Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-01 / 77. szám

DElMDGTBRORSZBG PÉNTEK, 1955. ÁPRILIS í. Rövid külpolitikai hírek Minszk (TASZSZ). Március 30-án befejezte munkáját a Bjclorussz SZSZK Legfelső Tanáos&nak ülésszaka. F. L. Kohonov pénzügyminiszternek az 1955-ös állami költségvetésről gzóló beszámolójával kapcsolatos vita után a Legfelső Tanács egyhangúlag jóváhagyta a Bjelorussz SZSZK 1955-ös állami költságvetésé t. London (MTI). Nyugati hírügynökségük Jelenlik, Ihogy az Angol Munkáspárt különbizottsága elforradta Bevan nyilatkozatát, Bevan Ígéretet tett arra, hogy alkalmazkodni fog a párt hivatalos irányvonalához. A különbizottság Bevannak a pártból való kizárása ellen foglalt állást. A Munkáspárt országos végrehajtó bizottsága hosszas vita után elfogadta a különbizottság állásfoglalását, igy tehát Bevan változatlanul a Munkáspárt tagja maOpatijábau háromnapos értekezlet kezdődött a jugoszláv államvasutak igazgatóságának és Magyarország Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumának képviselői között. A tárgyalások célja: különleges tarifák megállapítása a Jugoszlávia területén keresztül Magyarországra importált, vagy Magyarországról exportált éruk szállítására. • London (TASZSZ). Az ENSZ leszerelési albizottsága március 30-án J- A. Maliknak, a Szovjetunió képviselője helyettesének, a Szovjetunió angliai nagykövetének elnökletével Tendes ülést tartott. Március 31-én újabb ülést tartottak. • Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége K. M. Szokolovot, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állami építésügyi bizottság elnökét felmentette a tisztsége alól. Az elnökség a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állami építésügyi bizottság elnökévé V. A. Kucserenkot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét nevezte ki. * Eden angol külügyminiszter ez alsóházban és Muri Szaid iraki miniszterelnök az iraki parlament rendkívüli ülésén szerdán egyidejűleg bejelentette az 1930-ban megkötött angol—iraki szerződés felmondását és Anglia csatlakozását a török—iraki katonai szövetséghez. Eisenhower sajtóértekezlete Washington (TASZSZ). Az United Press hírügynökség jelentése szerint Eisenhower elnök március 30-i sajtóértekezletén újságírók kérdésére válaszolva ismét rámutatott, hogy hajlandó résztvenni négyhatalmi értekezleten. Az elnök azonban hozzáfűzte, hogy sok veszély rejlik Churchill miniszterelnöknek abban a javaslatiban, amely indítványozza napirend-nélküli találkozó ösz•rehludsát. Az elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok hajlandó bármilyen alapon találkozni a Szovjetunióval és más hatalmakkal, ha ez a találkozó nem folyik le olyan körülmények között, amelyek azt a benyomást keltenék, hogy az amerikaiak feladják elveiket. Az elnök megelégedését fejezte ld a párizsi egyezmények olasz és francia parlamenti ratifikálása fölött, Közgyűlés két dorozsmai KSZ-ben A napokban tartották meg a kiskundorozsmai Férfi- és Nőiszabó KSZ-ben az elmúlt évi mérlegbeszámoló közgyűlést. A beszámoló is megmutatta, hogy a kisipari szóvetkezet 1954-ben az 1953-as évvel szemben termelését 62.3 százalékkal növelte. Az elmúlt év munkája alapján a ksz tagjai osztalékot kaptak. Például Czékus István 1208, Tóth Sándor szintén 1208 forint osztalékot kapott. A dorozsmai Faipari KSZ-ben is megtartották az elmúlt évi mérlegbeszámoló közgyűlést. Számbavették az eredményeket, a teendőket. A munka alapján a ksz tagjai pénzrészesedést kaptak. Nagy Ferenc A MÁV Vezérigazgatósága közli, hogy az április 4-i kettős ünnep alkalmával várható erősebb utasforgalom miatt április 1-én, 2-án, valamint 4-én és 5-én a következő vonalakon mindkét irányban több mentesítő