Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-13 / 61. szám

2 VASÁRNAP, 1955 MÁRCIUS 13. 3 A Csongrád megyei pártaktíva értekezlete (Folytatás az első oldalrólj százalékkal csökkeni a termelékeny­ség, viszont az önköltség az el­múlt évbon nyolo százalékkal nö­vekedett. A termelékenység ilyen alakulásának okát abban ls kell keresni, hogy mogyénk Ipari üze­meiben laza a munka- és a techno­lógiai fegyelem. Az igazolatlanul mulasztott munkanapok száma az 1953. évi 4900-ról 1954-ben 11.500-ra emelkedett. Megyénk párt- és Ipari vezetői­től. az üzemekben dolgozó kommu­nistáktól, mindannyiónkiól azt várja inosl a párt, hogy no csak szavakban, hanem gyakorlati tet­tekben válaszoljunk a párt fölhívá­sára, mozgósítsuk erre az üzomek minden becsületes dolgozóját. En­nek eredménye legyen, hogy való­ban csökkenjen az önköltség, nö­vekedjék a termelékenység, szűn­jön meg minden téren a pazarlás, a lazaság és a fegyelmezellenség, — állapította meg a beszámoló. És felhívta a figyelmet arra, hogy a munkások jogainak érvényesítésé­vel a vezelők teljes erővel mozgó­sítsanak a termelési feladatokra. Értessék meg, hogy nincsenek jo­gok kötelezettségek nélkül és nin­csen tartóg életszínvonal emelkedés fegyolmozett munka nélkül. A ter­melés pArtellenörzéso, üzemi párt­szervezeteink munkájában min­denekelőtt a tervek teljesítésére irányuljon. Szem előtt lartva, hogy a politikai munka legjobb fokmé­rője továbbra is változatlanul a termelés. Le kell küzdenünk a kulák okkal való megbékélés szellemét — A mi megyénkben is nagyon 6úlyos következményekkel jártak, nagy károkat okoztak azok a jobb­oldali nézetek, amelyek pártunk parasztpolitikájának fő kérdéseiben jelentkeztek. A Központi Vezetőség határozata megállapítja: pártunk­ban egyesek helytelenül értelmezik a munkás-paraszt szövetség kérdé­sét, elfeledkeznek arról, hogy ez olyan osztályszövetség, melynek célja a szocializmus felépítése és a kizsákmányolás teljes megszünteté­se. Olyan szövetség ez, amelyet a munkásosztály vezet. Megyénkben ls elég gyakori az olyan jolongóg, amikor egye9 párt­lakozni". Máshol, mint Bokroson, a tanácsülésen szót adtak a kulák­nak. El lehet képzelni, hogy nem a népi demokrácia dicséretével fog­lalkozott­— Világos és ezt félreérthetetle­nül meg kell mondani — hangsú­lyozta a beszámoló —, hogy a tör­vénysértést azok is elkövetik, akik a bíróságon a termelőszövetkezetek­kel szemben a kulákoknnk adnak igazat, vagy amikor a hódmezővá­sárhelyi tanács a knlák kezébe sze-. génysógi bizonyítványt ad, hogy az költségmentesen pörölhesse a termelőszövetkezetet. (Derültség). Ezek a példák ls mntatják, ho­szervezetek. állami és tanácsi szer- gyan jelentkezett megyénkben a ml munkánkban is a jobboldali el­hajlás, az opportunizmus. — Ha fel is léptünk a» Ilyen nézetek és intézkedések ellen, azon­ban nem voltunk következetesek, hogy ezeket megakadályozzuk. Most a Közponll Vezetőség világos útmutatása alapján talán nem szükségtelen újból mindannyiónk­nak: államhatalmi szerveinknek, a tanácsoknak, az ügyészségnek, a bíróságnak, az egész apparátus, de különösen az itt dolgozó kommu­nisták figyelmébe ajánlani, hogy hazánkban minden hatalom a dol­gozó nép kezében van, hogy nálnnk proletárdiktatúra van ég a prole­tárdiktatúra a dolgozó nép