Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-03 / 52. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1955 MARCHJS 3. I MAI SZAMUNKBÓL: X Német Kommunista Párt jogi megbízottja leleplezte a karlsruhei terrorper igazi hátterét (2, oldal) A nagy tanácskozáson Két látogatás Halló! Itt Lipcse ...! (3. oldal) (5, oldal) (fi, oldaf ARA: 50 FILLÉR Népnevelők az üzemben Az emberek, az ipari üzemek dolgozói akarják a jobb éle­tet, s szabadulni akarnak a bajoktól. Helyén való dolog ez. A kommunista és pártonkivüli népnevelők előtt az a feladat áll, hogy segítsék gyárukon belül a munkások, műszaki értelmiségiek jobb életet akaró szándékát mindjobban gyümölcsöző tettekre vál­tani. Miről van szó? Arról, hogy a népnevelők beszéljenek munka­társaikkal, cseréljék ki gondolataikat és őszintéin mondják meg: az életszínvonal emelése valamennyiünkön múlik. Minden ember a saját munkaterületén előre viheti, vagy késleltetheti. Nem kétséges az, ha az ember világosan látja a célt, a maga munkája fontosságát és kihatását, akkor megnövekedett kedvvel dolgozik. A gyárakban a népnevelők segítségével értheti meg va­lamennyi dolgozó, hogy a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása nélkül nincs gazdasági fellendü­lés. Lenin elvtárs ezzel kapcsolatban megállapította: «A munka termelékenysége, ez, végeredményben, az új társadalmi rend győ­zelme szempontjából a legfontosabb, a legfőbb dolog*. Joggal lehetünk büszkék arra és örülhetünk annak, hogy Szeged ipari üzemei a felszabadulási versenyben évek óta nem tapasztalt sikereket értek el. Városunk nagy üzemei januári ter­vüket együttvéve 108.2 százalékra teljesítették. Emellett azonban nincs még döntő fordulat a munka termelékenységénél, az önkölt­ség csökkentésénél. Volt és van is teendőjük a népnevelőknek, minden üzemrészben. Szeged a könnyűipar egyik fellegvára. Országosan fontos szerepe van egy sor szegedi üzemnek abban, hogy javuljon a la­kosság közszükségleti cikkekkel való ellátása. A több cipőért, ru­háért és más egyébért, szóval és tettel az élen kell tevékenykedni a kommunistáknak, a népnevelőknek. Az Űjszegedi Kender-Lenr szövőgyárban feladatuknak tartják a közszükségleti cikkek kifo­gástalan minőségű gyártását. Ezt a népnevelők is segítik: — be­szélgetnek a szövőnőkkel munkájuk fontosságáról. Az önköltség csökkentésének alapvető és fontos része az anyaggal való takarékosság. Félreértés ne essék, az anyagtakaré­kosság nem azt jelenti, hogy -elspóroljuk- a minőség rovására egy-egy cikkből az anyagot. Az anyagtakarékosság a többi között azt jelenti, hogy vigyázunk az anyagra, nem pazaroljuk, s őrkö­dünk azon, hogy minél kevesebb legyen a hulladék. A Textilmű­vekben azért indultak munkába a népnevelők, hogy segítsék a hulladék csökkentését. Az eredmény nem is maradt el. A megta­karított fonalból sokezer női ruhát tudnak gyártani. A több ruhá­hoz több gyapot, gyapjú, a több cipőhöz több bőr kell. A gyapo­tot, gyapjút, a bőrt részben külföldről hozzuk be, s helyettük cse­rébe mást adunk. Szükséges tehát a zavartalan importért is az export-tervek teljesítése. Különös figyelemmel kell takarékos­kodni az importeanyagokkal. Jól dolgozik az a népnevelő, aki fel­világosít6 munkája közben erről is beszél. Fontos javítanunk a munkafegyelmet. A munkafegyelem nemcsak azt jelenti, vannak-e elkésők, vagy hiányzók, hanem azt £s, milyen munka folyik a gyárban. A ruhagyári népnevelő-anké­ton helyesen beszéltek erről. Az igaz szavaknak, a népnevelőknek az emberekkel folytatott helyes beszélgetésének nem maradnak el az