Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-08 / 82. szám

Péntek, 1955. április 8. A II. kerületi tanács községpolítikaí tervéből apunk tegnapi számában kö­zöltük, hogy a rendkívüli ta­nácsüléseken egyhangúlag elfo­gadták a keriíTeti tanácsok köz­3 DEUHGYIRIRSZlG gadták a kerifTeti tanácsok köz. ségpolitikai tervét Közöltük az az I. kerületi tanács községpoli­tikai tervét is. Ma a II. kerü­leti tanács községpolítikaí tervét közöljük. A II. kerületi tanács he­lyi gazdaság, községfejlesz­tési feladatok, kulturális és szociális intézmények létesí­tésére, fejlesztésére és bőví­tésére 3,952.173 forintot for­dít ebben az évben. Az Al­kotmány TSZ, a Dózsa TSZ, a Felszabadulás TSZ fejlesz­tésére 596.110 forintot irá­nyoztak elő. Az ONCSA-te­lepen bikaistállót építenek hatezer forintos költséggel. Tizennyolc közvilágítási lámpát szereltetnek fel a ke­rület különböző utcáiban, ott, ahol arra a legnagyobb szükség van. A Kossuth La­jos sugárúton, az Ilona és a Petres utcai szakaszon, a Csaba utcában," a Szilléri su­gárúton, a Remgey utcában, a petőfitelepi 5-ös utcai Nép­bolthoz vezető úton, a pető­fitelepi 9-es utcai Népbolt­hoz vezető úton salakozott utat építenek. Felújítják a Körösi halászcsárdához ve­zető salakutat. A Ladvánszky és az Alkotmány utcát is sa lakozzák. Felújítják a tégla gyalog­járdákat a Petőfi-, a Béke­és a Fodortelepen, vála­mint Rókuson és Felsővá­roson 11 azokban az utcákban, ahol a legelhagyatottabb a járda. Erre a munkálatokra 90.000 forintot költenek. Közvilágí­tási lámpahelyeket létesíte­nek a gyártelep és a Molnár utca sarkán, több petőfite­lepi utcasarkon, a Csallókö­zi, a Régiposta, Népdal utcá­ban és a Rétisoron húszezer forintos költséggel. Átrakják a keresztjárdákat 74 helyen a kerületben, több mint 116 eeer forintos költséggel. Az Ivóvízellátás csatorná­zás megjavítására összesen 156.400 forintot fordítanak, amelyből húszezer forintot társadalmi munkával akar­, nak megtakarítani. Közkifo­lyót létesítenek 13 helyen. Nyilt csatornát építenek az Árva utcában, a Györgytyúk utcában, zárt csatornát pedig a petőfitelepi S-es utcában. Gyaloghidat építenek Petőfi­telepen, a XVI. utca végén. A Juta-, a Falemezgyár, va­lamint a Sertéstenyésztő Vál­lalat dolgozói és a dorozsmai gyalogforgalom részére a bu­dapesti út jobboldalán té^la gyalogjárdát készítenek. A Csillag téren, a Makkosházi út jobboldalén is tégla gya­logjárdát létesítenek, a szék­háti iskolához vezető úton pedig salak járdát, főként társadalmi munkával. A Do­rozsmai úton, az Agyagos utcában is készítenek salak­utat. A Klapka téren 33.000 fo­rintos költséggel játszóte­ret alakítanak ki. 1,925.000 forintos költséggel több házat, lakást újítanak fel a kerületben. A Kisti;za utcai óvodát, a Becsei utcai óvodát, a Hunyadi téri óvo­dát, a petőfitelepi óvodádat, az Avar utcai óvodát, a fó­dortelepi óvodát, a Hóbiárt­basa utcai óvodát, a kerület iskoláit, napközi otthonait felújítják, javítják 226.000 forintos költséggel. Az egész­ségügy fejlesztésére 261.000, az iskola és az óvodai okta­tás megkönnyítésére 210.000 forintot költenek. A rókusi pórtszervezet kultúrtermét területi kultúrotthonná ala­kítják át, amelyek kivitele­zésére 57.600 forintot irá­nyoztak elő. A II. kerületi tanács is jelentősen számít a lakosság öntevékeny, társadalmi mun­kájára, hogy községpolitikai tervét sítsa. sikeresen megva'.