Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-08 / 56. szám

KEDD, 1955 MÁRCIUS 8. 3 DELM1GY1R0RSZA6 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955 március 2—4-én ülést tartott, melyen megtárgyalta a politikai helyzetet és a part feladatait. Előadó Rákosi Mátyás elvtárs volt. A Központi Veze­tőség a beszámolót és a vele kapcsolatos határozatot egyhangúlag jó­váhagyta. Á szovjet könyv ünnepére Jpelszabadull gépünk egyévtize­* des életére szinte felmérhe­tetlen társadalom- és emberformáló hatással volt a szovjet irodalom. A felszabadulás óta évről évre gyara­podott azolenák az olvasni, műve­lődni és tennivágyó magyaroknak a zárna, akik a szovjet irodalom hő­seinek példájára kezdtek gondol­kozni, érezni és szeretni, de gyű­lölni is olyan gyűlölettel, amely — ha kell — fegyvert ragadtat a ha­a, a család, fiaink és lányaink l leiének megvédésére. A szovjet irodalom hőse: « szo­cialista társadalom embere, ak% a mindennapok folytonosságában nemzedékről nemzedékre, sőt évről ' ere előbbre lép, olyan hős, alti „a művészet rangjára emeli a mun­kát". Szinte közeli ismerősünknek < rezzük „Az anya" Pelagéja Nyilov­áját, Gorkijnak ez a felejthetetlen űalakját, vagy „Az acélt meged­k" Pável Korcsaginja, „Az ifjú irda" fiatál hősei, csakúgy, mint a kedves szovjet katona, Vaszilij Tyorkin alakja: mind-mind ott él­tek a mi fiafaijaink szivében is, akár a szovfet komszomolistákéban. Ma3akovszkij költészetének for­radalmi hangja már eddig népünk tízezreit tanította megnem­alkuvásra, igazságszeretetre, ge­incességre, a törtetők és senkihá­7c, a talpnyalók leleplezésére. Az - Vj barázdát szánt az eke" Davi­<1 orjának mély hatását szövetkezeti , arasztságunk gondolkozásmődjában mérhetjük le, s annál inkább hat viszonyainkra ez a könyv, mennél közelebb jutunk a szövetkezeti gaz­dálkodás teljességéhez. Nincs még egy irodalom a vilá­gon, amelynek annyira középpont­jában állna a haza- és emberszere­tetre való nevelés, mint a szovjet irodalom. Olyan emberek hazafi­sága tükröződik a sokhúrú szovjet könyvek lapjain, akik újra és újra elindulnak megvívni a hétközna­pok csatáit hazájuk, embertársaik és önmaguk boldogságáért. A szovjet irodalom a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalommal született, nyomában élet, bizakodás és reménység fakad; ott van a német, a francia, az olasz munkás kezében is — s a valóság sokoldalú feltárásával egyre több szivet hó­dit az élet oldalára. ^enin mondotta, hogy a szocia­lista társadalomban az irodalom művelése nem lehet egyes szemé­lyek vagy csoportok profitjának forrása, egyáltalán nem lehet a proletariátus egyetemes ügyétől független magánügy; az irodalmi munkának az egyetemes proletár­munka részévé kell lennie. A szovjet irodalom fejlődése iga­zolta és igazolja ezt a lenini té­telt: a szocialista irodalom az egész szovjet nép közös kincse, s eszméi­nek, példájának termékenyítő ha­tására egyre jobban azzá válik ná­lunk is. LODI FERENC, a Városi Tanács Népművelési Állandó Bizottságának elnöke JtuttúivtMCHp a Szegedi Hettdtcfonággátban A szegedi textilüzemek kultúrver­sonyének második bemutatója szom­baton este volt a Szegedi Kender­í'onógyár kultúrtermében. Jól sze­epelt az üzemi énekkar, Kadosa: Édes jó anyám, Vineze: Árva ma­szintén nagyon szépen szerepelt. Különösen az adott erőt ós szépsé­get a csoport bemutatójának, hogy látható lelkesedéssel és örömmel táncoltak. Kern: Néger dalának előadása is szépen sikerült. A dalt Jelenet a Tavaszi mámor-ból O.