Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-10 / 84. szám

DÉLMBGYBRORSZflG Vasárnap, 1955. április 10. Mi történt a külpolitikában ? A szovjet kormány nyilatkozata az osztrák államszerződés kérdésében Tíz évvel ezelőtt Ausztria nagyrészét mái felszabadította a szovjet hadsereg ás továbbűzte a megvert náci csapatokat Beriin felé. — „Ki ne emlékeznék — írja ezzel kapcsolatban az Arbeiter Zeitung című osztrák lap — az első orosz frontkatonákra, akik géppisztollyal a kezükben, homlokukra húzott vöröscsillagos sapkában üldözték az SS-eket. Mily lelkesen üdvözöltük őket. akik megszabadítottak bennünket a barna pestistől! Mennyire kívántunk, mi, az elnyomott munkásmozgalom képviselői közeledni hozzájuk! Az emberek táncoltak, harmonikáztak, a keringő melódiái zengtek Bécs romjai között." Raab osztrák kancellár a héttagú osztrák kormányküldöttség élén holnap utazik repülőgépen Moszkvába, hogy tárgyaljon a szovjet kormánnyal az osztrák államszerződés mielőbbi aláírásával kapcsolatos kérdésekről. A tárgyalások iránt világszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg, mivel az osztrák államszerződés aláírása első lépés lenne a még megoldatlan nemzetközi kérdések végleges rendezése felé. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere tegnap fogadta Anglia és az Egyesült Államok nagykövetét és Franciaország moszkvai ügyvivőjét és nyilatkozatot tett előttük az osztrák államszerződés ügyében. Molotov nyilatkozatát, külpolilikai kommentárunkat követően teljes terjedelmében közöljük. Eden angol miniszterelnök már mic niszterelnökségének első napjaiban Is a nagyjelentőségű bel- és külpolitikai kérdések egész sorával találta szembe magát. Előszöris fel kell készülnie a hamarosan kiírásra kerülő országos választásokra, ezzel egyidőben a nemzetközi politikában is meg kell tennie a négyhatalmi tárgyalások felé vezető első lépéseket, az angol közvélemény óhajának megfelelően. A Reuter-hírügynökség egyik jelentésében hírt ad arról, hogy az alsóházban feltették az új miniszterelnöknek az első kérdést. Norman Dodds, munkáspárti képviselő interpellációjában arra kérte Edent, tegyen nyilatkozatot az angol kormány álláspontjáról „a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében a legmagasabb síkon megtartandó tárgyalásokról". Eden csak április 19-én ad választ Doddsnak, miután az alsóház a húsvéti szünet után ekkor ül össze első ízben. Természetesen nem Dodds képviselő az egyetlen, aki választ vár az angol miniszterelnöktől. Sloan, az Angol—Szovjet Baráti Társaság főtitkára a társaság nevében táviratot intézett az új miniszterelnökhöz. E táviratban Sloan kifejti, hogy Eden írta alá az 1935. évi moszkvai deklarációt, valamint az 1942. évi angol—szovjet, háború utáni együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. „Nyomatékosan felszólítjuk önt — mondja a távirat —, hogy haladéktalanul ismételje meg a szovjet kormánynak a legmagasabb síkon megtartandó tárgyalásokról Churchill által kezdetben előterjesztett, de később Molotov tavaly nyáron tortént beleegyezése után visszavont javaslatot." A nemzetközi sajtó továbbra is sok cikkben foglalkozik Eden kormányának helyzetével. Általában az a vélemény, hogy az angol kormányban nemrég eszközölt személycserék nem tekinthetők gyökeres változásnak, mindössze arról van szó, hogy fiatalabb erők kapcsolódtak be az egyes minisztériumok vezetésébe. Eden így kívánja biztosítani kormányának az általános választásokig történő zavartalan működését. „A kormány vezetésében pedig mindössze az a változás — írja a Franc Tireur —, hogy az erőskezű Churchill helyett most Eden. Buttler és