Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-11 / 59. szám

DíLMIIGYIIRORSZlG PÉNTEK. 1955 MÁRCIUS 11. Előrelfjúság Akiknek munká ját messse-föld dicséri •. • Mint az orgona sípjai sorakoznak egymás mellett a szövetkezet irodá .ónak falán színes nyelű, takaros reprók. A legkisebb — tenyérnagy­• ágú ^ játéksöprű s a legnagyobb bizony majd félméteres szélességű falrészt takar. Lévai György, a Sándorfalvl Há­; upari Szövetkezet elnöke kezébe \ esz egy pirosnyelű szőnyegsöprűt és mutatja: — Ebből a fajtából most szállí­) i nk tízezret Budapestre, onnan i/iigat-Németországba, Dél-Ame­:ikába, Svájcba irányítják a szállít­mányt. Húsz fajta söprőt gyárt üze­münk és mind a húsz fajia külföldi piacokra kerül. Ez évben csak kisméretű söprükből százezret készítettünk exportra. Azt gondolja az az ember, aki még nem járt a Sándorfalvi Házi­ipari Szövetkezetben, hogy sok év­tizedes szakmunkás tapasztalattal rendelkező, meglett emberek a söp­rükötés mesterei. És a valóság? Az anyagszortirozótól kezdve a csoma­golóig mindenütt fiatalemberek, jó­kedvű pajkos lányok formázzák, alakítják a söprűk hadát. Naponta 1500—2000 söprű készül a szövetkezetben. Mindennap túl­teljesítik a gyártási tervet. Az el­múlt évben már november 20-ra eleget tettek évi tervkötelezettsé­füknek; összesen 521 ezer söprűt (ipártoltak. A terv túlteljesítésével növekedett a közös haszon is és most március 15-én a múlt évi tisz­ti jövedelem egyrészét, 68.500 fo­rintot, osztanak szét maguk között n tagok. A cirokszakállal beborított üzem­részekben ezekben a napokban kü­lönösen serényen dolgoznak a fia­talok. Április 4-e tiszteletére min­den DISZ-tag egyéni vállalást tett tervének túlteljesítésére. Az ered­ményhirdető táblákon Kocsis Mária neve mellé már 208 százalékot, Eperjesi Etelka nev mellé 173 szá­zalékot írtak. Alig található 151 százalékon alól teljesítő fiatal az üzemben. Erre egykönnyen megta­lálni a magyarázatot. — Üzemünk büszkesége — mond­ja Lévai elvtárs —, az ifjúsági ex­portbrigád. A brigádhoz tartozik valamennyi DISZ-fiatal, minden üzemrészben dolgozó fiatal szak­munkás. Már két éve annak, hogy megalakult a brigád és azóta dicse­kedhetünk mi is a terv túlteljesíté­sével. Mivel a Sándorfalvi Háziipari Szövetkezet gyártmányai messze földre kerülnek, fontos, hogy jómi­nőségü árut gyártson a szövetkezet. A rendeléseknek pedig mindig pon­tosan, határidőre eleget kell ten­niük. Mivel nem lehet rossz mun­kával a magyar ipar hírnevét csor­bítani. elhatározták, a Sándorfalvi Háziipari Szövetkezet fiataljai, hogy o munka jobb megszervezése, a mi­nőség javítása és a tervek túltelje­sítése érdekében megszervezik az ifjúsági exportbrigádot. Először alig akadt követője a gondolatnak, de amikor a . községi pártszervezet is segítségére sietett a népnevelő munkában a DISZ-szervezet veze­tőinek. megértette minden fiatal, hogy a brigád megalakulására szük­ség van. A söprűkötés nagymesterét, Kot­henc2 Mihályt választották brigád­vezetőnek. Kothencz elvtárs egy­ben DISZ-titkár is és azzal büsz­kélkedhet. hogy állandóan 150 szá­zalékon felül teljesíti tervfeladatát. Vezetésével a brigád lagjai példái mutálnák a munkaversenyben, a felvilágosító , munkában, a munkafegyelem meg­szilárdításában és nem utolsósor­ban a minőségi áru gyártásában. Az üzemben kézről-kézre megy a mun­kadarab, a söprű és a brigád tagjai egymást ellenőrzik. Nem teszik a többi közé azt a söprűt, amelyik szára esetleg görbe, vagy amelyiket rosszul fűzték. Igaz: az ilyen eset alig-alig fordul elő, mert már a brigád megalakulásakor azt vállal­ták a