Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-13 / 61. szám

2 VASÁRNAP, 1955 MÁRCIUS 13. 3 A Csongrád megyei pártaktíva értekezlete (Folytatás az első oldalrólj százalékkal csökkeni a termelékenység, viszont az önköltség az elmúlt évbon nyolo százalékkal növekedett. A termelékenység ilyen alakulásának okát abban ls kell keresni, hogy mogyénk Ipari üzemeiben laza a munka- és a technológiai fegyelem. Az igazolatlanul mulasztott munkanapok száma az 1953. évi 4900-ról 1954-ben 11.500-ra emelkedett. Megyénk párt- és Ipari vezetőitől. az üzemekben dolgozó kommunistáktól, mindannyiónkiól azt várja inosl a párt, hogy no csak szavakban, hanem gyakorlati tettekben válaszoljunk a párt fölhívására, mozgósítsuk erre az üzomek minden becsületes dolgozóját. Ennek eredménye legyen, hogy valóban csökkenjen az önköltség, növekedjék a termelékenység, szűnjön meg minden téren a pazarlás, a lazaság és a fegyelmezellenség, — állapította meg a beszámoló. És felhívta a figyelmet arra, hogy a munkások jogainak érvényesítésével a vezelők teljes erővel mozgósítsanak a termelési feladatokra. Értessék meg, hogy nincsenek jogok kötelezettségek nélkül és nincsen tartóg életszínvonal emelkedés fegyolmozett munka nélkül. A termelés pArtellenörzéso, üzemi pártszervezeteink munkájában mindenekelőtt a tervek teljesítésére irányuljon. Szem előtt lartva, hogy a politikai munka legjobb fokmérője továbbra is változatlanul a termelés. Le kell küzdenünk a kulák okkal való megbékélés szellemét — A mi megyénkben is nagyon 6úlyos következményekkel jártak, nagy károkat okoztak azok a jobboldali nézetek, amelyek pártunk parasztpolitikájának fő kérdéseiben jelentkeztek. A Központi Vezetőség határozata megállapítja: pártunkban egyesek helytelenül értelmezik a munkás-paraszt szövetség kérdését, elfeledkeznek arról, hogy ez olyan osztályszövetség, melynek célja a szocializmus felépítése és a kizsákmányolás teljes megszüntetése. Olyan szövetség ez, amelyet a munkásosztály vezet. Megyénkben ls elég gyakori az olyan jolongóg, amikor egye9 pártlakozni". Máshol, mint Bokroson, a tanácsülésen szót adtak a kuláknak. El lehet képzelni, hogy nem a népi demokrácia dicséretével foglalkozott— Világos és ezt félreérthetetlenül meg kell mondani — hangsúlyozta a beszámoló —, hogy a törvénysértést azok is elkövetik, akik a bíróságon a termelőszövetkezetekkel szemben a kulákoknnk adnak igazat, vagy amikor a hódmezővásárhelyi tanács a knlák kezébe sze-. génysógi bizonyítványt ad, hogy az költségmentesen pörölhesse a termelőszövetkezetet. (Derültség). Ezek a példák ls mntatják, hoszervezetek. állami és tanácsi szer- gyan jelentkezett megyénkben a ml munkánkban is a jobboldali elhajlás, az opportunizmus. — Ha fel is léptünk a» Ilyen nézetek és intézkedések ellen, azonban nem voltunk következetesek, hogy ezeket megakadályozzuk. Most a Közponll Vezetőség világos útmutatása alapján talán nem szükségtelen újból mindannyiónknak: államhatalmi szerveinknek, a tanácsoknak, az ügyészségnek, a bíróságnak, az egész apparátus, de különösen az itt dolgozó kommunisták figyelmébe ajánlani, hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó nép kezében van, hogy nálnnk proletárdiktatúra van ég a proletárdiktatúra a dolgozó nép demokráciája és nem a kulákoké és egyéb levitézlett elemeké. (Hoszszantnrtó taps.) Akik a törvények végrehajtásáért felelősek, nem téveszthetik szem elől, hogy törvényeink dolgozó népünk javát szolgálják, s ebben az értelemben kell azoknak érvényt szerezni. A beszámoló ezután arról szőlott, hogy a mi hibánkból lg a dolgozó közópparasztok egy részénél egyre nagyobb mértékben jelentkezett a speknláció. A középparasztok közül is jónéhányan több állandó munkást alkalmazó kizs&kmányolókká, kulákokká váltak. Szentesről. s a megye különböző területéről számos ilyen példát lehet felsorolni. Ez i» mutatja, hogy a Központi