Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-08 / 56. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 56. SZAM j KEDD, 1955 MÁRCIUS 8. j ARA: 50 FILLÉR MAI SZAMUNKBÓL: A MAGYAR—SZOVJET BARATSAGI HÖNAP MEGNYITÓ ÜNNEPSÉGE SZEGEDEN (3, oldal) KULTŰRVERSENY A SZEGEDI KENDERFONÖGYARBAN ^ (3. oldal) GYORSLISTA A NEGYEDIK BÉKEKÖLCSÖN MÁSODIK SORSOLASAROL - ... íf. oldal) A nők békeünnepe Az idén negyvenöt éve Koppenhágában, a szocialista nők konferenciáján Klara Zetkin tüzes szavai nyomán a nők ünnepévé tették március 8-át. Akkor az első világháború ' veszélye fenye­gette a nők boldogságát. Tíz éve pedig, amikor Párizsban megalar­kult a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség, már elviharzott a második világháború is, amely asszonyok, anyák, nők millióinak a boldogságát rabolta el, s végigtarolt Európa békét áhító váro­sain, falvain. Tizedszer ünnepelhetik meg az idén Szeged asszo­nyai is szabadon az ő ünnepüket. És hosszú idő óta először ünne­pelhetik ezt a napot olyan esztendőben, amikor világszerte el­hallgattak a fegyverek, amikor nem nyomja el szerető hangjukat fegyverek zaja, bombák robbanása. De új veszélyek árnyékolják be az égboltot. A világ kristályos kék egén még ott lebegnek a rádióaktív felhők foszlányai, melyek a Csendes-óceáni hidrogén­bomba robbanásoknál képződtek, hogy vihart idéző árnyukkal megfélemlítsék a békeszerető népeket. És e felhőfoszlányok mö­gött ott kísért azoknak az embereknek az emléke is, akik a Hi­rosimát és Nagaszakit ért atombombák robbanásában pusztultak el, vagy súlyos sebeket kaptak. Az anyák szívében pedig égő seb­ként sajog a hír, hogy a két városban azóta gyermekek szület­tek holtan, némán, bénán, agyvelő nélkül, angolkórosan, formát­lan ajakkal, az imperializmus által gyilkossá tett technika áldo­zataként. Ezt mind tudják a nőit, s méginkább érzik a gyilkos kalóz­kodás veszélyét, ök érzik a legigazabban, mi mindenről van szó, hiszen minden születő élet az ő boldogságuk, s minden erőszakos halál, gyermékéleteket elragadó betegség az ő külön fájdalmuk. Ki kívánná nagyobb hittel és akarattal a békét az édesanyáknál, akik aggódva óvják szeretteik, szivük véréből sarjadt gyermekeik sorsát? Az anyák szava az élet szava, az életé, amely a békében virágzik. Ez a szó mindig elhangzott, de nem mindig hallgatták meg. Nekünk, akik az alkotó élet, a béke mellett teszünk hitet, nem lehet drágább igazság az anyai szavaknál, mert ez az em­beriség hangja, az emberség hangja. És ha bár most szélcsend van is a világ téréin, ha béke van is mindenütt a földön, a há­ború emlékeivel, az atom- és hidrogénbombák fellegeivel és a fegyverkezési hajsza eszeveszett terveivel kísérti a békeszerető népeket az új háború szervezőinek és ügynökeinek gyilkos szán­déka. Különösen Németország egét fedik sötét fellegek — Német­országét, melynek nyugati feléből újabb zsoldosokat akarnak a .há­borús uszítók Európa népeire rászabadítani. A mai, békében csen­des ünnepen az ellen hallattják legszentebb szavaikat az anyák, a nők mindenütt a földön. Ezért fordult, most, a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség tanácsülése felhívással a világ asszo­nyaihoz, lányaihoz s szólítja fel őket közös tiltakozásra az atom­fegyverkezés, a háborús készülődések ellen. Ma tehát világszerte ismét felhangzik a nők békeakairattól elszánt, szerető aggodalomtól remegő hangja. E nagymultú ün­nepnapon azokra a bátor, küzdő asszony okra gondolunk, akik a múltban oly sok féltő szeretettel keltek kedveseik védelmére, de ha a legdrágábbat: a hazát és a szabadságot fenyegette a vész, bátorító, buzdító csókokkal bocsátották a küzdő-térre férjeiket és fiaikat. Zrínyi Ilona és a szabadságharc asszonyainak dicső­séges példája világol előttünk. Hámán Kató, Klara Zetkin szép és gazdag életére gondolunk. Halljuk Koszmogyemjanszkaja asz­szony közeli, a sok szenvedéstől megacélozódott hangját és örömmel várjuk őt, a