MacMillan triumvirátusa uralkodik." V. M. Molotov nyilatkozata az osztrák államszerződésről Moszkva (TASZSZ). V. M. Molotov szovjet külügyminiszter április 9-én fogadta Hayter urat, Nagy-Britannia moszkvai nagykövelét és az alábbi nyilatkozatot tette előtte. „A szovjet kormány még a négy nagyhatalom külügyminisztereinek 1954 elején megtartott berlini értekezletén javasolatot tett az osztrák kérdés mielőbbi rendezésére és bizonyos intézkedések megtételére egy újabb Anschluss megakadályozása céljából. valamint annak meggállása végett, hogy külföldi katonai támaszpontokat létesítsenek osztrák területen és Ausztriát bevonják olyan koalícióba, vagy katonai szövetségbe, nmoly a Németország ellőni háborúban és Ausztria felszabadításában fegyveres erőikkel résztvett hatalmak valamelyike ellen irányul. A berlini értekezleten azonban a Szovjetunión kívülálló okok miatt nem jött lélro megegyezés nz oszlrák államszerződés megkötéséről és az osztrák kérdés megoldatlan maradt. Ezzel kapcsolatban a Szovjetunió küldöttsége akkor javasolta, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket az osztrák államszerződés ügyében való megegyezés végett, A szovjet kormány 1954 augusztusában javasolta, hogy hivják össze Bécsbe a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesüli Államok nagyköveteinek tanácskozását Ausztria képvisolőjének részvételével és ezen vizsgálják meg az osztrák államszerződés tervezetével kapcsolatban megoldatlanul maradt kérdésekel é» más. e szerződés megkötésével összefüggő kérdésekot. Sajnos nzonban nem hívtak össze ilyen értekezletet. A szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít az osztrák kérdés rendezésének, nnnnk, hogy nz európai béke fenntartásúnak és megszilárdításának érdekeivel összhangban állítsák teljesen holyro n független, demokratikus Ausztriát és indokolatlannak tart mindennemű további halogatást az osztrák államszerződés megkötése ügyében. Ezért a szovjet kormány mint ismeretes, ez éy február 8-áft újabb Javaslatokat terjesztett elő az osztrák kérdésben. E javaslatoknak az a céljuk, hogy érjen véget a mostani rendellenes helyzet, amikoris az osztrák államszerződés kérdése még megoldatlan, 'Ausztria pedig Hz évvel a hitleri uralom alól történt felszabadulása után még mindig a négy halalom megszálló szerveinek ellenőrzése alatt áll. Helyénvaló megemlíteni, hogy a szovjet kormány még a berlini értekezleten, 1954 februárjában javasolta, hogy legkésőbb 1955-ben térjenek vissza annak a kérdésnek megvizsgálására. milyen időpontban vonják ki a négy hatalom csapatait Ausztria területéről. Fcbrnár végén és márciusban a szovjet kormány kezdeményezésére előzetes eszmecsere folyt 1® a Szovjetunió és Ausztria kormánya között a szovjet kormány fenlemlített február 8-1 javaslatairól. Ennek során kiderült, hogy mo»t megvan a lehetősége az osztrák kérdés rendezésének meggyorsítására a négy nagyhatalom és Ausztria közötti megfelelő egyezmény megkötése útján. < Minthogy az is kiderült, hogy a Szovjetunió és Ausztria vezető személyiségeinek közvetlen érintkezésbe lépése elősegítheti ezt a fontos ügyet, megállapodás jött létre, hogy az érintett kérdések további megvitatása végett április 11-én osztrák kormányküldöttség érkezik Moszkvába J. Haab úr, osztrák kancellár vezotésével. Á szovjet kormány feltételezi, hogy az osztrák kormány képviselőivel Moszkvában folytatandó eszmecsere előroviheti az osztrák kérdés rendezésének ügyét. A szovjet kormány ennek sorún számításba veszi, hogy a berlini értekezlet óta eltolt idő alatt az osztrák kormány vezetői már folytattak megfolelő találkozókat és eszmocseréket Nagy-Britannia, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok vezető személyiségeivel. 