demo­kráciája és nem a kulákoké és egyéb levitézlett elemeké. (Hosz­szantnrtó taps.) Akik a törvények végrehajtásáért felelősek, nem té­veszthetik szem elől, hogy törvé­nyeink dolgozó népünk javát szol­gálják, s ebben az értelemben kell azoknak érvényt szerezni. A beszámoló ezután arról szőlott, hogy a mi hibánkból lg a dolgozó közópparasztok egy részénél egyre nagyobb mértékben jelentkezett a speknláció. A középparasztok kö­zül is jónéhányan több állandó munkást alkalmazó kizs&kmányo­lókká, kulákokká váltak. Szentes­ről. s a megye különböző terüle­téről számos ilyen példát lehet fel­sorolni. Ez i» mutatja, hogy a Központi Vezetőségnek ,van igaza a helytelen nézeteket vallókkal vek, elsősorban a ml hibánkból, nem támaszkodnak a szegénypa­rasztságra, nem hnreolnak a kulá­kok ellen, a velük való megbéké­lés szellemét hirdetik. Pártunknak n falun a szegényparasztság a leghűségesebb támasza. A párt mindig azt tanította, hogy szilárdan kell támaszkodni a szegényparasztságra. Mógi9 ml llt, a megyében is elkövettük ezt a súlyos hibát, hogy elhanyagol­tuk a szegényparasztsággal való politikai lörődést és gazdasági té­ren 8em nyújtottuk neki azt a se­gítséget, amelyre lehetőségünk leti volna. Többek közölt abban sem segítettük, hogy ne ezoruljon rá a kulák igauzsorájára. A gépállo­másoknak őket kellett volna első­sorban nagyobb mértékbon gépi erővel segíteni. Megyénkben ls n« opportunista nézetok következménye, hogy nem folyt kövelkezete9 hare a kulákok ellen. Nem egy helyen még a párt­szervezetek titkárai ls — mint Kis­teleken nörváth elvtárs, függetle­nilol't kfwségi titkár — úgy magya­rázta a párttagságnak, hogy nem szabad a kulákot knláknnk mon­dani, mert az helytelen volt 1953 júninsa előtt ls. Az ilyen nézetek Kisteleken és a megyében másutt is odavezetlek, hogy nem folyt harc n kulákok ellen, nem követelték és nem követelik meg tőliik az állam iránti kötelezettség teljesítését. Megemlítette a beszámoló azt ls. hogy n Nagy Imre elvtárs állal használt „nagygazda" kifejezés kö­vetkezménye, hogy n dorozsmai ta­nácselnök igy fogalmazta meg mondanivalóját: „Vigyázni kell a kulák kifejezéssel, nem lehet ku­ezemben, amikor megállapítja, hogy a ml viszonyaink között is válto­zatlanul érvényesek Leninnek azok a tanításai, hogy a kisárutermelés állandóan szüli a kapitalizmust. A dolgozó parasztságnak igazi jólétet esak a termelőszövetkezeti gazdálkodás adhat — Sok kárt okozott a mezőgaz­daság szocialista építésének az a káros nézet is, amely azb hangoz­tatja, hogy nz egyéni gazdálkodás­sal a szegény- és közópparasztok zöme magas jólétet érhet el, hogy lényegében a termolüszüvetkozetck fejlesztése nélkül meg tudjuk ol­dani a mezőgazdaság fejlesztésének feladatait, A párt világosan meg­mondta: nem becsüli lo, továbbra is támogatja nz egyéni parasztgaz­daságokat, az egyéni dolgozó pa­rasztokat, hangsúlyozla, azonban, hogy becsapják a dolgozó paraszt­ságot azok, akik nem mutatják meg, hogy a szegény- é9 a közép­paraszloknak igazi jólétet csak a termelőszövetkezet, a szocialista mezőgazdasági nagyüzem biztosít­hat. A beszámoló ezután elemezte azo­kat a jelenségeket, amelyek Nagy Imre elvlárs helytelen nézeteiből adódtak a termelőszövetkezeti moz­galom felfejlesztésében. Rámuta­tott arra, hogy a párt Központi