hősen halt Zója és Sura édesanyját váro­sunkba. A nagy példák után pedig azokról a nagyszerű mai asz­szonyokról, sokgyermekes anyákról, fáradhatatllanul buzgólkodó nőkről emlékezünk, akik kemény munkával áldoznak hazánk boldogságáért, gazdagságáért, gyermekeik jövőjéért, s akik csa­ládjuk és munkájuk mellett arra is szakítanak időt, hogy a bé­kemozgalomból is kivegyék részüket. Az élet legbensőségesebb ünnepei közé tartozik a mai nap. Tiszta áhítattal hallgathatjuk asszonyaink szavát, mert ők a béke legelszántabb őrei. Szovjet vendégek érkeznek Szegedre A magyar—szovjet barátsági hó­nap idején több szovjet ember lá­togat el városunkba. 8-án, kedden este Brovka, Sztálin-díjas bjelo­rusz író és Kartasov, a kiváló me­zőgazdasági szakember érkezük Szegedre. Ebből az alkalomból a szegedi írók baráti beszélgetésre jönnek össze és vendégül látják Brovka elvtársat. Kartasov elvtárs a szegedi mezőgazdasági szakem­berekkel találkozik. 9-én reggel vendégeink Makóra utaznak, ahol megtekintik az állami kísérleti gazdaságot. Koszmogyemjanszkaja asszony, Zója és Sura édesanyja 12-én, szombaton érkezik Szegedre. Dél­után 4 órakor az MSZT és MN­DSZ aktívákkal találkozik. Este 7 órakor Hódmezővásárhelyre uta­zik Koszmogyemjanszkaja asszony és részt vesz a Harisnyagyár név­adó ünnepségén. Konsztantyinov, a neves társada­lomtudós és filozófus 14-én, hétfőn érkezik Szegedre. Délben az egye­temen tart előadást, délután 4 óra­kor pedig a szegedi pedagógusok­kal találkozik a TTIT kulbhelyisé­gében. Másnap meglátogatja a Mó­ra Ferenc múzeumot és a szegedi tsz-eket. Megkezdődött az Országos Élelmiszeripari tanácskozás A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége és a Magyar Nép­köztársaság Minisztertanácsa az élelmiszeripar vezetőit, legjobb dol­gozóit, párt- és tömegszervezeteinek képviselőit tanácskozásra hívta ösz­sze, hogy megbeszéljék az 1955-ös népgazdasági tervben az élelmi­szeriparra háruló feladatokat. A kétnapos tanácskozás hétfőn reg­gel kezdődött az Országház kong­resszusi termében. A tanácskozá­son megjelent Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke és a Mi­nisztertanács több tagja, n Magyar Dolgozók Pártfa Központi Vezetőségének levele a magyar nőkliöz a nemzetközi nőnap alkalmábél Magyar Asszonyok, Leányok! A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége köszönti a magyar nők sokmilliós táborát a világ asz­szonyainak és leányainak nagy bé­keünnepén, a nemzetközi nőnapon. Szeretetlel üdvözli a városok, fal­vak asszonyait és leányait, akik karöltve harcolnak közös nagy ügyünkért: hazánk felvirágoztatá­sáért, népünk anyagi és kulturális jólcte állandó emeléséért, a szocia­lizmus megvalósításáért, a béke megvédéséért. Az 1955-ös nemzetközi nőnap megünneplése egybeesik Magyaror­szág felszabadulásának tízéves év­fordulójával. Tíz esztendővel ez­előtt a Szovjet Hadsereg hős kato­nái kiűzték Magyarország területé­ről a fasiszta csapatok utolsó ma­radványait és elérkezett hazánk teljes felszabadulásának várva vyrt napja. A magyar nők, együtt egész dolgozó népünkkel, soha el nem múló hálával és szeretettel gondol­nak a Szovjet Hadsereg harcosai­ra, akik a szabadságot, az új élet kezdetét hozták bazánk népének. Tíz évvel ezelőtt végéhez közele­dett a második világháború is, amelybe hazaáruló urai taszították az országot. Ez a háború száz- és százezrével ragadta áldozatait a magyar családokból. Senkit sem sújtottak kegyetlenebbül a háború viszontagságai, a fasiszták pusztítá­sai. mint a nőket, az asszonyokat. Leírhatatlan szenvedés, nélkülözés, megpróbáltatás, tengernyi bánat volt osztályrészük. S-a háború ször­nyű örökségeként sajgó seb vésődött a gyermeküket vesztett anyák, az ár­vák, az özvegyen maradt hitvesek, a szétrombolt családi otthonban ma­gukra hagyott asszonyok szivébe. De a magyar asszonyok, akik már a mult évszázadok folyamán annyi­szor adták nagyszerű tanújelét for­ró