Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-18 / 65. szám

FÉffTEK, 1955. MÁRCIUS Ü 3 DELMIGYHRORSZÍG Nincs helye a késlekedésnek! Totyo* lendülettel folyta esek a "A ItÖ mindenfelé elolvad; már. A tavaszi szelek jól felszárították s földeket, tehát teljes lendülettel in(1 ilhat a tavaszi vetés. A késő ti: végi havazások, esős időjárás h'iatfc városnnk dolgozó parasztjai és lermelőszövetkozetei sem tudtak I uzzáfogni ehhez a munkához. A mostani langyos, tavaszi napok neonban lehetővé teszik, hogy a késést mielőbb pótoljuk. A Városi Tanács mezőgazdasági osztályának tagjai legutóbbi határjárásuk alkalmával megállapítottéi';, hogy a földek kétharmad rér ,i most már teljes erővel lehet II /ni. Ennek ellenére azonban még mindig igen sok gazda késlekedik a tavaszi búza, az árpa és a zab \ lésével. Vannak olyanok is, akik já példát mutatva már teljesítették ti.vaszi búzavetés-tervüket. Ezek közé tartozik Strel Albert, Brüsszeli kürút 21. szám alatt lakó gazda. Temesvári János, Felsővárosi fekateföldek 15., Kónya István, Debreceni utca 26. és Vecsernyés Pál újszegedi dolgozó parasztok. A Terményforgalmi Vállalat raktárában még most is nagymennyi-1 ségü tavaszi búza- és árpavetőmagi áll a gazdák rendelkezésére. Akiknek tehát még mindig hiányzik a vetőmagjuk, sürgősen keressék fel a Terményforgalmi Vállalatot, s csere vagy kölcsön formájában vegyék át a velőmagot. Annál nagyobb terméseredményekre számithatunk, minél korábban földbe kerül a vetőmag. A korai vetéssel lényegesen meghosszabbítják t gabona tenyészidejét, az tehát job ban kifejlődhet. így biztosíthatjuk a jobb termést. Az Alkotmány TSZ tagjai csütörtökön megkezdték a tavasziak vetését Az Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai csütörtökön délben jelentették, hogy szövetkezelükben teljes lendülettel megindult, a ka lászosok és a többi tavasziak vetése. Emellett folyamatosan végzik az őszi kalászosok fogasolását, fejtrágyázását is. Csütörtökön 10 hold tavaszi árpa elvetéséhez fogtak hozzá. A munka befejeztével azonnal nekiláttak még h&rom hold borsó elvetésének is. Eddig már 22 hold őszi búzát fejtrágyáztak és fogasoltak. A fásítási mozgalom eddigi eredménye; 16.34S fa elültetését vállalták Szeged dolgozói Az elmúlt két napban újabb dolgozók, intézmények jelentkeztek a Városi Tanácsnál, hogy részt akarnak venni a 15 ezer facsemete elültetésének mozgalmában, ökrös Erzsébet tanácstag Petőfitelepre kért 800 fát; választókörzetében a 11 kók házaik előtt szándékozzák elli líetni. Ungernó II. kerületi tanácstag 250 fát kért a Szatymaz utcába es környékére. Erdei István III. kerületi tanácstag a Vértanúk terén, Rákóczi utcában, Pásztor utcában és a környező utcákban szervezi meg a kért 395 facsemete elültetését. Lehotai Pál tanácstag ugyancsak a ül. kerületben 341 fa elültetését szervezi meg. A Szőrme- és Bőrrnhakészitő Vállalat dolgozói 91 faosemetót ültetnek el a Bocskai, Szilágyi, Füredi utcákban, s másutt, ahol hiányzanak az utcákból a fák. Az Erdőigazgaíóság dolgozói a Potőfl Sándor sugárút végén, az alsóvárosi temetőnél ültetnek el 200 facsemetét. Sziládi Sándor, a III. kerületi Népfront-bizoltság elnöke még 150 fát igényelt, hogy azokat elültessék a Vadkerti tér és a Hattyas telep közötti út szólére. A MEZÖKER is még 100 fát akar elültetni a Tisza-pályaudvart raktáruk körül. A Szegedi Cipőgyár dolgozói 210 facsemetével akarják szépíteni gyáruk környékét. A Szakérettségis Kollégium hallgatói 123 fát ültetnek el a Mátyás tér körül. Csütörtökön délután fél 5-kor a Városi Tanács és az I. Kerületi Tanács vezetői, dolgozói teljesítették faültetési vállalásukat: 200 darab fát ültettek el az I- kerületben. Még mások |8 jelentkeztek városunkban, akik kisebb mennyiségű fa elültetésével szépíteni akarják Szegedet, emléket állítva ezzel felszabadulásunk 10. évfordulójára. Eddig már 16.845 facsemetét Igényeltek — tehát túlszárnyalták az eredetileg kitűzött 15 ezer facsemete elültetésére szóló vállalást. Több fa elültetésére egyelőre nincsen mód, mer; nem áll rendelkezésre több facsemete. De ez a nagy lelkosedés is mutatja, hogy a szegediek szeretik városukat, szabad életüket • I-I Megkezdődött az országos vegyipari tanácskozás Csütörtökön reggel az Országház kongresszusi termében megkezdődött az országos vegyipari tanácskozás. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Népköztársaság Minisztertanácsa azért hívta össze kétnapos tanácskozásra a vegyipar legjobb dolgozóit, hogy megbeszéljék az 1955-ös népgazdasági tervben rájuk háruló feladatokat. A tanácskozáson megjelent Hidas István, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Vég Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Kiss Árpád vegyipari és energiaügyi miniszter, Czottner Sándor szénbányászati miniszter, Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Szabó Gergely, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Szántó Zoltán, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Gál László, a vegyipari dolgozók szakszervezetének elnöke és Osztrovszki György, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Lőrincz Imre, a vegyipari és energiaügyi miniszterhelyettes elnöki megnyitója után Kiss Árpád vegyipari és energiaügyi miniszter mondott beszédet. A szegedi járás kommunistái karcba indulnak a Központi Vezetőség határozatának megvalósításáért A Szegedi Járási Pártbizottság aktíva*értekezlete Szerdán délelőtt a Pártoktatók Házában a Szegedi Járási Pártbizottság aktíva-értekezletet tartott. Az értekezlet részvevői — falusi kommunisták, pártfunkcionáriusok, tanácsi, szövetkezeti, gépállomási vezetőik — mintegy kétszázan gyűltek össze a járás különböző községeiből, hogy közösen megtárgyalják a járás politikai helyzetét, a pártszervezetek feladatait a Központi Vezetőség márciusi határozata alapján. Az értekezlet megnyitása után Rózsa István elvtárs, a Járási Pártbizottság első titkára tartotta meg a párt-végrehajtóbizottság beszámolóját. Beszédében vázlatosan ismertette azokat a nagyszerű eredményeket, létesítményeket, amelyek szabadságunk tíz esztendejében valósultak meg az ország, illetve a szegedi járás területén. Elmondotta a többi között, hogy a járás területén több mint 578 épületet emeltek különböző gazdasági, kulturális és szociális célokra. A járásban hét község kapott villanyvilágítást, 16 község új ártézi kutat; 24 napközi otthonos óvoda is a járás területén. Jelenleg húsz kultúrotthon működik. Kilenc község kapott új tanácsházát. Rózsa elvtárs beszéde további részében azzal foglalkozott, hogy ezek a nagyszerű eredmények elsősorban pártunk, munkásosztályunk nagy erőfeszítései árán jöttek létre. Ellenségeink s egyes megtévedt, jobbrahajlott vezetők, kommunisták is éppen ezt igyekeztek akarva, akaratlanul is tagadni. A Központi Vezetőség nagyjelentőségű határozata jó időben érkezett. Ennek a határozatnak egész előrehaladásunk szempontjából nagy jelentősége van. Megteremtette pártunkban a szilárd ideológiai alapot, mely elengedhetetlen feltétele a párt egységének. A határozat marxista—leninista értékelését adta a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetnek. Teljes nyíltsággal feltárta a párt és az ország előtt, hogy nagy számmal vannak jobboldali opportunisták, akik letértek a júniusi Központi Vezetőségi ülés és a III. pártkongresszus által meghatározott helyes