ó­Vidám filmdélutánok lesznek szombaton Szegeden Vasárnap délelőtt filmmatiné mindhárom moziban Amint erről a "Délmagyar­ország* már hírt adott szom­baton filmdélutánok lesznek Szeged különböző városré­szeiben a kultúrotthonokban. A filmdélutánokon vidám csehszlovák és magyar fil­meket mutatnak be. Az al­sóvárosi MÁV Petőfi kultúr­otthonban *A gőgös herceg­nő", a rókusi kultúrházban az *AngyaIlal nyaraltam", az újszegedi November 7 knl­túrotthonban a *HoInap min­denki táncra perdül", a Vá­sárhelyi sugárúti Postás kul­túrotthonban a -Szerelem engedély nélkül", a Dózsa György utcai Kamara Báb­színházban a *Bűvös szék", című filmet mutatják be. Valamennyi előadás 5 óra­kor kezdődik, a belépődíj egységesen 1 forint. A Béke­telepen 6 órakor vetítik a *Dalolva szép az élet" című magyar filmet. Szombaton délután 5 óra­kor a Széchenyi téren roller­verseny lesz — a szegedi gyermekek kedvenc szórako­zása. Benevezni a helyszínen lehet és Á verseny győztesei­nek értékes jutalmakat osz­tanak ki. Vásárnap délelőtt filmma­tiné lesz Szeged mindhárom mozijában. Délelőtt 10 órai kezdettel a Fáklya filmszín­házban a -Kőszív", a Sza­badság moziban a -Boldogság madara*, a Vörös Csillag filmszínházban a -Májusi éj­szaka" című filmet vetítik. Mind a három film színes. Szegedi Kossuth-díjasok KISS ÁRPÁD AZ EZERMESTER 'A pusztám ér g esi halár északnyugati sarkán, arra Halas felé, ha körültekint a járókelő, csodálkozva szem­léli az egyik kis tanyában azt a furcsa nagy tornyot. 'A tanya előtt fát vágó pa­rasztember már mondja is, hogy kié ez a furcsa tanya: a Lukács János ezüstkalá­szos gazdáé, 'Az udvaron közelebbről szemügyre vesszük a sok furcsaságot", elsősorban nagyság szerint. Előttünk áll egy szabályszerű szélmo­tor, amely villanyt fejleszt, vizet tzivat, esztergápadot hajt, répát- vág, szecskát ké­szít, kukoricát darál• Fordu­latszáma egyenletes, auto­matikusan szabályozott. A tanya gazdája, az ezüst­kalászos Lukács János dere­sedő hajú, ötvenéves, barna­piros arcú magyar. Készsé­gesen mutatja meg pár hol­das kis gazdaságát is. Leg­először is szakszerűen, szaka­szosan, keszthelyi módszer­rel kezelt trágyatelepéhez vezet. Azután az állatállo­mányát és a méhesét mutat­ja meg. Itt meg kell álla­nunk: 'ez a méhes a környék legnagyobb, de legkorsze­rűbben kezelt méhese. Min­Xo'fiftáhto „Hallgassuk el ügyesen .. A „Délmagyarország" szerkesztőségének mórahalmi fogadónapján a falu dolgozó parasztjai közül többen elpanaszoltálc, hogy a helyi földművesszövetkezeti áruádkban ncm lehel kapni magasnyomású fapermetező gépeket. Sokan keresnek pisztolyfürészeket és kecske­méti metszőollókat is. Ezekre most o tavaszi munkák idején — különösen Mórahalom környékén, ahol sok a szőlő és gyümölcsös — igen nagy szükség volna. Megígértük, hogy felkeressük az illetékeseket ez ügyben és az eredményről tájékoztatjuk a mórahalmia­kat. Először a megyei áruelosztó szervekhez látogattunk el. A permetező gépek ügyében az illetékes áruelosztó osztály vezetője a következőket mondta: „Jobb lesz, hogy ha ezt ügyesen Elhallgatjuk. A permetező gépek drága külföldi import anyagokból készülnek. A többi megyék sem kapnak". A tanácsot nem fogadfuk meg, mert „ügyes elhall­gatással" nem