Vezetőségének mostani határozata nemcsak a munkásosztály, hanem elsősorban a dolgozó parasztság ér­dekében hangsúlyozza Ismételten az önkéntesség elvének messzeme­nő szem előtt tartásával a termelő­szövetkezetek számszerű fejlesz­tésének szükségességét. A megye kommunistáinak, mindenekelőtt a vezetőknek a határozat szellemében szakadatlanul dolgoznik kell a falu szocialista erőinek növelésén, a termelőszövetkezeti mozgalom ki­szélesítésén. Egyszer 9 mindenkor­ra szét kell zúzni azokat a jobbol­dali nézeteket, amelyek arról szól­nak, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztése lekerült a napirendről. Van-e lehetőség a mi megyénk­ben már a tavasszal, de különösen ősszel a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésére? Igen van. Az elmúlt hónapok tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy bár csak kevés erőfeszítést tettünk a terme­lőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében és gyenge színvonalon mozgott a politikai munka, mégis az elmúlt két hónapban 601 tag lépett a termelőszövetkezetbe. Hód­mezővásárhelyen és Szatymazon új csoport is alakult Külön alá kell húzni azokat a tapasztalatokat, me­lyeket ezek a belépések mutatnak. Az eredmények ott születtek, ahol a párt és az állami szervek nem ha­nyagolták el a termelőszövetkeze­tek eredményeinek népszerűsítését, ahol a kommunisták állnak a ter­melőszövetkezetek fejlesztésének élén. Ezeken a helyeken tudták le­győzni a mozgalom fejlődését aka­dályozó szektáns nézeteket ls, ame­lyek különösen az elmúlt évben ki­lépett, volt termelőszövetkezeti ta­gokkal vagy középparasztokkal szemben jelentkeztek. Ott erősöd­tek a termelőszövetkezetek és fej­lődtek számszerűleg is, ahol a ku­lékokat kizárták tsz-ekből. E té­ren még sok a tennivaló, mert számos szövetkezetünkben még mindig megtűrik a kulákot, mint a makói Hunyadiban, a forráskúti Petőfiben, Hódmezővásárhelyen és a szegedi járás több szövetkezeté­ben. •— A termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztése érdekében fel kell lépni a termelőszövetkezetekben is jelentkező spekulációs törekvések­kel szemben. Nem szabad megen­gedni a háztáji gazdálkodás alap­szabályellenes felduzzasztását, amely megyénkben komoly kárára van a legfontosabbnak, a közös vagyonból származó jövedelem nö­velésének, a családtagok munkába való bevonásának, a munkafegye­lem megszilárdításának, — Megyénk gépállomásainak is az eddigieknél jobban a termelő­szövetkezeteink fejlesztése és meg­segítése felé kell fordulniok. Ha a jólétet emelni akarjuk — meg kell szilárdítanunk az állampolgári fegyelmet ' A beszámoló ezután megállapí­totta, hogy miután pártunkban egyesek helytelenül foglaltak ál­lást a begyűjtés kérdésében, me­gyénk területén is a jobboldali né­zetek s a kulákok aknamunkája következtében a párt és a kormány által helyesen csökkentett begyűj­tési tervet sem teljesítettük. Me­gyénkben sem ritka az, hogy a tö­megekkel való kapcsolat megszi­lárdítására hivatkozva elvtelenül lemondanak arról, hogy szigorúan érvényt szerezzenek az állampol­gári fegyelemnek. Ez a liberaliz­mus különösen a sertésbegyüjtés terén mutatkozott meg. A párt többszöri figyelmeztetése ellenére is begyűjtési szerveink liberálisan kezelik a begyűjtés ügyét. Ezt mu­tatja az is, hogy 1954. évról hat­ezer termelő nem teljesítette be­adását. Ezeknek jórésze kulák. Ila előre akarunk menni, nem téveszt­hetjük szemelől a harmadik párt­kongresszus ezzel kapcsolatos hatá­rozatát: „A nép anyagi jólétének emelkedéséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik az állampolgári fe­gyelem megszilárdítása, az állam­polgári kötelezettségek teljesítése, valamint a kártevők és rendbontók, a szabotálók leleplezése is.'