útról. Eltörlétesült. A felszabadulás előtt I zították ezeket a helyes határozaegyetlen egy kultúrotthon sem volt1 tokát, Jólétünk tartós emelése csak az egész dolgozó nép munkáján épülhet fel igyekeznek volt szegényparasztokat hálójukba fogni, kizsákmányolni, olymódon, hogy földjeiket egy-két holdas tételekben haszonbérbe adják Ezzel egyes kulákok 10—15 dolgozó parasztot is magukhoz láncolnak. Igyekeznek őket elidegeníteni a termelőszövetkezeti mozgalomtól Sok ilyen plédát találunk Szatymaz és Balástya környékén, ahol a Horthy-rendszer levitézlett elemei tömörültek A kulákok igyekeztek a kuláklista megszüntetését úgy beállítani a dolgozó parasztok előtt, hogy most már egyáltalán nincs kulák. Ennek a helytelen nézetnek a bemagyarázásával több helyen befurakodtak a Hazafias Népfront-bizottságokba, gazdakörökbe és a termelési bizottságokba Ezeket a szervezeteket saját céljaik elérésére akarták felhasználni, Az osztályellenség aknamunkája, továbbá a törvények kijátszása főként az állam iránta kötelezettMárcius 27-e és április 2-a között rendesik meg a fák hetét A fák hetét az idén március 27iől április 2-ig rendezik meg. A fák hete idén ünnepélyesebb lesz az eddigieknél, hiszen közvetlenül hazánk felszabadulásának 10. évfordulója előtt fejeződik be. A fák hetében minden községben, városban, termelőszövetkezetben, állami gazdaságban és iskolában fásítási ünnepségeket rendeznek, ünnepi faültetések lesznek. Sok helyen emlékligetoket, emlékfasorokat telepítenek. A fák hetén a legjobb fásitókat emlékplakettel, illelve jelvénnyel jutalmazzákÜnnepi hangverseny a Móra Ferenc kultúrotthonban A Szegedi Szövetkezeti Bizottság Móra Ferenc kultúrotthona (Munkácsy u. 6.) március 20-án, vasár. Szeged kisipari szövetkezetei énekkarai. A bemutató délután 2 órakor kezdődik. Megnyitó beszédet KUUFCY U. IIITTIWUN '— Kor jtezaoaiK. -Lviesiiynu UVOÍCUC nap a magyal—szovjet barátsági j mQnd Mison Gu8ztáv> Szegod Vá hónap keretében megyei énekkari „ . . VT, bemutatót rendez, melyen közremű- I. kerületi Tanaesanak VB elködnek Csongrád, Makó, Szentes és'nöke. Lengyelország vízgazdálkodásáról tart előadást Fóris Gyula főmérnök a Magyar Hidrológiai Társaság rendezésében ma, pénteken este 6 órakor a Szegedi Vízügyi Igazgatóság kultúrtermében, Sztálin sétány 4. szám alatt. "Nyelvrokonaink a Szovjetunióban* címmel Erdődi József tart előadást a TTIT nyelvészeti munkabizottsága rendezésében a Társulat Horváth Mihály utcai klubjában ma, pénteken este 7 órai kezdettel, Rózsa elvtárs ezután részletes elemzését adta azoknak a hibáknak, melyek szocialista iparosítási politikánk elferdítésében mutatkoztak. Rámutatott, hogy a nehézipar állandó fejlesztése nélkül nem tudnánk végrehajtani életszínvonalunk emelésével kapcsolatos terveinket, lehetetlenné válna a mezőgazdaság további gépesítése is. Pedig termelőszövetkezeti tagságunk és az egyénileg dolgozó parasztok is felismerték már a gépi munka célszerűségét, egyre többen ébrednek rá, hogy a gépek nehéz, fáradságos munkától mentik meg őket, ugyanakkor a géppel végzett talajmunka nyomán növekszik a termelési átlag, s csökken a kiadás. Éppen ezért mi, kommunisták és a dolgozó parasztok sem érthetnek egyet a Központi Vezetőség határozata előtt széltébenhosszában burjánzó opportunista nézetekkel. Rózsa elvtárs az életszínvonal állandó, tervszerű emelkedéséről szólva elmondotta, hogy jólétünk tartós megteremtése csak úgy nyugodhat szilárd alapon, ha az nem az állami tartalékok felélésére, hanem mindenekelőtt az egész dolgozó nép megfeszített munkájára, a bővített újratermelésre, az önköltség csökkentésére épül. Rámutatott Rózsa elvtárs, hogy a termelékenység emelésében és az önköltség