lehet permetezni és magasabb termés­eredményeket elérni. Ellátogattunk az „ügyes hallgatás" helyett Debrecenbe a Tótfalusi téri földművesszövetke­zeti árudába. Itt az áruda dolgozói elmondották, hogy magasnyomású permetező gépük bőven van még rak­táron is. Van pisztolyfűrész és kecskeméti metszőolló is. De nem kell azért heted-hét határba menni. Kecskeméti metszőollót lehet vásárolni például a kisteleki földmil­vesszövetkezeti árudában is. Miért ne lehetne, hisz a metszőolló nagyrészt Szegeden készül. A földniűvesszövetkezetek áruelosztó szervei felüle­tes munkájuk következményeit szocialista iparunkra akarják kenni. Ez azonban nem segít a mórahalmiakon. Vagy CL földmüvesszövetkezetek áruelosztói úgy gondol­ják, hogy igenli den kaptárban a méhcsalád törzskönyvét is elhelyezte• Méhészetének minden beren­dezését saját maga készítet­te: a kaptárt, a kereteket, a rácsot, a pergető készülékel. Saját készítésű faeszterga­padján készít minden féle gazdasági eszközt, de ő fab­rikálta az utolsó porcikájá­ig azt a magasnyomású per­metezőgépet is, ami felül­múlja a valamennyi forga­lomban lévő permetezőgépet, Anyaga saválló, szerszám nélkül szétszedhető, szelepei egyszerűek, — nincs benne semmi komplikáció. Ezt csak látni lehet, leírni kevésbé! A tanyaudvar tele van mindenféle ötletes találmány­nyal, amit csak a természet­adta magyar paraszlész ki­gondolhat. Fél nap is lecvés mindezt számbavenni. Vajon Lukács elvtárs hon­nan vette, hol tanulta mind­ezekett Rövid a válasz: — Hát miért jártam két télen át az ezüstkalászos tan. folyamraf Ha jövőre is lesz, újra csak beiratkozom! A „csoda" abban van, hogy erre az illetékesek nem figyeltek fel. Nem látta még senki a Lukács-féle minta­gyümölcsöst, szőlőt, a fais­kolát és a többit? Nem lát­ta még senki a gyönyörű 44 dekás fajalmákat, amelyek Lukács János kamrájában ar­ra várnak. hogy mintául szolgáljanak a környező pa­rasztságnak, de mindenkinek. Miére nem gyártjuk százá­val a Lukács-féle permete­zőket? ... — Máthé — Kiss Árpád profesz­szor elvtársnak, a szegedi egyetemek rektorának neve is ott van az idén a Kossuth-díjjal kitün­tetettek közt. A komplex- és szerves vegyületek fényelnyelésére vo­natkozó, a tudomá­nyos életben világ­szerte elismert kuta­tásainak eredményei­ért nyerte el kormá­nyunk legmagasabb kitüntetését. Persze a Kossuth-díj Kiss Árpád több mint négy évtizedes egye­temi kutató- és neve­lőmunkájának elis­merését is jelenti. Kiss Árpád pro­fesszor az elmúlt tíz évben kapta meg a „kémiai tudományok doktora" címet, később a szegedi Egyetem Természettudományi Karán végzett sikeres oktató és ide­ológiai nevelőmunkájáért a „Felsőoktatás kiváló dolgo­zója", majd munkája utáni általános elismeréseként a „Munka Érdemrend" birto­kosa lett. — A népi demokrácia meghozta számomra mindazt az elismerést munkámért — mondja Kiss elvtárs —, me­lyet a múltban nem kaptam meg, s nem is reméltem. — 1912-ben kezdtem mun­kámat az egyetemen — foly­tatja Kiss Árpád elvtárs. — Az első világháborúban orosz hadifogságba estem, s három évig dolgoztam ott a kutató­intézetekben, Távolkelet nö­vényvilágát vizsgálva. Hatal­mas gyűjteményt hoztam haza a Nemzeti Múzeum szá­mára. 1921-ben kerültem vissza a budapesti egyetem­re s mielőtt 1924-ben Sze­gedre jöttem volna, két esz­tendeig a leideni egyetemen voltam adjunktus. 