Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-14 / 87. szám

Csütörtök, 1955. április 14. OELMflGYflRORSZCG e n Most épült az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat 100 személyt befogadó modern ebédlője. Képünkön: a dolgozók a szépen terített asztalok mellett váriák, hogy felszolgálják az ebédjüket. (Liebmann Béla felvételei) A ragyogóan tiszta konyhán szép és jó környezetben készítik az üzem dolgozóinak ebédjét. Á kukorica négyzetes műveléséről Kukorica termésátlagaink megközelítőleg sem érik el azt a szintet, amire megfelelő vetőmag alkalmazásával, jó agrotechnikával képesek lennénk. A kukoricatermés agrotechnikájának javítása, olcsóbbátétele tehát elsőrendű népgazdasági érdek. A kukorica köztudomásúan munkaigényes növény, többszöri kapálása, megművelése, betakarítása sok munkáskezet igényei. Ezért különösen indokolt a kukorica ápolásának gépesítése. Ezen a téren jelentős előrehaladást jelent a kukorica négyzetes, gépi művelése, illetve az annak lehetőségét biztosító négyzetes vetés alkalmazása. A felszabadulási verseny során számos gépállomási agronómus, sok termelőszövetkezet fogadta meg, hogy kukoricavetésének jelentős hányadát négyzetesen műveii. A kukorica vetésének legkedvezőbb időszaka hamarosan elérkezik. Ezért az agronómusok már most szervezzék meg a négyzetes vetést és jelöljék ki a négyzetes vetésre alkalmas táblákat. Használják ki a rendelkezésre álló drót- és talajvezérléses felszereléseket és minél több vetőgépet állítsanak be négyzetes vetésre. Ahol nem áll rendelkezésre elegendő gép, ott kézzel is jó eredménnyel vethetünk négyzetesen. Jól előkészített talajban kereszt- és hosszirányú előrevonalzás után ültetőpuskával vagy kézikapával is vethetünk négyzetesen kukoricát. A különféle eszközökkel végzett növényápolás kézi munkaerőszükségletét, ha összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy a teljes kézikapálással 1600 ölön, egyirányú kapálásnál 480 ölön, keresztsoros kapáiásnál pedig csak 128 négyszögölön kell kézzel kapálni. A kézikapálás munkabérköltsége holdanként 302.40. az egyirányú fogatos kapálás munkabérköltsége 153.56, a keresztbe-hosszába történő gépi kapálás munkabérköltsége pedig 119.36 forint. Ebből az összegből 16 mázsás — májusi morzsolt — holdanként! kukoricatermést figyelembe véve, egy mázsa kukorica ára kézi munka esetén 18.87, fogatos kapálással 9.59, gépi kapálással 7.45 forint kapálási költség esik. Tehát a gépi kapálással lényegesen csökkenthető az önköltség, másrészt viszont a többszöri kapálás holdanként 4.7—6 mázsa terméstöbbletet is ad. ELMÉLETI TANÁCSADÓ A szocialista iparosítás a szocializmus építésének fő eszköze Ez az elméleti tanácsadó nem törekszik a szocialista iparosítás minden vonatkozásának feldolgozására, mert e témakörből j több cikket közlünk még. Az utóbbi időben gyakran találkoztunk olyan nézetekkel, amelyek az 1953 júniusa előtt a szocialista iparosításban elkövetett hibákból és azok kijavítására tett intézkedésekből azt a következtetést vonták le, hogy népi demokráciánk viszonyai között az iparosítás nem fő eszköze a szocializmus építésének és nem objektíve szükségszerű gazdaságpolitika. Találkoztunk nem egyszer olyan meggondolásokkal is, amelyek az ipar elsődleges és a mezőgazdasággal egyidejű fejlesztését kizártnak tartják. Mint mondják: „vagy az ipar, vagy a mezőgazdaság". Sőt ezt még alátámasztják