hazaszeretetüknek, áldozatkész­ségüknek, bátorságuknak, történel­münk e válságos napjaiban min­den eddiginél fényesebben állották ki a próbát, s nagy példaképeik, Dobó Katalin, Zrínyi Hona, Hámán Kató, 1919 hősi proletár asszonyai méltó követőinek, igazi honleá­nyoknak bizonyultak. . A magyar asszonyok felismerték, hogy a felszabadulás gyermekeik szebb jövőjének, otthonuk felvirá­gozásának, a boldogabb családi élet kibontakozásának új lehetőségeit tárja fel előttük. A magyar dolgozó nő, akit a népi demokrácia állama évszázados elesettségéből emelt fel, nem maradt adósa népének, bebi­zonyította, hogy élni tud egyenlő jogaival. A felszabadulás első órá­jától kezdve maguk is odaálltak a harc, az építés frontjára. Nincs tár­sadalmi, gazdasági és kulturális életünknek olyan területe, ahol ne találkoznánk a magyar asszonyok és leányok nagyszerű teljesítmé­nyeivel, kimagasló eredményeivel. Nincs a magyar népi demokráciá­nak olyan vívmánya, amely magán ne viselné a magyar nők. leányok, asszonyok kezenyomát. Ott vannak Csepelen, Sztálinvárosban, Kazinc­barcikán, a gépállomásokon, a ta­nácsök és termelőszövetkezetek ve­zetésében. Nagy részük van a ne­velés, a művészet, a kultúra fejlő­désében. Tíz esztendő nagy ered­ményei, a szocializmus építésének jelentős sikerei elválaszthatatlanok attól az áldozatkész, lelkes mun­kától. azoktól a nagyszerű tettek­től, amelyek a magyar asszonyok nevéhez fűződnek. Történelmünkben példanélkül ál­ló eredményeink kivívásában .ál­landóan magunk mellett éreztük nagy barátunk, a Szovjetunió min­den irányú támogatását, segítségét. Ez az önzetlen, testvéri segítség volt és maradt minden sikerünk döntő forrása. Legszentebb köteles­ségeinkhez tartozik, hogy szüntele­nül ápoljuk és erősítsük a szovjet és magyar nép örök barátságát, s minden erőnkkel részt vegyünk ab­ban a harcban, amelyet a Szovjet­unió vezetésével a földkerekség minden részén a dolgozó emberek százmilliói a békéért, a háborús gyújtogatok ellen folytatnak. A bé­kéért folytatott közös harc elsza­kíthatatlan barátságba kovácsol bennünket a hatalmas kínai nép­pel, s valamennyi népi demokra­tikus ország népeivel. A magyar anyák azt akarják, hogy gyermekeik napfényes óvo­dákban, egészséges lakásokban, bé­késen játszhassanak, hogy fiaik és leányaik az életnek és a békének neveljék gyermekeiket. Az a forró szeretet, amelyet családjuk, hit­vestársuk, hozzátartozóik iránt éreznek, elválaszthatatlanul egybe­forrt hazánk szabadságának és a világ békéjének eszméjével. Ezért találjuk ott mindenütt asszonyain­kat és leányainkat, ahol a béke nagy ügyéről van szó. Ezért hallat­ták olyan meggyőző erővel hang­jukat a nemrég lezajlott IV. ma­gyar békekongresszuson, ezért emelik fel tiltakozó szavukat az új háború előkészítőinek mesterke­déseivel szemben, ezért hacolnak ma Európa és a világ többi asszo­nyaival, minden becsületes ember­rel egysorban a német újrafelfegy­verzés ellen, a hidrogénbomba és egyéb tömegpusztító fegyverek be­tiltásáért. A Magyar Dolgozók Pártja irá­nyításával hazánk alig egy évtized alatt többet haladt előre, mint máskor egész emberöltők folya­mán. De hatalmas feladatok állnak még előttünk. Hazánk minden hű fiának, asszonyaink és leányaink odaadó munkáján és segítő szándé­kán is múlik, hogy valóra váltsuk pártunk III. kongresszusának hatá­rozatait, lerakjuk a szocializmus alapjait, megvalósítsuk iparunk és mezőgazdaságunk további fellendí­tését, magasra emeljük népünk jó­létét és kultúráját, — Az üzemek­ben és a földeken, az iskolákban és a hivatalokban dolgozók nők akarata és lelkesedése nagy erő a szocialista építőmunkában. Terme­lőmunkájuk, szorgalmuk és lelemé­nyességük a szocialista erők növe­kedésének, a népjólét felvirágzásá­nak kiapadhatatlan forrása. Ezekben a hetekben országunk­ban széles méretekben folyik a felszabadulásunk tizedik évforduló­jának megünneplésére indított munkaverseny. A verseny részve­vői között mindenütt ott vannak a magyar nők százezrei is, akik tel­jesítményük fokozásával, az önkölt­ség csökkentésével, a minőség eme­lésével, exporttervünk teljesítésével járulnak hozzá népünk jólétének emeléséhez, kulturális és szociális értékeink gyarapításához. Üdvözöljük a gyárak mun­ka s n ő i t. akik az elnyomatás idején a bátor szabadságharcosok ezreit adták népünknek és a fel­szabadulás óta százezrével küzde­nek a szocializmus építésének frontjain! Üdvözöljük a magyar falu asszonyait és leányait, akik példamutatásukkal harcolnak a jó termésért és elsajátítják a fejlett mezőgazdasági technikát! Üdvözöljük a termel őszön vetkezetekben dolgozó nőket, akik jó munkájukkal erő­sítik szövetkezeti mozgalmunkat, s egész népünk felemelkedése érde­kében harcolnak a falu szocialista átalakításáért! Üdvözöljük a felszabadult né­pünk szolgálatában sok sikert elért női orvosokat, pedagógu­sokat, technikusokat, mérnököket, az értelmiségi pályán dolgozó nőket, akikre mind felelősségteljesebb feladatok hárulnak országunkban! Üdvözöljük a háziasszonyo­kat, a hétköznapok fáradhatatlan munkásait, szorgalmas, a családi tűzhely melegét biztosító munkál­kodásukért! Üdvözöljük a Magyar Nők De­mokratikus Szövetségét, a magyar nők harcos tömegszervezetét, mely pártunk oldalán tíz éve végez áldo­zatos és eredményes nevelő-, szer­vező és építő munkát! Magyar Asszonyok! Leányok! A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti, Vezetősége a hála és a kö­szönet szavaival adózik a magyar nők milliós táborának eddigi ered­ményeiért és sok sikert kíván to­vábbi munkájához. Meg vagyunk győződve arról, hogy a magyar asz­szonyok, akik oly példamutatóan állták meg helyüket az elmúlt tíz esztendő során, továbbra is híven követik pártunk és kormányunk útmutatásait, a jövőben még oda­adóbban teljesítik honleányi köte­lességeiket, egyre többen teszik magukévá a szocializmus felépíté­sének nagyszerű eszméit, lankadat­lan erővel és szilárd hittel veszik ki részüket a haza javáért, a béke megőrzéséért folyó harcból. MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Megkezdődött a Szovjet Könyv Ünnepi Hete Könyvkiállítás nyilt as MSZT székházban Tegnap esie fél 6-kor kezdődött meg a Szovjet Könyv Ünnepi Hete az MSZT székház nagytermében. A megnyitón Baróti Dezső egye­temi tanár, az irodalmi tudomá­nyok kandidátusa, bölcsészkari dé­kán mondott beszédet. A megnyitó után tárlatvezetés volt­A kiállításon, a bejárattal szem közti asztalról Alexej Tolsztoj képe néz ránk. Az asztalon az író művei láthatók. A kiállítás egyúttal em­lékezés is a nagy szovjet író halá­lának 10. évfordulójára. Az asztal mögött nagy üvegtárlók sorakoznak. Az első ketlőben kü­lönböző tudományos, a harmadik­ban nyelvi és irodalomtörténeti, a negyedikben textil- és _ ruházati ipari szakkönyvek láthatók. Ezeket a könyvekeit a Somogyi Könyvtár állította ki. A teremben körben asztalok. A bejárattól balra a Gorkij Könyv­tár kiállítása: orosznyelvű zene­művek, kották, ifjúsági- könyvek. A Horizont Vállalat kiállítása látható ezután. Itt vannak a leg­szebb szovjet, irodalmi, ifjúsági, tudományos művek. Hátul, a tár­lókban a Somogyi Könyvtár orosz­ég magyarnyelvű könyveit, Lenin •és Sztálin müveit, a szovjet iroda­lom alkotásait, művészeti, zenei és építészeti könyveket mutatnak be. A másik oldalon az Állami Könyv­terjesztő Vállalat állította ki a szovjet könyveket. A terem falain színes plakátokat állított ki a Horizont Vállalat. Egyik helyen statisztika mutatja hogyan növekedett a szegedi dol­gozók érdeklődése a szovjet köny­vek iránt. A terem előcsarnokában a Hori­zont és az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyveket árusít a kiállí­tás nyitvatarlásának időpontjában: délelőtt 10-től l-ig és délután 3-tól 8 óráig. Az írószövetség helyisé­gében rendezi be olvasótermét és kölesönzőhelyiségél a Somogyi Könyvtár. Itt minden délután 3 órától olvashatók a szovjet köny­vek és folyóiratok.

Next

/
Thumbnails
Contents