ár, Bárdos: Tiszai dallamok című művének előadásával. Az ének­kart Waldmann. József tanította és y azényelte. A színjátszó csoport Bartha Lajos: Tavaszi mámor cí­mű egyfelvonásos drámájának be­mutatásával ért el nagy sikert. A népi tánccsoport „Tápéi lakodal­mas" című összeállításával, (a tán­cok összeállítása és betaní'ása Lele István és Kende Etelka munkája) ! Pávó Ferenc énekelte énekkari kí­sérettel. A fúvós-zenekar Shubert egyik szerenádját és a Rákóczi in­'dnlót jáiszotta. Jároli Jenőné Mó­ricz Zsigmond „Hét krajcár" című novelláját olvasta fel. A felolva­sás szép és hatásos volt. Lúgos Éva Devecseri Gábornak „A béke ka­tonája" eimű versét szavalta- Meg kell dicsérni a műsor összeállítását, és az összekötő szöveget is­hírek — Mikrobarázdás lemez-hang­verseny. Ma este fé! 8-kor az ötös bérlet utolsó előadása következik a Közalkalmazottak Juhász Gyu­la kultúrotthonában. Előadják Bach „János passiójá"-t. Beveze­tő ismertetöt mond Kertész Lajos egyetemi éneklektor. — Nagy István elvtárs, a Váro­i Tanács Mezőgazdasági osztá­sának vezetője március 8-ár< dél­után 5 órai kezdettel békekong­resszusi beszámolót tart a szegedi termelőszövetkezet dolgozóinak a Városi Békebizottság kultúrterme­ben (Széchenyi tér 11., Városi Bér­ház). A beszámolót rövid kudur­míisor követi. — FILMÜNNEPSÉGET rendeznek március 10-én, csütörtökön este 7 órai kezdettel a Postás kullúrott­lionban. Az ünnepség után bemu­-tják a „Visszatért szerelem" cí­nü szovjet filmet, — A H. V. D. SZ. Csongrád­megyei területi bizottsága a Csongrádmegyei és Szeged Me­gyei Jogú Városi Tanács ipari, városi, valamint községgazdálko­dási osztályával közösen munka­védelmi konferenciát tart. A kon­ferenciát a Szakszervezeti Szék­házban (Tolbuchin sugárút 14.) március 10-én fél 9 órakor tartják meg. Az előadást Péter Lajosné területi bizottsági elnök mondja „Mik a feladataink az üzemek dol­gozói munkavédelmi és egészség­ügyi helyzetének megjavításában" címmel. — AZ OPTIKA ÉS FINOMTECH­NIKAI EGYESÜLET értesíti tag­jait, hogy a március 9-i, szerdai szokásos klubest elmarad. Helyette a Szegedi Kenderfonógyárban ren­dezett fotó-kiállitáson esle 6 órai kezdettel tárlatvezetést rendez az egyesület. Kéri tagjait, hogy jelen­. .jenek meg a tárlatvezetésen. Hazánkat és a Szovjetuniót szeretni egy és ugyanazon dolog A magyar—szovjet barátsági hónap megnyitó ünnepsége Szegeden Vasárnap délelőtt tartották a szegedi Nemzeti Színháziban a ma­gyar—szovjet barátsági hónap meg­nyitó ünnepségét. Fél 11 után kez­dődött meg az ünnepély. Az elnök­ségben helyet foglalt Vereska And­rás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Szeged Városi Bizottságának titkára, a Hazafias Népfront Sze­ged Városi Bizottságának elnökhe­lyettese, Dénes Leó elvtárs, Szeged Város Tanácsa Végrehajtó Bizott­ságának elnöke, Móricz Béláné elv­társnő, a Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottságának titkára, Far­kas István elvtárs, a Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, dr. Fodor Gábor kétszeres Kossuth­díjas egyetemi tanár, Lacsán Mi­hályné elvtársnő, Szeged Város Bé­kebizottságának titkára, Pásztori Béláné elvtársnő, a Magyar—Szov­jet Társaság szegedi titkára, Kre­kuska Istvánné elvtársnő, a Vörös­kereszt szegedi titkára és mások. Az ünnepélyt a magyar és a szov­jet himnusz elhangzása után