azzal az „érvvel" is, hogy „búzatermelő volt a magyar régen is". E nézetek vallói sokszor arra hivatkőznak, hogy nézeteik megegyeznek a párt eddigi határozatainak „szellemével". Nem kell nagy erőt kifejteni, hogy e tarthatatlan álláspontot megcáfoljuk.1 A Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata leszögezi, hogy habár nem is olyan gyors ütemben, de okvetlenül folytatni kell „a szocialista iparosítás politikáját, amely változatlanul a párt fő irányvonala". Az MDP III. kongresszusa is nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a második ötéves tervben is folytatni kell a szocialista iparosítást, „amely a jelenlegi szakaszban is a szocializmus építésének fő eszköze országunkban". A Központi Vezetőség márciusi határozata pedig élesen elítéli azokat a jobboldali nézeteket, amelyek az iparosítás meghiúsítására, a nehézipar elsődleges fejlesztésének tagadására, a szocialista iparosítás forrásainak csökkentésére irányultak. Vizsgáljuk meg röviden, mit értünk szocialista iparosításon és miért nélkülözhetetlen eleme ez az átmeneti korszak gazdaságpolitikájának? A szocialista iparosítás lényege a nagyipar, elsősorban a nehézipar megteremtése és fejlesztése, amely biztosítja az egész népgazdaságnak a korszerű gépi technika alapján történő átszervezését, a gazdaság szocialista formáinak győzelmét s az ország gazdasági • és műszaki függetlenségét a kapitalista környezettől. Mi teszi szükségessé a szocialista iparosítást? Szocializmust építő gazdaságunkban a termelés célja c. verse és egy Móra-vezércikk a föld (1923. márc. 9.) a Földrengés előtt (1923. szept. 14.) című cikkeiben, melyek közül különösen az első megrendítő élményből fakadó. Amikor a cikket először olvastam, József Attila Nem én kiáltok című versére kellett gondolnom; annyira nagy a hasonlóság a cikk és a vers eszmei mondanivalója között. Nem akarom én itt azt bizonyítani, hogy az említett József Attila vers forrása az idézett Móra-cikk, bár lehetséges, hogy ihletője volt, csak arra akarok rámutatni, hogy Mórát is, József Attilát is ebben az időben, milyen hasonló és egyetemes érvényű probléma foglalkoztatta. A fentebbi idézetekkel is csak azt akartam igazolni, hogy az ifjú József Attila mi mindent tanulhatott Mórától. Most idézem a Móra-cikk lényegesebb, idevágó részeit: „Beteg a Föld? Verstéma ez, vagy vezércikktéma? Nem tud másról írni az újság, mikor nemzetek köszörülik egymásra a kést, emberek esnek egymásnak vadállatok módjára csattogó foggal, rémségekre születik a csecsemő és rémségek elül menekül koporsóba a halott? ... Azért a föld mégis beteg és talán azért beteg az emberek világa is, amelyet ismeretlen törvények köldökzsinórja függeszt a Föld-anyához. A Föld nyugtalankodik, a Földet valami leli... Ügy látszik azonban, az emberiség általában komoly tudósokból áll, mert a Föld betegsége annyira nem foglalkoztatja, hogy még csak tudomást se vesz róla. Ügy vagyunk vele, mint a kocsiúton pitykövezö gyerek a kocsival, — csak akkor eszmélnek rá, mikor már elütötte őket. Bele vagyunk merülve a magunk kis pityköveibe, a háború vörös, a nyomor fekete, a politika tarka kavicskáiba és nem halljuk felénk dübörögni a Föld végzetét. Csak a szeizmográfok hallják, ez ércből való Dyonisos-fülek, amelyek mindig éberen figyelnek pinceboltok sötét mélyeiben, hogy a maguk remegését tovább adják az embereknek... A lelketlen és buta Föld