eredményei. Jóllehet többször kell beszélni egy emberrel egy kérdésről, de mégis türelemmel kell lennünk. Az igazi népnevelőt nem kedvetleníti el az, ha az első beszélgetés nem hozott ered­ményt. A Szegedi Cipőgyárban a népnevelők elbeszélgettek Ka­nász Antallal. Szó esett az ő munkájáról és jelentőségéről. Kanász Antal a népnevelők beszélgetése után jobb munkát végez. Meg kell mondani, hogy a népnevelő munkában maguknak a vezetők­nek is kötelességük részt venni. Etéren sincs minden a rendjén és nem egy üzemben maguk a vezetők azok, akik jó példa helyett rosszat mutatnak. Helyes volt az, hogy Szöllösi Sándor elvtárs, a Cipőgyár igazgatója, a napokban megtartott röpgyűlésükön maga ismertette a fontos kérdéseket és aztán egyénenként is beszélt több dolgozóval. Sok minden érdekli az embereket. A népnevelők azonban csak akkor tudnak választ adni az emberek kérdéseire, úgy tud­ják szép feladatukat elvégezni, ha tanulnak. Enélkül nincs jó nép­nevelő. Az élet parancsolóan írja elő, hogy a népnevelők — mun­kájuk jó elvégzéséért — képezzék magukat mind politikailag, mind szakmailag. A pártszervezeteknek erre is figyelmet kell fordítani. Gondoskodjunk arról, hogy a népnevelők rendszeresen megbeszél­jék az üzem helyi teendőit. A pártszervezetek vezetői módszerbeit segítséget is adjanak, s irányítsák a fontos kérdésekre a népneve­lök figyelmét. Agitációnk a legkülönbözőbb formáin teremtse meg jól a munkások, mérnökök, technikusok helytállásának er­kölcsi elismerését is. övezze tisztelet, megbecsülés mindazokat, akik a felszabadulási munkaversenyben derekasan helytállnak. Szép dolog beszélni szabad életünk eredményeiről. Népneve­lőink munkájuk során beszéljenek a felszabadulás jelentőségéről és szóljanak az építés távlatairól is. A volt és meglévő hibák elle­nére is nagyok, csodálatosak a tíz szabad esztendő eredményei és joggal lehetünk rájuk büszkék. Közvetlen tennivaló Szeged üzemeiben a nagy évfordulóra tett vállalások teljesítése, az első negyedévi terv jó végrehajtása. Mindezért sokat tehetnek a népnevelők. Természetesen tanulniok is kell dolgozótársaiktól, tenni azért, hogy elmondott helyes ja­vaslataikat huza-vona nélkül megvalósítsák. Jobb népnevelő mun­kával, agitációval még nagyobbak lesznek az eredmények a sze­gedi gyárakban. Levelezőink jelentései a felszabadulási versenyről SZÉP BÚTOROK KÉSZÜL­NEK A DOROZSMAI FA­IPARI KSZ-BEN Jók az eredményeik a dorozsmai Faipari KSZ dolgozóinak felsza­badulási munka versenyében. A Fábián-brigád április 4. tiszteleté­re 120 százalék elérését vállalta, s 161.5 százalékot értek el. Kovács Ferenc és brigádja minőségi mun­kára, a mennyiségi termelés foko­zására tett ígéretet. A brigád — vállalását túlszárnyalva — legutóbb 158.9 százalékot teljesített, s a mun­ka minősége is jó volt. Puskás Mihály asztalos a versenyben mi­nőségi munkával 195-5 százalékot ért el. Azt mondotla, hogy a ver­senyben szerelné elérni a kétszáz százalékot. Az Idős Jenei Lajos felajánlását 22 százalókkal túlteljesítette. Leg­utóbbi teljesítménye 140-9 százalék volt Azt mondotta a 70 év felé já­ró Jenei Lajos: „Méltóan akarom köszönteni a nagy évfordulót, s tudom, a jó munka hozzájárul a békéhez, a jobb élethez". Az idős munkás a szalagfűrésznél két fia­tal dolgozónak ls átadja munka­módszerét. Ifjú Vetró László kézi­esztergályos vállalta, hogy terven felül március 31-ig 50 garnitúra sakkot készít. Vállalását február 25-én teljesítette. Gyuris Imre is nyú a közlekedés: Budapest, Bé­késcsaba és Röszke felé. A 315-ös őrháznál kipróbált é® munkájukat