vonatot indít: Budapest - Győr - Szombathely, Budapest - Székesfehérvár - Celldömölk, Budapest - Székesfehérvár Nagykanizsa, - Budapest - Dombovár - Pécs, Budapest - Kiskunhalas, Budapest - Kiskunfélegyháza Szeged, Budapest - Békéscsaba, Budapest - Debrecen - Nyíregyháza és Budapest - Miskolc. A mentesítő vonatok a menetrendben feltüntetett idő előtt indulnak, indulási idejükről a pályaudvari tudakozó és hangosbemondó tájékoztatja az utazóközönséget. I termeifik ez évi beadási kötelezettségükre már most adhatnak be terményt és bort A begyűjtési miniszter az illetékes szervekkel egyetértésben úgy rendelkezett, hogy a termelők ez évi termény- és borbeadási kötelezettségüket ótermésből már most teljesíthetik. Az előírt minőségi feltételek melleit a termelök előteljesítésre kenyér- és takarmánygabonát június huszadikáig, burgonyát május tizenötödikéig, kukoricát, napraforgót, bort egész éven át beadhatnak. Szeptember harmincadikáig beadott bort húsz százalékos többlettel számolják el a beadási kötelezettség teljesítésénél. Kenyérgabona előteljesítésekor a teljes korpajárandóságot a beadáskor, illetve a beadást követő tíz napon belül adják ki a termelőknek. — A Szegedi Seprőgyárban e negyedévben 18 dolgozó teljesítette rendszeresen a sztahanovista feltételeket. — A Szegedi Textilművek könyvtárában 1700 darab különböző könyv áll a dolgozók rendelkezésére. Havonta 400 rendszeres olvasója van a könyveknek. Móricz, Jókai és Mikszáth könyveket is igen szívesen olvasnak a dolgozók. flz Ötéves Tervkölcsön visszafizetésének rendje Az Országos Takarékpénztár szegedi fiókjánál, valamint Betétgyűjtő és kifizető helyénél az öt' éves Tervkölcsön visszafizetésének rendje a következő: Április 1-én, pénteken reggel 8, órától délután 2 óráig és áprilisi 2-án, szombaton reggel 8 órától dé-i li 12 óráig. A város területén lévő | postahivatalok mind két nap reg-1 gel 8 órától 12 óráig és délután 14 órától 17 óráig fizetnek ki kötvényeket. Az üzemek és hivatalok szakszervezeti bizottsága, valamint a város területén lévő KIK házkezelőségek a mai naptól kezdve sorsolási tanácsadói szolgálatot tartanakMa indulnak meg az úi autóbusz-járatok Szegeden Tegnap délután a Városi Tanácsháza előtt felsorakoztak azok az autóbuszok, amelyek ma reggeltől kezdve a város négy útvonalán bonyolítják le az utasforgalmat. Tombácz Imre elvtárs, a Városi Tanács vb. elnökhelyettese az ebből az alakalomból rendezett kis ünnepségen elmondotta, hogy a Városi Párt-végrehajtóbizottság javaslatára a Városi Tanács kérte a Városés Községgazdálkodási Minisztérium Kö'tftVodési és Útügyi Főigazgatóságát, hogy a budapesti autóbuszokból juttassanak néhányat Szeged dolgozóinak. A kérést teljesítették és tegnap Tombácz elvtárs a Városi Tanács nevében átadta a Szegedi Közlekedési Vállalatnak a hat autóbuszt üzemeltetésre. Ezután elindultak az autóbuszok. Az egyik a Lemezgyárhoz, a másik végig a nagykörúti útvonalon, a harmadik Petőfitelepre és Tápéra, a negyedik Hattyastelepre. Valamennyi végállomáson a dolgozók örömmel köszöntötték az új autóbuszjáratot. Különösen kedves ünnepség zajlott le Hattyastelepen. A párt és tanács képviselőit és az SZKV dolgozóit meleg szeretettel fogadták a hattyastelepi iskolában. Papp Lászlóné és Kiss Jánosné tanácstag szólott a hattyastelepiek nevében. Elmondták, mennyire örülnek annak, hogy most már rendszeresen közlekedik autóbusz a város és a telep között. A gyerekek Ibolyacsokorral kedveskedtek az autóbusszal kiérkezőknek, rigmust énekeltek és táncot is mutattak be. Az ünnepségen résztvett Znamenák György elvtárs Is, a VKGM Közlekedési és Útügyi Főigazgatóságának vezetője. Ma reggel pedig — amint ezt a -Délmagyarország* tegnapi számában közöltük — a négy útvonalon megkezdődik a rendszeres autóbusz-forgalom. ' Harminckilenc bevezetett újítás a Konzervgyárban A felszabadulási verseny eredményességéhez és az első negyedévi terv sikeres befejezéséhez a Szegedi Konzervgyár újítói tevékenyen hozzájárultak. Az első negyedévben a konzervgyári dolgozók 102 újítási javaslatot adtak be elbírálásra. Ezekből 52 javaslatot elfogadtak, 39-et pedig már bevezettek. A javaslatok zöme a borsó-konzerv készítés tökéletesítésére irányul. Kiemelkedik a Pe— Hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából a Szeged 1. számú postahivatal (Széchenyi tér 1. szám) felvételi helyiségében ünnepi munkahely működik majd, mely az ott feladásra kerülő postaküldeményeket erre a célra készült ünnepi alkalmi postabélyegzővel látja el. tőfi újító-brigád újítása, amely a borsó kézi töltését gépesíti. A brigád tagjai vállalták, hogy a borsótöltőgépet házilag elkészítik. Eddig műszakonként tíz nő töltötte a borsót az üvegekbe. A gép segítségével ezután a munkát két nő végzi majd el. Aczél József, újítási előadó ÜJ sportkönyvek jelentek meg a Sport Könyvkiadónál: az •"Egységes sportnaptár és az országos bajnokságok verseny-kiírása az 1955. évre, «A magyar sport az eredmények tükrében 1945—1955-, "Minősítő tornagyakorlatok az 1955—56. évre-, "Minősítő gúla-és akrobatikus tornaversenyek kötelező gyakorlatai- Kerezsi Endrei "Tornaversenybírák könyve-, f A „Délnugyarorszlg" »rerk»sztC*éRct az alábbi cikk közlésiic kérte tel Jr. Langmár L'pcit, c. apát, püspöki irodalgazgató. A „Délmagyarország" szerkesztősége ezt a kérést teljesíti. Mikor a felszabadulásról írok, nehéz lenne helyzetem, ha csak a pusztító háború elmúlását jelentené ez a fogalom. Mikor 1951-ben idejöttem Dunántúlról Szegedre, a legnagyobb meglepetésemre láttam, hogy a házban minden szeg, minden bútor a helyén van és alig találtam romépületet. Ez Időre ugyanis már a romok helyén az új felszabadult élet jelel mutatkoztak — új híd állott Szegeden, a háborús rombolás egy részét helyreállították, sőt új létesitményekkél is gazdagodott városunk. Arra gondoltam magamban — hiszen Itt az elmúlt háborúnak viszonylag semmi nyomát sem találom. Már nem hallottam arról az emberkínzásról és pusztításról sem, melyet a fasiszták hazánk többi részén végeztek. 1944 októberében ugyanis Szeged és vidéke felszabadult, amelyet nem előzött az a pokoli élet, mit a Dunántúl végigszenvedett. Mindig irigykedve hallgattam annak a repülőfőhadnagynak az elbeszélését, aki egy-egy berepülése után hazajövet elmondta nekem, miután nálam lakott, hogy nem Is érti, milyen háború volt itt az Alföldön, mert az emberek dolgoznak kinn a földeken és a mezőkön pedig a kislányok libáikat legeltetik. Akkor még magam is csodálkoztam ezen, mert nem ismertem hátterét ennek a jelenségnek, de ezt később megtudtam. Megtudtam ezt akkor, amikor értesültem arról a sztálini parancsról, hogy Budapestet úgy kell felszabadítani, hogy minél kevesebb rombolás legyen, azért nem lőtték azután fővárosunkat a nehéz ágyúk tömegével. Noha ez a parancs nem foglalta magába hazánk többi városát, azért hatósugarát mégis érezni lehetett azon dunántúli városoknál, ahol nem egy kimélctességet lehetett tapasztalni. Ilyen volt Veszprém Is! Egyetlen nagy bomba esett a városra, de az sem szovjet részről, hanem az amerikaiak bombázása következtében. Tíz év távlatából visszagondolva erre az időre, azt kell megállapítani, hogy ez a város a felszabadítás soFELSZABADULÁSUNK rán'megmenekült a bombázástői, mert a Szovjet Hadsereg gyors előnyomulása következtében a fasiszta seregek futásra lettek kényszerítve. A felszabadulás azonban nemcsak ezt jelenti és nemcsak azt, amit egyik-másikunknak a fasiszta