termelőmunka módszerének alapvető tökéletesítése, továbbá az irodalom és művészet terén elért kiváló eredményekért 81-en részesültek Kossuth-díjban. Budapest, 1955. április 16 Központi Statisztikai Hivatal Mekis Józsefnek, a SZOT elnökének levele a lipcsei konferencia előkészítő bizottságának Mekis József, a SZOT elnöke a lipcsei konferencia előkészítő bizottságának küldött levelében iöbbek között a következőket írja: Szilárd meggyőződésünk, hogy a lipcsei konferencia jelentős mérföldkő az európai dolgozók békeharcában és lehetőséget fog nyújtani arra. hogy konkrét harci formák kialakításával, az európai dolgozók egységes harca eredményes legyen Nyugat-Németország újrafelfegy vérzésénélc megakadályozására, a béke megvédésére. A magyar dolgozók ennek tudatában küldik el képviselőiket az európai szakszervezetek és dolgozók Lipcsében meg a tandó konferenciájára.