becsülettel végző bárom pályaőr Széli Sándor, Rácz János és Hegyi József felváltva tevékonykedik, Szolgálatukkal segítik vasutunk közlekedését, védik az emberek éle­lét, a társadalmi tulajdont. Mindig pontosan átveszik a szol­gálatot. Tudják, minden harang­jelzés vona+ indulását, vagy érke­zését jelzi. Ha esetleg elromlik a harangjelző berendezés, akkor kü­lönösképpen éberségükön múlik a szolgálat jó elvégzése. Munkájukat százalékban nem lehet kifejezni, mégis becsületesen dolgoznak poszt­jukon —1 hozzájárulnak a felsza­badulási verseny sikeréhez. Horváth György A FOGTECHNIKAI VALLA­LAT DOLGOZÓI AZ EMBER EGESZSÉGÉNEK VÉDEL­MÉÉRT Háromnegyed éve tartja első helyét az országos versenyben a Fogtechnikai Vállalat. szegedi te­lepe. Dolgozói a nagy évforduló tiszteletére méltó felajánlást tettek. Vállalták azt is, hogy tervüket 107 százalékra teljesítik és a 0,64 szá­zalék selejtet 058 százalékra csök­kentik. Az április 4-ére lett vállalás szép eredményeket ér el a verseny- , ben, teljesítménye legutóbb 154.9 megtevése óta közel két hónap telt százalék volt­A Faipari KSZ dolgozói teljesí­tik azt, amit Ígértek. Jenei Lajos, a KSZ elnöke a szép eredmények­ről szólva megállapította: „Bizto­sítottak a műszaki feltételeket a felajánlások teljesítéséhez. Rend­szeresen megtartjuk a termelési ér­tekezleteket, ahol a dolgozók meg­mondják az észlelt hibákat, meg­szűntetésükért. A szövetkezet min­den tagja becsületesen tesz felaján­lása teljesítéséért". A KSZ 1951-ben 11 taggal kezdte meg a munkát. Ma már 59-e® dol­goznak a KSZ-ben a lakosság szük­ségleteinek kielégítéséért. Sok a munkája a KSZ tagjainak ég a bú­torok, amelyeket csinálnak, szépek, a megrendelők elégedettek vele. A KSZ-ben ezép gépműhelyt építet­tek, ahol az előkészítő gépeket he­lyezték el. Van a KSZ tagjainak ebédlő ée fürdő is. Nagy Ferenc A 315-ÖS ŐRHÁZNÁL A 315-ös őrháznál van Szeged egyik legnagyobb forgalmú vasúti átjárója. Az őrhelynél háromirá­el. A legutóbbi értékelés azt mu­tatja, hogy a Fogtechnikai Vállalat szegedi telepének dolgozói vállalá­sukat túlteljesítették. Jelenleg a tervteljeeitég no százalék, g 99.8 százalékban végeznek kiváló minő­ségű munkát. A selejtet 0,006 szá­zalékra csökkentették. Az átlageredmények mögött nagyszerű egyéni teljesítmények állnak. Kokavecz Béla például ha­vi tervét kifogástalan minőséggel 191 százalékra teljesítette. Ezzel az eredményével az országos verseny­ben most az első helyre került. Ki­magasló eredménnyel dolgozik Ne­messAnyi Zoltán és Faludl János is. A vállalat javuló munkája nagy­ban elősegíti Szeged és a megye dolgozóinak egészségvédelmét. Ha­vonta például több mint 1500 sze­mély részére készülnek műfogak és fogsorok. Jelentős, hogy a kor­mányprogram ntán számottevően csökkentették a fémfogak árát. Az Országos Fogtechnikai Válla­lat a legjobb anyagot biztosítja a szegedi telepnek ig. Értékes és ki­1 váló importanyagokkal dolgozik. Csehszlovákiából, Kelet- és Nyugat* Németországból hozunk gipszet, műgyanta anyagokat, Svédország­ból pedig a fémfogakhoz szükségéé fémeket. A szegedi telep dolgozói nagy gondot fordítanak a pontos mun­kára, a határidók megtartására. Eb* ben az évben még egy esetben sem fordult elő késedelmes szállítás­Fclhö József GÉPI KÖTÉLVERŐK MUNKÁJA A Szegedi Kendcrfonőgyár kötélverő üzemrészének dolgozói is egyre jobb eredményeket érnek el április 4. tiszteletére. Kovács Já­nos kézi kötélgombolyitó 170 szá­zalékos eredménye is erről tanús* kodik. Molnár György új beosztás­ban dolgozik. Uj munkahelyén is helytáll, legutóbb 132 százalékot