pedig tíz év óta úgy vonaglik és úgy reszket, mint egy élő szervezet, mint a hajós Szindbád krákja, a tömérdek testű cethal, amelyet szigetnek nézvén a tengerészek, tüzet raktak rajta... A Föld beteg, a Föld lázas, a Föld remeg a forrongó emberiség alatt és a Föld „hatalmasai"nak, a vezérférgeknek öblös szája irgalmatlanságokat bömböl és iszonyatokat okádik és követeli, hogy az ember továbbra is farkasa legyen az embernek." í T j háború veszedelmét látja közeledni Móra a fasizmus magyarországi véres jelenségeiben, egy új világtragédia előszelét érzi, s az emberiség lelkibetegségét, mely a kíméletlen kapitalista életforma következménye, a Föld nyugtalanságának óriási arányú rajzában érzékelteti. A Nem én kiáltok című vers első részében sűrítetten ugyanez a gondolat van: Nem én kiáltok, a föld dübörög. Vigyázz vigyázz, mert (megörült a sátán. Lapulj a források tiszta fenéikére, Sítnufj az üveglapba, az állandóan növekvő szükségletek maximális kielégítése. Az ehhez szükséges gazdasági eszközök és feltételek megteremtése a szocializmus gazdasági alaptörvénye értelmében megköveteli, hogy a szocialista termelés a legfejlettebb technika alapján történjen — másszóval: az ipar állandó fejlesztéséi. E nélkül elképzelhetetlen, hogy a termelés szakadatlan növekedését biztosítani tudjuk. A termelés növelésének két útja van. Egyrészt a dolgozók létszámának növelése, másrészt, és ez a döntő: a termelékenység növelése. A termelékenység növelését pedig csak újabb és újabb technika, újabb technológiai módszerek alkalmazásával lehet elérni. Ezt egyedül a fejlett, szocialista ipar képes biztosítani. A gépi nagyipar által létrehozott fejlett technika biztosítja egyben azt is, hogy munkaerő szabaduljon fel a népgazdaság más ágaiban az ipar számára. B'ztosítja továbbá a termelékenység növekedését az egész népgazdaságban és ezzel párhuzamosan a nehéz, testi munkák megkönnyítését. A népgazdaság két főága: az ipar és a mezőgazdaság köziil miért épp az ipar fejlesztése az elsődleges? Először is azért, mert a mezőgazdaság fejlesztése egyre iöbb gépet követel az ipartól. Másodszor az ipari nyersanyagoknak a termelőerők fejlődésével mind nagyobb részét termeli maga az ipar. Gondoljunk például napjainkban a műanyaggyártás széles elterjedésére. Harmadszor az életszínvonal emolkedésében, a dolgozók szükségleteinek kielégítésé" ben az ipar mind nagyobb szerepet játszik. Mint ahogy Sztálin mondja: az ipar a népgazdaság „motorja", a mezőgazdaság az ipar „bázisa". Ez azt jelenti, hogy az ipar fejlesztése az elsődleges, másfelől azonban mivel a mezőgazdaság látja el az ipart élelmiszerrel és nyersanyaggal, valamint a mezőgazdaság az ipar piacául szolgál, a mezőgazdaság fejlődésének követnie kell az ipar fejlődését. Csak a szocialista iparosítás politikájának megvalósítása eredményezi a termelőerők állandó és gyorsütemű fejlődését. Hazánkban az ötéves terv során 65 nagyipari vállalatol létesítettünk. Ö) év alatt ipari termelésünk 150 százalékkal növekedett, kapitalista viszonyok közölt elképzelhetetlen fejlődési ütem ez! Növekedett és növekszik a *ammm <•••••••••••••« Rejtőzz a gyémántok fénye |m0gé, Kövek alatt a bogarak közé, O rejts el magad a frissen sült Ikenyérben, Te szegény, szegény. A háború sátánjától való félelem érzése, melyet a Te szegény, szegény sor teljességgel, fokozottan fejez ki, a vers második részében egy új világ szükségszerű jöttének sejtetésébe csap át. Amíg Mórán az emberekből való Vörösmarty-féle kiábrándultság vesz erőt, és a teljes megsemmisülésről, a fekete semmiről, a thanatoszról ír befejező soraiban, addig József Attila a vajúdó világ szenvedéseiben nagy változások közeledtét hirdeti: Barátom, drága, szerelmes haIrátom, Akár borzalmas, akár nagyiszerű, Nem én kiáltok, a föld dübörög. A költő nyilvánvaló szándékkal teszi kötete elejére e versét, melynek eszmei mondanivalója végigvonul a köteten: A proletárok az új világ hirdetői: S nem könyörgünk, nem vétke[ztink, Mindig korábban érkezünk, Szájunkra a jövő hágott. Kiáltunk emberebb világot. Szeretet, szabadságot. (És keressük az igazságot) .. .munkásosztály száma, ami a szocialista termelési viszonyok fő hordozójának létszám-növekedését is jelenli. Ez egyben erősíti a munkásoszlály veze'.őszerepét is. 1949 és 1953 között évenként átlag több, r.<nt 60 ezerrel nőtt a gyáripari munkások létszáma Magyarországon. Nyilvánvaló, hogy a termelési viszonyok hosszabb ideig nem maradhalnak e! a termelőerők fejlődésétől és liogy a szocialista termelési viszonyoknak az egész népgazdaságban uralkodóvá kell válniok. így az ipar elsőrendű feladata, hogy megteremtse a mezőgazdaság szocialista átszervezésének anyagi feltételeit. Ezzel biztosítja a mezőgazdasúg átszervezését és ezzel párhuzamosan a népgazdaság tervszerű (arányos) fejlődósét. Mindezekből láthatjuk, hogy a szocializmus építésének miért fő eszköze a szocialista iparosítás. Megállapíthatjuk továbbá azt, hogy pártunk gazdaságpolitikája az elkövetett hibák ellenére is alapvetően helyes volf az ötéves terv időszakában. A szocialista iparosítás elméletének tanulmányozása is meggyőz bennünket a Központi Veze'őeég 1955 márciusi határozatának óriási jelentőségéről, amely szembeszáll azokkal az anti-marxista nézetekkel, amelyek a szocialista iparosítás meghiúsíiására, ezen elmélet revíziójára irányulnak. Ha nem lépünk fel ezekkel nz elméletekkel szemben, ezek feliétlenül a munkásosztály vezetőszercpénck aláásásához, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meghiúsításához, országunk elmaradott országok sorába való visszataszításához és nem utolsósorban az ország védelmi képességének gyengíléséhez vezetnek. Nagy Lajos adjunktus, a Tolitikai Gazdaságtan Tanszék vezetője Készülődés az ifjúság és a barátság fesztiváljára Lázasan készülődnek a varsói fiatalok a VIT-re. Teljes gőzzel folyik az új stadion építése. Már lerakták a sokezer köbméter földet a stadion lelátójához. Persze, sok még a munka: fel kell szerelni az ülőhelyeket, megépíteni a bejárati alagutakat, elültetni a sokszáz lát, elkészíteni a virágágyakat. Gyönyörű lesz az új varsói park is, ahol esztrádszínpad és két tánchely épül. Varsóban és a többi lengyel városban az üzemi klubok színpadán folynak az ifjúsági művészegyüttesek pjóbái. Buzgón edzenek a fiatal sportolók. A fiataluk sok-i-.k művészi eseményt készítenék elő a fesztiválra. Zenekarok, táncegyüttesek, népi kórusok szórakoztatják majd a VIT küldötteit. Bemutatják tudásukat a fiatal énekesek és muzsikusok, balett-táncosok és akrobaták. A legjobbak közülük az «V. VIT-dijas» kitüntető címmel térnek haza. A varsói filmszínházakban bemutatják majd az új filmeket. amelyeket a külföldi fiatalok hoznak magukkal. Bélvepkiállítás, kénzöművészeti és fényképkiállítás is lesz. Az erő és ügyesség