fiatalok, hogy egyetlen darab rosszul elkészített seprűt sem ad­nak ki kezükből. S vállalásuk nem maradt puszta ígéret. A Sándorfalvi Háziipari Szövet­kezet diszistái azonban nemcsak a termelésben, hanem a kultúrmun­kában is egységesek. Az 55 tagú népi együttesük most készül buda­pesti szereplésre. Van 24 tagú tánc­csoportjuk, 24 tagú énekkaruk és az együttes vezetője ugyancsak fiatal­ember, az üzem dolgozója. Katona­korában a belügyminisztériumi tánccsoport tagja volt Pataki Fe­renc, s amikor leszerelt, megalakí­totta a háziipari szövetkezet népi együttesét. Tavaly a járási és a me­gyei kultűrversenyen első lett az együttes és most is benevezfalc a járási kultűrversenyre. Újra célul tűzték az elsőség megszerzését. Az exportbrigádok vezetőinek or­szágos tanácskozásén résztvett Kot­hencz Mihály elvtárs is és amikor visszajött Budapestről, beszámolt az ottani tapasztalatokról. Ahogy mondotta: nemcsak az üzem, ha­nem az ország ügye is, hogy jól dol­gozzék az exportbrigád, mert a nyugati országokba küldött árukért értékes nyersanyagokat, déli gyü­mölcsöt s a forróégövi országok ter­mékeit kapja hazánk. Tóth József Megkezdödöit az országos kohászati tanácskozás A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Nép­köztársaság Minisztertanácsa tanácskozásra hívta össze a kohászat ve­zetőit, legjobb dolgozóit, párt- és tömegszervezeteinek képviselőit, hogy megbeszéljék az 1955 évben a kohászatra háruló nagy feladatokat. A kétnapos tanácskozás csütörtökön reggel az Országház kongresszusi termében kezdődött. A tanácskozáson megjelent Farkas Mihály, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára és Hidas István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MDP Politikai Bizottság áruik tag­jai, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Csergő János kohó- és gép­ipari miniszter, Czottner Sándor szénbányászati miniszter. Szabó Ger­gely, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Kossá István, az Orszá­gos Tervhivatal első elnökhelyettese, Virizlai Gyula, a kohászati dolgo­zók szakszervezetének titkára, Bíró Ferenc, a kohó- és gépipari minisz­ter első helyettese, Herczeg Ferenc, Hidasi Ferenc, Kincses István és Zsofinyec Mihály kohó- és gépipari miniszterhelyettesek.. Birő Ferenc 1 elnöki megnyitója után Csergő János elvtárs, kohó- és gépipari miniszter mondott beszé­det, — Az, hogy a kohászat munkájá­val külön tanácskozáson foglalko­zunk — mondotta bevezetőben — kidomborítja a kohászat döntő fon­tosságát népgazdaságunk fejlődése szempontjából és világosan mutat­ja, hogy pártunk és kormányunk különösen nagy jelentőséget tulaj­donít a kohászat munkájának. A párt politikájának legfőbb cél­kitűzése a nép jólétéről való gon­doskodás. Mint a Központi Vezetőség legutóbbi határozató megálla­pítja, -Ahhoz, hogy a mező­gazdaság fejlődjék. gépekre, mind korszerűbb technikára van szűkség. Csakis a gépesités útján biztosit­ható a mezőgazdaság szocialista át­építése és a mezőgazdaság termés­hozamának növelése. De a könnyű­ipar fejlesztése sem képzelhető el a nehézipar, a gépipar állandó nö­vekedésé nélkül. A fogyasztási iparnak is állandóan szüksége van mind korszerűbb gépekre, ez pe­dig a gépipar, a nehézipar nélkül, nem képzelhető el-. A nehéziparon belül a követel­ményeknek megfelelően fejleszte­nünk kell az alapanyagokat gyártó ioarágakat, fejlesztenünk kell a 1 ohászatot. A kohászat jó munkája elengedhetetlen feltétele a szocia­l'zmus sikeres építésének hazánk­ban. A kohászat, országunk védere­jének, függetlenségünk és sza­badságunk védelmének fontos bázisa, további fejlődésünk alapja, népünk boldogulásának, jólétének egyik feltétele. Csergő elvtárs a továbbiakban a kohászat 1954. én munkájáról be­szélt, majd a következőket mon­dotta: Pártunk Központi Vezetőségének i utóbbi határozata ismét figyel­meztet bennünket: "Ha nem érvé­nyesül a szocialista iparosítás po-. litikája, ha nem fejlődik a nehéz­ipar, nem érvényesül a termelő­eszközök termelésének elsődleges­sége és ha évről évre állandóan nem emelkedik a munka termelé­kenysége és nem csökken a termé­kek önköltsége, akkor tartós, ál­landó életszínvonal-emelkedésről még csak beszélni sem lehet. Az életszínvonal emeléséről beszélni, de ugyanakkor annak gazdasági feltételei biztosításával nem tö­rődni, valójában olcsó demagógia, a nép félrevezetése! Csergő elvtárs ezután részlete­sen foglalkozott az önköltségcsök­kentés és a termelékenység kérdé­sével, majd megállapította: ahhoz, hogy az 1955-ös évben eleget te­hessünk a Központi Vezetőség ha­tározata értelmében feladataink­nak, az egész vaskohászatnak 4 százalékos termelésemelkedést kell elérnie. A termelési feladatokkal foglal­kozva Csergő elvtárs megállapítot­ta, hogy pártunk és kormányunk továbbra is gondoskodni fog a ko­hászat fejlesztéséről. Tovább épít­jük a Sztálin Vasművet és Sztálin­várost. Felépítjük a Sztálinvárosi Kokszolóművet, az ércelőkészítőt és érctömítőt. A Sztálinvárosi Erő­mű újabb egységgel bővül. A Le­nin Kohászati Műveiknél üzembe­helyezzük a keleti erőmű további kazánját, Salgótarjánban és Bor­sodnádasdon űj pácolóberendezése­ket létesítünk. Ózdon mélykemen­cét építünk. Sorolhatnám tovább azokat a kisebb-nagyobb létesítmé­nyeket, amelyek mind feladataink, kötelezettségeink teljesítését fog­ják elősegíteni. Kohászatunk dolgozói — mon­dotta befejezésül Csergő elv­társ — az 1955. évi feladatok minden részletében való teljesí­tésével mutassák meg, hogy az élvonalban küzdenek a párt Központi Vezetősége határoza­tának maradéktalan végrehaj­tásáért! Délután több felszólalás után Farkas Mihály, a Magyar Dolgo­zók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség tit­kára emelkedett szólásra. Ezután további felszólalások kö­vetkeztek. Az országos kohászati tanácsko­zás pénteken folytatja munkáját, Tito elnök beszéde a iugoszláv nemzetgyűlés március 7-i ülésén Belgrád (TASZSZ) A Tanjug je­lentése szerint Tito elnök a ju­goszláv nemzetgyűlés március 7-1 ülésén beszámolót mondott Jugosz­lávia külpolitikájáról. Tito elnök a többi között az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenységéről szólva kiemelte, hogy ez a szervezet "nem igazolta azokat a reményeket, amelyeket az emberiség belé helyezett". Hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia ellenzi a világ tömbökre való felosztását és a fegyverkezési versenyt. Tito állást foglalt az "aktív együtt­élés" politikája mellett. A nyugati országokkal való kap­csolatokról szólva rámutatott, hogy "Jugoszlávia kormánya a nyugati országokkal való .legkonstruktí­vabb együttműködés megteremté­sére összpontosítja erőfeszítéseit. Németország kérdéséről kijelen­tette, hogy el kell ismerni az újra­egyesüléshez való jogát. Tito el­nök azonban nem nyilatkozott a háborús párizsi egyezményekkel kapcsolatos magatartásáról, HUek a SzóuictuMÓbót Büffé-előrendelés a íávolsági vonalokon A távolsági vonatokon utazók kényelmére érdekes újítást vezettek be a rigai vasúti jegyelővételi pénz­tárban. Az utas a jegy megvásárlá­sával egyidőben megrendelheti az útra szükséges élelmiszert is. A pénztár helyiségében felállított megrendelő-asztalnál az utas válo­gathat a