ért el. Volenszki Imréné 130 százalékot teljesített. A Csányi és a Molnár kötőlszá* lazó csoport párosversenybea áll egymással. A békeműszakban mind­két csoport 140—140 százalékot ért el. Természetesen az üzemrész töb­bi dolgozója is becsülettel dolgozik és további sikerekkel akarják ün­nepelni április 4-ét. PapcR István A" BOKOR-BRIGÁD 175 SZÁZALÉKA A Szegődi Kéziszerszámgyárba a a felszabadulási mnnkaverseny eredményei igen szépek. Február második tiz napját 146 százalékos eredménnyel zártuk. A legjobb eredményt elérő brigád a szerelő­műhelyben, a „Felszabadulás"-bri­gád. Átlagteljesítményük 175 szá­zalék. A brigádvezető. Bokor Pé­ter példát mulat 290 százalékos nor­mateljesttményével. A brigád va­lamennyi tagja lakafos. Venyige ollókat készítenek és fogó összesze­relést végeznek. A brigádvezető után Beke Fe­renc a legjobb, 199 százalékos eredményével. Nagy Gergely 183 százalékot ér el, Simkó János 120 százalékot. Komócsin Szilveszter pe­dig 158 százalékot. Csupán egyet­len tagja van a brigádnak, aki nem teljesíti a normát. Ez pedig Pósa Nándor. A brigádvezetö és a bri­gád többi tagjai foglalkozhatnának vele, hogy szép eredményeik mel­leit ne kelljen szégyenkezniük a felszabadulási versenyben 100 szá­zalékon alul teljesítővel. Farkas Tibor Magyar gyártmányú fejőgépeket helyeznek üzembe a kufasi uli gazdaságban A szovjet liáromütemű fejőgép mintájára a malomgépgyár a múlt évben elkészítette az első magyar gyártmányú fejőgép mintapéldá­nyait, majd megkezdte sorozatgyár­tását ls. A háromütemű fejőgépnek az eddigi kétüteműekkel szemben az a nagy előnye, hogy tökéleteseb­ben utánozza a borjú természetes mozdulatait és jobban kíméli a tő­gyet. Az év végéig 200 gépet gyár­tottak az állami gazdaságok és több gépet a termelőszövetkezetek részé­re. Ez év elején megkezdték a gé­pek felszerelését a gazdaságokban. Az első fejőgépeket pénteken he­lyezik üzembe a Csongrádmegyei Kutasi úti Állami Gazdaságban, Ünnepség a TexHlművekben Tegnap délután 3 óra körül a Textilművek kultúrtermében gyü­lekeztek össze az üzem dolgozói, ahol ünnepélyes keretek között alá­írták az új kollektív szerződést előt­tük. Ezután egy másik szerződés meg­kötésére került sor. Osváth Béla. a TTIT mertei titkára az Ismeret­terjesztő Társulat nevében üdvözöl­te a megjelenteket és ismertette a társulat jellegét és célját, majd a következőket mondotta: „Szocialis­ta szerződést kötünk az üzemmel. Mi vállaljuk, hogy a szegedi tudó­sok augusztus 20-ra feldolgozzák a Textilművek ötéves történetét, hogy kéthetente kiállítást rendezünk az üzem előcsarnokában és havonta ismeretterjesztő előadásokat tar­tunk. Előadást tart az üzemben pél­dául Nagy Sándor, a Textilművek főmérnöke. Láng Imre, a II. Sebé­szeti Klinika igazgatója, Fodor Gó, bor Kossuth-díjas kémikus, Batiz­falvy János egyetemi orvosprofesz­szor, Czoniczer Gábor, Petri Gábor. Előadásainkon filmeket vetítünk. Ezenkívül irodalmi előadásokat ren­dezünk, amelyek közül az elsőt világirodalom humora" címmel most mutatjuk be az üzem dolgozói­nak. És mi azt kérjük, hogy az üzem bocsássa rendelkezésünkre a kultúrtermet, szervezzen közönsé­get. tegye lehetővé, hogy az fő­csarnokban kiállítást rendezhes­sünk." Ezután a szerződést az üzemi bi­zottság elnöke. Hévízi Jánosné elv­társnő aláírta, Osváth Béla pedig átnyújtotta az Ismeretterjesztő Tár­sulat díszes oklevelét, majd előad­ták „A világirodalom humora" ci­mű összeállítást a Nemzeti Színház művészei: Lászlóffy Kata. Kormos Uajos és Kovács János közreműkö­désévé!, i

Next

/
Thumbnails
Contents