Vezetőségnek ,van igaza a helytelen nézeteket vallókkal vek, elsősorban a ml hibánkból, nem támaszkodnak a szegényparasztságra, nem hnreolnak a kulákok ellen, a velük való megbékélés szellemét hirdetik. Pártunknak n falun a szegényparasztság a leghűségesebb támasza. A párt mindig azt tanította, hogy szilárdan kell támaszkodni a szegényparasztságra. Mógi9 ml llt, a megyében is elkövettük ezt a súlyos hibát, hogy elhanyagoltuk a szegényparasztsággal való politikai lörődést és gazdasági téren 8em nyújtottuk neki azt a segítséget, amelyre lehetőségünk leti volna. Többek közölt abban sem segítettük, hogy ne ezoruljon rá a kulák igauzsorájára. A gépállomásoknak őket kellett volna elsősorban nagyobb mértékbon gépi erővel segíteni. Megyénkben ls n« opportunista nézetok következménye, hogy nem folyt kövelkezete9 hare a kulákok ellen. Nem egy helyen még a pártszervezetek titkárai ls — mint Kisteleken nörváth elvtárs, függetlenilol't kfwségi titkár — úgy magyarázta a párttagságnak, hogy nem szabad a kulákot knláknnk mondani, mert az helytelen volt 1953 júninsa előtt ls. Az ilyen nézetek Kisteleken és a megyében másutt is odavezetlek, hogy nem folyt harc n kulákok ellen, nem követelték és nem követelik meg tőliik az állam iránti kötelezettség teljesítését. Megemlítette a beszámoló azt ls. hogy n Nagy Imre elvtárs állal használt „nagygazda" kifejezés következménye, hogy n dorozsmai tanácselnök igy fogalmazta meg mondanivalóját: „Vigyázni kell a kulák kifejezéssel, nem lehet kuezemben, amikor megállapítja, hogy a ml viszonyaink között is változatlanul érvényesek Leninnek azok a tanításai, hogy a kisárutermelés állandóan szüli a kapitalizmust. A dolgozó parasztságnak igazi jólétet esak a termelőszövetkezeti gazdálkodás adhat — Sok kárt okozott a mezőgazdaság szocialista építésének az a káros nézet is, amely azb hangoztatja, hogy nz egyéni gazdálkodással a szegény- és közópparasztok zöme magas jólétet érhet el, hogy lényegében a termolüszüvetkozetck fejlesztése nélkül meg tudjuk oldani a mezőgazdaság fejlesztésének feladatait, A párt világosan megmondta: nem becsüli lo, továbbra is támogatja nz egyéni parasztgazdaságokat, az egyéni dolgozó parasztokat, hangsúlyozla, azonban, hogy becsapják a dolgozó parasztságot azok, akik nem mutatják meg, hogy a szegény- é9 a középparaszloknak igazi jólétet csak a termelőszövetkezet, a szocialista mezőgazdasági nagyüzem biztosíthat. A beszámoló ezután elemezte azokat a jelenségeket, amelyek Nagy Imre elvlárs helytelen nézeteiből adódtak a termelőszövetkezeti mozgalom felfejlesztésében. Rámutatott arra, hogy a párt Központi Vezetőségének mostani határozata nemcsak a munkásosztály, hanem elsősorban a dolgozó parasztság érdekében hangsúlyozza Ismételten az önkéntesség elvének messzemenő szem előtt tartásával a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének szükségességét. A megye kommunistáinak, mindenekelőtt a vezetőknek a határozat szellemében szakadatlanul dolgoznik kell a falu szocialista erőinek növelésén, a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesítésén. Egyszer 9 mindenkorra szét kell zúzni azokat a jobboldali nézeteket, amelyek arról szólnak, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztése lekerült a napirendről. Van-e lehetőség a mi megyénkben már a tavasszal, de különösen ősszel a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésére? Igen van. Az elmúlt hónapok tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy bár csak kevés erőfeszítést tettünk a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében és gyenge színvonalon mozgott a politikai munka, mégis az elmúlt két hónapban 601 tag lépett a termelőszövetkezetbe. Hódmezővásárhelyen és Szatymazon új csoport is alakult Külön alá kell húzni azokat a tapasztalatokat, melyeket ezek a belépések mutatnak. Az eredmények ott születtek, ahol a párt és az