* A párt politikáját elferdítő jobb­oldali opportunista nézeteknek, a törvény laza kezelésének jelentős szerepe van abban is, hogy az utób­bi időben széles méreteket öltött állami és gazdasági életünk min­den területén a pazarlás, a nép va­gyonának elherdálása, a társadalom kárára elkövetett lopások. A me­gye kommunistáinak több felelős­séggel, a párt politikája melletti bátor kiállással fel kell lépniök a népvagyon felelőtlen tékozlóival és tolvajaival szemben. Nemcsak a munkásosztálynak, hanem a dolgo­zó parasztságnak is érdeke, hogy fellépjenek az állampolgári fegyel­met megrontó spekuláció és feke­tevágások ellen. Algyőn a rendőr­ség megállapítása szerint ?70 fe­ketevágás volt. Makón Kovács Ist­ván és társai 31 borjút és 10 bir­kát, Tápén Eperjesi Ferenc és tár­sai 32 borjút, 8 birkát és egy ser­tést vágtak le, s feketéztek el. Ez lesújtó képet ad a megyei pártszer­vezetek, kommunisták „éberségé­ről", sok helyi tanács, begyűjtési dolgozó, rendőrörs, ügyész, laza, elnéző liberális munkájáról. — A júniusi párthatározat el­torzítasát jelenti — állapította meg a beszámoló —, hogy mi is, miköz­ben túlságosan hangsúlyoztuk a dolgozó parasztság számára nyúj­tott kedvezményeket, nem hangsú­lyoztuk eléggé a velejáró fokozott kötelezettségeket is. A kulákok, az ellenség, begyűjtés eltörlésére irá­nyuló törekvéseinek megyénk nem egy pártszervezetében, tanácsánál, s különösen a népfront-bizottságok­ban is hangot adtak. Megállapította a beszámoló, hogy hason'ó fegyelmezetlenséggel, el­nézéssel találkozunk Csongrád me­gyében a búzavetés kérdésében is. Miközben a párt és a kormány az őszibúza vetését szorgalmaz!a, fon­tos állami szerveinkben, mint az ügyészségnél, ezt nem segítették elő. Példa erre az, hogy a szentesi tanács feljelentett egy kulákot, mert nem vetette bo búzával a kö­telező területet. A szentesi ügyész­ség azonban a feljelentést nem fo­gadta el, azzal, hogy a mezőgaz­dasági munkák akkori állása sze­rint nem indokolt a büntetés. Hoz­zá kell tennünk, hogy a városi ügyészség a feljelentés elutasítá­sát felsőbb rendeletre lette. Agitá­ció is folyt a búzatermelés ellen. Megyei szerveink nem kielégítő munkája mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy megyénkben a kenyér­gabona vetési tervet összesen 94,4 százalékra, az egyénileg dolgozó parasztok pedig 93 százalékra tel­jesítették Nóvák elvtárs, a megyei tanács főagronómusa a megyei pártvégrehajtó bizottsághoz küldött jelentésében felsorolja azokat a nézeteket, amelyek azt akarják iga­zolni, hogy helytelen a tavaszbúza vetését szorgalmazni. Felelős funk­cionáriusoknak ilyen állásfoglalá­sa eredményezte azt, hogy március elején még csak 750 mázsa csercve­tőmagot helyeztek ki a dolgozó pa­rasztokhoz. A beszámoló hangsú­lyozta: a tavaszi búzát ax időjá­rás-adta tehetőségeknek megfelelő­en a legrövidebb