terén is versengenek majd a fiatalok. Megrendezik — ezúttal máseé^or — a vllágifjúságl sr-ori'útékokat. Számos sportküldő'Iség vesz részt a versenyeken. amelyek 23 sportágban zajlanak majd le. — Mikrcbanglcmez-est lesz ma, csütörtökön este fél 7-kor az MSZT székházban. Műsoron: Csajkovszkij: Vonósszerenád; Rimszkij-Korszakov: Mozart és Salieri (opera egy felvonásban); Csajkovszkij: Olasz Capriccio. Ismerteti: Keszthelyi Béla. — "Hogyan fedeztem fel a béke-barlangot" — címmel dr. Jakucs László aggteleki barlangkutató tart előadást ma, csütörtök este fél 8-kor a Juhász Gyula kultúrotthonban, színes filmvetítéssel. Az éhes proletárok lehelletétől lángra lobban a hazug világ: Ki látja meg. Hogy leheletünktől kigyúlnak |a házak És engesztelő vfzze! már locsolIgatnának, Hogy hidak robbannak a szeIgényeinberekben?! (Hét napja) A proletárok lesznek az emberi élet megművelői: Lopók között szegényember, Szegényember kapanyél. A világot megkapálni. Szegényember annak él. (Lopók között szegé n y e m b e i) „Változások nehéz szagát görgeti a szél" és a legszegényebbek majd „Hollónépen igaz törvényt tesznek". „Jövendő férfiak" kifacsarják az érckövekből A Vasat és minden fémeket. Városokat raknak a hegyekből... Nyugodt és roppant tüdejük Ja vihart, A (ergeteget magába szívj.í S megcsöndesülnek mind Jaz óceánok. íme az 1925-ben Szegeden megjelent Nem én kiáltok című verses kötetével József A moszkvai mezőgazdasági kiállítás újdonságai A Szovjetunió mezőgazdasági kiállításának területén csend honol. A pavilonokban és az irodákban azonban lázas munka folyik. Készülődnek a tavaszra. Tatarozzák a kiállítási helyiségeket és készítik az új kiállítások terveit. Lelkesen készülődnek a tavaszra a kiállításvezetők is. Foglalkozásaikat a moszkvai mezőgazdasági akadémia professzorai és tanárai vezetik. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumának januári határozatát követve a kiállítás bemutatja majd az élenjáró kukoricatermesztő gazdaságok tapasztalatait. Külön terem foglalkozik majd a kukoricatermesztés módszereivel. Az -OSZSZSZK-, a -Földművelés-, az -Állattenyésztés-, az -Ural- -Szibéria-, -Volga-vidék- és az -Észak-Kaukázus- pavilonokban a szűz- és parlagföldek megmunkálását láthatja majd a közönség. Eben az évbon nemcsak a mezőgazdaság élenjáróinak tapasztalatát, hanem e tapasztalatoknak az ország különböző vidékein való alkalmazását is be fogják mutatni. Ebből a célból különleges modellek, plakátok és vázlatok készülnek. Az üvegházakban már virágzik a mandarin, a citrom és barack. Az idén kiállításra kerülnek r Moszkvában termesztett citrusz-félék. A kiállítás üvegházában több magnólia, ciprus, birsalma és nemes babérfa telelt át. De nemcsak az üvegházakban vannak déli növények Vastag hótakaró alatt elraktároztak két többméter magas platánfát. Ezeket a télre vastagabb védőlepellel burkolták be és így oldalukra fektették. Különös módon telelt a gruz pavilon pálmafája is. A magas fát nem lehetett elhelyezni az üvegházban, de úgy sem telelhetett át, mint a platánfák. Ezért egy különleges épületet Attila így hirdeti húszéves ' emeltek köréje Az épületet tiszta szívvel Mora Ferenc „=,,„ , , . , és Juhász Gyula mellett vi- ' viltanykályhával fűtöttek. A lágok változását és egv jobb, klálIítás területén többszáz igazabb világ eljövetelét. | fát, többezer bokrot és sokMADÁCSY LÁSZLÓ J millió virágot ültetnek el,