1924-től a szegedi egyetemen dolgozom. A felszabadulásig száz dolgo­zatom jelent meg a fizikai­kémia legkülönbözőbb terü­leteinek kérdéseiről. Tekint­ve, hogy állandóan műszerek és tudományos káderek hiá­nyát kellett szenvednünk, kénytelen voltam mindig csak a lehetőségek adta pro­blémákkal foglalkozni, s ku­tatási területeim sűrűn vál­toztatni. A korróziós vizsgá­latokat is csak elméletileg folytathattam. A korrózió el­leni gyakorlati védekezést elősegítő kutatás tulajdon­képpen csak a felszabadulás után vált lehetségessé. Meg­szűnt a kádertiiány és ezzel egyidejűleg az állam meg­szüntette intézetünk évtize­des problémáját, a műszer­hiányt is. A korróziós vizs­gálatokat illetően az intézet jelenleg a talajba helyezett fémtárgyak, különösen bak­tériumokozta tönkremenésé­nek kutatásával foglalkozik, s e kutatások nemzetgazda­sági szempontból is igen je­lentősek. A szegedi Fizikai-Kémial Intézet etéren való eredmé­nyei adtak lehetőséget arra, hogy Veszprémben Korróziós Kutatóintézet létesüljön. En­nek az intézetnek munkaerő­it is a szegedi egyetem adta. E kutatások segítet­ték elő, hogy Vámos Kezső a rizs barnulá­sos betegségét felfe­dezze. A korróziós vizsgá­latok mellett ab­szorbeiós spektrosz­kópiai kutatásainak terén jutott nagyje­lentőségű eredmé­nyekhez Kiss Árpád professzor. E két területen végzett eredményes munkája nyomán lett a Korróziós és Ab­szorbeiós spektrosz­kópiai szakbizottsá­gok elnöke, melye­ken keresztül az egész ország ilyenirá­nyú kutatásait irá­nyítja. De az intenzív ku­tatómunka mellett, mely­nek eredményeit a fel­szabadulás óta mintegy negyven tudományos dol­gozatban ismertette és a két akadémiai szakbi­zottság irányítása mellett Kiss Árpád elvtárs egyete­mi oktató-nevelőmunkája is méltó az elismerésre. Nem­csak tanít, hanem személves példamutatásával a tudo­mány iránti szeretetre neveli hallgatóit. Szocializmust építő ha­zánkban biztosított a munka lehetősége. S a mi tudósa­ink, mint Kiss Árpád pro­fesszor, élnek ezzel a lehető­séggel ós fáradhatatlan ku­tatómunkájukat áthatja a tudományszeretet. Nem ön­célú kutatómunka ea: egész népünk felemelkedéséért va­ló. Ez az alap, melyen Kiss elvtárs tudományos kutató­munkájának eredményei megszülettek, s hozzájárultak felszabadulás utáni tudomá­\ nyunk jóh írének öregbítésé­hez. Kerényi György Szabadságunk születése Jegyzetek egy új magyar filmről í Mennyire összehasonlít­hatatlanul magasabban van ennél a szovjet harcosok mélységes emberszeretete, hu­manizmusa, akik kímélik a várost és népét. NAGY TÉMA a felszaba­dulás ábrázolása filmen, a legnagyobb feladatok közül való, A film méltó a vállal­kozás nagyságához. Szabad­ságunk születésének történe­tét igaz művészettel dolgozta fel. Köszöntjük ezért a film alkotóit! magyar filmben Mezey Mária és Rajnai Gá bor az új 1944. DECEMBER 24-ÉN két fiatal katona, Pintér Zoltán egyetemi hallgató és Gazsó Bertalan bányász, ha­misított nyílt paranccsal Bu­dapestre szökik, hogy ott ttPTvjFMfrvFqvvTT ! Pin,ér ámerösének lakásá­ZENEMUVESZLTI & átvészelje az ostromot. tonAM lro_ , .... . A lakosban Pintér rokonai­val találkoznak. Elhatároz­zák, hogy a lakás viszonyla­gos zártságában menedéket keresve együtt várják ki a háború végét. így kezdődik a „Budapes­ti