különböző cukrász- és pöé­sütemények, hideg hús- és haléte­lek, italok, gyümölcsök és konzer­vek között. A kiválasztott élelmi­szert a vonat indulása előtt 20 perccel a vasúti kocsiba az utasok helyébe szállítják. A kiszolgálás in­gyenes Nagy építkezések a Szír-Darja partján Ez a vidék nemrégen még telje­sen puszta volt. Csendes álmát csak a száraz füvek zizegése meg a sa­sok szárnycsattogása törte meg. A Szir-Darja sebesen rohant a homok­dombok között, amelyeknek porát a szél időnkint fel-felkavarta. A nép ezt a határrészt Kairakkum­nak, „csiszolópornak'' nevezte el. 'Ma a Kairakkum új életet él. Itt létesül Tádzsikisztán és Üzbekisz­tán iparának és mezőgazdaságának hatalmas energetikai központja. Az épülő vízierőmű lehetővé teszi majd, hogy sokezer hektár szűz- és parlagföldet műveljenek meg. Kairakkum a felismerhetetlensé­gig megváltozott. Széles és kes­kenyvágányú vasúti 6Ínek szelik át. A Szir-Darja partján hatalmas ki­segítő üzemek nőttek kl a földből, felépült az önműködő beton-, fa­megmunkáló gyár és a mechanikai javítóüzem. Hamarosan elkészül a vasbeton-lemezgyár. Á korszerű technikával felszerelt építők a vízierőmű alapárka szá­mára már a Szir-Darja folyónak több mint felét birtokukba vették. Az alapárkot vasszádcölöpökkel megerősített"földgátak védik a fo­lyó vad támadása ellen. Az épil­kezég idejo alatt eddig ötmillió köbméter földet mozgattak meg. Az alapárkokban szivó-kotrógépek dol­goztak. Miután, a vizet teljesen ki­szivatyúzzák, helyüket az oxkavá­torok foglalták el. Jevgenyij fiat raak exkavátoros brigádja már mint egymillió köbméter földet ásott ki. Nincs messze az idő, amikor • szirdarjai vízierőmű első turbinája megkezdi mnnkájél. Energiája mozgásba hozza majd az új öntöző­rendszerek szivattyúállomásait. A földeken, amelyek vizet kapnak, ki­virágzanak a gyümölcsfák. Egy párducvadász sikerei Ashabad közelében, a Kopet-Dag lábánál az egyik kolhozménesből eltiinit egy csikó. Széttépet tetemét másnap találták meg. Sztyepán Sziszojev, a Bugyonnij-kolhoz csi­kósa megállapította, hogy a lovat párduc ölte meg. Sziszojev, aki tapasztalt vadász, elhatározta, hogy felkutatja és elpusztítja a ragadozót. A köveg ta­lajon alig észrevehotő nyomokon elindulva egy sziklabarlangban ta­lálta meg a párduc rejtekhelyét. Reggel, amin* Sziszojev a bar­lang nyílásához közeledett, a pár­duc hirtelen előugrott. Egy szem­pillantás, s rávetette volna magát a vadászra. Sziszojev gyorsan fegy­veréhoz kapott, lövése eltalálta a párducot, amely a földre zuhant. A második lövég kioltotta a ritka, két méter hosszú ragadozó életét... Ez már a hetedik párduc, ame­lyet Sziszojev életében megölt. A vadász most a hegyekben fiatal párduckölyök után kutat, amelyet az állatkert számára élve szeretne elfogni. Mindenki örül A sportkörök, szülők és pedagó­gusok régi problémáját oldották meg Moszkvában- Éveken át nem sikerült megegyezni abban, hogy ki vegye kezébe a fiatal sportolók együtteseinek, a „házcsapatoknak" ügyét. Most a kerületi komszomol­bizottságok láttak munkához. Az elmúlt nyáron segítségükkel meg­alakították a labdarugók első „hi­vatalos" házcsapaitalt; most téten alakultak az első hoki-csapatok. A Dzerzsinszkij-keriiletben ez a kő­vetkezőképpen történt: egy szép napon megjelentek a kerületi kom­szomolbizottság falragasza!, amelye­ken az ifjúságot a házak hoki­csapatainak megalakítására hívták fel és a kerületi bizottság támoga­tását helyezték kilátásba. Másnap reggel 15 csapat jelentette ba megalakulását és részvételéi a ke­rületi kupamérkőzéseken. A mérkőzésekre a gyerekek ma­guk