állami szervek nem hanyagolták el a termelőszövetkezetek eredményeinek népszerűsítését, ahol a kommunisták állnak a termelőszövetkezetek fejlesztésének élén. Ezeken a helyeken tudták legyőzni a mozgalom fejlődését akadályozó szektáns nézeteket ls, amelyek különösen az elmúlt évben kilépett, volt termelőszövetkezeti tagokkal vagy középparasztokkal szemben jelentkeztek. Ott erősödtek a termelőszövetkezetek és fejlődtek számszerűleg is, ahol a kulékokat kizárták tsz-ekből. E téren még sok a tennivaló, mert számos szövetkezetünkben még mindig megtűrik a kulákot, mint a makói Hunyadiban, a forráskúti Petőfiben, Hódmezővásárhelyen és a szegedi járás több szövetkezetében. •— A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében fel kell lépni a termelőszövetkezetekben is jelentkező spekulációs törekvésekkel szemben. Nem szabad megengedni a háztáji gazdálkodás alapszabályellenes felduzzasztását, amely megyénkben komoly kárára van a legfontosabbnak, a közös vagyonból származó jövedelem növelésének, a családtagok munkába való bevonásának, a munkafegyelem megszilárdításának, — Megyénk gépállomásainak is az eddigieknél jobban a termelőszövetkezeteink fejlesztése és megsegítése felé kell fordulniok. Ha a jólétet emelni akarjuk — meg kell szilárdítanunk az állampolgári fegyelmet ' A beszámoló ezután megállapította, hogy miután pártunkban egyesek helytelenül foglaltak állást a begyűjtés kérdésében, megyénk területén is a jobboldali nézetek s a kulákok aknamunkája következtében a párt és a kormány által helyesen csökkentett begyűjtési tervet sem teljesítettük. Megyénkben sem ritka az, hogy a tömegekkel való kapcsolat megszilárdítására hivatkozva elvtelenül lemondanak arról, hogy szigorúan érvényt szerezzenek az állampolgári fegyelemnek. Ez a liberalizmus különösen a sertésbegyüjtés terén mutatkozott meg. A párt többszöri figyelmeztetése ellenére is begyűjtési szerveink liberálisan kezelik a begyűjtés ügyét. Ezt mutatja az is, hogy 1954. évról hatezer termelő nem teljesítette beadását. Ezeknek jórésze kulák. Ila előre akarunk menni, nem téveszthetjük szemelől a harmadik pártkongresszus ezzel kapcsolatos határozatát: „A nép anyagi jólétének emelkedéséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik az állampolgári fegyelem megszilárdítása, az állampolgári kötelezettségek teljesítése, valamint a kártevők és rendbontók, a szabotálók leleplezése is.'* A párt politikáját elferdítő jobboldali opportunista nézeteknek, a törvény laza kezelésének jelentős szerepe van abban is, hogy az utóbbi időben széles méreteket öltött állami és gazdasági életünk minden területén a pazarlás, a nép vagyonának elherdálása, a társadalom kárára elkövetett lopások. A megye kommunistáinak több felelősséggel, a párt politikája melletti bátor kiállással fel kell lépniök a népvagyon felelőtlen tékozlóival és tolvajaival szemben. Nemcsak a munkásosztálynak, hanem a dolgozó parasztságnak is érdeke, hogy fellépjenek az állampolgári fegyelmet megrontó spekuláció és feketevágások ellen. Algyőn a rendőrség megállapítása szerint ?70 feketevágás volt. Makón Kovács István és társai 31 borjút és 10 birkát, Tápén Eperjesi Ferenc és társai 32 borjút, 8 birkát és egy sertést vágtak le, s feketéztek el. Ez lesújtó képet ad a megyei pártszervezetek, kommunisták „éberségéről", sok helyi tanács, begyűjtési dolgozó, rendőrörs, ügyész, laza, elnéző liberális munkájáról. — A júniusi párthatározat eltorzítasát jelenti — állapította meg a beszámoló —, hogy mi is, miközben túlságosan hangsúlyoztuk a dolgozó parasztság számára nyújtott kedvezményeket, nem hangsúlyoztuk eléggé a velejáró fokozott kötelezettségeket is. A kulákok, az ellenség, begyűjtés eltörlésére irányuló törekvéseinek megyénk nem egy pártszervezetében, tanácsánál, s különösen a népfront-bizottságokban is hangot adtak. Megállapította a beszámoló, hogy hason'ó