időn belül egy szemig el kell vetni, s nem szabad megengedni azt a nagy megnyug­vást, ami e térem az állami szer­veknél és a pártszervezeteknél ta­pasztalható. Ehhez nemcsak álla­mi intézkedésekre, de felvilágosító szóra is szükség van. Elsősorban az egyénileg dolgozó parasztoknak kell elvetni a szükséges mennyisé­get, mert az őszön ők nem jeljesí­tettők tervüket. Elvtársak! A Központi Vezetőség határozatának megjelenése után a megyében sokakban — különösen falun az egyénileg dolgozó parasz­tok között — felmerült az a kér­dés, hogy a párt miért fordult el most a parasztoktól? Megyénk dol­gozó parasztságának a Központi Vezetőség határozatával válaszo­lunk: "Pártunk politikája, amely a munkás-paraszt szövetség megerő­sítésére, a mezőgazdaság szocialista átalakítására és a mezőgazdasági termelés fellendítésére irányul, olj'an politika, amely megfelel az egész dolgozó parasztság, mind a termelőszövetkezeti tagok, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok érdekeinek. A jobboldali nézetek ellenben, amelyek pártunk parasztpolitikájának alapvető kér­déseiben az utóbbi időben elter­jedtek, nemcsak munkásellenesek, hanem dolgozó parasat-ellenesek is, mert a kulákok és egyéb falusi kizsákmányolók megerősödését szolgálják a dolgozó parasztság ro­vására, hátráltatják a mezőgazda­sági termelés fellendítését és a falu jobb életének kialakítását". A beszámoló ezután a párt és a munkásosztály vezető szerepe biz­tosításának kérdésével foglalkozott politikai, gazdasági és állami éle­tünk minden területén. Megállapí­totta: veszélyesek az olyan törek* vések, amelyek a párt vezető sze­repének és tekintélyének csorbítá­sára irányulnak. Csongrád megyé­ben is számos esetben találkozunk helytelen, jobboldali kritikákkal és nézetekkei. Különösen kispolgári és egyes értelmiségi körökben úton­útfélen becsmérelték a párt politi­káját. A helytelen nézetek hozzá­járultak a pártfegyelem meglazu­lásához és az osztályellenség mal­mára hajtották a vizet. Felléptek a párt irányítása ellen, vita tár­gyává tették a pártszervezet hatá­rozatait, végrehajtásukat elferdí­tették. Tlyen jelenségek voltak ta­pasztalhatók például a makói já­rási tanács apparátusában dolgozó egyes elvtársak részéről. De a párt vezető szerepének semmibevétele jelentkezik a szegedi egyetemen is. Tapasztalható a párt vezető sze­repének lebecsülése egy sor gazda­sági és állami szervünkben, főleg ami a kádermunkát illeti. A párt irányításának és segítésének lebe­csülése mérhető le abban is, hogy amikor a párt-végrehajtóbizottsá­gok tapasztalt pártmunkásokat akartak küldeni különböző szer­vekbe, szinte hónapokig kellett harcolniok azért, hogy elfogadják a párt által javasolt elvtársakat. Hogy ilyen helyzet kialakulhatott, azért a megyei párt-végrehajtóbi­zottság teljes egészében érzi a fe­lelősséget, A párt vezető szerepét lebecsülő nézetek kifejezésre jutottak a Ha­zafias Népfront elvi és gyakorlati kérdéseinek helytelen, jobboldali értelmezésében is. Tapasztalható Kübekházán, Földeákon és másutt is az a nézet, hogy egyrészt a nép­front-mozgalom politikamentes, a pártszervezet, a párttitkár ne avat­kozzék az ő munkájukba, másrészt az, hogy a népfront-bizottságok ha­tározatokat hoztak a begyűjtés, az adófizetés csökkentésére illetve azok