hoztak korosolyát; egyforma ruhákat kaptak. A csapatok edzé­seit és mérkőzéseit középiskolai testnevelési tanárok és a kultúr­park testnevelési instruktorai ve­zetik. Eden alsóházi beszéde London '(TASZSZ). Eden angol külügyminiszter az alsóház márci­us 8-i esti ülésén beszámolt bang­koki (SEATO-értekezlet), szinga­púri és közép-keleti útjáról. Ezen­kívül utalt a Dulles-szel Bangkok­ba™ és Nehruval Delhiben folyta­tott tárgyalásaira. Ez utóbbi tárgyalásain a Taj­van és más kínai szigetek tér­ségében kialakult helyzetről volt szó. Eden beszámolójában igyekezett fehérre mosni a Kínai Népköztár­saság ellen Tajvan térségében ki­fejtett amerikai agresszív cselek­ményeket. Eden ezzel egyidejűleg Dulles terveivel ellentétben követelte, hogy a csangkajsekisták von­ják vissza csapataikat Kimoj és Macii kínai partmenti szi­getekről. Bissonette amerikai lelkész elutazott a Szovjetunióból A továbbiakban kifejtette azt az álláspontot, amelyet a jugoszláv kormány a Szovjetunióval és a ke­leteurópai országokkal való kap­csolatainak kérdésében elfoglalt. Hangsúlyozta, hogy a Jugoszlávia és a Szovjetunió, valamint a keleteurópai orszá­gok közötti kapcsolatok norma­lizálása komoly hozzájárulást jelentett a béke megszilárdítá­sához Európa c részében és világszerte elősegítette a fe­szültség enyhülését. Tito ugyanak­kor kijelentette, hogy nem ért egyet azzal a nyilatkozattal, ame­lyet V. M. Molotov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakán a Jugoszlávia által az utóbbi évek­ben elfoglalt álláspont kérdéséről adott. Ezután Tito indiai és burmai lá­togatásáról beszélt. A beszámoló befejező részét a Jugoszlávia és a nyugati, vala­mint a keleti országok közötti gaz­dasági együttműködéssel kapcsola­tos kérdéseknek szentelte, Moszkva (TASZSZ) Február­26-án a Szovjetunió külügyminisz­tériuma közölte az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövetségével, hogy azzal az eljárással kapcsolat­ban, amelyet az amerikai külügy­minisztérium Borisz érsekkel, az amerikai orosz pravoszláv egyház exarchájávai és Siskin nevű titká­rával szemben alkalmazott, lehe­tetlennek tartja Bissonette ameri­kai lelkész további tartózkodását a Szovjetunióban és hogy a lelkész­nek a közeli napokban el kell hagynia az országot. Március 5-én Bissonette lelkész elutazott a Szovjetunióból. Jól sikerült a Bordány és Vidéke Földmüvesszöveíkezetének kiállítása Március G-án, 7-én és 8-án Bor­dány és Vidéke Földművesszövet­kezet mezőgazdasági és háztartási cikkekből kiállítást rendezett. A kiállítás megnyitásának napján 1500 vásárló jelent meg és nézte végig a kiállított cikkeket. A kiállított tárgyak között sze­repelt 12—14 soros kisebb vetőgép, borona, l-es, 2-es eke, ekekapa, daráló, morzsoló, répavágó, kulti­vátor, csibekeltetőgep, magasnyo­mású és kisebb permetezőgép, kü­lönböző növényvédőszerek, műtrá­gyák, háztartási cikkek, kisebb da­rálók, gépek, tűzhelyek, kályhák, nagymennyiségű zománcozott edény stb. A kiállított cikkekből az első napon 35 ezer, a második napon 20 ezer, a harmadik napon pedig 30 ezer forint értékű cikket vásárol­tak meg a dolgozók. A kiállítás szép eredménye Fe­kete Vince ügyvezető érdeme. A kiszolgáló személyzet közül kitűnt Rácz Jánosné járási és községi ta­nácstag. aki a földművesszövetke­zet felügyelő bizottságának a tagja. Hiba azonban, hogy a földmű­vesszövetkezet ügyvezetőjének ké­résére a felsőbb szerv nem küld 11-cs petróleumlámpa-üveget. Igy a községi orvos, besötétedés után kicsiny lámpa mellett kénytelen a betegeket megvizsgálni. Tokodj Béla

Next

/
Thumbnails
Contents