csökkentésében igen jó példával járnak elől a járásban a Kiskundorozsmai Pamutszövő dolgozói, akik múlt évi tervüket is 16 nappal a határidő előtt teljesítették, s most is kiváló termelési eredményekkel készülnek felszabadulásunk tizedik évfordulójának megünneplésére. Sajnos, a Szöregi Téglagyár termeléséről nem lehet ezt elmondani. Gyártási tervük teljesítésével a múlt évben ls alaposan elmaradtak. Nyersgyártósi tervüket 78 százalékra, égetési tervüket pedig 81 százalékra teljesítették. Emelkedett viszont az önköltség, romlott a gyártmányok minősége. Rózsa elvtárs ezután rátért a járás mezőgazdasági termelésének és a járásban folytatott politikai munkának az elemzésére. A szegedi járásban is — mondotta — sok követője van annak a káros nézetnek, mely szerint a termelőszövetkezetek és az egyéni kisárutermelő parasztgazdaságok egyaránt a szocializmus felé fejlődnek. Holott Lenin elvtárs éppen a magyar munkásokhoz írt levelében mutatott rá, hogy a kisárutermelő parasztság a proletárdiktatúra, tehát a népi demokrácia viszonyai között is szakadatlanul, óráról-órára ösztönösen, újra és újra szüli a kapitalizmust. E tétel valódisága szemléltetően bizonyosodott be a szegedi járásban is. A régi kizsákmányolók mellett egyre nagyobb számmal újak is jelentkeztek. Különösen vonatkozik ez a megállapítás járásunk szőlőés gyümölcstermelő területeire, ahol egy-egy katasztrális hold gyümölcsös vagy szőlő eladási ára 35— 47 ezer forintra emelkedett. A kulákok garázdálkodása A beszámoló ezután elmondotta, hogy a járásban a kulákok lehetőségeiket felhasználva, ismét ségek semmibevételében nyilvánult meg A kulákok jószágaikat és ingóságaikat igyekeztek a rokonaikhoz, félrevezetett dolgozó parasztokhoz széthurcolni, hogy az állam iránti kötelezettségeiket a végrehajtó szervek ne tudják behajtani. Mondjuk meg őszintén, melyik jóérzésű dolgozó paraszt tűrheti el szó nélkül azt, hogy amíg ő becsületesen teljesíti az ál. lamrnal szembeni kötelezettségét, ugyanakkor a kulák fittyet hány a törvényekre Ez is nagyban hoz* zájárult ahhoz, hogy járásunk csúfosan elmaradt begyűjtési kötete* zettségei teljesítésével. Első no* gyedévi hízottsertés beadási tervünket eddig 34.4 százalékra, vá* gómarhából 6.4 százalékra, baromfiból 51.5 százalékra, tojásból 32.9 százalékra, tejből 46.9 százalékra teljesítettük. Ezzel az eredménnyel nem lehet megelégedni. Minden dolgozó parasztnak tudnia kell, hogy az állami begyűjtés nélkül nem biztosíthatjuk a szervezett közellátást, nem rendelkezhetünk megfelelő állami tartalékokkal, nem teljesíthetjük export-kötelezettségeinket, amelyek ellenében nélkülözhetetlen közszükségleti cikkeket kapunk. Rózsa elvtárs ezután a tanácsok és más állami szervek, a rendőrség, bíróság és a földművesszövetkezetek munkájával, elkövetett hibáikkal és új feladataival foglalkozott. — Nem lehet megengedni, hogy egyes helyeken továbbra lebecsüljék a párt vezető, irányító szerepét. A Népfront-bizottságokból és a különböző szervezetekből el kell távolítani az osztályidegen s kulák elemeket, A falu irányításában és veretesében érvényesülnie kell a párt irányító, ellenőrző és vezető szerepének. Enélktil nincs és nem is lehet jó munkát végezni egyetlen faluban sem. Rózsa István elvtárs beszéde befejező részében ismertette azokat az új feladatokat, amelyeket a Központi Vezetőség márciusi határozata a szegedi járás kommunistái és dolgozó parasztjai elé állít, különösen kihangsúlyozta a kommunis* ták, a tanács és a begyűjtési szervek nagy felelősségét az elkövetett hibák kijavításában, A hozzászólások Á beszámolót lelkes tapssal fogadták az aktíva résztvevői, ezután hozzászólásokra került sor. A felszólalók