'A szovjet kormány kifejezi azt a reményét, hogy ha meg van a megfelelő törekvés az összes érdekelt államok részéről, lehetségesnek bizonyul, hogy már a legközelebbi időben létre jöjjön a szükséges megegyezés az osztrák államszerződés megkötéséről. A szovjet kormány kéri, hogy a nagykövet juttassa a fentebb kifejtetteket NagyBritannia kormányának tudomására". Hayter úr kijelentette, hogy a szovjet kormány nyilatkozatát haladéktalanul továbbítja Nagy-Britannia kormányához. V. M- Molotov ugyanezen a napon fogadta Ch. Bohlen urat, az Egyesült Államok moszkvai nagykövotét, valamint Le Roy urat, Franciaország moszkvai ügyvivőjét és hasonló nyilatkozatot tett ©lőttük. Ch. Bohlen úr és Le Roy úr szintén kijelentett©, hogy a szovjet kormány nyilatkozatát haladéktalanul továbbítja kormányához. I. Eden brit miniszterelnök válasza V. M. Moloiovnak Moszkva (TASZSZ) W. Hayter úr, Nagy-Britannia szovjetunióbeli nagykövete április 9-én átadta V. M. Molotovnak A. Eden brit miniszterelnök alábbi válaszát V. M. Molotov április 7-i táviratára: -Igen köszönöm üdvözleteit és jókívánságait. Nagyra értékelem szívélyes szavait és remélem, hogy múltbeli jó viszonyunk fennmarad." Valerij Liszikov visszatéri szüleihez Berlin (MTI) Valerij Liszikov, a 16 esztendős szovjet tanuló április 9-én Nyugat-Berlinben másodízben találkozott szüleivel. V. Liszikov kijelentette, haza kíván térni. Az amerikai hatóságok nem tiltakoztak ez ellen. V. Liszikov visszatért szüleihez, Á Szovjetunió Minisztertanácsa javaslata Moszkva (TASZSZ), Az 1942. május 26-i angol - szovjet szerződésről 1942. május 26-án megkötötték «A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének és Nagy-Britannia Egyesült Királyságának a hitleri Németország és európai cinkosai elleni háborúban való szövetségéről, valamint háború utáni együttműködéséről és kölcsönös segélynyújtásáról szóló szerződést". E szerződés értelmében Angüa és a Szovjetunió kötelezettséget vállalt, hogy együttesen megtesz minden intézkedést az új német agresszió lehetőségének meggátlására, nem köt semmiféle olyan szövetséget és nem vesz részt semmiféle olyan koalícióban, amely a szerződő felek valamelyike ellen irányul. Anglia kormánya vállalt kötelezettsége ellenére aláírta és az angol parlarrvnt jóváhagyta a párizsi egyezményeket, amelyek NyugatNémetország remilitarizálását és a Szovjetunió ellen irányuló háborús csoportosulásokba való bevonását írják eló. Angliának ezek a lépései közvetlenül sértik az 1942. évi angol—szovjet szerződésben vállalt kötelezettségeit. E lépések miatt a Szovjetunió Minisztertanácsa, a szovjet kormánynak Anglia kormányához intézett 1954. december 20-i és 1955. február 28-1 jegyzékében kifejtett állásfoglalásával összhangban javaslatot terjesztett a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége elé az említett 1942. május 26-i angolszovjet szerződés hatálytalanítására. Az 1944. december 10-1 francia szovict szerződésről 1944. december 10-én megkötötték "A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Francia Köztársaság szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződését-. E szerződés értelmében Franciaország és a Szovjetunió kötelezettséget vállalt, hogy együttesen megtesz minden szükséges intézkedést a Németország felöl kiInduló minden új veszély elhárítására és arra, hogy megakadályozza az olyan cselekményeket, amelyek lehetővé tennének barminő újabb agressziós kísérletet Németország tészéről, nem köt semmiféle olyan szövetséget és nem vesz részt semmiféle olyan koalícióban. amely