fegyházból való megszabadulást, hanem ennél sokkal többet. Egy új világot jelent Ezt az új világot nehezen akartuk megérteni, mert telve voltunk előítélettel és felnőttünk egy világban, melyet sokan nem szerettünk, zúgolódtunk ellene, de mikor jött az új, ami igen sokban orvosolta panaszainkat, akkor csak az esetleges eltúlzásokat láttuk. Elfelejtettük azt az örök igazságot, hogy az új élet születése küzdelemmel, vajúdással jár. írhatnék a földosztás egészséges megvalósulásáról és arról is, hogy hazánkból, az elmaradt agrár országból modern iparral rendelkező, fejlett mezőgazdasági ország lett, a bányákban, a mezőgazdaságban, i-z építőiparban és a különféle munkahelyeken beállított gépek emberkímélő eredményeiről is szólhatnék. Itt van a kultúrforradalom gondolata is, mert hiszen Iskoláink helyzete a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő alatt hatalmas mértékben megváltozott. A legnagyobb fejlődés az általános iskolák vonalán tapasztalható, de nem maradnak el a fejlődésben középiskoláink, technikumaink, főiskoláink és egyetemeink sem. A háború előtti utolsó évben tízezer tanuló tett érettségit, míg az elmúlt tanévben 23.500 volt ;\z érettségizettek száma. Amíg 1938-ban 11.600 hallgató látogatta \z egyetemeket, 1953-ban az egyetemi hallgatók száma 45.000 volt. Igen sok közöttük olyan, aki munkás és paraszti sorból származva, kormányzatunk támogatásával végezhetett magas tanulmányokat, r.ehetne ezt részleteiben folytatni, izonban ez meghaladja ennek a cikknek a kereteit és bizonyára hivatott tollak elvégzik ezt jubileumunk alkalmával. A háború, illetve az utána következő forradalom százados köveket 'mozgatott meg, hogy elhengerítse azokat a fejlődés útjából. Szokatlan látvány, s ezért az emberek egy része ellenkezéssel nézte, de tíz évnek eredményei mellett már le lehet vetkezni ezt az ellenkezést és el kell ismerni, hogy szociális, emberiességi vonalon is több mint egy század munkáját végezte el ez a tíz esztendő. Államunknak volt bátorsága nemcsak hirdetni, hogy legnagyobb érték az ember, hanem Intézményesen meg is valósította ezt a megbecsülést. Az elmúlt világ a felebaráti szeretetet csak felszínesen gyakorolta, az csak csökevénye volt a mai megoldásnak. Gyakorolta azzal, hogy adományokkal segített, ha volt lehetősége, vagyha ez volt is, de nem volt szíve hozzá, mert féktelenül önző volt. A közösségi gondolatot nem Ismerte, vagy ha hallott és olvasott róla, akkor nem hatotta át. Ha segített is, ez csak karitatív formában történt és nem intézményesen, ami mindig megalázó. Ma kormányzatunk nemcsak keresi, de meg is találja a munkaalkalmak létesítését, amikor az iparosítást nagyarányúvá teszi. Megvalósította az emberélet megbecsülését a bontakozó élet erélyes védelmével. Minden jóérzésű ember megnyugodva olvashatja, amikor az „angyalcsinálók", legyen az orvos vagy szülésznő, megérdemelt büntetésben részesülnek. A csecsemőhalandóság a háború előttinek a felére csökkent. A bölcsődék, a gyermekotthonok és óvodák sokasága a dolgozó szülők gondtalanságát segítik elő, amikor a munkábamenet nem kell a bizonytalan utcára hagyni gyermekét. A tanoncnevelés intézményes megoldásáról könyveket lehetne írni, mert hiszen ez a társadalmi réteg egv-két próbálkozástól eltekintve, még az utcának is mostohája volt. Ha a végleg letűnt világban a dolgozó magyarhoz betévedt a betegség, akkor ezzel együtt járt a magárahagyatottság és a nyomor. Védtelen volt ezzel szemben a dolgozók nagy többsége a felszabadulás előtt. A háború előtt 2.8 millióan tartoztak a társadalombiztosítás körébe, míg 1 1953-ban meghaladta számuk a hatmilliót. Ennek a nagyszámú h«ifitársnak ez a biztosítás nemcsak orvosi és gyógyszerellátást jelent, hanem