fegyelmezetlenséggel, elnézéssel találkozunk Csongrád megyében a búzavetés kérdésében is. Miközben a párt és a kormány az őszibúza vetését szorgalmaz!a, fontos állami szerveinkben, mint az ügyészségnél, ezt nem segítették elő. Példa erre az, hogy a szentesi tanács feljelentett egy kulákot, mert nem vetette bo búzával a kötelező területet. A szentesi ügyészség azonban a feljelentést nem fogadta el, azzal, hogy a mezőgazdasági munkák akkori állása szerint nem indokolt a büntetés. Hozzá kell tennünk, hogy a városi ügyészség a feljelentés elutasítását felsőbb rendeletre lette. Agitáció is folyt a búzatermelés ellen. Megyei szerveink nem kielégítő munkája mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy megyénkben a kenyérgabona vetési tervet összesen 94,4 százalékra, az egyénileg dolgozó parasztok pedig 93 százalékra teljesítették Nóvák elvtárs, a megyei tanács főagronómusa a megyei pártvégrehajtó bizottsághoz küldött jelentésében felsorolja azokat a nézeteket, amelyek azt akarják igazolni, hogy helytelen a tavaszbúza vetését szorgalmazni. Felelős funkcionáriusoknak ilyen állásfoglalása eredményezte azt, hogy március elején még csak 750 mázsa csercvetőmagot helyeztek ki a dolgozó parasztokhoz. A beszámoló hangsúlyozta: a tavaszi búzát ax időjárás-adta tehetőségeknek megfelelően a legrövidebb időn belül egy szemig el kell vetni, s nem szabad megengedni azt a nagy megnyugvást, ami e térem az állami szerveknél és a pártszervezeteknél tapasztalható. Ehhez nemcsak állami intézkedésekre, de felvilágosító szóra is szükség van. Elsősorban az egyénileg dolgozó parasztoknak kell elvetni a szükséges mennyiséget, mert az őszön ők nem jeljesítettők tervüket. Elvtársak! A Központi Vezetőség határozatának megjelenése után a megyében sokakban — különösen falun az egyénileg dolgozó parasztok között — felmerült az a kérdés, hogy a párt miért fordult el most a parasztoktól? Megyénk dolgozó parasztságának a Központi Vezetőség határozatával válaszolunk: "Pártunk politikája, amely a munkás-paraszt szövetség megerősítésére, a mezőgazdaság szocialista átalakítására és a mezőgazdasági termelés fellendítésére irányul, olj'an politika, amely megfelel az egész dolgozó parasztság, mind a termelőszövetkezeti tagok, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdekeinek. A jobboldali nézetek ellenben, amelyek pártunk parasztpolitikájának alapvető kérdéseiben az utóbbi időben elterjedtek, nemcsak munkásellenesek, hanem dolgozó parasat-ellenesek is, mert a kulákok és egyéb falusi kizsákmányolók megerősödését szolgálják a dolgozó parasztság rovására, hátráltatják a mezőgazdasági termelés fellendítését és a falu jobb életének kialakítását". A beszámoló ezután a párt és a munkásosztály vezető szerepe biztosításának kérdésével foglalkozott politikai, gazdasági és állami életünk minden területén. Megállapította: veszélyesek az olyan törek* vések, amelyek a párt vezető szerepének és tekintélyének csorbítására irányulnak. Csongrád megyében is számos esetben találkozunk helytelen, jobboldali kritikákkal és nézetekkei. Különösen kispolgári és egyes értelmiségi körökben útonútfélen becsmérelték a párt politikáját. A helytelen nézetek hozzájárultak a pártfegyelem meglazulásához és az osztályellenség malmára hajtották a vizet. Felléptek a párt irányítása ellen, vita tárgyává tették a pártszervezet határozatait, végrehajtásukat elferdítették. Tlyen jelenségek voltak tapasztalhatók például a makói járási tanács apparátusában dolgozó egyes elvtársak részéről. De a párt vezető szerepének semmibevétele jelentkezik a szegedi egyetemen is. Tapasztalható a párt vezető szerepének lebecsülése egy sor gazdasági és állami szervünkben, főleg ami a kádermunkát illeti. A párt irányításának és segítésének lebecsülése mérhető le abban is, hogy amikor a párt-végrehajtóbizottságok tapasztalt pártmunkásokat akartak küldeni különböző