a szsr/ödő felek valamelyike ellen irányul. Franciaország kormánya vallalt kötelezettsége ellenére aláirta, a francia par'ament pedig megerősítette a párizsi egy ezményeket, amelyek Nyugat-Németország remilitarizálását és a Szovjetunió ellen irányuló háborús csoportosulásokba való bevonását írják elő. Franciaországnak ezek • lépései közvetlenül sértik az 1944. évi francia—szovjet szerződésben vállalt kötelezettségeit. E lépések miatt a Szovjetunió Minisztertanácsa a szovjet kormánynak Franciaország kormányához intézett 1954. december 16-1 és 1955. március 18-i jegyzékében kifejtett állásfoglalásával összhangban javaslatot terjesztett a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége elé az említett 1944. december 10-1 francia—szovjet szerződés hatálytalanítására. A Szakszervezetek Országos Tanácsának V, teljes ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken tartotta V. teljes ülését, amelyen az MDP Központi Vezetőségének, valamint a Minisztertanácsnak több tagja is megjelent. Az ülést Gáspár Sándor, a SZOT titkára nyitotta meg. Javaslatot tett az ülés napirenjére. Eszerint az első napirendi pont: az MDP Központi Vezetőségének márciusi határozatából adódó feladatok. Előadó Mekis József, a SZOT elnöke. A második napirendi pont: szervezeti kérdések. Előadó Cseterki Lajos, a SZOT titkára. Az előterjesztett napirendet egyhangúlag elfogadták, majd Gáspár Sándor röviden összefoglalta azokat a legfontosabb határozatokat, amelyeket a SZOT elnöksége. illetve titkársága az elmúlt egy esztendő alatt hozott. Az ülés a jelentést egyhangúlag elfogadta. majd Mekis József, az MDP Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT elnöke emelkedett szólásra. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az egész magyar dolgozó néppel együtt a szakszervezetekben tömörült munkások és alkalmazottak is nagy lelkesedéssel fogadták pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozatát. Mekis elvtárs ezután a jobboldali elhajlás veszélyességéről beszélt, s elmondta, hogy a szakszervezetekben is — mutatkoztak a jobboldali elhajlás megnyilvánulásai. Hibás egyes szakszervezeti vezetők olyan nézete, hogy a szakszervezetekben mutatkozó jobboldali elhajlásért kizárólag az elhajlást képviselő egyes pártvezető elvtársak a felelősek. Senki sem tagadhatja, hogy a szakszervezeti munkában. a szakszervezeti vezetők körében eléggé általánossá vált annak figyelmen kívül hagyása, hogy a népjólét emelése lehetetlen a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, a munkafegyelem megszilárdítása. a sclejtgvártás elleni harc, a minőség megjavítása nélkül. Elmondotta, hogy — a szakszervezeti munkában is érvényesíteni kell a nehézipar fejlesztésének és ezen belül a bányászat, kohászat és gépipar fejlesztésének elsődlegességét. Ugyanakkor a legnagyobb nyomatékkal kell hangsúlyozni, hogy ez nemcsak hogy nem jelenti a könnyűipar és közszükségleti cikkek gyártásának elhanyagolását. hanem ellenkezőleg: előmozdít ia ezen iparágak fejlesztését. Ezután a munkaversenyről, a Sztahánov-mozgalomról, az újító-mozgalomról, a felszabadulási munkaversenyről beszélt Mekis elvtárs. A legfontosabb feladatok, a szocialista munkaverseny továbbvitele, a Sztahánov-és újító-mozgalotn fejlesztése terén — mondotta — a versenyfeladatok konkrét, az adott műhely, brigád, munkás előtt álló helyi termelési célkitűzések pontos, egyértelmű meghatározása. Ezután a többi között a következőkről beszélt Mekis elvtárs: — 1954-ben, amikor — mint ismeretes — csökkent a termelékenység, s emelkedett az önköltség, mégis 1500 élüzem címet adtunk ki, számos üzemnek ítéltük