elmondották, hogy a járás kommunistái és becsületes dolgozó parasztjai már régen várták pártunknak ezt a határozatát. A Központi Vezetőség határozata óta a legtöbb helyen megjavult a politikai felvilágosító munka. Szécsi Antal elvtárs Ásotthalomról elmondotta, hogy az utóbbi időben a helyi Szabadságharcos TSZ-be igen sok dolgozó paraszt kérte felvételét. Rövid idő alatt 21 új belépő jelentkezett. A kulákok igyekeznek a faluban félremagyarázni a Központi Vezetőség határozatát. Azt mondják, hogy most már mindenkinek be kell lépnie a szövetkezetbe. Ez közönséges hazugság. Mi nem akárhogyan akarjuk szövetkezetünket fejleszteni, hanem a lenini önkéntesség elve alapján. Kovács Antal Deszkről elmondotta, hogy falujuk dolgozó parasztjai általában tudják, mi a kötelességük. A múlt évi adófizetési kötelezettségüket 103 százalékra teljesítették. 1200 adózóból 1109 időre kifizette adóját, s akik nem teljesítették, azok nagyobbrészt kulákok és hálójukba esett dolgozó parasztok. A múlt évben a deszkiek példát mutattak a begyűjtési kötelezettség teljesítésében is. A múlt évben a megye községei közül a második helyen végeztek. Kovács elvtárs jogos bírálatot mondott a járási tanácsról a falu ez évi beruházási terveinek elkészítésével kapcsolatban. A falu lakóinak régóta jogos követelése, hogy egy új ártézi kutat fúrjanak a községben. Ezt a községi tanács beruházási tervébe fel is vette, s megígérte a lakosságnak, hogy a kút elkészül. A járási tanács azonban anélkül, hogy megkérdezte volna a községi tanácsot, a kútfúrásra előirányzott összeget más, kevésbé fontos célokra fordította. Az aktíva-ülésen az eddigi munkával kapcsolatban sok értékes, alulról jövő bírálat hangzott el. Különösen sok kritika érte az ál*. lamügyszség szerveit, amelyek sok esetben nem léptek fel kellő szigorral az állam és a falu érdekelt veszélyeztető kulákokkal és más bűnözőkkel szemben. Szigorú bírálatot kaptak a községi és járási tanácsok apparátusaiban működö begyűjtési szervek is, amelyek nem egyszer opportunista módon meghajoltak a kulákok előtt, s maguk ls igazolták, hogy azok képtelenek begyűjtési kötelezettségeik teljesítésére. Faragó elvtárs, a járási tanács begyűjtési osztályának vezetője számokkal bizonyította be, hogy míg egy-egy falu becsületes dolgozó parasztsága különböző terményekből beadási kötelezettségét közel száz százalékig teljesítette, addig ugyanannak a falunak kuláksága csak 20—25, vagy 30 százalékig tett eleget kötelezettségének. Felszólalt Makra András elvtárs is, a Járási Pártbizottság másodtitkára. Beszédében hangsúlyozta, hogy a határozat alapján mindenütt meg kell szilárdítani a községi pártszervezetek tekintélyét, szigorú pártellenőrzést kell megvalósítani, véget kell vetni egyes tanácselnökök kiskirálykodásának. ak'k magukat és a tanácsot függetlennek tartják a pártszervezettől. Makra elvtárs foglalkozott még a falusi tag- és tagjelöltfelvételi munka megjavításával is, s hangoztatta, hogy állandóan erősíteni keli pártunkat becsületes dolgozó parasztokkal. Felszólalt még Kuszin Miklós elvtárs, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság kiküldötte. A júniusi párthatározat teljes megvalósításával kapcsolatos feladatokról beszélt. Elmondotta, hogy fel kell venni a harcot az olcsó népszerűséget hajhészók ellen, akik azért, hogy jóhírük legyen a faluban, eltűrik a kulákok szemtelenkedéseit és a nép érdekeit veszélyeztető visszaéléseiket. Rózsa István elvtárs zárószavában elmondotta, hogy ennek az aktíva-értekezletnek az új eredmények, új győzelmek kiinduló állomásának kell lennie. Van elég akarat és erő új, nagy feladataink végrehajtásához, elkövetett hibáink kijavításához.