szervekbe, szinte hónapokig kellett harcolniok azért, hogy elfogadják a párt által javasolt elvtársakat. Hogy ilyen helyzet kialakulhatott, azért a megyei párt-végrehajtóbizottság teljes egészében érzi a felelősséget, A párt vezető szerepét lebecsülő nézetek kifejezésre jutottak a Hazafias Népfront elvi és gyakorlati kérdéseinek helytelen, jobboldali értelmezésében is. Tapasztalható Kübekházán, Földeákon és másutt is az a nézet, hogy egyrészt a népfront-mozgalom politikamentes, a pártszervezet, a párttitkár ne avatkozzék az ő munkájukba, másrészt az, hogy a népfront-bizottságok határozatokat hoztak a begyűjtés, az adófizetés csökkentésére illetve azok eltörlését kérték felsőbb szervektől. — Minden kommunistának —• állapította meg a beszámoló —, de különösen a kommunista vezetőknek, bárhol dolgozzanak is, meg kell érteniök és meg kell értetniök, hogy a párt vezetése nélkül nincs előrehaladás, szocialista építés, életszínvonal emelése, kulturális felvirágzás, nincs függetlenség, igazi népi felemelkedés. Aki lebecsüli a párt vezetésével elért ered* méinyeket, az lebecsüli munkás* osztályunknak, dolgozó népünknek a szocializmus építésében végzett nagyszerű munkáját. A beszámoló végül a bírálat szükségszerűségéről emlékezett meg, mint a pártmunka megjaví* tásának legfontosabb feltételéről. Bátor, pártszerű elvi bírálat és önbírálat nélkül lehetetlen az elő* rehaladás; ellenkezőleg, mindig fennáll az önelégültség, az önmegnyugtatás. a tespedés veszélye. Fel kell azonban lépni az olyan nézetekkel szemben, amely a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtását alku tárgyává teszik. A megye pártszervezeteinek gyor* san és határozottan meg kell ja* vítaniok irányító és segítő munkájukat a tömegszervezetekben, a szakszervezetben, az MNDSZ-ben, mindenekelőtt a DISZ-ben. Foglalkozott a beszámoló azzal is, hogy megyénk kulturális terű* letére a Központi Vezetőség határozatában feltárt helytelen nézetek hogyan hatottak. Az írószövetség szegedi csoportjában is elterjedtek a nacionalista, narodnyik és más ellenséges jobboldali nézetek. Meg kell mondanunk dolgozó népünknek, ifjúságunknak, hogy igazi hazafinak lenni ma azt jelenti, hogy fegyelmezetten dolgozunk. Nem tűrjük a lazaságot, maradéktalanul erősítjük az állammal, a dolgozó néppel szembeni kötelezettségeket, Feladataink Elvtársak! Pártunk Központi Vezetősége szótzúzta a kispolgári, jobboldali, opportunista nézeteiket a párton belül és ezzel egyidőben egész népünk figyelmét a szocializmus építésének soronkövetkező nagy feladataára összpontosítoitta. összefoglalva feladatainkat: 1. Most minden pártszervezetünkben, pártunk minden tagjának harcot kell folytatni a párt helyes irányvonalának valóraváltásáért. Egységesen, minden ingadozás nélkül kövessük pártunk Központi Vezetőségét. Érjük el, hogy megyénk egész párttagsága egységesen és helyesen értelmezze pártunk politikáját, szilárdan és ingadozás nélkül álljon ki e politika mellett. Szívós harcot folytassunk minden elhajlás ellen, melv a pártot a helyes irányvonaláról le nVarja téríteni. Kn'önösen fel V»ll lépni a mostani időszakban a jobb- oldali opportunista elhajlás ellen, mely fő akadályát képezi a párt helyes politikája megvalósításának. Biztosítanunk kell, hogy a jobboldali nézeteket — a megye bármely területén jelentkezzenek is — elszigeteljük, teljes egészében szétzúzzuk. E harc ne elvont módon folyjék, feltétlenül segítse eló a párt mindennapi feladatainak sikeres végrehajtását. Miközben minden területen erőteljesen harcolunk a jobboldali veszély ellen, harcot kell folytatnunk a baloldali túlzók és az állami törvényesség megsértői ellen is. 2. Megyénkben az állami és társadalmi élet minden területén: tanács, gazdasági és kulturális szerveinkben, egyetemeinkben, a tömegszervezetekben, Hazafias Népfrontban és minden más területen (Folytatás a harmadik oldalon)