oda a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját és kifizettünk 13 millió forint "jutalmat". Ez a tény azt mutatja, hogy az élüzem cím és a vándorzászló elnyeréséért kitűzött feltételek nem váltak a termelés, s a termelékenység emelésének, az önköltség csökkentésének, a népgazdasági tervek teljesítésének, eszközévé. A szakszervezetek központi vezetőségeinek az a feladata, hogy vizsgálják felül az e téren, elkövetett hibákat és biztosítsák. hogy a jövőben e feltételek fokozottabban váljanak a gazdaságos termelés eszközeivé. A Sztahánov-mozgalom fejlesztésével kapcsolatban a többi között elmondotta Mekis elvtárs, hogy számos üzemben olyan feltételeket dolgoztak ki, amelyek a munkások többsége számára szinte lehetetlenné tették a sztahánovista cím elnyerését. A jövőben szakszervezeteinknek a minisztériumokkal együtt sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania a sztahánovista feltételek reális kidolgozására. hogy a jól dolgozó munkások tömegesen küzdjenek e cím elnyeréséért. Fel kell lépnünk az úlítómozgalmunkban tapasztalható erkölcstelen jelenségek ellen, amikor egvesek formális "újítások" kidolgozásával könnyen jelentős pénzösszegekhez juthattak. A feladat most az — mondotta a továbbiakban Mek's József —, hogy a soronkövetkező tervismertető értekezleteket mindenhol megfelelően készítsék elő. Ttt a jóváhagyott éves tervek birtokában ismertessék az 1955. évi tervfeladatokat és nagy súlyt helyezzenek a második negyedév feladataira. Ezután a termelési érte- I kezletek problémáiról beszélti Mekis elvtárs, majd a munkafegyelem kérdéseiről szólott. A szakszervezetek a dolgozók érdekében teljes erővel támogassák azokat az adminisztratív intézkedéseket, a törvényadta lehetőségek alkalmazását Is, amelyek segítségével az igazgatók megszilárdíthatják a munkafegyelmet. — Amikor azt kérjük a dolgozóktól, hogy emeljék a munka termelékenységét, csökkentsék a selejtet, javítsák meg a minőséget, minden részletében teljesítsék a tervet — egyben azt is a leghatározottabban megköveteljük a gazdasági és szakszervezeti vezetőktől, hogy hiánytalanul valósítsák meg az 1955. évi kollektív szerződésekben foglaltakat. — A magyar munkásosztály vezetésével egész népünk napról napra erősíti a Szovjetunióhoz, a szocialista táborhoz tartozó országok testvéri népeinek megbonthatatlan barátságát. A szocialista tábor erejének és kimeríthetetlen erőforrásainak tudatában mindent megteszünk, hogy a szocializmus építéséért folyó további harcunkban újabb sikereket érjünk el és biztosítsuk fejlődésünk békés feltételeit (hosszantartó, nagy taps). A nagy tapssal fogadott beszámoló után megkezdődtek a hozzászólások. A vitában felszólalt Fehér János, a pécsi szénbányászati tröszt szakszervezeti bizottságának elnöke, Szabó András, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár szakszervezeti bizottságának elnöke. Huszár József, a ferencvárosi fűtőház szakszervezeti bizottságának elnöke, Szaláncy Miklós, a kőbányai sör- és malátagyár szakszervezeti bizottságának elnöke, Szőnyi Miklós, a vas- és fémipari dolgozók szakszervezetének elnöke, Horváth Zsigmond, a közlekedési és szállítási dolgozók szakszervezete budapesti bizottságának elnöke, Galló Ernő, a nyomda- és papíripari dolgozók szakszervezetének elnöke és még mások. A délutáni ülésen megjelent és felszólalt Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. Az ülés résztvevői forró szeretettel fogadták. Az elhangzott felszólalásokra Mekis József, a SZOT elnöke válaszolt. A válasz után a SZOT V. teljes ülése egyhangúlag elfogadta a beszámolót és az abban foglaltakat határozattá emelte.