eltörlését kérték felsőbb szer­vektől. — Minden kommunistának —• állapította meg a beszámoló —, de különösen a kommunista vezetők­nek, bárhol dolgozzanak is, meg kell érteniök és meg kell értetniök, hogy a párt vezetése nélkül nincs előrehaladás, szocialista építés, életszínvonal emelése, kulturális felvirágzás, nincs függetlenség, igazi népi felemelkedés. Aki lebe­csüli a párt vezetésével elért ered* méinyeket, az lebecsüli munkás* osztályunknak, dolgozó népünknek a szocializmus építésében végzett nagyszerű munkáját. A beszámoló végül a bírálat szükségszerűségéről emlékezett meg, mint a pártmunka megjaví* tásának legfontosabb feltételéről. Bátor, pártszerű elvi bírálat és önbírálat nélkül lehetetlen az elő* rehaladás; ellenkezőleg, mindig fennáll az önelégültség, az önmeg­nyugtatás. a tespedés veszélye. Fel kell azonban lépni az olyan néze­tekkel szemben, amely a felsőbb pártszervek határozatainak végre­hajtását alku tárgyává teszik. A megye pártszervezeteinek gyor* san és határozottan meg kell ja* vítaniok irányító és segítő munká­jukat a tömegszervezetekben, a szakszervezetben, az MNDSZ-ben, mindenekelőtt a DISZ-ben. Foglalkozott a beszámoló azzal is, hogy megyénk kulturális terű* letére a Központi Vezetőség hatá­rozatában feltárt helytelen nézetek hogyan hatottak. Az írószövetség szegedi csoportjában is elterjedtek a nacionalista, narodnyik és más ellenséges jobboldali nézetek. Meg kell mondanunk dolgozó népünk­nek, ifjúságunknak, hogy igazi ha­zafinak lenni ma azt jelenti, hogy fegyelmezetten dolgozunk. Nem tűrjük a lazaságot, maradéktalanul erősítjük az állammal, a dolgozó néppel szembeni kötelezettségeket, Feladataink Elvtársak! Pártunk Központi Vezetősége szótzúzta a kispolgári, jobboldali, opportunista nézeteiket a párton belül és ezzel egyidőben egész népünk figyelmét a szocia­lizmus építésének soronkövetkező nagy feladataára összpontosítoitta. összefoglalva feladatainkat: 1. Most minden pártszerveze­tünkben, pártunk minden tagjá­nak harcot kell folytatni a párt helyes irányvonalának valóraváltá­sáért. Egységesen, minden ingado­zás nélkül kövessük pártunk Köz­ponti Vezetőségét. Érjük el, hogy megyénk egész párttagsága egysé­gesen és helyesen értelmezze pár­tunk politikáját, szilárdan és in­gadozás nélkül álljon ki e politika mellett. Szívós harcot folytassunk minden elhajlás ellen, melv a pár­tot a helyes irányvonaláról le nVarja téríteni. Kn'önösen fel V»ll lépni a mostani időszakban a jobb- ­oldali opportunista elhajlás ellen, mely fő akadályát képezi a párt helyes politikája megvalósítá­sának. Biztosítanunk kell, hogy a jobb­oldali nézeteket — a megye bár­mely területén jelentkezzenek is — elszigeteljük, teljes egészében szétzúzzuk. E harc ne elvont mó­don folyjék, feltétlenül segítse eló a párt mindennapi feladatainak si­keres végrehajtását. Miközben minden területen erőteljesen har­colunk a jobboldali veszély ellen, harcot kell folytatnunk a balol­dali túlzók és az állami törvényes­ség megsértői ellen is. 2. Megyénkben az állami és tár­sadalmi élet minden területén: ta­nács, gazdasági és kulturális szer­veinkben, egyetemeinkben, a tö­megszervezetekben, Hazafias Nép­frontban és minden más területen (Folytatás a harmadik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents