Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-13 / 86. szám

Szerda, 1995. április 13. DÉLMBGYlRORSZfiG A Városi Tanács Vb. keddi ülése Á Városi Tanács végrehajtó bizottsága kedden délelőtt ülést tartott, amelyen megtárgyalták az igazgatási osztály és az egészségügyi osztály munkáját. Az egészségügyi osztály jelentése beszámolt arról, hogy ma már a kórház ágyainak száma 602, amelyeken az elmúlt évben 10 ezer 402 beteget gyógykezeltek. Az SZTK rendelőintézetnél 45 szakorvos napi 289 és fél óra szakrendelést lát el. Ezt az időt most április 1-vel 20 órával emelték. Ezzel a fogászati és szemészeti szakrendelés zsúfoltságát jelentősen enyhítették. 29 körzeti orvos végzi városunkban a körzeti betegellátást. Igen jelentős az egészségügyi osztálynak az a kezdeményezése, hogy április 1-vel megkezdték Szegeden a körzeti gyermekgyógyász hálózat kiépítését. Egyelőre a II. kerületben a Kossuth Lajos sugárút, Nagykörút. a Vásárhelyi sugárút, a Makkoserdő sor által bezárt és a Béketelepet ls magába foglaló területen 0—1 éves korig körzeti gyermekgyógyász gyógykezeli a beteg csecsemőket a szülők lakásán. E hálózatot tovább kívánják fejleszteni. Később a lakásokon gyógyítandó gyermekek korhatárát is fokozatosan tovább emelik. Egészségügyi ellátásunk fejlődését tükrözi az is, hogy a Sebészeti Klinikán 15 ágyas szívsebészeti osztályt állítottak feL Határozatot hozott a vb. — amennyiben az igazgatási osztály helyet tud biztosítani — a Rendelő Intézet számára újabb helységek, épületek biztosítására, a szakrendelések kibővítésére. Megvizsgálják annak a lehetőségeit, hogy a Il-es sz. Kói házhoz is közlekedjen az autóbusz. A közeljövőben kibocsájtanak egy köztisztasági szabályrendeletet is. Szó volt a vb. ülésen a tisztasági mozgalomról: egyes kerületek, utcák, háztömbök versenyre hívták egymást. Például a Szegedi Szalámigyár kétezer forint jutalmat tűzött ki a tisztaságban élenjárók részére — nyolcvan üzemben indult meg a tisztasági mozgalom. A Konzervgyár, a Tudományegyetem az elsők között csatlakozott a „Tiszta Szegedért" mozgalomhoz. A vb. ülésen mélységesen elítélték a részegségből eredő kötekedéseket, verekedéseket. s szigorú rendszabályok életbeléptetését határozták el. Ugyanekkor utasította a végrehajtó bizottság a Vendéglátó Vállalatot, hogy rendszeresebben ellenőrizze az italboltokat, s a részegeknek ne adjanak több italt. A végrehajtó bteottság elfogadta azt a tervet, amely megjelöli azokat a helyeket, ahol május elsején Újszegeden a vállalatok elhelyezhetik sátraikat. József Aiiila szavalóversenyt rendezlek Szegeden Hétfőn délután a Juhász Gyula kultúrotthon^ általános és középiskolás diákok népesítették be. Fél 3-kor kezdődött a József Attila szavalóverseny, a DISZ felszabadulási seregszemléje első rendezvénye Szegeden. A versenyen 61 általános _és középiskolás diák szerepelt. A verseny első részében az általános iskolások szavaltak. Az általános iskolások szavalatai után szünet következett. A szünetben a Vasúlforgalmi Technikum vegyeskara énekelt Szécsl József zenetanár vezetésével. Ezután kerültek sorra a középiskolások- Fél 8 felé ért véget a verseny, s a résztvevőknek emléklapot osztottak ki. Eközben a zsűri megállapította annak a tizenhárom — hat általános- és hét középiskolás — tanulónak a nevét, aki szép szavalatáért ajándékot érdemelt. Ezután kiosztották a jutalmakat. közöttük: Petőfi, József Attila, Ady versesköteteit, regényeket, értékes ajándéktárgyakat. Majd felolvasták azoknak a névsorát, akik április 17-én Makón, a megyei döntőn vehotnek részt: az általános iskolások közül Visl György, Szegedi Zsuzsanna, Szabó István, Vágó István, Gyurkovics Ágnes és Barótt György. A középiskolások közül: Peregi Ilona, Könyvesi Vera, Érdi Irén, Fábián Ilona, Kozma Miklós, Gulácsi Eva és Nóvák Mária. Pártélet Állandóan erősítsük pártunk sorait a dolgozók legjobbjaival Az alapszervezet fontos feladata — mondja ki pártunk Szervezeti Szabályzata —, hogy állandóan erősítse a párt sorait a dolgozók legjobbjaival. A Szervezeti Szabályzat törvény minden párttag ét pártszervezet számára. A gyakorlat mégis azt mutatja, hogy egye6 pártszervezetek csak beszélnek a párt sorainak erősítéséről. Most csupán ezekkel a hiányosságokkal foglalkozunk — nemrég közöltünk a tag- és tagjelölfelvételi munka eredményeiről cikket. Érdemes megnézni, hogyan hajtják végre üzemi alapszervezeteink e fontos feladataikat. A Városi Párt-végrehajtóbizottság legutóbbi értékeléséből kitűnik, hogy 21 pártalapszervezetünkben egyáltalán nem vettek fel tagjelöltet az elmúlt évben. Igen magas azoknak a párt" szervezeteknek a száma is, ahol csak egy vagy két tagjelöltet neveltek. Ezeknél az alapszervezeteknél nincs igazán jó tömegkapcsolat, hiányzik a jó politikai munka. Sok helyen a párttitkárok arra hivatkoznak, nincs is kit felvegyenek a párt soraiba. Nehéz ezt elhinni, hiszen minden üzemben vannak a termelésben élemjáró dolBankótól dagad a kulák zsebe Pusztaszeren Fittyet hány a beadásra Festő H. Gergely, mert a tanács szegénynek tartja Felvétel az Állami Baléit Intézetbe Az Állami Balett Intézet felvételi vizsgát tart. A vizsgáin jelentkezhet minden fiú- és leánygyermek, aki az általános Iskola első három osztályát elvégezte és még nem töltötte be 11-ik életévét. Jelentkezni lehet május elsejétől május 15-ig 11—13 és 15—17 óra között (VI., Sztálin út 25.) A vidékiek írásban jelentkezhetnek és értesítést kapnak a felvételi vizsga időpontjáról. festS ff. Gergely pusztaszeri kulákot a vidéken soka-n ismerik. Tudják róla, hogy a faluban nagy tanyája. Kecskeméten háza, szőlője és 112 hold földje van. Amellett, hogy a többi pusztaszeri kulák közölt is a leggazdagabb, eddig a tőle telhető legravaszabb módon szabotálta az állam iránti kötelezettségeinek teljesítését. 24.000 forint adóval tartozik a múlt évről, s nem Jfizette még ki ez évi első negyedévi 4000 forintnyi adóját sem. Tartozik még 75 mázsa kukoricával, 20 mázsa napraforgóval, 25 mázsa burgonyával, 11 mázsa vágómarhával, li mázsa hízottsertéssel, 120 kilogramm baromfival, 155 kilogramm tojással, 460 liler borral cs 755 liter tejjel is. Az 1954-es gazdasági évben egyáltalán A község adóügyi és begyűjtési szervei már többször „szétnéztek" Festő H. Gergely portáján, azonban a 11! holdnyi föld terméséből „semmit" sem találtak. Jelentelték, hogy ez egy „elszegényedett" kulák, nem tudja beadási és adófizetési kötelezettségét teljesíteni. A valóságban persze más a helyzet. Festő ff. Gergely nemrég például maga fecsegte el, hogy tavaly több mint 200 mázsa kukoricája termett. Nagyrészt, hogy ne kelljen a beadási kötelezettségét teljesíteni, a kisteleki és a kiskunfélegyházi piacon értékesítette, Azt is elfecsegte, hogy a télen többizben szállított mázsaszámra baromfit Budapestre, ahol jó pénzt kapott é, te. „Dicsekedve" beszélt arról, hogy nemcsak a semmiféle beadási kötelezett- múlt évi, de még az 1953. séget nem teljesített. évi termésének is zsebében van az éra. Itt az ideje, hogy Pusztaszeren is örökre letűnjék * Festő ff. Gergelyek és társaik napja• 'A községi tanács vezetői hagyjanak fel a kuldkok „szegénysége" felett való stránkozással. Juttassák el Festő ff. Gergely ügyét a bíróság elé, ahol elrettentő büntetésben részesítik majd. Pusztaszeren sokan vannak olyanok, akik tudnak arról, hogy Festő ff. Gergelynek jelenleg is nagymennyiségű különböző terménye van elrejtve rokonainál és barátainál. Tudnak arról is, hogy Hórv&th János tekintélyes mennyiségű elrejtett, terményét őrizgeti Festőnek. Ugy látszik, csak a községi tanács nem tudott erről. TOKODY BÉLA, a szegedi járási tanács vezető előadója gőzök között olyanok, akik szívesen lennének pártunk tagjai. Természetesen ea nem jelenti azt, hogy pártszervezeteink csak azok közül neveljenek tagjelölteket, akiknek neve mindig a verseny élenjárói, legjobbjai között szerepel. Meg kell látniok azokat az egyébként nem kiváló dolgozókat is, akik az elmúlt években munkájukkal, helytállásukkal, mindennapos apró munkák végzésével bebizonyították pártunkhoz való hűségüket. A párt sorainak gyengítését jelenti ezeknek a dolgozóknak háttérbe szorítása, elhanyagolása. Párttitkárainknak érdemes volna körülnézniük, vajon hány ilyen ember található például a Seprőgyárban, ahol a dolgozóknak csak 30 százaléka párttag, vagy a Gázműveknél, ahol egyetlen párttagot sem vettek fel az elmúlt évben. Ezekben az üzemekben akarva, akaratlanul, de lemondanak a párt erősítéséről. Nem törődnek azzal, hogy hanyagságuk miatt esetleg egy-két év múlva "elöregszik" a pártszervezet. A Gázműveknél például a párttagság 72 százaléka, az Erőműnél 71 százaléka, a Seprőgyárban több mint a fele 41 évéénél idősebb. Sok 50 éven felüli párttag van alapszervezeteinknél. Ha nem gondoskodunk új. fiatal elvtársak nevelésével az utánpótlásról, s a becsületesen dolgozó idősebb párttagok kidűlnek a sorból, pártszervezeteink nem tudják betölteni feladatukat. Hogy mit jelent a párttagság számának csökkenése, mit jelent a pártszervezet gyengülése, megmutatkozik az a Csongrádmegyei Építőipari Központ 5-ös számú segédipari részlegénél — a volt 65/8. Segédipari Vállalatnál — is. Az elmúlt évben 18 fővel csökkent itt a taglétszám és mindössze három új tagjelöltet neveltek. A helyzetet súlyosbítja, hogy a pártalapszervezethez öt ipartelép tartozik. A pártszervezet gyengülésével együttjárt a politikai munka lanyhulása. Az idétn például még nem tartottak népnevelő értekezletet. A pártcsoportok sem dolgoznak. A pártszervezet gyengeségéből ered a termelés pártellenőrzésének hiánya is. Ennek következménye, hogy a Cementárugyárban az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt a selejtgyártás és lazult a munkafegyelem. Hiányosságok azonban nemcsak ennél az egy vállalatnál mutatkoznak. Szinte mim denütt megtalálhatók, ha nem ls ilyen nagy mértékben. Fontos feladat tehát, hogy minden alapszervezet betartsa a Szervezeti Szabályzatot, állandóan erősítse a párt sorait a dolgozók legjobbjaival. DC&IQXAIÚÖ Hol pihen a mórahalmi dolgozó parasztok kérvénye? pgy hónappal ezelőtt közölte a -Dél magyar orLj szag-. Szélpál Vince inórahalmi dolgozó paraszt levelét, amelyben a falusi tehéntartó gazdák nevében kérte: Morahalom község is kapjon közlegelőt. A levél közlése után igen sok dolgozó paraszt tehenet vett gazdaságába. Kérvényt is adtak be a községi tanácshoz 25 tehéntartó gazda aláírásával; — hivatalosan szóvátették kérésüket. A községi tanács az ügyet továbbította a járási tanács mezőgazdasági osztályához. A kérés azonban még mindig nincs elintézve. A kérvény pihen valahol a járási tanács aktatemetőjében, pedig a mórahalmi gazdák már nagyon várják, hogy megkapják a közlegelöt. Nemsokára már itt az ideje a jószágok kihajtásának. A közlegelőt viszont még megelőzően rendbe is kellene hozni. Meddig várjanak még a niórahalmi gazdák?! • Rz emberség útja dbtytdi M^ÜJUsn döl^MÁiMtk élelMÁÍ Politika A szárazfonőn lefolytatott beszélgetések során (amelyekről legutóbb számoltunk be) a véietleu egymásután két olyan nnmkásnővel hozott össze, akik „nem foglalkoznak politikával". Mekkora lehet az ilyen visszahúzódó, közös megmozdulásokban nemigen látható emberek száma? A kendergyári pártmunkások egyöntetű véleménye szerint nem több az összlétszám egynegyedénél. Elöltünk ez a szém nagyon optimistának tűnik- Hisz csupán azoknak a fiataloknak a száma, akik nem vesznek részt a szervezeti éleiben, kitesz majdnem ennyit. Valahol itt látjuk mi a gyárban folyó pártmunka központi problémáját. Azok körül az emberek körül — legyenek bár munkások, vagy szellemi dolgozók — akikhez papírforma ezerint ugyan elér az agitáció, csak épp a lelkükbe bejutni nem tud. Félreértés ne essék: a Kenderfonó dolgozóinak nagy többsége nem apolitikus. Újságot sokan olyasnak, rádiót csaknem mindenki hallga) közülük. Különösen a világpolitika eseményei keltik fel érdeklődésüket. Alig van olyan dolgozó, akinek ne lennének legalábbis vázlatos fogalmai arról, mi 'történik a világban. Ebből a szempontból hibáztatni kell az üzemben folyó agitáció!, amely sokszor elemi ismereteket sem tételez fel és sablonok ismételgetésére szorítkozik. Kétségtelen: vonnak még — nem is kis számban — „apoiitikusok", olyanok, akik „elvből" nem foglalkoznak közügyekkel. A többség azonban tisztában van munkájának távolabbi összefüggéseivel és megérti a munkáshatatom lényegét. önzetlenség Az öntudat kérdését boncolgatva külön kell szólni azokról az emberekről, akik a változott viszonyok között a leginkább tekinthetők a múltbeli harci haXI. gyominyok folytatóinak: az üzem neves és névtelen pártmunkásairól. A Sproek Andrásokról, Császi Sándorokról ég Varró Antalokról, akik — mindegy, hogy éjjel vagy nappal — önzetlenül és külön elismerésre nem vérva minden megbízatást lelkiismeretesen ellátnak. Az olyan nevelőkről, mint Ivánkú Jánosné, akit annyira megszerettek hallgatói, hogy idén i« párloktatójnknak kérték — vagy Balogh Lászlóné, aki írástudatlan létére fiatalok egész sorát, vezette be a szakma művészetébe. Vagy az öreg Szilasi bácsiról, akinek egész magatartását közösségi felelősségérzet tölti el. s aki példával szolgál az ifjabb generációnak arra, hogyan kell az osztály szemével látni, a közösség javára gondolkodni. Vagy Bürgés mamáról, aki magasabb tisztségében is megmaradt egyszerű munkásasszonynak, akit áthat a másokkal való törődés szelleme, s aki magában hordja azt az egészséges elégedetlenséget, amely előrehaladásunk legfőbb motora. Vagy a ké) Kovácsnéról. a szakszervezeti mnnka oszlopairól, akik a szociális gondoskodást a szó legnemesebb értelmében hivatásuknak érzik, egy-egy munkatársuk fájó ügyének elintézésére minden követ megmozgatnak, s a rendelkezésükre álló — ma még talán szerény — kereteket megpróbálják a legigazságosabban elosztani. S folytathatnánk ez) a sort még hosszan — magas beosztásban ülőkkel, akik életüknek jóformán mindeu percét a gyárnak szentelik, háttérbe szorítva egyéni szórakozást, családi életet — és „közkatonákkal" akiknek hősiessége talán kevésbé szembetűnő, de nem kevésbé becses. Hogy milyen tartalékai vannak az önzetlen közösségi szellemnek, azt két számmal kívánjuk még érzékeltetni. A felszabadulási munkaszüneti napok alkalmából Önkéntea békeőrséget hirdettek az üresen álló üzem örizetére, 2—2 órás szolgálattal. Háromszázan jelentkeztek, köztük férfiak, akik előre hangsúlyozták, hogy az asszonyok megkímclésére éjjeli őrséget vállalnak. Egy másik alkalommal — a városcsinosító faültetéshez — pedig az első szóra százhetvenén jöttek el. Fények és árnyak Az önzetlenség példáiról szóltunk. Hiba volna azonban elhallgatni, hogy a közösségi jeliem fejlődése általábanvéve korántsem tart lépési Olyan tényezők — magábanvéve egészséges — növekedésével, mint mondjuk: az igények. Távol áll tőlünk, hogy valamilyen, az anyagi szükségletektől elvonatkoztatott erkölcsöt prédikáljunk — de tény, hogy az önkéntes áldozatvállalás a Kenderfonó dolgozói között, a párttagságról 8em feledkezve meg, elég ritka jelenség; ugyanakkor azt hallani, hogy a rossz értelemben vet) anyagiasság annál gyakoribb. Van olyan pártmunkás. aki azonnali kézzelfogható jutalmat vár tevékenysége ntán, s ha ezt nem kapja meg, elkedvetlenedik. Sokan csak addig érzik magukat az üzemhez tartozónak, amíg megkapják keresetüket; azon felül, amire a munkarend hivat&lgeaa kötelezi őkei. semminemű közösséget nem vállalnak a gyárral. 8öt, néha még enynyit sem — mint ez) a gépekkel vagy a nyersanyaggal való lelkiismeretlen bánásmód esetei mutálják, vagy azoknak példája, akik rendszeresén kihúzzák magukat 8 nehezebb munkafeladatok elvégzése aló) (bár ilyen módon néha keresetben károsítják magukat.) Tudjuk: sok ínunkásasszonyt és munkást lefoglalnak a családi gondok. Nem csekély azoknak a száma, akik kerti munkával, kézi-munkával vagy más otthoni foglalatossággal igyekeznek mellékkeresetre szer) tennt. fts erre a mellékkeresetre szükségük is vagy gyermekeik vagy a maguk jobb ellátása végett. Mégis: egészségtelen tünet, amelyre fel kell figyciHi, hogy sok munkás • (sőt nem egy párttag is) a műszak végeztével hatat fordít az üzemnek, hátat fordít a közösségnek és kevég hajlandóságot mutat * közös dolgokban való közreműködésre. Talán szerepe van ebben a fölös értekezletek és gyülésezések túlzott elburjánzásának, amely még azokban is csömört kelt, akik a legtudatosabban álérzik a közösségi munka fontosságát. Hallottunk olyan véleményt is. hogy a mindennapi építőmunka túlságosan egyhangú ahhoz, hogy állandó lelkesedést teremtsen — más volt a helyzet, amikor a párt külső harci feladatokhoz fújta meg a riadót: akkor ott volt, lelkesedéstől égve, a gyár egész munkássága ... Akárhogyan van is. bizonyos, hogy a. szocialista öntudat erősítése: ez 0z az út, amely lnnon előre visz. A pártmunkának az a felvilágosító, nevelő, közvetlenül a lelkekhoz szóló része, amely manapság a mindennapi mozgósítás és az akciókat előkészítő szervezőmunka mellett bizony el-elsikkad. de amely épp oly nélkülözhetetlen a szocializmus eredményes építéséhez, mint olvasztókemencében a tűz. (Folytatjuk.) KENDE PÉTER