rokkantság esetén otthont, az utcára kivetettség helyett és a becsülettel megdolgozott élet után öregségi nyugdijat a koldussors, a koldusbot helyett. Az alkotó és fejlődő életnek másik nagy motorja az a nagyszerű gondolat, hogy a munka nemcsak a szellemi, hanem a testi munka is, becsület és dicsőség dolga. Hogyan is álltunk ezzel a letűnt világban. Mindenki fázott a fizikai, a testi munkától és minden rózsaszínű álomnak hajnalát jelentette, ha valaki íróasztalhoz kerülhetett havi 60 pengő mellett. Még az utazócsomagját is restelte a tehetősebb ember vinni, még akkor is, ha elbírta. mert nem volt illő. Milyen lenézése volt ez a testi munkának! A jobbérzésűek ezt azzal igyekeztek magyarázni, hogy így segitenek arra szoruló felebarátaikon, pedig tulajdonképpen az ilyen alkalmi munkával a munkakerülést istápolta és a munkanélküli pénzszerzést segítette elő. Ma látunk katonatiszteket csomagot és gyermeket vinni. Szép látvány, mert a család szeretete mellett a munka megbecsülését is kifejezi. Felszabadultunk a neobarokk szellemtől és életstílustól, a „fenn az ernyő, nincsen kas" üres gőgjétől és dölyfétől. Ez azonban nem magától fejlődött ide, hanem a felszabadulás hozta, azon meggondolásnak a gyümölcse, hogy csak az alkotó munka viheti előre a haza fejlődését és a honfitársak jobb, nagyobb boldogulását. Mikor a felszabadulás tíz éves évfordulóján elgondolkodom ÍZ érintett jelenségeken, akkor kik'vánkozlk tollam alól az a megáll: pítás, hogy ez a gyakorlattá vá'í kereszténység maga. Most eszem'e jutott Johnson cantorbury érsr'l helynök beszélgetésinek egyik rés lete Sztálinnal, ö megkérdezte Sztú lint: Hisz ön Istenben! — Nem hi szek, volt a válasz. — Érdekes, fe lelte a helynök, ön mégis úgy cse lekszSk, mintha hinne benne, — önök meg, válaszolta Sztálin, azt mondják, hisznek az Istenben és sokszor mégis úgy gondolkodnak éa úgy cselekszenek, mintha nem hinnének benne. Ha a jóérzésű keresztények szemével nézzük a történéseket, akkor meglátjuk azt a töméntelen sok jót és előnyt, amit nekünk a tíz év hozott. Ennek a tízéves nagy munkának egy nélkülözhetetlen nagy feltétele is volt 6a ez a béke. Két nagyon rossz dolog vnn a világon, amiből semmi jó »em származik. Az egyik a bűn, a másik a háború. A mai világ feltalált sokmindent, amivel rövid idő alatt milliókat és milliókat lehet megölni. Csak az emberi életet, az ember becsülését nem tanulták meg a pénz hatalmasai. Ezért akarnak világvárosokat porba dönteni és hamuvá égetni, országokat megsemmisíteni. Sok mindent kitalált a nagytudású ember, amivel olyan háborút lehet szabadítani a világra, mely lehozná a pokol minden kínját, a földre sőt magái a földet tenné a legszörnyűbb pokollá. A háborút nem Isten akarja, az az Isten, aki a Sinai hegyen meghozta a nagy parancsot, az ötödiket: „No ölj!" A háború nem Isten akarata, aki kimondta, hogy az ártatlanul kiontott vér bosszúért kiált fel az égre. Nem az Islcn akarja a háborút, mert valóban a legnagyobb szerencsétlenség, amiből semmi jó nem származik. Nem az Isten akarja a háborút, aki u betlehemi bölcsőnél így szólt az angyalok ajka által: „Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakaratú embereknek". A földről pedig ezen szavakkal távozott: „Békességet hagyok rátok..." A háborút nem az Isten, hanem a világ elvakult pénz-hatalmasai akprják. akik Isten helyott a pénzt, a mnmmont és a világhatalmat imádják. Felszabadulásunk tíz éves évfordulója nagy mementó kell, hogy legyen a háború' provoká'óknak, — emlékezés a háborút gyújtó fasiszták gyászos sorsára. A hálás magyar nép pedig, amely a romokból újjáépítette hazáját, köszönti nagy felszabadítóját. Dr. Langmár Lipót 'rc. apát, püspöki irodn'gnzgató, Szeged