dr. Fodor Gábor kétszeres Kossuth-dí­jas egyetemi tanár nyitotta meg, majd Vereska András elvtárs mon­dott ünnepi beszédet. Vereska András elvtárs ünnepi beszéde — A magyar—szovjet barátság hónapjának immár hagyományossá vált megünneplése nagyjelentőségű a magyar nép életében. Az idén különösen jelentős azért, mert né­hány hét múlva ünnepeljük 10. év­fordulóját annak, hogy a Szovjet Hadsereg dicső fegyvertényeként népünk örökre felszabadult évszá­zados belföldi és külföldi elnyomói uralma alól. A Szovjetunió baráti, testvéri segítségével a magyar nép történelmében először vált önálló, független, szabad nemzetté. A Szovjetuniónak hazánk felszabadí­tásában betöltött szerepéből és a tőle kapott állandó támogatásból barát és ellenség egyaránt láthatja, hogy a Szovjetunió következetes híve és megvalósítója annak a marxista—leninista elvnek, hogy minden népnek — legyen kicsi, vagy nagy — joga van önálló, füg­getlen nemzeti életet élni, hogy a tővé, hogy termelésünk ma messze felülmúlja az 1945 előtti termelést. Az elmúlt tíz évben a Szovjet­unió segítsége száz és száz for­mában nyilvánult meg. Sok újonnan épült üzemünk teljes gépi felszerelését a Szovjetuniótól kaptuk. Gazdaságvezetőink értékes tapasztalatokat gyűjtöttek, amikor kint jártak a Szovjetunióban, vagy amikor a szovjet szakemberek leg­jobbjai jártak nálunk és átadták gazdag tudásukat. Az elmúlt évek­ben nagy segítséget nyújtottak az ipari üzemeinkben járt szovjet de­legációk tagjai, többek között Bár­gyúi akadémikus, Dubjága elv­társnő, Spanyin elvtárs. Iparunk fejlesztésében és a termelésben nagy szerepet tölt be Korabelnyi­kova, Vorosin és Kovaljov — az élenjáró szovjet dolgozók — mód­szerének elterjesztése, vagy korúb­népek nagy családjában egyenlő J ban a Sztahánov-mozgalom elterje­jogokkal rendelkezik minden nem­zet. A szocialista Szovjetunió csak­nem negyven éves fennállása alatt a világ legegységesebb, legerősebb hatalmává vált, és mégsem az erő­politika alapján beszél más nem­zetekkel, hanem a marxizmus— leninizmus, a szocializmus elvén álló politika alapján. De ha rákényszerítik — mint ahogy ezt a második világhábo­rúban láttuk —, akkor van ereje ahhoz is, hogy a fegyve­rek nyelvén beszéljen és csele­kedjék, A Szovjetunió hadserege a fasiszta fenevad üldözése közben Magyar­ország földjére nem azért jött, hogy leigázza a magyar népet, ha­nem hogy leverje kezéről a nehéz, évszázados bilincseket. És hogy nem hódítóként jött — mint ezt a nyugati kapitalista körök szeretik hangoztatni —, hanem felszaba­dítóként, ezt a tények ezrével le­het dokumentálni. Vereska elvtárs ezután példákat mondott a Szovjetunió baráti fel­szabadításának jelentőségéről, majd így folytatta: — A felszabadítás után vált a magyar nép szabaddá, az ország gazdájává. A Szovjetunió erejé­nek, a 900 milhós béketábor erejé­nek tudatában meg vagyunk győ­ződve arról, hogy nincs hatalom, amely megfon díthatná a történelem kerekét és visszaállíthatná a szocialista és népi demokratikus államok­ban a régi kapitalista rendet. Az út csak előre vihet. A szovjet nép a magyar népnek a legdrágábbat: szabadságát, függet­lenségét biztosította és biztosítja, emellett a felszabadulás első nap­jától kezdve állandóan segíti né­pünket. Soha el nem múló hála és köszönet ezért a szovjet népnek, a messzi földekről eljött sokezer név­telen hősnek, aki életét áldozta szabadságunkért. A magyar nép az elmúlt