tavasz" című új magyar film, a magyar filmgyártás egyik legkiemelkedőbb alko­tása. Egyéni sorsok, megrázó emberi történetek bemutatá­sával ábrázolja a film Bu­dapest felszabadulásának, a szabadság születésének tör­ténelmi pillanatait. A film méltó a választott témához, a nagy felada'Aoz. Ez annak is köszönhető, hogy az emberek egyéni sorsának minden pillanatában ott érez­zük a történelmet. A kéf fő­hős. Pintér és Gazsó az ellen-1 bitangok ábrázolásában állásig jutnak el. A film mű-' kifejeződik: igen, olyan ol­tatják az „Elektronok nyo-j vészi erővel dokumentálja, ' jasok, olyan törpék és go­mában" és „A mágnes törté- hogy ez a cselekvő' állás fog- j noszak voltak, mint amilycn­nete" című filmeket. Ialás szükségszerű, hiszen Inek a film bemutatja őket. Szakiskola több tanára ka pott kitüntetést felszabadu­lásunk 10. évfordulóján. „Szocialista kultúráért" ki­tüntető jelvényt kapott Bá­thory Sándor csellótanár; „Kiváló dolgozó" jelvényt kapott özv. Gábor Arnoldné hegedűtanár, Szathmáry Margit énektanár, Deák Jó­zsef klarinéttanár és Holló Sándor szolfézstanár. „Szo­cialista kultúráért" kitüntető jelvényt kapott Zucker Hil­da, az Állami Zeneiskola igazgatónője is. „VILLAMOS berendezések szerelésének gyakorlati kér­dései, tekintettel a nullázás­ra" címmel Hörömpő József üzemvezetőségi főmérnök tart előadást ma. pénteken este fél 6-kor a DÁV Kossuth Lajos sugárúti kultúrtermé­ben. Az előadás után bemu­csofc igy lehet — nem egy­egyszerű meneküléssel — védekezni az akkori világ ellen, mely mindenhová ér­lük nyúl, felkutatja és ki­emeli ökef az elzártságból és a vélt nyugalomból, amely­be menekültek. Ez az állás­foglalás viszi a film két fő­hősét is olyan tettek végre­hajtásához, amelyek a jövőt segítik. A koravén egyete­mista, Pintér például ebből az állásfoglalásból követ-1 kező harcban edződik cse­lekvésre képes, bátor, igaz emberré, s abban a jelenet­ben, amikor a film végén Markó, a partizánesapat ve­zetője az új élet építéséről beszél, mindannyian érezzük: ennek a harcnak egyik ka­tonája éppen Pintér lesz. DE EZEK AZ IDŐK nem­csak nagy embereket és nagy tetteket szültek, hanem cse­lekvéssé ért itt a gonosz, tör­pe emberkék minden aljas­sága. Az igazság, amely él­teti ezt a filmet, a nyilas is Testvéri segítség; Koreának A Koreai Központi Távi­rati Iroda híradása szerint a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság mellett a népi demokráciák is hatha­tós segítséget (nyújtanak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság újjáépítéséhez. Lengyelország például igen sok építőanyagot és gé­pet szállított 1954-ben — fő­leg bányák és vasúti műhe­lyek felszerelését, ezenfelül sok közszükségleti cikket. A Csehszlovák Köztársaság különböző üzemfelszerelése­ket, többi között villamos­motorokat, kompresszorokat és kotrógépeket küldött. A Német Demokratikus Köztársaságból az automata szerszámgépek százai, trak­torok, vetőgépek és egyéb mezőgazdasági gépeli, textil­nemű, gyógyszerek és orvosi műszerek érkeztek. A Magyar Népköztársaság­ból az elmúlt év folyamán egész sor mozdony, távköz­lő berendezések, futószala­gok, esztergapadok, fúrógé­pek és sok közszükségleti cikk érkezett. Románia, Bulgária, Albá­nia és a Mongol Népköz­társaság ugyancsak segítette Korea újjáépítését.

Next

/
Thumbnails
Contents