évszázadokban nagyon jól megtanulta ki az őszinte barátja és ki az ellensége. S különösen megtanulta, mert szakadatlanul ta­pasztalta az elmúlt évtizedben, hogy olyan igaz és őszinte barátja nem volt még történelmében, mint a nagy szovjet nép. A Szovjetunió segítségünkre sie­tett, amikor a fasiszták által ki­fosztott népünk asztalára kenyeret adott. Segített a szovjet hadsereg a lerombolt hidak, vasutak helyreál­lításában, segített a Szovjetunió a lerombolt gyárak helyreál­lításában, üzem- és nyersanyaggal való ellátásában. A szovjet embe­rek tanítottak meg bennünket ar­ra, hogyan kell a%otó módon sze­retni hazánkat, hogyan kell egy nép szabad hazáiát új alkotásokka1 egyre erősebbé és gazdagabbá ten­ni. A szovjet állam biztosftotta hogy a magyar nemzet a haladó nemzetek családjának egyenjogú tagjává válhatott. A szovjet embe­rektől tanultuk meg. hogyan kell szocialista ember módjára élni, ho­gyan lehet és kell együttműködni más népekkel. A szovjet emberek termelési tapasztalatai tették lehe­dése, amelynek bevezetésével ma­gas színvonalú termelési eredmé­nyeket értünk el, s amely módsze­rek alkalmazásának Szegeden is olyan sok kiváló hőse van, mint például Sebő Ilona ruha­gyári dolgozó, Barta Anna és Tóth Gézáné a Textilművekből vagy a Szegedi Kenderből Sonkó Imréné, Gyikó Józsefné, a Szegedi Jutagyárból Hprváth imréné és Polyák Lajosné, A magyar mezőgazdaság' szo­cialista alapokra való átszerve­zése és gépesítése is a szovjet tapasztalatoknak köszönheti si­kereit. A Szovjetunió baráti megnyilvánu­lása, segítsége látható abban is, hogy számos esetben meghívott or­szágába magyar dolgozó paraszto­kat, mezőgazdasági vezető embere­ket, akik a valóságban győződhet­tek meg a Szovjetunió mezőgazda­ságának hat&lmas fejlődéséről. Az új szocialista kultúra és tudomány meghonosítását ugyancsak a szov­jet államnak és azoknak a szovjet embereknek köszönhetjük, akik tu­dásukat rendelkezésünkre bocsáj­tották. A magyar nép méltán is­merte fel a szovjet népben az új élet hirdetőit, olyan embereket, akiknek minden tevékenység© az emberi élet jobbá és szebbé téte­lét szolgálja. Ennek arra kell ösz­tönöznie bennünket, hogy még job­ban dolgozzunk népünk anyagi és kulturális életszínvonalának eme­léséért. Sok mindent köszönhetünk a szovjet emberek baráti segítő készségének, ezért egészen termé­szetes, hogy népünkben szilárdabb a Szov­jetunió iránti szeretet, mint bármikor. A magyar—szovjet barátság hó­napja — folytatta Vereska elvtárs — élő hagyomány a magyar nép életében, és ez az állandó testvéri segítségen alapuló barátság immár történelmi erővé vált. Ennek a ba­jött létre az 1948 február 18-án megkötött, örökre szóló barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási egyezmény a szovjet és a magyar nép között. A magyar és a szovjet nép békéért folytatott közös harcáról szólva Vereska elvtárs rámutatott, hogy a kis Magyarország azért tudta megvédeni függetlenségét és békéjét, mert hatalmas szövetsé­gese, a Szovjetunió hűségesen vé­delmezte, és kiállt mellette a nem­zetközi fórumokon. A nemzetközi helyzet alakulása — mondotta a továbbiakban — aria kötelez, hogy még szorosabban felzárkózzunk a Szovjetunió mögé a nemzetközi bé­keharcban. A szovjet állam vezetői a kö­zelmúltban figyelmeztették m imperialistákat: a nemzetközi erőviszonyok kérdése ma már eldőlt. A béketábor ereje na­gyobb, mint a háborús nszi­tóké. Erőaebb azért, mert a békéért kii* dő százmilliós népek legyőzhetet­len erejére támaszkodik. A Szovjet­unió erejét megsokszorozza az, hogy igaz ügyet védelmez, igaz ügyért harcol, amely lelkes együttérzésre talál a világ szabad és a világ el­nyomott népei körében is. A Szovjetunió békeszeretetét vég­zetes hiba lenne összetéveszteni a. gyengeséggel. A Szovjetunió béke­szerető politikát folytat, de felké­szül az új támadó háború veszé­lyének elhárításóra. Az elmúlt he­tekben Bulganyin elvtára tudatta a világgal, hogy a Szovjet Hadsereg teljesen korszerűen felszerelt és ha kell, készen áll -az agresszorok támadásának visszaverésére, meg­semmisítésére- Molotov elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztere pedig kijelentette, hogy a Szovjetunió megelőzte az Egyesült Államokat a hidrogénbomba gyártásában. De a szocializmus országa annak tudatá­ban is, hogy a Szovjetunió, Kína és szövetségesei erősebbek az im­perialista háborús gyúj'oga lóknál, további lépéseket tesz a béke meg­őrzéséért, az emberi élet megoltal­mazásáért. Beszéde befejező részében Veres­ka elvtárs a következőket mon­dotta. — A' felszabadulás óta tiz esz­tendő munkájában érlelődött meg teljességgel a magyar—szovjet ba­rátság, a két nép kölcsönös szere­letének, egymás — segítésének és megbecsülésének ez & nagy esz­méje. Minden okunk megvan arra, hogy szeressük a Szovje'uniót és a szovjet népeket. Ebben az esz­tendőben újabb sikerekről számo­lunk be és újabb szovjet tapaszta­latokat veszünk át, hogy azok al­kalmazásával még szebbé tegyük életünket. A párt vezetett cl ben­nünket a szovjet tapasztalatok fel­használásával a szocializmus útjá­ra. A párt szervezi a szocializmus építését, a párt neveli népünket és tesz valamennyiünket alkalmassá arra, hogy munkánkban, békehar­cunkban megálljuk a helyünket. A barátság hónapjának az is feladata, hogy növelje a dolgo­zók millióiban a párt iránti szeretetet és megtanítsa népün­ket arra, hogy hazánkat és a Szovjetuniót szeretni egy és ugyanazon dolog! Vereska András elvtárs szavai után dr. Fodor Gábor mondott zá­rószót, majd rövid szünet után a Belügyminisztérium művészegyütto­rátságnak az eredményeképpen sónak gazdag műsora következett A Szegedi Ruhagyár MNDSZ asszonyai ujabb munkasikerekkel köszöntölték a nemzetközi nőnapot Á Szegedi Ruhagyár sokszáz nő­dolgozója a nemzetközi nőnapot újabb sikerekkel köszöntötte. Csak­nem valamennyien túlteljesítették a felszabadulás évfordulójára lett felajánlásaikat. A munkaruhákat készítő két „MNDSZ-szalag" asszonyai páros­versenyre kellek. Csütörtökön a sztahánovista Kovács Gyuláné sza­lagjának dolgozói győztek. A ter­vezett 365 munkaruha helyett 455-öt készítettek, pedig egy beteg társuk munkáját is pófolniok kelleti. Vin­eze Ilona sztahanovista ifjúmunkás ezen a napon, 148 ruha helyeit 199 ruhát munkált meg, Tandari Já­nosmé .ég Asztalas Alfeeriné isssafc» alkaimásáíi nem 50 százalékkal túlszárnyalta tervét, e így a szalagnak sikerült csökkentenie a hónap első napjain gépállásból kelofkezelt elmaradá­sát. Az üzemi MNDSZ-szervezet ja­vaslatára' az elmúlt hetekben el­ért kiváló termelési eredményekről, az asszonyok munkahőstelteiről, a március 8-ra tervezett MNDSZ­műszak sikeréről levélben számol­nak be a moszkvai ruhegyrr nő­dolgozóinak, akik nemrégen a moszkvai rádió magyarnyelvű adá­sában köszöntötték a Szegedi Ru­hagyárat az élüzem cím elnyerése

Next

/
Thumbnails
Contents